Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

Térén yei ek mint társak Kiterjedt „összedolgozás" A kooperáció első évében — 1973-ban — mindössze hétmillió forint volt a kisterenyei üzem „bedolgozásának” értéke. Egyenletes fejlődés után tavaly 31 és fél milliós értékben közreműködtek a drezdai gyár terme­lésében. Idén 43 millió forint lesz a kooperációs munka ára, 1985-ben pedig — egyeztetett elképzelések alapján — már 75 millió forintos gyártással segítik az NDK- beli partner készáru-kibocsátását az üzemiek. Jellegzetes kooperációs mun­kákkal foglalkozik hosszú évek óta a Nógrádi Szénbányák kis­terenyei üzeme. Tizedik éve készítenek villanymotorhoz kellő forgórészeket egy Drez­dában székelő vállalatnak. Azonos jellegű gyártmányo­kat állítanak elő a Ganz-VlU- nak és az EVIG-nek. Ezeken kívül villamosmotorok átfogó javítását oldják meg a BKV számára. A bevezetőben fölsorolt számok arról tanúskodnak, hogy a terenyeieket — min­dent egybevetve — hasznos együttműködő társnak érté­kelik az NDK-beli illetéke­sek. Ezt a föltevést erősíti meg az a tény is, hogy a drezdai­ak nem csupán mennyiségi­leg várnak Terenyéről többet és többet, hanem fokozatosan összetettebb, bonyolultabb munkákkal bízzák meg a nóg rádiakat. Először csak nyi­tott, két év múlva már zárt, 1980-tól pedig komplett for­górészeket igényelnek a bá­nyavállalat kisüzemétől. Ez utóbbi időponttól úgynevezett DCG-generátorokra is rend­szeresen föladnak megrende­lést. Ennek az együttműködésnek egyébként bizonyos bérmun­kajelleget kölcsönöz, hogy a német fél nyújtja a kényesebb szerszámokat és anyagokat, valamint az igényesebb mű­veletekre — különböző úton- módon — a betanítást is el­végzi. Á drezdai kooperáció évei alatt ért ei az üzem olyan műszaki színvonalat, hagy ho­ni gyáraknak — a Ganz-VILL- nak és a EVIG-nek — is ké­pes hasonlóan összetett, jó minőségű munkákkal a ren­delkezésére állni. A ganzo- sokkal egyébként már 1969 óta kapcsolatban állnak; ne­kik motorokba beépítendő fő­pólus-, mellékpólus- valamint forgórésztekercseket készíte­nek. Figyelemre méltóak a koo­peráció arányai a termelés szerkezetén belük Idén az előirányzat szerint 342 millió forint értéket állít elő az üzem. beleszámítva a saját termékeket is, köztük az egy­re nagyöbb teret hódító va­gonvontató berendezést. A kooperáció az összmunka na­gyobbik hányadát tölti ki. Jövőre a Ganz-YILL-nark 67 millió, a BKV-nak 50 millió forint értékű produkcióval rukkolnak ki, közös előirány­zatok szerint. Számos előnnyel jár a te­renyeiek számára a kiterjedt „összedolgozás”. Mint már említódött: magas műszaki szint honosodott meg a kül­földi kapcsolat révén. Ez a partner egyébként hazánkban szokatlan mértékű szerződé­ses fegyelemre is készteti az üzemet, mivel virtigli német precizitással érvényesíti a szerződésben foglaltakat: köt bért fizettet, s megköveteli a jó minőséget. Ez utóbbival kapcsolatban egyébiránt csak a megengedett határértékeken belüli apróbb hibák említhe­tők az eddigi gyakorlat sze ránt. A munkakapcsolaton kí­vül teret kínál e kooperáció a mozgalmi együttműködésre, és emberek közötti rakonszenv, esetleg barátságra is, s nem utolsósorban szakmai isme­retek, tapasztalatok cseréjére. Mindezeket egyre bátrabban kamatoztatják az együttműkö­dő felek az utóbbi években. A belföldi együttműködés­ben aprő-oseprő, a napi mun­kával járó gondok adódnak. Ezekkel együtt is — mint a gyarapodó igénylésekből ki­tetszik — a felek eredményes­nek ítélik a kooperációt, fej­leszteni kívánják. Az időn­ként elkészített értékelések visszatérő eleme, hogy gördü­lékenyebb, rugalmasabb anyag- ellátással még hasznosabb „összedolgozás” valósulhat­na meg. Az egész gazdaság jellemzői alól azonban ezek az üzemközi kapcsolatok sem vonhatják ki magukat, így a jövőben is sok múlik a part­nerok alkalmazkodóképessé­gén. M. P. TSgybeffcött érdekek Hogy senki se álljon értetlenül.^ Egy tsz kilép »önmagából" Búzavetés Hrabovszki'-médszerrel Kezdjük talán a tényekkel. Az endrődi Béke Tsz elnö­ke: nálunk már 1961 -‘bein is az a néhány száz hektár ad­ta a legtöbb búzát, amelyen szórva vetettük a magot A köbegyáni tsz-elnökí a szövetkezet formálásának év­tizedei alatt egyetlenegyszer se tudtuk egy hónapnál ha­marabb befejezni a vetést, az elmúlt őszön két hét alatt másfél ezer hektárra szórtuk ki a búzát. Egy ellen drukker: humbug az egész. Nincs ebben semmi újság. Nagyapáink is így ve­tettek, mi ebben most az új. Egy levél a prügyi tsz-el- nöktől: „Kedves Hrabovszki elvtárs! Mi 1976 óta kísérle­tezünk a szórvavetéssel. Igen. szép eredményeket hozott, de el kell titkolnunk a szakma előtt, mert csúfolnak bennün­ket érte, szakmai barbárok­nak neveznek bennünket.” Egy ingadozó: Csak szüfc- ségmegoldásként tudom elkép­zelni ott, ahol kifutnak az idő­ből, s a talajt se tudták meg­felelően előkészíteni. A békéss zentand r ási tez- ben sorra vizsgálták a búza­hozamok alakulását befolyá­soló tényezőket. Az elemzé­sek, megfigyelések egybeestek a szakirodalom és a megelő­ző nemzedékek tanításaival, miszerint legtöbbet az opti­mális időben elvetett búza te­rem. Átlagosnak tekintve, min­den más feltételt és körül­ményt — a talajminőségtől és a talajmunkától kezdve, a vetőmagon, időjáráson át egé­szen a tápanyag-adagolásig, a veszteségmentes betakarásig — azok a táblák adnak átla­gon felül, amelyekre a magot október két középső hetében juttatták ki. A ma ismert vetőgépekkel azonban ezt nem lehet meg­oldani. így született az az ötlet: meg kell próbálni a régi kisüzemi módszert — a szórva vetést —. s ha beválik, nagyüzemivé kell tenni. Nincs szükség másra, mint megfelelő magszóró és bemunkálógépre. Ä HSZV—12-est, azaz a Hrabovszki-féle szórvavető gé­pet már gyártják Kecskemé­ten, a kiszórt magot bedolgo­zó speciális tárcsának mind­össze egy éve készült el a kísérleti darabja. A bajai ku- jnoricatermesztési rendszer pe­dig kísérleti megfigyeléseinek eredményeitől függően felve­szi és terjeszteni kezdi a rend- saerben a búaa szórva vetésé­nek teljes technológiáját, amelynek kidolgozására a Zalka TSz TáUaikioaokt Más kérdés, hogy — lát­va a vélemények, megítélések sokféleségét — lesz-e hcá meg­honosítani a BKR-nek az új technológiát? Vannak-e pár­toló tagok az cnrirődiefeen és a kötegyániaken kívül is? Békésszertandráson két év­vel ezelőtt kezdték meg a nagyüzemi kísérleteket, nj'olc üzemben összesen 400 hektá­ron rendre 1—1,2 tonnával több búzát takarítottak be a szórva vetett táblákról. A következő lépésben, már öt megye — Szolnok, Csongrád, Heves, Baranya és Békés — 24 mezőgazdasági üzemében összesen 15 ezer hektáron szórták a magot. Ebből 10 ezer hektár a Békés megyei. A „bejelentkezések” alapján várható, hogy 1982-ben 45 ezer hektáron alkalmazzák a Hra- bovszki-módszert, amelyet már a Találmányi Hivatal véd. Időközén bebizonyosodott az is, hogy a szórva vetés szük- ségmegoldásként is alkalmaz­ható, mert a sorba vetésnél jobb eredményeket nyújt a rosszul megművelt földön. Eb­ből következik, hogy a jól megművelten is állja a ver­senyt, sőt: hektáronként 200 forint az eszköz-, munka- és energiamegtakarítás, többlet- termeléssel pedig — csupán azáltal, hogy a legideálisabb időben kerül földbe a mag — 800 forint a hektáronkénti többlet j övedelem. Békés megye összes búza­földjén ez legkevesebb 100 millió forintot jelentene. De ne menjünk ilyen messze! A békésszentandrási Zalka Tsz-ben a szántó egyharmadán termesztett búza a növényter­mesztés teljes nyereségének csaknem kétharmadát, az üze­mi összesnek pedig jó egy- harmadát adja. H Az ügy több tanulsággal szolgálhat, s aki a helyes kö­vetkeztetést vonja le belőle, az csak nyerhet. Kőváry E. Péter Építkezés Szécsénkében A Nógrádkövesdi ko-zös közsé­gi Tanács korszerűsítette a szé- csénkei művelődési házat. A lé­tesítmény folyóvizet és az ehhez csatlakozó vizesblokkot, szociá­lis és egészségügyi helyiségeket kapott. A vezetékek árkait a la­kosság ásta ki, s amíg a falakon belül magánkisiparosok végezték munkájukat, kívülről a helybeli­ek tették rendbe az épületet. Ugyancsak társadalmi munka gyümölcse a kerítés. Ezen a hét végén is a művelődési ház körül szorgoskodnak. Remélik, hogy a megújult létesítmény átadására még az idén sor kerül. — Szerencsére, eddig még mánkét nem érintett úgy a tőkés világgazdasági és tár­sadalmi válság kellemetlen hatása, mint más iparágakat, vagyis elkerültük a nagyobb megrázkódtatásokat. Azt vi­szont egyre jobban érezzük, hogy még nehezebb lesz a meglévő piacokat megtartani, illetve újra szerezni, ilyen kö­rülmények között sikerrel zár­tuk az első háromnegyed éves tervet. A tőkésex port-elő­irányzatot — dollárban — csaknem teljes egészében tel­jesítettük — érzékelteti a mai valóságos helyzetet, ebben az elért sikereket, egyúttal utal­va a további tennivalókra is — Krätschjner Lajos, a sal­gótarjáni öblösüveggyár párt- bizottságának titkára. Kis­vártatva pedig hozzáfűzi: — A gyakorlat is azt bizonyítot­ta, hogy helyesen cselekedett a pártbizottság, amikor tes­tületi ülésen megvitatta és meghatározta a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének tennivalóit. A testületi Ülésen kiderült, hogy míg a korábbi években az első fél év hiányos meg­rendeléseit pótolni tudták a harmadik-negyedik negyed­évben, addig ma már ilyes­mire számítani egyáltalán nem lehet. De nem is sza­bad! Ellenkezőleg: elébe kell menni az eseményeknek. Ez az új követelmény, másfajta felfogást és gyakorlatot kí­ván. Ebbe az irányba szorít­ja a vállalat vezetőit és dol­gozóit, a központi előírások teljesítése, a vállalat új ér­dekeltségi rendszere, amely a bérfejlesztést, a műszaitei technikai fejlődést csaknem kizárólag a tőkésexport nö­veléséhez és gazdaságosságá­nak javításéhoz kötik. Egymáshoz kötve — Tálén még sohasem volt ennyire egymáshoz kötve a népgazdasági, a vállalati és gyári érdek, mint most, eny- nyire közvetlenül még soha­sem voltunk érdekeltek a tő- késexport növelésében. Ezért nemcsak jól felfogott érde­künk, hanem jövőnk bizton­ságos fejlődésének egyik fon­A Rétsági Erdőkémia Vegyi és Faipari Üzem dolgozói vagonlefejtő és tartályokat összekötő csőhálózat szerelését készítették el, mely lényegesebben könnyebbé teszi az ér­kező és induló áruk mozgatását. tos feltétele is — jegyzi meg a pártbizottság titkára. Ezt a fontos tényezőt fi­gyelembe véve a pártbizottsá­gi ülésen a testület tagjai a jelenlévő szakemberekkel együtt közösen gondolkodva azt kutatták, melyek azok a területek, ahol változtatni, igazítani kell a munkát. — Szükség volt erre — hangsúlyozta Krätschmer La­jos —, mert tapasztalom, ha a korábbi eredményeket akar­juk . elérni, akkor is kétszer annyi munkát kell végezni, mint eddig. Gondolata vonatkozik a pia­cok megdolgozására, a ked­vező árak elérésére, a haté­konyság növelésére. — Az előbbiekhez még hoz­zátenném a következőket: a ma és a holnapi feladatok eredményes elvégzése na­gyobb ügyességet, talpraesett­séget, minden helyzetben va­ló gyors igazodást, új célra­vezetőbb magatartást köve­tel. Sok a kérdés E gondolatok tükrében ke­rült szóba, hogy az előbb em­líteti követelményeknek meny­nyiben felel meg a kereske­delmi osztály. Az ott dolgozók valóban kereskednek-e és hogyan? Vajon olyan gyors a termékszerkezet-váltás, ami­lyet a piac megtartása meg­követel? Az üvegtervezők az­zal és olyan intenzitással fog­lalkoznak-e, amely segíti a hatékonyabb, sokrétűbb ke­reskedelmi munkát? Szóba ke­rültek olyan kérdések is, mint a piacon való bentmaradás- nak az ára, meddig lehet el­menni az áralkuban. Szó volt arról is, hogy a határidők miként igazodnak a megvál­tozott kívánságokhoz, a keres-, kedelmi osztály milyen gyor­san. érzékelteti a termeléssel, a gyártásfejlesztéssel, a ter­vező munkával a változó piac követelményeit. Ugyanakkor milyen az érintett termelő- egységek visszajelző- és reagá­lókészsége és -képessége? Minderre azért van szük­ség, mert a tőkésvevőt csu­pán egy dolog érdekű. Tud-e számára előnyös szerződést kötni a gyárral? Nem kíván- .csi arra, hogy a kínált árban .milyen részt képvisel az anyag, mibe kerül az energia stib. — A pártbizottsági ülése« elhangzottakból kitűnik, hogy a gyár dolgozóinak többsége ma már eljutott -az új hely­zetből adódó követelmények felismeréséig. Főleg ott érez­hető ez, ahol a dolgozók köz­vetlenül is tapasztalják a tő­késpiac növekvő igényeit, ugyanakkor érdekeltek a ki­fogástalan termékgyártásban. Vonatkozik ez a kézi gyártás­ra és részben az automata üzemekije. A periférikus te­rületeken viszont nehéz fel­mérni a közvetlen hatást. Jó­magam is meghökkentem, amikor olyan véleményeket hallottam, hogy a gyár veze­tői csak nagyszériás megren­deléseket fogadjanak el a tő­késmegrendelőktől. Az előb­biek is arra utalnak, hogy a régi felfogásnak és szemlélet­nek még megvannak a gyö­kerei egyes dolgozók felfo­gásában, annak ellenére, hogy a többségnél pozitív változás következett be, s ma már job­ban értik az összefüggéseket. Ebben nagy részük van az álapszervezeteknek. Rendsze­resen foglalkoznak a gazda­ságpolitikai kérdésekkel, a változásokról és azokat ki­váltó okokról, és a tenniva­lókról tájékoztatják közvetlen környezetüket — állítja ha­tározottan a pártbizottság tit­kára. Csupán egy fontos állomás A külgazdasági helyzet ja-' vitását szorgalmazó párttoú- zottsági ülésen elhangzott 'vé­lemények, javaslatok és si meghatározott tennivalók csupán egy fontos, de megha­tározó állomást jelentenek ab­ban a folyamatban, ami ezu­tán következik. Ugyanis a de­mokratizmust megtestesítő különböző fórumokon is szó­ba kerülnek a külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséből adó­dó konkrét tennivalók. — Szükség van erre, hogy a gyár egyetlen dolgozója se álljon értetlenül a számára újabb és újabb jelenségek, feladatok, megváltozott körül­mények előtt — hangsúlyoz­za a pártbizottság titkára. Mert, a dolgok, jelenségek megértése fontos feltétel a sikerhez vezető úton. — venesz — Jobbágyi lakásépítők Azok számára, akik Jobbá­gyiban házat szeretnének épí­teni, jelenleg asz. úgynevezett „foghíjak” vagyis az utcák­ban itt-ott az évek során üresen maradt telkek közül kell választania. Jelenleg mintegy 40 ilyen v?m a tele­pülésen, mely bőven fedezi az igényeket, azonban mégsem minden „fészekrakópak” felel meg. Az említett területek ugyanis magántulajdonban vannak, s áruk nem kedvező az építkezésre takarékoskodó leendő vásárlóknak. Éppen ezért a községi tanács korlá­tozott anyagi lehetőségein be­lül' szeretne újabb — és ol­csóbb — építési területeket kijelölni, a módosított köz­ségrendezési terv alapján. Berceli szépífők Az októberi társadalmi munliahónap keretében a ber- celiek mintegy félmillió fo­rint érékű társadalmi munkát végezitek lakóhelyük szépíté­se érdekében. A gazdasági egységek kerítésen belül és kívül rendet raktak „házuk táján”. A tanácsháza közelé­ben parkosítottak, s további facsemeték, díszcserjék ér­kezését várják, melyeket ugyancsak társadalmi munká­ban ültetnek el. A közterü­letek „takarításában”, a par­kosításban a felnőtt lakos­ságnak is példát adva, a pe­dagógusok vezetésével a hely­beli iskolások, úttörők vál­laltak oroszlánrészt. Közseg- szépítő munkájukat tovább folytatják, vállalták a gyógy­szertár előtti park rendbeté­telét is. Ezen kívül még egy nagyobb feladat vár az idén a berceli társadalmi munká­sokra: szeretnék bekeríteni a község vásárterét. Veszélytérkép — megelőzéshez Bár a salgótarjáni «sík­üveggyárban az utóbbi hat esztendő alatt számottevően csökkent az üzemi balesetek és a táppénzesnapok száma, ám az Üvegipari Művek gyá­rai között még mindig itt történik a legtöbb sérülés. A munkavédelmi. szakemberek a közelmúltban úgynevezett veszélytérképet készítettek, amelyen a leggyakoribb sé­rülésforrásokat tárták fel. A már megkezdett baleset-meg­előző munka szerint tovább kell korszerűsíteni az anyag­mozgatási rendszert, főként gépek beszerzésével, s új technológiákat kell kidolgoz­ni a letörő- és bálázógt-pek kezelésére. A főbb gondok megoldása érdekében már sze- ződést kötöttek az új rend­szerek kialakítására a mis­kolci ÉGSZI-vállalattal. NÓG RÁD — 1982. november 9., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents