Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

A VÉG¥ÉPSZER salgótarjáni gyárában u ez évi rende­lési állomány,legfontosabb része a DKV részére szállítan­dó KRAKK üzemi berendezés, melynek értéke több mint öt­venmillió forint, A már legyártott részeket folyamatosan szállítják Százhalombattára. A vásárlók tájékoztatására Bútorcsere, javítás Négrádban A Fegyaeetófc Megyei Tanácsa (FMT) a közeljövőben tárgyalja a Lakásberendezés, bútorellátás ak­tuális gondjait. Ennek során érin­ti a garanciális javításokkal kap­csolatos visszásságokat, a fogyasz­tókat bosszantó ügyintézést. ’ Az idevonatkozó rendelet értel­mében a jótállási kötelezettségek teljesítéséért a vásárlóval szemben az értékesítő vállalat felelős. Biz­tosítani kell t©kát, hogy a gyártó ipari vállala*, illetve import ese­tében a külker vállalat szerződés­ben gondoskodjon a garanciális javításról. Ha a termék nem ja­vítható, vagy javítás után sem használható, továbbá, ha a javí­tás 30 napnál hosszabb időt vesz igénybe, illetve a vásárlástól szá­mított 72 órán belül meghibáso­dik, ki kell cserélni azonos típu­sú termékre. Ha erre nincs le­hetőség, a vételárat vissza kell fizetni, vagy a különbözet elszá­molása mellett más terméket kell részére kiadni. Ekkor a jótállás időtartama újra kezdődik. A díj­mentes visszaszállításról a jótál­lásra kötelezett gondoskodik. A garanciális javítást és az ezzel kapcsolatos ügyintézést országo­san a Bútoripari Garanciális Köz­pont végzi. Információink szerint Igen visz- szás helyzet I« kialakult néhány vevő esetében jogos reklamációik során. Például Boros Sándor sal­gótarjáni, Tóth József pásztói la­kosok „Darling*’ típusú ülőgarni­túrái igen komoly gyártási hiá­nyosságokra visszavezethető, hasz­nálat közben felszínre került hi­bákkal jutottak a panaszosokhoz. Hónapokig tartó elkeseredett leve­lezés után sem sikerült a jogos panaszt elintézni, noha a Garan­ciális Központ szakembere is végzett helyszíni vizsgálatot, meg­állapította a hibák sorát — az in­tézkedés mégis elmaradt. Az ügyről a megyei kereske­delmi felügyelőség csak később szerzett tudomást. Ekkor KERMI- vizsgálatot vett igénybe. Boros Sándor panasza elintéződött. A másik esetet az FMT most hozta tudomására, várható tehát a ha­tékony intézkedés. Hasonló esetek előfordulása so­rán felhívjuk a vevők figyelmét jogaikra és arra, hogy elintézet­len jogos panaszaik orvoslása cél­jából forduljanak a Fogyasztók Megyei Tanácsához, vagy a keres­kedelmi felügyelőséghez. Molnár Tibor, az FMT titkára 1 Porfpropaganda 1982/83 kővetkező napokban - több hő­napos előkészítő munka után megkezdődik az oktatás a párt tömegtaníol/amain is. Megélénkül az ok* látási kabinetek, propagandistaklubok láto­gatottsága, benépesülnek a mozgalmi he­lyiségek s a megyében mintegy tízezer ember - zömében párttag -* tanulmá­nyozza szervezett keretek között a marxiz- mus—leninizmus elméletét, politikánk elvi alapjait, lényegi vonásait. Napjainkban - a társadalmi fejlődés összetettebb, sok szempontból nehezebb szakaszában - fokozódik a közvélemnény politikai befolyásoltságának szerepe, a stabilitás és a megújulás jelentős részben attól függ, hogy a párttagok és párton kívüliek mennyire ismerik, értik o szocia­lista építés változó feltételei, új követel, ményeit, mennyire egységesek azok vég­rehajtásában, a nehézségek leküzdésé­ben. Most olyan körülmények között kell az emberek hitét, elkötelezettségét, opti­mizmusát megőrizni, megerősíteni, amikor a kiegyensúlyozottság, a biztonságérzet, mint alaptendencia kedvezőtlen hatású tényezők egész sorával párosul. Nem kis feladat megértetni, elfogadtatni, hogy vív­mányaink megtartása is csak az eddiginél nagyobb erőfeszítések árán lehetséges. Ebben a helyzetben méginkább szükség van az okos érvekre, az értő szóra, az újonnan felmerülő, szokatlan kérdésekre is őszintén, türelmesen reagáló politikai munkára. A közhangulat formálásában, a meg­győzés folyamatában továbbra is elsősor­ban a párt és a tömegok közötti köl­csönös bizalomra, közmegegyezésre épít­hetünk, a következetes politikai gyakorlat ad erőt, erkölcsi energiát az újszerű fel­adatok, a gondok megoldásához. Válto­zatlanul fontos, hogy a tájékoztatás nyíl­tan informálja az embereket az alapvető célokról, megvalósulásuk realitásairól, sok­oldalúan elégítse ki a politikai kérdések iránti tömegméretű érdeklődést. Az ideo­lógiai munkában egyaránt erősödik az el­méleti szilárdság, következetesség és a valóságos társadalmi problémákhoz való szorosabb kapcsolódás, az érdemi reagá­lás igénye. Szükségszerűen nagyobb hang­súlyt kap a tömegoktatás mozgósító, szer­vező szerepe, hisz nincs még egy olyan fóruma az agitációs és propagandamunká­nak, amely ilyen rendszeres alkalmat biz­tosítana az aktív politizálásra, a munka­helyi, lakóhelyi környezettel, tevékeny­séggel közvetlenül összefüggő politikai, ideológiai kérdések alapos megvitatására, a különböző nézetek, vélemények szembe­sítéséré. így - az eszmecserék nyomán - jut el a kis közösségekig, az egyes embe­rekig eszméink igazsága, konkretizálódik a helyben befolyásolható, megoldandó tennivaló. Az ^együttes gondolkodás jól segíti a feladatokkal való értelmi és ér­zelmi azonosulást, ami viszont lényeges feltétele a tudatos munkának, a cselek- vőkészség, aktivitás kibontakoztatásának. A tömegpropaganda főbb tartalmi fel­adatai a XII. kongresszus határozatából következnek, annak végrehajtását szolgál­ják. A Központi Bizottság 1976 októberi határozatában és a pártoktatás középtá­vú terveiben megcélzott minőségi fejlesz­tés szempontjai ugyancsak folyamatosan érvényesítendők. Az alapdokumentumok sorát a különböző színtű éves tervek egé­szítik ki. A propaganda tartalmát egyér­telműen gazdagítják az ideológiai munka bármely terüleiét érintő döntések és ter­mészetszerű következményei vannak a nem ideológiai jellegű központi és helyi állásfoglalásoknak is. A pártoktatás szá­mára is tanulságosak a kőrelmúft elméle­ti tanácskozásai, tudományos konferen­ciái. Sok felhasználandó tapasztalat hal­mozódott fel a pártalapszervezetek esz­mei, politikai nevelő munkájának tanulmá­nyozása során. Az aktuális feladatok ér­telmezésében irányadó lehet a vezető po­litikusok egy-egy beszéde, nyilvános sze­replése. A fentiek figyelembe vételével a most induló oktatási év egyik kiemelt tartalmi feladata a szocialista rendszer előnyei­nek és lehetőségeinek elemzésében fogal­mazódott meg. Ez azért időszerű, mert a világpolitikai és gazdasági helyzetben a következőkben is feszültségek várhatók és számolni kell azzal, hogy a két társadalmi, gazdasági rendszer harca, versengése az előző évekhez képest élesebb formákat ölt. Érvekkel, tényekkel kell bemutatni a szo­cializmus és ezen belül cí Szovjetunió tör­ténelmi útját, azokat a mélyreható vál­tozásokat, amelyeket az egész emberiség és az egyes népek életében eredménye­zett. Erre jó alkalmat kínál a Szovjetunió államiságának közelgő 60. évfordulója és a megyében a propaganda számára is jelent feladatot Kemerovo és Nógród más­fél évtizedes testvérkapcsolatának mélta­tása. / Érzékelni kell a pártoktetás hallgatóival, hogy a burzsoázia a kapitalizmus súlyos válságát az emberiség válságaként igyek­szik feltüntetni. Ezzel szettben szükséges tudatosítani, hogy a kapitalista világ ba­jai nem oldhatók meg a rendszer felszá­molása nélkül, a szocializmus pedig ép­pen saját alapjának továbbfejlesztésé­vel győzi le a nehézségeket. Hitelesen keli ábrázolni a szocialista társadalmi fejlődés folyamatát, ellentmondásos jel­legét, számolva azzal, hogy a szocializ­mus — mint valóságos jelenünk gyakor­lata - nem mindenben elégíti ki a köz­tudatban élő - gyakran illúziókkal, szélső­séges igényekkel terhes - szocializmus­képet. A gazdasági kérdések súlyponti szere­pének a propagandában is érvényesülnie kell. A közgazdasági tudat formálásnak feladatai egy hosszabb, több éve megkez­dett folyamatba illeszkednek, az 1973 de­cemberében kimunkált gazdaságpolitikai elvek gyakorlati megvalósulását szolgálják. Indokolni, magyarázni kell azokat a törek­véseket, intézkedéseket, amelyek a nép- gazdasági egyensúly helyreállítását, a nemzetközi versenyképesség javítását, a fizetőképesség megtartását szorgalmaz­zák. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a külgazdasági kapcsolatok sze­repére, a külső feltételekhez jobban al­kalmazkodó gazdasági magatartás poli­tikai támogatására. Lényegesen többet és mélyebben kell foglalkozni a KGST együtt­működés eredményeivel, objektív lehető­ségeivel. Rá kell irányítani a figyelmet a gazdasági fejlődés belső követelményeire és konkrét feladataira: a hatékonyság, a termelési szerkezet, a termékek minősége, a gyártás gazdaságossága, a munkafegye­lem, a szervezettség kérdéseire. Jobban figyelembe kell venni az üzemek, vállala­tok adottságainak, távlatainak különböző­ségét. Erősíteni kell a szocialista tulajdon­ra épülő kisvállalkozások, a kiegészítő tevékenységi formák szerepének elismert­ségét. szintén, a lényeges gondokat, fe­szültségeket is bemutatva kell foglalkozni az életszínvonal és szociálpolitika kérdéseivel. A propaganda sokoldalúan magyarázza a termelés és el­osztás összefüggéseit, egymásra utaltsá­gát életszínvonal politikánk változatlan alapelveit. Tudatosítsa a differenciált bé­rezés gazdasági és politikai szükségsze­rűségét, a munkával nem arányos jöve­delmek kiáramlásának veszélyeit, érveljen a szabályozott áremelés, — változatlan árukínálat gyakorlata mellett. Mutassa be, hogy szociálpolitikánk fő törekvése az ala­csonyabb jövedelmű rétegek - pályakezdő!: nagycsaládosok, kisnyugdíjasok — sok­jainak mérséklése szociálpolitikánk fő tö­rekvése. Bizonyítsa, hogy társadalmi mé­retekben érvényesül az életszínvonal meg­őrzésének- programja és vállaljon mozgó­sító, ösztönző szerepet abban, hogy véd­jük meg eddigi vívmányainkat. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kap a hallgatóság történelmi tudásának fej­lesztése. A differenciált társadalomszemlé­let hozzájárul a politika állandó és válto­zó elemeinek dialektikus értelmezéséhez, a reálisabb nemzeti önismeret kialakításá­hoz. A fő figyelmet a felszabadulás utáni egész fejlődés és azon belül az elmúlt ne­gyedszázad kérdéseire kell fordítani. 5 tör­ténelmi tapasztalatok tanulságait jobban kell hasznosítani a jelenkori tájékozódás­ban, napjaink nehézségeinek megoldásá­ban. Egyrészt politikai érdek, hogy a köztu- detban teljesebb, árnyaltabb kép ala­kuljon ki az építőmunka nemzetközi felté­teleiről, másrészt a propaganda tömeg­igényét elégíti ki, amikor értelmezi, ma­gyarázza a világhelyzet alakulását, a nem­zetközi munkásmozgalom hangsúlyos kér­déseit. Jelentős szerepe van abban, hogy kialakuljon és fejlődjön az események, fo­lyamatok osztályaiapon történő megítélé­sének készsége. Fontos feladata, hogy be­mutassa a társadalmi haladás fő erőit, a Szovjetunió, a szocialista országok követ­kezetes békepolitikáját, együttműködésük elvi, internacionalista jellegét és erősít­se az imperializmus agresszív természeté­nek, fegyverkezési törekvéseinek, az eny­hülés eileni provckációnak kritikáját. A megnövekedett feladatoknak, maga­sabb követelményeknek a propaganda csak tudatosabb - a megszokott, sokszor formális, rutin elemektől mentes — irányí­tással tud eleget tenni. A pártszerveknek, alapszervezeti vezetőségnek mindenek előtt arra kell nagyobb figyelmet fordita- niok, hogy a foglalkozásokon felhalmozó­dó politikai tapasztalatok a döntésekben, a pártmunka egészében hasznosuljanak. n z egyre korszerűbb szervezeti kere­tek, aktualizált tananyagok nem kis métékben járulnak hozzá a hatékonyabb propagandamunkához, de az ismeretek közvetítésében, a vitaszellem ki­bontakoztatásában, a szemináriumi cso­port közösséggé formálásában a központi szerepet a propagandistáknak kell vállall- niok. Felelősségteljes pártmegbizatás a marxizmus—leninizmus propagandistájának lenni: eszméink építő kifejtése, a másként gondolkodó emberek meggyőzése, _ tudá­suk, magatartásuk minősítése révén is erő­síteni az alkotó erők együttműködését a soron lévő politikai, gazdasági ideológiai feladatok megoldásában. Ehhez elsősorban folyamatos tanulásra, önképzésre, igényes tájékozódásra van szükség. De nem nél­külözhetik a propagandisták felkészültsé­gük rendszeres megújítását, munkájuk se­gítését, erkölcsi megbecsülését sem. Dr. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője RITKA, nyughatatlan em­ber Pásztor István. Nehezen viseli a széken üldögélést —, hol az ablakhoz ugrik, ki pöc­cinteni a Kossuth hamuját a fűbe, hol az ajtó üvegén át pillant ki a műhelybe. A be­szélgetést is inkább tűri, mintsem részt vesz benne. Nem szokta meg az effajta kérdezősködést. Kinek is jut­na eszébe mindenféle szemé­lyes dologról faggatózni nála, mikor csaknem húsz eszten­deje naponta együtt töltik itt a nem is mindig nyolc órát. Pásztor István, Kányás- bányaüzem Tiribes-aknájának villamosműhely csoportvezető­je tehát kicsit felvonja ■ a szemöldökét, aztán beletörő­dik, hogy ezúttal igenis róla lesz szó. — Na jó, de mégis miért? Mondom, mert ő itt minden villamos gépek tudója, a fő­nök jobbkeze, az abszolút „bombabiztos” ember, akire mindig számítani lehet — Na és? Ez itt a dolgom — szól rá magától értetődőn. — Apám itt volt vájár Tiri- besen. Tőle is ezt láttam. Dolgozni csak rendesen, tisz­tességesen érdemes. Másként KULCSEMBEREK Nem keli kozza kegyikeszéd nem lehet nyugodt az ember. Pásztor István korán kez­dett ismerkedni a villamos­sággal. Szétszedett-összerakott- kipróbált otthon minden elekt­romos szerkezetet. Aztán, ha estére villany nélkül maradt a család, senki sem kereste az okát, tudták kire nézze­nek szúrás szemmel. — Ilyen a fiam is — mond­ja csinált elégedetlenséggel a 36 éves elektrolakatos, de apai büszkeségének palástolása vaj­mi kevéssé sikerült. — Csak ne mindig azt szedné szét, ami éppen nekem is kell! Az ő apja is így dohogha­tott hajdan, és Pásztor Istvánt sem tartotta vissza az atyai regula. így van jól. Hogyan is végezhetne különben ked- ve-tehetsége szerinti munkát? Mert látnivaló néhány el­ejtett szavából, mennyire sze­reti azt, amit csinál. Megáll az idő, megszűnik a kinti vi­lág, ha komoly, izgalmas fel­adat elé kerül. És az ilyesmi nem ünnepnap Tiribesen, hi­szen az elektromos szakember napról napra új feladványhoz jut. Cserélődnek a kapcsolók, új típusok váltják fel az is­mertet, nem kényelmesedhet el a gazda esze. Meg aztán beüt néha a baj is. Hová jutna akkor tunya gondolko­dással?! — Mint amikor leállt a fő­szellőző — idézi fel a múlt­koriban történteket Pásztor István. — Szóltak, nézzem meg. Füstölgött rendesen. Szétbontottuk a motort, hát­ha nem kéne a tartalékot be­állítani. Meg is leltük a hibát, de nem tudtunk mit kezdeni vele. Ahhoz nekünk felsze­reltségünk nincs. Szombat reg­geltől vasárnap reggelig dol­goztunk a tartalék beszerelé­sén. Hajnaltájt már csak szé- delegtünk. Még jó, hogy ak­kor nem voltak lenn emberek a bányában, legalább nem kellett senkit kirendelni lent­ről. Mire végeztünk, megjött a feleségem is. Mi van velem, mért nem mentem haza? Persze, ez csak amolyan szó­noki kérdés volt. Mert aho­gyan Pásztorék Dáciája ma­gától megtalálja már az utat Karancsberényből Tiribesre, úgy Pásztomé is tudja, hogy ura csak akkor indul haza, ha mindent rendben hagy maga után. — Ne gondolja, hogy ez olyan nagy érdem, hogy mi ezért plecsnihullást várnánk — teszi hozzá az előbbi tör­ténethez. — Más is így van vele. A legutóbbi transzfor­mátor szerelésnél is mi volt? Húztuk-nyúztuk a harminc mázsas súlyt végig a vágat­ban, olyan szoros helyeken is, hogy a nagyobb levegővételt is meg kellett gondolni. Ha ti­zenhat órában tellett is, dg oda került a trafó ahová kel­lett És senki nem mondta, i hogy nekem ebből elegem volt, én már megyek haza. Hegyibeszéd nélkül is tudta mindenki, hogy' átöltözni ak­kor indulunk, ha a munkát befejeztük. Látja, ezért szere­tek én ide jönni. Mert senki mással nem kell hadakozni, egyre tudunk figyelni, hol a munka boldogabbik vége. Kijárt számtalan szakmai tanfolyamot, elvégezte a párt­iskolát, s most péntekenként az esti egyetemre vezető lép­csőket járja. Újra tanul. S hogy miért? Nem árt, ha fej­lődik kicsit az ember vita­készsége. Az se baj éppen, ha alaposabban meg tud ma­gyarázni dolgokat, nem csak a saját feje szerint. Hát ezért. Zsinórban szívja jó, gorom­ba cigarettáját. Már igen nagy a mehetnék.ie. A műhelyből is egyre sűrűbben nyitják rá az ajtót. Hiányzik a piacéról. LEGKÖZELEBB az udva­ron látom. Jókora létrát visz a vállán, öles léptekkel tart a műhely felé. Arcán elégedett mosoly. Elemében van. Szendi Márta Víztisztítás suprliajtMvel A Leningrád közelében fek­vő, százezer lakost számláló Puskin város csatornarendsze­réből egyetlen csepp szenny­víz sem folyik el. Egy eredeti fertőtlenítő és szárítóberende­zés két óra alatt feldogozza a teljes napi háztartási szenny­vízmennyiséget. A berendezés fő része egy repülőgép-sugár- hajtómű, amelynek üzemide­je a levegőben már lejárt, de földi üzemeltetésre még soká­ig alkalmas lesz. A berendezés teljesítménye óránként 20 ton­na szennyvíz. Ez nagy sebes­séggel áramlik a 900 fokos hő­mérsékletre felhevült légsugár alatt, a mikrobákat a hőha­tás elpusztítja, a hedvesség pe­dig egyetlen szempillantás alatt elpárolog. A száraz marad­ványt trágyázásra használják fel. A környezetvédelmi szak­emberek körében kiszámítot­ták, hogy három ilyen beren­dezéssel megoldható a Lenin- grádban épülő tisztítóműben a szennyvizek teljes hasznosítá­sa. NŰGRÁD - 1932. október 2., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents