Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
Pszichológiai labor Pálfalván Lélektan a szervezésben — Abból érdemes kiindul- — Válaszolok a szervezők- — Több éves tapaszalatből ni, hogy minden ember: a 1- nek sok emberi kérdésre, se- vontam le magamnak azt a k a 1 m a s, csak meg kell ta- gíteni ttudok munkacsoportok tanulságot, hogy ilyen kér- ]dinünk, milyen posztra — kialakításában a rokon- désben az egyén és a kőzös- íejtegeti a szakember. — Ne- és ellenszenv „hálózatának” ség sosszú távú érdeke nagyon l em meggyőződésem, hogy kü- felvázolásával, támpontokat közel áll egymáshoz. Ha va- Iönösen akkora szervezetben, tudok adni a kiválasztáshoz laki körörhszakadtáig ragasz- mini gv több ezres gyár, le- alkalmassági vizsgálatok alap- kodik egy nem neki való bobét találni olyan helyet, ahol ján. osztáshoz, az nem csak a kolaz előző munkakörben siker- _ , _ lektívának árt, hanem magátelen dolgozó hatékonyan, és °n Komolyan gondolja, nak is. Mert rosszul érzi maami fontos: közszeretetnek ör- noÜV egy kisebb-nagyóbb ran- gát, elégedetlen, s előbb- vendve tevékenykedhet ve?etot alkalmassági rizs- utóbb az egészsége is súlvoaalat alapján áthelyeznek? san károsodik. Ennek jobb ele- I\ 'jZ¥6lSlt ü22í3SaPZdS — Nem hiszem, hogy ilyen venni. _, , , , esetben a pszichológus fela- _ _ ,. , M unkapszichológiai labo- data volna a közvetlen be- „T f l r a tóriumot alakítanak ki a sál- avatkozás. Nekem nem dől- konfliktus torgotarjani siküveggyárbanZichy g h ítéletrt mondjak, íenete2° £££*2 £5tí- Ínkább aZ egéSZSégeS ~ Ne »*. hanem mondsaval. A hűinünc«, évelt ta szabaiyozo mechanizmusok juk iskolai példát vegyünk pontból*m^löl a^pálfalvai kislakításábar‘ kel1 közremű- Egy tanárról kiderül, hogy túli üLm befeö vSLvaif s az kÖdnöm' A jó! működő szer‘ sá«osan jólelkű. Mindenkinek üzem viszonyait, s az vezetben az egyén előbb- négyeseket, ötösöket ad. Az utóbb magától is ismeri fel, osztályban felbomlik az értéktam: ha a rá kl0Szt0tt szereb nincs rend- Már'már a gyerekeket lett s^es „belső összhangban alkatával, képes- is zavarja, hogy lékait” is föltárja szakmájának módszereivel, s vizsgálódásainak eredményét majd az irányítók rendelkezésére bocsátja. — Mit tud segíteni a szervezésben a lélektan szakembere? ségeivel. — A minden ennyire jól... nincs értékelve a teljesítmény, s biztos, hogy maga a tanár sem érzi is árt" jól magát. Ilyenkor az igazgató behívja, beszélget vele az gyakorlatban nem értékelésről. Együtt tisztázzák szervezet működik Fiatal szakmunkások a nagybátonyi harisnyagyárban. Képűnkön: Tarsoly Erzsébet, aki automata gépei irányit, a harisnyanadrágok gyártásában vesz részt. a „jőlelkűség” hátrányait, tarthatatlanságát. S eljutnak a következtetésre, hogy a tanár napközis nevelőként hasznosíthatná leginkább a tulajdonságait. Ez a módszer üzemben is, a sajátos körülményekhez igazítva, alkalmazható. Sőt alkalmazandó, mert a gyengekezű vezető bizonyos munkahelyeken — jelentékenyen növeli a balesetveszélyt! Ennek megelőzése színtisztán szervezés. Gyakorlati próba — Előfordulhat-e, hogy a lélektani tudás műszaki ismeretekkel párosulva javítja a szervezettséget? — Erre egy másik vállalatnál akadt példa. Gond volt, hogy egy vékony fémszál ellenőrzésekor hamar csökkent a meós figyelme. Miután megismerte a követelményeket, javasoltam, hogy a meós ne „kitekeredett” testhelyzetben legyen kénytelen ellenőrizni a fémszálat, hanem egy optikai szerkezettel vetítsék ki a szál képét. Az ottani szakemberek hamar összeállították a készüléket, s a gond megoldódott. Hasonló lehetőségeket már ebben a gyárban is találtam, ezekről azonban akkor számolnék be szívesen, ha a gyakorlati módosítások helyessége is igazolódott. Molnár Pál Négyszemközt a gabonáról Beszélgetés Magyar Gábor mezőgazdasági miniszterhelyettessel- Nemzetközileg elfogadott mérce szerint egy lakos szí»- — Csakhogy ennek nem e!- vonalas táplálásához évi egy tonna gabona szükséges. Tér- sósorban a intenzív gabona- mészetesen nem kenyér és tészta formájában eszünk meg termesztés az okozója. A falennyit, hiszen a gabona nemcsak közvetlen emberi táp- vak nagy része az elmúlt év- lálék, hanem az állatállomány takarmányozásénak alapja tizedben hozzájutott a vezeté- is. Gabonatermelésünk már hosszú évekkel ezelőtt mégha- kés ivóvízhez, a vízfelhaszná- ladta az itt jelzett mértéket; jelentős a búza- és a kuko- lás jó háromszorosára nőtt, ricaexportunk. A gabona kemény cikk, ha úgy tetszik, s ezzel együtt persze a szennystratégiai áru. Termelésének fejlesztése éppen ezért alap- víz „termelése” is, de ezzel vető feladat. Középtávú terveink 1985-re évi 15—16 millió nem tartott lépést a csatorná- tonna gabona termelését tűzik ki célul. Megvalósítható-e zás. Ha meg akarjuk menteni ez az elképzelés? Erről beszélgettünk Magyar Gáborral, a a jövő számára környezetüri- Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszter- két, ezen az ellentmondáson helyettesével. kell változtanunk, és nem növénytermesztésünket kell viszt 7 -T. ' t * szafognunk évtizedekkel ezefeor- költségek növekedését. Vajon S7Ínvnnalr:, — A közelmúltban « lehetőségek vannak mány megszigorította a me- milyen zőgazdasági termelés félté*°l- erre? — Ahol jelentősen növelik rendszerét. Az intézkedés hát- _ mjndig jelentősek a a gabonanövények hozamát, tere széles körben ismert, tartaiékok a gabonatermesz- oda noaV teljesítményű gépek szükségességét aligha vonja ^sben A világ legjobb geneti- kellenek. Mégpedig jórészt valaki is kétségbe, viszont kaj aiapjait hordozó gabona- importgépek. Külkereskedelmi agrárberkekben itt-ott elsze- fajtákat termesztik az üzemek, egyensúlyunk javításához gényedésröl beszélnek. Mi a de az élenjárókat leszámítva a azonban ez idő szerint nem véleménye erről? termőképességnek talán ha a elegendő az export növelése, — Ezt a vélekedést túlzó- felét használják ki. az importot is mérsékelnünk nak tartom, bár kétségtelen: — Ez kétségtelen, de a ho- kell. a traktorállomány fele és a zamok javítása leginkább — Csakhogy az exportfej- kombájnpark negyede köz- pótlólagos ráfordítások révén lesztő import ez alól kivétel, gazdasági és műszaki értelem- valósítható meg. Az intenzív gabonatermesztési ben is elhasználódott Ha _ A tnlnimfivelő« a fa program 1981—82-ben 134 ezer meg akarjuk őrizni, sőt to- , . - „övénv igényeit maxii hektáron valósult meg. Ekkora vább akarjuk fejleszteni ga- kielégítőt ápanyig™gaz- területen volt lehetséges a telbonatenmesztesünk eddig el- dálkodás nem elsősorban pénz Jes géppark kicserélése. Az ért magas színvonalat, ak- kérdé hiszen a szaktudás eredmény vitathatatlan, ezért kor a géppark magasabb mű- ára nel^ eme,kedett. Hozzáte- a következő két évre a korszaki színvonalú cseréje el- hetjük. a műtrágyát is váltó- má?^ujabb \5f5 ezer hektár- kerüLhetetlen. 2atlan áron adják. fgy tehát ra terjesztette ki a programot — A gépártámogatások a lelkiismeretes, magas szak- következő évekbe^ls ^mea megszűnésével ez gyakorlati- mai színvonalú munkán múlik ® > e e 0 fizetőképesség« lag csak akkor lehetséges, ha jóformán minden Az országos akadá?SPs1Si leaz üzemek növelni tudják fi- hét annak, hogy eredeti elképzetőképességüket. Erre azon- kom ési aktuális taiajtokepet zeiéseinknek megfeielően a ban kévés az esély; a meg- lehet megszemlélni, minden tervidőszak végéig összesen határozó gabonatermesztés egyes tábláról tudni lehet, Q ezer hektáron a eah0na- jövedelmezösége évek hosz- hogy milyen tápanyagokat ige- termesztés nagyléptékű fej- szó sora óta csökken. nyék _ lesztése kezdődjék meg. — Konkrét adatokat tudok — T,11™*. ***? — És mi lesz az err®., mo"d.ani,\ i97,5,^5...1®80 Tzól althoz, hoav tudós okoló- üzemekkel, amelyek azokkal az vem reSJ*™* szSlkkaW ta?k£ Ousok az'utóbbi "időben azem- szesülhetnek a program elő- ricatermelésé pedig’ 60 szá- béri környezet dehumanizálá- nyélből. zalSc^<SS A január sit emlegetik, az élővizek -Korántsem irigylésre elsejére elhatározott felvá- megengedhetetlen mértékű méltó, korántsem könnyű a sárlási áremelés ennek és az tápanyagszennyezését? helyzetük. De amikor azt azóta bekövetkezett továb- — Eszemben sincs bagatelibi romlásnak csak töredékét zálni ezt a veszélyt. Nem ál- nnti ’ kompenzálja. Ennek ellené- lítom, hogy túlzott az aggodare mégsem növelhettük na- lom, de az intenzív, a kemizált ^“ ^mínböző ^bSaSlék gyobb mértékben a felvásár- mezőgazdaság csak és kizáró- termelésének köitséc és ár- lási árakat, mert ez esetben lag akkor jelent veszélyt a ™ e'egyértei az állattenyésztés költségei környezetre, ha „hályogkomegengedhetetlenül nőve- vácsként”, tudatlanul használ- “““ Q kedtek volna. Ha ért ki- ják az üzemekben a nagyhatá- egyenlítendő az állati tér- sú szereket. A hetvenes évekmék felvásárlási árát is emel- ben, a nagy mezőgazdasági ki(.it-dr A kukoricával jük, akkor elkerülhetetlen- fellendülés idején sajnos akadt korántsem ennyr^ elyné vált volna az alapvető is példa az effajta kntikatlan érael^fi a helyzet. Ezt a nő- élelmiszerek fogyasztói ará- munkára. De állítom: napjának emelése. Ez viszont élet- inkra az agronómusok legnabonák termelése még a jelenlegi körülmények között is, közepes termelési színvonalon vényt csak azok az üzemek na.K emeiese. r-t vuiumcm- uimj a/, a8iuuuuiu.„» .... termelni színvanal-politikai okok mi- gyobb része_ megtanulta, hogy ^djak nyereséggel J™! a att ez idő szerint egyszerűen mivel „játszik” — Mégis növekszik az élő- vejnj tudják. Ahol erre elképzelhetetlen. — Vagyis a mezőgazdaság- vizek nitrát- és foszforszeny nak kell „kigazdálkodnia” a nyezése. jelenlegi hozamszinteket MONDOM CSEH JÓZSEF- MUMI? Á Q fl Pr’rMT EK: — Hallom, esztendőn- AV*UieIkÄO/inUVjK. Aki két helfen is NEK ként két helyen is ül. — Így igaz — hagyja jóvá, ám a magyarázat közötti szünetben elmosolyodik: „Félreérthető lett volna a vámagáv« azf SrlShf ^ kis ideiS- Aztán tam: jártam az egri, meg a ?ü?satet? Tarjánba, a tűz- balassagyarmati utakat, azt ttl — ÉS? Hát a főorvos megkérhmriáf82*-—annaíc hclygyárba, ^ öntvénytisztító- követően, meg Szécsény, Lit- dezte, hány kilométert ve elődjénél, illetnlpw annak . luívciutu, meg özeeseny, i_.il- aezie, nany Kilóméiért veaz AKÖV-nél _ nak' ^a’ilja, kemény, piszkos ke, Szécsényfelfalu és a kör- zettem eddig? Mondtam nee sküt, két-két évi lat« becsületes ellátására a járásbíróságon, mint népi egy munka az. tüdőt rongáló is Nehéz is, nyékbeli falukból fuvaroz- ki: több mint nyolcszázötven- tést? a nyulak. Ha „leszerelek” a cégtől, ezeket tenyésztem nagyobb számban. A most meglevő nyolc anyához veszek még egy párat. Sok baj, gond van velük tudom, de . mégis hasznosabb időtöltésnek tartom, minthogy naphosszat a kocsma falát támasztanám tétlenül, mint egynémelyek. — Nem unja még a vezeszolgá- —"■ S hogy az tam be a munkásokat a tűz- ezret, balesetmentesen. No, — Nem. Esküszöm, fni tára a ott íblAblt fél évtized alatt helygyárba és az acélgyárba, akkor, kért meg, hogy bal- öregek, alig hozzá a hatvansemmiféle egészségi károsojarasoirosagon, mim népi dás M a .... . - De már régóta nem nóg- eset továbbra se érje ebben hoz, még mindig jobban bírülnök. Ügyhogy, csaknem m tl-t . d^kl rádmegyeri, hiszen hosszú a nyugdíjig meg hatra levő juk a megnövekedett forgaéveníként, tizenegy hónap a Hl_ esztendők óta látni a megye- nyolc hónapban, feküdjön le lom napi strapáját, mint egyszeri amiirrtr , székhelyi helyijárati buszok a vizsgalóasztalra! Alaposan néhány fiatal. Mert azok váróéi közlekedésben, a , szén, amikor hazamentem a gyárból, magamhoz vettem ülésében, egy meg a bíróság Tz“ enniva^ s márls” volánja mögött... r többed- -------*—*— k emény fapadján, magammal.., voltam a friss levegőn. De — ötvennégyben agaméi . ott is dolgoztam, mert meg iar Hogyan jutott el eddig. kellett nagyobbítani a házat zat’ Tarjánban egy félkész há- amit a növekvő gyeremegtáncoltatta rajtam a mű- kínnal-keservvel eltöltenek vettünk szereit és az ujjait, lehet, nálunk néhány hónapot, azkórházi ápolás lesz a „me- tán látva, hogy itt a szolgánet” vége. latban szinte egyetlen má- Elmondom, de ehhez Sí kék igénye szerint alakítót- - Az egymillió kilométert sodpercnyi lazítás sincsen szólnom kell a régmúltról... Kozoen megszületett ---------■ már n«m éH p1? hat inkább foglak magukal N ógrádmegyerben születtem. nevű f ám ní kar azóta is ebben élünk, ám a - Nem hiszem. A havi tel- es elmennek njasuve. Kijártam az iskolát, s aztán ben f „ fiúk, ahogy mondják, kirö- jesítmény úgy harmincezer lehet ezer forinttal kevesebmás választásom nem volt, feIei4em a pültek már belőle. Megnősül- körül van, s kevés ahhoz bet keresnek, de jóval nyuminthogy műveljem az őre- _____— ,____ygyarban három unokám van. már a letölthető műszak. galmasabb a dolguk. Mi ídot unk ki. Mi, a feleségemmel már nem éri el? hát inkább fogják magukat Ahol megengedték, hogy gépjártek, három unokám van. Hátradől a széken és fájós — Bánja? Hiszen ez nemderekát tapogatja. Amikor csak bűvszám, hanem dicsőfdSéz“cl^ss?rr- säst noa“““á‘’ ^ sebbek erre már nem vállalkozunk. Mi a befejezésig csináljuk, amit elkezdtünk hajcipekedésbe, a torkot szorongató poros levegő nyeldesésébe, átmentem kocsivezetőnek az AKÖV-höz. tevő falatunk. — S meglett? — Egy bizonyos' mondhatták rólunk, hogy tejben-vajban fUrdunk, ^ de _ Gyakorlat nélkül? 5943-ban, amikor megnősül- ' megfájdulnak a tartóizmok, is meg vagyok elégedve. Haléin, volt már akkora eg- — NÉZZE! BÄR KEVÉS Most is régóta sajog a há- zaviszem havonta a hatezer- fisztenciám, hogy annak LEVEZETETT kilométer volt tam, de húztam-halasztottam nyolcszáz-hétezer ' forintot. alapján ráadhattam a fejem a hátam mögött, mégis égy a családalapításra. — Megint — ahogy ezélgetésünk elején fogalma- mögé ülhessek. Először zott — házkörüli paraszt lett? volsági fuvarokat bonyolítot— Tudja, hosszú idő hu- ként is megbecsülnek, mint DEREKAT FÄJLALVA Kl- szonkiienc év alatt minden- a legrégebbi helyijárati busz- sgR le Cseh jdzsef a busz nap a volán mögött ülni; be- vezetőt. Voltam már Kiváló mptóiims Néhány Percet lebetegszik az ember gerince, dolgozó, kaptam másféle ki- álldogálunk amíg befut a kisebb rossz mozdulatra is tüntetéseket, és a pénzemmel hatos Kezével üdvözli a vezetője, s ő beszól: „Mondd meg a gyerekeknek, hogy hamarosan megyek...” az orvoshoz menést. A mi- Ebből mi szépen, kettecskén, bői alkalmasnak találtak ar- nap aztán, hogy komolyé megélünk a feleségemmel, be- ra, hogy a busz korjnánya fordult a dolog, nem halaszt- Van egy kis kertecském, gyütá- hattam már, hogy beutalót ne mölcsféle, zöldség, krumpli kérjek kivizsgálásra. megterem benne, s a hobbim, Karácsony György nö- talajadottságok, a vízviszonyok, a mikroklíma vagy esetleg szubjektív okok miatt képtelenek, ott nincs más lehetőség: föl kell hagyni a kukoricatermesztéssel. A kínlódást immár senki nem fizeti meg. — Nem tart attól, hogy a vártnál nagyobb számban fognak így dönteni üzemek? — Ez nem reális veszély. Ha egyik-másik termelőszövetkezet meg is szünteti a kukoricatermesztést, nyilván nem almáskertet vagy kendert telepít a kukorica helyére. Ahol a kukorica eredménytelen, ott jól fizethet a búza, vagy valamilyen más kalászos gabonaféle. És a népgazdaságnak nem kukoricára, hanem gazdaságosan megtermelt, gabonára van szüksége. Gádor Iván Takarékos útkarbantartók A Nógrád megyei Tanács Ütkarbantartó Költségvetési Üzem dolgozói évek óta rendszereden takarékoskodnak: az OTP által biztosított KST-nek ez évben 81 tagja van, akiknek az átlagos havi betétállománya eléri a 33 ezer forintot. Év közben ösz- szesen több mint 180 ezer forint kölcsönt vettek igénybe, a napokban pedig a takarékoskodás eredményeként közel 400 ezer forint KST- betét került visszafizetésre. NÓGRÁD — 1932. november 20., szombat
