Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

Televízió, takarékosság, igényesség Olvasom az rtv-újságban, hy „az Állami Rádió és T -levízió Bizottság meghall- P itta a Rádió és a Televízió 1 ’.vurékossáigi intézkedéseiről f óló, beszámolókat”, — s hall- £ tóm A HÉT szerkesztője, lííjdú János ésszerű indokait arra, miért száguldozhatnak riportereik a következőkben az eddiginél kevesebbet szer­te a világban. Hozzátéve: a népszerű vasárnapi rovat a nehezültebb anyagi lehetősé­gek mellett is minden erővel törekszik, hogy megőrizze ér­dekes változatosságát, ne vál­jék hűtlenné hozzá a nézők sokmilliós serege. Nyílt, őszinte közlés arról, hogy mostanában a tévé há­zalóján sem kolbászból fon­ják a sövényt; meg kell fon­tolni a forintok, sőt még in­kább a keményvalutáik hova kerülését, mire kerülését, vlsz- sxatérülésének cserearányát. Épp ezért azokkal kell egyetértenünk, akik a szigo­rúbb gazdálkodást Hajdú Já­nos módjára értelmezik, s a korábbinál jóval szűkösebb költségkeretek munkafeltétele­it nem a színvonalbeli meg­alkuvásban, hanem az inten­zívebb erőkifejtésben, a kon­centráltabb haszonteremtés­ben látják. Legyen az bármely területe-ágazata legfontosabb és leghatékonyabb tömegkom­munikációs szervezetünknek. KÜ1-, belpolitikán, gazdaságon, művelődésen, kultúrán át a szórakoztatásig. A helyzet Ismeretében ezek után nehéz egyetérteni a te­levízió némely vállalkozási te­rének jelen gyakorlatával, pél­dául a szórakoztató osztályéval. Kétségtelen, hogy a legszé­lesebb közönségigény e terü­leten áramlik a televízió felé, hiányérzetünk mégis — vagy ennek ellenére — itt a leg­nagyobb. A szolgáltatás a mű­sorarányokban talán eleget is tesz a nézők nyomásának, a minőséget viszont hosszú idő­re visszamenőleg kérdőjelezni lehet. Így meditálhattunk nemrég a Telepódium műsorát nézve, s így a múlt szombaton is, a Gádor Béla művei alapján készült Humorista a menny­országban című összeállítás közepette. Pedig az adás ren­dezője egész sor „nagyágyút” állított csatarendbe: Garas Dezsőt, Alfonzét, Agárdit, Bodrogit, Csala Zsuzsát, Gál- völgyit, Haumannt, Hernádi Juditot, Inkét, Kazalt, Kállai Ferencet, Körmendit, Mensá- rost, Sinkovitsot, Tolnay Klárit, Törőcsiket — akikkel még fe­lénél sem tartunk a teljes­nek —. hogy kellemessé te­gye a hét végénket. Sha meg­gondoljuk, megtérült-e ekkora anyagi és energiaráfordítás, határozottan nemleges a vá­lasz. De nem meggyőző vég­eredményű Szakonyi Károly hatrészes tévéfilmsorozata, a Dániel sem, melynek utolsó, hatodik epizódja, a Kutyako­média, címében szinte érték­ítélet is. Költséges tucatprodukciók gyártása helyett mindenképp hasznosabb szolgálatnak tű­nik, ha a televízió gyakrab­ban él a korábbi években be­vált, népszerű színházi köz­vetítésekkel. Bíró Lajos—Len­gyel Menyhért- A cárnő cí­mű víg játékának péntek esti közvetítése után jó indokkal hivatkozhatunk erre. Dr. Vá­rad! György több mint két év­tizedes ügybuzgalma a vidé­ki színházak és művészek or­szágos népszerűsítésére, gya­koribb műsoridőt érdemel. Ezúttal a veszprémi Petőfi Színiház remek produkciója kapott méltán tévényilvános­ságot, s juttatott igen élveze­tes szórakozásihoz bennünket. Igaz, a mű csaknem hetven- esztendős immár, de drama­turgiájában, szellemiségében olyan friss aggastyán, amely ma is helytáll önmagáért. Ki­vált, ha olyan tehetséges szí­nészek szólaltatják meg, mint amilyenekből a veszprémi tár­sulat tevődik. S a címszerep­ben a Tarjánban is jól is­mert és kedvelt Csomós Ma­rival. Érdemes vállalkozásnak bi­zonyult Mihail Satrovi Ég­színkék lovak, vörös füvön című színpadi művének stú­dióváltozata is a budapesti Thália Színház előadása nyo­mán, A nagy októbert köve­tő küzdelmes éveket idézte meg vele vasárnap este a te­levízió. Sajátos vitadrámá­nak lehettünk tanúi, amely­ben a lenini eszmék mellett még ott kavarog és hat a kor­szak minden ellentmondásos­sága. A mű kitűnő stúdióvál­tozatát Kőváry Katalin ren­dezte, Lenin alakjában Sza­bó Gyulával, és történelmi környezetként is olyan remek művészekkel, mint Buss Gyu­la, Szirtes Ádám, Végvári Ta­más, Gálvölgyi János, Verebes Károly. (b. t.) A képzőművészet kedvelői jól Ismerik Kemerovo legidősebb festőművésze, Páveí Afauaszevics Csernov műveit. Az idős mester részt vett a megyei, köztársasági és az országos kiállításokon is. Kemerovóbasi 1385-ben rendezik meg a „Szocialista Szibéria” című kiállik1st. A művész már meg- l'.ezdte a felkészülést. Mint mindig most is a dolgozó embe­rek — a bányászok, falusi dolgozók — képének a fő alak­jai. A képen: P. A. Csernov a vászon előtt. (Fotó: D. Korobejnyikov) Négy keréken négy országon át (1.) Ismerkedés a „sógorokkal" „Ez megy Salzburg—Jesoló- ba?” — kérdezgeti mindenki biztonság kedvéért az IBUSZ-autóbusz előtt vára­kozókat, majd a válaszon megnyugodva, súlyos bőrönd­jeit elhelyezi az aszfalton. Erre az ötnapos túrára na­gyon fegyelmezett emberek, zömében nyugdíjas korúak, gyűltek össze: reggel hatkor lenne az indulás, de kényel­mes, pllótaüléses járgányunk már tíz perccel előbb kigör­dülhet a budapesti Engels té­ri autóbusz-pályaudvar 1-es kocsiállásáról. Harmincnyolc embernek ígér felejthetetlen élményt ez az utazás. A reggeli álmosság, meg az ismeretlenség lakatot rak a szájakra, de nem beszélget­nek az ismerősök, házastár­sak sem. Rövid ideje va­gyunk együtt, mindenki a másiktól várja a kezdemé­nyezést. Győrbe, első megálló­helyünkre érve, feloldódnak a görcsök, néhányon már a tegezésig is eljutottak. A Kisalföld központjában még lehetőség nyílik az elemózsi- ásszatyrok kiegészítésére, a nagy címletű bankjegyek ap­róbbra váltására. Mert a ha­táron nincs pardon. Akinél százasokat, ötszázasokat, ide­gen bankókat, vagy tiltott árukat találnak, attól kö­nyörtelenül elveszik azokat. Persze* ezt mindenki tudja, mégis akadnak kockáztatók. Hiába, a vállalkozások korát éljük, nem mai ember az, aki nem vállalja a rizikót! Mitől ez a tisztaság Birkózni kényszerítő szél száguldozik a hegyeshalmi síkságon. Gyakori lehet er­refelé, mert nincs domb, er­dő, lakótelep, mely útját áll­ná. Árbocra húzott nemzeti zászlónk hősiesen szegül szembe a meg-megújuló ro­hamokkal ... Ilyenkor ősszel már Igen­csak gyér az átkelőforgalom. Egy kézen meg lehetne szá­molni a gépkocsikat. Ennek ellenére az útlevél- és vám- vizsgálat negyven percig el­tart, amire a tapasztalt uta­zók csak legyintenek: „Sem­miség ez, kérem. Akác gu- golva is ki lehet bírni.” Per­sze, mint minden, ez is vi­szonylagos. Mert amikor fel­olvasták a nevemet és fel­szólítottak, hogy csomagja­immal fáradjak a vizsgálatot végző pénzügyőrtiszt für­kész tekintete elé, hirtelen­jében melegem lett. Nem mintha takargatnlvalóm lett volna, csak zavartak a bá- mész szemek, a kétségtelen gyanúsítás. Erre is azt mond­ják: szokni kell. No, meg akinek nincs vesztenivalója, az nem fél, bár ebben nem vagyok egészen biztos. Az osztrák határállomás Nickelsdorf. A sík vidék Bé- csig folytatódik. Ausztriában vagyunk, és semmi különöset nem érzek. Ugyanolyanok a házak, mint Győr és Moson­magyaróvár között, az utca emberei sem másak. Rövid szemlélődés után mégis fel­tűnik valami különbözőség: az utcák, a járdák tisztára sepertek, a lakóházak gon­dosan karbantartottak, se­hol málló vakolat, düledező kerítés. Ez a tisztaság és rend végigkísér egész Auszt­rián. Dohányzó útitársaink Bécsben restelkedtek eldob­ni a cigarettavéget, inkább markukban hurcolászták mé­tereken, mígnem kukára ta­láltak. Óhatatlanul az ott­hon jut eszembe. Vajon ezek a férfiak saját pátriájukban vigyáznak-e annyira a rend­re, mint itt, külföldön? Itt miért olyan jól neveltek? Jó lenne megtudni az osztrák „sógorok” titkát: mitől ná­luk ez a nagy tisztaság? A Babenberger utca Bécs szívében van. Szemben vele a Mariahilferstrasse, a bécsi Rákóczi út, jobbra a Hofburg egyik csücske a természet­rajzi és a szépművészeti mú­zeummal, mögötte távolabb az egyik gótikus csoda, a Szent István-templom és a Kartnerstrasse, a sétálóutca. Autóbuszunk a Babenberger utcában parkírozik. S mintha csak tudtak volna jövete­lünkről, egy fiatalember oda­lép a lekászálódókhoz és a kezükbe nyom egy magyar nyelvű szórólapot. Rajta egy áruház neve, meg egy vázla­tos térkép, hogy aki akar, az odataláljon. Hopponmamdt felhajtó Jő szimatjuk van ezeknek az üzleti felhajtóknak, tud­ják, mikor, hova kell állni, merre keli járni, hogy meg­bízatásukat teljesítsék. Ám­bár az is igaz, hogy a ma­gyar embert nemigen kell biztatni, hogy vásároljon. Kalmárvér folyik az ereink­ben. Azt a helyet keressük, ahol olcsón, jól és sokat le­het vásárolni szűkén kisza­bott valutánkért. Két óránk van Bécsben, ar­ra sem elég, hogy a Maria- hllferstrassén sebtiben végig­nézzünk. Eljutunk a 60-as számig. Idáig elkápráztató. Gazdagok a kirakatok, s egy- némelyik üzlet valósággal ki­esik a járdára, nincs ajtaja, árui karnyújtásnyira a járó­kelőktől. Ügyes kereskedőfo­gás. Bámészkodásunkban egy 35—40 év körüli férfi riaszt meg: „Jöjjenek, nézzék meg a Balaton Árúházat.” Tiszta kiejtésén, az itteni viszonyok között módfelett szerény öl­tözékén szájat tátunk, nem akar-e átverni bennünket, de azért követjük. Ritmikus lé­pésekkel kajtat lefelé a lej­tőn, hátra se néz. Egy nyi­tott ajtó előtt elhaladva, csi­nos asszonyka csalogat bel­jebb. Hogy honnan sejtette meg, magvarok vagyunk, azt csak találgathatjuk később. A lényeg: bemegyünk, s il­latszerüzletében vásárolunk. Mire férfiúnk ezt észreveszi, már késő. Csalódottan tesz szemrehányást. De hát tehe­tünk mi róla? Itt ilyenek a törvények — szemesnek áll a világ. Szikrázó Salzburg Négyórás út. kis pihenővel,' az autósztrádán, s este hat után úticélunk első állbmá- sán, Salzburgban vagyunk. Északról és a magasból pil­lantunk a városra. Ezernyi szentjánosbogár szikrázik, vet tüzet szemünkbe. A fények mögött ismeretlenség, titkok lapulnak. Holnapig ... Sulyok I,ászlő (Következik: A Mészkő-Alpok ékszere) Szövetségben ipar és művészet A skandináv formatervezés példás minősége az ipar és művészet szoros kapcsolatán alapszik, azon a tényen, hogy a tervezés színvonala szink­ronban van az ipar haté­konyságával. Ez jellemzi a cseh üvegművészetet is, vi­lághírét ennek köszönheti. Az NDK-ban a játéktervezés a hallel iparművészeti főis­kolához kapcsolódik, ahol az oktatás és a késztermék gyár­tása egy helyütt történik. Hol állunk mi? Vannak jó Iparművészeink, iparunk is fejlett, de csak a szándékban találkoznak. Az anyagi, tech­nikai és eszéttkai erők néma művek tömegében jelentkez­nek, pedig erre lenne foko­zottan szükség. A fejlett szo­cialista társadalom környezet­kultúrája a második évezred végére csak az ipar és ipar­művészet magas fokú kapcso­latával valósítható meg. Vannak szép példák is, de ezek nem általánosak, messze elmaradnak a lehetőségeink­től. Gyorsuló tempóra van szükségünk ahhoz, hogy a kör­nyezetkultúra egységes szem­lélete uralkodó legyen, s bel­sőépítészet, textilművészet, ke­rámia, tipográfia, szobrászat, a murális műfajok méltó kere­tek között teremtsenek egy­mással kapcsolatot az okta­tásban és a gyakorlatban. Iparunk és iparművészetünk között láthatóan növekszik a kapcsolat. Textilgyáraink és az Iparművészeti Főiskola tex­til- tanszéke között rendszeres és folyamatos együttműködés alakult ki. Ugyanez a ten­dencia figyelhető meg a nyomdák és a főiskola gra­fikai tanszéke között, sőt, az utóbbi években az ipari for­matervező tanszék játékprog­ramját a Monori Játék- és Kefegyár segítségével való­sította meg. Mindez azonban még nem általános. Ahhoz, hogy a századfordulóra ipar- művészetünk biztosítani tud­ja a magas fokú és egyete­mes környezetkultúrát, szük­séges az állandó ipari háttér. Ehhez azonban sok mindent kell tisztázni. Így például az iparművészét státusát ' az üze­mekben. biztosivá az anyagi és erkölcsi elismerést, a ,ku- tatónapok lehetőségeit. Losonci Miklós KOSSUTH RADIO: 8.27Eszmék faggatása A tehetség kérdőjelei 9.07: Nóta csokor 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14 10.35: Hallgassuk együtt 11.20: Barcarolák — operákból és operettekből 11.40: Tigrisugrás xv/2. rész. 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.05: Vera Franceschi CLrnarc^a-szonátákat zongorán”: 14.18: Kóruspótíium 14.44: Élő világirodalom Görögország 15.05: Couperin: III. koncert 15.28: Nvitnikék 16.00: Népzenei hangos újság 16.40: Milos Sadlo spanyol szerzők műveiből gordonkázík 17.05: Mozgásterek 17.30: Két filmdal 19.15: József a kenyéradó 19.46: Népdalest 20.36: Hindemith: Mathis, a festő — szimfónia 21.05: Szintézis. Szerk.: Lengyel Miklós. 21.35: Haydn: G-dúr trió No. 31. 22.20: A Távol-Kelet közelről. P. Szabó József tokiói beszélgetései. I. rész. 22.33 : Banchieri: Kis ünnepség 22.50: Mit ér a nevem? Beszélgetések önmagunkról 23.00: Versenyművek 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvósindulók 8.35: Társalgó I0.no: Zenedélelőtt L2.25: Gyermekek könyvespolca 13.25: Látószög 13.30: Téli dalok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 18.00: Disputa 18.35: Albert István népi zenekarának felvételeiből 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Kálmán Imre operett­jeiből. V/2. rész A Csárdáskirálynő 23.45: Nótaszerenádok MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Döntött a bíróság. Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: Iskolatévé. Környezetis­meret (ált. Isk. 1. oszt.) 8.25: Fizikai kíséretek (közép- isk. I. oszt.) 8.35: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat. 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 9.10: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.25: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Csata fekete-fehérben 10.00: Osztályfőnöki óra (ált. Isk. 3—4. oszt.) 10.15: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Korok művészete 13.55: Fizikai kísérletek (ism.) 14.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) (ism.) 14.20: Környezetismeret (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 14.55: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) (ism.) 15.10: Korok művészete (ism.) 15.40: Napköziseknek, szakkö­röknek 16.15: Hírek. 16.20: Ember és föld. Az Ibériai­félsziget állatvilága. 16.45: Kuckó (ism.) 17*15: Madarász Katalin énekel (ism.) 17.45: Reklám 17.50: Princ, a katona. Tévéfilm­sorozat. xni/ll. rész. 18.25: Dél-alföleit krónika 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20-00: Liszt Ferenc XVI/5—6. rész 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Unió. A szovjet föderáció hétköznapjai 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: F.mber, táj, történelem 21.15: Liszt: Les Preludes. Szim­fonikus költemény 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Karel Gott. A prágai Lu­cerna teremben. BESZTERCEBÁNYA: 16.00: Hírek 16*05: Iskolatévé 16.20: Tudomány és technika 17.15: Nyugat-szlovákiai magazin 17.50: Matematika — mindenki­nek. 18.30: Gazdaságpolitikai maga­zin. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és műsor­ismertetés 19.30: Tv-híradó. , 20.00: Itt akarnak élni. 2. rész. 21.10: Harmincéves a Csehszlovák Tudományos Akadémia. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Zenebarátok körében. 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 16.10: Kírék. 16.25: Inter Bratislava—BKV Klos- terneburg. Férfi kosárlab­da KEK-mérkőzés. 17.50: Szakmunkástanulók mű­sora. 18.25: Fiatalok tv-klubja. 1. rész. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Fiatalok tv-klubja. 2. rész. 21.30: Időszerű események 22*00: Matematika — mindenki­nek. 22.40: üj ismeretek, régi kultú­rákról. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: A hótündér. Színes, szink­ronizált szovjet mesefilm. Há­romnegyed 6 és 8 órától: Szu­perzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. — Kohász: Keoma. Színes, olasz western. — Tarján vendéglő: A veréb is mádár (16) Színes ma­gyar filmvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: háromnegyed 6-tól: Fekete tyúk. Színes szov­jet film. 8-t,ól: Férfiak póráz nélkül (16). Színes olasz filmvíg­játék. — Nagybátonyi Bányász: Bronco Billy. Színes, szinkroni­zált amerikai film. — Petőfi: A jegyzetfüzet titka. Színes, szov­jet bűnügyi film. — Pásztói Mát­ra: Meghitt családi kör (14). Színes olasz film. — Hé. :.'-ti Dögkeselyű (14). Színes, magyar bűnügyi film. — Kisturenyai Pe­tőfi : Csak semmi pánik . . .! Szí­nes, magyar bűnügyi fiimvígjé» ték. 4 NÓGRÁD — 1982. november 9., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents