Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
Tostvérmegyénk Kemerovo (3.) Cldv@2L@f Lenint©! A kuznyecki medence 1917. e' -járe Szibéria egyik legfej- ie több ipari körzete lett, ti emeiben, gyáraiban, bányaiban körülbelül húszezer mun- k s kereste kenyerét mostoha \ i izonyok között. Amikor 1917 februárjában megdőlt a cári Önkényuralom, a bányákban, a gyárakban, az ásványlelőhelyeken szervezkedni kezdtek az új forradalmi hatalom szervei. Egymás után alakultak meg a munkástanácsok, a katona- és valamivel később a paraszttanácsok. Az osztó’ ykűzdelem minden eddigire 1 kiélezettebb volt, a munkásság főkozta létérdekeiért folytatott támadását a burzsoázia és a kulá-kság ellen. Az egység és az össseíorrott- ság megőrzött és emlékezetes példája a szudzsenszki bányászoké. ' A tulajdonostól a szénbányászok a tűrhetetlen munkafeltételek javítását, az emberségesebb, nyolcórás napi munkaidő bevezetését követelték. A válasz gyorsan érkezett: megtiltották a munkások jogos bérének kifizetését és a széntri termelés szüneteltetése melletti döntés látott napvilágot. Összeült a szud- zsenszki munkás- és katona- küldöttek tanácsa, javaslatukra nekiindultak a bányászok és elfoglalták a lelőhelyeket, önfeláldozó küzdelmüket Lenin is üdvözölte. Az erről írt cikkében, ,,A tőkések még egy bűncselekménye” címmel támogatásáról biztosította a szibériai követeléseket. * A burzsoá ideiglenes kar- mányhaitóságai és hivatalnokai, a bányatulajdonosok nem tehettek mást, engedni kényszerültek; a bánya folytathatta munkáját. Műnk ásellen őr - zést vezettek be a kolcsu- grirnsriri érclelőhelyeken és másutt is. A tanácsok irányítása egyre inkább a felkészült és tapeeztalt bolsevikek kezébe került. S amikor a kuznyecki medencébe elérkezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének híre, a munkások a kizsákmányolok elleni harc utolsó csatáihoz a világtörténelmi eseményből újabb erőt merítenek. Határozattan és elszántan lépnek feL Megtörik a burzsoák elkeseredett ellenállását, legyőzve az esszerek és mensevikek próbálkozásait, megragadják a hatalmat. A viidék történelmének legfényesebb napjai ezek. Az új élet és új társadalom bölcsője ring, s 1917. november 24-én Kemerovóbam győz a szovjethatalom. Az események futótűz sebességével terjednek, December 20-án az anzserszíki lelőhelyen, január 5-én Pro- kopjevszkben veszik kezükbe a dolgozók ügyeik intézését, teremtik meg a munkáshaiai- mat. A forradalmi vívmányok védelmére megalakulnak a Vörös- Gárda munkásosztagai, amelyek azonnal a nélkülöző parasztság segítségére sietnek a nekidühödött véres kezű ku- lákbandák ellen, a falusi szóv- jethatalom megteremtéséért A gazdaság frontján is elkeseredett rohamok követik egymást. A vállalatok tulajdonosai igyekeztek elszabotáiA kemerovói terület egyik melegházi gazdasága ni a zsenge szovjethatalom intézkedéseit, s szerették volna kenyér nélkül hagyni a ruhában és élelemben amúgy is szűkében levő munkásokat. Felújításra hivatkozva, bere- teszeiték a bányákat különböző ürügyekkel visszatartották a tűzifát, elrejtették a nyersanyagot és berendezéseket Az eszközök hiányának következtében csökkent is a termelés^ A zsudzsensaki bányák dolgozói viszont hamar átláttak az ilyen mesterkedéseken és 1918 januárjában követelték, hogy a bányákat a tőkéstulajdonos kezéből adják át a munkás-paraszt kormánynak. Lenin már május 11-én aláírta a Népbiztosok Tanácsának a szud- zsenszki bányák állami tulajdonba vételéről hozott rendeletét Egyúttal kiutait hárommillió rubelt a szénlelőhely fejlesztésére. Június végén a Népbiztosok Tanácsának dekrétuma államosítja a kuznyecki medence szinte valamennyi szénbányáját és üzemét. A nincstelen parasztok között több mint hatmillió gyeszjatyina földet osztanak szét ingyenes személyes használatra, ezzel annyi szenvedés után a hajdani orosz telepesek leszármazottai és a tősgyökeres kuznyecki parasztok egyaránt az életet jelentő földhöz jutottak... Ám, alig látott hozzá a kuznyecki medence népe a szocialista átalakításhoz és az új élet építéséhez, Szibériát elborította a kegyetlen polgárháború pusztító lángja. A Nagy Októberi szocialista Forradalom által megdöntött kizsákmányoló osztályok szövetkeztek és egyesültek a nemzetközi imperializmussal, s halálos háborút indítottak a szovjet köztársaság ellen. Szibériáiban az ellenforradalom legjelentősebb ereje az ötvenezer katonát számláló csehszlovák hadtest volt. Az első világháborúban hadifogságba esett csehek és szlovákok engedélyt kaptak a szovjet kormánytól arra, hogy Vlagyivosztokon keresztül családjukhoz hazatérjenek. A csapatok parancsnoksága azonban ellenforradalmi összeesküvést szőtt, félrevezette a katonákat, s arra kényszerí- tette őket; fegyverrel törjenek a szovjethatalom ellen. A fehér csehek támadással hatalmukba kerítették és ellenőrzésük alatt tartották az egész transzszibériai útvonalat, a Volgától teljesen a Csen des-óceánig. A harcok a kuznyecki medencében 1918. május 25 -én kezdődtek a Ma- rinszk város elfoglalásával indított rohammal A munkásság egyembeífcént kelt a szovjethatalom védelmére. Az önkéntes vörösgárdista-alaku- la/tok vakmerő és nagy vérontással járó harcot indítottak a íríiér cseh csapatok ellen Marinszk alatt, Jaskins faluban, az Arijuk vasútállomás közelében. Az erőviszonyok azonban egyenetlenek voltak. A sebtében összeállított, hiányosan kiképzett és rosszul felszerelt munkások kénytelenek voltaik visszavonulná. Így június végére az egész kuznyecki medence a fehérgárdisták és a külföldi zsoldosok hatalmába került. (Folytatjuk) Légi show a kórház fal áru. Alpinisták — vödörrel — Láttuk, hogy a LAKBÉR épületén hegymászók tisztítják az üveget. Ilyen munka nálunk is időszerű volt: a műtőszámy ablakait kívülről másfél évtizede nem tisztították. Ezért léptünk kapcsolatba velük és fogadtuk el az ajánlatukat — számol be Farkas Sándor, a salgótarjáni Madzsar József kórház gazdai- sági igazgatója. — Munkájukkal elégedettek voltunk: határidőre, jól elvégezték. Nem csak az üveget tisztították meg, hanem kijavították a mozaikfal hibáit is. Van még számukra feladat, így jövőre, ha a pénzügyi helyzetünk engedi, újabb részterületek tisztítását bízzuk rájuk. Ácsolni vagy csüngni? „Magasban végzett munkák GM” néven fut Salgótarjánban egy látványos kisvállalkozás. Hét hegymászó — hat férfi és egy nő — alakított gazdasági munkaközösséget nyaktörő feladatok megoldására. A piacnak fölkínált előny többé-kevésbé kőris- mért: alpinistaszerelésükkel drága állványzat nélkül végeznek el különfajta, nem túlságosan, bonyolult munkákat magas házak, építmények falán. Mutatványukkal tízvagy százezreket spórolnak meg a megrendelők számára, ugyanakkor asz ő zsebükbe is tisztes összeg vándorok — Márciusban alakultunk, azóta két munkát végeztünk el — adja a tájékoztatást Loós István, a GM képviselője. — A kórházi munkáért kilencvenezer forintot kaptunk. Ezen kívül Szaros patakon helyeztük el a villámhárítót egy 28 méter magas kéményen, azért huszonháromezer forint' ütöttte a markunkat Természetesem nem osztottuk szét az egész pénzt, visszatartottunk bizonyos ősz- szeget az egy év után esedékes adóra. Szavazzuk meg«. — Meglepő, hogy asz újságba való nyilatkozást is előbb megszavaztatta a többiekkel. Hiszen ez egyfajta „ingyen- reklám”«. — Nálunk demokrácia van, — jelenti ki a választott képviselő. — Nem mintha bármiféle titkunk lenne, de. jó az, ha mindenki tud róla, mi történik velünk kapcsolatban. Munkában sem lehetnék egyéni akciók. Ügy egyeztünk meg, hogy mindent közösen csinálunk és együtt vesszük: fel a pénzt Csak akkor lehet szó két-hárosn ember különmunkájáról, ha előtte megbeszéljük, és tisztázzuk, hogy ki ér rá a váratlan, feladatra, ki nem. — Ez talán kicsit nehézkessé teszi a vállalkozást... — Nem mondanám. A szorospataki munkát például úgy vállaltuk, hogy a munkák»* zösség egyik tagja mindent tisztázott az ottani illetékesnél, utána pedig bennünket tájékoztatott. Ezután együtt döntöttünk. Nem jelentett késedelmet a dolog. — A megalakulás és a működés körül érte-e magukat valamerről gáncs? — Nem. Igaz, a begymászó- kiub megorrolt ránk. A tanácsnál eleinte kicsit nehezen intéződtek a papírügyek, mert akkor még sok minden tisztázatlan volt, de segítőkészeit foglalkoztak velünk. A kevés munka miatt nem panaszkodhatunk, mert eddig nem csaptunk magunknak , hírverést; Ügy terveztük, télen a hideg, a jég miatt nem dolgozunk, esalk jövő tavasszal duráljuki neki magunkat yjra. Akkor1 hirdetünk, valamint személyesen is keresni fogjuk' * kapcsolatokat. Mennykő ellen Üj villámhárítót kellett íeP szerelni a kazánház kémé-- nyére — közli Hajas Emil, a szorospaitaki bányaüzem vil-’ lamos művezetője. — Nemigen vállalkozott, volna senki a veszélyes mutatványra. Valószínűleg állványozni kéllett volna körülötte. Ok váltották, felhelyezték a rai ál:« tools készített villámhárítót. Egy vasárnap megvoltak vele. Molnár Pál Fejlődő ágazat Ipari kiegészítés A Nógrád megyei mező- gazdasági termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége évről évre fejlődik, s ennek a kedvezőtlen természeti adottságok miatt különösen nagy jelentőrége van. A kiegészítő tevékenységek körében is az ipari jellegűek képviselik a legnagyobb mennyiséget: ez 1975-ben szonett árbe- vételükack tavsáy már négy és félszeresére tettek szert. Az alaptevékenységhez kapcsolódó élelmiszer- ipari munkák 220 millió forinttal, a fafeldolgozás 140 millió forintos árbevétellel részesedik az ipari jellegű kiegészítő tevékeny- ségből. Körültekintően Sütőipari takarékosság Jól halad a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat takarékossági tervének teljesítése. Nagyobb fegyelmezettséggel és jobb szervező munkával, az eíső háromnegyed évben az egymillió forintot megközelítő összeget takarítottak meg. Többek között saját tervezési munkával, a saját re- zsis beruházásoknál elért tízszázalékos költségcsökkentéssel, a bontott anyagok újbóli beépítésével, a lecserélt, de még gazdaságosan felújítható alkatrészek ismételt felhasználásával és a termelési selejt csökkentésével ért el a vállalat jelentős eredményeket. Elkötelezetten fel lehet használni Kovács Gáspár szerény, halk szavú fiatalember otthonosan mozog a Salgótarjáni Kohászati Üzemek regenerálójának műszerfala előtt. S ahogyan vail a törekvéseiről, az figyelmet érdemel. — Olyan időket élünk, auráikor a gyár minden fillérjére vigyázná kell — mondja meggyőzően. — Az ésszerű takarékosságot minden szocialista brigád jellemző vonásává kell tenni. A népgazdaság, de a salgótarjáni üzemek szempontjából sem mindegy, hogy milyen módon és milyen költségekkel termelünk. Itt a regenerálóban az a feladatom, hogy az elhasznált páclevet megtisztítva visszaadjam a termelésnek, újrafelhasználás céljából. Ha belevezetnénk a patakba, akkor nemcsak a környezet ellen vétenénk, de az üzem is drágábban termelne és veszíthetne az üzem versenyképességéből is. Szavai az elkötelezett munkás hitvallását jelzik. Kovács Gáspár valójában így érez: a gyár, a munkatársai, a családja és az ország gondjai iránt is. — Mióta dolgozik ezen a munkahelyen ? — Nyolc évvel ezelőtt kerültem a gyárba. Azonnal ide, a regenerálóba helyeztek. Vegyipari szakközépiskolát végeztem és a Borsodi Vegyi Kombinátban eltöltött két év után jöttem ide, közelebb a családi környezetemhez. Később megtudom, hogy szülei Cereden laknak. Édesapja a nógrádi szénmedencének áldozta fiatalságát, szakértelmét, munkabíró képességét. A szakmában megbecsült jó szakembernek tartották. Ilyen igénnyel & erkölcsi útravalóval nyitott ajtót a fiának, Kovács Gáspárnak, aki apja nyomdokaiban haladva a megbecsült, fegyelmezett és elismert szakemberek közé szeretne tartozni. — Közel áll hozzám a re-' generálás. Bonyolult gépezet, amelyet rám bíztak. A pácolás során keletkezett vas- kloridbó! a vasat és klórt kell együttműködéssel és figyelmes munkával szétválasztani. Ez a művelet a korszerű reaktorban megy végbe, amely 8—900 Celsdus-fokon oldja meg a szétválasztás bonyolult műveletét. Amikor idekerültem, kissé meghök- kenve néztem a nyugatnémet berendezést. Fél év elteltével úgy összebarátkoztunk, hogy a legkisebb zajról vagy neszről is következtetni tudok.. 1 — Mi a napi teljesítménye? — Műszakonként 16—18 köbméter páclevet dolgozunk fel. Ebből mintegy 14—16 köbméter jó minőségű regenerált sósav keletkezik, amelyet a pácolósoron újból fel lehet használni. Már csak egy ceruza és egy papír kell, hogy elvégezzük az összeadási műveletet. Kovács Gáspár, aki nyolc éve dolgozik nagy szorgalommal, eddig csaknem negyvenezer köbméter páclevet dolgozott fel, vagyis mintegy harminchat-harmincnyolc ezer köbméter jó minőségű regenerált sósavat adott vissza r. termelésnek. S miután á sósavnak borsos ára van. egyértelmű a következtetés: Kovács Gáspár jó gazda módjára vég:.! napi munkáját. Nem ösztönösen, hanem tudatosan. Orosz Béla A nagybátonyi osztályozótói a helyi TÜZÉP-szénkiadóhoz naponta 160—120 tonna szenet szállítanak. Az utóbbi időben jelentősen meggyorsult a dolgozók jó minőségű szénigényének a kielégítése. (Krekacs Miklós felvétele) Házgyári épületek A házgyári építkezés nem egészen ismeretlen megyénkben, hiszen tíz esztendeje a NOTÉV Salgótarjánban máz- épített ezzel a technológiával, s most is végez ilyen munkát. A Nógrád megyei Állami ‘Építőipari Vállalat azonban első ízben épít megyénkben ezzel a gyors, ám a korábbi technológiáknál költségesebb formában. A vállalat az ózdi és a budapesti tapasztalatok után Nagybá- tonyban, a Mátra-lakótelepen kezdett hozzá házgyári épületek felhúzásához. Jelenleg a tízemeletes A/l jelű épület felénél tartanak. A paneleket Miskolcról, az ottani állami építőipari vállalattól szállítják. Egy-egy szintet átlagosan 3,5—4 nap alatt készítenek el. A Mátra-lakőtele- pen még egy tízszintes, 55 lakásos házgyári gyár készül el a vállalat tervei szerint. NÓGRÁD - 1982. novembei 24., szerda
