Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
Feloldották a szállítási tilalmat Álláspont: az egyenlőség és kölcsönös előny aiapján Az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti kapcsolatok kényszerű mentését szolgáló lépésnek nevezi a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija szombati száma Reagan elnöknek azt az intézkedését, amellyel feloldotta a Szibéria és Nyugat-Eu- rópa közötti gázvezeték berendezéseire elrendelt szállítási tilalmat. A moszkvai lap cikke emlékeztet rá, hogy az embargó és az azt megsértő nyugat- európai cégek ellen hozott büntető intézkedések éles nézeteltérést váltotta^: ki az USA és szövetségesei között. Nekik tett most 'bizonyos engedményt az amerikai elnök, amikor megszüntette lényegében már hatástalannak bizonyult tiltó rendelkezéseit. Ez a politikai gesztus ugyanakkor azt Is jelzi, hogy az Egyesült Államok ismét az amerikai vezetéssel megvalósuló nyugati egység létrehozására törekszik. Ennek az egységnek a bizonyítására, s egyben az USA tekintélyének mentésére tett kísérletet Reagan elnök akjror, amikor a szankciók feloldását azzal indokolta: Washington és szövetségesei között megállapodás jött létre a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben alkalmazandó ’’keményebb” politikáról. Mint azt vezet# nyugat-európai politikusoknak az amerikai elnök kijelentését cáfoló nyilatkozatai bizonyítják, Reagan ezzel az érvvel csupán vágyait próbálta valóságként feltüntetni, mivel az említett kérdésben nem született semmiféle megállapodás — mutat rá a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija. A lap határozottan cáfolja azt a nyugati sajtóban elterjedt véleményt is, hogy a szankciók feloldása gesztus, a Szovjetuniónak tett „békejavaslat” lenne. Ugyanakkor leszögezi azt is, hogy a Szovjetuniónak a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos jól ismert álláspontja mit sem változott. Kész a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésére minden országgal, köztük az Egyesült Államokkal is, de kizárólag akkor, ha tiszteletben tartják az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elveit. _ Vajdasági bíróság előtt a szakszervezetek alakulása Nott a munka- nélküliek száma A szakszervezeti törvény elfogadása óta eltelt időszak fejleményeit értékelte Varsóban a társadalmi konzultatív bizottság, amely tanácsadó szerepet tölt be a szaks ervezeti mozgalom újjáépítésében. Mint közölték, a törvény elfogadása, vagyis október 9-e óta országos viszonylatban 1345 új munkahelyi szakszervezet kérte bejegyzését, s közülük a vajdasági bíróságok Küzdelem Francia gazdasági körökben nagy megelégedéssel fogadták azt a bejelentést, hogy a francia elektronikai ipar vezető vállalata, a Thomson, amely állami vállalat, megszerezte a nyugatnémet Grundig cég részvényeinek 75,5 százalékát (a fennmaradó 24,5 százalék már a holland Philips kezében van). Francia gazdasági körökben hangsúlyozzák: hosszú évek óta ez a legfontosabb fejlemény a nyugat-európai Ipar struktúrájának átszervezésében, és —, ha a bonni kormány megadja hozzájárulását —, most már lehetővé válik, hogy Nyugat-Európa ezentúl hatékonyabb ellenállást tanúsítson a „japán offenzívával” szemben. eddig 226-nak a működését engedélyezték. A vajdasági bíróságok eddig mindössze két új szakszervezet bejegyzési kérelmét utasították vissza, mégpedig azért, mert azokat vállalatigazgatók nyújtották be, s az ellentétes a törvény előírásaival. A legtöbb bejegyzési kérelem az ország nagy iparvidékéről, a katowicei vajdaságból érkezett. a piacért A nyugat-európai piacot eddig elárasztották a japán képmagnók, s Franciaország nemrégiben a vámkezelésben bevezetett adminisztratív rendszabályokkal igyekezett lefékezni a japán képmagnók beözönlését. A japánok heves szemrehányásokat intéztek emiatt Franciaország ellen, s a jelek szerint Japán arra készül, hogy a hétfőn kezdődő Gatt-konferencián protekcionizmussal vádolja Franciaországot. Jobert külkereskedelmi miniszter kijelentette: ha a Gatt-koníerencián a vádlottak padjára akarják ültetni Franciaországot, Franciaország is „kinyitja majd azokat a dossziékat, amelyek Japán protekcionista gyakorlatát bizonyítják”. Reagan elnök „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai munkanélküliség arányát, amely negyvenéves rekordot döntve októberben már 10,4 százalékot ért el. Ugyanakkor üzletemberek előtt tartott, és a televízió által is sugárzott péntek esti beszédében azt hangoztatta, hogy „más területen, mint például az infláció megfékezésében és a kamatlábak alakításában már sikereket értünk el”. Az elnök nem szólt ellenben ez alkalommal a gazdasági fellendülés kilátásairól. A munkanélküliség kérdését Reagan eddig azért kezelte sokadran- gú kérdésként gazdaságpolitikájában, mert azt szerinte a gazdasági fellendülésnek meg kell oldania. Hallgatásának feltehetően az lehet az indoka, hogy kormányának a harmadik negyedévről ugyancsak pénteken közzétett jelentése szerint az amerikai nemzeti össztermék egyáltalán nem nőtt, holott korábbi becslések szerint 0,8— 1,5 százalékkal kellett volna bővülnie. Elnöki ténykedésének eddigi ideje alatt több mint harmadával nőtt a munkanélküliek száma, amely ma hivatalosan eléri a 11,5 milliót. A közelmúltban törvényt hoztak a munkahelyi képzés fejlesztéséről, amelynek keretében jövő évtől évi 1 millió amerikainak szakmai átképzést kell biztosítani. Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A madridi találkozó — hivatalos és teljes nevén „az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részes államai képviselőinek madridi találkozója, amelyet a záróokmánynak az t -iekez- letet követő intézkedése;-2 vonatkozó előírásai alapján tartanak meg” — harmadik évébe lépett és november 22- én 46. munkahetét kezdi meg. Plenáris ülésein a 33 állam — 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — véleményt nyilvánított az 1975-ben legmagasabb szinten aláírt helsinki záróokmány ajánlásainak időarányos végrehajtásáról. A madridihoz hasonló találkozó zajlott le 1977 októbere és 1978 márciusa között Belgrádban. Minthogy a találkozót záródokumentummal szokásos befejezni, s ennek elfogadása csak valamennyi részes állam ’ egyetértésével történhet, az európai semleges és el nem kötelezett Országok — Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Liechtenstein. San Marino, Svájc és Svédország — a találkozó első évi tapasztalatai alap ián 1981. december 16-án bevezetőből és öt feiezetből álló. mintegy negyven oldal terjedelmű záróokmány-tervezetet terjesztettek elő. amely nagyjából követte a helsinki záróokmány szerkezeti fel- érv lését, és a következő témákat íoglata magában: í, Az európai biztonságot érintő kérdések. Ezeken belül az államok kö- f zötti viszony alapelvei, va- F lamint az európai bizalom -[ és biztonság erősítésével, Hol tart a madridi találkozó ? továbbá a leszereléssel foglalkozó értekezlet kérdései; . 2. A gazdasági, a tudományos, a műszaki és a környezetvédelmi együttműködés; 3. A földközi-tengeri térség biztonsági és együttműködési kérdéséi; 4. A humanitárius és egyéb területeken megvalósuló együttműködés, ezen belül az emberek közötti kapcsolatok, a tájékoztatás, a kulturális együttműködés és csere, az oktatásügyi együttműködés és csere; 5. Az értekezletet követő további intézkedések, vagyis a belgrádi—madridi típusú harmadik találkozó összehívása. 1982. tavaszára a tervezet jelentős részében sikerült konszenzust elérni, ígv az államközi. viszonyok számos elvében, valamint a gazdasági együttműködés kérdéseiben. A nyugati hatalmak azonban arra hivatkozva, hogy a madridi találkozó előző, ötödikes jelenlegi hatodik ülésszaka között lényegesen romlott a nemzetközi helyzet, 1982. november 9-én több mint egy tucat módosító javaslatot terjesztettek elő. egy részüket feltehetően taktikai okokból. A nyugati javaslatok a semleges tervezethez kerültek beterjesztésre, tehát annak tárgyalási alap jellegét nem kérdőjelezték meg. csupán bizonyos kiegészítéseket, illetve bizonyos szövegrészek törlését indítványozták. Igaz, ezek a módosító javaslatok néhány esetben jelentős visszalépést tükröznek a már egyeztetett álláspontoktól. A szocialista országok képviselői a madridi találkozón mindenekelőtt abból indultak ki, hogy a helsinki záróokmányt a végrehajtás szempontjából egységes egésznek kell tekinteni, s hogy a találkozón a pozitív eredmények elérése háttérbe szorítja az időtényezőt. Jellemző, hogy a jelen ülésszakon mind több nyugati küldöttség szólt már a türelem szükségességéről. A szocialista országok fontos céljuknak tekintették — és tekintik továbbra is — annak meghiúsítását, hogy bizonyos NATO-hatalmak kon- froníációs forgatókönyvet kényszerítsenek a találkozóra. Részletesen beszámoltak képviselőik a helsinki záróokmány végrehajtásáról saját országaikban és nem elsősorban azt emlegették, hoey mások mit nem teljesítettek. 1980. december 8-án Lengyelország képviselője európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívását javasolta a helsinki folyamat keretében. A javaslat pozitív visszhangját bizonyította, hogy ugvanebben a témakörben még négy ország — Franciaorszá®. Jugoszlávia. Svédország és Románia — jelentkezett önálló javaslattal. Jelenleg a madridi tallózón az európai leszerelési értekezlet mandátumáról, teA hét 3 kérdése Hogyan alakult a szovjet— amerikai viszony? Szinte tucatnyi esemény és nyilatkozat - élénkítette meg az elmúlt héten a szovjet—amerikai viszonynak a korábban fagyossá-feszültté dermedt légkörét: Leonyid Brezsnyev temetése után az SZKP új fótit, kára találkozott az USA küldöttségét vezető Bush alelnök- kel és Shultz külügyminiszterrel, ezt követően á szovjet fővárosba érkezett számos vezető üzletember és a szovjet— amerikai kereskedelmi tanács ülésén a két ország közötti kaocsola- tok bővítésének lehetőségéről tárgyalt, közben Washingtonban hivatalosan is megszüntették a szankciókat azok ellen a nyugati cégek ellen, amelyek a szovjet gázvezeték éoítésé- hez berendezéseket szállítottak, Tyihonov miniszterelnök és Kuznyecov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese egyaránt kilátásba helyezte a szovjet—amerikai viszony normalizálását a Washington Post és több más amerikai lap ugyancsak a két nagyhatalom kapcsolataiban várható új fejlődésről írt. Reagan környezetéből kiszivárogtatták, hogy az elnök jövő hétfőn beszedet mond, amelyben új amerikai javaslatokat terjeszt elő, és így tovább. A túlzott Illúziókat, persze, el lehet oszlatni az olyan konkrét amerikai intézkedésekkel, mint amilyenek a fegyverkezési kiadások további növelése, vagy az olyan nyilatkozatokkal, hogy a Szovjetuniótól várnak az USA igé- nye-szándéka szerinti engedményeket Afganisztántól Angoláig. .. De az kétségtelennek látszik, hogy Washington elő'ob-utóbb tárgyalásra kényszerül, még ha jelenleg a Fehér Ház szóvivője arról beszél is: csúcstalálkozó nem lesz belátható időn belül. A fegyverkezési kiadások most már az Egyesült Államok számára is roppant terhet jelentenek, s az amerikai közvélemény szintén mind inkább szembefordul a fölösleges, költséges és veszélyes atomfegyverkezéssel. Jó példa erre az USA katolikus püspöki kara, amely pásztorlevélben tiltakozott ez ellen, s Washington nyugateurópai szövetségesei ugyancsak nyomást gyakorolnak a Fehér Ház urára, keresse a megállapodás lehetőségét a Szovjetunióval. hát tennivalóinak és hatáskörének megfogalmazásáról, és az első szakaszában megvitatásra kerülő bizalomerősítő intézkedések övezetéről, területi kiterjedéséről folyik az eszmecsere. Ami a humanitárius és egyéb nemzetközi együttműködési formákat illeti, a szocialista országok elvi álláspontja az, hogy az adott irányban az előrehaladás függ az enyhülés általános állapotától, az államok közötti politikai viszonyok érettségének fokától. Ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a humanitárius kérdéseket bárki szembeállítsa az enyhüléssel, felhasználja az enyhülési folyamat alaaknázásúra. Még inkább ellenzik, hogy a kulturális értékek, az információk és az emberek cseréjét, ennek nagyobb szabadságát a Nyugat a szocialista országok elleni ideológiai diverzióra használja fel. Természetesen vannak olyan nyugati kezdeményezések is, amelyek ésszerű elemeket tartalmaznak, megfelelnek a jelenlegi nemzetközi helyzet politikai realitásainak. Ezeknek a kezdeményezéseknek van helyük a madridi találkozó záródokumentumában, A spanyol fővárosban felelősségteljes szakaszához közeledik a 35 állam találkozója. Tárgyilagos szemlélők most lassú eltolódást látnak a konfrontáció irányából a tárgyszerűség Irányába. Európa és a világ ennek az irányzatnak visszafordíthatatlanná válását, a madridi találkozónak a konstruktív párbeszéd szellemében való folytatását és tartalmas záródokumentummal való befejezését várja. A világ ma derűlátóbb, mint volt kevéssel ezelőtt. Idézhetjük Kreisky osztrák kancellárt éppúgy, mint Luns NA- TO-főtitkárt, egyikük is, másikuk is lát esélyt a nemzetközi helyzet javulására. Enyhülhet-e a nyugati világot sújtó gazdasági válság? Ha az ember a héten Brüsz- szelben megrendezett közös piaci „nagytanácsi ülés” sovány eredményeit veszi számba, akkor Nyugat-Európát illetően pesszimista jóslatokba bocsátkozhatik. A munkanélküliség enyhítéséről tárgyaltak kilenc ország pénzügyminiszterei, gazdasági és munkaügyi miniszterei. Abban mindenki egyetértett, hogy súlyos a gond, nagy a baj, de arról már nem tudtak dönteni, hogy mi is hát a teendő... A francia pénzügyminiszter, Delors ugyan nagyszabású tervet terjesztett elő a Közös Piac országaiban az állami és a ma. gánberuházások fellendítésére, e szerint a nemzeti összterméknek legalább egy százalékával kellene növelni mindenütt az új munkahelyeket teremtő beruházásokat, így talán el lehetne érni az évi 3 százalékos gazdasági növekedést, a jelenlegi „nulla növekedés” helyett. Ezt az elgondolást azonban a görög kormány képviselőin kívül más nem támogatta. A konzervatív angol és nyugatnémet miniszterek szerint inkább az inflációs veszélyt kell elhárítani, akár a bérek leszorításával is, így válik majd. talán újra egészségessé a gazdasági élet, s akkor magától megszűnik a munkanélküliség. A „nagytanács” ülését kudarcnak minősítik a nyugateurópai szakszervezetek, a brüsszeli ajánlásokat semmitmondónak mondják, hiszen azok csak szavakban helyeznek kilátásba munkaalkalmat a fiataloknak, a munkanélkülieknek. Az OECD, a nyugati világ gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezete megállapította, hogy az idén 0,2 százalékkal csőidként a nemzeti össztermék, pedig tavaly még 1,2 százalékos növekedésit jósoltak erre az évre. Jövőre is csak igen-igen minimális növekedést tartanak lehetségesnek, ha nem lesz inkább megint csak visz- szaesés. A világ eddig egyik legszilárdabbnak tartott valutába, a font sterling a héten a lélektani határnak számító 1 dollár 60 centes árfolyamérték alá süllyedt. A fő ok, hogy pang az olajpiac és emiatt egyre inkább összezsugorodnak Nagy-Britannia olaj bevételei, amelyeket eddig az északi-tengeri olajkút- jainak hozamából egyre csak növelni tudott. Nagy-Britannia vezet a nyugat-európai munkanélküliségi listán: há* rom és fél millióshoz közele« dik a szigetországban a mun* kát nem találók szomorú hai» da. Mi volt a jelentősége a bécsi csehszlovák—osztrák csúcstalálkozónak? A mai Csehszlovákia 64 évvel ezelőtt még a Habsburg- birodalomhoz tartozott. Nem csoda, hogy az önálló csehszlovák állam kialakul áia után Prága nem sietett Becsesei új, szoros kapcsolatokat kiépíteni. Masaryk, az elcő csehszlovák köztársasági elnök csak egyszer, 1920-bgn járt magánlátogatáson a korábbi császárvárosban. 1938.. után Ausztria a hitleri harmadik birodalom része lett. Csehszlovákia egyik fele német protektorátus, Szlovákia pedig „önálló”, a valóságban a tengelyhatalmak oldalán felsorakozott csatlósállam. A felszabadulás után Ausztria tíz évig még a győztes szövetségesek megszállása alatt élt, Csehszlovákia viszont 1948-ban a népi demokrácia és a szocializmus táborába állt. 1055. után Becsben a semlegesség politikáját úgy érvényesítették, hogy azért az ország a'nyugati táborhoz tartozónak tekintette magát. A mozgalmas évtizedek is magyarázzák, hogy a csehszlovák—osztrák kapcsolatokban sok volt a buktató: vagyonjogi problémáktól egészen odáig, hogy Bécs a csehszlovák emigráció egyik gyűjtőhelye. lett. De mind az osztrák kormány, mind a szocialista Csehszlovákia igényelte a két szomszédország jobb együttműködését. A ■ kölcsönös törekvések most vezettek el oda, hogy Becsben sor kerülhetett az első csehszlovák államfői látogatásra, s ennek során számos fontos megállapodást is aláírtak. Mind a vendéglátók, Kirchschläger elnök és Kreisky kancellár, mind pedig Gusstáv Husák kijelentették, hogy a kapcsolatok javítását fontos hozzájárulásnak tekintik Közép-Eu- rópa és általában Európa jövőjének alakításához, ar. enyhülés és az együttműködés érdekében. Nekünk, magyaroknak már korábban gyümölcsöző. jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk Ausztriával, amelyek példaként szolgálnak a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élésének megszervezéséhez. Örömmel látjuk a csehszlovák— osztrák viszony javulását és általában azt a bécsi politikát, amely ugyancsak ezen a héten Sinowatz osztrák al- kancellárnak az NDK-ban tett hivatalos látogatása révén újabb bizonyságot szolgáltatott arról, hogy célja az enyhülés, az együttműködés. Pálfy József A munkanélküliségről Vita a szakszervezet és a gyáriparotok kőzett Véglegesen félbeszakadtak a tárgyalások a Francia Gyáriparosok Szövetsége (CNPF) és a szakszervezetek közölt a munkanélküli segélyalap kérdésében. A munkanélküli segélyeket folyósító alap jelentős deficittel küszködik, s már hosszabb ideje folynak a tárgyalások e deficit fedezéséről. A munkanélküli segélyeket a munkáltatók és a dolgozók által fizetett hozzájárulásokból, valamint az ezt kiegészítő állami dotációból folyósítják. A CNPF legutóbb bejelentette az alapot létrehozó szerződés fe' mondását, s az egész segélyezési rendszer olyan átalakítását követelte, ami a segélyek lényeges csökkentését vonná maga után. Pénteken este újabb tárgyalásra került sor a CNPF és a szakszervezefek között, A szakszervezetek konkrét javaslatokat terjesztettek elő az alop költségvetésének kiegyensúlyozására. Ezek mintegy 10 milliárd frankos megtakarítást eredményeznének. A CNPF azonban a kifizetendő segélyek 20 milliárd frankos csökkentését követelte, s fenntartotta azt ' a követelését is, hogy teljésen új alapokra kell helyezni a segélyezési rendszert. Viharos jelenetek után késő éjszaka megszakadtak a tárgyalások; Yvon ChotarÖ. a CNPF alelnöke bejelentette, hogy a gyáriparosok szövetsége nem hajlandó tovább tárgyalni erről a szakszerveze-, lekkel. A szakszervezetek képviselői most a kormányhoz fordultuk, hogy rendeleti úton szabályozza a kérdést. Mau- roy miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a kormány —, ha, nem jön létre megegyezés a munkáltatók és a szakszervezetek között — rendeletileg egy átmeneti időszakra meghosszabbítja a munkanélküli segélyalap működését.
