Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

Egyszer fentr egyszer lent Ecsegen Egy kiállítás gépei Orgtechnik ’82 Az irodai munka techni­kai korszerűsítése, szervezése óriási termelékenységi tar­talékok forrása. A gépesítés és a szervezés fejlesztéséhez olyan információrögzítő, -to­vábbító, -tároló, nyilvántartó eszközökre van szükség, amelyek hatékonyabbá teszik az alkalmazottak munkáját A vállalati szervezés fej­lesztéséről 1977-ben párt- és- kormányhatározat született. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság évekkel ezelőtt felmérte, hogy az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a hitelinté­zetekben milyen mértékű a szervezési eeszközökikel való ellátottság. Az eredmény le­hangoló volt. Ennek oka, hogy a hazai vállalatok, intézmé­nyek nem ismerik eléggé hol, mit, mennyiért, milyen irodai munkát könnyítő berendezé­seket, eszközöket lehet vásá­rolni. Pedig határainkon be­lül mintegy 50 vállalat, szö­vetkezet gyárt praktikus iro­dai eszközöket. Az elektronika világszerte a leggyorsabban fejlődő ipar­ág. Behatolt a mindennapi életbe is, de különösen a ter­melés szférájában áll nagy jövő előtt. Sok, nálunk fej­lettebb országban már ipari tv-n keresztül figyelik a ter­melési folyamatokat Nálunk néhány nagyüzem­ben található csak ipari tele­vízió, de ott is idegenkednek tőle a dolgozók. Ugyanakkor az előrelépéshez szükséges az irányítóberendezések alkal­mazása. Ezekkel rögzíteni le­het a termelés legfontosabb adatait, az állásidőket is be­leértve. Egy másik eszköz­nek, a Magyar Televízióban ma már általánosan használt képmagnónak a termelésben szintén óriási jelentősége len­ne. A jó szakemberek mun­kamódszereit levetítve a kez­dők is könnyebben elsajátít­hatják a korszerű munkafo- gásolcat. Ezzel tetemes okta- tássi költséget takaríthatnak meg a vállalatok. Jó néhány éve tart már az ecségi termelőszövetkezet „hintapolitikája”, amelynek páros években jobban, a pá­ratlanokban gyengébben gaz­dálkodnak. Nos, tavaly behin- tázták magukat az alacsony hatékonysággal gazdálkodó •mezőgazdasági nagyüzemek közé. Kényszerpályán — Idén páros év van, mi várható Ecsegen! Aki válaszol: TurányikKá­roly, a gazdaság elnökhe­lyettese. — Ez évben három és fél millió körüli nyereségre szá­mítunk, annak ellenére, hogy nem éppen kedvező évet tud­hatunk magunk mögött. Sike­rült tovább igazítani a vetés- szerkezetet az adottságokhoz, és ez azt jelenti, egy-két év múlva kizárólag biztonságosan és gazdaságosan termeszthető növényekkel foglalkozhatunk majd. — Miért csak egy-két év múlva? — Kényszerűségből. Ter­mőterületünk egy részén, ahol jelenleg silókukoricát ter­mesztünk, olyan vegyszerma­radványok vannak még a ta­lajban, amelyek nem teszik lehetővé más kultúrák veté­sét. Például a Triazin nevű hatóanyag, amelyet már 1980- tól nem használunk, s csak 1983-ra bomlik el. Ezért je­lenleg 170 hektáron termeljük azt a silókukorica-mennyi­séget, amelyhez elég volna 100 is. De már felkészültünk a következő évi intenzív ta­karmánytermesztésre: nagy teljesítményű betakaritógépe- ket, szállítójárműveket vá­sároltunk. A további módosítások sze­rint nem termelnek többet kukoricát, helyét az árpa ve­szi át, s ez érthető is. hiszen ez évben is 220 forint önkölt­séggel termesztették az árpa, búza mázsáját, ami nem le­becsülendő. Az állattenyésztésben csák- nera ezer literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés, ez azonban vajmi kevés a di­csőséghez, mert tavaly még a kétezer literes hozamot sem érték el. Molnár ©óbor ál­lattenyésztési ágazatvezető sem értékeli túl a sikert. — Legfontosabb célunk a múlt évi másfél milliós vesz­teség „eltüntetése’’ volt. Ez úgy tűnik, sikerült is. Ebben nagy szerepe van annak, hogy végre valahára olyan állatok kerültek a négy és fél milliós tehénistállóba, amelyek tejet is adnak. Némi szemléletváltozás után rájöt­tek arra, hogy a meglevő lé­tesítmény kihasználásának ez a legmegfelelőbb módja. Igaz, kicsit soká tartott, de biztos, hogy megéri . . . Kétséges jövő — Áttértünk a szakosított munkavégzésre, s ez már mi­nőségi javulást • is hozott a mennyiségi mellett. A lege­lőn, illetve karámban tartott tehenek csak a fejes idejére kerülnek az istállóba, így ol­csóbb lett a takarmányozás, kevesebb vesződséggel jár a gondozás — mondja Molnár Gábor. — Azt sem tartjuk mellékesnek, hogy sikerült a korábbinál jobb érdekeltségi rendszert bevezetni, mert ez­által nőtt a tejtermelés, ja­vult a munka minősége. Az eddig igen eredményes baromfiágazatban is módosí­tást hajtanak végre Állítóla­gos piaci igények kielégítése érdekében Plymouth-fa itával keresztezik a New-Hampshire törzsállományuk egy részét. Az értékesítendő tenyésztojá- sokért ugyan egy fillérrel sem kapnak többet, viszont a ke- lési százalék — legalábbis az elmélet szerint — gyengébb. Hogy a gyakorlat mit hoz, csak jövőre derül ki . . . Az ecsegieknek minden­esetre kétségeik vannak. Páratlan esztendő küszöbén — A termelőszövetkezet ez ideig nem nagyon jeleskedett a kiegészítő tevékenység fej­lesztésében. Többféle munká­val, forgácsolással, drótfo­nással, lakatossággal foglal­koznak, de túl elaprózottnak tűnik mindez. így érzik? — Igen, hiszen ezek összes tevékenységünknek csak 10 százalékát jelentik. Ezért is fogtunk nagyarányú fejlesz­téshez. Most épül egy új mű­helycsarnok csaknem három­millió forintért, elkészülte után a régiben ipari mun­kát végzünk. Jelenleg is több­irányú tárgyalást folytatunk az együttműködés érdekében. — Nincs túl késő mindeh­hez? — Eddig nem voltak meg a feltételeink — válaszolja Turányik Károly elnökhelyet­tes. Pénzük van az ecsegiek­nek, akik csaknem egymillió forintot szánnak egy leendő gazdasági társulásra. Kérdés, lesz-e hova befektetni? Már számtalan fórumon el­hangzott — és a mindennapi élet is ezt igazolja — egyre nehezebb megfelelő jövedel­mezőséget biztosító úgyneve­zett mezőgazdasági ipari te­vékenységet találni. Ha a „piac” még nem is mondható telítettnek, aki mostanában akar nagyarányú fejlesztésbe kezdeni, az eddig elvesztege­tett időt nehezen tudja be­hozni, mert lassan több az eszkimó, mint a fóka. És ezek a fókák is soványabbak a néhány évvel ezelőttieknél... Az ecsegieknek pedig igye­kezniük kell. Jövőre ugyanis újból páratlan esztendő kö­vetkezik, s most már ideje bebizonyítani, hogy ennek nem kell feltétlenül hullám­völgyet jelenteni a gazdál­kodásban. Zflaftiy Tamás A munkahelyek Malaikítá- sakor — a munkapad mel­lett, az irodában — az ergo­nómiai szempontokat egyre jobban figyelembe kell ven­ni. Az iratok szállítását, ke­zelését pátemoszteres megol­dással lehetne egyszerűbbé tenni, hogy az alkalmazottak­nak egy-egy aktáért ne kell­jen létrázni. Nálunk az új megoldásoktól sokan idegen­kednek, pedig ezek a munlwi intenzitását, a hatékonyság növelését segítik elő. Az irodai munka legkor­szerűbb eszközeit mutatja be az Orgtechnik ’82, amelyet november 16—20. között a budai Várban rendeznek. Új­donság számba megy, hogy az Amerikai Egyesült Államok az adatok, az akták mikrofil­mes tárolását is bemutatja. (Az iratok tárolásához nagy raktárra és személyzetre van szükség. Magyarországon a szekszárdi Balassa János kór­házban használtak először mikrofilmtechnikát a bete­gek kórisméjének tárolására.) Az idén először Japán is je­lentkezett, és az érdeklődők valószínűleg megtekinthetik a Toshiba cég hanggal műkö­dő írógépét. Bóna Zoltán Csínján a gázpedállal! Spóroló sofőrök és segítőik üzemanyag-fogyasztás tetőséhez évente hozzávető- szempontjából a sofőr lábában leg 140 millió forint értékű plussz—mínusz 30 százalék üzemanyagot használnak. A van! — tartja a szakmai köz­hely. Közelmúltbeli „takaré­kossági versenyek” azt látsza­nak igazolni, hogy még en­nél is több múlik a pilóta ügyességén: ugyanazzal a ko­csival 20 liter/100 kilométeres és 40 liter/100 kilométeres fogyasztást „produkált” két vezető. Fölöttébb érdemes te­hát ösztönözni a takarékos gépkocsi-irányítást. A megyénkben Volán Válla­lat három esztendeje díjazza a spóroló sofőröket különfé­le módon. Most a megtaka­rításban közreműködő mű­szakiakat és forgalmistákat is serkenteni kívánják a forin­tokkal arra: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a fel- használás fajlagos mutatóinak javításáért. fogyasztással kapcsolatos ada­tokat számítógéppel dolgoz­zák fel: a trösztön belüli Volán Elektronika végzi el a kellő számításokat. A kom­puterek dekádonként, illető­hető. A mintegy 12—13 millió forintos havi üzemanyagkölt­séghez képest nem szemkáp­ráztató arányú a spórolás. Lát­ványosabb eredményekre azonban már nincs lehetőség, mivel a vállalat a hetvenes évek közepétől tett rendkívül körültekintő intézkedéseket a leg havonta szolgáltatnak fölhasználás ésszerűsítésére, s g olyan mutatókat, amelyekből térítést csak az 1979-ben el- következtetni lehet az esetle- ért igen jó mutatók túltelje- ges hibákra, túlzásokra, s sítéséért fizeti, ezek ismeretében hamar be Föl kell tárni és mozgósí- lehet avatkozni a kedvezőt- tani muszáj az apró-cseprő len folyamatokba. lehetőségeket is az üzem­A figyelem ébren tartására anyag-fogyasztás további ész- országszerte alkalmazott mód- szerűsítésére. Ennek egyik KEVESEBB „NAFTA” A mintegy hétszáz jármű­ből álló gépkocsipark müköd­Kisvállalkozás szer a költség-visszatérítés Az a sofőr, aki a KPM által megszabott normákhoz képest kevesebb üzemanyagot hasz­nál föl járművével, részben, vagy egészben zsebre vághat­ja a megspórolt „nafta” árát. A megtakarításnak durván nyolcvan százaléka illeti a pi­lótákat a most érvényes sza­bály szerint. Ez azt jelenti, hogy a gázpedállal ügyesen bánó vezető jó esetben akár 1700—1800 forinttal is gyara­píthatja jövedelmét. Termé­szetesen nem könnyű ilyen teljesítménnyel kirukkolni: augusztusban például a más­fél ezres sofőrgárdából mind­módját abban látják, hogy ezután nem csak a sofőröket, hanem a karbantartókat és a szervezőket is díjazzák a megtakarítás arányában. Azo­kat a forintokat szánják er­re, amelyek a normához mért spórolásból a térítés kifizeté­se után marad. Megközelítő­leg húszezer forintról van szó. Ennek 55 százalékát — elfogadott döntés szerint — a műszakiak közt, egyharmadát a forgalomszervezők között, további részét pedig egyéb ügyintézőknek osztják szét A díjazás természetesen az egyes üzemegységeknél elért megtakarítás arányában dif­ferenciáltan történik. az állami gazdaságban Üres, kihasználatlan épüle­teit állattenyésztési célra ad­ja bérbe részint saját dolgozói­nak, részint más vállalkozók­nak a Soproni Állami Gazda­ság. Az első — nyolc ember összefogásával létrejött — ser­téstenyésztő társaság már meg­kezdte működését; a törzsál­lományt hatvan anyakoca ké­pezi, ezek szaporulatát hizlal­ják meg és értékesítik a gaz­daságon keresztül. Más kisvál. lalkozások — növénytermesz­tésre — már korábban is ala­kultak; jellemző, hogy a két­száz állandó dolgozót foglal­koztató gazdaság ezer-egyné- hány emberrel áll szerződéses kapcsolatban. Mák termeszté­sére háromszáz tagú, hagyma­termesztésére pedig egy nyolc­van tagot számláló társaság alakult; a gazdaság földjein termelnek szabad idejükben. Hetvenen arra vállalkoztak, hogy hatvanhektárnyi terü­letet betelepítenek szőlővel, azt gondozzák, s ha termőre for­dul az ültetvény, szüretelnek, a szőlőt feldolgozásra, értéke­sítésre átadják a gazdaságnak. A telepítés megkezdődött. Tervezik, hogy sertés és birka tenyésztésére újabb tár­sulásokat szerveznek; a gaz­daság a vállalkozókat támogat­ja. össze 210-nek sikerült több­kevesebb térítést kiérdemel­nie. nem látványos Havonta körülbelül nyolc­vanezer forintot fizetnek ki költség-visszatérítés gyanánt. Fbből az következik, hogy a megtakarított üzemanyag ér­téke körülbelül 100 ezer fo­rint. Kovács András főener­getikus tapasztalatai szerint ennek az ösztönzésnek több­rétű hatása van, így a tény­leges megtakarítás havonta 150—160 ezer forintra becsül­Df J A RÁADÁSÉRT Említésre érdemes jellem­zője ennek az ösztönzőnek, hogy nem a vállalati nyereség növelése végett működtetik, hiszen e megtakarítás teljes egészében kifizetődik a díja­zásra, illetve a költségekre. Elsődleges oélja az, hogy amennyire lehet, mentesítsék a népgazdaságot az olajbe­hozatal terhétől. Velejáró előny: a figyelmes pilóták, műszakiak, szervezők némi ráadásjövedelemhez jutnak a ráadás-erőfeszítések fejében. (molnár) Vetőmag Szitákról A Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki kerületében jól sikerült ebben az évben a borsó- és a búzavetőmag-tér* mesztés. OWP tisztítógépen a debreceni világoszöld étkezési borsó elő* állítása folyik, 11 vagon mennyiségben. A végtisztító gépsoron a búza utolsó adagja van, közeled­nek a 215 vagon mennyiséghez. A tisztítás folyamán gyo* mot, idegen magot, kis- és félszemeket választ el a vető­magtál a gépen. A lekerülő zsák 75 kg súlyú, rákerül a fémzár, melyet Kodák István és Kollár János helyez el. Plombázás után a Vetőmagtermelő Vállalat dolgozója alap- vizsgálatokat végez a vett mintákon, majd Budapesten csí­ráztatják és minősítik. A raklapokból időnként hiány van. A gyors mozgatást Sza* lay István végzi. Ebben a szezonban a zsák levarrása automata géppel tör­ténik, Cselovszky Ferenc felügyeletével. Elégedett a minőséggel Ferik Mihály, a vetőmagüzem ve­zetője. (E. Tóth József

Next

/
Thumbnails
Contents