Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
I Ülésezik owieSuPfiiö Jurij Andropovot az elnökség tagjává választották Moszkvában kedden reggel megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka. Az ülésszak előzetesen meghatározott napirendjén az 19S3. évi terv ás költségvetés szerepel. A két tervezetet előzetesen megtárgyalták a szovjet parlament illetékes bizottságai. Hétfőn a tervjavaslatot megvitatta és előterjesztésre javasolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága is. Ugyancsak az ülésszak napirendjén szerepel a Szovjetunió államhatárairól szóló törvényjavaslat. A tanács ülésszakát eredetileg egy héttel korábbra hívták össze, de Leonyid Brezsnyev halála miatt elhalasztották. , A keddi megnyitó ülésen ott voltak az SZKP KB és a szovjet állam vezetői élükön Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. A legfelsőbb Tanács két házának kedd délelőtti együttes ülésén a küldöttek egyperces néma felállással adóztak Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elhunyt elnöke emlékének. Azt követően elfogadták az ülésszak napirendjét, majd megválasztották az elnökség új tagjait. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja lett Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Ugyancsak az elnökség tagjává választották Sztyepan Salajevet, a szovjet szak- szervezetek központi tanácsának elnökét és Nyikolaj Bászov akadémlkiLst. Felmentették az elnökség tagsága alól Alekszej Sibajevet. Ezután Nyikolaj Bajbakov,- miniszterelnök- helyettes, a Szovjetunió állami tért?bizottságának elnöke terjesztette elő az 1983. évi nép- gazdasági és szociálils tervet. Etedményes életkörülményeket javító intézkedések 1982-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 460 milliárd rubel lesz, 2 százalékkal több ttiint az előzó évben. Ennek az összegnek mintegy 80 százaléka a fogyasztási alapban kerül felhasználásra. Az idén azok az ágazatok nőttek gyorsabb ütemben, amelyeknek fejlődésétől nagymértékben függ a műszaki előrehaladás és a gazdaság egésze teljesítőképességének növekedése. Ilyen ágazat a gépgyártás, a vegyipar, az olajvegyipar, a gázipar. Az ipari termelés növekedésének csaknem háromnegyede a termelékenység emelkedésének javára írható. A szovjet mezőgazdaság 1982-ben a számítások szerint 124 milliárd rubel értékű terméket állít elő — 3 százalékkal többet mint az előző évben. Az SZKP XXVI. kongresz- szusának határozataival összhangban ebben az évben Is jelentős, a lakosság életkörülményeit javító intézkedéseket hajtottak végre a Szovjetunióban. Növekedett a szén- bányászatban és a bányaépítő iparban dolgozó munkások és alkalmazottak alapfizetése és munkaköri pótléka. Több népgazdasági ágazatban bevezették a dolgozók korpótlékát. A könnyű- és a halászati ipar dolgozói számára új jövedelemkiegészítő pótlékot állapítottak meg. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként 1982-ben a munkások és alkalmazottak munkabére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok keresete pedig 4,0 százalékkal emelkedik. 1982-beei mintegy 10 millió szovjet ember jut új lakáshoz, illetve javíthatja lakás- körülményeit. Az 1983. évi népgazdasági terv —. mint Nyikolaj Bajbakov megállapította — nagyobb növekedési ütemet irányoz elő, mint a jelenlegi ötéves terv első két évének tervei. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1983-ban 3,3 százalékkal, azaz 15 milliárd rubellel nő, szemben az idén várható 9 milliárd rubeles növekedéssel. A nemzeti jövedelem csaknem teljes gyarapodását a fogyasztási alapokban használják fed a jövő évben. A szovjet ipar termelése 3,2 százalékkal emelkedik. Három százalékkal kívánják növelni az egy lakosra jutó reáljövedelmet. 1981—82-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem évi átlagos növekedési üteme 1,8 százalék volt. Az Ötéves tervben erre az évre előirányzottnál nagyobb összterületű, összesen 106,6 millió négyzetméternyi lakást építenek fed. A Szovjetunió a jövő évben is tovább bővíti külgazdasági kapcsolatait A szocialista országokkal folytatott kereskedelmének értéke 7,7 százalékkal növekszik, s a szocialista országok részaránya a Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalmában csaknem 58 századék lesz. Az 1983. év költségvetésének tervezete A Szovjetunió 1983. évi állami költségvetésének tervezetét a Legfelsőbb Tanács t ülésszakának keddi ülésén Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette a küldöttek elé. \ A tervezet a jövő pénzügyi évben 354 milliárd rubel bevétellel és 353,8 milliárd rubel kiadással számol. A népgazdaság fejlesztésére 349,3 milliárd rubelt, a folyó pénzügyi évben felhasznált összegnél 16,1 milliárd rubellel többet fordítanak. A Szovjetunió ez év májusában jóváhagyott élelmiszerprogram jé val összhangban jelentős összeget, 126.9 milliárd rubelt szánnak az agráripari kompiesvi.u fejlesztésére. Mint a költ9éír*'«tíe -tervezetből kitűnik, a Szovjetunió a jövőben is árrá törekszik, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait minden országgal, függetlenül azok társadalmi és politikai rendszerétől. Méretüket és növekedésük ütemét tekintve továbbra is a szocialista országokkal folytatott kapcsolatok maradnak a legjelentősebbek. A tervezet előirányozza a szocialista gazdasági integráció komplex programjában szereplő feladatok és a KGST-célprogra- mok tervszerű megvalósítását. 1983-ban tovább bővülnek a Szovjetunió és a fejlődő országok kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatai i®. Szovjet vészről továbbra is arra tücsködnek, hogy az amerikai kormányzatnak z Szov- jv-lvuvtóval fennálló üzleti kapcsolatéit visszafejlesztését célzó szándékai ellenére szélesítsék rx egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésországok- kal. Előterjesztésében Vaszilij Garbuzov végezetül arról szólt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet védelmi képességének megfelelő szinten tortájára kényszeríti a Szovjetuniói. A szovjet állam azonban Mimivel sem költ többet e célra annál, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy szavatolni lehessen a szovjet nép, barátai és szövetségesei biztonságét. Az 1983. évi állami költségvetés ezért 17,05 milliárd rubelt, a költségvetési kiadások 4.8 százalékát irányozza edő védelmi célokra. A nap második felében a tanács két házában, a szövetségi tanácsban és a nemzetiségi tanácsban megkezdődött az előterjesztett jelentések feletti vita. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka ma folytatja munkáját. Robert Dole: A kár az USA-t érte Az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának elnöke, Robert Dole hangsúlyozta a kölcsönösen előnyös szovjet— amerikai gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok normalizálásának és fejlesztésének szükségességét. A szenátusi vezető az amerikai—szovjet gazdasági-kereskedelmi tanács moszkvai üléséről hazatérve nyilatkozott az ABC amerikai tévétársaságnak. Az amerikai—szovjet gazdasági-kereskedelmi tanács moszkvai ülése „nagyon vendégszerető” légkörben zajlott le — jelentette ki. Elmondta, hogy megbeszélései során a szovjet hivatalos személyiségek kijelentették: a Szovjetunió fejleszteni kívánja kereskedelmét az U3A-val. Hangsúlyozták azonban, hogy ezt a kereskedelmet semmilyen politikai feltételhez nem lehet kötni. Szovjet vélemények szerint most minden az Amerikai Egyesült Államoktól függ. Ügy vélem, hogy lehetőség van kereskedelmi kapcsolataink kiszélesítésére — mondotta Dole. Ha itt eredményt érünk el, akkor más területeken is csökkenthetjük a feszültségei. Meg kell találnunk az utat a párbeszéd megkezdéséhez — hangsúlyozta. / A szenátor hangoztatta, hogy a Szovjetunióval szemben életbe léptetett különböző amerikai kereskedelmi megszorítások és embargók — amelyekkel a Reagan-kor- mányzat politikai nyomást szeretett volna gyakorolni a Szovjetunióra — nagy kárt okoztak az USA-nak. Egy másik jelentős amerikai üzleti személyiség, Donald Kendall — az amerikai —szovjet kereskedelmi - gazdasági tanács volt amerikai társelnöke, a Pepetíeo Incorporated cég igazgató tanácsának elnöke — sifntén állást foglalt ae amerikai kereskedelmi szankciók ellen az ABC- távótúrsaság műsorában. Hangoztatta hogy » Szovjetunió nagyon pícvíiWmóó kérnie- delim partnerinek bizonyul! Fenn keil tastwutok a kapcsolatokat az USA éa a Szovjetunió között, a • kereskede- lem ennek jó es/.söue — mondotta. Emlékeztetett arra, hog? * korábbi időszakban a két ország szálé« körű turisztikái, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok*! tartott fenn. Ha az USA tovább folytatta volna az enyhülési politikát, aide or ma egész más légi«; írben élnénk — mondotta. Ellenzem a mesterséges sorompók létrehozását mind a kereskedelem, mind a kapcsolatok más területein — hangsúlyozta Kendall. Habib ismét ingázik Hegvalósulnak a lengyel reformok Kedden délelőtt Bejrútból Damaszkuszba érkezett Philip Habib, az amerikai elnök Közel-keleti különmegbízoitja és nyomban találkozott Abdel Halim Khaddarn Szíriái külügyminiszterrel. A megbeszélések tárgya — Habib küldetésével összhangban — a Libanon területén tartózkodó külföldi csapatok, vagyis az izraeli inváziós alakulatok, az arab békefenntartó erőkhöz tartozó szírlai egységek és a palesztin fegyveresek kivonása volt. Libanoni tájékozott források szerint az amerikai diplomata kezdeti lépésként kölcsönös, részleges .zrae'i—Szíriái csapatkivonást kezdemé nyez a Bejrúttói délkeletre, illetve északkeletre fekve hegyvidéken. Ez a törekvése részben azzal függ össze, hogy az izraeli megszállás következtében tartós fegyveres konfliktus robbant ki a druz hegyvidékre behatolt falan- gisták és a haladó szocialista párt tagjai között. A bejrúti rádió úgy tudja, hogy Habib — Morris Draper külügyi államtitkár-helyettessel együtt — szerdán Izraelbe utazik. A libanoni hadsereg szóvivője kedden határozottan cáfolta a Maariv című izraeli lap jelentését, amely szerint a libanoni hadsereg Nyugat- Bejrút átfésülése során 1200 palesztin menekültet megölt és továbbj 60 ezret a szíriai ellenőrzés alatt álló területekre deportált. (MTI) A lengyel kormányelnökség és a hazafias nemzeti újjá- születési mozgalom képviselőinek hétfői együttes ülése igen jelentős esemény az qf- szág életében — jelentette ki szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. A jövőben nagy szerepük lesz az ilyen találkozóknak a kormány munkájában való társadalmi részvétel széles körű bővítése szempontjából. Urban arról is szólt, hogy a kormány több mint húsz további törvénytervezeten dolgozik. Ezek igazi jelentőségét abban jelölte meg, hogy megteremtik a megfelelő jogi és törvényes kereteket az ország életének további stabilizálásához, a reformok folytatásához. E törvények különösen azután lesznek fontosak, ha a szükségállapotot felfüggesztik vagy feloldják. Ehelyütt Urban történelmi jelentőségűnek nevezte a szükségállapotnak azt az eredményét, hogy a tavaly decemberben bevezetett rendkívüli Intézkedések nyomán a lengyel államnak saját erejéből sikerült megállítania az anarchia folyamatát, amely a demokratikus reformokat is fékezte. Hangsúlyozta, hogy — egyes nyugati lapok állításaival ellentétben — a szükségállapot nem vezetett a hatalom és a társadalom közötti szakadék szélesedéséhez. Ellenkezőleg: elmondható, hogy tavaly óta csökkent a távolság a hatalom és a társadalom között. 2 NŰGRÁD - 1982. november 24., szerda J Két beszéd — két világ Ritkán kínálkozik alkalom, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok külpolitikájáról szinte egyidejűleg ele- mezhetonk felelős megnyilatkozásokat. Mi több, legmagasabb S'-.ntű véleményt, hiszen Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára hétfőn a Központi Bizottság ülésén, Ronald Reagan elnök pedig a televíziőban mondott beszédet. Olcsó fordulat lenne csupán a két főváros közti időeltolódással magyarázni a két álláspont közti irdatlan különbséget lényegesen többről van szó: mintha fényévnyi távolság ’•.utatkoznék a világméretű problémák szovjet és amerikai megközelítése között. Tegyük hozzá: sajnálatot:, hogy így van. Aligha csodálkozhatunk, hogy egyre többen és többen mélységes aggodalommal figyelik a Fehér Házból érkező állásfoglalásokat, amelyekből mindinkább a feszültség tudatos élezése olvasható ki. Andropov rendkívül határozottan szélt arról, hogy a szovjet külpolitika változatlan célja a tartós béke biztosítása. Felelősségteljes nézetről tett tanúbizonyságot, amikor kifejtette: hacsak az emberiség nem akarja kockáztatni a jövőjét, nem bókélhet meg örökre a fegyverkezési hajszával és a háború gondolatával. S azokkal szemben, akik az enyhülés jegyében eltelt hetvenes éveket szeretnék véletlen epizódnak minősíteni, az SZKP főtitkára azt a Nyugat-Euró- pában, sőt az USA-ban is sok politikus által képviselt nézetet támogatta, miszerint az enyhülés korántsem túlhaladott politikai célkitűzés. Ami Reagan beszédét illeti, az amerikai sajtó jód őre felcsigázta az érdeklődést, állítólagos fontos kezdeményező- \ seket kilátásba helyezve. Nos, az elnök alapos csalódást okozott mindazoknak, akik új, építő javaslatokat vártak tőle. Szólt viszont, nem is keveset — az elrettentés új katonai eszközeiről. Az MX rakéták elhelyezése a Warren- támaszponton, a B—1-es bombázók flottájának gyors fejlesztése Reagan értelmezésében szükségszerű lépés, mert az Egyesült Államok a békét „az elrettentés és a leszerelés egymással párhuzamos útján” keresi. Mi tagadás, ez rendkívül kockázatos vállalkozás. Különösen akkor, ha az USA mereven ragaszkodik korábbi, jól ismert nézetéhez a genfi tárgyalásokon. A „nulla változat” és a hadászati nukleáris eszközök csökkentése tekintetében Washingtonban nyoma sincs a leghalványabb készségnek az ésszerű kompromisszumra. Abban pedig hasztalan reménykednek, hogy a Szovjetunióra az erőegyensúly felborulásához vezető megállapodásokat kényszeríthetnek. Jurij Andropov világosan utalt erre beszédében: senki ne várjon a Szovjetuniótól egyoldalú leszerelést. Csakugyan naivitás lenne ilyen körülmények között bármely egyoldalú engedmény. Mint ahogy naivitás az aggasztóan megromlott nemzetközi helyzetben néhány korántsem eredeti, még kevésbé korszakalkotónak nevezhető bizalomerősítő javaslatra korlátozni a kezdeményezések körét Márpedig Ronald Reagan ezt tette. Sajnos, a két megnyilatkozást összevetve a világ aggodalma aligha enyhülhet. Sőt, az MX rakéták rendszerbe állításának hivatalos bejelentése, a B—l-etok számának erőteljes növelése — minthogy ezek is az új stratégiai fegyver- rendszer körébe tartoznak — nem hat a feszültség föloldása, az enyhülés Irányába. Ellenkezőleg! A két beszéd — két világ. Hogy melyik a béke, a haladás hordozója, azt nem nehéz eldönteni. Gyapay Dénes Szovjet—amerikai felszólalás A madridi találkozó keddi plenáris ülésén az amerikai küldöttség helyettes vezetőjének sebtében kinevezett Robert Dole szenátor kért szót. A konferencia protokoll-listá- ján nem szereplő szenátor mindössze egy beszéd erejéig kapcsolódott, be a találkozó munkájába. Az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó madridi értekezlet mostani, őszi szakaszán eddig cihán- zott amerikai megnyilatkozásokat a visszafogottság jellemezte. Ügy tűnik, Dole szenátornak jutott az a szerep, hogy keményebb megfogalmazásban ismételje el az 1980. ősze óta már jő néhányszor hallott vádaskodásokat. Egyebek között azt, hogy „a szocialista országok elmaradtak a helsinki záróokmány ajánlásainak teljesítésében”. A szenátor kijelentette, hogy „az ügyes ül'. Államok pozitívan fogadná, ha a kelet-európai országok változtatnának eddigi politikájukon, a madridi találkozón tanúsított magatartásukon”. Majd azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ' „a kelet—nyugati kapcsolatok légkörének javítására törekszik”. Hozzátette, hogy Washington „kész elismerni saját fogyatékosságait is”, de hogy mit ért ezen, arra nem tért ki. Az amerikai felszólalásra Jurij Dubinyin nagykövet, a szovjet küldöttség helyettes vezetője válaszolt. EmlékezHadridban tetett arra, mi a madridi ta-' nácskozás rendeltetése és hangsúlyozta, hogy a mostani találkozó egyéb fórumainak munkáját csak a konstruktív, érdemi felszólalások viszik előbbre. „Az imént hallott politikai kinyilatkoztatás — mondotta — nem tartozik ezek közé”. Rámutatott: Dole szenátor felszólalásából az volt érezhető, hogy az Egyesült Államok a helsinki záróokmányt azonosítani kívánja valamely ország alkotmányával. A helsinki dokumentum nem egyetlen állam törvénye, azt senki sem sajátíthatja ki magának. „Olyan dokumentum az — emelte ki —, amely az érdekek egyensúlyán alapszik, ezért Helsinkire hivatkozva, nem lehet egyetlen országot sem pellengérre ál- litani.” Dubinyin a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség a madridi találkozón nem a kétségtelenül meglevő ellentéteket kívánja felerősíteni, hanem előremutató, építő jellegű megoldásokra törekszik. A keddi, mindössze félórás plenáris ülésen csak a két nagyhatalom képviselője kért szót. A konferenciához közelálló sajtókörökben kiemelték a szovjet delegátus mértéktartó, érvelő hozzászólását. Szerdán a küldöttségvezetők nem hivatalos találkozójával folytatja munkáját a madridi találkozó. (MTI) Személyi változások Albániában Hétfőn megtartotta alakuló ülését az újjáválasztott albán népi gyűlés. Először a népi gyűlés elnökének megválasztására került sor, majd elfogadták az ülésszak napirendjét és megválasztották a nép: gyűlés elnökségét. Az albán népi gyűlés (parlament) elnökévé Pali Miskát választották meg. Az elnökség elnöke (államfő) — az egészségi állapota miatt lemondott Hadzsi Lesi helyett — Ramiz Alia lett, aki eddig az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára volt. Végül a parlament megerősítette hivatalában Adil Car- cani miniszterelnököt és megbízta őt az új kormány megalakításával. \
