Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-13 / 240. szám
Hangszóró mellett Elveszett harmónia? — Milyen hang ez?! — csattan fel a főnök. — Ez az én saját hangom, — mondja a beosztott. — Tiz évig egészen máshogy beszélt...! — Mert a beosztottja voltam. __ ? ? 9 — M ost kiléptem." (Részlet Németh Miklós Attila rádió- bio elhangzott publicisztikájából.) ☆ A vox humatia, az emberi hang, a hallgató és a belülről megszólaló, az amelyikre szerencsés esetben hallgatni lehet (a szerencse az ha van egyáltalán ilyen!), az emberi . összhangzat, amely kifejezheti közös dolgainkat, és aztán a zajok, amelyek mindenféle harmónia ellen vannak, amelyek elkerülhetetlennek ítéltetnek elgépiesedő, agyoncsavarozott világunkban; de aztán az egészen másfajták is; olyanok, mint amilyen a zene, vagy a munka elviselhető zaja egy hollóházi, gyári műteremben. Ott, ahol „két csatornán” dolgozik hazánkfia, a világhírű művész: porcelánokra festi modern-régi vízióit Szász Endre... A Szigethy Anna szerkesztette (valamennyi „rádiós nagyágyút” bevető) vasárnap délelőtti Szivárvány — a hangokról szólt gyöngyszemnyi miniriportokban. Igazán stílusos témaválasztás, ha mindez a rádióban, a kizárólag hangra, zajokra, zenére épülő „őskommunikációs” eszközben hangzik el. Mégis, lehetett volna ettől még nagyon is egysíkú, nagyon is zajártalom-centrikus, más szóval a legjobb ötlet is önmaga ellen fordylhnt, ha a kivitelezés nem éppoly igényes, mint maga az ötlet. Az emberi és nem emberi (?) hangokról szóló kis riportok között elvétve sem akadt „kézenfekvő” megközelítés, valamennyi már az első pillanatban odakötötte a figyelmet a rádióhoz, nem lehetett „kihagyni” perceket sem, mert elveszett volna a lényeg, a témát jól sűrítő kezdés... Mit érthettünk volna meg abból, amit Szász Endre festőművész a hangokról elmondott, ha kihagyjuk ezt — a képzőművészeti műfajoknak” „saját hangjuk” van: szénrajznak, tollrajznak, olajnak megfelel a hegedű, a zongora, a zenekar, és hogy a „kétcsatornás” munka egyfelől maga a belső hangra figyelés festés közben, másfelől a zenehallgatás ugyanakkor... „Vannak süketek. Semmihez sincs hallásuk, egymást sem hallják, értik... Ezek új lelkek. Valami, valahol, valamikor megszakadt bennük. Talán tíz generáció múlva jók lesznek valamire...” Mi mire vagyunk még jók (vagy már jók) ez a nagy kérdés! Nekünk van-e még hangunk (vagy már van-e hangunk) ez is nagy kérdés; hogy lehet megőrizni strázsaként az emberi hangot a teljes értékű külsö-belső-egymásra hangolt hallást ebben a harmóniát vesztő korban, amikor sok minden nem divat és sok minden divat. Hát vannak strá- zsák! Vannak őrzők, talán nem is kevesen, talán sokkal többen, mint azt ebben a zajban egyáltalán hinni mernénk! Talán megvan még a harmónia, csak a súlypontokban történt eltolódás... Na persze ez a „talán van meg”, kincstári optimizmus lett és maradt volna, ha csak ezt sugallja a Szivárvány a hangról. Sematikus derűkkel ma már igazán nincs mit kezdeni. A színhangskála amúgy is túlontúl színes, majdnem harsogóan tarka, egyenesen rikító is tud lenni, jó példa erre az a riport, amelyet egy nagy múltú kórussal, annak vezetőjével készített Szél Júlia (a tcfcbiek között Kapussy Rózsa, Holakovszky István, Visy László ripartjai adták a legtöbbet). A kórusmuzsika, a közös éneklés vitathatatlanul a legtökéletesebb reprezentánsa az emberi hangnak, „összhang- zatnak”, mégis, mit hallhattunk a kórusvezetőtől: „kikérheti őket erre, hogy itt énekeljenek, amikor ettől nem les: több a pénzük..." És ezt éppen az kérdezi, aki maga is műveli a harmónia kialakításának áldozatos munkáját, az örök érvényű emberit, a természetest, mert éppenhogy a nem természetes vált természetessé? Az ugyanis, hogy bármilyen összhang kizárólag az anyagiakban lehet vonzó a mai ember számára. A Szász Endre említette „süketség” egyik magyarázata éppen ez lehet. A logopédus ebben a társadalmi diszharmóniát megszólaltató kórusban valóságos szélmalomharcot vív; kezeltjei- nek többsége családi defektussal a háta mögött tanulja meg kínkeservesen, hogy kell a hangokat tisztán képezni, és mindezt egy társadalmi, vállalati segítséggel megszerzett egykori női öltöző barakkjában, az ország egyetlen „központi” laboratóriumában! Küzdelme a tiszta gyermekhangért legalább egyetlen megragadható ponton változtat. Kijavít valamit (a hibás beszédet) anélkül persze, hogy az okok bármiben is változnának.' Való igaz: a hangok értékét is megadják a csendek, de hogy milyenek egymáshoz intézett hangjaink és milyenek csendjeink ez megmutatkozik hagyományos és újszerű kultúráinkban, divatjainkban, szokásainkban, igénytelenségeinkben és igényeinkben. Szükség van a hangra. Szükség van a csendre. Az állandó zajból nem emelkedhet ki semmi. (T. Pataki) Csütörtökön A lengyel televízió estje Folytatja népszerű nemzeti estek sorozatát a Magyar Televízió: ezúttal — csütörtökön a 2-es csatornán — a lengyel televízió mutatja be műsorát. A képernyőn 20 órától jelentkező három és fél órás programot a Mazowsze együttes nyitja meg. A hazánkban is jól ismert, nagy hagyományokkal rendelkező ének- és táncegyüttes mutatós népviseletben pompázó tagjai eredeti lengyel népdalokat és népi táncokat mutatnak be, Lengyelország-szerte szabadtéri múzeumokat hoztak létre az elmúlt évtizedekben. A népi építészet, képzőművészet megvédésére, felújítására hivatott tokarnai skanzenbe kalauzolja el nézőit a múzeum a Szabad ég alatt című rövidfilm. Portréműsor készült Kornél Makuszynskiról, a két világháború közötti Varsó egyik legnépszerűbb újságírójáról és humoristájáról. A film egy kevésbé ismert tevékenysége tükrében, ifjúsági művek szerzőiéként ábrázolja. Magyarországon ritkán látható műsorral is jelentkezik a lengyel televízió: a Dzselela- kölykök című film a majmok utódnevelő magatartásformáit vizsgálja. Jelenetek képet adnak arról: hogyan befolyásolja a majomkölylcök fejlődését az anyai felügyelet, illetve annak hiánya. Az est főműsora a 21.10-kor kezdődő, Saját kérésére című tv-játék. Janina Wleczerska regénye — és a belőle született film — napjainkban játszódik: egy Krakkóban élő, ambíciókkal teli mérnökről mesél. A főszerepet Andrzej Zarnecki alakítja — magyar hangja Szersén Gyula. Az álmaim című könnyűzenei összeállítással búcsúzik a lengyel televízió: a hazánkban is ismert 2-j-l együttes és a népszerű Elsbieta Dmoch énekesnő szórakoztatja késő este a tv-nézőket. (MTI) Magyar—szovjet irodalmi vegyes bizottsági ülés Kedden Budapesten, a Magyar Írók Szövetségének székhazában megkezdődött a szépirodalom kiadására és fordítására alakult magyar—szovjet irodalmi vegyes bizottság XIV. ülésszaka. A bizottság magyar tagozatának vezetője, Jovánovics Miklós, az író- szövetség főtitkára, a szovjet delegáció vezetője pedig Szergej Szártakov, a szovjet írószövetség titkára. A Szovjetunióban 1318- tól napjainkig 250 magyar szerző művét jelentették meg a Szovjetunió népeinek 35 nyelvén több mint 36 millió példányban. Hazánkban. 1945-től az elmúlt év. végéig több, mint 2 500 orosz és szovjet szépirodalmi mű jelent meg, csaknem 36 millió példányban. műsor KOSSUTH RADIO) 8.27: Világablak r.06; óperahármasok 10,05: Diákfélóra 10.35: válaszolunk Hallgatóinknak 10.30: a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének napi zenekara játszik. II. 30: Bizet: C-dűr szimfónia 12.43: Nem a világ vége KI.03: operaslágereit III. 33: Dzscsszmelódiák H.29: Miska bácsi levelesládája »5.03: Bach: d-moll csembaló- verseny 15.28: Az MR 10—14 különkiadása 16 04: Kritikusok fóruma 16.14: Schubert: Esz-dúr trió 17.08í Pénzzavarban vagyunk... 17.30) Pátria — népzenéi hanglemezsorozat 19.30: Dobozy Imre: Az íróra Szabó B. István emlékezik. 82.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 83-30: Operaáriák 00.10: Filmzene PETŐFI RADIO: 8.03: Könnyűzene Szófiából 8.38) Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04, 05 07 jelenti lo.OO: Zenedélelött 12.38! Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16-00: Mindenki Iskolája. Jogtanáes. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 19.00: Zenei Tükör 19.30: Táncházi muzsika 19.48: A Chicago együttes felvételeiből. 20.45: Nemzedékek 21-35: Országtérkép hangjegyekből ’ 82-33: Fekete Mária és Bálint Sándor nótákat énekel. 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, Műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Export fokozása a TVK-ban. Télre készül a hevesi építőipar. — A betakarítás befejezése előtt.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Eszak-maayarországl krónika. (A Heves megyei pártbizottság agltáctós és propagandabl- Zottsága az orosz nyelv oktatásáról táréval. — Népfront-nőbizott- sá“l ülés Miskolcon,! — 18.25— 18.30. Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Távétorna, (igm.l (SZ.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv (ált Isk. 6. oszt.! 8.25: Magyar nyelv. (ált. Isk. 2. Oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. 9.00: Maevat irodalom (ált. isk. 0. oszt.) A magyar ugaron 9.30: Körnvrzetlsmeret (ált. Isk. 2. oszt.) 9.50: «ton! Közlekedj okosan! 9-55: Delta 10.20: örök visszatérés 12.10: Üj-Zéland arany folyói 4 NÓGRÁD — 1982. október 13., szerda Balta Ödön: Grand Hotel Hungária (9.) Bombamerénylet a Dohány utcában A fővárosban és az országban történt bűncselekményeknél ebben az időben sokkalta nagyobb bűntettek történtek a nagyvilágban egy Hitler Adolf nevű személy jóvoltából- És ezek nyomán egyre sűrűbb viharfellegek tornyosultak Magyarország felett. Az ország gazdasági helyzete katasztrofális volt. Az uralkodó osztály, a gyár- tulajdonosok és bankárok továbbra is jól éltek, továbbá még egy réteg, az úgynevezett strohmanok, akik „őskereszté- nyek”-ként „vették ót” a zsidóvállalkozásokat. Mögöttük néha pénzükkel és szakértelmükkel továbbra is a volt tulajdonosok álltak, akik a háttérben, mint csendestársak szerepeltek. Egyszóval, akinek pénze volt, még akkor is jól keresett. Nem így a munkásosztály és nem így az értelmiség nagy része. Példa erre az a riport, ami 1939-ben a Magyar Nemzet szilveszteri számában jelent meg. Alkalmi hómunkásokról szólt, akik nyolcórai munkájukért 3 pengőt kaptak, és még így is boldog lehetett, akit felvettek. Volt köztük egy sereg munka nélküli szakmunkás, de akadt szigorló orvos vagy fiatal mérnök is. A mindennapi kenyérre kellett a néhány pengő. SEBESÜLTEK A ZSINAGÓGA ELŐTT Aznap, amikor a Parlament többsége a második zsidótörvényt elfogadta — pontosan 1939. február 3-án — megdöbbentő bűncselekmény történt a fővárosban: a Dohány utcai bombamerénylet. Délután a rendőri sajtóirodában tartózkodtunk, amikor megkaptuk a hírt, hogy a Dohány utcai zsinagóga előtt bombák robbantak. A helyszínre rohantunk. A templom előtt megdöbbentő kép tárult elénk, a járdán jajgató, véres sebesülteket ápoltak a mentők. Csak annyit tudtunk meg, hogy a templomból távozók közé Ismeretlen tettesek két kézigránátot dobtak. Másnap a lapoknak néhány soros hivatalos jelentést adtak ki: „Folyó hó 3-án, 18 órakor a Dohány utcai izraelita templomból távozó közönség közé ismeretlen tettesek két kézigránátot dobtak. Tizenhárom sebesülés történt. Ezek közül négy súlyosabb, a többi könnyebb természetű- A nyomozás folyamatban van, három egyént őrizetbe vettek.” Az aljas merénylet a társadalom legszélesebb rétegeiben felháborodást keltett. Az ügy előzményeiről a következőket tudtuk és írtuk meg: aznap délután a szokásos istentisztelet volt a zsinagógában, amely hat óra előtt néhány perccel ért véget. A hívők nagy része ekkor elhagyta a templomot. Hirtelen detonációk rázkódtatták meg a levegőt, a templom színes üvegablakai közül több betört. A templom előtt tartózkodók közül sokan sérülten a földre estek, az emberek között, akik még a templomban tartózkodtak, pánik tört ki. A rendőrséggel együtt tüzérségi szakértő is érkezett a helyszínre. Reflektorok fénye mellett készítették el a felvételeket. Már a nyomozás kezdetén feltételezték, hogy merénylet történt, amelynek tettesei előzőleg terepszemlét tartottak. A NYOMOK A TETŐRE VEZETTEK... A templommal szemben levő Dohány utca 1/b számú hatemeletes ház egyik háztartási alkalmazottja elmondta a detektíveknek, hogy rövid idővel a merénylet előtt a VI. ?meleten a liftkamra ajtaja nyitva volt és azon egy hágcsón valaki a ház lapos tetejére igyekezett. Egyik lakó arról szólt, hogy találkozott is azzal a férfival, és megkérdezte tőle, mit csinált a háztetőn. Ekkor már megtörtént a merénylet. Az illető azt állította, hogy a lift gépházában javított valamit. S ezután lerohant a lépcsőházból és eltűnt. A kátránnyal leöntött és kavicsréteggel fedett lapos háztetőn férfilábnyomokat találtak- Ezek egészen a háztető széléig, a Dohány utcai homlokzatig vezettek, amely éppen szemben van a zsinagógával. Egy nappal később a rendőrség az ismeretlen férfiről személyleírást Is adott a lapoknak, három nap múlva pedig újabb részletek kerültek nyilvánosságra. Megállapították ugyanis, hogy nem két, hanem három bombát dobtak a templom elé, és a tettes nem egyedül követte el a merényletet, bűntársai Is voltak. Ezek közül az egyik a Dohány utca 1/b számú házban figyelt, majd maga is felment a tetőre, és segített a bombák ledobésánál. De az utcán is több társa lehetett a merénylőknek, akik vigyáztak, hogy a leleplezés esetén figyelmeztethessék társaikat. A háztetőn megtalálták a bombák gyújtószerkezetét, amelyből kiderült, hogy a tettesek kézigránátokat hajítottak a templom elé. Nem is kettőt, hanem hármat, de a harmadik szerencsére nem robbant fel. KIK VOLTAK A TETTESEK? A széles körű nyomozás során rengeteg házkutatást tartottak. A ház építésénél korábban négyszáz munkás vett részt, így — az akkori időkre jellemző módon — ezek között keresték az esetleges tetteseket. Holott tanú- vallomások hangzottak el egy több tagú társaságról, akik Pesten, majd Budán egy vendéglőben, italozás közben a zsidó templomról beszélgettek; és valami riasztó akciót is emlegettek. Hogy, hogy nem mégsem azon a nyomon folyt a nyomozás, amely a legkézenfekvőbb volt. Nevezetesen nem a szélsőjobboldal és a rendőrség által is Ismert Személyek körében Igyekeztek megtalálni a tetteseket, akiknek a második zsidótörvény után érdekükben állt, hogy pánikot, riadalmat okozzanak. A nyomozás nem is vezetett eredmér^re, noha Heté- nyl Imre, a politikai osztály vezetője, felszólította a sajtóiroda tagjait, napról napra írjanak, amit akarnak, csakhogy ébren tartsák az ügyet. Meg is írtuk többek közt — persze hasból —, hogy a merénylők egy fekete autóval menekültek el a helyszínről. Csak később derült ki, hogy így is történt. De az Is kiderült, hogy a Dohány utcai bombamerényletet Kovarz Emil, a Szólasi-kormány későbbi hírhedt, véres kezű minisztere és bandája követte el annak idején ... — Vége — ☆ Eddig a regényrészlet- Joggal kérdezheti az olvasó, hogy ebben úgyszólván alig esik szó a Grand Hotel Hungáriáról. A szerző tehát magyarázattal tartozik. Harminckét éve, hogy tűzben, robbanások zajúban egy nagyváros ostromának porfelhőjében, 1944 decemberében utolsó heteit élte a szálloda. Helyén most a Hotel Intcrnacontinental áll. A mai nemzedék semmit sem tud arról, hogy tűnt a semmibe az épület elődje. A Hungária, a dzsentrik egykori világa a nyilas országiás heteiben kalandorok, kártyások, bujkálók, üldözök és üldözöttek, az embermentés lehetőségeiből is pénzt csináló figurák menedéke leit, akik a süllyedő hajón az utolsó felvonást várták. A regényben erről is szó esik majd ... TIT-alapszervezet Nagybátonyban A ncgybátonyi 209. számú zet már elkészült. Előadásso- szervezet segítséget kíván Ipari Szakmunkásképző lnté- rozat indul a tanulók részé- nyújtani a szakmni és osz- zetben « tantestület több mint re, előzetes javaslatok alap- tályfőnökl munkaközösségnek fele, (húsz fő) aktív TIT-tag. ]án, a csillagászat, a termé- a továbbképzésekhez, n dolgo- Ez tette lehetővé, hogy kivál- szetl ritkaságok, a földrajzi zók iskolájában előadások tárva a nagyközségi alapszerve- jelenségek világából. De szó fásával kívánja bővíteni azo- zetből önálló alapszervezet ala- lesz az egészséges életmódról, kát az Ismereteket, amelyek kult az elmúlt hónap végén az a mBgyar munkásmozgalom elmélyítéséhez nincs elcgen- intézetben. A programterve- történetéről is. A TIT-alap- dő Idő a konzultációkon, 14.05: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.10: Magyar nyelv (ism.) 14.20: Magyar irodalom (ism.) 14.50: Orosz nyelv (ism.) (SZ.) 15.10: Képmagnösok, figyelem! (ism.) (SZ.) 16.05: Hírek 16.10: Kuczka Péter! Rejtélyes égitest. Tévéjáték. (Ism.) 17.20,: Reklám 17.23: A nyelv világa (SZ.) 18.10: ízlések és pofonok (SZ.) 18.551 A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.00! Reklám 19.10: Tévétorna (SZ.) 13.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-hiradé (SZ.) 20.00: Jogi esetek (SZ.) 20-40: Budapesti zenei hetek 20.50: Budapesti művészeti hetek. 22.201 Tv-híradó 3. (SZ.) 2. MŰSOR: 20-00: Asztalitenisz Szuper Liga, Magyarország—Csenszlová- kiu 21.10: Tv-híradé 2. (SZ.) 21.30: Tudóskluo. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.00: Napjaink városai 20.23': Hangversenyműsor közvetítése Wceska Lipá- ból 81.25: Igen—nem. Szórakoztató vetélkcdöműsor 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Klasszikus tünetek. Tv-komédla 23.05: Hírek 8. MŰSOR: 20.00! Szemed színe. Ifjúsági tv-játék 21.30: Időszerű események 22.00: Gyanús. Jugoszláv tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November l.t Hogyan csináljunk svájelt? -színe*, szinkronizált svájci fiimvlgjáték. Este n-tól: A baraektolva.1. Egy tragikus szerelem története. Bolgár filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Szombat este és vasárnap reggel (16). Angol fllmrel- újftás. — Nagybátonyl Petőfi: Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafUm. — Nagybáto- nyi Bányász: Dögkeselyű (14). színes magyar bűnügyi film. Mesemozi: Kis sün és a bocs. — pásztói Máira: Keoma. Színes olasz western. — Karancslapujíő: Én és Cáterina (14). Színes, szinkronizált olasz film vígjáték. PROTESTÁNSOK (OKTOBER 13. — SZERDA — 20.50 h.)
