Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
Egyszer fentr egyszer lent Ecsegen Egy kiállítás gépei Orgtechnik ’82 Az irodai munka technikai korszerűsítése, szervezése óriási termelékenységi tartalékok forrása. A gépesítés és a szervezés fejlesztéséhez olyan információrögzítő, -továbbító, -tároló, nyilvántartó eszközökre van szükség, amelyek hatékonyabbá teszik az alkalmazottak munkáját A vállalati szervezés fejlesztéséről 1977-ben párt- és- kormányhatározat született. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság évekkel ezelőtt felmérte, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a hitelintézetekben milyen mértékű a szervezési eeszközökikel való ellátottság. Az eredmény lehangoló volt. Ennek oka, hogy a hazai vállalatok, intézmények nem ismerik eléggé hol, mit, mennyiért, milyen irodai munkát könnyítő berendezéseket, eszközöket lehet vásárolni. Pedig határainkon belül mintegy 50 vállalat, szövetkezet gyárt praktikus irodai eszközöket. Az elektronika világszerte a leggyorsabban fejlődő iparág. Behatolt a mindennapi életbe is, de különösen a termelés szférájában áll nagy jövő előtt. Sok, nálunk fejlettebb országban már ipari tv-n keresztül figyelik a termelési folyamatokat Nálunk néhány nagyüzemben található csak ipari televízió, de ott is idegenkednek tőle a dolgozók. Ugyanakkor az előrelépéshez szükséges az irányítóberendezések alkalmazása. Ezekkel rögzíteni lehet a termelés legfontosabb adatait, az állásidőket is beleértve. Egy másik eszköznek, a Magyar Televízióban ma már általánosan használt képmagnónak a termelésben szintén óriási jelentősége lenne. A jó szakemberek munkamódszereit levetítve a kezdők is könnyebben elsajátíthatják a korszerű munkafo- gásolcat. Ezzel tetemes okta- tássi költséget takaríthatnak meg a vállalatok. Jó néhány éve tart már az ecségi termelőszövetkezet „hintapolitikája”, amelynek páros években jobban, a páratlanokban gyengébben gazdálkodnak. Nos, tavaly behin- tázták magukat az alacsony hatékonysággal gazdálkodó •mezőgazdasági nagyüzemek közé. Kényszerpályán — Idén páros év van, mi várható Ecsegen! Aki válaszol: TurányikKároly, a gazdaság elnökhelyettese. — Ez évben három és fél millió körüli nyereségre számítunk, annak ellenére, hogy nem éppen kedvező évet tudhatunk magunk mögött. Sikerült tovább igazítani a vetés- szerkezetet az adottságokhoz, és ez azt jelenti, egy-két év múlva kizárólag biztonságosan és gazdaságosan termeszthető növényekkel foglalkozhatunk majd. — Miért csak egy-két év múlva? — Kényszerűségből. Termőterületünk egy részén, ahol jelenleg silókukoricát termesztünk, olyan vegyszermaradványok vannak még a talajban, amelyek nem teszik lehetővé más kultúrák vetését. Például a Triazin nevű hatóanyag, amelyet már 1980- tól nem használunk, s csak 1983-ra bomlik el. Ezért jelenleg 170 hektáron termeljük azt a silókukorica-mennyiséget, amelyhez elég volna 100 is. De már felkészültünk a következő évi intenzív takarmánytermesztésre: nagy teljesítményű betakaritógépe- ket, szállítójárműveket vásároltunk. A további módosítások szerint nem termelnek többet kukoricát, helyét az árpa veszi át, s ez érthető is. hiszen ez évben is 220 forint önköltséggel termesztették az árpa, búza mázsáját, ami nem lebecsülendő. Az állattenyésztésben csák- nera ezer literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés, ez azonban vajmi kevés a dicsőséghez, mert tavaly még a kétezer literes hozamot sem érték el. Molnár ©óbor állattenyésztési ágazatvezető sem értékeli túl a sikert. — Legfontosabb célunk a múlt évi másfél milliós veszteség „eltüntetése’’ volt. Ez úgy tűnik, sikerült is. Ebben nagy szerepe van annak, hogy végre valahára olyan állatok kerültek a négy és fél milliós tehénistállóba, amelyek tejet is adnak. Némi szemléletváltozás után rájöttek arra, hogy a meglevő létesítmény kihasználásának ez a legmegfelelőbb módja. Igaz, kicsit soká tartott, de biztos, hogy megéri . . . Kétséges jövő — Áttértünk a szakosított munkavégzésre, s ez már minőségi javulást • is hozott a mennyiségi mellett. A legelőn, illetve karámban tartott tehenek csak a fejes idejére kerülnek az istállóba, így olcsóbb lett a takarmányozás, kevesebb vesződséggel jár a gondozás — mondja Molnár Gábor. — Azt sem tartjuk mellékesnek, hogy sikerült a korábbinál jobb érdekeltségi rendszert bevezetni, mert ezáltal nőtt a tejtermelés, javult a munka minősége. Az eddig igen eredményes baromfiágazatban is módosítást hajtanak végre Állítólagos piaci igények kielégítése érdekében Plymouth-fa itával keresztezik a New-Hampshire törzsállományuk egy részét. Az értékesítendő tenyésztojá- sokért ugyan egy fillérrel sem kapnak többet, viszont a ke- lési százalék — legalábbis az elmélet szerint — gyengébb. Hogy a gyakorlat mit hoz, csak jövőre derül ki . . . Az ecsegieknek mindenesetre kétségeik vannak. Páratlan esztendő küszöbén — A termelőszövetkezet ez ideig nem nagyon jeleskedett a kiegészítő tevékenység fejlesztésében. Többféle munkával, forgácsolással, drótfonással, lakatossággal foglalkoznak, de túl elaprózottnak tűnik mindez. így érzik? — Igen, hiszen ezek összes tevékenységünknek csak 10 százalékát jelentik. Ezért is fogtunk nagyarányú fejlesztéshez. Most épül egy új műhelycsarnok csaknem hárommillió forintért, elkészülte után a régiben ipari munkát végzünk. Jelenleg is többirányú tárgyalást folytatunk az együttműködés érdekében. — Nincs túl késő mindehhez? — Eddig nem voltak meg a feltételeink — válaszolja Turányik Károly elnökhelyettes. Pénzük van az ecsegieknek, akik csaknem egymillió forintot szánnak egy leendő gazdasági társulásra. Kérdés, lesz-e hova befektetni? Már számtalan fórumon elhangzott — és a mindennapi élet is ezt igazolja — egyre nehezebb megfelelő jövedelmezőséget biztosító úgynevezett mezőgazdasági ipari tevékenységet találni. Ha a „piac” még nem is mondható telítettnek, aki mostanában akar nagyarányú fejlesztésbe kezdeni, az eddig elvesztegetett időt nehezen tudja behozni, mert lassan több az eszkimó, mint a fóka. És ezek a fókák is soványabbak a néhány évvel ezelőttieknél... Az ecsegieknek pedig igyekezniük kell. Jövőre ugyanis újból páratlan esztendő következik, s most már ideje bebizonyítani, hogy ennek nem kell feltétlenül hullámvölgyet jelenteni a gazdálkodásban. Zflaftiy Tamás A munkahelyek Malaikítá- sakor — a munkapad mellett, az irodában — az ergonómiai szempontokat egyre jobban figyelembe kell venni. Az iratok szállítását, kezelését pátemoszteres megoldással lehetne egyszerűbbé tenni, hogy az alkalmazottaknak egy-egy aktáért ne kelljen létrázni. Nálunk az új megoldásoktól sokan idegenkednek, pedig ezek a munlwi intenzitását, a hatékonyság növelését segítik elő. Az irodai munka legkorszerűbb eszközeit mutatja be az Orgtechnik ’82, amelyet november 16—20. között a budai Várban rendeznek. Újdonság számba megy, hogy az Amerikai Egyesült Államok az adatok, az akták mikrofilmes tárolását is bemutatja. (Az iratok tárolásához nagy raktárra és személyzetre van szükség. Magyarországon a szekszárdi Balassa János kórházban használtak először mikrofilmtechnikát a betegek kórisméjének tárolására.) Az idén először Japán is jelentkezett, és az érdeklődők valószínűleg megtekinthetik a Toshiba cég hanggal működő írógépét. Bóna Zoltán Csínján a gázpedállal! Spóroló sofőrök és segítőik üzemanyag-fogyasztás tetőséhez évente hozzávető- szempontjából a sofőr lábában leg 140 millió forint értékű plussz—mínusz 30 százalék üzemanyagot használnak. A van! — tartja a szakmai közhely. Közelmúltbeli „takarékossági versenyek” azt látszanak igazolni, hogy még ennél is több múlik a pilóta ügyességén: ugyanazzal a kocsival 20 liter/100 kilométeres és 40 liter/100 kilométeres fogyasztást „produkált” két vezető. Fölöttébb érdemes tehát ösztönözni a takarékos gépkocsi-irányítást. A megyénkben Volán Vállalat három esztendeje díjazza a spóroló sofőröket különféle módon. Most a megtakarításban közreműködő műszakiakat és forgalmistákat is serkenteni kívánják a forintokkal arra: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a fel- használás fajlagos mutatóinak javításáért. fogyasztással kapcsolatos adatokat számítógéppel dolgozzák fel: a trösztön belüli Volán Elektronika végzi el a kellő számításokat. A komputerek dekádonként, illetőhető. A mintegy 12—13 millió forintos havi üzemanyagköltséghez képest nem szemkápráztató arányú a spórolás. Látványosabb eredményekre azonban már nincs lehetőség, mivel a vállalat a hetvenes évek közepétől tett rendkívül körültekintő intézkedéseket a leg havonta szolgáltatnak fölhasználás ésszerűsítésére, s g olyan mutatókat, amelyekből térítést csak az 1979-ben el- következtetni lehet az esetle- ért igen jó mutatók túltelje- ges hibákra, túlzásokra, s sítéséért fizeti, ezek ismeretében hamar be Föl kell tárni és mozgósí- lehet avatkozni a kedvezőt- tani muszáj az apró-cseprő len folyamatokba. lehetőségeket is az üzemA figyelem ébren tartására anyag-fogyasztás további ész- országszerte alkalmazott mód- szerűsítésére. Ennek egyik KEVESEBB „NAFTA” A mintegy hétszáz járműből álló gépkocsipark müködKisvállalkozás szer a költség-visszatérítés Az a sofőr, aki a KPM által megszabott normákhoz képest kevesebb üzemanyagot használ föl járművével, részben, vagy egészben zsebre vághatja a megspórolt „nafta” árát. A megtakarításnak durván nyolcvan százaléka illeti a pilótákat a most érvényes szabály szerint. Ez azt jelenti, hogy a gázpedállal ügyesen bánó vezető jó esetben akár 1700—1800 forinttal is gyarapíthatja jövedelmét. Természetesen nem könnyű ilyen teljesítménnyel kirukkolni: augusztusban például a másfél ezres sofőrgárdából mindmódját abban látják, hogy ezután nem csak a sofőröket, hanem a karbantartókat és a szervezőket is díjazzák a megtakarítás arányában. Azokat a forintokat szánják erre, amelyek a normához mért spórolásból a térítés kifizetése után marad. Megközelítőleg húszezer forintról van szó. Ennek 55 százalékát — elfogadott döntés szerint — a műszakiak közt, egyharmadát a forgalomszervezők között, további részét pedig egyéb ügyintézőknek osztják szét A díjazás természetesen az egyes üzemegységeknél elért megtakarítás arányában differenciáltan történik. az állami gazdaságban Üres, kihasználatlan épületeit állattenyésztési célra adja bérbe részint saját dolgozóinak, részint más vállalkozóknak a Soproni Állami Gazdaság. Az első — nyolc ember összefogásával létrejött — sertéstenyésztő társaság már megkezdte működését; a törzsállományt hatvan anyakoca képezi, ezek szaporulatát hizlalják meg és értékesítik a gazdaságon keresztül. Más kisvál. lalkozások — növénytermesztésre — már korábban is alakultak; jellemző, hogy a kétszáz állandó dolgozót foglalkoztató gazdaság ezer-egyné- hány emberrel áll szerződéses kapcsolatban. Mák termesztésére háromszáz tagú, hagymatermesztésére pedig egy nyolcvan tagot számláló társaság alakult; a gazdaság földjein termelnek szabad idejükben. Hetvenen arra vállalkoztak, hogy hatvanhektárnyi területet betelepítenek szőlővel, azt gondozzák, s ha termőre fordul az ültetvény, szüretelnek, a szőlőt feldolgozásra, értékesítésre átadják a gazdaságnak. A telepítés megkezdődött. Tervezik, hogy sertés és birka tenyésztésére újabb társulásokat szerveznek; a gazdaság a vállalkozókat támogatja. össze 210-nek sikerült többkevesebb térítést kiérdemelnie. nem látványos Havonta körülbelül nyolcvanezer forintot fizetnek ki költség-visszatérítés gyanánt. Fbből az következik, hogy a megtakarított üzemanyag értéke körülbelül 100 ezer forint. Kovács András főenergetikus tapasztalatai szerint ennek az ösztönzésnek többrétű hatása van, így a tényleges megtakarítás havonta 150—160 ezer forintra becsülDf J A RÁADÁSÉRT Említésre érdemes jellemzője ennek az ösztönzőnek, hogy nem a vállalati nyereség növelése végett működtetik, hiszen e megtakarítás teljes egészében kifizetődik a díjazásra, illetve a költségekre. Elsődleges oélja az, hogy amennyire lehet, mentesítsék a népgazdaságot az olajbehozatal terhétől. Velejáró előny: a figyelmes pilóták, műszakiak, szervezők némi ráadásjövedelemhez jutnak a ráadás-erőfeszítések fejében. (molnár) Vetőmag Szitákról A Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki kerületében jól sikerült ebben az évben a borsó- és a búzavetőmag-tér* mesztés. OWP tisztítógépen a debreceni világoszöld étkezési borsó elő* állítása folyik, 11 vagon mennyiségben. A végtisztító gépsoron a búza utolsó adagja van, közelednek a 215 vagon mennyiséghez. A tisztítás folyamán gyo* mot, idegen magot, kis- és félszemeket választ el a vetőmagtál a gépen. A lekerülő zsák 75 kg súlyú, rákerül a fémzár, melyet Kodák István és Kollár János helyez el. Plombázás után a Vetőmagtermelő Vállalat dolgozója alap- vizsgálatokat végez a vett mintákon, majd Budapesten csíráztatják és minősítik. A raklapokból időnként hiány van. A gyors mozgatást Sza* lay István végzi. Ebben a szezonban a zsák levarrása automata géppel történik, Cselovszky Ferenc felügyeletével. Elégedett a minőséggel Ferik Mihály, a vetőmagüzem vezetője. (E. Tóth József
