Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) népgazdaság fizetőképességének megtartásához. Szükséges megvizsgálni a szénbányászat komplex fejlesztésének lehető ' '’gélt, a kohászatban és a gé iparban növelni a termékek továbbfeldolgózását, az üveg- és 'kerámiaiparban pe- d'g hatékonyan üzemeltetni a m "‘valósított termelőkapaci- tá ' kát. Ezt követően arról szólt, hogy az építőipari szervezetek megyénkben a számukra megjelölt feladatoknak csak részben tudtak eleget tenni. Legfontosabb teendőjük továbbra is, hogy a kér reslethez való rugalmasabb alkalmazkodással, magasabb színvonalon elégítsék ki a megyében jelentkező építési, építési-szerelési igényeket. s ezzel egyidejűleg stabilizálják gazdálkodásukat. — A mezőgazdaság TI. ötéves tervi célkitűzései azt fogalmazták meg, hogy üzemeink eredményesen vegyenek részt a gabona- és húsprogram helyi végrehajtásában, növeljék gazdálkodásuk hatékonyságát, hogy mérséklődjön a gazdaságok közötti Indokolatlan differenciálódás, s gyorsabb ütemben fejlődjenek a jó adottságú, alacsony színvonalon gazdálkodó szervezetek. Az elmúlt években a megye mezőgazdasága ugyancsak as előirányzotthoz közel- , állóan fejlődött. Az üzemek nagy része megfelelően reagált a környezet változtatásaira és javította gazdálkodásának hatékonyságát. Kiegyensúlyozottabbá vált a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodása, termelésszerkezetük, a központi támogatások felhasználásával, a helyi adottságokkal és a piaci igényekkel összhangban, kedvezően alakult A nagyüzemek növelték a kalászosok és az ipari növények termelését, nőtt az állatlétszám. A vágóállattermelés, két év alatt 10,8 százalékkal emelkedett, s aiz egy tehénre jutó tejtermelés ma már megközelíti a terv- ciklus végére előirányzott négyezer litert A gazdálkodás stabilizálása, az ellátás javítása, a háttéripar érdekében dinamikusan növekedett a kiegészítő tevékenység. Két év alatt árbevétele várhatóan mintegy 225 százalékkal emelkedik, s az idén eléri a VI. ötéves terv végére számított összeget — mondotta egyebek között az ágazat fejlődéséről a megyei pártbizottság első titkára. Megemlítette, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok 1981-től 920 millió forintot költöttek beruházásokra, energiaracionalizálási intézkedéseikkel mérsékelték az olajfelhasználást A mezőgazdasági üzemek többsége eredményesen gaz-' dálkodott A tervet meghaladóan, mintegy 44,5 százalékkal nőtt termelési értékük és 19 százalékkal nyereségük tömege. Mindezek mellett a gazdaságok egy része nem volt képes kellően reagálni az értékesítési feltételek és lehetőségek változásaira. A búza átlagtermése például 9 üzemben nem érte el a hektáronkénti 3,5 tonnát a fajlagos tejtermelés 14 termelőszövetkezetben 3500 liter alatti. A következő években a mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata, hogy a gabona és hústermelés fokozásával, a gazdaságos exportárualap bővítésével járuljanak hozzá a lakosság színvonala ellátásához, az egyensúly javításához. A mezőgazdaságban a hatékonyság kibontakoztatásának leggyorsabb lehetősége e té1 ren is a föld- és talajvédelem, a melioráció, a gépesítés, ke- mlzálás és’ a szakértelem. Még mindig tartalék a jó adottságú, de alacsony színvonalon gazdálkodó egységek fejlődésének gyorsítása. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy a szabályozó és árrendszer elmúlt években megvalósított folyamatos korszerűsítése erőteljesebben ösztönözte' a gazdálkodó szervezeteket a népgazdasági követelményekhez jobban igazodó hatékonyságának javítására, belső irányítási és érdekeltségi rendszerük továbbfejlesztésére A tapasztalatok azonban azt is bizonyítják, hogy a szabályozó rendszer nem mindig ösztönöz következetesen a népgazdasági érdekeknek megfelelő heiyl döntésekre. A nem önálló gazdasági egységeknél például a nagyvállalati irányítási és érdekeltségi rendszer évek óta nem továbbítja kellően a gyáregységekhez, telephelyekhez a népgazdaság: követelményeket, ezáltal nem ösztönöz a helyi tartalékok feltárására. egységes cselekvés politikai, tudati feltételeinek kialakítása képezte tevékenységünk fő irányát. Arra törekedtünk, hogy a párttagság, a lakosság megismerje, megértse, és elfogadja a politika szilárd elméleti, világnézeti alapjait. Nagy figyelmet fordítottunk a szocialista építőmunka uj elemeinek, követelményeinek tudatosítására. Az ideológiai nevelő munka eszközeivel is segítettük a nemzetközi politikai, gazdasági élet gyors változásaihoz, a nehezebb feltételekhez való gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást. Kiemelten foglalkoztunk a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei, erkölcsi kérdésekkel. Céljainknak megfelelően a pártszervek és -szervezetek eszmei, politikai nevelő munkájában az osztályszemlélet, a dialektikus és történelmi szemléletmód formálása, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának erősítése kapott fokozott hangsúlyt — folytatta Géczi János, majd rámutatott, hogy ez a tevékenység szorosabban kapcsolódik a valóságos társadalmi kérdésekhez, hozzájárul a helyzet reális megítéléséhez, a helyi feladatok kimunkálásához és megvalósításához. A káderképzés, a tömegpropaganda elsősorban a párttagok, a tisztségviselőit, aktív pártonkívüliek számára biztosítja, hogy szervezett keretek között tanulmányozzák a párt politikájának ideológiai alapjait, céljait, hasznosítsák a politikai gyakorlat tapasztalatait Javult a pértoktatás irányítása, korszerűsödött szervezeti rendje, erősödött politizáló szerepe, előtérbe került a propagandisták munkája. Az agitáció fő feladatát a gazdaságpolitikai, településfejlesztési célok, tervek megismertetése, végrehajtásának ösztönzése jelentette. A tudatosabb ideológiai munka, a marxizmus—leninizmua pozícióinak erősödése ellenére a megyében is jelen vannak világnézetileg semleges nézetek, tapasztalni a másként gondolkodás jeleit és léteznek, újratermelődnek a szocialista értékrendtől merőben eltérő,. fejlődésünk szocialista jellegét, perspektívánkat vitató nézetek is. Minőség a nevelésben Bővültek a társadalmi juttatások Ezt követően arról szóit, hogy a megyei párténekezlet a kongresszus célkitűzéseivel összhangban a VI. ötéves terv időszakára az életszínvonal megtartásának, az élet- és munkakörülmények javításának feladatát a gazdasági teherbíró képességével, a hatékonyság növekedésével összhangban határozta meg. Az elmúlt években Nógrád megyében tovább fejlődtek a dolgozók élet- és munkakörülményei, az ipari és mezőgazdasági üzemekben a tervezettnél gyorsabban nőttek a béreli, bővültek a társadalmi juttatások. A kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatás kismértékben javult. Az ötnapos munkahét bevezetése — megyénkben százezer foglalkoztatottat érintett — kedvezőbb feltételeket teremtett az életviszonyok és az életmód formálásához. A településfejlesztési célkitűzések zömmel a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. Várhatóan mintegy 2670 lakás épült meg, az egészségügyi, a kulturális ás az oktatási ágazat feltételei az előirányzatokhoz közelállóan javultak. A tervciklus öt évére tervezett - óvodák már elkészültek a megyében, átadtak 17 gimnáziumi és általános iskolai tantermet,. 200 szakmunkástanuló kollégiumi és 204 általános iskolai diákotthoni helyet. Jelentős erőfeszítések történtek az ivóvízhálózat javítására. A taoasztala- Y>1< nébnnv területen azon- 6Qh az élelsrinvonri—-o11 tikai lélkitűzésektől eltérő jelenségre is felhívják a figyelmet. Egyebek között arra, hogy az utóbbi években a bérek növekedése felgyorsult, mert nem sikerült mindenütt megteremteni a bérek és teljesítmények összhangját Helyenként vitatják a kisvállalkozásokból származó jövedelmek mértékét Még mindig jelentősek a különbségek a települések ellátásában. A legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült teljesíteni a célcsoportos lakásépítési tervet, s negyven településen ma is megoldásra vár az egészséges ivóvízellátás. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy ha a társadalmi munkánk hatékonysága javul, ha a nemzetközi helyzet nem romlik lényegesen, az elkövetkező években is adott a lehetősége elért életszínvonalunk társadalmi méretű megvédésének. Az elkövetkező időszakban riagvobb figyelmet kell fordítani a bérek és teljesítmények jobb összhangjára, a pályakezdő fiatalok, a nagycsaládosok, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők jövedelmi helyzetének javítására. A VI. ötéves területfejlesztési terveknek megfelelően fontos feladat a falvak lakómegiartó képességének növelése, az egyenletesebb és színvonalasabb alapellátás. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban szükséges érvényesíteni a lakásgazdálkodás új irányelveit, következetesebbé tenni a la- káséoítést és -elosztást, a telekellátást. — Az ideológiai névelő munkában a XII. pártkongresszus határozatában megfogalmazott céloknak megfelelően az A továbbiakban az előadó kiemelte, hogy az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet kapott a közoktatás. A tankötelezettségi törvény jobb végrehajtása csökkentette a művelődési egyenlőtlenségeket, változást hozott a lakosság általános és szakmai műveltségében. Az új nevelési dokumentumok folyamatos bevezetése minőségi fejlődést eredményez az oktatás és nevelés tartalmában és módszereiben egyaránt Lényegesen javultak az oktatás' tárgyi és személyi feltételei is. Növekedett a szalkrendszerben, a szaktanárok által »leadott órák aránya, kevesebb a képesítés nélküli nevelő. A pedagógus- pártszervek és -szervezetek nagy figyelmet fordítottak az oktató-nevelő munka feltételeinek jobbítására, az iskolai demokratizmus fejlesztésére, a pedagógusok tájékoztatására és továbbképzésére. Az iskolákban nem okozott különösebb zökkenőket a megnövekedett számú korosztályok fogadása és az' ötnapos tanítási hét bevezetése. A közoktatás fejlődése azonban nem volt mentes az ellentmondásoktól. Nem mindenütt kielégítő az oktató-nevelő munka színvonala, az új nevelési dokumentumok bevezetése átmeneti feszültséget okozott a pedagógusok, a szülők és a tanulók kör ében egyaránt. Nógrád megyében az elmúlt éveikben megfelelően alakult a közművelődés-politikai döntések végrehajtása. Egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy a munkahely, a vállalat, a szövetkezet, mint társadalmi intézmény teljes körű működéséhez is műveltebb, tájékozottabb emberek szükségesek. Erősödött a kultúrának, a művelődésnek a közgondolkodás, magatartás formálásában, a szocialista értékrend és életmód terjesztésében vállalt funkciója. Mindezek mellett tapasztalni azt is, hogy nem kielégítő a művelődés erkölcsi és anyagi támogatása. Néhány jó kezdeményezés ellenére nem alakult ki a gazdaság szükségleteinek megfelelő át- és továbbképzés rendszere, a gazdasági és kulturális szervek, intézmények folyamatos együttműködése. A művelődési gyakorlat kevéssé veszi figyelembe a mindennapi tevékenység változó elemeit, a növekvő szabad idő művelődési vonatkozásait és nem differenciál eléggé a rétegek között a kultürális igények felkeltésében, illetve kielégítésében. — A kongresszusi, a párt- érfekezleti határozatok végrehajtásának fő hajtóerejét a megye közel huszonkétezer kommunistájának tevékenysége jelentette. Munkájuk jelentősen hozzájárult politikai, gazdasági, kulturális célkitűzéseinknek megvalósításához. A párt belső életét, a pártirányítás színvonalát az előttünk álló bonyolultabb feladatok és munkánk nehezebb feltételeinek figyelembevételével fejlesztettük. Növekedett pártszerveink és -alapszervezeteink önállósága, javult kezdeményezőkészségük. Az irányító pártszervek is tudatosabban segítették munkájukat. Megyénkben tovább erősödött a párt vezető szerepe. A párttagok és a pártonkívüliek szorosan együttműködve dolgoznak a XII. pártkongresszus és a pártértekezlet határozatainak megvalósításáért. A pártszervezetek figyelmüket a legfontosabb politikai folyamatokra összpontosítják. Középtávú és éves munkaprogramban tervezték meg a fő célkitűzéseket, többségében helyesen rangsorolják helyi tennivalóikat. A munkatervezés új rendje jó lehetőséget nyújt a döntő kérdések kiemeléséhez, az erők koncentrálásához, a demokratikus centralizmus érvényesítéséhez. Pártszervezeteink munkájukban a gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítását állították előtérbe. Tuda- 'tosabban számolnak a helyi adottságokkal, a végrehajtás politikai feltételeivel, az emberekre gyakorolt hatásával. Több figyelmet fordítanak a tennivalók megértetésére, a határozatok végrehajtására, a dolgozókollektívák mozgósítására, az egészségesebb munkamegosztás kialakítására. Folyamatosabb és színvonalasabb az ellenőrzés — folytatta beszédét Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára. Arról is szólt, hogy a párt- szervezetek Irányító munkájának fejlődése ellenére néhány területen nincs kellő törekvés a helyi viszonyok igényes elemzésére, adottságaik, lehetőségeik jobb kihasználására. Esetenként bizonytalanság tapasztalható a célok kialakításában. a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében. Sokszor elmarad az okok feltárása, a következtetések levonása, a szükséges felelősségre vonás és a fejlődést jelentő feladatok kialakítása. X továbbiakban az előadó hangsúlyozta, hogy alapvető jelentőségük a párt vezető szerepének érvényesülésében: a fő kérdésekben sikerült folyamatosam megteremteni a párt eszmei-pol i tikai-szervezeti és cselekvési egységét. A párttagság felkészültebb, mélyebben. ismeri a határozatok követelményeit, összefüggéseit s e? termékenyen hat vissza a pártalapszervezetek munkájának színvonalára. Egyre több alapsaervezet fordít figyelmet a pártmegbízatások helyes meghatározására, rendszeres felülvizsgálatára, telia- sitésük számonkérésére. Szólt arról is, hogy a pártmunka hatékonyságának növekedését, a lenini normák teljesebb érvényesítését segítette az a széles körű munka, amelyet a pártbizottságok és az alapszervezetek munkarendjének, munkamódszerének vizsgálatával s továbbfejlesztésével kapcsolatban végeztek, majd a megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság és az apparátus munkáját elemezte. Ezt követően kifejtette: a pártszervezetekben általánossá vált a felismerés, hogy a magasabb követelmények teljesítésére, az előttünk álló feladatok végrehajtására alkalmasabbá kell tenni a párt tagjait Munkájukban következetesebben jut kifejezésre a fegyelem, az erkölcsi normák betartása. Tervszerűbbé, íudatosabbá, átgondoltabbá vált a káderpolitikai munka is, egyre inkább a pártszervek és -szervezetek kiemelt feladatai közé tartozik, szélesedik demokratizmusa. Ezzel párhuzamosan növekednek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. Alkalmasságuk elbírálásánál előtérbe került a feladatok megszervezésének, ellenőrzésének készsége, az új iránti fogékonyság, a kezdeményezés, a dolgozókollektí- vákka! való együttműködés. A vezetők többsége megfelel ezeknek a magasabb követelményeknek. Eredményes munkájukat, példamutató magatartásukat környezetük elismeri és támogatja. Helyes a politikai irányvonal — Félidős . értékelésünk során pártbizottságunk azt állapíthatja meg, hogy a kongresszus helyesen határozta meg a párt politikai irányvonalát. Megyéink kommunistái, dolgozói felelősségteljes műnkét végeztek a meghatározott fő célok elérése érdekében. A határozatok végrehajtásában arra törekedtünk, hogy alkalmazkodjunk a gyorsan változó, gyakran váratlan fordulaNÓGRÁD - 1982. november 27.. szombat Az elmúlt két és (él esztendőben folytatódott Salgótarján városközpontjának rekonstrukciója. __________________* ---------— t okban is bővelkedő feltételekhez. az új követelményekhez. A legfontosabb feladatok teljesítésében kedvező tendenciák bontakoztak ki, a kitűzött célok felé haladunk. Adottak, illetve megteremthetők terveink valóra váltásának feltételei. A szilárd belpolitikai helyzet, a gazdaságban, valamint az életszínvonal megőrzésében elért eredmények és a nemzetközi életben kivívott pozíciónk bizonyítják, hogy jó úton járunk. A XII. kongresz- szus és a megyei pártértekezJ let által megfogalmazott célkitűzések ma is reálisak. Megvalósításukhoz jó alap pártunk gyakorlatban igazolt, helyes politikai irányvonala, a kongresszus óta elért eredményeink, a dolgozók becsületes helytállása. Bizalommal támaszkodhatunk a Szovjetunió és a szocialista országok közösségének erejére, összefogására. A feladatok végrehajtásában most figyelmünket elsősorban a tőlünk függő, általunk befolyásolható lényeges folyamatokra, tartalékainkra, az emberi tényezőkben levő lehetőségek fokozottabb mozgósítására kell fordítani — fejezte be előadói beszédét Géczi János. a megyei pártbizottság első titkára. Termékeny vita A vitában elsőként Szalai László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság tagja szólalt fel. Egyebek között elmondta, hogy a megyeszékhely kilencezer kommunistáját a tenni akarás jellemzi. Az ipari üzemek, egységek döntő többsége megfelel a megnövekedett köve(Folytatás a 3. oldalonJ
