Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-03 / 258. szám
Ilf telepesek A 22-es lit mentén a dejtr ' elágazás közelében, fent a domboldalon pöfögve araszol előre a kis gép, ekéje mély barázdákat hagy maga után a homokban. Aztán egy végső szusszantás és elakad a masina; se előre se nátra egy moccanást sem. A két „gazda” Brányik Gyula és felesége kényszerpihenőt tart, s ez jó alkalom a rövid diskurzusra. — Pihenőteleknek vásároltuk a területet s már felépítettük rajta a faházat — bök mutatóujjával a dombon álló kis vityillóra.. Mellette — beállítva a hűvösebbre — ott áll a. Moszkvics. — A faházon kívül jut még itt hely másnak is. Ezért gondoltuk, hogy ezen az egyholdnyi területen uborkát, krumplit, málnát és epret termelünk. — Jó lesz a konyhára, s ami marad felesleg elvisszük az ÁFÉSZ-hez — kapcsolódik a beszélgetésbe felesége. — Milyen a termés, mekkora a haszon? — Igyekeznénk, igyekeznénk, de nem nagyon haladunk előre — mondja nevetve Brányikné. — Igaz még kevés a tapasztalat. A család zöldség-gyümölcs igényét ez az egy hold biztosítja, sőt még a Moszkvicsot is ebből „etetjük”. Brónyik Gyula és felesége Balassagyarmaton a fémipari vállalat karbantartó lakatosa, évek munkájával elfekvő, selejtezett alkatrészekből ösz- szehozta kis masináját, s ahogy Sizemlélgetjük, irigykedve meg kell állapítani ügyes munka. — Hogyan viselkedik? — Most rakoncátlankodik, de nincs panaszom rá. Lefelé jobban szeret menni, mint felfelé kapaszkodni a homokban. Alkalmazhatom vontatásra, szántásra, még boronát is szerelhetünk a végére — sorolja büszkén a „tulajdonos”. — Igát, traktort szántásra, még nagyítóval se lehet találni a környéken, meg városiak lévén nincs is olyan ismeretségem a környéken. Ezért barkácsoltam ezt a gépet. Vénségemre tanultam meg szántani — teszi hozizá félig tréfásan Brányik Gyula. — Mi lesz a jövőre szánt vetésben? — kérdezzük Brá- nyiknét. — Krumpli, uborka, a kényesebb málna és eper. Leszerződtünk az érsekvadkerti ÁFÉSZ-hez, így reméljük több segítséget kapunk. Többet látunk ebben a zseb- kemdőnyi területben, hát szeretnénk is kivenni belőle amit ér... A kis gép fekete-kékes füstöt eregetve újra nekirugaszkodik a homokos domboldalnak. —szgys— Tíz esztendő tapasztalatai Tenyésztés a fsz-ben Immár tíz éve, hogy kor- Legkiemelkedőbb mányprogram, miniszterta- ményt a tejtermelés ered- Az ágazattal szembeni nép- terüle- gazdasági, üzemi igények a nácsi határozat látott napvi- tén értek el a szövetkezetek, megkezdett munka további lágot a szarv asm a rha - te- bár igaz, hogy ez ideig ezt a folytatását teszik szükséges- nyésztés fejlesztésére. Az el- tevékenységet segítette ked- sé. A hasznosítási irányok múlt évtized — bár viszony- vezőbben a közgazdasági sza- megfelelő kialakítása mel- lag rövid idő — megfelelő bályozás is. A tehenenkénti lett a piac keresletének meg- alapot biztosít a megfogal- tejhozam az 1972. évi 2083 felelően — a gazdaságosság mázott célok, a tett intézke- literről 3618 literre emelke- szem előtt tartásával — kell meg- a fajtapolitikát meghatároz- litert, ni. A fajlagos termelés to- 20 vábbi gazdaságos növelésére dések értékeléséhez. dett, a tejértékesítés A kormányprogram a szar- haladja a 36 millió vasmarha-tenyésztést a gaz- mely tíz éve álig volt das ágpolitika egyik központi millió liter. Tehenenként 4000 még adottak a feltételek, kérdésének tekintve kettős liter feletti termelést már hét ugyanakkor újabb célkitűzés célt határozott meg; egyrészt termelőszövetkezet ért el a tejtermelés fokozását a nö- múlt évben. A vágómarha-termelést a vekvő belső ellátási igények mértékéig, másfelől a hústermelés növelését, elsősor a tej tisztaság, a csíraszegénység fokozása. A vágómarhatermelés fokozását meghatejiránvú keresztezés hátrá- tározza a húsprogram sáíke___ nyosan érintette mind meny- res teljesítése. Az elavult féb an az exportlehetőségek ki- nyiségi, mind minőségi vo- rőhelyek korszerűsítése, terhasználása érdekeben. A céi- natko/.u.sban, a tevékenység melésbővítő rekonstrukci-ógazdaságtalansága miatt szákitűzések teljesítésének alapvető feladatai voltak; a hénlétszám növelése, a kosodás, a tehenenkénti tej te" mos üzem megszüntette sza- marhahizlalást. E téren val történő pótlása a takarékosság f így el embevételéaz vei szükséges. A tehénlétúj szabályozás, a meghirde- szám fejlesztése viszont már termelés lényeges fokozása, a tett húsprogram hozott újabb neTn oldható meg új férőhemeglevő termelőeszközök és lendületet, az állomány termelőképességének jobb kihasználásával az ágazat javítása. A termelőszövetkezetek A tenyésztői, állategészség- ügyi munka fejlődését, a tar hatekonys g tásd körülmények l!lm'l!ÍCÍ lyek létesítése nélkül. A gazdaságosság, az ágazat jövedelmezőségének fokozá- javulását sat)an legégetőbb feladat a tOO'i nUl UilXilV41Jr ICi V LiivAOU U , r . . / . számos tényező igazolja. Az átlagtehénre számított sza karmánygazdállkodás színvokormányprogram, a megyei Iati mutató megközelíti a “J*“* lényeges javítása. Az fejlesztési törekvések szellemében adottságaiknak megfelelően elkészítették üzemi fejlesztési tervüket A célok 100 százalékot. Az élő szaporulat arányában a borjúelhullás 9,2 százalékról 3,5 százalékra csökkent. A tekikristályosodását _ számos, hénállomány megyénkben is mentes a tbc-től \ A termelési színvonal emelkedésével sokszor éles szakmai vita, alapos üzemgazdasági számítás előzte meg, melyek még napjainkban is zajlanak, hiszen a külgazdasági helyzet, a közgazdasági szabá- ,... ,. , . lyozás és nem utolsósorban gazdálkodásban is, e az üzemi feltételek, lehetőségek változása mind újabb és újabb megoldandó feladatóelkövetkező időszakban, ha nem tudjuk a magas termelési színvonal igényeit kielégítő takarmánybázist megteremteni, az ágazatban számos negatív jelenséggel számolhatunk. , , A szarvasmarha-tenyészparhuzamosan ^hen dolgozók, vezetők és számos törekvés, kezdemé- be6sztottak értik ^ tudják nyezes történt a_ takarmány- mindazokat a feladatokat, téren azonban az elért eredmények még nem kielégítők. Javult a tömegtakanmány-ellátottság melyek az ágazat előtt áll nak, mindez biztosíték arra, hogy az eddigi fejlődés tovább folytatódik, eleget téve kát állít az ágazat irányítói színvonala, azonban a fehér- az azernj £s a népgazdasági elé is. jebázis megteremtésében, a Az ágazat fejlesztésére ho- gyepterületek hasznosításázott határozatok, intézkedések, a széles körű társadalmi ban még sok tennivaló akad. Az üzemi erőforrások szűigényeknek. Dr. Bablena Ferenc TESZÖV Dolgozzanak továllra is lecsóidtól Brutyó János nyilatkozata Vége a gyáravató ünnepségnek. A vendégek és a házigazdák a városszéli ifjúsági házba gyülekeztek. Öröm és megelégedettség ült valamennyiük arcán, hiszen Salgótarjánban, a síküveggyárban a Zagyva—III-at avatták. Elhangzottak az ünnepi beszédek, átadták a megérdemelt kitüntetéseket. Később szót válthattam Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi •Bizottsága tagjával, Salgótarján országgyűlési képviselőjével. — Amikor a gyáravató ünnepség elnökségében ültem, sok minden eszembe jutott — kezdte a beszélgetést Brutyó János. — Felidéztem az első gyárlátogatást, idejöttem, más volt ez az üzem, kedvezőtlenebbek voltak a munkafeltételek. Egy külföldi piacon. Ezzel is hozzájárulnak a népgazdasági Amikor terv> a jártműprogram, a lakásépítési céljaink teljesítéséhez. A gyárlátogatás során szót viselő? dasági üzemek is szép sikereket értek el. Az őszi mezőgazdasági munka is jó ütemben halad. Mint országgyűlési képfiatal igazgató bemutatta az váltottam az üzem dolgozói val is. A beszélgetés alkal— Sajnos csaknem egy évig betegség gátolt a munüveget, amelyet a jánmű- program keretében az Ikarus számára gyártottak. Ugrált az üvegen, jelezve a rugalmasságát, ám egyszercsak eltörött. Ez a fiatal igazgató Ju- megvalósításáért. Érzékel- lyen kérdések foglalkoztat- hász Gyula, a gyár mai vezetője volt. Azóta sok minden történt nyesebb munka ebben a megújhodó gyárban mával meggyőződtem arról, kában. De addig sem szaikad- hogy a nógrádiak tudják, mit tam el a várostól, a megyéken tenniük, mi a feladatuk tőL Mindig érdeklődtem, ho- a párt politikájának sikeres gyan élnek az emberek, mitem a felelősséget, a tenni- ják őket. Salgótarjánt min- akarást, a jobb, az eredmé- dig magaménak éreztem és érdekében, érzem. Méltó folytatása ez a hozzáis. Űj csarnokok, korszerű állás Nógrád megye forra- gépek, szociális helyiségek dalmi hagyományaihoz, létesültek. Mint országgyűlési Hadd mondjam el — ezt képvi- már nagyon sokszor hang- „ JV,selo több alkalommal látó— súlyoztam — en alföldi, ma— vőben is ezeknek az igazáért, " * *’ érdekeiért kívánom erőmet — A választópolgárokról? — Becsülöm, tisztelem a-z embereket. Nálam mindenki egyenlő eséllyel indul, ha tisztességes, becsületes. A jögattaim ide, mindig örültem k-ói vagyok. Szeretem az Aláz embereik sikereinek, az föld népét, de szeretem a új, változatos termékeknek. felhasználni. Nagyon meg. ,__, nógrádiakat, a Salgótarjánba- szerettem az itt élőket. ÖszirvA gondokban is osztoztam, kat is. Ök szólítottak, ők ték, szókim-ondóak, becsüleai.movs.Htaír a terme- hívtak ide képviselőnek. Min- tesek szorgalmasak, az dig örültem, ha gyarapodott amikor elmaradtak léssel, vagy rossz volit üveg minősége. Ezért is jó érzés ma itt lenni. Ezt a korszerű gyárait büszkén mutathatja* bárkinek, barátnak, sportcsarnok s minden, érdeklődőnek. Számomra nagy öröm. hogy a miniszter és az igazgató ünnepi beszéde egyaránt arról szólt, hogy a gyár teljesíti kötelességét, termékeivel újabb csülést szerez az Itt dolgozó em bereknek a hazai és a megyeszékhely. Emlékszem ** k*rem ? bányászoktól, első emeletes ház. a mű- Yasasobtol> epúomunkasoktol, termelőszövetkezeti tagoktól, dolgozzanak tovább- síküveggyár átadása újabb “balettel, mint eddig lépcsője ennek a folyamat- tet*?k' nehezebb Kko™ T‘ nyék ellenere is becsületes ,. . , munkával tudunk csak bolIdeérkezesunkkor a megye dogulni. Munkájukhoz sok Jo siliert, személyes életükben boldogságot kívánok — mondotta végezetül Brutyó János. a az első emeletes ház, a művelődési otthon, kórház, a építésére. A nak. vezetőivel beszélgettem, korszerű érzéssel hallgattam, hogy az megbe- ipari üzemek tervének teljesítése mellett a kedvezőtlen időjárás ellenére a mezőgazSomogyvári László Fölajánlott kis gázmezők A hazai szénhidrogénkutatások során több olyan földgáz lelőhelyeit tártak fel az olajbányászok, amelyek kiaknázását korábban gazdaságtalannak tartották. Ezek elsősorban úgynevezett kis gázmezők; amelyek készlete a 40 millió köbméter alatt van. Ez a mostani energiaínséges időkben nem csekély mennyiség, felhasználása népgazdasági érdek. A kőolajipari szakemberek által kitermelésre alkalmasnak talált tizenöt ilyen gázmező összkészlete három milliárd köbméter. Nem egy közülük közvetlenül rákapcsolható a regionális vezetékrendszerekre, sok lelőhely hosszú éveken át elláthat fűtőanyaggal egy-egy ipari üzemet, vagy gazdaságot; a szénhidrogénipar most felajánlja hasznosításra ezeket a kis gázmezőket. összefogás eredményeként kössége, a beruházások sza-1 megyénk termelőszövetkeze- bályozása behatárolta az új teiben örvendetesen fejlő- telepek, épületek létesítését, désnek indult a sza-rvasmar- Ennek ellenére elmondható, ha-tenyésztés, az elmúlt tíz hogy az üzemek számos erőeifkészültek korszerűsítették a fej-ási, trágyázás!, takarmányozási technológiákat. Az eredményeket értékelve másfélszerese elismerés illeti mindazokat a vezetőket, dolgozókat, akik a szarvasmarha-tenyesztésben „a mezőgazdaság nehézipará- haszmosítási irányon- ban” becsületesen végezték és végzik munkájukat. Bár lényegesen kedvezőbb az ága- dolgozók erkölcsi, anyagi elismerése, mint a korábbi években, társadalmi megítélésükben továbbra is figyelembe kell venni azt év során kimagasló, elisme- feszítést tettek: résre méltó eredmények szii- korszerű telepek, lettek. Dinamikusain növekedett a tehénlétszám, 1981. végére meghaladta a l4ezer darabot, mely az 1972. évinek. A céloknak, igényeknek megfelelően alakult az állomány kénti differenciálódása. A korábbi, teljes egészében kettős hasznosítású tehenésze- zatban tekben a tenyésztői munka lényeges javulása mellett, helyes fajtapolitikával napjainkban a tehéniétszám 45 százalékos intenzív fajtával az időt, fáradtságot igénylő keresztezett, nagyhozamú nehéz munkát,- melyet héttejtermelő, míe 26 százaléka köznap és ünnepnap egyaránt egyhasznosítású húsmarha. végeznek. Új fagyasztóláda-család A korábbi elavult komstruk- majdnem kétharmaddal köny- ciókat felváltó energiatakaré- nyebb. mint la régi hasonló kos háztartási fagyasztóláda- űrtartalmú fagyasztóláda. E15- családot fejlesztett ki a Jász- nye továbbá, hogy kikapcsolás herényi Hűtőgépgyár. A felül után is 52 óráig romlás nél- nyitható láda három változa- kül tárolja az élelmiszert, ta 200, 300, illetve 100 literes A fagyasztóládák felül nyit- űrtartalmú. A prototípusokon ható kivitelben készülnek, eddig végzett mérések azt nem annyira konyhai elhelye- igazolják, hogy a készülékek zésre, hanem inkább pincék- felVeszik a versenyt a hason- be, kamrákba. A gyár piacku- ló külföldi termékekkel. A há- tatóinak felmérése szerint az romszáz literes vezértípus évi belföldi kereslet 15 ezer amely az őszi BNV*n már be- körül várható. A háromszáz mutatkozott, a korábbinál literes típus a jövő év végén jobb szigetelésű, így negyedé- jelenik meg a hazai boltok- vel kevesebb energiát fogyaszt ban, és ezt követően a 200, il- mint elődje. Ugyanakkor a letve 400 literes változat is a súlya mindössze hetven kiló, piacra kerül. Iráni exportra újabb háromezer tonnás horganyzott huzalt készítenek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyáregységében. A november végéig kiszállításra kerülő termék értéke több mint ötvenmillió forint bevételt jelent a váli> lalatnak. Képünkön: Futó István gépkezelő, a huzal leszedését végzi
