Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

Helyhatósági választások az USA-ha > Helyhatósági választások kezdődtek kedden az Egye­sült Államokban. A szavazó­helyiségeket közép-európai idő szerint szerdán reggel zár­iák, s az első eredmények is ebben az időben válnak is­meretessé. A két nagy párt — a hatal­mon levő republikánusok és a Reagan-kormány gazdaság­politikája ellen fellépő de­mokraták — 435 képviselőhá­zi és 33 szenátusi helyért, va­lamint 36 kormányzói hivatal feletti ellenőrzésén, vetélked­nek. A képviselőházban je­lenleg a demokrata pártiak vannak többségben 243—192 arányban. Á szenátust viszont a republikánusok ellenőrzik 54—46 arányban. A kormány­zói helyek közül 27-et tölte­nek be demokrata párti poli­tikusok. A Fehér Ház igen erélyes kampányt folytatott az el­múlt hetekben, hogy elkerül­je a súlyosabb vereséget. Rea­gan elnök 12 államba látoga­tott /el, de kihagyta a közép­nyugati ipari államokat — Ohiót, Illinoist, Michigant, Wisconsint —, ahol úgyis a munkásság kormányellenes hangulata határozza meg a légkört, s az eredményeket. A kampány még a huszonnegye­dik órában is folytatódott: a szavazóhelyiségek már meg­nyíltak, amikor George Bush alelnök és Walter Mondale exalelrtök még utolsó szó­párbaját vívta kedd reggel az ABC televízióban. Mértékadó politikai elem­zők egyöntetűen azt jósolták, hogy a részvételi arány ala­csony lesz. Az eredmények az időjárástól is, az alkalmi vá­lasztási törzsek utolsó napra tartogatott dollárjaitól és trükkjeitől is függenek. Nagy érdeklődés előzi meg a kilenc államban ugyancsak kedden kezdődött népszava­zás eredményét a nukleáris fegyverek telepítésének befa­gyasztásáról. A katolikus püs­pöki kar az elmúlt héten egy ésszerűbb amerikai atompo­litikát támogató pásztorlevél közzétételével járult hozzá ah­hoz, hogy ez a téma végül is a választások egyik legfonto­sabb kérdésévé lépett elő. Kitüntetések % a sajtó dolgozóinak A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 65. évfordulója alkalmából kedden kitünteté­si ünnepséget tartottak a Parlamentben. A sajtó te­rületén kifejtett, eredményes munkásságuk elismeréséül a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa által adomá­nyozott Munka Érdemrend arany fokozatát öten, az ezüst fokozatot heten, a bronz fo­kozatot tízen vették át. Negy­vennyolcán a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala el­nökének Kiváló munkáért ki­tüntetést kapták. Az ünnepségen Jelen volt önért Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a Politikai Bizottság tagi­jai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitáci- ós és propagandaosztályá­nak vezetője. A kitüntetése­ket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke ad­ta át Vitafóruih a katonai biztonság kérdéseiről Az Országos Béketanács Le­szerelési Bizottságának kezde­ményezésére kedden szakér­tői vitafórumot tartottak Bu­dapesten, melyet Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke, a Magyar Politikatudo­mányi Társaság elnöke veze­tett. A tanácskozáson Berecz János, a Népszabadság fő- szerkesztője, a Politikatudo­mányi Társaság nemzetközi politikai szakosztályának el­nöke tartott vitain'\''..ó elő­adást ..összeurópai együtt­működés — katonai bizton­ság” címmel. Az ENSZ leszerelési hét záróeseményeként összehí­vott vitafórumon — egyebek között — részletesen foglal­koztak a kölcsönös és egyen­lő biztonság, a katonai erő- egyensúly, a bizalomerősítő intézkedések kérdéseivel. A kontinens biztonsági problé­máiról szólva a résztvevők megállapították: Európa nap­jainkra megszűnt katonai ér­telemben körülhatárolt kon­tinens lenni, ezért ahhoz, hogy földrészünkön az eny­hülési folyamat továbbfoly­tatódjék, a föld minden né­pének alapvető biztonsági ér­dekei fűződnek. Amerikai a NATO fegyverek raktárába Az Egyesült Államok Svéd­országon keresztül akár kato­nai járműveket és repülőgép­részegységeket szállítani a Norvégia északi részén levő bodöi NATO-raktárba. A svéd külügyminisztériumnak a ha­dianyagokat ellenőrző illetéke­Hagyar felszólalás az ENSZ-hen Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottságában a Tájékoztatással összefüggő kér­dések című napirendi pont vi­tájában hétfőn este felszólalt Körösi György, a magyar kül­döttség tagja. Rámutatott, hogy napjainkban a tájékoz­tatásnak kiemelt jelentősége van a béke, a leszerelés, a népek közötti megértés és együttműködés szolgálatában. Kijelentette, hogy Magyaror­szág támogatja azokat az erő­feszítéseket, amelyek az új információs világrendnek az ENSZ keretein be­lüli megteremtésére, to­vábbá a jelenkor követelmé­nyeinek megfelelő jogi szabá­lyozás és normák kidolgozásá­ra irányulnak. A magyar kül­dött beszámolt a hazánk és a világszervezet közötti jó együttműködésről az informá­ciós kérdések terén. Ennek kapcsán jellemző példaként említette azt a tömegtájékoz­tatási kerekasztal-értekezletet, amelyet az idén februárban rendeztek Budapesten magas szintű ENSZ-tisztségviselők- nek és a szocialista országok tájékoztatási szakembereinek részvételével. (MTI) se, Carl Algernon tengernagy szeri fit ä ’szállításnak nincs semmiféle jogi akadálya és a svéd vasutak a maguk részé­ről máris hozzájárultak a szállítmány továbbításához. Kedden vált ismeretessé, hogy a semleges Svédország területén keresztül idén már 44 lőszer-, alkatrész- és kézi­fegyver-szállítmány érkezett a NATO-tag Norvégiába. A svéd rendelkezések értelmé­ben ez „normális áruszállítás­nak” minősül) A nehézfegy­verzetet tartalmazó szállít­mány most tervezett továbbítá­sához a svéd külügyminiszté­rium döntését várják. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség emlékeztet arra, hogy Svédország a második világháború idején — egye­bek között — engedélyezte a Norvégiát és Finnországot megszállva tartó német kato­náknak, hogy területén ke­resztül utazzanak haza sza­badságra. Algernon ellenten­gernagy szerint „helytelen” lenne bármiféle párhuzamot keresni a háború idején tör­tént csapatszállítások és a bé­keidőben történő hadianyag­szállítások között. (MTI) V oksok a befagyasztásért Közeledik a madridi tár­gyalások újrakezdésének napja. Az e fórumon javasolt kato­nai bizalomerősítő intézkedé­sek szelleme napról napra mind szélesebb körben érvé­nyesül földrészünkön. Az atommentes övezetek létreho­zására különösen Észak-Euró- pában szélesedett ki a mozga­lom. Az itteni szociáldemok­rata és munkáspártok, társa­dalmi szervezetek képviselői „Az atommentes északért” Címmel kiáltványt nyújtottak át Finnország elnökének, mintegy két és fél millió em­ber aláírásával. Az angol munkáspárt tagjai programot fogadtak el, amely pontos út­mutatást tartalmaz az ország kijutásához a „nukleáris ör­vényből”. Hasonló kezdemé­nyezések születtek Belgium­ban, Hollandiában, Olaszor­szágban is. Az atommentes övezetek ki­alakítása egyike lenne azok­nak a tényezőknek, amelyek elősegítették a feszültség eny­hülését Európában. Kétségte­len, hogy elsősorban a regioná­lis biztonságot növelné, azonban az ilyen lépés a fegyverkezési hajsza megfékezése és a nem­zetközi biztonság megerősí­tése szempontjából is nagy hatású lenne. Ezért' hazánk — a Szovjetunióhoz hasonlóan — mindig síkraszállt, az ehhez hasonló indítványokért, nem csak földrészünkön, hanem más kontinenseken is. Az észak-atlanti katonai szövetség mind ez idáig azon­ban elzárkózott az atommen­tes övezeték létrehozásának konstruktív megtárgyalásától. Sőt, az USA és a NATO más tagországai új fegyverrend­szerek létrehozásával, a közép-, hatótávolságú amerikai raké­NÓGRÁD — 1982. november 3., szerda ták nyugat-európai telepítésé­nek tervével, a „korlátozott atomháború” elvének han­goztatásával igyekeznek meg­bontani az Európában kiala­kult erőegyensúlyt. Washing­ton minden lehető módon igyekszik megzavarni a hábo­rúellenes mozgalmat Nyugat- Európában. Hogy az amerikai kormányzat1 tervei a „moszk­vai fenyegetésről”, a hadászati fegyverkezés fokozásának szük­ségességéről mennyire nem érték el a kívánt eredményt, arra épp az egyesült álla­mokbeli keddi időközi vá­lasztások hoztak szemléletes példát. A tegnapi voksolással párhuzamosan ugyanis kilenc amerikai államban és 30 vá­rosban népszavazást is ren­deztek a nukleáris fegyverek telepítésének kölcsönös be­fagyasztásáról. Ez a törekvés pedig olyan —, a megfigyelők szerint egyre erősödő — alul­ról jövő nyomást jelez, ame­lyet a Fehér Házban sem hagyhatnak figyelmen kívül. iaritainls életéi! Kubai gazdaság Is és ©gy©Fisúiy Nem keltett különösebb meglepetést, amikor a Kubai Nemzeti Bank elnöke néhány hete bejelentette, hogy orszá­ga a tőkésországok kormá­nyaival és bankjaival szemben fennálló adósságai egy részé­nek átütemezését kérte. Para­dox módon akkor kényszerült e lépés megtételére, amikor a gazdaság jelentős mértékben megszilárdult. A gazdaságirá­nyítás a Kubai KP határoza­tai nyomán szakított a koráb­bi „szektás” nézetekkel, nö­velték az áru- és pénzviszo­nyok jelentőségét és a válla-, latok önállóságát. A bérre­form növelte a dolgozók érde­keltségét a termelésben, lehe­tővé tették a mezőgazdasági szabadpiac létrejöttét. S bár a gazdaság alapjának tekintett cukortermelés az idén rekord- eredményt hozott, a cukor árának katasztrofális zuhanása több száz millió dolláros vesz­teséget okozott az országnak. . A világgazdasági válság legfőbb teherviselői — Kubá­hoz hasonlóan — a fejlődő or­szágok. Az infláció elanasztot- ta ezen országok vásárlóerejét, ugyanakkor a tőkésre- cesszió következtében süly- lyedt az általunk expor­tált nyers- és alapanya­gok, félkész termékek ára. Ez történt a cukorral is, amely­nek világpiaci ára a korábbi 29—30 centes fontonkénti ár­ról 6—7 centre esett. ADÖSSÄG ÉS TÖRLESZTÉS Köztudott, hogy eddig 30 ország kérte adósságai újra­tárgyalását, illetve átütemezé­sét. A Világbank augusztus 26-án nyilvánosságra hozott beszámolója alapján csak La- tin-Amerika és a Karib-térség országainak külföldi adósságai meghaladják a 200 milliárd dollárt Az olyan gazdag or­szágok, mint Brazília és Mexi­kó adóssága túllépi a 80 míl- liárdot, Venezueláé a 12 milli- árdot, Perué a kilencet, Ecu­adoré és Chiléé a hatot. Leg­utóbb Mexikó 17 milliárd dol­láros adósságát ütemezték át. A fentiekhez képest Kuba eladósodása csekély, mindösz- sze 3,5 milliárd dollár, amely­Rekordtermést hozott az idén a cukor Kubában. Egymás után gördülnek be a cukornáddal telt vagonok a „Camilo Cienfuegos” cukorgyár udvarába. nek 1,2 milliárd 1935-ig ^ese­dékes törlesztési részletére kért haladékot a kubai kor­mány. KAMATPOLITIKA Ismael Moréra, a Kubai Nemzeti Bank elnökhelyette­se a párt központi lapjának, a Grammának és a Prensa La­tina hírügynökségnek nyilat­kozott a kérdésről. Elmon­dotta, hogy csupán a tőketör­lesztésre kértek haladékot, a teljes tartozás kamatait rend­szeresen fizetni fogják. S ez nem kis szó, hiszen a Reagan- kormány kamatpolitikája kö­vetkeztében csak az utóbbi két esztendőben 428 millió dollárt kellett Kubának kamat címén kifizetnie. A cukor árának zuhanása körülbelül hasonló összeggel csökkentette Kuba devizabe­vételét. További problémát jelentett, hogy egyes - nyugati hitelezők a magas amerikai kamatlábak vonzása követ­keztében 10 hónap alatt 500 millió dollár rövid lejáratú kölcsönt vontak ki az ország­ból. A nehézségek ellenére nem­csak a kubai, de a külföldi szakértők sem pesszimisták. Az amerikai embargó ellenére az ország tíz év alatt 7Ó0 millióról 1980-ig 2,6 milliárd- ra tudta növelni kereskedelmi forgalmát a nyugati tőkésor­szágokkal. AZ EGYENSÚLYÉRT A Nemzeti Bank elnökhe­lyettesének nyilatkozata utalt arra, hogy a tőkéshitelezők körében a kubai kérés kedve­ző visszhangra talált, mert bíznak az ország gazdasági fejlődésében. A növekedés ütemét ugyan korlátozni fog­ják, az erőforrásokat az ex- pornövelő beruházásokra össz­pontosítják és erősítik együtt­működésüket a KGST orszá­gokkal. A behozatalnál elsőbb­séget kap az élelmiszer- és gyógyszerbehozatal. A hitel visszafizetésének tízéves átüte­mezése nélkül megkezdődhet a kubai gazdasági egyensúly helyreállítása. Gáti István Á BYFEX szőnyeggyárban Közismertek az észak-csehor­szági vratislavicei BYTEX vállalat szőnyegei. Az egyik legkeresettebb termékük a „kovral”-nak nevezett, nem szőtt, faltól-falig szőnyegtípus gyártását húsz esztendeje kezdték meg. Azóta a BYTEX dolgozói majdnem 70 millió négyzetméternyi „korval”-sző- nyeget készítettek. Az idei kollekcióba a választék 30, a minták 39, a színválaszték 63 százalékát újították meg, A „korval”-szőnyegck Csehszlo­vákián kívül a Szovjetunió­ban, az NDK-ban, Magyaror­szágon és máshol is kereset­tek. A képen Daniela Spac- ková ellenőrzi azt a különle­ges gépsort, amely az idei év egyik új termékét, a „Karpov” típusú szőnyegeket készíti.

Next

/
Thumbnails
Contents