Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

Ellenzéki szerepét csak átmenetinek tekinti az SPD A kiéli nyilatkozat a választási program alapja Fotttntu K&npoes János, as MTI tudósítója jelenti: A Német Szociáldemokrata Párt kiéli országos pártkon- íerenciájának második, be­fejező napi vitájában Johan­nes Rau, az SPD elnökhe­lyettese kijelentette: a szoci­áldemokrata párt csak átme­netinek tekinti az elllenzéki szerepet és vissza akarja sze­rezni a kormányhatalmat az NSZK-ban. Helmut Schmidt volt kancel­lár, az SPD másik elnökhe­lyettese nagy hatású felszó­lalásában „sorsdöntőnek” nevezte az NSZK jövője szem­pontjából azt, hogy miként végződnek a genfi szovjet- amerikai tárgyalások. Az NSZK jelentős szerepet ját­szott a genfi tárgyalások lét­rejöttében és a jövőben is befolyást keli! gyakorolnia azokra — mondta Schmidt. Az európai közép-hatótávol­ságú atomfegyverek csök­kentéséről kezdett tárgyalá­sok azonban jelenleg egy­helyben topognak és ez a bé­ke szempontjából talán ve­szélyesebb, mintha a tárgya­lások meg sem kezdődtek volna — hangzott Schmidt figyelmeztetése. Schmidt szerint a Kohl- kormány nem képes eleget tenni az NSZK-ra váró jelen­tős nemzetközi feladatoknak. Ezért ez a kormány jellegé­ben átmeneti marad, és a szo­ciáldemokrata pártnak kell még az ellenzékben is az or­szág előrevivő erejének len­nie. Schmidt az enyhülés folytatásáért szállt síkra a kelet—nyugati viszony min­den területén, beleértve a kulturális kapcsolatokat is. Miután az országos párt­konferencia résztvevői egy­hangúan jóváhagyták Vo­gel kancellárjelöítségét, Vo­gel megtartotta első prog­ramadó beszédét Vogel nagy megértéssel be­szélt a békemozgalomról, le­szögezve, hogy bár annak sok törekvésével nem ért egyet, mégis szövetségesének tekinti. Szorgalmazta a szo­cialista országok irányában megvalósított megegyezési politika folytatását és külö­nösen a két német állam együttműködésének tovább­fejlesztését. Az SPD kancel­lárjelöltje élesen bírálta a Kohl-konmány gazdaság- és szociálpolitikai elképzelése­it, amelyek — szemben az SPD célkitűzéseivel — súlyo­san sértik a társadalmi igaz­ságosságot Vogel szerint az SPD vá­lasztási esélyei rosszabbak, mint 1976-ban és 1980-ban voltak, de megfelelő prog­rammal és a párt egységes fellépésével az SPD-nek igenis van esélye a választás megnyerésére. ☆ A Német Szociáldemokrata Párt fenntartja azt az igényét, hogy újból átvegye az NSZK politikai vezetését — olvasha­tó abban a programjellegű nyilatkozatban, ^.melyet pén­teken fogadtak el Kidben, az SPD országos pártkonfereri- ciáján. A „kiéli nyilatkozat" elíté­li a bonni hatalomcserét, Helmut Schmidt megbukta­tását és sürgeti az idő előtti, országos választások meg­tartására vonatkozó ígéret megtartását. Méltatja a szociáldemokra­ta párt 16 éves kormányzati tevékenységét, amelynek kö­vetkeztében az NSZK hely­zete kedvezőbb, minit a töb­* Uj alkotmánytervezet Kínában Csang Aj-ping a honvédel­mi miniszterség mellé állam­tanácsosi kinevezést is kapott, ami miniszterelnökhelyettesi rangnak felel meg. A kinevezéseken kívül az állandó bizottság ülésén elfo­gadták a november 26-án megnyíló parlamenti ülés­szak előzetes napirendjét is. Az V. országos népi gyűlés 5. ülésszaka meghallgatja, meg­vitatja az új alkotmány ter­vezetéről szőlő beszámolót és elfogadja a Kínai Népköztár­saság negyedik alkotmányát Csao Ce-jang miniszterelnök megvitatásra az ülésszak elé terjeszti a VI. ötéves tervet — ez papíron már 1981. ele­je óta érvényben van —Vang Ping-csien pénzügyminiszter pedig beszámol az 1982-es költségvetési terv végrehajtá­sáról és beterjeszti az 1983-as költségvetés tervezetét. bt hasonló tőkésországé. Nemcsak a nyugatnémet la­kosság gazdasági és szociális ellátottsága javult jelentő­sen ebben az időszakban, ha­nem kifejlődött egy koráb­ban nem ismert, demokrati­kus öntudat is. A nyilatkozat szerint ennek köszönhető, hogy a nyugatnémet polgári demokráciában hisztéria nélkül folyik vita a különbö­ző tiltakozó mozgalmakkal. A szociáldemokrata párt fő erőforrása változatlanul a munkásság és a szakszerve­zeti mozgalom marad. Az SPD számára elfogadhatat­lan a jelenlegi nagy arányú és még mindig növekvő mun­kanélküliség, jóllehet tudjál, hogy teljes foglalkoztatottság csak több éves folyamat ered­ményeként érhető el újra az NSZK-ban. A munkanélküli­ség csökkentése érdekében az SPD javasolja a munka­idő korlátozását, a környezet- védelem javítását, értelmes energiapolitika megvalósítá­sát Az SPD felfogása szerint a Kohl-kormány jobboldali koalíciót jelent. Gazdasági és szociálpolitikájában a keresz­tényliberális koalíció a tár­sadalom szegényebb rétegei­re hárítja a szükségessé vált terheket, míg a jómódú ré­tegeket megkíméli azoktól. A szociáldemokrata párt óvja a Kohl—Genscher-kor- mányt attól, hogy veszélyez­tesse az NSZK eddigi béke­politikáját. Határozottan kell képviselni az NSZK érdekeit a nyugati szövetségi rend­szeren belül és követelni kell a fegyverkezési verseny be­fejezését. Az európai közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverek csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon az SPD a Szovjetunió­tól vár „előre mozdulást”, de azt is állandóan szorgalmaz­ni fogja, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb erőfe­szítéseket tegye meg a tár­gyalások sikere, a rakétatele- pités feleslegessé válása érde­kében. A Német Szociáldemokra­ta Párt ezzel, a szakaszos le­szerelésre épülő politikával „katonai erőegyensúlyra és biztonságpolitikai partner­ségre’’ törekszik a Nyugat és a Kelet között — fejeződik be az SPD kiéli nyilatkozata, amely a párt januári válasz­tási kongresszusán elfogadan­dó program alapját képezi. 1932-1982 Á nagy válság árnyékában Botrányba fulladt a Fehér Házban tartott ünnepség, amelyen Reagan elnök fogad­ta George Stigler professzort a közgazdasági Nobel-díj idei nyertesét Az elnök és a tu­dós beszélgetése után ugyanis — amelyet megelőzően Reagan éppen arról biztosította ame­rikai üzletemberek egy cso­portját hogy „látja már a napfényt” a gazdasági élet horizontján — az új Nobel- díjas találkozott a sajtó kép­viselőjével a Fehér Házban.. Stigler professzor a többi közt kijelentette: „Válságban va­gyunk, s ez olyan méretű, mint a 30-as évek válsága”, A Fehér Ház helyettes sajtófő­nöke azonnal közbelépett, jelt adott a sajtókonferencia be­fejezésére, és az ünnepeltet levezették a szónoki emel­vényről. 28 MILLIÓ MUNKANÉLKÜLI Nem mutatható ki, mennyi­re befolyásolta a professzor nyilatkozata a kormányon lé­vő republikánus párt szava­zatveszteségét az öt nappal később tartott időközi válasz­táson, az azonban cáfolhatat­lan, hogy szavai megalapozot­tak: a válságjelenségek ma az egész tőkésvilágban súlyosab­bak, mint bármikor voltak az 1929—1933-as gazdasági vál-' ság óta. A munkanélküliek száma például az idén eléri a 28 mil­liót, egyedül az Egyesült Ál­lamokban 11 millió (10 száza­lék) fölött van már, jövőre pedig előreláthatóan 31 mil­lióra növekszik, vagyis azonos lesz az 1929. október végén kirobbant válság mélypont­ján mért adattal. Igaz, hogy akkor kevesebb, mint fele volt a Föld lakossága a jelen­leginek, ez azonban nem vi­gasztalja a munkanélküliket és családtagjaikat, akiknek már Amerikában is csak 41 százaléka kap segélyt, míg az első olajárrobbanás után, 1974-ben még 66 százalékuk kapott. CSÖDÖK A megszigorított hitelfelté­telek és a fogyasztás csök­kenése miatt bekövetkezett csődök' száma is megközelíti már a nagy válság idején tapasztalt mértéket: 24 000 amerikai vállalat ment tönk­re az idén (1930-ban 27 000). A Német Szövetségi Köztár­saságban, ahol a télre 2 mil­lió munkanélkülire számíta­nak, az idei év első felében 50 százalékkal több vállalat je­lentett csődöt, mint a tavalyi év megfelelő időszakában.. Még rosszabb a helyzeti Nagy- Britanniában, ahol jövőre több mint 4 millió munka- nélkülivel számolnak. Az infláció elleni küzdelem jegyében a magas hitelka­matláb eszközével elért ter­melésvisszafogás egyébként a fejlett tőkésországokban a termelőkapacitás kihasználat­lanságát és a termelőberende­zés elavulását is magával hozta. Az Egyesült Államok iparának kihasználtsága pél­dául a tavalyi 78-hoz képest már csak 69 százalékos. A dollár magas kamatlábbal együttjáró felértékelődése alá­ásta a többi kapitalista or­szág pénzének értékét, és még a legutóbbi kamatlábcsökken­tés sern tette elkerülhetővé például a francia, svéd, finn, belga valuta leértékelését. A hiteles2közök megszorítása nyomán először az Eg'-esült Államokban állt meg a gaz­dasági növekedés 1979-ben, Nyugat-Európában 198tí-ban, s tavaly már Japánban is. IDEGES A TŐZSDE Egyidejűleg növekedett az országok külső és belső adóssá­ga. s míg előbbi miatt már több mint 20 ország kérte az esedékes visszafizetés átüte­mezését, az utóbbi tovább szűkíti a gazdaság termelő beruházások útján történő gyógyításához szükséges esz­közöket. (Egyedül az Egye­2 NÓGRÁD — 1982. november 20., szombat Plenáris ülés Madridban Pirítyi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A keleti—nyugati kapcsola­tok fejlesztése, a problémák tárgyalásos rendezése, az „iga­zi” európai enyhülés mellett foglalt állást a madridi talál­kozón pénteken Spanyolor­szág képviselője. Biztosította a résztvevőket, hogy kormá nya a találkozó rendezőjeként minden kötelezettségének leglelkiismeretesebben eleget kíván tenni. A plenáris ülésen Juan Luis Pan de Soraluce nagy­követ, aki nemrég vette át a spanyol küldöttség vezetését, hitet tett az építő szellemű* párbeszéd mellett, ugyanak­kor védelmébe vette azt a nyugati felfogást, hogy a ta­lálkozón „elkerülhetetlen” egyes országok belső ügyeinek tagalalása, mivel — úgymond — a közvélemény ezt elvárja. Spanyolország képviselője először szólalt fel a találkozón azóta, hogy az országban nagy belpolitikai erőátcsoportosu­lást hozó választásokat tartót' tak. Bejelentette, hogy tíz nap­pal a NATO és a Közös Piac 14 módosító javaslatának elöter jesztése után országa utólag csatlakozik e javaslatok közül háromhoz, még pedig abból a megfontolásból, hogy „az emberi jogok érvényesítése a spanyol külpolitika sarkalatos pontja”. Vasile Sandru nagykövet, a román küldöttség vezetője méUatta országa külpolitiká­jának erőfeszítéseit, különö­sen ami a Balkán-félszigeten a jószomszédi kapcsolatok ki­építését és a külföldi katonai támaszpontok felszámolását illeti. Hangsúlyozta a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­re éppejn Madridban teendő lépésele szükségességét Turgut Ilkán, a török kül­döttség ugyancsak nagyköve­ti rangban levő vezetője fel­szólalásában visszautasította Svédország és Ausztria kép­viselőjének azokat a legutób­bi plenáris üléseken hangoz­tatott vádjait hogy országé' ban megsértik az emberi jo­gokat A madridi találkozó pénte­ki, mimitegy kétórás ülésén meghallgatták még Portugália, Izland és Luxemburg képvise­lőinek felszólalását, majd el­fogadták a következő munka­hét programját, amelyben két plenáris ülés, a küldöttségve­zetők egy nem hivatalos ta­lálkozója és a szerkesztő cso­port négy ülése szerepel. A találkozó továbbra is zárt aj­tók mögött, a küldöttségek véleménye szerint tárgyszerű légkörben folytatja munkáját. sült Államok költségvetési de­ficitje 110 milliárd dollárra rúg az idén, jövőre pedig el­érheti a 150—180 milMárdot) Az így keletkező tőkehiány az egész világgazdaságra ki­hat. Jellemző a világkeres­kedelem rohamos szűkülé­se: míg tavaly 30 milliárd dollárral csökkent a nemzet­közi kereskedelmi forgalom, az idén csökkenése a Nem­zetközi Valuta Alap előrejel­zése szerint eléri a 80 milli- árdot. Nem csoda, ha ilyen körül­mények között végletesen ideges a gazdásági jelensé­gekre érzékeny tőzsde. Míg október közepén páratlanul forgalomemelkedéssel reagált a Wall Street a kamatláb- csökkentésre, a hónap végén egy nap alatt 36 ponttal esett a részvényforgalom indexe, s ez felidézte 1929. október 29-e, a világgazdasági válság kirobbanásának emlékét, hi­szen azon a napon volt csak hasonló — 38 pontos — zu­hanás. Meg kell természetesen je­gyezni, hogy jelenleg a bé­nultságból való kilábalás né­hány vonása -is kirajzolódik. Jövőre általában némi gaz­dasági növekedésre lehet szá­mítani, az Egyesült Államok­ban például nem többre, mint 2 százalékosra, ami még nem elegendő a munkanél­küliség növekedésének meg­állításához. Érthető, hogy egy nemzetközi közvéle­mény-kutatás adatai szerint az USA és Nyugat-Európa la­kossága egyre jobban aggó­dik jövője miatt. Vaj«» Gábor Korom Mihály látogatása az MDK-ban Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára november 15 és 19. között a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meg­hívására látogatást tett a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. Útjára elkísérte Ko­vács Jenő, a KB osztályveze­tő-helyettese és Peisch Sán­dor, a KB munkatársa. Korom Mihály megbeszélé­seket folytatott Paul Vernerrel, az NSZEP PB tagjával, a KB titkárával, a Központi Bizott­ság több vezetőjével, Hans- Joachim Heusinger, miniszter­elnök-helyettessel, igazság­ügyi miniszterrel, Erhard Krackkal, az NDK fővárosá­nak főpolgármesterével és látogatást tett Gera megyé­ben. Korom Mihályt fogadta Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára. A megbeszélések során a fe­lek tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, az MSZMP XII., illetve a NSZEP X. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásáról, minde­nekelőtt az állami és társadal­mi élet kérdéseiről. Egyetér­tettek abban, hogy a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztése, a lakosság egyre szé­lesebb rétegeinek részvétele az állam a társadalom életének irányításában, ügyeinek inté­zésében fontos erőforrást je­lent a két ország előtt álló bo­nyolult feladatok megoldása szempontjából. Véleményt cseréltek a nem. zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. Megállapították, hogy a jelenlegi időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van a szocialista közösség orszá­gainak összefogására, a nem­zetközi kommunista mozgalom és a világ valamennyi béke­szerető erőinek összefogására, a béke megőrzése, a nemzet­közi, különösen az európai biztonság erősítése érdekében. A megbeszéléseken részt vett Szalai Béla, hazánk berlini nagykövete. (M-TI) Gustáv Husák befejezte ausztriai látogatását Szabó Zoltán, az MTI tudó­sítója jelenti: , Ausztriai hivatalos látogatá­sának utolsó napján, pénteken a felső-ausztriai Mauthausenba utazott dr. Gusztáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, és az egykori koncentrációs tá­bor területen megkoszorúzta a nácizmus áldozatainak emlék­művét. Ezután a magas rangú vendég Linzben megtekintette a Vöest-Alpine nehézipari központot Csehszlovákia és Ausztria gazdasági együttműködésében különösen gazdag múltra te­kint vissza a linzi acélóriás. A dunai víziúton a szén- és kokszszállítmányok mellett gé­pek is érkeznek — 1951 óta folyamatosan — Csehszlováki­ából, amelyekért cserében az osztrák nagyvállalat hengerelt acélárut és más acélipari be­rendezéseket exportál a szom­szédos Csehszlovákiába. Gus­táv Husák jelenlegi látogatá­sától Linzben a gazdasági együttműködés további bővü­lését várják. A csehszlovák államfő há­romnapos hivatalos látogatá­sáról, valamint az osztrák ve­zetőkkel folytatott tárgyalásai­ról pénteken közös közleményt hoztak nyilvánosságra Bécs- ben. Ebben mindkét részről méltatták a kétoldalú kapcso. latokban elért eredményeket, kiemelve a gazdasági és a humanitárius téren tapasztal­ható pozitív irányú fejlődést. Megállapították ugyanakkor, hogy tovább kell mélyíteni az együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudomány terü­letén, meg kell vizsgálni az idegenforgalom könnyítésének és előmozdításának lehetősége­it. Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba szóló meghívást fogadott eL A közös közleménynek a nemzetközi helyzettel foglal­kozó részében mindkét fél ki­fejezte komoly aggodalmát a nemzetközi feszültség növeke­désével kapcsolatban. A jelen­legi helyzetben mindkét or­szág feladatának tartja az eny­hülési politika erősítését Alá­húzták a nukleáris leszerelés­ről Genfben két fórumon is fo­lyó szovjet—amerikai tárgya­lások jelentőségét, méltatták az ENSZ szerepét és utaltak kormányaiknak a helsinki zá­róokmány rendelkezéseivel kapcsolatos kötelezettségeire. Megállapították végezetül, hogy az európai semleges és el nem kötelezett országok kö­zös tervezete megfelelő ala­pul szolgálhat a madridi ta­lálkozó sikeres befejezéséhez. Dr. Gustáv Husák csehszlo­vák köztársasági elnök és kí­sérete pénteken délután eluta­zott Ausztriából. Libanon és a palesztinok A libanoni kormány Amin Gemajel elnök által meghir­detett elvek alapján új mó­don szabályozza az országban élő félmilliónyi palesztin me­nekült helyzetét. A törvény- erejű rendeletekben tükrö­ződő új politika abból indul ki, hogy a pelesztin gerillák kivonásáról, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet bej­rúti központjának felszámo­lásáról kötött Habib-féle egyezmény a gyakorlatban ér- vénihelenítette a PFSZ és a libanoni kormány 19G9-es kai­rói megállapodását, amely széles körű jogokkal ruházta fel a palesztin ellenállási mozgalmat, a Libanonban le­telepedett palesztin menekül­teket A bejrúti kormány ezentúl csak az ENSZ menekültügyi főbizottsága által nyilvántar­tott és ellátott 300 ezer pa­lesztin menekült libanoni je­lenlétét ismeri el törvényes­nek. Ezek a palesztinok szá­míthatnak a kormányzat gaz­dasági-szociális támogatására, feltéve, hogy szükségleteik nem haladják meg Libanon te­herbíró képességét és jelenlé­tük a legkisebb mértékben sem asortrftJa te tnazág egész terü­letére kiterjedő állami szu­verenitást. Ezzel szemben eltávolítják az országból mindazokat a palesztinokat, akik illegálisan tartózkodnak Libanonban. Nem kaphatnak tartózkodási engedélyt azok a menekült státusú palesztinok sem, akik fegyvert fogtak, fegyveres .szervezetekhez csatlakoztak Libanonban. Az e kategóriá­ba sorolt palesztinoknak a külföldi csapatok kivonásá­val egyidejűleg kell elhagy­niuk az országot. Arról nem törént említés, hogy mely or­szágok fogadnák be a Liba­nonból elűzött palesztin me­nekülteket. A palesztin menekültek szociális ^ felügyeletét, politi­kai-rendőri ellenőrzését az e célra kijelölt libanoni körze­ti biztosok hatáskörébe utal­ják. A tervezett intézkedések ar­ra engednek következtetni, hogy a libanoni kormány egy- oldalúan kívánja rendezni az országban élő palesztin töme­gek helyzetét, míg a PFSZ új libanoni—palesztin egyez­mény révén szeretné szava­tolni a hontalan palesztinok Jogait, biztonságát, Jétíeltéte. leit. íMTn

Next

/
Thumbnails
Contents