Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

SB "ást tartott as N3SZMV* (Folytatás a 2. oldalról.) ömtőj-e. a megyei pártbizottság tclményeknek. Tervszerű a iagjaaz alapsrerve^.m^ka városépítés. amelyből a salgó- tapasztalatiról, a ku onbozo , .. _■ _+ folyamatokra gyakorolt hata­tarjaraak önzetlenül reszt val- Sí latnak. Ezt bizonyítja, hogy megújulása nélkül nem ér­hettük volna el eredményein­ket, s figyelmeztetett a párt­munka helyi tartalékaira, az , . , . . ,. _ . alapeaervezetefcnek több mód­kank fe^teleiben az elkövet- „«SSl kéit kezo idősorban ^várható ^ a Nógrád5 ^3SÍÍ késekről «lóivá Stenbá*yák nagybátonyi gép­uzemenek villanyszerelője, a megyei pártbizottság tagja egymás után kétszer kapta meg a megyeszékhely a ki­emelkedő - társadalmi munká­ért a nemzeti zászlót. Hangsú­lyozna, hogy életünk, mun­hangsúlyozta az információ politikai kérdésekről szólva elmondta, hogy a salgótarjá­ni aktív keresők több mint fele munkás, akik helytálló- £ontoaságát Felvetette, hogy a sukkal peldamutatasukkal hel j m ^ nem . nagy halassal vannak a varos merik a dol gozókat foglalkoz. más rétegesre Hangsúlyozn a 6 problémákat s ennek gazdasági vezetők fe^osseget, k apcs4n ^gezte le; többet s felhívta n amg ^ foglalkozni a helyi kérdé. hogy a meglep gekkel a pármgoknak nem végrehajtassakell «wzponto- ^ csak jelejffli a kü. sí tani az erőket. Forgó Imre, az MSZMP Ba lassagyarmati járási Bizottsá gánaik első titkára, a megyei lönböző fórumokon, aktivan, meggyőzően kell politizálniuk. Devcsics Miklós, a Nógrád pártbizottság tagja elmondta, megyei Tanács elnöke, , a me- hogy az elmúlt két és fél esz- gyei pártbizottság tagja beve­tendő munkájának őszinte, zetőjében arról szólt, hogy a nyílt légkörben való értékeié- megye közvéleményét mind- so egyben mozgósító erő is, inkább foglalkoztatják a szo- növeli a párttagság aktivitá- cialista építés körülményei, sát Fontosnak ítélte a vállal- Lakosságunk kész a párt po- kozókedv pezsdítését, a röVi- litikájának megvalósítására, debb távra szóló intézkedések szélesedik a cselekvési egy­es a távlati célok Összhangját ség. Ezt követően érzékeltette, Felhívta a figyelmet a szabó- hogy a tanácsok testüle'ei lyozó rendszer okozta ^nélgfeyvrendfiSsenesesi vizsgálják az nem kívánt hatásra, A Räder- egyes társatlSlTrii rétegek hely­munka felelősségivel kapcso- zeiét, s meghozzák a,szükséges latban megjegyezte: a neve- intézkedéseket. ígv például lésben, a kiválasztásban, a jelentős összeget tartottak in­káderek cseréjében érvénye- dokoltmak átcsoportosítani az süljön a nagyobb objektivitás, időskorúak segélyezésére, nö- amelynek alapja a nyújtott vélték a fiatal, pályakezdő teljesítmény legyen. pedagógusok, orvosok, óvónők Fekete Attila, a pásztói bérét Hangsúlyozta, hogy az Mátraaljai Állami Gazdaság éietszínvonal-politikai célkitű- részlegvezetője, a megyei zések megvalósításában a taná- pártbizottság tagja hozzászó- csóknak különleges szerepük lásában a mezőgazdasági üze- van, a szerényebb anyagi le- mek kiegészítő tevékenységér hetőségek között differsnci­nek fejlesztéséről és ifjúságpo- á-lják feladataikat. Legíontir litikai kérdésekről beszélt sabb társadalompolitikai kér- Egyebefc között elmondotta, déskémt a lakásépítést kezelik, hogy a melléküzemágak a me- A korsnerű csoportos családi • gye háttériparát jelentik. Ez- házak iteleáddalaJcftásához tér­ért megvizsgálandó, miként ven fel üli huszonkétmi Illő tudnának az ipari üzemek az forintot biztosított a megyei eddigieknél jobban bekapcocr tanácsi As egészségügyi ellá- lódni ««* ésszerű fejlesztésé- tás teltételei javítására a terv- bei > rámutatott • fiatal, pá- ctMtabe* eddig körülbelül lyaäoeaJS értelmiség százmillió forintot költöttek, gondjaira. gyarapodott r. gyermekirrtéz­Zstrfla MQdós, az MSZMP mény-hálózait. Elmondtál hogy Központi Ellenőrző Bízott- a tanácsok nagy figyelmet ságinak tagja, a Nógrádi fordítanak a gazdálkodásra, a Szénbányák vezérigazgatója, a hataronyságra is. Kiemelte a megyei pártbizottság tagja ki- lakosság részvételét a helyi fejtette, milyen megnőveke- célok megvalósításában. A dett feladatok hárulnak a társadalmi munka értéke me- szénbányászatra. A vállalat az gyénkben 1980-ban 161, iá­idén körülbelül ötvenezer ton- valy 293, a7 ^én várhatóan nával növeli terven felül a 260 millió forintot tesz ki, szénkitermelést. Érintette az amelynek jelentős része a fej­érdekeltségi rendszer íogyaté- leset ősi alapot növeli, kosságait, az energiatakaré- Ürmössy László, a Salgó- kosság érdekében tett intézke- tarjáni Kohászati Üzemek vé­déseket, kívánatosnak tartotta zérigazgatója, a megyei párt- a nógrádi szénvagyon további, bizottság tagja beszámolt az átfogó kutatását Elmondta, expert fokozása, a termék- hdgy jelenleg tart a bányász- szerkezet korszerűsítése ér- nemzedék-váltás időszaka, sok dekéoen tett intézkedésekről, tehetséges fiatal végez föld' Elmondta, hogy a kedvezőbb alatti munkát, akiknek élet- termékválaszték, a termelési körülményeiről gondoskodni költségek csökkentése élén­kéit Ugyancsak felvetette a kebbé tette a kivitelt. A vál­ásokként munkaképességűek- laiat két esztendő alatt 300 kel kapcsolatos vállalati goin- millió forint értékű import- dökait is. anyagot helyettesített. Növel ­Kiss Sándor, a Romhányi ték a gyár-részleg önállóságát, Építési Kerámiagyár dolgozó- az anyagi érdekeltséget, ja, a megyei pártbizottság tag- Méhes Lajos, az MSZMP ja szólt arról, hogy a párt- Politikai Bizottságának tagja, a lapszervezetek a gazdasági ipari miniszter elöljáróban célok megvalósítását politikai átadta a Központi Bizottság eszközökkel, a feltételek meg- üdvözletét, jókívánságait a teremtésével segítik. Egyre megyei pártbizottság tagjai- nagyobb hangsúlyt kap a nak s rajtuk keresztül Nóg- párt gazdaságszervező, irányi- rád megye kommunistáinak, tó és ellenőrző tevékenysége, lakosságának. Átfogónak, Felhívta a figyelmet a fe- őszintének és reálisinak ítélte gyelmezett, a minőségi mun- a végrehajtó bizottság beszá- ka szükségességére. Végezetül mólóját. Tolmácsolta a Köz­hangsúlyozta: az előrehala- ponti Bizottság véleményét, dást szolgáló megoldásokat amely szerint a nógrádi párt- helyben kell keresni. tagok, pártszervek és -szerve­Juhász Lajos, szecséltyi ál- zetek eredményesen dolgoztak talános iskolai igazgató, a me- a párt XII. kongresszusa ha- gyei pártbizottság tagja az is- tározataimak végrehajtásán, koiai nevelés balassagyarmati Ez idő alatt nőtt a párt vezető járási eredményeit ismertette, szerepe, erősödött, a tömegek- Elmondta, hogy a jobb tárgyi kei való kapcsolat. Hangsú- és személyi feltételek lehető- lyozta, hogy a nógrádiak őr­séget nyújtanak a tartalma- tik és támogatják a párt po- sabb, színvonalasabb oktató- litikáját, céltudatos, áldoza- nevelő munkához. Kiemelte, tos és tervszerű munkát vé- hogy ennek ellenére nem gezitek. Ehhez arra is szükség csökkent az egyes iskolák kö- volt, hogy a kommunisták zötti színvonalbeli különbség, helytálljanak a nehezebb kö- s felhívta a figyelmet a fel- rülmények között, vállalják a nettképzés hiányosságaira. feladatokat, higgyenek a jó Szrerka István, a Balassa- ügy szolgálatában. Elismeréssel gyarmati Fémipari Vállalat szólt a megye gazdasági épí­tő munkájáról, az ipar fejlődé­séről, amely meghaladja az országos átlagot. Kifejtette, hogy Nógrádbam a pártszer- vek és -szervezetek eszmei- politikai -nevelő munkája lé­pést tartott a meg növekedett feladat okkal. A feladatokról szólva ki­emelte, hogy az elkövetkező időszakban nagyobb eröfe&zí-. tésekre lesz szükség a kong resazusi határozatok megvaló­sításáért. Nem csak a gazda­sági építő munkában, hanem az élet minden területén. Így az eszmei, politikai nevelés­ben, a pártegység erősítésé­ben, a pártépítésben, közokta­tásban, közművelődésben. Hangsúlyozta, hogy a sok éve bevált gyakorlatot kell kö­vetni, az őszinteség, a nyílt­ság a tömegek és a párt kö­zötti* kölcsönös bizalom alap­ja. Ez a gyakorlat az elmúlt negyedszázadban sok nehézsé­gen segítette át a szocializ­must építő népünket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ide­jében és meggyőzően kell vá­laszolni a közvéleményt fog­lalkoztat ó kérdésekre, majd időszerű nemzetközi gazdasá­gii kérdésekről beszélt. Vége­zetül kifejtette az ipari mi­niszter, hogy legfontosabb feladatunk az idei népgazda­sági terv teljesítése és a kö­vetkező esztendő feladatainak előkészítése. * Medved Károly, a Szakszer­vezetek Nógrád megyei Taná­csának vezető titkára, a me­gyei pártbizottság tagja fel­szólalásában az üzemi demok­rácia fejlesztésének szüksé­gét hangsúlyozta. Elmondta, hogy helyenként még mindig formálisak a fórumok, vannak olyan vezetők, akik nem igénylik az információt, ta­pasztalni a különböző napi­rendek párhuzamos tárgyalá­sát. Félhívta a figyelmet a műveltségben meglévő kü­lönbségekre, az olykor felfe­dezhető érdektelenségre. Rá­mutatott, hogy a szakszerve­zetek érdekvédelmi tevékeny­ségének alapja a népgazdaság előtt álló feladatok maradék­talan teljesítése. Kispél József, a Nógrád me­gyei Népi Ellenőrző« Bizott­ság elnöke a népi ellenőri vizsgálatok néhány tanulsá­gáról számolt be. Egyebek kö­zött például illusztrálta a ter­melés szerkezetének korszerű­sítése érdekében kifejtett erő­feszítéseket. Hangsúlyozta, hogy jelentősek a tartalékok a munkaerő-gazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezésben, a hulladékhasznosításban. Gteil János összefoglalója A vitában elhangzottakat Gcczi János foglalta össze, majd a megyei pártbizottság a XII. pártkongresszus és a me­gyei párt értekezlet határoza­tai időarányos végrehajtásá­ról, a további feladatokról szóló végrehajtó bizottsági je­lentést, az ajánlást éá a vita 'összefoglalóiát egyhangúlag elfogadta. M. SZABÖ GYULA Az Elnöki Tanács ülése A Nép köztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1962. de­cember 16-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisz­tertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1983. évi költ­ségvetéséről szóló törvényja­vaslatot. A Budapest főváros 41. számú választókerületben 1983. január 29-re időközi ország- gyűlési képviselő-választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Magyar Nép- köztársaság és az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársaság között megkötött barátsági és együttműködési szerződé* meg­erősítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt a Ku- vait államba tett hivatalos látogatásáról. A testület a be­számolót elfogadta, és megál­lapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hasznosak vol­tak, ráirányították a figyelmet az együttműködés új terüle­teire, s elősegítik a kölcsönös kapcsolatok erősítését és több­irányú fejlesztését. Az Elnöki Tanács a Minisz­tertanács előterjesztése alap­ján törvényerejű rendeletet fogadott el kötvény kibocsá­tásáról. Az új jogszabály elő­segíti a népgazdaságban meg­takarított pénzeszközök ru­galmas és hatékony felhasz­nálását, szabad áramlását és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő fel­tétölek esetén — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosítóintézmények, a ta­karékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek is bocsáthatnak ki kötvényeket Általában pénzintézetek _ és gazdálkodó szervezetek vásá­rolhatják meg a kötvényeket. A Lakosság részére csak helyi közösségi létesítményeket eredményező beruházásokra, vagy például lakásépítés, te­lekkialakítás érdekében bo­csátható ki kötvény, amelyet az állampolgárok személyes döntésük alapján vásárolhat­nak meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a szövetkezetekről szó­ló 1971. évi III. törvényt. A szövetkezeti jogszabályokat 1977-ben korszerűsítették. Az általános fejlődés és különö­sen a gyorsan változó gazda­sági körülmények ismét fel­vetették a jogi szabályozás továbbfejlesztésének szüksé­gességét. A mostani korszerű­sítést a szövetkezetek gazda­sági önállóságának erősödése, gazdasági körülményeik dif­ferenciálódása, s a szövetke­zeti kongresszusok határoza­taiban megfogalmazott javas­latok is indokolták. Ezeknek megfelelően az El­nöki Tanács módosította az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32., a takarékszövet­kezetekről szóló 1978. évi 22., a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12., a fogyasztási, ér­tékesítő és beszerző szövetke­zetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendelete­ket és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Hatályon kívül helyezte az Elnöki Tanács az alkoholisták kényszergyógykezeléséről szó­ló 1974. évi 10., számú tvr.-t, és újólag átfogóan szabályoz­ta, korszerűsítette az alkoho­listák kötelező intézeti gyógy­kezeléséről szóló rendelkezé­seket. Előzetesen a jogsza­bálytervezetet az országgyű­lés illetékes bizottságai meg­vitatták. Az új jogszabály mind a polgári, mind a bün­tetőbíróság által elrendelt in­tézeti gyógykezelésre vonat­kozik. Az ilyen intézkedések célja — a gyógyításon túl — az alkoholista családjának, lakó- és munkahelyi környe­zetének védelme. A törvény- erejű rendelet meghatározza a kötelező intézeti gyógykeze­lés elrendelésének * feltételeit, a kezeié® végrehajtásán aS módját, illetve megszüntető ;é- nek lehetőségeit. Réaifetesen szabályozza az eljárásjogi kérdéseiket, az egészségügyi szervek, az ügyészségek, a bíróságok feladatait és az in­tézetből való elbocsátást kö­vető utógondozással összefüg­gő tennivalókat. A tudományos továbbkép­zés elősegítése céljából az Elnöki Tanács módosította a tudományos minősítésekről szóló 1970. évi 9., valamint a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú tör­vényerejű rendeletet. Áz Elnöki Tanács ugyan­csak módosította a társada­lombiztosításról szóló 1075. évi II. törvényt. A módosítás szélesíti annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek tagjai családi pótlék­ban részesüljenek. Ezen kí­vül meghatározza a betegsé­gi, baleseti és anyasági ellá­tásra, családi pótlékra, nyug­ellátásra jogosultak új körét. A jövőben például az ügyvé­dek, a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, kisipa­rosok és magánkereskedők a társadalombiztosítási ellátás terén lényegében a munkavi­szonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek. Az új jogszabály azt is figyelembe veszi, hogy az egyéni gazdál­kodók a szakcsoporttagokkal lényegében azonos kisterme­lői tevékenységet folytatnak. Ezért indokolt, hogy e réteg is jogosulttá váljon — a szakcsoport tagjaira vonatko­zó feltételek szerint — a nyugellátásra, a baleseti el­látásra és a családi pótlékra. Az Elnöki Tanács az en­gedély nélküli pálinkafőzés megakadályozása és a. szesz­főzés ellenőrzéséhek haté­konyabbá tétele végett mó­dosította az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, valamint ke­gyelmi ügyben döntött. (MTI),' Ülést tartott a KISZ KB A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága pénteken ülést tar­tott. Az ülés részvevői meg­emlékeztek a közelmúltban el- huiíyt Leonyid Iljics Brezs- nyevről, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról, a tár­sadalmi haladás és a béke ügyének kimagasló személyi­ségéről. ' A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztató­ját az MSZMP KB november 11-i üléséről. Ezt követően megtárgyalta és elfogadta a KISZ-szervezetek 1983. évi központi akcióprogramjait. A Központi Bizottság elfo­gadta 1983. évi munkátervét. A következő évben a Közpon­ti Bizottság a tervek szerint megtárgyalja a pályakezdő fi­atalok élet- és munkakörül­ményeit; a szövetség tudat- formáló tevékenységével kap­csolatos feladatokat; a KISZ tennivalóit a műszaki fejlesz­tésben; továbbá a KISZ ká­der-munkájának tapasztala­tait és választási rendjének továbbfejlesztését Foglalko­zik a Központi Bizottság a fegyveres erőknél és a testü­leteknél működő KlSZ-szer- vezetek munkájával, valamint az úttörőszövetség tevékeny­ségével is. Az ülésen a Központi Bi­zottság személyi kérdésekben is döntött. Dr. Nagy Sándort, a KISZ KB titkárát, más, fontos állami megbízatása mi­att, érdemeinek elismerésé­vel — Intéző bizottsági tagJ ságának érintetlenül hagyá­sával — felmentette KISZ KB-titkárl funkciójából és tit­kársági tagsága alól. Szandt- ner Ivánt, a Központi Bizott­ság tagját megválasztotta az intéző bizottság és a titkárság tagjává, a Központi Bizottság titkárává. Egyúttal dr. Nagy Sándort felmentette a KISZ KB egye­temi és főiskolai tanácsának elnöki funkciójából és a ta­nács elnökévé Szandtner Ivánt nevezte ki. Ülést tartott a KNEB Kádár János fogadta Hans-Dietrich Genschert Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására pénte­ken reggel hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminisztere. Délelőtt a Külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a hivatalos külügymi­niszteri tárgyalások. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hi­vatalában fogadta a bonni diplomácia vezetőjét. Az NSZK külügyminiszteré­nek budapesti programja dél­után tiszteletadással folytató­dott: Hans-Dietrich Genscher a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra pénteken délben a KB székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet, el­sősorban az európai béke és biztonság időszerű kérdései­ről, valamint a magyar— NSZK kapcsolatokról. A találkozón részt vett pú­ja Frigyes külügyminiszter, Kővári Péter, hazánk NSZK- beli nagykövete, valamint Norman Dencker, az NSZK magyarországi nagykövete. ___ (MTI) P énteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A KNEB a Minisztertanács felkérése alánján megvizs­gálta a terülctfelhasználús tervszerűségét és \ az épí­tési fegyelmet a Balaton üdülőkörzetében. A Somogy Veszprém és Zala megyei NEB bevonásával lefolytatott vizs­gálatban több mint 400 népi ellenőr vett részt. Elsősorban azt* mérték fel, hogy a hatóságok milyen in­tézkedéseket tettek a terület- felhasználás tervszerűbbé téte­le. a belterületek növekedésé­nek megakadályozása, a partvonal közösségi célú ki­alakítása, a zártkertek tájjel­legű mezőgazdasági hasznosí­tása, az építési tevékenységből származó tájrombolás meg­szüntetése érdekében, s a dön­tések nyomán milyen eredmé­nyek születtek. A KNEB ér­tékelte a jogszabályok és a felső szintű határozatok vég­rehajtásának helyzetét, és ha­tásukat az állampolgárok, fi közületek építési fegyelmének alakulására. A népi ellenőrzés tapaszta­latait megvitatta a Somogy, Veszprém, és Zala megyei Ta­kács Végrehajtó Bizottsága, valamint a Balatoni Intéző Bi­zottság is. A KNEB a vizsgá­latról készített összefoglaló je­lentést elfogadta és azt a Mi­nisztertanács elé terjeszti. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több szakágazatban megvizsgálta néhány rendszer­export előkészítését és lebonyo­lítását, külön figyelmet fordít­va a kooperáló alvállalkozók tevékenységére. A testület megállapította, hogy az előter­jesztett összefoglaló jelentés feltárta az adott területre jel­lemző általános gondokat és a tapasztalatok alapján kiala­kított javaslatok hasznosan segíthetik az ágazati és funk­cionális szervek tevékenységét. A jelentést a KNEB a kormány gazdasági bizottsága elé ter­jeszti. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács — ér- nőst. az Állami Ifjúsági Bi­demei elismerése mel'ett. más fontos beosztásba való helyezése miatt — felmen­tette tisztségéből Barabás Já­' zottság titkárát és egyidejű­leg december 1-i hatállyal kinevezte e tisztségbe Nagy Sándort, a KISZ KB volt titkárát. NÓGRÁD - 1932. november 27., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents