Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

ta^ZÓSOÍÍ az T956-0S [Berlin ellenforradalom áldozatainak emlékezetére a rakéták következményeiről Áz együttműködés határozott nem az erőpolitikára Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól csütörtökön ke­gyelettel emlékeztek meg a fővárosban. Koszorüzási ün­nepséget tartottak a Köztár­saság téren, a budapesti párt­székház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Maró- thy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Békési László, Bor­bély Gábor, Király Andrásné és Somogyi Sándor titkár, va­lamint Zathureczky Tibor, a budapesti pártbizottság appa­rátusa pártvezetőségének tit­kára rótta le kegyeletét. Az (emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a párt­ház védelmében részt vett harcosok, a mártírok hozzá­tartozói, valamint a pártház­ban egykoron bent tartózko- dottak. A kegyelet virágaival borították el a márványtáb­lát a főváros párt-, állami, társadalmi szerveinek kép­viselői is. A Mező Imre úti temető­ben a munkásmozgalmi pant- heonnál nyugvó halottak sírjánál a budapesti pártbi­zottság, a fegyveres testüle­tek és a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség budapesti bizott­sága képviseletében helyeztek el koszorút Az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi halottainak a Mező Imre úti temetőben levő emlékművénél a fegy­veres testületek tagjai álltak díszőrséget. Fölcsendült a Himnusz, majd elhelyezték a kegyelet virágait a budapesti pártbizottság, a fővárosi ta­nács, a fegyveres testületek, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége, a KISZ budapesti bizottsága és a párt­ház védelmében részt vettek nevében. Virágokkal borítot­ták az emlékmű talapzatát a fővárosi dolgozók, fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Tnternacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget Beláthatatlan következmé­nyekkel fenyegető ‘ minőségi változást idéz elő az európai hadászati helyzetben, ha az európai nukleáris fegyverek­ről folytatott szovjet—ameri­kai tárgyalások kudarccal vég­ződnek, és az Egyesült Álla­mok Nyugat-Európába telepí­ti új Pershing—2 rakétáit és robotrepülőgépeit — írja a Noszkovszkije Novosztyi című hetilap legújabb számában Valentyin Falin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osz­tálya vezetőjének első helyet­tese. A neves szovjet külpolitikai szakértő szerint az amerikai nukleáris eszközök új nemze­dékének Nyugat-Európába te­lepítése meg fogja változtat­ni Európa szerepét az Egyesült Államok katonai terveiben. Ezek. ugyanis olyan, az első csapás mérésére alkalmas fegyverek, amelyeknek leg­főbb feladata az amerikai ha­dászati doktrína szerint a feltételezett ellenség politikai és katonai vezetésének meg­semmisítése. A potenciális el­lenség, adott esetben a Szov­jetunió és szövetségesei meg­bénítására szánt rakétákat könnyen készültségbe helyez­hetik egy közel-keleti vagy távol-keleti válság esetén is, ha az Egyesült Államok ve­szélyeztetve érzi érdekeit. Ez hasonló lépésre ösztönözné a másik felet is, rajta kívül ál­ló okokból súlyos veszélybe sodorva ezzel egész Európát. Falin felhívja a figyelmet egy másik, az új amerikai fegyverek elhelyezésével együttjáró komoly kockázati tényezőre is. A nukleáris tá­madás előrejelzésére kiépített amerikai rendszer az utóbbi években évente mintegy 50 hamis riasztást adott le. Ál­talában -8 perc volt szükséges ahhoz, hogy kiderítsék: indo­kolatlan volt a riadó, nem közelednek ellenséges rakéták az Egyesült Államok felé. Ha a cél elérésére 4—6 perc alatt képes Pershing—2 rakéták megjelennek Nyugat-Európá.- bgn, ez a nyolc perc mór egyik félnek sem áll rendel­kezésére, és így a technikai hibából etedő hamis riasztás is háborús konfliktus kirob­bantójává válhat. Ami a genfi tárgyalásokat illeti, ezeken Falin szerint csak két, egymást kizáró le­hetőség között lehet választa­ni. Aki a tárgyalóasztalhoz ül, el kell hogy döntse: az együtt­működés, vagy a konfrontáció logikája alapján kíván-e cse­lekedni. Ha valaki az együtt­működést választja, azzal ha­tározott nemet mond minden,- féle erőpolitikára. Aki az erői­politika mellett dönt, az egy­szersmind a konfrontációt is választja. Középút nem lehet­séges, mivel az erő pozíciójá­ból folytatott tárgyalás eleve feltételezi mindenféle, az egyenlőségen alapuló megálla­podás visszautasítását. (MTI) Salvadorban folytatódik a polgárháború Újvári Margit, az MTI mun­katársa jelenti: Javasolni fogom kormá­nyomnak, hogy növelje a salvadori kormánynak nyúj­tandó segítséget — e mondat­ban foglalta össze múlt heti salvadori látogatásának ered­ményét Fred Ikle amerikai •hadügyminiszter-helyettes. Az öt salvadori partizán­szervezetet összefogó Fara- bundó Marti Nemzeti Felsza- badítási Front (FMLN) októ­ber 10-e óta sikeres offenzí- vát folytat a kormánycsapa­tok ellen. Ugyanakkor az FMLN és a salvadori balol­dalt tömörítő Forradalmi De­mokratikus Front (FDR1 is­mét javasolta a politikai, ren­dezést, a párbeszéd megkez­dését az immár harmadik éve dúló polgárháború befejezé­séről. Az országot irányító szélső­jobboldali erők azonban ez­úttal is elvetették a baloldal indítványát. Alvaro Magnana ügyvezető elnök —, aki nem tagja ugyan egyetlen párt­nak sem, de az ország gazda­sági életét markukban tartó, s a hadsereggel szorosan ösz- szefonódott bankköröket kép­viseli — kijelentette: csak a partizánok fegyverletétele utón jöhet létre a tűzszünet és in­dulhatnak meg a tárgyalá­sok. A hadsereg vezetőinek megítélése szerint ugyanis a partizánok mostani offenzí- vája sem veszélyezteti a re­zsim pozícióit. Jósé Guiller­mo Garcia hadügyminiszter gzt dtogy, a kormány­csapatok,. továbbra is szilár­dan ellenőrzik áz ország leg­fontosabb politikai és gazda­sági központjait. Az Egyesült Államok támo­gatását élvező salvadori jobb­oldal tehát folytatni akarja a háborút, amely eddig is mérhetetlen szenvedéseket okozott az ország lakosságá­nak. Egyre romlik a gazdasá­gi helyzet. A nemzeti össz­termék —, amely 1978-ig évi átlagban 4.4 százalékkal nőtt — az elmúlt évben 19,5 szá­zalékkal csökkent. Az ország adóssága meghaladja az 1,6 milliárd dollárt, az infláció 25—30 százalékos. Ráadásul a szeptemberi áradások követ­keztében a fontos exportter­mékek — a kávé, a gyapot — 30 százaléka elpusztult. A munkanélküliség országosan 40 százalékra nőtt. egyes vi­dékeken meghaladja a 70 százalékot. Több mint félmil­lió salvadori hagyta el az országot és él menekültként a környező közép-amerikai ál­lamokban. Összegezés A Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottsága 15 órás ülésén elemezte az ok­tóber 28-i választások tapasz­talatait, a pórt egymilliós szavazatvesztésének okait. Santiago Carillo, a párt fő­titkára csütörtökön hajnal­ban sajtótájékoztatón foglal­ta össze a vb álláspontját. Eszerint a visszaesés okai a szocialistákhoz áramlott ..hasznos ' szavazatok” nagy arányában, a jobboldal meg­félemlítő akcióinak hatásá­ban éa a párt nem elég haté­kony propagandájában kere­sendők. A központi bizottság rövi­desen kidolgozza azokat a tennivalókat, amelyek a párt sorainak újrarendezését hiva­tottak szolgálni. (MTI) Bölcs partnerváltás, politikai harakiri? Erre kérdésre keresik a választ a nyugatnémet . szabaddemok­raták, amióta a Genscher-fé- le pártvezetés hátat fordított a Schmidt-kormánynak, s a szociáldemokraták helyett a kereszténydemokratákat vá­lasztotta koalíciós társul. Szeptemberben a liberális párt csúcsain született meg a stratégiai fontosságú dön­tés, s most, a ma kezdődő pártkongresszus hivatott a pálfordulás szentesítésére. A tét -nem akármilyen, ezért követik feszült figye­lemmel az NSZK-ban a nyu­gat-berlini tanácskozást. Megfigyelők valószínűnek tartják Genscher újjáválasz- tását, de könnyen lehet, hogy ezért túl nagy árat kell majd fizetni. Az FDP baloldala, amely kezdettől élesen bí­rálta a Schmidt vezette kor­mánykoalíció felrobbantását, arra készül, hogy önállósít­sa magát. Ha a meglevő ke­reteken és szervezeti formá­kon belül képtelen elképzelé­seinek érvényre juttatására, akkor nem riad vissza a pártszakítástól sem. Más kérdés, hogy egy ket­tétört szabaddemokrata párt­nak gyakorlatilag semmi esé­lye sincs arra, hogy az öt­százalékos szavazati határt átlépve, bekerüljön a parla­mentbe a jövőre tervezett rendkívüli választásokon. ‘ A dolgok pikantériája, hogy a szavazás kiírása jelenleg éppen a politikai színskála két szélén helyet foglaló erőknek, a hatalomból kibuk­tatott szociáldemokratáknak, illetve a kormánytagságra áhí­tozó ,Strauss bajor keresz­tényszocialistáinak áll az ér­dekében. Kohl keresztényde­mokratái legszívesebben ad acta tennék a választások ügyét, alig tagadván, hogy a kancellárt legfeljebb adott szava, ígérete kötelezi — sa­ját. jól felfogott érdekei vi­szont a legkevésbé sem. Biz­tosítékot ugyanis senkitől nem kaphat arra, hogy a nyugatnémet polgárok már­ciusban voksaikkal jóvá­hagyják majd a Bundestag­ban végrehajtott hatalom- váltást, amelyet sokan még a polgári demokrácia normái­nak szempontjából is kifogá­solhatónak ítéltek. A szociáldemokraták kancel­lárjelöltje, Hans-Jochen Vo­gel, aki Schmidt nemrég be­jelentett elhatározását kö­vetően állt sorompóba, min­denesetre máris körvonalaz­ta elképzeléseit. Ezek között egyaránt szerepel .a munka- nélküliség mérséklése, az NSZK belső nyugalmának fenntartása, a környezetvé­delem hatékonyabbá tétele és a fegyverkezési verseny korlátozásáért folytatott harc —, vagyis a legkülönbözőbb választói rétegeket célba vevő jelszavak. Az idő, a jelek sze­rint, az SPD-nek dolgozik, Az egykori koalíciós part­nerek közül tehát az egyik — a szociáldemokrata párt — a feltámadásra készül, a másik — az FDP — a túl­élésért harcol. A szabadde­mokraták sorsa már a mos­tani pártkongresszuson eldől­het. .. Kürti Gábor Ellentétek rakétatelepítések körül NSZK a tervezett Follinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti: Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje, a Stern ma­gazin legújabb számában is­mételten kijelentette, hogy pártja csak az 1983 decembe­rében megtartandó rendkívü­li kongresszusán mondja ki a végső szót az amerikai raké­ták NSZK-beli telepítéséről. Vogel szerint a genfi tárgya­lásokon olyan megegyezésnek kellene születnie, amelyben „az egyik fél csökkenti, a má- fcik fél pedig nem telepíti új rakétáit”. Vogel, aki a fegy­verkezési verseny elleni fel­lépést nevezte egyik fő fel­adatának, valószínűnek tar­totta, hogy az Egyesült Álla­mokban is továbberősödik a békemozgalom, ami hatással lehet az i amerikai politikára. A zöld baloldali tömegmoz­galommal kapcsolatban vá­rakozó álláspontját hangoztat­ta. Ezt az indokolja — mond­ta —, hogy a zöldek nem vá­laszoltak „kielégítően” arra a kérdésbe, milyen a viszonyuk a parlamenti rendszerhez és az erőszakhoz. Számos kérdés- feltevésüket viszont értékelem — jelentette ki az SPD kan­cellárjelöltje, aki egyszerre akarja megnyerni a zöldek fiatal választóit, a munkavál­lalókat és a liberális polgár­ságot. Franz Josef Strauss, a ke­resztényszociális unió elnöke, bajor miniszterelnök, szerdán későn este elhangzott televí­ziós nyilatkozatában azt állí­totta, hogy a Szovjetunió stra­tégiai fölény megszerzésére használta ki az enyhülést. Szerinte a Szovjetunió az eu­rópai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről fo­lyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon is kizárólag már meglevő fölényét kíván­ja biztosítani. Élesen szovjetel’.enes nyilat­kozatában Strauss-azt követel­te, hogy a Szovjetunió járul­jon hozzá ,,a kelet-európai or­szágok önrendelkezési jogának érvényesítéséhez”, ami az ő szóhasználatában a szocialista közösség felbomlását jelenti. Ennek fejében a nyugat kész beleegvezését adni a katonai tömbök feloszlatásához — mondta. I 2 NCGRÁD — 1982. november S., péntek FDP-fejfájások vagy a Újra Madridban A madridi tanácskozáson 35 ország képviselői tárgyalnak az európai biztonságról és együttműködésről ÜJRA MADRIDBAN a nyugatiak azt követelték a Szovjetuniótól, hogy nyugati Éppen két esztendővel ez- határaitól messzebb tartandó előtt nyílt meg az európai hadgyakorlatait is jelentse be, biztonsággal és együttműkö- míg az atlantiak nem növel- déssel foglalkozó madridi ta- nék azt a sávot, amelyre ez nácskozás —, de ez az évfor- a kötelezettség vonatkozik, dúló, sőt a megbeszélések no- Másrészt olyan témákat is elő- vember 9-i újrakezdése sem vettek, a spanyol fővárosban ad okot túl sok örömre. Mind- zajló tanácskozáson, amelyek eddig ugyanis nem értek el egyes országok belügyeibe üt- eredményt a résztvevők. köznek, például a lengyel helyzetet. E két probléma A SIKERTELENSÉG OKAI nyomta rá ezzel a múlt két esztendő madridi tanácskozá- Több megszakítással ta- saira bélyegét, akadályozta a nácskozott e két esztendőn át megállapodást, rontva a lég- 33 európai ország, valamint kört. az Egyesült Államok és Ka­nada küldöttsége. Feladatuk REMÉNYEK ÉS az volt, hogy fölmérjék, mi KÉRDŐJELEK történt eddig a helsinki zá­róokmány végrehajtásáért, s Az új szakaszt biztató, de főképpen, mit tehetnek a jö- ’ rossz előjelek is jellemzik. A Vőben. Más szóval, a Helsin- küldöttek kezében van — kiben megkezdettek folyta- még a tavaszi ülésszakról — tásáról Volt szó, a 35 aláíró- a semlegesek és el nem köte- nak azt kellett —, illetve kel- lezettek (Ausztria, Finnország, lett volna — kutatnia, mit Svájc, Jugoszlávia és mások) tehetnek az 1975-ös csúcsta- csoportjának javaslatterve- lálkozó szellemében az euró- zete, amely alapjában elfogad- pai államok politikai, gazda- ható, tehát mind a bizalom­sági, kulturális, emberi kap- erősítés, mind az egyéb kap­csolatainak továbbfejleszté* csolatok tekintetében a hel- séért. sinki szellem folyamatossá­Első hallásra szinte érthe- gát szolgálná. , Ugyanakkor a tetlen, miért húzódott el az nemzetközi, helyzet nem eny- eszmecsere, amikor ilyen ké- hült, s ez Madridban is érez- zenfekvő, hasznos feladata hető lesz; Lengyelország bel­van. Ha röviden összefoglal- ső helyzete — változatlanul és juk a történteket, világossá indokolatlanul — ott szere- válik a sikertelenség oka. pel a nyugatiak témalistáján. Nyilvánvaló volt e két év so- Az atlanti világban hangadó rán, hogy az európai eny- Egyesült Államok magaxartá- hülés kulcsa a fegyverkezési sában sincs egyelőre változás, hajsza megállítása. Számos Madridban a Magyar Nép­résztvevő javasolta, hogy hív- köztársaság küldöttsége — a janak össze egy külön érte- baráti szocialista országok de- kezletet, amely a földrész ka- legátusával együtt — azzal a tonai, enyhülési problémáival szándékkal tevékenykedik, foglalkozik. Ezen hívül szá- hogy hozzájáruljanak ésszerű, mos más jellegű javaslat is kölcsönös engedmények alap­felmerült, a gazdasági csere ján az európai enyhülést, az élénkítéséről, az emberi kap- egész földrész érdekeit szol- csolatok elmélyítéséig. Csak- gáló megállapodás kidolgozá- hogy a nyugatiak (ugyanúgy, sához. Elsősorban a katonai mint más tárgyalásokon), azt enyhülési konferencia tekin- követelték, hogy a szovjet- tétében kellene egyezményt unió eleve fogadja el az kötni, de a gazdasági és az egyenlőtlenség elvét. A terv- egyéb kapcsolatok fellendíté- be vett katonai enyhülési kon- se is fontos Európának. Dip- ferencia elsősorban a biza- lomatáink azon fáradoznak, lomerősítő intézkedések szé- hogy a Helsinkivel fémjelzett lesítésével, így a nagyobb had- folyamat Madridban se sza- gyakorlatok előrejelzésével kadjon meg. foglalkozna. Nos, Madridban Tatár Imre . Megöltek egy spanyol tábornokot A terrorizmus újabb áldo­zatot követelt Spanyolország­ban. Csütörtökön délelőtt — eddig ismeretlen tettesek — Madridban megölték Victor Lago Roman altábornagyot, a Madrid mellett állomásozó páncélos hadosztály parancs­nokát. Az altábornagy egysé­géhez indult, amikor a kirá­lyi palotától néhány száz mé­terre egy száguldó motorke­rékpárról géppisztolysoroza­tot adtak le gépkocsijára. Victor Lago Roman, aki ko- rábbaji a madridi helyőrség parancsnoka volt, négy lövés­től találva, nyomban meghalt. A gépkocsi vezetője, vala­mint egy, az autóban ülő al­ezredes megsebesült. Mire a hadsereg és a csend­őrség különleges alakulatai lezárták a környéket, a tá­madók egérutat nyertek. Kéz- rekerítésükre hatalmas ará­nyú akció indult. (MTI) Demokrata Washingtonban közzétet­ték a keddi választások ered­ményét. A teljesen újjáválasztott, 435 tagú képviselőházban a demokrata párt jelentősen előretört és az eddigi 241 he­lyett 267 képviselői hellyel rendelkezik. A republikánus párt a korábbi 192 helyett csak 166 képviselőt küldhet a kongresszus alsóházába. Két mandátum sorsáról november győzelem 30-án döntenek a szavazópol-' gárok. A demokrata párt te­hát 26 mandátummal növelte képviseletét. A szenátus 100 tagja kö­zül 33-nak a helyét töltötték be újra. 20 választási körzet­ben a demokrata párt, míg 12-ben a republikánus párt jelöltje nyerte el a szavaza­tok többségét. Eov mandátum sorsa még függőben van, de itt republikánus győzeleia Várható. (MTIJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents