Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
Adósak „A pártszervezettel történt sor végére kerülhettünk. Koegyeztetés szerint 1983. július 1-ig az alapokat rendbe kell tenni és ha változás nem következik be, az ágazatveze- t'it fel kell menteni munkája síiéi .és új "vezetőt kell beállítani.” Az Idézet a magyamándori , termelőszövetkezet most elkészült intézkedési tervéből származik. Eső helyett a színvonal esett A közös gazdaság elnöke, Papp László helyzete — miként az általa Irányított nagyüzemé sem — egyáltalán nem irigylésre méltó. Sőt, talán eddig 16 éves elnöki munkája során a legnehezebb. A helyzettel tisztában van, s az okokkal? — Területünk kétharmadán október közepéig összesen 22 milliméter eső esett. Búzatermésünk 13 mázsával maradt a tervezett hektáronkénti hozam alatt, a növénytermesztésünk kiesése mintegy 6 millió forint. — Ezek szerint, meg van arról győződve, ha ötször ennyi eső esik, akkor most a termelőszövetkezet nem tartozna az alacsony hatékonyságú üzemek közé és nem kellett volna intézkedési tervet készíteni? — Igen. Ennek ugyan némileg ellentmond a fenti idézet, meg néhány más tény is, de nincs jogom vitatkozni. Annál is inkább, mert senki nem tudja bizonyítani, mi lett volna, ha történetesen elegendő eső esik... A növénytermesztésen kívül visszaesett az állattenyésztés termelése is. Méghozzá szervezési, irányítási hibák miatt, Ez már valóban indok lehet egy felmentésre, mert itt személyi okok játszhatnak közre a hanyatlásban, hiszen — és itt ismét idézet következik —: „A termelőszövetkezet korszerű ágazati irányítási módszerrel dolgozik. A működésénél problémák jelentkeznek, feladatunk a szervezeti forma kivánalmaknak megfelelő működtetése." Ha egy korszerű módszer nem működik a kívánalmaknak megfelelően, az nem korszerű módszer, hanem fából vaskarika. Kényszer szülte szemléletváltozás molyabb előrelépés csak idén következik be a budapesti építő-szolgáltató részleg felállításával, de keressük a lehetőségeket a helyi lehetőségek jobb kihasználására is. — Nincs késő ehhez? — De igen. Amit bizonyít az is, hogy mind ez ideig nem találtunk olyan üzemet a környékünkön, amellyel gazdasági társaságot alakíthattunk volna. Ennek ellenére idén a tavalyi 688 ezer forintos nyereségnek több mint háromszorosát várjuk. — Nem túlzott optimizmus ez? — Bízunk az alapon kívüli tevékenységünk eredményességében. Idén már innen származik az árbevételünk egy- harmada. Mindez szép, de úgy tűnik, most, hogy sikerült megtalálni a megfelelőnek gondolt ipari tevékenységet, ebben annyira elfáradtak a vezetők, hogy a növénytermesztésre és az állattenyésztésre nem maradt elegendő energiájuk. Különösen érvényes ez az utóbbira, ahol például növelni akarják a baromfihús-termelést, a tejtermelést, miközben kevesebb húsmarhát akarnak értékesíteni. Bár az elnök indokolja e lépések okait, kétséges a jelenlegi és még inkább a jövőbeli piaci helyzet tekintettel lesz-e ezeknek a lépéseknek okaira? — A magyamándori termelőszövetkezet elég sokáig próbálkozott kizárólag alaptevékenységből megélni. A múlt évi eredménytelenségnek és az idei nehéz helyzetnek nem lehet ez a szemlélet az oka? — Ml próbálkoztunk és szerettünk volna egy gazdasági társulásba bekerülni. De más üzemek kapták. Igaz, akkor mi még több mint ötmilliós nyereségünkkel csak a — Az utóbbi két évben hét szakember távozott a termelőszövetkezetből. Nem sok? — Nem a miénk az egyetlen iyen gazdaság a megyében. Különben is csak egy volt olyan, akit nem tudtak pótolni a jelenlegiek. — Ezek szerint elégedett a mostani vezetőkkel? — Vannak vitáink. —•Szakmaiak ? — Vitázni kell, amikor valaki borsót akar vetni napraforgó helyett. Vagy amikor nem akarták megérteni, hogy libaneveléssel kell foglalkozni. Rosszul esett, hogy a dolgozók előbb értették meg ennek szükségességét, mint a vezetők. — Hogyan tovább? Az elnök borongós arccal lapozgatja a nehezen összehozott intézkedési tervet. — Most kaptam vissza a megyei tanács mezőgazdasági osztályától, hogy nem elég részletes és alapos. Ezért ki kell bővíteni... Ezen különösebben nem Is lehet csodálkozni. A mező- gazdasági osztályon nem arra kíváncsiak mit és mennyit akarnak termelni a magyar-, nándoriak, hanem arra — hogyan! Mint ahogy az intézkedési terv célja sem más, mint meghatározni az eddiginél eredményesebb gazdálkodás irányát. Ezzel maradtak adósak elkészítői. Mint ahogyan adósak az egységes vezetői felfogás kérdésében is a közös é$ jó ügy érdekében. Z. T. Emelve billentő villástargoncák Hazánkban közel egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással, s az iparon belül kb. 17 százalékot tesz ki az arányuk. Nem sokkal jobb a helyzet más országokban sem, kivéve az iparilag legfejlettebb államokat. Az anyagmozgatás minél nagyobb arányú gépesítése, netán automatizálása tehát sok munkaerőt szabadíthat fel. így érthető, hogy világszerte nagy erőket mozgósítanak az anyagmozgatás modernizálására. A teher felemelésére és továbbítására egyidejűleg alkalmas villástargoncák hagyományos típusai jól ismertek az iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. Újabban mind több helyen jelennek meg olyan változataik is, amelyek új képességgel rendelkeznek: a rakomány 3—4 mé-' tér magasságra való emelésén kívül különféle szögben billenteni, felfordítani is képesek terhüket. Ez különösen előnyös lehet a tartályládák vagy konténerek nagyfokú alkalmazására alapozott szállítási, rakodási munkaláncban. így ugyanis e tartályok különböző szintekre való emelésén, egymásra rakásán, szállítójárműre helyezésén kívül az ürítésük is megoldható, fáradságos kétkezi munka nélkül, és igen gyorsan. Ennek a lehetőségnek a hasznosítása előnyös lehet sok iparágban, s természetesen a mezőgazdaságban is. Képünkön egy ilyen ládabillentő szerkezettel is ellátott angol gyártmányú villás- targoncát láthatunk. Az egy tonna teherbírású forgatható billentőszerkezet a legtöbb hagyományos kivitelű emelővillás targoncára felszerelhető. A ládát egy hidraulikus működésű kar felülről fogja meg, s egészen 150°-os szögig dönt- hetően, rázás nélkül hajtja végre az ürítést. Burgonya, zöldség vagy más termények rakodására készült a berendezés, de alkalmas áruházakban vagy üzemekben való árukezelésre, rakodásra is. Mezőgazdasági repülőgépek, helikopterek feltöltésénél is jó hasznát tóiét venni A ma gondfai. a holnap elképzelései Nagy köd ereszkedett közénk... A tolmács! Erdőkémiában is érzik azokat a változásokat, amelyek gazdaságunkat különbözőképpen és hatásfokkal érintik. Tavaly, a második fél évben már egy termék kiesése jelezte, hogy az idén némi változással kell majd számolniuk. Hogy ez milyen lesz, a folytatás miként jelentkezik, milyen lesz annak jellege és tartalma, arra akkor senki sem tudott, de nem is mert válaszolni. Mert 1982-t különösebb termékszerkezet nélkül kezdték meg a toimácsiak. Leállították a retortát — Az első fél évben nem voltak értékesítési gondjaink, a második fél évre készülődve viszont már tapasztaltuk, hogy megrendelőink nem kényszerítenek bennünket egyetlen vegyi termékünknél sem arra, hogy nemmel válaszoljunk kéréseikre — summázza az év első fél évét és a második fél év folytatását Molnár József, a gyár üzemvezetője. — A faszén kivételével az első tíz hónap tervét teljesítettük. A faszén azért került ki a programból, mert a Salgótarjáni Ötvözetgyár bejelentette: nincs rá szüksége. Emiatt a retortát 'le kellett állítanunk. — Hová csoportosították át a dolgozókat, ha más termékükből sem növekedtek az igények? — Szerencsére értelmes foglalkoztatásukat eddig még sikerrel megoldottuk. Eredetileg a most folyó rekonstrukciós munkálatokat, külső kivitelezőkkel kívántuk elvégeztetni. A retorta leállítása miatt erre nem került sor. A faszéntermelésnél felszabadult 25—30 dolgozót átirányítottuk az előbb említett feladatokhoz. Jelentős létszámról van szó, ha figyelembe veszem, hogy a fizikai munkások száma nálunk 110. ' — Mi lesz ezután ? — Ügy néz ki, hogy az ötvözetgyár az idén már nem Jelentkezik igényével. Egyelőre a jövő évi kívánságát sem ismerjük. Nagy köd ereszkédett közénk, nem látok át rajta . . (. ' — Korábban, faszenet, tőkéspiacokra is gyártottak ? Ez az út most nem járható? Többe kerül — csak elvétve — A tőkéspiacon az órak igen nyomottak. Nekünk az előállítása többe kerül, mint, amennyit kapnánk érte. Saját eredményünk — nyereségünk — terhére pedig nem vagyunk hajlandók ezt a többletköltséget vállalni. Ugyanis azt a plussz összeget., amit mi a faszénnel együtt adnánk a tőkéseknek, senkitől sem kapnánk vissza — így az üzemvezető. Az előbb említett és váratlanul jött faszéntermelési kiesés az első tíz hónapban kétmillió forint árbevételi kiesést jelentett. Ha a költségeket is hozzászámítjuk, akkor 10—12 millióra rúg a bevételkiesés. Ezzel az eredményükkel a vállalat öt gyára közül mind a termelést, mind pedig a gazdálkodást tekintve még mindig a második helyen állnak. — Sajnos, nem számolhatunk azzal sem, hogy. a jobban fizető termékekből jelentősen megnő a kereslet. Csak elvétve fordul elő, hogy a nagyobb nyereségt.artaliúat hordozó egy-egy cikkből az eredetinél valamivel többet rendelnek — állítja Molnár József. Rátérve a jövőre, azokVa az elképzelésekre, amelyekkel a holnapot akarják megalapozni, a következőket mondja: Új termék — Megpróbálunk bekapcsolódni a hulladékhasznosításba. Emellett új termék bevezetésével kísérletezünk. Ez pedig a csávázósor. A kísérleti eredmények igen jók. Csakhogy hosszabb idő kell ahhoz, amíg jelentős árbevételt jelent számunkra. Pedig nagy jövője van. Eddig az ország különböző részeibe 10 tonnát szállítottunk kísérletezés céljából.' Igény van rá. Tudomásom szerint importunk is van ebből a termékből. Ezt pótolni tudnánk. A csávázószert magyar szabadalom alapján gyártjuk majd. Nyereségre az idén az előbb említett értékesítésből nem számíthatunk. Az előbbiek mellett vállalatunk központja előnyös kooperációs kapcsolatokat keres a hazai gyógyszertárakkal is. A jövőt szolgáló, termékváltáshoz kötődő útkeresés, alapvetően a jelenlegi létszám foglalkoztatása érdekében történik. Olyan megfontolás alapján, hogy a mostani kedvezőtlen állapotot átmenetinek tekintik, s előnyös megváltoztatásáért tesznek is. — Az új termék előállításához újfajta szakmai ismeret is kell. Azon dolgozók részére, akik a faszéntermeléssel foglalkoztak, átképző tanfolyamot szervezünk, hogy képesek legyenek a vegyi termékeket előállító üzemben is jól dolgozni. A nyugdíjba menőket nem pótoljuk. Az eltávozottak helyébe sem veszünk fel újakat. Egyébként a mi körzetünkben a korábbi évekkel ellentétben lecsendesédett a munkaerőmozgás — mondja az üzemvezető. Hég messze van Molnár József szerint az új esztendő még messze van, sok a jövő évi tervvel kapcsolatos bizonytalanság. Ennek ellenére bizakodnak abban, hogy 1983-ban is megtalálják majd a helyüket a vállalat életében, 'tevékenységük jól és eredményesen illeszkedik a népgazdaság szükségle-' teinek kielégítésébe, a szigorúbb közgazdasági előírások teljesítésének jegyében. Ven esz Károly A szervezés haszna AZ ELMÚLT ÉVI számszerűsíthető eredmények közül említsünk néhányat: A Borsodi Vegyi Kombinát műanyag-feldolgozó üzemében 16 millió forinttal több eredményt könyvelhettek el annak ellenére, hogy a dolgozók létszáma csökkent. A Salgótarjáni Ruhagyárban 25 százalékkal növelték a termelékenységet. A Magyar Villamos Művek Tröszt 21 nappal rövidítette a Gagarin Hőerőmű 200 MW-os blokkjának javítási idejét és ezzel 21 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítást értek el. A Medicor az egyszer használatos injekcióstű gyártásában 15 százalékos termelékenységnövelést és 2,5 millió forintos önköltség- csökkentést valósított meg. A Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár a magasraktározási rendszer bevezetésével évi 1,2 millió forinttal olcsóbban és lényegesen korszerűbb körülmények között tárolja az anyagokat, alkatrészeket és a készárut. A példák még hosz- szan folytathatók. A felsorolás után joggal kérdezhetné bárki: megtáltosodtak ezek az üzemek? Nem, erről szó sincs. Nem varázslat történt, csupán szervezés. Mégpedig jelentős eredményeket hozó üzem- és munka- szervezés, amelyről az ipari miniszter a Minisztertanács legutóbbi ülésén számolt ' be. Hiszen az elmúlt fél évtized során, 9,8 százalékkal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, miközben a termelés 17,4 százalékkal növekedett. Ez tehát —, ha a gépek. A Salgótarjáni Kohászati üzemek huzalmfi gyárrcszlegéhen újabb háromezer tonnás horganyzott huzal gyártása folyik iráni exportra. Képünkön: készül az ötvenmillió forint értékű huzal berendezések és épületek# értékének növekedését is figyelembe vesszük — 30 százalékos élőmunkatermelékenységnövekedést jelent. Ez pedig, ha a versenyképességünk javításának szorító kényszerére gondolunk, nem csekélység. S ebben első helyen a vállalati szervezés szerepét kell kiemelni. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása ugyanis csak úgy lehetséges, ha a vállalatok termékeiket a világpiacon versenyképessé teszik és lépést tartanak a követelményekkel. A belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a vállalati gazdálkodás eredményességének növelése, a versenyképesség fokozása a leghatékonyabb módon a szervezettség javításával érhető el. Azt, hogy a tárcához tartozó vállalatok felismerték ezt a szükségszerűséget, jól bizonyítja, hogy több mint fél- milliárd forintot fordítottak a munkaszervezés modernizálására. Ez nem Rjlösleges pénz- pocsékolás volt, arról az így elért majd hárommilliárd forintos többleteredmény tanúskodik. 1981-ben a szervezési intézkedések nyomán csak az iparban (az építő, és az élelmiszeripar nélkül) a már említett többleteredmény mellett 6400-zal 1 'vesebb dolgozót kellett foglalkoztatni. Ez a néhány adat is világosan jelzi, hogy a munka- és üzemszervezés további tervszerű fejlesztésével az ipar jelentős pótlólagos erőforrásokhoz juthat. A szervezés kiterjed a termelési folyamatokra, a kiszolgáló és melléktevékenységekre. az új létesítmények építésére, a régiek rekonstrukciójára, sőt, a vállalati belső irányítási rendszerre is. Olyan korszerű szervezési módszerek válnak mind ismertebbé és széles körben alkalmazottá, mint az értékelemzés, a „3 M” módszer (amely névéi a mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és a munkaalakítás elnevezéstől kapta). Mind nagyobb szerephez jut az ergonómia, mint az ember - gép-környezet harmóniájának megteremtésére irányuló tudatos törekvés. Fejlődnek a vállalatok közötti kapcsolatok — egyre több területi elv alapján működő termelékenységi társulás jön létre. Az elmúlt évben négy ilyen társulás alakult, amelyek munkájában 112 tagvállalat és szakmai-társadalmi intézmény vesz részt. Mielőtt még azt az illúziót keltenénk, hogy minden a legtökéletesebb rendben van, sietve le kell szögezni, hogy gondok is akadnak bőven. Lassú a fejlődés az anyag- mozgatás és -szállítás szervezésében, a készletgazdálkodásban, az automatizálás és a számítógépes folyamatirányítás elterjesztésében. Sok még a tennivaló a vállalati szervezetek korszerűsítése terén, a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében, a veszteségfeltáró módszerek meghdnosí- tásában éppúgy, mint az anyaggazdálkodásban, vagy az új létesítmények szervezése terén. És. ha az előbb hosz- szán lehetett a pozitív példákat sorolni, most legalább olyan terjedelmes listát lehe*- ne a tennivalókról is összeálr lítani. A SZERVEZÉS ÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKA alkalmazása alapvető célja a vállalati hatékonyság javítása. Ez a tevékenység napjainkban egyre inkább a vállalat e^yik lehetséges belső erőforrásainak minősíthető. Ezért a vá’- lalati vezetőknek az eddigieknél is határozottabban kel' intézkedni a szervezés fejlesztésére, az elért .eredmények hasznosítására, a korszerű módszerek és eszközök fogadására. Árvay Tivadar
