Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

vfiÄG ppotrr^wT FGtestJCjfffki NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD/MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPÜA V XXXVIII. ÉVF.. 276, SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. NOVEMBER 24., SZERDA ECenean ivren fogcacflfa Lázár Györgyöt Látogatás Isztambulban Izsóik Erika, az MTI kikül­dött tudósítóba, 'jelenti: Kenan Evren, a Törők Köztársaság elnöke, kedden délelőtt hivatalában fogadta Lázár Györgyöt. A Miniszter- tanács elnöke tolmácsolta Losonczi Pál üdvözletét, s személyesen is átadta az El­nöki Tanács elnökének jókí­vánságait Kenan Evrenmek köztársasági elnökké választá­sa alkalmából. A megbeszélé­sen, amelyen jelen volt Bülend Ulusu török miniszterelnök, to­vábbá az ankarai magyar és budapesti török nagykövet is — kölcsönös megelégedéssel állapították meg, hogy a hét­fői kormányfői tárgyalások szerint sikerül továbbhaladni a kapcsolatok és elsősorban a gazdasági kontaktusok bő­vítése útján. Egyetértéssel rámutattak, ez is jó példája annak, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű országok is gyümölcsöző együttműködést folytatnak. Délben Lázár György szál­lásán fogadta Nuh Kusculut, a török kereskedeimi és ipar­kamarák szövetségének alel­nökiét és Nurettin Kocakot, az építőipari vállalkozók szö­vetségének alelnökét. A két ország kamaráinak együttmű­ködése az utóbbi években már eredményesein kibontakozott. Több megállapodásuk segítet­te a kereskedelmi és az egyéb gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Arra azonban most először került sor, hogy a török külkereskedelemben több mint 50 százalékot kép­viselő magánszektor vezetői tájékoztassák a magyar mi­niszterelnököt, milyen téren és formában látnak lehetősé­get magyar vállalatokkal va­ló együttműködésre Ebben jelentős szerepet szánnak a közös építőipari tevékenység­nek harmadik piaci beruházá­sokban. Tulajdonképpen ugyanez a beszélgetés folytatódott sok­kal szélesebb körben este Isz­tambulban, ahová Lázár György és kísérete délután ér­kezett meg a török kormány különgépével. Itt az ország legnagyobb városában és egy­ben gazdasági, kereskedelmi életének központjában az üz­leti körök mintegy 200 képvi­selője gyűlt össze a kereske­delmi kamara székházéban, hogy a magyar miniszterel­nökkel találkozzon, közvet­len és magas szintű tájékoz­tatást kapjon a magyar gaz­daság helyzetéről, az együtt­működés konkrét lehetőségei­ről. Lázár György a nap folya­mán rövid látogatást tett a Értekezlet a szécsérryi múzeumban Közművelődésünk helyzetéről és tennivalóiról A megyei tanács művelődésügyi osztályának szervezésében közművelődési tanácskozást szerveztek kedd'-« Szérsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban. Az összejövetelen az irányí­tásban és az intézményekben dolgozó népmű lelök, könyvtá­rosok mellett jelen voltak j* járási, városi pártbizottságok ideológiai titkárai, illetve ideológiai kérdésekkel foglalkozó munkatársai, zenei életünk vezető szakemberei. A résztvevők az előzetes elképzeléseknek megfelelő?« az Idén végzett közművelődési :.r.?rkát elemeztél , meghatározták jelenlegi helyzetét, s megvitatták a következő év legfonto­sabb teendőire vonatkozó előterjesztést. Dr. Horváth István, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője a napirendi pontok tárgyalását általános bevezetővel kezdte. Szólt a vi­lággazdaság, illetve a magyar gazdaság helyzetéről, állapotá­ról, a várható tendenciákról, említést tett az országos és a megyei társadalmi változások­ról, mindezeknek kulturális életünkre gyakorolt együttes ha. tűséről. Kétségtelen tény, hogy amikor a közművelődési mun­kát tesszük mérlegre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül megyénk iparszerkezetét, ezen belül a hagyományos és az új iparágak arányait, szükségletét, exporttevékenységét. Tekin­tettel kell lenni a civilizációs, urbanizációs folyamatokra, az iskolázottsági szint emelkedé­sére, az értelmiség számának gyarapodására, szerepének, fe­lelősségének fontosságára, köz- igazgatásunk utóbbi években történt átrendeződésére. Megyénk kulturális életének egyik fő jellemzője, hogy túl­nyomóan alapszolgáltatást végző intézményekkel rendel­kezik. Munkájukat — bár fo­lyamatosan új vonásokkal gaz­dagodik — változó színvonal jellemzi, nem egy helyen a szakmai rutin és a szürkeség. Az intézmények tevékenysége nem eléggé differenciált — ré­tegek és igények szerint —, elmarad a lehetőségektől. Ezeknek elsősorban szubjektív okai vannak, többi között: az Intézmény állapota, felszerelt­sége, a népművelők szakmai nmbíciója, a tanácsi vezetők kultúrához való viszonyulása. Megyénk művészeti életét továbbra is az egyoldalúság jellemzi. • A képzőművészet szinte egyeduralkodó. A zene területén az utóbbi időben je­lentősen fejlődött a kamara­zenei mozgalom. A megyei irá­nyítás anyagilag is igyekezett erőteljesen ösztönözni az iro­dalmi élet fejlődését, tie a várt és a kívánt eredmény elma­radt. A Palócföld círnú folyó­irat hatóköre nem bővült. Vá­lasztott témáinak tartalma gyakran nem mutatkozott elég mélynek, sokrétűén végiggon­doljak. A társadalmi és gazdasági változások szükségszerűen ve­tik fel az irányítási munka korszerűsítését. A községi ta­nácsok szerepének növekednie kell á kultúrában is. A fogyatékosságok számba, vétele részben meghatározza a jövő feladatait. A következő esztendő kulturális munkájá­nak tervezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a középtávú művelődési terv irányelvei továbbra is érvé­nyesek. A hangsúlyeltolódások azonban, az életváltozásokkal összhangban, elkerülhetetle­nek. A legfontosabb tartalmi követelmények között említet­te a művelődésügyi osztály ve­zetője a társadalmi csoportok­ra, rétegekre (munkások, ifjú­ság, értelmiség) orientált mű­velődés további fejlesztését, a történelmi tudat gazdagítását, a szülőföld szeretetének elmé­lyítését. Jó alkalmakat kínál ezekre az 1983-as Madách-év, melynek keretében számos rendezvépyt bonyolítanak le szerte a megyében. törökországi művelődés két je­lentős intézményébe. Ankará­ban megtekintette az anató­liai civilizáció múzeumát, ahol az ókori hettita biroda­lomból származó leleteknek a világon leggazdagabb gyűjte­ményét őrzik. Isztambulban az Aja Szófiát, a bizánci temp­lomépítészet kiemelkedő alko­tását, a bizánci művészet mú­zeumát kereste fel. Este Bülend Ulusu vacsorát adott Lázár György tiszteleté­re a magyar kormányfő szál­lásán, az isztambuli Sheraton Szállóban. A vacsorán a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. A nap folyamán még Ankarában a miniszterel­nök kíséretében lévő sze­mélyiségek megbeszéléseket folytattak török partne­reikkel. Török István és Re- sot Erkmen államtitkár tár­gyalásain a magyar—török ke­reskedelmi és gazdasági vegyes bizottság két héttel ezelőtt Budapesten tartott ülésén el­határozott feladatok megvaló­sítását tekintette át, és megál­lapodott abban, hogy a török áruk szélesebb körű megis­mertetésére — török hetet rendeznek Budapesten. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke és C. önhovi török tájékoz­tatási államtitkár a hírközlé­si kapcsolatok erősítéséről tár­gyalt; rövidesen sor kerül a két oítzág rádió- és televízió­egyezményének aláírására és egyetértettek az újságé ácséra megszervezésében is. Szarka Károly miniszterhe­lyettes és- Érdem Erner áiiam- titkár-lieiytstfcss n'>cgbes^óiesén a kü lügj ara atsztérrium ifcözötti egyezményes kapcsolatok fej­lesztéséről volt ssaó. Gábor András .'paci sénísz- ■ferheJyettss és Kn-rml Sener államtitkár-helyettes se ipari együttműködés néhány újabb lehetőségét tekintette át. Ezek között különösen Sgye- lemre méltó a magyar klsötői berendezések szállítása Török- országnak, illetve török cé­gekkel együtt harmadik piac­ra BciU'üs csuklós autóbu­szok kooperációs gyártása, va­lamint az, hogy török rész­ről támogatják a magyar rész­véteit a Világbank által finan­szírozott energiaipari beruhá­zásokban. Lázár György ma délu­tán utazik haza Törökország­ból. * Ankarában kedden délelőtt Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Ercihan Düz- günönglü idegenforgalmi és kulturális államtitkár-helyet­tes magyar—török idegenfor­galmi egyezményt írt alá. Védőfal DrégsMáÉról A textilipari kutatóintézet megrendelésére, textilipari gépekhez védőfal gyártása folyik a drégelypalánki Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezetben. Évente közel másfél mil­lió forint értékben tízféle méretben készülnek a baleset-megelőzés szempontjából igen fon­tos tartozékok. Képünkön a lakatosbrigád tagjai: Oláh Péter brigádvezető, Bacsa József, Juhász János és Hrubják István lakatosok a berendezést szerelik. ,Nem feleltünk 1944" Példás hazasxerdetril tettek tanúbizonyságot Koszorúzási ünnepség a karancsiejtősi ellenállás évfordulóján Talán még soha ennyien nem gyűltek össze azon az ünnepségen mint tegnap, amit az MSZMP Salgótarjáni vá­rosi Bizottsága, a párt karancslapujtői községi bizottsága, a KISZ Salgótarján városi és járási bizottsága, a Nógrá­di Szénbányák politikai és gazdasági vezetése szervezett a karancsiejtősi ellenállás 38. évfordulója tiszteletére. A Gusztáv-bányatelepi emlékműnél egymás mellett sora­koztak az ellenállás egyk>yri résztvevői, harcosai, köztük Tamóczi Gáspár, Szöllős Imre, Futó János, CiprOk Mihály, Rozik Ernő, az Oroszlányból érkezett Oravecz György, a petöfibényai Sávolyi Zofán, Kovács István és még sokan mások ez élők Ttöziil, de ott volt Rozik Rajmundné, Pál lemnek, amely a haladásért, a társadalmi felemelkedésért folyik hazánkban a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével. E történelmi küldetés­ben az elődök harca is köte­lez bennünket a becsületes munkára, a szocialista haza szeretetére, a nép, a dolgozók ügyéért való odaadásra. Büszkén gondolunk azok­ra a bányászodra, akik 1944. Mihályné, az ellenállási mozgahrm márt'*jóinak özvegyei novemberében ellenálltak' Hozzátartozók, rokonok, iskolások, e. város, a járás párt, állami képviselői, ez üzemek küldöttei. „Nefs felejtünk 1944’’ hirdeti az emlékmű falán a kamncslejtősi ellenállás lányászainak hősi cselekedetét. Díszőrség állt az emlékműnél, a lejtösakna egykori bejá­ratánál. A béaiyíszfaimnusz hang­jai meg«apóan hangzottak esen az öcsi délutánon. S amikor Faíakmné Kerner Edit (Sarai Gábor! Hazam című versét wtrn ácsolta, naivon sok résztvevő szemifem s&*:-(£- csiiEantak a Szilágyi Tibor, az MS&MiF Salgótarján városi ISzoiísá- gának titkára ünnepi beszé­dében hangsúlyozta: a Nógrád megyei bányászok kiemelke­dő megmozdulására, a ka­rancsiejtősi ellenállás 38. év­fordulójára emlékezünk. Hi­szen 38 esztendő telt el azó­ta, hog/ 1944 november vé­gén a karancsiejtősi bányá­szok a legöntudatosabbak ve­törtek felszínre — hangsúlyoz­ta az ünnepi előadó. Ez az fasiszta erőszaknak, akiket háborús célokra akartak fel­használni. A karancsiejtősi bányászok példás hazaszere­tetről tettek tanúbizonyságot azzal, hogy nem teljesítették a német fasiszták és a hor­thysta urak parancsát. Bár az esenieny nem terjedt or­erő aaegvolt a Salgótarján: -jj-g^ méretűvé, mégis pél- iipanraedeifoe munkásai es Da dás cselekedet arra, hpay mi­iként kell szembeszállni az el­lenséggel, hogyan kell helyt- , , .. ... állni a legnagyobb veszély is. Ma lerójuk hálán­nyásiiai Között. Minden üldöz­tetés ellenére a föld alatt szeretődött és erősödött, éle muziista pint. Ez as erő tet­te tehetővé, Logy a karanc:— lejtőéi bányászok gyűlöletü­ket tettekben is kifejezzék. Az a tény, hogy több mint 20o bányász a front háta mö­gött fegyveres ellenállást szer­vezett, megmutatta, hogy & bányászok között elevenen élt az 1919-es Tanácsköztársaság dicső emléke. Ezért talált kait azok előtt, akik életüket áldozták, örök emléket állítva nekik. Tisztelgünk azok előtt, akik ma is közöttünk van­nak e hősi tett résztvevői közül. Tettükből merítünk mai feladatainkhoz, dicső küz­delmüket tisztelettel megőriz­zük. A Fel vörösök, proletárok melódiájára a megemlékezés éltető talajra az illegális kom zetésével és szervezésével mun ista párt felhívása, amely és a hála koszorúid helyezték sztrájkba kezdtek az osztály- a fasiszták ellem harcra szó- ei ^ emlékmű falára a hoz- ellenséggel és a fasiszta ^ tér- Irtotta a dolgozókat, köztük a zátartozók, az egykori har- rorral szemben. A bányászok bányaszokat. E hősi ellenállás costársak, a megyei, a váró­1- y --- motf- TTovo'n/if'löí’fAcív« if* nil/l/Wot/V- . .... .... ... ... s i, a járási pártbizottság, a bá­A HNOT vendégeként NDK-beli környezetvédelmi delegáció Nógrádban e hősies megmozdulása meg- Karancslejtősön is áldozato­mutatta, hogy milyen hatal- kát követelt. Heten életüket nya> aZ ejienállók és antifa­mas ellentétek feszültek __ a vesztették a küzdelemben, siszták képviselői, KISZ-esek mélyben es milyen erővel harcolva a szabadságért, a üttörők. Némáll) fejhajtás­,lobb es szebb világé ■ sál tisztelegtek a hősök em­meghaltak^de az ügy, amiért ]ékének a ho2zátartozók, roc konok. az ért Négynapos tapasztalatcsere- energiakombinát látogatásra a Hazafias Nép- zétője. front Országos Tanácsa ven­dégeként hétfőn hazánkba ér­kezett az NDK kéttagú kör­nyezetvédelmi delegációja. A küldöttség tegnap Salgótar­osatályve­A nap folyamán megtekin­tették Hollókőt és az ipoly- tarnóci ősleleteket. Elisme­rően nyilatkoztak hollókői sé­tájuk alkalmával a sikeres jánba látogatott, hogy ismer- megyei törekvésekről, melyek kedjék a megye környezel- és eredményeként a:, eredeti ál­tájvédelmi eredményeivel, lapotnak megfelelően meg- módszereivel. A delegáció ve- őrizték a faluképet. Dicsérő- zetöje dr. Rolf Caspar, az en szóltak az Európa-szerte NDK Kulturbund szövetségi is ritkaságszámba menő ipoly- titkárságának osztályvezető- tarnóci ősieletek védelmére, je, a központi vezetőség tit- kulturált bemutatására szol­kára, tagja Achim Socdinann, gáló erőfeszítésekről. Egyna- a Kulturbund elnökségi ta- pos megyei tájékozódása so- nácsának és központi veze- rán a delegáció megnézte a tőségének tagja, életüket adták, győzött. A városi pártbizottság tit­kára ezután kijelentette: A koszorúzási ünnpség — Mi folytatói vagyunk Intemacionálé hangjaival mindannak a harcnak, küzde- véget. Szerelik az első technológiai sort Megérkezett az első szovjet hazai gyártóbázis kiépítése. A] gyártmányú komplett techno program beruházásaihoz a íi- lógiai sor, melynek felszereié- nanszírozási és hitelszerződé­se az elektronikai fejlesztési seket megkötötték, megérkez- program fontos része. A mint- tek a fejlesztéshez szúliséges egy 4,5 milliárd forintos költ- licencek dokumentációi és fo­séggel megvalósuló elektroni- lyamatos a magyar, illetve a kai fejlesztési programmal programban nagy szerepet teljesen új iparág alapjait vállaló szovjet vállalatok kö- fektetjük le hazánkban. Mik- zötti szakembercsere. Az új roelektronikad alkatrészekre Vállalat, melyben már szere- ma már szinte mindegyik ipar- lik a szovjet gépsort, az egy- vállalatnak szüksége van, s kori Híradástechnikai ' Kuta- ezeket nagyobb mennyiség- tó Intézetből és az Egyesült ben mind nehezebb külföldön Izzó félvezető-üzeméből szer­cuUbuöi sajgói és a sumuskoi várai is, beszerezni, ezért is indokolt a vésődött.

Next

/
Thumbnails
Contents