Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

V Szovjet sportmozaik Nemzedékváltás Világszerte évről évre nő a ritmikus sportgimnasztika népszerűsége. Ezt bizonyítja, hogy Los Angelesben 1984- ben, a XXIII. nyári olimpiai játékokon először vesznek részt e kifinomult, szép, női­es sportág legjobb képviselői. A Szovjetunióban is rend­kívül népszerű a ritmikus spurtgimnasztika és nem egy világnagyságot adtak már a szovjetek a sportágnak. A kö­zelmúltban a szovjet csapat­ban nemzedékváltás zajlott le. A fiatalabbak nevelésének, az edzői munkának szenteli magát ezentúl a sportág nagy csillagai közül Irina Derju- gina és Galina Sugurova is. De a szovjet iskola nem vált stílust. A cél: továbbra is az Felvételünkön balról jobb­oroszos koreográfia és a ne- ra a jelen három nagy szov­héz technikai feladatok kivi­telezésének hangja. tökéletes össz­jet ígérete: Beloglazova, Kut- kajte és Vorotinceva. II Leg "-ek Mind ez idáig nélkülözték a szovjet jégkorongélet ismerő­sei, szeretői azokat a statisz­tikákat, amelyek tanulmányo­zása közelebbi ismertetőt ad erről a sportágról. Most végre elkészítettek egy ilyen össze­állítást, s ebben böngészve a következő „leg”-ekre érdemes odafigyelni: — eleddig leg­büszkébb Borisz Mihajlov le­het, mert olyan eredményesen kezelte ütőjét, hogy majd két évtizedig tartó pályafutása során 427 alkalommal talált a CSZKA Moszkva egykori le­gendás támadója (ma az SZKA Leningrád szakmai munkáját irányítja) bajnoki csatákon az ellenfelek hálójába. — Nem tudták még túlszár­nyalni Szologubov góltermését sem; ő védő létére 206 gólt szerzett, ami nem megvetendő teljesítmény még ha azt vesz- szük is, hogy a , jégltQ?ong- , ban lényegesen könnyebb gól­helyzetbe kerülni. — Az egy idény alatt elért rekordok listáját Makarov, a Traktor Cseljabins'/.k csatára vezeti. Tavaly 21 gólt lőtt, ami szovjet bajnoki „plafon”. — Azt is nyilvántartják ter­mészetesen, hogy egy találko­zón belül ki és hányszor volt képes hálót rezegtetni: a leg­tovább Bobrov ment. A légi­erő támadója 1951. november 17-én a Dinamó Leningrád ka­pusát tíz alkalommal késztet­te megadásra. — A másik oldal nagyjai, a kapusok közül viszont kiemel­kedik a még ma is aktív Tre­tyak „portástei.iesítménye”. A sokszoros világbajnok eddig 43 olyan bajnokit számlál a CSZKA Moszkva mezében, amikor kapott gól nélkül me­hetett zuhanyozni, tavaly 9- szer hatvan percben védte ilyen eredményesen kapuját, ami szintén bajnoki rekord. S, hogy Vlagyiszlav elmond­hassa magáról a „tripiat”: előfordult már praxisában, hogy három egymást követő csatán nem kapott gólt. Is­merve a szovjet bajnokság kiegyensúlyozott, magas szín­vonalát, kalapot kell emelni Tretyak bravúrja előtt. 64 év alatt — 30 ezer szakember Ebben az évben is több száz külföldi diák kezdte meg ta­nulmányait a moszkvai köz­ponti testnevelési főiskola el­ső évfolyamán. Afgán, bolgár, vietnami, görög, jordán, cip­rusi, kongói, kubai, mongol, lengyel, szíriai, csehszlovák és jugoszláv hallgatók nyer­tek felvételt a sportakadémia fellegvárába, hogy az iskola elvégzése után szakképesíté­süknek megfelelően segítse­nek, fellendíteni a sportot sa­ját hazájukban. A 20 éves Katerina Mina személyében első ízben ta­nulhat ciprusi diák a főisko­lán. Minát, miután elvégzett egy előkészítő tanfolyamot Harkovban, a ritmikus sport- ginihasztikai,fakulásra, vették fel. A hallgatók mellett aspi­ránsok fs taláüiatök a külön­böző tanszékeken, akik itt készítik elő kandidátusi disz- sgertációjukat. Közülük a leg­ismertebb a bolgárok há­romszoros birkózó olimpiai bajnoka, Petr Kirov. A tanulókkal magasan kép­zett pedagógusok és a múlt­ban kiváló eredményeket el­ért sportemberek foglalkoz­nak. Néhány név az ismer­tebbek közül: a volt szovjet birkózóbajnok Georgij Tu­manjan professzor vezeti a birkózótanszéket. A főiskolán tanít az 1946-os Európa-baj- nokságon ezüstérmes rúdug­ró Nyikolaj Ozolin, a több­szörös birkózó világ- és Európa-bajnok Alekszej Med- vegy és a helsinki olimpia ezüstérmese, valamint a há­romszoros Európa-bajnok evezős, Alekszej Komarov. A testnevelési főiskola hall­gatói minden alapvető olim­piai sportágban kapnak ki­képzést. A gyakorlati és el­méleti feladatok végrehajtá­sára rendelkezésükre áll egy 25 ezres befogadóképességű stadion, több fedett létesít­mény, 16 sportterem, 75 elő­adóterem és tanulószoba, 21 laboratórium, valamint egy 300 ezer kötetes könyvtár. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom idején, atléoi- n i dekrétumok szefleanében alapított: sportakactemóról az elmúlt 64 év alatt 30 ezer szakember került ki, többek között olyan neves élsporto­lók, mini az atléta Vlagyimir Kuc és Pjotr Bolotnyikov, az ökölvívó Borisz Lagutyin, » a műkorcsolyázó Irina Rodnyi- na és Alekszandr Zajcev, va­lamint a tőröző Valentyma Szidorova. üascsenko visszatér Három műtét, több mint kétéves kihagyás után vissza­térésre készül Vlagyimir Jas- csenko, a magasugrás egykori szabadtéri világcsúcstartója, a a fedettpályás világrekord (2,35 m) gazdája. Vaszilij Tyelegin tanítványa még min­dig csak 23 esztendős, ezért joggal bízik abban, hogy a most következő téli szezonban már hallat magáról, s így len­dületet szerezve az 1983-as VB-n felveheti a versenyt a világ legjobbjaival. A balsze­rencsés magasugró pontosan megtervezett rehabilitációs edzések után (különleges gim­nasztikái gyakorlatokat végzett el, többségüket vízben) már egykori legnagyobb terhelésű gyakorlatozásait ismételheti, amelyek középpontjában súly- zós guggolások állnak, 150 ki­lós terheléssel. A technikai edzéseken a léc csak ritkán kerül 2,10 méter fölé, ám ez semmit sem jelent, hiszen Jascsenko a legsikeresebb ver­senyévében, 1978-ban sem gyakorolt nagyobb magasságo­kon. 'iycrt Borzov könyve Érdekes könyvet jelentetett meg a közelmúltban a Fizkultúra i szport szovjet kiadó, amelynek címe: „Tíz másodperc az egész élet”. A könyv szerzője Valerij Bor­zov, a müncheni olimpia 100 és 200 m-es vágtaversenyé­nek győztese, a példás sportember, aki jelenleg az Ukrán Komszomol Központi Bizottságának titkára. Borzov saját pályafutását írja meg, azokról az erőfeszítéseiről emlékezik meg, amelyeknek köszönhetően a világ legjobb fatál kö­zé kerülhetett „A sportoló különleges embernek számit, olyannak, aki egyszerre két életet élhet. Amint egy kis­fiú. vogy egy kislány elkötelezi magát a sporttal, szinte újjászületik, s ebben második életében ugyanúgy felfedez­hetők a különféle nagy korszakok, mint egy „civil” em­berében. Ami a legszomorúbb, a versenyzői pályafutás vé­ge olyan, mint az elmúlás, ezt a »halált« sok nagy spor­toló nem. is tudja el fogadni.” — Ez a néhány mondat rö­vid összefogialója Borzov nagy sikerre számot tartó könyvének. BAM­spartakiád Az évszázad nagy építkezé­sén, a Bujkál—Amur vasútvo­nal mentén is egyre nagyobb népszerűségnek örveiid a sport. Ennek legfényesebb bi­zonyítéka, hogy ebben az év­ben is nagy sikerrel rendezték meg a BAM keleti részén dol­gozók nyári spartakiádját. A tajgai Urgálban mégtar­tott több napos viadalon 24 nemzetiség képviselői vetél­kedtek egymással. A vasútvo­nalon dolgozók és családtag­jaik minden versenyszámban óriási harcot vívtak. A futás­ban, gránátdobásban, tornában és röplabdában csak kiélezett küzdelmekben dőlt el az el­sőség sorsa. A spartakiádon több olyan sportágban” is rendeztek ver­senyt, amely nem szerepel a nagy világversenyek program­ján, így nagy sikere volt a „Papa, a mama és én — spor­toló család vagyunk” — elne­vezésű stafétaváltónak, vagy az ebédfőző,'tűzifavágó és ru­hajavító viadalnak. A spartakiád sikere azt bi­zonyítja, hogy évről évre nő a testkultúra népszerűsége az építők között. Ennek köszön­hető, hogy ma már a BAM mentén egyre több uszodában, stadionban és síbázison hó­dolhatnak kedvenc sportjuk­nak a nehéz fizikai munka után kikapcsolódni vágyó dol­gozók. Stadion az olimpia után A moszkvai olimpiára ké­szült kerékpáros-versenypálya szépségével, eleganciájával, az építészeti formák tökéletessé­gével, ékszerészi pontosságú kivitelezésével, a szerkezetek egyedi jellegével, funkcionális rendeltetésével mindenkit ámulatba ejt. Ideális ver­senyzési feltételeket biztosít, amit bizonyít, hogy a létesíté­se óta eltelt idő alatt 33 vi­lág- és 24 országos rekordot állítottak itt fel. A versenypálya kolosszális, ellipszis alakú, a cirkuszi po­rondra emlékeztető küzdőtér, emelynek éles fordulója 42 lokos, lejtési hajlásszöge pe­dig 11 fokos. ‘ Ennek az óriási „csészének” az alját az atlé­tikai pálya zöld gyepszőnyege borítja, A fedett lelátó alatti óriási térségben elférne egy kilencemeletes épület. A lelá­tó narancssárga székein 6000 néző foglalhat helyet. A leg­inkább figyelemre méltó azon­ban a 9 méter széles, szibé­riai vörösfenyővel burkolt pá­lya. Ezt a fát korábban sehol a világon nem használták a kerékpárospályák borításá­hoz. Az elmúlt két év verse­nyei bebizonyították: ez a burkolat a maximális sebes­ség elérését biztosította a ver­senyzőknek. A versenypálya hossza 333,33 méter, amely tö­kéletesen megfelel a jelenlegi nemzetközi követelményék­nek, és jelentősen túlszár­nyalja a világ összes fedett ke­NÖGRÁD — 1982. november 6., szombat rékpároc-stadionjában a pá­lyaméretét. A kerékpáros-stadion épü­letkomplexumában külön ter­me van a tornászoknak, a birkózóknak, a súlyemelők­nek. Orvosi regeneráló köz­pont működik, a sportolókat, az edzőket és a vendégeket 290 férőhelyes szálloda fogad­ja. a sportkomplexumban van diszkó, kávéház, mozi- és konferenciaterem. Ez a sportkomplexum, amely 30 millió rubelbe ke­rült az államnak, nem olim­piai emlék. Itt élnek és ed­zenek több sportág szovjet válogatottjai: könnyűatléták, evezősök, tornászok, sőt hegy­mászók is, és rendszeresen versenyeket is rendeznek. A moszkvai iskolások köré­ben egyee népszerűbbé válik az itt működő sakk-klub, ahol a foglalkozásokat neves szov­jet nagymesterek vezetik. Megkezdi munkáját a szak­szervezetek gyermek- és if­júsági sportiskolája, teljes erővel folynak az edzések a sportolók egyesületében, a ,,Herkulesében, ahol a gyer­mekekkel együtt a szülők is sportolhatnak. A „Herkules” sportegyesületnek van szam- bó-, cselgáncs-, síszakosztálya, és több más szakosztálya. Emellett az edzők munkája nem a sporttehetségek kivá­logatására irányul, hanem a környéken élő gyermekekkel való foglalkozásra. A Moszkva nyugati pere­mén épült olimpiai központ­ban 1981-ben csaknem 250 különböző sportrendezvényt bonyolítottak le, amelyen 15 eáer ember vett részt. Ünnepi SZOMBAT LABDARÚGÁS Területi bajnokság, Mát- ra-csoport: St- Síküveggyár— Bélapátfalva, Salgótarján, Su­gár út, 13.30 óra; v: Lója I. Váci Izzó—Bgy. sE, Vác, 13.30 óra, v: Pecze. RÖPLABDA NB II. Középcsoport: Rom­hány—Ganz-MÁVAG, Rom­hány, sportcsarnok, 17.00 óra. SAKK NOSZF-emlékverseny, Sal­gótarján, megyei tanács, 9 óra. TEKE NB n. Keleti csoport: St. Síküveggyár—Miskolci ÉMTE, Salgótarján, öblösüveggyári pálya, 11 óra. VÍVÁS Junior férfi nemzetközi tőrverseny. Salgótarján, Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola, 9 óra. TÖMEGSPORT November 7. Kupa kispá­lyás labdarúgótorna, Salgó­tarján, öblösüveggyári pálya, 9 óra. „Aranyhíd” futóverseny. Salgótarján. Indulás 9 órától korcsoportonként a sport­csarnok előtti parkírozóból és a Kemerovo-lakóterületi buszmegállóból. „Hálastaféta”. Általános- és középiskolák váltóverse­nye. Salgótarján. Rajt: 10 óra­kor Forgács-bányatelepről, a szovjet hősi emlékműtől. November 7. Kupa asztali- tenisz- és sakkverseny. Pász­tó, Kun Béla Általános Isko­la, 9 óra. Kocogás Rákóczi nyomában. Romhány, Mogyorófa, 9 óra Az ÁFÉSZ kispályás lab­darúgótornája. Salgótarján, SKÜ-stadion, 9 óra. VASÁRNAP KÉZILABDA Pásztói járási női bajnok­ság.: Felsőtold—Csecse, Tar— Héhalom, Erdőtarcsa—Szi- rák, Ecseg—Kálló, Palotás- halom—Buják, Hasznos— Mátraszőlős. Kezdési idő: 11.45 óra. LABDARÚGÁS NB II: Nagybátony—Deb­receni Kinizsi, Nagybátony, 13 óra, v: Palik. Sopron— STC, Sopron, 13 óra, v: Ha­zafi. Területi bajnokság, Mátra- csoport: Pásztó—Hatvan, Pásztó, 13 óra, v; Juhász I. sportműsor Megyei I. osztályú bajnok­ság: Szendehely—Romhány, v: Kardos, Szőnyi S&—St. Volán, v: Tálas, Somoskőúj­falu—Mátranovák, v: Enrei- ter, Szurdokpüspöki—Kiste- renye, v: Fodor, Szécsény— Nógrádmegyer, v: Dóra, Né- zsa—Balassi SE; v: Baksa, Kazár—Bányagépgyár, v: Pén­zes, Erdőkürt—ÓMTE, v: Dé­vai. Kezdési idő: ifiknél 11 óra, felnőtteknél 13 óra. Járási bajnokságok. Balas­sagyarmati járás, „B” osztály: Gserháthaláp—Ipolyszög, Te- rény—Csesztve, Drógelypa- lánk—Endrefalva, Hollókő— Patvarc, Mohora—Cserhát- surány, Varsány—Nógrádsza- kál. Kezdési idő: 13 óra. Pásztói járás: Felsőtold— Csécse, Tar—Héhalom, Er­dőtarcsa—Szirák, Bér— Szarvasgede, Ecseg—Kálló, Palotáshalom—Buják, Hasz­nos—Mátraszőlős. Kezdési idő: ifiknél 11.20 óra, felnőttek­nél 13 óra. Rétsági járás: Berkenye— Nógrádi Honvéd, Borsosbe- rény—Diósjenő, Pusztaberki —Rétsági Honvéd, Nagyoro­szi II.—Nőtincs, Rétság— Tereske, Tolmács—Nógrád, Felsőpetény—Kisecset. Kez­dési idő: ifiknél 11 óra, fel­nőtteknél 13 óra. Salgótarjáni járás: Egyhá- zasgerge—Karancsberény, Mén- kes—Kis-Zagyvavölgye Tsz SE, K a r a n cs] apu j tő—Cere d, KSZESE—Mihálygerge, Etes —Mátraverebély. Kezdési idő: ifiknél 11.15 óra, felnőtteknél 13 óra. SAKK Palóc Kupa. Balassagyar­mat, városi tanács, 9 óra. VÍVÁS Junior női nemzetközi tőr­verseny. Salgótarján, Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola, 9 óra. TÖMEGSPORT OSN országos záróünnepély. Salgótarján, városi sportcsar­nok, 16 óra. s * . INDULÓKAT VÁRNAK November 7-e tiszteletére több olyan sporteseményre is sor kerül, amelyre mindenki indulását szívesen látják a rendezők. így az Aranyhíd elnevezésű utcai futóver­senyre több korcsoportban is lehet jelentkezni. Az öblös­üveggyári pályán kispályás labdarúgásban várják a csa­patok nevezését. Ä sakkozók Pásztón, Balassagyarmaton és Salgótarjánban is indul­hatnak emlékversenyen. Míg asztaliteniszben a pásztói ren­dezők fogadnak el jelentke­zéseket. Focimérleg ii Otven. százalék Bravúrok nélkül A magyar labdarúgó-válo­gatott októberben Párizsban már befejezte idei hivatalos, országok közötti mérkőzéseit, szerdán pedig a klubok nem­zetközi szereplése is véget ért, Meg lehet .tehát vonni a ma­gyar labdarúgás 1982. évi mérlegét. Ezt tette Mészöly Kálmán szövetségi kapitány is, aki az MTI-mek nyilatko­zott az idei tapasztalatokról, a jövő terveiről. — Az idén a világbajnok­ság esztendejében a magyar válogatott kilenc hivatalos or­szágok közötti mérkőzést ját­szott, négy győzelem, egy dön­tetlen, négy vereség a mér­leg, vagyis ötvenszázalékos — mondotta Mészöly Kálmán. — Látni kell, hogy a győzelme­ket nem a legelső vonalban jegyzett csapatok ellen arat­tuk. Üj-Zélandot kétszer vertük, Salvadort és Törökor­szágot egy-egy alkalommal. Ugyanakkor a nevesebb gár­dákkal — Ausztria, Peru, Ar­gentína, Franciaország — nem boldogultunk. A világbajnokságról is szólt a kapitány: — Az a tény, hogy ismételten élj ütöttünk a VB döntőjébe, mutatja, hogy waiamit léptünk. Részvéte­lünket a Mundiálon nagy eredménynek tartom, s vál­tozatlanul állítom, ’ hogy a selejtezőben mutatott harcos, jó játék ismétlésével bekerül­hettünk volna a legjobb ti­zenkettő közé. A Mondial fé­nye azonban nem homályo- síthatja el a gondokat. Sok .még a tennivaló. Ide tarto­zik például a klubok nemzet­közi kupaszereplése is. A ki­esések mutatják hol áll 'je­lenleg a magyar futball. Jó­magam azt vallom, hogy az előrelépés alapja a klubtevé­kenység. a napi munka jelen­tős, szüntelen javítása, a baj­nokság színvonalának emelé­se. A ’83-as feladatokról a ka­pitány a következőket mond­ta: — Labdarúgásunkra jö­vőre .nagy feladatok várnak. Az Európa-bajnoki selejtező­kön túl szeptember 7-én ven­dégünk lesz a Mundiál 2. helyezettje, az NSZK - csapa­ta. S emellett az olimpiai tor­nára is szeretnénk eljutni. — Hiszek abban, hogy jö­vőre elkerüljük a kudarcot, és mind több figyelemre mél­tó bravúrral rukkol ki a ma­gyar labdarúgás — fejezte be nyilatkozatát Mészöly Ká4* mán.

Next

/
Thumbnails
Contents