Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

Elbúcsúzott tisztétől Helmut Schmidt Kohl az NSZK Véget ért a Pajzs '82 hadgyakorlat Follinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti: A szociélliberális koalíció 13 éves tevékenységének mélta­tása és a tervezett hatalomát­vételi kísérlet elutasítása al­kotta a gerincét annak a be­szédnek, amelyet Helmuth Schmidt nyugatnémet kancel­lár a bonni parlament pénteki ülésén mondott el. A konstruktív bizalmatlan- sági indítvány feletti vitában elsőként felszólalt Schmidt le­szögezte: az 1980-as, országos választások eredménye az NSZK lakosságának meggyő­ző állásfoglalását bizonyítot­ta a szocialliberális koalíció mellett. 1981. augusztusától azonban Genscher fokozatosan eltávolodott az eredeti meg­állapodástól, a közös politikai célkitűzésektől, és a mai nap a keresztény uniópártokkal kí­ván szövetségre lépni. A nyugatnémet választók hosszú évekig nem fogiák el­felejteni ezt a magatartást — jelentette ki Schmidt a szoci­áldemokrata képviselők nagy tapsától kísérve. A kancellár megállapította: a mostani indítvány alkot­mányjogilag törvényes, de mi­vel nem élvezi a választók tá­mogatását, nincs erkölcsi alap­ja. Schmidt erős kételyét han­goztatta azzal kapcsolatban, hogy a keresztény pártok és a liberálisok tartani fogják ma­gukat mostani ígéretükhöz, és 1983. márciusában valóban ki­írják az új választást. Ezek után Schmidt az SPD politi­káját foglalta össze. Az NSZK lakossága meg­értette — és ez a béke bizto­sítása szempontjából is elen­gedhetetlen —, hogy nélkülöz­hetetlenül szükség van a szo­cialista országokhoz fűződő jó viszonyra — mondta. Ugyan­akkor leszögezte: az NSZK a jövőben is szilárdan kitart a NATO, a Közös Piac és az amerikai—nyugatnémet barát­ság mellett. Ez azonban nem vezethez ahhoz, hógy az NSZK barátaival szemben lemondjon saját nemzeti érdekeinek kép­viseletéről. A béke megőrzése szempont­jából különös fontosságú a két német állam viszonya, ezért folytatni kell az NDK- val a párbeszédet, a nemegy­szer kemény tárgyalásokat — hangsúlyozta Schmidt. A békére a legnagyobb ve­szélyt a jelenleg folyó fegy­verkezési verseny jelenti. A cél az, hogy a nagyhatalmak szereljék le nukleáris fegy­verzetüket. Az NSZK-nak to­zott, és néhány hónapos eset­leges javítás után a munka- nélküliség további emelkedé­séhez fog vezetni. A gazdasá­gi nehézségek minden ország­ban szükségessé teszik az élet­színvonal-csökkenést, de ez nem vezethet oda, hogy a ter­hek kizárólag a kisemberekre nehezedjenek. Az SPD eluta­sítja, hogy a nemzeti jövede­lemből a szegényebb rétegek rovására a gazdagabb rétegek kapjanak nagyobb részt, és azért szállt síkra, hogy a ter­heket minden réteg arányosan viselje — mondta a tisztétől búcsúzó kancellár. A nyugatnémet parlament pénteken megvonta bizalmát Helmuth Schmidt kancellár­tól és Helmuth Kohlt, a ke­reszténydemokrata unió elnö­két választotta meg az NSZK kancellárjává. A keresztény uniópártok és a szabaddemokrata párt által vábbra is kritikusan és ősz- közösen beterjesztett konstruk- tönzően kell figyelemmel kí­sérnie a Genf ben folyó ameri­kai—szovjet tárgyalásokat. „Ha azonban amerikai bará­taink erőfeszítései ellenére ezek a tárgyalások nem vezet­nének sikerre, akkor végre kell hajtani, az új amerikai közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-európai telepítését” — jelentette ki Schmidt. Gazdasági kérdésekről szól­va, Schmidt hangsúlyozta, hogy a CDU—CSU és az FDP gazdasági programja elhibá­tív bizalmatlansági indítvány­ra 256 képviselő szavazott. 235 képviselő elutasította az indítványt, 4-en tartózkodtak a szavazástól, Kohlnak össze­sen 249 szavazatra volt szük­sége megválasztásához. Ezzel a kisebbségi szociál­demokrata kormányt a Kohl —Genscher vezette keresztény­liberális koalíció váltja fel. Helmut Kohl, aki sorrendben az NSZK hatodik kancellárja, még pénteken délután letette a hivatali esküt. Az afro-ázsiai népek küldötteiként A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására látoga­tott hazánkba az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezeté­nek (AAPSO) Nuri Abdul Hazzak főtitkár vezette kül­döttsége. A delegáció tárgya­lásokat folytatott a Magyar Szolidaritási Bizottság és tár­sadalmi szervezeteink vezetői­vel a kölcsönös kapcsolatokat érintő kérdésekről. Ellátogat­tak Tolna megyébe, és felke­resték a bátaszéki termelőszö­vetkezetet is. A küldöttséget pénteken fogadta Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, s Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra. Magyarországi látogatása be­fejeztével a küldöttség pénte­ken sajtótájékoztatót tartott a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Amint azt Nuri Abdul Rázzák főtit­kár elmondta: szervezetük hu­szonöt évvel ezelőtt alakult, s fő céljául a szabadságukért, függetlenségükért küzdő moz­galmak támogatását tűzte ki. A gyarmati iga alól felszaba­dult népek gazdasági építő­munkájának segítése a közel­múltban vált az egyik legje­lentősebb feladatukká. A Kai­róban székelő szervezet nem tartozik egyetlen kormány fennhatósága alá sem, önál­lóan alakítja ki politikáját, követendő taktikáját. Ilyen minőségben fontos szerepet tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában, meg­figyelőként rendszeresen részt vesz a csúcsértekezleteken, s tagja az el nem kötelezettek koordinációs bizottságnak. A közel-keleti helyzet kap­csán a főtitkár rámutatott: Iz­raelnek ki kell vonulnia a megszállt arab területekről, s biztosítani kell a palesztin nép önrendelkezési jogát. Arra a kérdésre válaszolva, milyen eredményeket értek el a har­madik világ országainak gaz­dasági támogatásában, Nuri Abdul Rázzák elmondta, hogy a térség álltimai a fejlődés el­lenére is nehézségekkel küsz­ködnek. Elsősorban a tőkehi­ány miatt, amely gátat szab a nagyobb mérvű beruházá­soknak. A főtitkár végezetül elmondta: szervezete készül az cl nem kötelezett országok mozgalmának soron következő, Üj-Delhiben tartandó VII. csúcstalálkozójára. Osztrák lapok Lázár György látogatásáról Élénk visszhangot keltett az osztrák sajtóban Lázár György miniszterelnök csü­törtöki bécsi sajtóértekezlete. Az APA osztrák hírügynök­ség két tudósításban számolt be az elhangzottakról, kiemel­ve részben a kétoldalú ma­gyar—osztrák kapcsolatokról mondottakat, részben pedig kormányfőnk kijelentéseit iá KGST-tagállamok tervezett csúcsértekezletéről. Az oszt­rák rádió ismételten hírt adott a sajtóértekezletről, a tv esti híradója pedig hely­színi tudósítást sugárzott. A televízió idézte Lázár György szavait arról, hogy megbizo­nyosodhatott ausztriai láto­gatásán: mindkét fél érdeké­nek tartja a jószomszédi kap­csolatok továbbfejlesztését- A tudósítás beszámolt a magyar kormányfőnek arról a kije­lentéséről is, hogy osztrák vállalatok számíthatnak újabb magyarországi megrendelé­sekre — amennyiben ver­senyképes ajánlatokkal jelent­keznek. A pénteki lapok közül az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt lapja kiemel­te Lázár György megállapítá­sát, hogy Ausztria hazánk második legfontosabb tőkés kereskedelmi partnere, függő pénzügyi problémáink nin­csenek és a gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztése kí­vánatos. A lap idézte a mi­niszterelnököt arról, hogy Magyarország támogatja a semleges és az el nem köte­lezett országok javaslatát a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó si­keres befejezésére s végül rá­mutatott: Kreisky kancellár újabb Magyarországra szóló meghívást fogadott el. A Die Presse Lázár György­nek azokat a kijelentéseit ál­lította előtérbe, amelyek a KGST-országok tervezett csúcsértekezletével foglalkoz­tak. Erőt sugárzó, impozáns tá­bori díszszemlét tartottak pén­teken Burgaszban a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek a „Pajzs ’82’’ hadgyakorlaton részt vett csapatai, köztük a. magyar néphadsereg kijelölt- alakulatai. A díszszemlét megtekintette Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bol­gár államtanács elnöke. Ott voltak a tagállamok katonai sekre a gyakorlat fedőneve ön­magában választ ad. A gya­korlat nem irányult sem 'Bul­gária szomszédai, sem pedig bármely más ország ellen. A világ haladó és, józan gondolkodású emberei mind jobban meggyőződhetnek ar­ról, hogy a Varsói Szerződés az emberiség legnagyobb jótéteményét, a békét szolgálja. A Varsói Szerződés szervezete nagymér­igyekeznek megnehezíteni együttműködésüket. A Varsói Szerződés tagállamainak eb­ben a helyzetben különöse» nagy éberséget kell tanúsíta­niuk és konkrét intézkedése* két kell tenniük védelmi ké­pességük megvédésére. A „Pajzs ’82” befejezése' alkalmából Todor Zsivkov Vik­tor Kulikov marsallnak, Ana- tolij Gribkov hadseregtábor­noknak és a tagállamok hon­küldöttségei, köztük a Czinege tékben hozzájárult ahhoz, hogy védelmi minisztereinek, köz­r - _ _________. i’ 1 Tn.. _ X Airii- P-jilSarío T oÍACnol/- í­L ajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter által veze­tett magyar delegáció. A dísz­szemlén, Dobri Dzsurov had­seregtábornok, bolgár nemzet- védelmi miniszter, a gyakor­lat vezetője és Viktor Kuli­kov, a Szovjetunió morsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka mondott beszé­det. Dobri Dzsurov beszédében kiemelte: a „Pajzs ’82” céljai­val és feladataival kapcsolat­ban nyugaton felvetett kérdé­Európa népei negyedik évti­zede békében élnek. Viktor Kulikov marsall el­ismeréssel szólt a gyakorla­ton részt vett törzsek és csa­patok magas fokú felkészült­ségéről és hangsúlyozta, hogy az egyesített fegyveres erők a jövőben is őrködnek a szocia­lista országok vívmányai és az egyetemes béke védelmén. Kulikov marsall beszédé­ben felhívta a figyelmet arra, hogy az imperialisták meg­próbálják kiélezni a szocialis­ta országok belső helyzetét, tűk Czinege Lajosnak átnyúj­totta a Gleorgi Dimitrov szüle­tésének 100. évfordulója alkal­mából alapított emlékérmet. Egyidejűleg emléktárgyat adott át a gyakorlaton kivá­lóan helytállt katonáknak. Kö­zöttük Takács András zászlós­nak. * Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén részt vett a „Pajzs ’82” had­gyakorlaton, tegnap hazaérke­zett Bulgáriából. Felmentették tisztségéből az ezredest Á bejrúti mészárlás fejleményei Basir Gemajel, a falangista langista fegyveres szervezet izraeli hadseregnek a libano: fegyveresek parancsnoka és titkosszolgálatának vezetője ni palesztin menekültek kér­megválasztott libanoni elnök irányítja, ugyanaz az ember, désével foglalkozó bizottságot aki a tömeggyilkosságokat ve- vezette. Tartalékállományba zényelte. helyezését azzal indokolták, A lap azt is feltárja, hogy hogy fegyelmi vétségeket ko­sáron izraeli hadügyminisz- vetett el. Az ezre is ugyanis tér számított a vérfürdő lehe- aggodalmának adott hangot a tőségére, amikor parancsot libanoni menekültek sorsával adott a falangista fegyveresek kapcsolatban és izraeli újsá­beengedésére a- bejrúti pa- gokban arról írt cikket, hogy tervezte meg a bejrúti pa­lesztin menekülttáborok elle­ni támadást — közölte a Washington Post. Az ameri­kai lap vezércikkében azt írja, hogy az azóta meggyil­kolt Basir Gemajel nem kife­jezetten vérfürdőre adott pa­rancsot, „csak? - tisztogatásra leszttn menekülttáborokba. A és a palesztinok megfélemlí- lap értesülései szerint a mé- tésére, azzal a céllal, hogy Li- száriás lehetőségét Sáron és banonból való menekülésre több Izraeli katonai vezető kényszerítsék őket Hangsú- tanácskozásán megvitatták lyozza, hogy a hivatalos liba- még a fegyveresek beengedé­noni vizsgálattól semmilyen érdembell részletet nem lehe­tett várni, mivel azt a fa­egyes izraeli katonák brutá­lisan lépnek fel a dél-libano­ni palesztin lakossággal szem­ben. Az ezredes megírta, hogy olyan utasítást kapott az ille­tékes minisztertől, amelynek se előtt. értelmében a menekülteknek Felmentették tisztségéből Libanonból Szíriába való át- azt az izraeli ezredest, aki az költözését kell „elősegítenie”. Afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Babralc Karmainak, az Afgá- nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsa elnöké­nek vezetésével hétfőn afgán párt- és állami küldöttség ér­kezik hazánkba, hivatalos ba­ráti látogatásra. (MTI) Szovjet békedokumentumok Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken Ja­vier Pérez de Cuellarhoz in­tézett levelében az ENSZ tagországai elé határozati ja­vaslatként terjesztette a Szov­jetunió szerződéstervezetét „a nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérletek haladéktalan beszüntetéséről és betiltásá­ról". A dokumentum, amelyet ugyancsak pénteken tettek közzé az ENSZ leszerelési bi­zottságában való megvitatás céljából, előirányozza, hogy a szerződésben részt vevő or­szágok vállaljanak kötelezett­séget mindennemű nukleáris fegyverrel végzett kísérleti robbantás betiltására, meg­akadályozására, és az ilyen robbantásoktól való tartózko­dásra minden fennhatóságuk és ellenőrzésük alatt levő szférában, ’ Fontos pontja a szerződés- tervezetnek az, amely mora­tóriumot irányoz elő a bé­kés célú nukleáris robbantá­sokra. Ennek értelmében az aláírók tartózkodnak az ilyen robbantások ösztönzésétől, vagy a kísérletekben való részvételtől, amíg (az álla­mok) nem tisztázzák az ilyen jellegű robbantások végleges rendjét. A nukleáris robban, tásokról szóló szerződés ha­tályba lépését követően, ha­ladéktalanul megkezdődnek a tárgyalások a békés célú robbantások rendjének vég­leges megállapítása céljából. i************* **-*•****** A AAAAA-ArAAAAAAAAAriAAAAAAA ******** A*AAAAAAAA+A*AAAAAk » A * ft *»*** *** ♦* » » Stuber Sándor, az MTI munkatársa írja: Afganisztán függetlensé­gét 1919-ben kiáltották ki, s a korábban an­gol érdekszférába tartozó or­szág szuverenitását — a fia­tal szovjet állam diplomáciai és politikai támogatása ré­vén — Nagy-Britanniával is sikerült elismertetni. Az 1930-as évektől az ország bel­politikáját burzsoá reformtö­rekvések jellemezték, külpo­litikáját pedig a pozitív sem­legesség. Afganisztán nem vett részt a második világ­háborúban. A monarchiát 1973-ban a haladó erők és a katonaság támogatásával Mohammed Daud döntötte meg, kikiált­va a köztársaságot. Daud alapvető gazdasági, társadal­mi változásokat, forradalmi átalakulást ígért, mindezek megvalósításával azonban adós maradt. Miután a had­sereg támogatását is elvesz­tette, 1978 áprilisában az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt vezetésével megdöntötték hatalmát, létrejött az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság. A vezetés radikális változtatásokba fogott, de programja nem számolt az ország társadalmi, gazdasági körülményeivel. Súlyosbítot­ta a helyzetet, hogy megbom­lott a forradalmat irányító Baráti kapcsolatok NÓGRÁD — 1982. október 2., szombat párt egysége, az áprilisi for­dulatban részt vett több ha­ladó politikust eltávolítottak a közvetlen irányításból. 1979. szeptemberében Hafi- zullah Amin átvette a hatal­mat és a belső feszültsége­ken diktatórikus eszközökkel próbált úrrá lenni, nem kí­mélve a párt tagjait sem. Ez­zel megtört a forradalom lendülete, meggyöngült a párt és a tömegek kapcsolata. 1979- december 27-én az or­szág irányítását Babrak Kar­mai vezetésével a párt leni­ni alapokon álló, realista po­litikát folytató része ragadta magához, amely az ország forradalmi vívmányainak és függetlensége megvédése ér­dekében sürgős segítségért fordult a Szovjetun lóhoz. A szovjet kormány az 1978-as kétoldalú egyezmény alapján teljesítette a kérést és az or­szágba szovjet csapategysé­gek vonultak be. Afganisztán népe napjaink­ban — az Afganisztáni Népi Demokracikus Párt vezetésé­vel —, az ellenforradalmi bandák ismétlődd támadásai közepette az ország belső rendjének megszilárdítását, a társadalmi-gazdasági fel­emelkedés megvalósítását, a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítését tartja legfőbb céljának. Bár a magyar—afganisztá­ni államközi kapcsolatok tör­ténete 1956-ra nyúlik vissza — a két ország ekkor vette fel a diplomáciai kapcsola­tot —, a kétoldalú kontaktu­sok csak a hetvenes évek végén váltak rendszeressé. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke 1977-ben hivata­los látogatást tett Kabulban. Az 1978-as forradalom új alapokra helyezte a két or­szág kapcsolatát. Az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaságot Magyarország az elsők között ismerte el, s ez­után került sor 1978-ban Ka-, búiban, majd 1980-ban Bu­dapesten a nagykövetségek lé­tesítésére. 1979. december 29- én, a forradalom második szakaszának kezdetekor a ma­gyar párt- és állami vezetők táviratban üdvözölték Babrak Karmait, majd 1980. január 10-én hazánk kormánytilta- kozatban biztosította szolida­ritásáról és támogatásáról az afganisztáni nép forradalmi ügyét. A magyar külpolitika azóta is arra törekszik, hogy előse­gítse az Afganisztán körül ki­alakult helyzet rendezését, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság 1981. augusztusá­ban közzétett kormánynyi­latkozata, valamint az e kér­déssel foglalkozó szovjet ja­vaslatok szellemében. Ha­zánk az Afganisztánban zajló forradalmi folyamat megerő­södését elsősorban a két or­szág közötti sokoldalú együtt­működés fejlesztésével támo­gatja. A tömegszervezetek közötti kapcsolatok erősödé­sét jelzi, hogy a KISZ, a SZÓT, a Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsa delegációkat cserélt afganisztáni partnerszerveze­tével, s ennek nyomán együtt­működési megállapodások is születtek. Most került sor a kapcsolatfelvételre a két or­szág írószövetsége között, s a közvetlen együttműködés kereteinek megteremtésén munkálkodik a TOT és az afgán szövetkezetek orszá­gos tanácsa is. Az anyagi lehetőségekhez mérten társadalmunk segé­lyekkel is támogatja a ka- buli konszolidációs folyama­tot; a Magyar Szolidaritási Bi­zottság évente küld segély- szállítmányokat Afganisztán­ba. A magyar—afganisztáni gaz­dasági kapcsolatok alapját az tű termékeknek, így például a mazsolának és az irhakabát­nak is. A magyar kivitel ed­dig, főleg gyógyszerekből, fo­tóanyagokból és izzólámpák­ból állt, de idén műtrágyával és aluminium nyílászáró szer­kezetekkel is bővült. A gaz­dasági kapcsolatok további fejlesztésének igénye kölcsö­nös, s e szándék megvalósí­tását segíti, hogy idén augusz­tusban magyar kereskedelmi képviselet kezdte meg mun­káját Kabulban. A két ország kulturális ér­tékeinek kölcsönös megismer­tetésében, a művelődési és a tudományos intézmények együttmunkálkodásában is az utóbbi években váltak széle­sebb körűvé a kapcsolatok. Jelenleg is mintegy száz afga­nisztáni fiatal tanul a magyar felsőoktatási intézményekben, s az idén aláírt kétéves kul­turális megállapodás alapján megtörténtek az első lépések a művészeti szövetségek, vala­mint a tudományos akadémiák közötti kapcsolat felvételére. Külön együttműködési megál­lapodást kötött a két ország hírügynöksége, rádiója és te­levíziója. Babrak Karmai közelgő lá­togatása, amely a magyar és 1974-ben aláírt kereskedelmi az új legfelsőbb szintű afga- megállapodás képezi, amely nisztáni vezetés első közvetlen rögzíti a legnagyobb kedvez- kapcsolatát jelenti, lehetősé« meny elvét. A behozatal jó get teremt a két párt és állam részét a juhbél teszi ki, de együttműködésének elmélyítő« Bövekvő az aránya más, első- sere, a további közös feladat sorban mezőgazdasági erede- tok kijelölésére.

Next

/
Thumbnails
Contents