Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

Adósak „A pártszervezettel történt sor végére kerülhettünk. Ko­egyeztetés szerint 1983. július 1-ig az alapokat rendbe kell tenni és ha változás nem következik be, az ágazatveze- t'it fel kell menteni munkája síiéi .és új "vezetőt kell beállí­tani.” Az Idézet a magyamándori , termelőszövetkezet most elké­szült intézkedési tervéből származik. Eső helyett a színvonal esett A közös gazdaság elnöke, Papp László helyzete — mi­ként az általa Irányított nagyüzemé sem — egyáltalán nem irigylésre méltó. Sőt, ta­lán eddig 16 éves elnöki munkája során a legnehezebb. A helyzettel tisztában van, s az okokkal? — Területünk kétharmadán október közepéig összesen 22 milliméter eső esett. Búzater­mésünk 13 mázsával maradt a tervezett hektáronkénti ho­zam alatt, a növénytermeszté­sünk kiesése mintegy 6 mil­lió forint. — Ezek szerint, meg van arról győződve, ha ötször ennyi eső esik, akkor most a termelőszövetkezet nem tar­tozna az alacsony hatékony­ságú üzemek közé és nem kellett volna intézkedési ter­vet készíteni? — Igen. Ennek ugyan némileg el­lentmond a fenti idézet, meg néhány más tény is, de nincs jogom vitatkozni. Annál is in­kább, mert senki nem tudja bizonyítani, mi lett volna, ha történetesen elegendő eső esik... A növénytermesztésen kívül visszaesett az állattenyésztés termelése is. Méghozzá szer­vezési, irányítási hibák mi­att, Ez már valóban indok le­het egy felmentésre, mert itt személyi okok játszhatnak közre a hanyatlásban, hiszen — és itt ismét idézet követ­kezik —: „A termelőszövetke­zet korszerű ágazati irányítá­si módszerrel dolgozik. A működésénél problémák je­lentkeznek, feladatunk a szer­vezeti forma kivánalmaknak megfelelő működtetése." Ha egy korszerű módszer nem működik a kívánalmak­nak megfelelően, az nem kor­szerű módszer, hanem fából vaskarika. Kényszer szülte szemléletváltozás molyabb előrelépés csak idén következik be a budapesti építő-szolgáltató részleg fel­állításával, de keressük a le­hetőségeket a helyi lehetősé­gek jobb kihasználására is. — Nincs késő ehhez? — De igen. Amit bizonyít az is, hogy mind ez ideig nem találtunk olyan üzemet a kör­nyékünkön, amellyel gazdasá­gi társaságot alakíthattunk volna. Ennek ellenére idén a tavalyi 688 ezer forintos nye­reségnek több mint három­szorosát várjuk. — Nem túlzott optimizmus ez? — Bízunk az alapon kívüli tevékenységünk eredményes­ségében. Idén már innen szár­mazik az árbevételünk egy- harmada. Mindez szép, de úgy tűnik, most, hogy sikerült megtalál­ni a megfelelőnek gondolt ipari tevékenységet, ebben annyira elfáradtak a vezetők, hogy a növénytermesztésre és az állattenyésztésre nem ma­radt elegendő energiájuk. Kü­lönösen érvényes ez az utób­bira, ahol például növelni akarják a baromfihús-terme­lést, a tejtermelést, miközben kevesebb húsmarhát akarnak értékesíteni. Bár az elnök indokolja e lépések okait, kétséges a je­lenlegi és még inkább a jövő­beli piaci helyzet tekintettel lesz-e ezeknek a lépéseknek okaira? — A magyamándori ter­melőszövetkezet elég sokáig próbálkozott kizárólag alap­tevékenységből megélni. A múlt évi eredménytelenség­nek és az idei nehéz helyzet­nek nem lehet ez a szemlélet az oka? — Ml próbálkoztunk és szerettünk volna egy gazdasá­gi társulásba bekerülni. De más üzemek kapták. Igaz, ak­kor mi még több mint öt­milliós nyereségünkkel csak a — Az utóbbi két évben hét szakember távozott a terme­lőszövetkezetből. Nem sok? — Nem a miénk az egyet­len iyen gazdaság a megyé­ben. Különben is csak egy volt olyan, akit nem tudtak pótolni a jelenlegiek. — Ezek szerint elégedett a mostani vezetőkkel? — Vannak vitáink. —•Szakmaiak ? — Vitázni kell, amikor va­laki borsót akar vetni napra­forgó helyett. Vagy amikor nem akarták megérteni, hogy libaneveléssel kell foglalkoz­ni. Rosszul esett, hogy a dol­gozók előbb értették meg en­nek szükségességét, mint a vezetők. — Hogyan tovább? Az elnök borongós arccal lapozgatja a nehezen össze­hozott intézkedési tervet. — Most kaptam vissza a megyei tanács mezőgazdasági osztályától, hogy nem elég részletes és alapos. Ezért ki kell bővíteni... Ezen különösebben nem Is lehet csodálkozni. A mező- gazdasági osztályon nem arra kíváncsiak mit és mennyit akarnak termelni a magyar-, nándoriak, hanem arra — ho­gyan! Mint ahogy az intéz­kedési terv célja sem más, mint meghatározni az eddi­ginél eredményesebb gazdál­kodás irányát. Ezzel marad­tak adósak elkészítői. Mint ahogyan adósak az egységes vezetői felfogás kér­désében is a közös é$ jó ügy érdekében. Z. T. Emelve billentő villástargoncák Hazánkban közel egymillió ember foglalkozik anyagmoz­gatással, s az iparon belül kb. 17 százalékot tesz ki az arányuk. Nem sokkal jobb a helyzet más országokban sem, kivéve az iparilag legfejlet­tebb államokat. Az anyagmoz­gatás minél nagyobb arányú gépesítése, netán automatizá­lása tehát sok munkaerőt szabadíthat fel. így érthető, hogy világszerte nagy erőket mozgósítanak az anyagmoz­gatás modernizálására. A te­her felemelésére és továbbí­tására egyidejűleg alkalmas villástargoncák hagyományos típusai jól ismertek az ipar­ban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. Újabban mind több helyen jelennek meg olyan változataik is, ame­lyek új képességgel rendel­keznek: a rakomány 3—4 mé-' tér magasságra való emelésén kívül különféle szögben bil­lenteni, felfordítani is képesek terhüket. Ez különösen elő­nyös lehet a tartályládák vagy konténerek nagyfokú alkal­mazására alapozott szállítási, rakodási munkaláncban. így ugyanis e tartályok különböző szintekre való emelésén, egy­másra rakásán, szállítójár­műre helyezésén kívül az ürítésük is megoldható, fárad­ságos kétkezi munka nélkül, és igen gyorsan. Ennek a le­hetőségnek a hasznosítása elő­nyös lehet sok iparágban, s természetesen a mezőgazda­ságban is. Képünkön egy ilyen láda­billentő szerkezettel is ellá­tott angol gyártmányú villás- targoncát láthatunk. Az egy tonna teherbírású forgatható billentőszerkezet a legtöbb ha­gyományos kivitelű emelővil­lás targoncára felszerelhető. A ládát egy hidraulikus műkö­désű kar felülről fogja meg, s egészen 150°-os szögig dönt- hetően, rázás nélkül hajtja végre az ürítést. Burgonya, zöldség vagy más termények rakodására készült a beren­dezés, de alkalmas áruházak­ban vagy üzemekben való árukezelésre, rakodásra is. Mezőgazdasági repülőgépek, helikopterek feltöltésénél is jó hasznát tóiét venni A ma gondfai. a holnap elképzelései Nagy köd ereszkedett közénk... A tolmács! Erdőkémiában is érzik azokat a változásokat, amelyek gazdaságunkat kü­lönbözőképpen és hatásfokkal érintik. Tavaly, a második fél évben már egy termék kiesé­se jelezte, hogy az idén némi változással kell majd számol­niuk. Hogy ez milyen lesz, a folytatás miként jelentkezik, milyen lesz annak jellege és tartalma, arra akkor senki sem tudott, de nem is mert válaszolni. Mert 1982-t külö­nösebb termékszerkezet nél­kül kezdték meg a toimácsiak. Leállították a retortát — Az első fél évben nem voltak értékesítési gondjaink, a második fél évre készülődve viszont már tapasztaltuk, hogy megrendelőink nem kénysze­rítenek bennünket egyetlen vegyi termékünknél sem arra, hogy nemmel válaszoljunk ké­réseikre — summázza az év első fél évét és a második fél év folytatását Molnár József, a gyár üzemvezetője. — A fa­szén kivételével az első tíz hó­nap tervét teljesítettük. A fa­szén azért került ki a prog­ramból, mert a Salgótarjáni Ötvözetgyár bejelentette: nincs rá szüksége. Emiatt a retor­tát 'le kellett állítanunk. — Hová csoportosították át a dolgozókat, ha más termé­kükből sem növekedtek az igények? — Szerencsére értelmes fog­lalkoztatásukat eddig még sikerrel megoldottuk. Eredeti­leg a most folyó rekonstruk­ciós munkálatokat, külső ki­vitelezőkkel kívántuk elvégez­tetni. A retorta leállítása mi­att erre nem került sor. A faszéntermelésnél felszaba­dult 25—30 dolgozót átirányí­tottuk az előbb említett fel­adatokhoz. Jelentős létszám­ról van szó, ha figyelembe veszem, hogy a fizikai mun­kások száma nálunk 110. ' — Mi lesz ezután ? — Ügy néz ki, hogy az öt­vözetgyár az idén már nem Jelentkezik igényével. Egye­lőre a jövő évi kívánságát sem ismerjük. Nagy köd ereszkédett közénk, nem látok át rajta . . (. ' — Korábban, faszenet, tő­késpiacokra is gyártottak ? Ez az út most nem járható? Többe kerül — csak elvétve — A tőkéspiacon az órak igen nyomottak. Nekünk az előállítása többe kerül, mint, amennyit kapnánk érte. Saját eredményünk — nyereségünk — terhére pedig nem vagyunk hajlandók ezt a többletköltsé­get vállalni. Ugyanis azt a plussz összeget., amit mi a faszénnel együtt adnánk a tőkéseknek, senkitől sem kap­nánk vissza — így az üzem­vezető. Az előbb említett és várat­lanul jött faszéntermelési ki­esés az első tíz hónapban két­millió forint árbevételi kiesést jelentett. Ha a költségeket is hozzászámítjuk, akkor 10—12 millióra rúg a bevételkiesés. Ezzel az eredményükkel a vál­lalat öt gyára közül mind a termelést, mind pedig a gazdálkodást tekintve még mindig a második helyen áll­nak. — Sajnos, nem számolha­tunk azzal sem, hogy. a job­ban fizető termékekből je­lentősen megnő a kereslet. Csak elvétve fordul elő, hogy a nagyobb nyereségt.artaliúat hordozó egy-egy cikkből az eredetinél valamivel többet rendelnek — állítja Molnár József. Rátérve a jövőre, azokVa az elképzelésekre, amelyekkel a holnapot akarják megalapoz­ni, a következőket mondja: Új termék — Megpróbálunk bekapcso­lódni a hulladékhasznosításba. Emellett új termék bevezeté­sével kísérletezünk. Ez pedig a csávázósor. A kísérleti ered­mények igen jók. Csakhogy hosszabb idő kell ahhoz, amíg jelentős árbevételt jelent szá­munkra. Pedig nagy jövője van. Eddig az ország különbö­ző részeibe 10 tonnát szállítot­tunk kísérletezés céljából.' Igény van rá. Tudomásom sze­rint importunk is van ebből a termékből. Ezt pótolni tud­nánk. A csávázószert magyar szabadalom alapján gyártjuk majd. Nyereségre az idén az előbb említett értékesítésből nem számíthatunk. Az előb­biek mellett vállalatunk köz­pontja előnyös kooperációs kapcsolatokat keres a hazai gyógyszertárakkal is. A jövőt szolgáló, termékvál­táshoz kötődő útkeresés, alap­vetően a jelenlegi létszám foglalkoztatása érdekében tör­ténik. Olyan megfontolás alapján, hogy a mostani ked­vezőtlen állapotot átmeneti­nek tekintik, s előnyös meg­változtatásáért tesznek is. — Az új termék előállításá­hoz újfajta szakmai ismeret is kell. Azon dolgozók részére, akik a faszéntermeléssel fog­lalkoztak, átképző tanfolyamot szervezünk, hogy képesek le­gyenek a vegyi termékeket előállító üzemben is jól dol­gozni. A nyugdíjba menőket nem pótoljuk. Az eltávozot­tak helyébe sem veszünk fel újakat. Egyébként a mi kör­zetünkben a korábbi évekkel ellentétben lecsendesédett a munkaerőmozgás — mondja az üzemvezető. Hég messze van Molnár József szerint az új esztendő még messze van, sok a jövő évi tervvel kapcsola­tos bizonytalanság. Ennek el­lenére bizakodnak abban, hogy 1983-ban is megtalál­ják majd a helyüket a válla­lat életében, 'tevékenységük jól és eredményesen illeszke­dik a népgazdaság szükségle-' teinek kielégítésébe, a szigo­rúbb közgazdasági előírások teljesítésének jegyében. Ven esz Károly A szervezés haszna AZ ELMÚLT ÉVI számsze­rűsíthető eredmények közül említsünk néhányat: A Borsodi Vegyi Kombinát műanyag-feldolgozó üzemé­ben 16 millió forinttal több eredményt könyvelhettek el annak ellenére, hogy a dol­gozók létszáma csökkent. A Salgótarjáni Ruhagyárban 25 százalékkal növelték a ter­melékenységet. A Magyar Vil­lamos Művek Tröszt 21 nap­pal rövidítette a Gagarin Hő­erőmű 200 MW-os blokkjá­nak javítási idejét és ezzel 21 ezer tonna fűtőolaj-megtaka­rítást értek el. A Medicor az egyszer használatos injekciós­tű gyártásában 15 százalékos termelékenységnövelést és 2,5 millió forintos önköltség- csökkentést valósított meg. A Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár a magasraktá­rozási rendszer bevezetésével évi 1,2 millió forinttal olcsób­ban és lényegesen korszerűbb körülmények között tárolja az anyagokat, alkatrészeket és a készárut. A példák még hosz- szan folytathatók. A felsorolás után joggal kérdezhetné bárki: megtálto­sodtak ezek az üzemek? Nem, erről szó sincs. Nem varázs­lat történt, csupán szervezés. Mégpedig jelentős eredménye­ket hozó üzem- és munka- szervezés, amelyről az ipari miniszter a Minisztertanács legutóbbi ülésén számolt ' be. Hiszen az elmúlt fél évtized során, 9,8 százalékkal csök­kent az iparban foglalkozta­tottak száma, miközben a ter­melés 17,4 százalékkal növeke­dett. Ez tehát —, ha a gépek. A Salgótarjáni Kohászati üzemek huzalmfi gyárrcszlegéhen újabb háromezer tonnás horganyzott huzal gyártása fo­lyik iráni exportra. Képünkön: készül az ötvenmillió forint értékű huzal berendezések és épületek# ér­tékének növekedését is figye­lembe vesszük — 30 százalé­kos élőmunkatermelékenység­növekedést jelent. Ez pedig, ha a versenyképességünk javítá­sának szorító kényszerére gon­dolunk, nem csekélység. S eb­ben első helyen a vállalati szervezés szerepét kell ki­emelni. A népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása ugyanis csak úgy lehetséges, ha a vállalatok termékeiket a világpiacon versenyképessé teszik és lépést tartanak a kö­vetelményekkel. A belső tar­talékok feltárása és hasznosí­tása, a vállalati gazdálkodás eredményességének növelése, a versenyképesség fokozása a leghatékonyabb módon a szer­vezettség javításával érhető el. Azt, hogy a tárcához tar­tozó vállalatok felismerték ezt a szükségszerűséget, jól bizo­nyítja, hogy több mint fél- milliárd forintot fordítottak a munkaszervezés modernizálá­sára. Ez nem Rjlösleges pénz- pocsékolás volt, arról az így elért majd hárommilliárd fo­rintos többleteredmény tanús­kodik. 1981-ben a szervezési intézkedések nyomán csak az iparban (az építő, és az élel­miszeripar nélkül) a már em­lített többleteredmény mellett 6400-zal 1 'vesebb dolgozót kellett foglalkoztatni. Ez a né­hány adat is világosan jelzi, hogy a munka- és üzemszer­vezés további tervszerű fej­lesztésével az ipar jelentős pótlólagos erőforrásokhoz jut­hat. A szervezés kiterjed a termelési folyamatokra, a ki­szolgáló és melléktevékenysé­gekre. az új létesítmények épí­tésére, a régiek rekonstruk­ciójára, sőt, a vállalati belső irányítási rendszerre is. Olyan korszerű szervezési módsze­rek válnak mind ismertebbé és széles körben alkalmazot­tá, mint az értékelemzés, a „3 M” módszer (amely névéi a mozdulatelemzéses mun­katanulmányozás és a munka­alakítás elnevezéstől kapta). Mind nagyobb szerephez jut az ergonómia, mint az ember - gép-környezet harmóniá­jának megteremtésére irá­nyuló tudatos törekvés. Fejlődnek a vállalatok kö­zötti kapcsolatok — egyre több területi elv alapján mű­ködő termelékenységi társulás jön létre. Az elmúlt évben négy ilyen társulás alakult, amelyek munkájában 112 tag­vállalat és szakmai-társadalmi intézmény vesz részt. Mielőtt még azt az illúziót keltenénk, hogy minden a legtökéletesebb rendben van, sietve le kell szögezni, hogy gondok is akadnak bőven. Lassú a fejlődés az anyag- mozgatás és -szállítás szerve­zésében, a készletgazdálkodás­ban, az automatizálás és a számítógépes folyamatirányí­tás elterjesztésében. Sok még a tennivaló a vállalati szer­vezetek korszerűsítése terén, a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében, a veszteség­feltáró módszerek meghdnosí- tásában éppúgy, mint az anyaggazdálkodásban, vagy az új létesítmények szervezése terén. És. ha az előbb hosz- szán lehetett a pozitív példá­kat sorolni, most legalább olyan terjedelmes listát lehe*- ne a tennivalókról is összeálr lítani. A SZERVEZÉS ÉS A SZÁ­MÍTÁSTECHNIKA alkalma­zása alapvető célja a vállala­ti hatékonyság javítása. Ez a tevékenység napjainkban egy­re inkább a vállalat e^yik lehetséges belső erőforrásai­nak minősíthető. Ezért a vá’- lalati vezetőknek az eddigi­eknél is határozottabban kel' intézkedni a szervezés fejlesz­tésére, az elért .eredmények hasznosítására, a korszerű módszerek és eszközök foga­dására. Árvay Tivadar

Next

/
Thumbnails
Contents