Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-09 / 263. szám
Televízió, takarékosság, igényesség Olvasom az rtv-újságban, hy „az Állami Rádió és T -levízió Bizottság meghall- P itta a Rádió és a Televízió 1 ’.vurékossáigi intézkedéseiről f óló, beszámolókat”, — s hall- £ tóm A HÉT szerkesztője, lííjdú János ésszerű indokait arra, miért száguldozhatnak riportereik a következőkben az eddiginél kevesebbet szerte a világban. Hozzátéve: a népszerű vasárnapi rovat a nehezültebb anyagi lehetőségek mellett is minden erővel törekszik, hogy megőrizze érdekes változatosságát, ne váljék hűtlenné hozzá a nézők sokmilliós serege. Nyílt, őszinte közlés arról, hogy mostanában a tévé házalóján sem kolbászból fonják a sövényt; meg kell fontolni a forintok, sőt még inkább a keményvalutáik hova kerülését, mire kerülését, vlsz- sxatérülésének cserearányát. Épp ezért azokkal kell egyetértenünk, akik a szigorúbb gazdálkodást Hajdú János módjára értelmezik, s a korábbinál jóval szűkösebb költségkeretek munkafeltételeit nem a színvonalbeli megalkuvásban, hanem az intenzívebb erőkifejtésben, a koncentráltabb haszonteremtésben látják. Legyen az bármely területe-ágazata legfontosabb és leghatékonyabb tömegkommunikációs szervezetünknek. KÜ1-, belpolitikán, gazdaságon, művelődésen, kultúrán át a szórakoztatásig. A helyzet Ismeretében ezek után nehéz egyetérteni a televízió némely vállalkozási terének jelen gyakorlatával, például a szórakoztató osztályéval. Kétségtelen, hogy a legszélesebb közönségigény e területen áramlik a televízió felé, hiányérzetünk mégis — vagy ennek ellenére — itt a legnagyobb. A szolgáltatás a műsorarányokban talán eleget is tesz a nézők nyomásának, a minőséget viszont hosszú időre visszamenőleg kérdőjelezni lehet. Így meditálhattunk nemrég a Telepódium műsorát nézve, s így a múlt szombaton is, a Gádor Béla művei alapján készült Humorista a mennyországban című összeállítás közepette. Pedig az adás rendezője egész sor „nagyágyút” állított csatarendbe: Garas Dezsőt, Alfonzét, Agárdit, Bodrogit, Csala Zsuzsát, Gál- völgyit, Haumannt, Hernádi Juditot, Inkét, Kazalt, Kállai Ferencet, Körmendit, Mensá- rost, Sinkovitsot, Tolnay Klárit, Törőcsiket — akikkel még felénél sem tartunk a teljesnek —. hogy kellemessé tegye a hét végénket. Sha meggondoljuk, megtérült-e ekkora anyagi és energiaráfordítás, határozottan nemleges a válasz. De nem meggyőző végeredményű Szakonyi Károly hatrészes tévéfilmsorozata, a Dániel sem, melynek utolsó, hatodik epizódja, a Kutyakomédia, címében szinte értékítélet is. Költséges tucatprodukciók gyártása helyett mindenképp hasznosabb szolgálatnak tűnik, ha a televízió gyakrabban él a korábbi években bevált, népszerű színházi közvetítésekkel. Bíró Lajos—Lengyel Menyhért- A cárnő című víg játékának péntek esti közvetítése után jó indokkal hivatkozhatunk erre. Dr. Várad! György több mint két évtizedes ügybuzgalma a vidéki színházak és művészek országos népszerűsítésére, gyakoribb műsoridőt érdemel. Ezúttal a veszprémi Petőfi Színiház remek produkciója kapott méltán tévényilvánosságot, s juttatott igen élvezetes szórakozásihoz bennünket. Igaz, a mű csaknem hetven- esztendős immár, de dramaturgiájában, szellemiségében olyan friss aggastyán, amely ma is helytáll önmagáért. Kivált, ha olyan tehetséges színészek szólaltatják meg, mint amilyenekből a veszprémi társulat tevődik. S a címszerepben a Tarjánban is jól ismert és kedvelt Csomós Marival. Érdemes vállalkozásnak bizonyult Mihail Satrovi Égszínkék lovak, vörös füvön című színpadi művének stúdióváltozata is a budapesti Thália Színház előadása nyomán, A nagy októbert követő küzdelmes éveket idézte meg vele vasárnap este a televízió. Sajátos vitadrámának lehettünk tanúi, amelyben a lenini eszmék mellett még ott kavarog és hat a korszak minden ellentmondásossága. A mű kitűnő stúdióváltozatát Kőváry Katalin rendezte, Lenin alakjában Szabó Gyulával, és történelmi környezetként is olyan remek művészekkel, mint Buss Gyula, Szirtes Ádám, Végvári Tamás, Gálvölgyi János, Verebes Károly. (b. t.) A képzőművészet kedvelői jól Ismerik Kemerovo legidősebb festőművésze, Páveí Afauaszevics Csernov műveit. Az idős mester részt vett a megyei, köztársasági és az országos kiállításokon is. Kemerovóbasi 1385-ben rendezik meg a „Szocialista Szibéria” című kiállik1st. A művész már meg- l'.ezdte a felkészülést. Mint mindig most is a dolgozó emberek — a bányászok, falusi dolgozók — képének a fő alakjai. A képen: P. A. Csernov a vászon előtt. (Fotó: D. Korobejnyikov) Négy keréken négy országon át (1.) Ismerkedés a „sógorokkal" „Ez megy Salzburg—Jesoló- ba?” — kérdezgeti mindenki biztonság kedvéért az IBUSZ-autóbusz előtt várakozókat, majd a válaszon megnyugodva, súlyos bőröndjeit elhelyezi az aszfalton. Erre az ötnapos túrára nagyon fegyelmezett emberek, zömében nyugdíjas korúak, gyűltek össze: reggel hatkor lenne az indulás, de kényelmes, pllótaüléses járgányunk már tíz perccel előbb kigördülhet a budapesti Engels téri autóbusz-pályaudvar 1-es kocsiállásáról. Harmincnyolc embernek ígér felejthetetlen élményt ez az utazás. A reggeli álmosság, meg az ismeretlenség lakatot rak a szájakra, de nem beszélgetnek az ismerősök, házastársak sem. Rövid ideje vagyunk együtt, mindenki a másiktól várja a kezdeményezést. Győrbe, első megállóhelyünkre érve, feloldódnak a görcsök, néhányon már a tegezésig is eljutottak. A Kisalföld központjában még lehetőség nyílik az elemózsi- ásszatyrok kiegészítésére, a nagy címletű bankjegyek apróbbra váltására. Mert a határon nincs pardon. Akinél százasokat, ötszázasokat, idegen bankókat, vagy tiltott árukat találnak, attól könyörtelenül elveszik azokat. Persze* ezt mindenki tudja, mégis akadnak kockáztatók. Hiába, a vállalkozások korát éljük, nem mai ember az, aki nem vállalja a rizikót! Mitől ez a tisztaság Birkózni kényszerítő szél száguldozik a hegyeshalmi síkságon. Gyakori lehet errefelé, mert nincs domb, erdő, lakótelep, mely útját állná. Árbocra húzott nemzeti zászlónk hősiesen szegül szembe a meg-megújuló rohamokkal ... Ilyenkor ősszel már Igencsak gyér az átkelőforgalom. Egy kézen meg lehetne számolni a gépkocsikat. Ennek ellenére az útlevél- és vám- vizsgálat negyven percig eltart, amire a tapasztalt utazók csak legyintenek: „Semmiség ez, kérem. Akác gu- golva is ki lehet bírni.” Persze, mint minden, ez is viszonylagos. Mert amikor felolvasták a nevemet és felszólítottak, hogy csomagjaimmal fáradjak a vizsgálatot végző pénzügyőrtiszt fürkész tekintete elé, hirtelenjében melegem lett. Nem mintha takargatnlvalóm lett volna, csak zavartak a bá- mész szemek, a kétségtelen gyanúsítás. Erre is azt mondják: szokni kell. No, meg akinek nincs vesztenivalója, az nem fél, bár ebben nem vagyok egészen biztos. Az osztrák határállomás Nickelsdorf. A sík vidék Bé- csig folytatódik. Ausztriában vagyunk, és semmi különöset nem érzek. Ugyanolyanok a házak, mint Győr és Mosonmagyaróvár között, az utca emberei sem másak. Rövid szemlélődés után mégis feltűnik valami különbözőség: az utcák, a járdák tisztára sepertek, a lakóházak gondosan karbantartottak, sehol málló vakolat, düledező kerítés. Ez a tisztaság és rend végigkísér egész Ausztrián. Dohányzó útitársaink Bécsben restelkedtek eldobni a cigarettavéget, inkább markukban hurcolászták métereken, mígnem kukára találtak. Óhatatlanul az otthon jut eszembe. Vajon ezek a férfiak saját pátriájukban vigyáznak-e annyira a rendre, mint itt, külföldön? Itt miért olyan jól neveltek? Jó lenne megtudni az osztrák „sógorok” titkát: mitől náluk ez a nagy tisztaság? A Babenberger utca Bécs szívében van. Szemben vele a Mariahilferstrasse, a bécsi Rákóczi út, jobbra a Hofburg egyik csücske a természetrajzi és a szépművészeti múzeummal, mögötte távolabb az egyik gótikus csoda, a Szent István-templom és a Kartnerstrasse, a sétálóutca. Autóbuszunk a Babenberger utcában parkírozik. S mintha csak tudtak volna jövetelünkről, egy fiatalember odalép a lekászálódókhoz és a kezükbe nyom egy magyar nyelvű szórólapot. Rajta egy áruház neve, meg egy vázlatos térkép, hogy aki akar, az odataláljon. Hopponmamdt felhajtó Jő szimatjuk van ezeknek az üzleti felhajtóknak, tudják, mikor, hova kell állni, merre keli járni, hogy megbízatásukat teljesítsék. Ámbár az is igaz, hogy a magyar embert nemigen kell biztatni, hogy vásároljon. Kalmárvér folyik az ereinkben. Azt a helyet keressük, ahol olcsón, jól és sokat lehet vásárolni szűkén kiszabott valutánkért. Két óránk van Bécsben, arra sem elég, hogy a Maria- hllferstrassén sebtiben végignézzünk. Eljutunk a 60-as számig. Idáig elkápráztató. Gazdagok a kirakatok, s egy- némelyik üzlet valósággal kiesik a járdára, nincs ajtaja, árui karnyújtásnyira a járókelőktől. Ügyes kereskedőfogás. Bámészkodásunkban egy 35—40 év körüli férfi riaszt meg: „Jöjjenek, nézzék meg a Balaton Árúházat.” Tiszta kiejtésén, az itteni viszonyok között módfelett szerény öltözékén szájat tátunk, nem akar-e átverni bennünket, de azért követjük. Ritmikus lépésekkel kajtat lefelé a lejtőn, hátra se néz. Egy nyitott ajtó előtt elhaladva, csinos asszonyka csalogat beljebb. Hogy honnan sejtette meg, magvarok vagyunk, azt csak találgathatjuk később. A lényeg: bemegyünk, s illatszerüzletében vásárolunk. Mire férfiúnk ezt észreveszi, már késő. Csalódottan tesz szemrehányást. De hát tehetünk mi róla? Itt ilyenek a törvények — szemesnek áll a világ. Szikrázó Salzburg Négyórás út. kis pihenővel,' az autósztrádán, s este hat után úticélunk első állbmá- sán, Salzburgban vagyunk. Északról és a magasból pillantunk a városra. Ezernyi szentjánosbogár szikrázik, vet tüzet szemünkbe. A fények mögött ismeretlenség, titkok lapulnak. Holnapig ... Sulyok I,ászlő (Következik: A Mészkő-Alpok ékszere) Szövetségben ipar és művészet A skandináv formatervezés példás minősége az ipar és művészet szoros kapcsolatán alapszik, azon a tényen, hogy a tervezés színvonala szinkronban van az ipar hatékonyságával. Ez jellemzi a cseh üvegművészetet is, világhírét ennek köszönheti. Az NDK-ban a játéktervezés a hallel iparművészeti főiskolához kapcsolódik, ahol az oktatás és a késztermék gyártása egy helyütt történik. Hol állunk mi? Vannak jó Iparművészeink, iparunk is fejlett, de csak a szándékban találkoznak. Az anyagi, technikai és eszéttkai erők néma művek tömegében jelentkeznek, pedig erre lenne fokozottan szükség. A fejlett szocialista társadalom környezetkultúrája a második évezred végére csak az ipar és iparművészet magas fokú kapcsolatával valósítható meg. Vannak szép példák is, de ezek nem általánosak, messze elmaradnak a lehetőségeinktől. Gyorsuló tempóra van szükségünk ahhoz, hogy a környezetkultúra egységes szemlélete uralkodó legyen, s belsőépítészet, textilművészet, kerámia, tipográfia, szobrászat, a murális műfajok méltó keretek között teremtsenek egymással kapcsolatot az oktatásban és a gyakorlatban. Iparunk és iparművészetünk között láthatóan növekszik a kapcsolat. Textilgyáraink és az Iparművészeti Főiskola textil- tanszéke között rendszeres és folyamatos együttműködés alakult ki. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a nyomdák és a főiskola grafikai tanszéke között, sőt, az utóbbi években az ipari formatervező tanszék játékprogramját a Monori Játék- és Kefegyár segítségével valósította meg. Mindez azonban még nem általános. Ahhoz, hogy a századfordulóra ipar- művészetünk biztosítani tudja a magas fokú és egyetemes környezetkultúrát, szükséges az állandó ipari háttér. Ehhez azonban sok mindent kell tisztázni. Így például az iparművészét státusát ' az üzemekben. biztosivá az anyagi és erkölcsi elismerést, a ,ku- tatónapok lehetőségeit. Losonci Miklós KOSSUTH RADIO: 8.27Eszmék faggatása A tehetség kérdőjelei 9.07: Nóta csokor 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14 10.35: Hallgassuk együtt 11.20: Barcarolák — operákból és operettekből 11.40: Tigrisugrás xv/2. rész. 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.05: Vera Franceschi CLrnarc^a-szonátákat zongorán”: 14.18: Kóruspótíium 14.44: Élő világirodalom Görögország 15.05: Couperin: III. koncert 15.28: Nvitnikék 16.00: Népzenei hangos újság 16.40: Milos Sadlo spanyol szerzők műveiből gordonkázík 17.05: Mozgásterek 17.30: Két filmdal 19.15: József a kenyéradó 19.46: Népdalest 20.36: Hindemith: Mathis, a festő — szimfónia 21.05: Szintézis. Szerk.: Lengyel Miklós. 21.35: Haydn: G-dúr trió No. 31. 22.20: A Távol-Kelet közelről. P. Szabó József tokiói beszélgetései. I. rész. 22.33 : Banchieri: Kis ünnepség 22.50: Mit ér a nevem? Beszélgetések önmagunkról 23.00: Versenyművek 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvósindulók 8.35: Társalgó I0.no: Zenedélelőtt L2.25: Gyermekek könyvespolca 13.25: Látószög 13.30: Téli dalok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 18.00: Disputa 18.35: Albert István népi zenekarának felvételeiből 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Kálmán Imre operettjeiből. V/2. rész A Csárdáskirálynő 23.45: Nótaszerenádok MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Döntött a bíróság. Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: Iskolatévé. Környezetismeret (ált. Isk. 1. oszt.) 8.25: Fizikai kíséretek (közép- isk. I. oszt.) 8.35: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat. 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 9.10: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.25: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Csata fekete-fehérben 10.00: Osztályfőnöki óra (ált. Isk. 3—4. oszt.) 10.15: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Korok művészete 13.55: Fizikai kísérletek (ism.) 14.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) (ism.) 14.20: Környezetismeret (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 14.55: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) (ism.) 15.10: Korok művészete (ism.) 15.40: Napköziseknek, szakköröknek 16.15: Hírek. 16.20: Ember és föld. Az Ibériaifélsziget állatvilága. 16.45: Kuckó (ism.) 17*15: Madarász Katalin énekel (ism.) 17.45: Reklám 17.50: Princ, a katona. Tévéfilmsorozat. xni/ll. rész. 18.25: Dél-alföleit krónika 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20-00: Liszt Ferenc XVI/5—6. rész 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Unió. A szovjet föderáció hétköznapjai 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: F.mber, táj, történelem 21.15: Liszt: Les Preludes. Szimfonikus költemény 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Karel Gott. A prágai Lucerna teremben. BESZTERCEBÁNYA: 16.00: Hírek 16*05: Iskolatévé 16.20: Tudomány és technika 17.15: Nyugat-szlovákiai magazin 17.50: Matematika — mindenkinek. 18.30: Gazdaságpolitikai magazin. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó. , 20.00: Itt akarnak élni. 2. rész. 21.10: Harmincéves a Csehszlovák Tudományos Akadémia. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Zenebarátok körében. 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 16.10: Kírék. 16.25: Inter Bratislava—BKV Klos- terneburg. Férfi kosárlabda KEK-mérkőzés. 17.50: Szakmunkástanulók műsora. 18.25: Fiatalok tv-klubja. 1. rész. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Fiatalok tv-klubja. 2. rész. 21.30: Időszerű események 22*00: Matematika — mindenkinek. 22.40: üj ismeretek, régi kultúrákról. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: A hótündér. Színes, szinkronizált szovjet mesefilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. — Kohász: Keoma. Színes, olasz western. — Tarján vendéglő: A veréb is mádár (16) Színes magyar filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 6-tól: Fekete tyúk. Színes szovjet film. 8-t,ól: Férfiak póráz nélkül (16). Színes olasz filmvígjáték. — Nagybátonyi Bányász: Bronco Billy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Petőfi: A jegyzetfüzet titka. Színes, szovjet bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Meghitt családi kör (14). Színes olasz film. — Hé. :.'-ti Dögkeselyű (14). Színes, magyar bűnügyi film. — Kisturenyai Petőfi : Csak semmi pánik . . .! Színes, magyar bűnügyi fiimvígjé» ték. 4 NÓGRÁD — 1982. november 9., kedd
