Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

A szovjet könyv tüköré Könyvkiállítás a Technika Házában A szovjet könyv és hang­lemez ünnepi hetét most. no­vemberben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója jegyében rendezik meg. Számos ese­mény kapcsolódik hozzá — irodalmi estek, vetélkedők —, de külön színfolt az, hogy' reprezentatív kiállításokon maga a szovjet könyv is be­mutatkozik. Például a szol­noki megyei művelődési köz­pontban könyv-, hanglemez­éi kottakiállítást nyitottak, amelyen mintegy 500 művet tekinthetnek meg az érdeklő­dők. A b.udapesti Technika Há­zában november 4-től —, mint ahogy arról a lapok már hírt adtak —, közel 2000 kö­tetes kiállításon ismerkedhet meg a nagyközönség a Szov­jetunió köztársaságainak könyveivel. A 2000 kötet a legutóbbi öt esztendő termé­ke, elenyésző töredéke. Hogy mennyire az, jól bizonyítja néhány statisztikai adat. A Szovjetunióban 1917-től 1976- ig több mint 2,8 millió köny­vet jelentettek meg összesen 46,6 milliárd példányban. A legközelebbi múltról: egy-egy évben csaknem 90 ezer könyv lát napvilágot, mintegy két­milliárd példányban. Igen ér­dekes volna a művek temati­ka szerinti megoszlásának a fp’sorolása is. A Technika Házában látható kiállításon mellőzték a táblázatokat, a A könyvkiállítás részlete (Auer Lajos felvétele) számadatokat, helyettük ma­guk a könyvek beszélnek. A fő helyen a 60 éves Szov­jetunió tiszteletére megjelen­tetett könyvek láthatók, ame­lyek az egyes köztársaságok történelmi, gazdasági és kul­turális eredményeit mutatják be. A többi tárlókon a Szov­jetunió népeinek szépirodal­ma, a társadalomtudományok, a műszaki tudományok. a sport-, a gyermek- és ifjúsági könyvek, a művészeti albu­mok láthatók. A Szovjetunió különböző népeinek nyelvére lefordított magyar szépirodal­mi művekkel ugyancsak ta­lálkozhatunk. Az egyik sarokban külön öröm fölfedeznünk Kádár Jánost, Illyés Gyulát, Ör­kény Istvánt oroszul, Karin­thy Frigyest azerbajdzsánul. Janikovszky Évát, Hernádi Gyulát észtül, Bertha Bul­csút ukránul, Somogyi Tóth Sándort örményül. A grúz nyelvű magyar elbeszélés­gyűjtemény cirkalmasan szép betűivel valódi esztétikai él­mény. A Technika Házában bemu­tatott kétezernyi könyv csu­pán csepp a tengerben, de jól reprezentálja, jól tükrözi a szovjet könyvkiadás gazdag választékát, tartalmi és esz­tétikai értékeit. Győry László Programozott nyelvoktatás Aki el akar sajátítani egy nyelvet, első lépésben olyan alapfokú nyelvismeretre kell szert tennie, amely magában foglalja a kiejtést, a nyelvtan alapelemeit és egy minimális szókincset, vagyis létre kell hozni azt az alapot, amelyre a későbbiekben építeni lehet majd. Az alapszint elérése után kell döntenie a tanuló­nak, hogy a nyelvismeret mely összetevőjét (vagy ösz- szetevőit) kívánja a további­akban elsajátítani. A siker azon múlik, hogy mennyire mélyen és milyen rendsze­rességgel fogja fejleszteni A nagy mezőgazda Csapó Dániel és a jobbágyfelszaba­dító Bezerédj István reform­kori haladó személyiségek családi sírboltjainak megőr­zésére határozatot hozott a Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A Tengelici es a Bezerédj család szedres- hídjapusztai sírboltjának vé­nyelvtudását a tanuló. Érde­mes megjegyezni egy híres nyelvész ezzel kapcsolatos aforizmáját: „Úszni úszás közben, beszélni beszélgetés közben tanulj.” A nyelvismeret alapjainak minél rövidebb időn belüli minél tökéletesebb — tehát minél jobb hatásfokú — el­sajátítására hozták létre an­nak idején az első nyelvi la­boratóriumokat. A technikai fejlődés tette lehetővé ezek. akkori kialakítását, és idő­közbeni továbbfejlesztését A kis fülkékre osztott terem­ben a tanulók szemben he­detté nyilvání itatási eljárá­sá megindította, egyidejűleg a szekszárdi Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépis­kolát és a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépis­kolát felkérte a névadó sír­jának folyamatos karbantar­tására, gondozására. lyezkednek el a tanári asztal­lal, amely tulajdonképpen egy vezérlőpult ahonnan a nyelvoktató fej hallgatás mik­rofonnal összeköttetésben áll minden tanuló fülkéjével, s tetszés szerint egyenként de akár valamennyi tanulóval egyszerre is beszélhet A fül­kék berendezéséhez egy kis magnetofon is hozzátartozik, amelyről a tanuló kitűnő ki­ejtésű szöveget hallgathat, s annak segítségével ellenőriz­heti saját kiejtésének hiá­nyosságait A nyelvtanár a vezérlőpultnál bármikor bele­hallgathat javíthat és kér­dezhet anélkül, hogy bárkit is zavarna. Arra is lehetőség van, hogy a nyelvtanár a há­ta mögé vetített álló- . vagy mozgóképekkel tegye szemlé­letesebbé, még jobb hatásfo­kúvá az oktatást. Kellő igye­kezet szorgalom és gyakor­lás nélkül persze a nyelvi la­boratórium sem képes cso­dákra. A technika is csak azokat segíti, akik nem saj­nálják a fáradságot, s min­den szabad idejüket kihasz­nálják a tanult nyelv elsajá­títására. Védett sírboltok műsor KOSSUTH RADIO.: *.27: Világablak 8.56: Olvasólámpa 9.06: Bartók: II. szvit 9.41: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Goethe és a muzsika 11.41: Népszerű hangszerszólók 12.45: Nem a világ vége 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Hubay Jenő csárda­jeleneteiből 15.28: MR 10—14 36.09 : Kritikusok fóruma 16.19: Mihály András műveiből 17.05: Nem az igazi* de. . . 17.30: Pátria — népzenei han "lemezsorozat 17.46: Wolf Péter: Egy szerelem pillanatai 17.55: ..Le Corbusier híve a hivatalban.” *9.15: Tudósítás az FTC— Ü. Dózsa bajnoki jégkorong­mérkőzésről 19.20: Kiskunhalom N'wv Lajos regényét rádióra alkalmazta Dénes István 20.08: Raina Kabaivanszka operaáriákat énekel 20.32: örökzöld dallamok 21.30: Versengés a fejlesztési forrásokért 22.20: A Távol-Kelet köreiről. II. rész. 22.30: Nóták 22.53: Fényképező számítógép 23.08: Muzeális Brahms- iemezeinkből 0.10: Pödör Péter táncdalaiból PETŐFI RADIO: ».35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04, 05, 07 jelenti 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Népdalok a Dunántúlról 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja K.00: Mindenki iskolája Jogtanács 16.40: Fiataloknak? 17.30: ötödik sebesség 18.35: Gramofonsztárok 19.15: Zenei tükör. 19.45: Steve Winwood felvételeiből 20.35: Utazás a Balaton körül 21.10: Nemzedékek 22.13: Újdonságainkból 23.23: A Carousel ének- és zenekar operettfelvé­teleiből. MISKOLCI STÜDIŐ: 17,00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak áz országra. Dr. Fodri.r László jegyzete. i7.20: Index. Gazd^ságoo’ltdcai magazin (A tartalomból: Kutatók az üzem­ben — Szénről bányászok között. — A zöldség-gyümölcs forgalma­zási határozat nyomában.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv (ált. isk. 6. Oszt.) 8.30: Magyar nyelv (élt. isk. 2. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. Isk. alsó tagozat) 9.25: Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) 9.55: Delta. 10.20: A púpos. Magyarul beszé­lő olasz—francia kaland­film. (ism.) 14.25: Iskolatévé. Orosz nyelv. (ism.) 14.50: Fekete Péter. Csehszlovák film. 16*30: Hírek. 16.35: A hajózás története VII/4. rész. 17.25: A nyelv világa 18.10: Reklám 18.15: Puszták sorsa 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: Szerkesztette: Buzáné Fáb- ry Éva. Plusz 1 fő. I. adás 22.00: Zer.e, zene, zene. 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Szemle 20.^0: Tv-híradó 2. 21.19: A Szovjetunió belügymi­nisztériumának ének- és táncegyüttesének műsora BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Hírek. 16.00: Iskolatévé. 16.20; Zenés gyermekműsor 4 NÓGRÁD — 1932. november 10., szerda Négy keréken négy országon át (2.) A Mészkő-Alpok ékszere A Römerwirt turistaszálló Salzburgban a belváros bel­ső peremén fekszik. Ablaká­ból a középkori Hohenfes- tungra látni. A vár számos vihart ért meg, ostromolták nemesi hadak, parasztsere­gek, de soha nem tudták be­venni. A meredek sziklák mindenkor biztos védelmet nyújtottak a város és a ha­sonló nevű tartomány érsek­urainak, kivételezett lakói­nak. Hazai ízek Az osztrák konyha — ru­tinos utazók visszaigazolhat­ják — legalább olyan híres, mint a magyar. ízei sem kü­lönböznek lényegesen, noha végső soron a Monarchia sok­féle nemzetisége konyháinak az ötvözete. Az osztrák gaszt­ronómusok minden néptől a leggusztusosabb, legfinomabb ételek készítését lesték el, al­kalmazták saját ízlésükhöz, így sohasem esnek zavarba, ha vendég érkezik, hogy mit adjanak neki. Nekünk pél­dául sertéssülteket tálaltak fel zamatos mártásokkal, s megkínáltak — a már nem­zeti eledelünknek tekinthető — bécsi szelettel. Vendéglá­tóink igazán törődtek a ha­sunkkal. Útitársaim inkább a tisz­tálkodási lehetőségek korlá­tozottságára panaszkodtak. A szobákban nem volt zuhanyo­zó, s aki tusolni akart, an­nak húsz schillinget kellett fizetnie. Mondanom sem kell: ezek után meglehetősen tar­tózkodóan viselkedtünk, bár kezdtük megszokni, hogy itt mindenért fizetni kell. Per­sze pénzért mindent meg is kap, szőlőt, almát, körtét, ba­nánt, mogyorót... Az osztrákok takarékos, figyelmes, udvarias emberek. Kitűnő érzékük van az élet legapróbb finomságai iránt. Rendkívül kulturáltan érint­keznek egymással. Felszolgá­lónk szájából állandóan a „bitte” és a „danke” szavak' röpködtek. Az üzletekben készséggel mutatták meg por­tékáikat, csöppet sem sérel­mezték, ha a vásárló negyed­órás kutászkodás után sem talált magának megfelelőt. A „viszontlátásra” egyféle ked­ves mosollyal járt vásárlónak és szemlélőnek. Néhány üzlet — kiváltkép­pen vendéglátóegységek — ajtaján az alábbi feliratok keltettek barátságos érzése­ket: „önért nyitva 9—22 óráig”. Meglepett az a plakát is, amely egy kutyafejet áb­rázol, felette tömör mondat­tal: „Nekem nem szabad be­menni”. Elképzeltem, hogy nálunk ezt, hogyan oldjuk 16.40: ElméBcedés a barátságról 17.25: Szakmunkástanulók műso­ra. (ism.) 17*55: Autósok-motorosok. 18.30: URH-kocsival. 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás jelentés és műsor- ismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Napjaink városai. 20.20: Hangverseny-közvetítés 21*15: Verébfészek. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ezzel törődni kell. 22.55: Hírek. 2. MŰSOR: 16*15: Hírek 16.30: Asztalitenisz Szuper Liga. 18.30: Melódiakoktél. 19.05: Irodalmi revü 19.30: Orosz nyelvtanfolyam mindenkinek, 20.00: Almásfánk. 21.10: Élnem kell. 21.30: Időszerű események 22*00: Jónás repülése MOZIMŰSOR: ! Salgótarjáni November 7*: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Szuper­zsaru. Színes szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. Este 8-tól: A vízimalom balladája (14). Szí­nes, szinkronizált NDK-beli film. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: Férfiak póráz nélkül (16). Színes, olasz filmvíg­játék. Este 8-tól: Egy hatás alatt álló nő (14). Színes USA film. — Nagybátonyi Petőfi: Hová tűnt Agatha Christie? (14). Színes an­gol filmdráma. — Bányász: Bron­co Billy. Színes,. szinkronizált ■ amerikai film. — Pásztói Mátra: Karate. Színes japán dokumentum- film. — Kisterenyei Petőfi: Isko­lamozi: Tizenkét hónap. — Ka- rancslai*ujtő: Csak semmi pánik... Színes magyar bűnügyi filmvig játék. meg. Mi — mert kemény szóból ért a magyar — min­dent tiltunk, a fűrelépéstől a dohányzásig. Magyar huszár osztrák szívvel Salzburg 120 ezer lakosú város, a Mészkő-Alpok mély medencéjében. Másfél-két­ezer méteres hegyek karéj óz­zák. Ipara elenyésző. Művé­szete, kultúrája annál becse­sebb. Nem is nevezik más­ként, még a képeslapokra is ezt írják: az ünnepi játékok városa. Az opera- és egyéb színházi előadások érdeklő­dők sokaságát csalogatják nyaranta Salzburgba az e^ész világból. Ilyenkor egy gom­bostűt nem lehet leejteni a céhmesterek szűk utcájában, a Getreidegassén. De a tö­meg ősszel is kifogyhatatla­nul hullámzik, s a turisták jobbra-balra kapkodják a fejüket a szebbnél-szebb cé­gérekre, kirakatokra. Ebben az utcában áll Mozart szülő­háza, amely ma múzeum. Egy ugrás innen a híres dóm, az érseki palota, a ha­rangjáték. Odébb a sikló — 16 schillingért felvisz a vár­ba, ahonnan fenséges kilátás nyílik erre az ékszerdobozra. Onnan talán még szebb a város, még zöldebbek a fák, a füvek. A város nevezetességeivel és a hellbrunni kastéllyal Schuster úr, az itteni idegen- vezető ismertet meg bennün­ket. Vérbeli osztrák. Barátsá­gos, kedélyes, mindent meg­mutatni akaró. Több évtize­des rutinjával ügyesen vá­lasztja el az érdektelent az érdekestől, s nagyon jól tud­ja, hogy a turisták éhesek a humorra. Mulatságos meg­jegyzései, történetei közül ér­demes elmesélnünk egyet. Az 5 kilométerre fekvő Hellbrunnból térünk vissza, s egy nagy kiterjedésű park mellett visz el utunk. A park mélyén, a fák között sárga vadászlak pompázik. A lát­vány felvillanyozza Schuster urat, és megkérdezi tőlünkj „Tudják-e, honnan származ­nak az osztrákok?” Néma csend a válasz, mire folytat­ja: „Innen, ebből a kastély­ból. Mária Terézia ugyanis itt készítette őket a magyar hu­szárokkal ... Én is huszár vagyok.” Az idegenvezető sikere ki­mondhatatlan, ha a mai na­pon már semmi többet nem csinál, akkor is szeretetünkbe zártuk. Macskaemberek A délután és az este a sza­bad programoké. A többség üzletről üzletre fut, kifogá­solja a magas árakat, és igyekszik jó vásárt csinálni. A maroknyi kisebbség látni akar, képtárba, múzeumba megy, felkapaszkodik a sik­lón. Akadnak megszállottak, akik mozira is áldoznak. Pe­dig nem olcsó mulatság. A legalacsonyabb helyár 35, a legmagasabb 75 schillingbe kerül a közepes színvonalú Central Lichtspielében. Ne fillérezzünk, csak két forint­tal tessék beszorozni. Az amerikai film a Macs­kaemberek címet viseli. A címbeli testvérpár egy feke­te párductól fogant, s emberi életükben időnként kiütközik vérengző voltuk, sőt párduccá is változnak. A férfipárducot lepuffantják, a nőit megszelídíti az állatker­ti orvos iránt feltámadó sze­relem. Horror- és szexele­mekkel megtűzdelt, hatásos munka, szellemileg azonban teljesen hatástalan. Olyan film, amilyenre idehaza egyetlen fillért sem költenék. A főszereplőért, Nastassja Kinskiért azonban megérte — először láttam szerepben. Még egy éjszaka szolid kis szállodánkban, és elbúcsú­zunk a fesztiválok, az esők, a szépségek városától. Újabb gyöngyszem, sőt királynő vár bennünket az Adria part­ján: Velence. Sulyok László (Következik: Mesés Velence) Agónia !—II. (Raszputyin és Romanovok) Színes, szinkronizált történelmi film, készült 1972-ben a Moszfilm Stúdióban. Rendezte: ELEM' KLIMOV. Főszereplők: A’ekszej Petrenko, Anatolij Romasin, Velta Line és Alisza Frejndlih.

Next

/
Thumbnails
Contents