Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
ITapi harminc apró tipp Varrógép, mint újítási feladvány — Nálunk nem az á helyzet, mint az acélgyárban, ahol robosztus gépek működnek, és egv-egy ésszerűsítés akár több százezer forint hasznot is hozhat — vélekedik a ruhagyári műszerész. — Itt sok apró dolgot lehet javítani. Mindet nem is adjuk be újításként, mert összejöhetne napi harminc is. Ha például egy csavar helyett másfajtát szerelek be, mert a soron levő feladathoz az megfelelőbb... Nem szólnak vissza... Eredményes újítóként tartják számon a Salgótarjáni Ruhagyárban Molnár Pétert. A harmincöt éves műszerész aki egyébként szaktechnikusi oklevélnek is birtokosa — tizenhat éve keresi a kenyerét varrógépek „bütykölésével’' az üzemben. Szereti a masinákat: „nem szólnak vissza”! — tudatja fő erényüket. Pedig volna miért pörölniük. a szakemberrel, mert idáig mintegy hatvan újítással változtatott a gépeken, egészítette ki őket készülékekkel, „magyarul”: apparátokkal, Ha a gépek nem is szólnak vissza, örül- 'nek-e a módosításoknak a gépekkel dolgozók? — Ök is a keresetükön érzik, ha a készülékkel gyorsabban és jobb minőségben dolgoznak. Ezért inkább segítenek. — Pedig a megszokott munkafolyamatok megváltoztatásától inkább idegenkednek az emberek! — Nálunk többnyire kis szériák készülnek, követjük a divatot. Így a munkafolyamatok is szinte napról napra változnak. Nem jelent nagy differenciát, ha a készülék miatt is változtatásra, alkalmazkodásra, kényszerül a dolgozó. Önhasznosító ötlet Az újítások apró voltát jól szemlélteti, hogy a sikeres ötletember eddigi legnagyobb díja mindössze hatezer forint volt. Előfordult-e, hogy „alulfizetik” az ötletét? — Szubjektív vélemény is lehetett, ha néha nem láttam arányosnak a díjat az eredménnyel. Az az elbírálók meg a közgazdasági osztály dolga, hogy kiszámítsák a hasznot és megítéljék az érte járó díjat. — Feltétel nélkül megbízik bennük? Úgy találja, hogy a lehető leglelkiismeretesebben számolnak és szívügyüknek érzik Molnár Péter újítási díjait? Az újító műszerésztársaira néz, majd vissza a zsurnalisztára és határozottan kijelenti: — Megbízom bennük. Szavakba foglalt ellenvélemény nem hangzik el a műhelyben. — Mi jelent hajtóerőt az újításokhoz? — Ha egy ötlet kipattan az ember fejéből, azt hasznosítani akarja még díjazás nélkül is. Hajtóerő a szakma szeretető, az anyagi, az erkölcsi megbecsülés is. De ezektől függetlenül: ha egy ötlet benne veszik az ember fejében, az bárgyúság, nem? — Mi van akkor, ha az ötletért nem kitalálója, hanem más aratta le a babért? — Előfordul, hogy az ötlet önmagában még nagyon kevés. A hasznosítás módját több szakember dolgozza ki, mert az ötlet gazdája képtelen lenne rá. Ilyenkor kinek- kinek érdeméi szerint kell kapni az elismerésből. Találjátok ki! Tavaly mint ismeretes tizenegy ruhagyár közül lett első a tarjáni üzem az újítási versenyben. Gördülékeny lehet tehát a hasznosítás mechanizmusa. — Akad-e mégis olyan dolog, ami átmenetileg elveszi a kedvet az újítástól? Mélyet sóhajt az ötletember, s társaira néz. Azok vissza rá. Legföljebb sejteni lehet, mire gondolnak. — Szubjektív tényező, hogy a dolgozók miként fogadják az újítást. Egy-egy készülék felszerelése általában a normaidő csökkentésével jár. Ha a begyakorlás idejére a régi normaidő érvényes, akkor az újítást szívesebben fogadják el. — És a vezetők örülnek-e a javaslatoknak? — Szívesen látják őket. Sokszor bíztatnak is. Behív a főmérnök és mondja: Péter, ez meg ez a probléma; találjatok ki valamit. A megvalósításban, ahol csak lehet, segítenek, hiszen nyilvánvaló, hogy egy jó újító az egész üzemnek hasznára válik. M. P. Számítógép a juhászaiban szaporaságon túl számos más X számítógépet is bevonta • juhtenyésztés irányításába a túrkevei Vörös Csillag Tsz. A termékeiden, kunsági szikes legelőket nagyüzemi birkatartással hasznosító gazdaság a megyei állattenyésztési felügyelőség közreműködésével vezette be juhászaiéban a mesterséges megtermékenyítést, melynek során az ikerellésre szelektálják az állományt, magyarán az ikerbárányokat szaporítják tovább. A tenyésztőmunkában természetesen a öröklődő tulajdonságot kell nyilvántartani, figyelembe venni. Ebben a gazdasági számításokban segít a komputer. A technika és a szakértelem eredménye: minden második anyajuh két, minden huszadik-harmincadik pedig három bárányt ellik. A hatezer- hatszáz anyajuh idei szaporulata meghaladja a tízezret A bárányok kétharmadát exportálják, valutáért. Ceredi hizséggyarapítók Szerencse, hogy az idén egy kicsit késik a hideg idő, így nem okoz gondot a Ceredi Általános Iskolában, hogy a felújításból hátralevő központi fűtés még mindig nincs felszerelve. A jóakarat nem hiányzik, a munkaerő sem, a szükséges lemezradiátorok viszont annál inkább! A korábban hiányolt csövek beszerzésére már sor került, most fűtőtestre vadásznak a cerediek. Ugyanakkor társadalmi munkában megkezdték a leendő étterem építését. Az ÁFÉSZ-tagok kiásták az alapokat, elvégezték a betonozást. A továbbiakat a tsz építőbrigádja és a tanács költségvetési üzeme közösen végzi. A korszerűbb táplálkozásért Egészségesebb Nyugalmunk érdekében tJaTottconi csúcsok és tetszésinnczcllsc^l dexek igazolják, milyen vérbeli krimifogyasztó ország lettünk az utóbbi években a televízió és persze bizonyos mértékig a könyvkiadás jóvoltából is. Túlságosan olcsó fogás lenne azonban belső békénket, alapvető biztonságunkat és a napi vagy heti borzongásszükségletünket párhuzamba állítani, márcsak azért is, mert ez utóbbi nem is alapvető szükségletünk. Az igazi krimifalót egyébként is a cselekmény kifürkészhetetlennek tetsző belső logikája, vagy logikátlansága hajtja inkább, mint maga a nyers történet. S akár nézi, akár olvassa a jó krimit, valójában a kiderített igazság, a bűnös lelepleződése jelenthet számára valamiféle katarzisélményt. Hogy mégis összefüggésbe hoztam nyugalmunkat és a krimi iránti érdeklődést, azt azért tettem, mert egy ponton e két egyenes igazából metszi egymást, nevezetesen ha Kék fényt sugároz a televízió. Ez a műsor — anélkül, hogy minősíteni akarnám — televíziónk egyik legnézettebb műsora, mintegy kézzelfogható bizonyítékául annak, hogy a legszellemesebben kigondolt, megfilmesített vagy megírt kriminél is izgalmasabb a valóság, különösen saját társadalmi valóságunk. Erről szólva gyakran hallható és olvasható az a már-már közhelyszámba menő megállapítás, miszerint hazánkban a közrend és a közbiztonság — nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünknek megfelelően — szilárd. Igaz, olykor ellentmpndani látszik ennek a saját tapasztalat, s ilyenkor az emberben önkéntelenül is fölmerülhet a kérdés: vajon az arra illetékesek csak megnyugtatni akarnak-e ezzel a minősítéssel, vagy a statisztikai átlag valóban ilyen képet mutat? Nyilvánvaló, hiába soroljuk a különböző; valóban kedvező adatokat a közrend, a köz- biztonság helyzetéről annak, akinek ellopták a kerékpárját, feltörték az autóját, netán hétvégi házát, különösen ha aztán néhány hét után kap a rendőrségtől egy papírt, hogy a nyomozásnak egyelőre semmi eredménye. Ámde gondoljunk csak bele: országunk kriminalitása hosszú évek óta nem mutat nagyobb kilengéseket, a bűnözés gyakorisága, rendje nem, vagy csak igen kis mértékben emelkedett. Az arra illetékes szervek mindenekelőtt a rendőrség természetesen még ebbe, a sok nyugat-európai ország bűnözési helyzetét tekintve igen tetszetős arányba — nálunk tízezer lakosra alig egy és egy negyedszáz bűncselekmény, míg az NSZK-ban ennek az ötszöröse, de Ausztriában is majd négyszerese jut — nem nyugszik bele. Az is igaz viszont — és ezt ugyancsak hozzáértő szakemberek mondják —, hogy nemcsak a rendőrség figyelmén, éberségén, célratörésén múlik, sikerül-e tovább csökkenteni a bűnözést. E tekintetben is, mint az élet oly sok más területén, általános társadalmi viszonyaink további javítása szükséges ahhoz, hogy ne üldöznünk kelljen a bűnt, hanem megelőzni tudjunk lehetőleg minél több-' szőr valamely törvénysértő, normáinkba ütköző magatartást. Nem szorul különösebb igazolásra, hogy ma társadalmi és egyéni értelemben is több a féltenivalónk. Egy esetleges elemi csapás, természeti katasztrófa, kisebb vagy nagyobb stílű vállalati szarka, a társadalmi tulajdont szándékosan, vagy gondatlanul súlyosan megdézsmáló ember, a személyi javakra specializálódott tolvaj, rabló, vagy betörő, sokkal több kárt okozhat társadalmilag és egyénileg is, mint akárcsak tizenöt-húsz évvel ezelőtt. De vajon féltjük-e és óvjuk-e közös és személyi javainkat legalább olyan mértékben, amilyen mértékben azok — valamennyiünk örömére — megszaporodtak? A tapasztalat azt mutatja — nem. Pédighát a hivatásos bűnüldözők lehetnek akár a világ legkiválóbb szakemberei, ha hanyagságunk, fegyelmezetlenségünk, az ellenőrzés elmulasztása, a személyi felelőtlenség egyre több csábító alkalmat kínál a bűnözésre hajlamosaknak. Azt is mondhatnánk: a legkényelmesebb rendőrért kiáltani, ha baj van, de sokkal hasznosabb szélesebb körű társadalmi összefogással, együttesen tenni értékeink — anyagi és szellemi vívmányaink, akárcsak közrendünk és közbiztonságunk színvonalának megőrzése érdekében. Annál is inkább alapozhatunk bátran a közös cselekvésre, mert például a közlekedés biztonsága terén már jelentékeny eredményt hozott a személyi sérüléses közúti balesetek visszaszorításában a társadal- masított fellépés. Tennivaló még ezen a téren is akad. De itt sem elsősorban a másiktól kell elvárnunk a jobb morált, hanem mindenekelőtt önmagunktól, bízván itt is a bizalmi elvben, hogy közlekedő partnerünktől valahol-valamikor mi is visszakapjuk a gesztust. E téren sem feltétlenül igaz az, amit né- hányan felvetnek. Nevezetesen, hogy több rendőr kellene majd nagyobb lenne maga a rend is. Igaz, néha valóban nem ártana több rendőr, a nagyobb szigornak is helye van a notóriusokkal, a súlyos törvénysértőkkel szemben, de az egyre színvonalasabb kulturáltabb rendőri jelenlét és intézkedés mellett nélkülözhetetlen a mi állampolgári fegyelmünk, önkéntes, jól felfogott érdekünkből fakadó törvény tiszteletünk, jogkövetésünk. Rendőr, rendőrség! Hát igen, vannak még, akik kissé korszerűtlenül közelítik meg ezeket a fogalmakat, amikor azt mondják: nekem még soha nem volt dolgom a rendőrséggel. Ez így nem egészen pontos. Hiszen egyrészt nem kevés olyan igazgatási — mondjuk úgy hatósági — szolgáltató tevékenységet is ellátnak a belügyi szervek, amik mindannyiunkat érintenek, és nem is okvetlenül kellemetlenül. Másrészt a tisztességes, becsületes, jószándékú embernek nincs is mit tartania attól a rendőrtől, attól a rendőrségtől, amelyik nyugalmát védi, fárasztó, nehéz szolgálattal biztonságérzetét garantálja, segíti ügyes-bajos dolgaiban, ahol és. amikor csak rászorul. Csakúgy mint, ahogy határainkat vigyázzák határőreink, vagy ahogy a természeti csapásokkal, nem egyszer a mi gondatlanságunkból keletkező kisebb vagy nagyobb tüzekkel szemben a tűzoltóink felveszik a harcot, s akár életük kockáztatásával is teszik, amivel dolgozó népünk alkotó munkájának, nyugalmának, biztonságának szolgálatára lehetnek. KlwiiMnlmnnl/ érdekében bizony Nyugalmunk nfem ritkán sokan és sokat idegeskednek, dolgoznak, fáradnak. Mert a valóság logikája — ez az élet rendje — nem- olyan egyszerű, mint a krimiké. A jó, a helyes, az igazságos győzedelmeskedése érdekében emberi tettekre van szükség benne. Dr. Csikós József sütőipari termékek Á Nógrád megyei Sütőipari Vállalat egyre több új termékkel — köztük diabetikus és diétetikus készítményekkel — jelenik meg a különböző kóstolóval egybekötött árubemutatókon.* Cukorbetegek részére készült torták és piskótatorta- lapok vizsgálatát végzik az ebben illetékes intézetek, az engedélyezés után hamarosan rendszeresen hozzáférhetők lesznek. A vállalat diétetikus készítményei, fehérjében és vitaminban gazdag, fűszerekben szegény sütőipari termékeket takarnak, többségük búzacsíra és szójaliszt felhasználásával készül. Az egészségesebb táplálkozásra szoktatás mellett, így bővül a termék- választék is. Csak ízelítő a nemrégiben megjelent új termékekből : hetente kétszer kapható a 60 dekás csemege vekni, a rozslisztet is tartalmazó — máris megkedvelt — vá- zsonyi kenyér és a Salgó mézes sütemény. A sütőipari vállalat a közeli hetekben ismét számos bemutatón és vásáron jelentkezik új termékeivel. Október 8-án Salgótarjánban. 13-án a romhányi kerámiagyárban, 20-án a balassagyarmati kábelgyárban lesz kóstolóval egybekötött termékkiállítás és vásár. Pásztanyifé gép — erdőte'epitőknek A szentendrei erdészeti gépgyár megkezdte az első hazai pásztanyitó gép gyártását. A facsemeték ültetéséhez szükséges egyszerű és hatásosan dolgozó eszközt Unger János, a Vértesi Erdőgazdaság szerelője szerkesztette. Az új gép a faültetést megelőző fontos műveletet, a pásztanyi- tást könnyíti-gyorsítja. A telepítés területén eddig fáradságos, időrabló munkával távolították el a bozótot, a tuskókat, az erős aljnövényzetet a faültetők. A vértesi gazdaság újítójának traktorra szerelhető gépezete nyolc tárcsájával először fellazítja a talajt, majd a tárcsák mögé szerelt láncpárokkal kitépi és félredobja a tuskókat, gyökereket. Tökéletesen megtisztított, jól megművelt pásztákat alakít ki a faültetéshez. Az ötletes és olcsón előállítható berendezést a vadásztársaságok is használhatják, ha a sűrűben cserkésző ösvényeket, lesállásokat, tisztításokat akarnak nyitni. A láncos pásztanyitó prototípusa jól vizsgázott a Vértesi Erdőgazdaságban, s ennek alapján kezdte most meg országos elterjesztésre és az AGROKER megrendelésére gyártását a szentendrei erdészeti gépgyár. (MTI) A különböző méretű és fazonú csiszolókorongokat nem lehet osztályozni, csak a kifogástalan minőségű, egyenként ellenőrzött termékek hagy halják el a gyárat, a baleseti veszélyek elkerülése végett. Képünkön: Varga Ildikó és Pádár Éva tartósságra utaló jelekkel látják el a késztermékeket. Kisterenyén gyártják Tőkésimport helyett saját erőből Megkezdődött a rekonstrukció Kányáson A Nógrádi Szénbányák rendezésében a közelmúltban a kisterenyei üzemben 'az ország szénbányavállalatai, az Országos Bányagépgyártó Vállalat és a Bányászati Ellátó Vállalat szakemberei részvételével tanácskozást tartottak. A bemutatóval egybekötött eszmecsere célja gyakorlatilag termékajánlat volt, mégpedig a Nógrád E profilú mangánvéges teknőt láthatták áz érdeklődők. Ugyanis állami támogatással Kisterenyén lehetőség nyílt 2400 mangánvéges és 4000 normál páncélkaparó-teknő gyártására. E mennyiség lényegében fedezi a hazai szükségletet. A mangánvéges teknőkkel jelentős tőkásimportot lehet megtakarítani. Kedvező tulajdonsága, hogy élettartama lényegesen hosszabb a hagyományos teknőnél. A két- háromszoros élettartam-növekedés révén közel 1 millió tonna szén szállítható rajta különösebb javítás nélkül. A résztvevők a gyártást Kisterenyén, a mangánvéges teknők használatát Kányáson tekintették meg. * Kedden reggel a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi részlegének 16 fős aknaépítő brigádja megkezdte a kányási új, 1800 méter hosszú lejtakna mélyépítési munkálatait- A 402 millió forintos állami beruházás ütemes megvalósítására a Nógrádi Szénbányák hálódiagrammot készített. A lejtakna első 70 méteres szakasza előregyártott, sajtolásos feszített vasbetonelemekbőí készül. Ezzel a technológiával haladnak át a Zagyva, a 21- es út és a vasút alatt. A megye egyik legnagyobb beruházása áthúzódik a VII. ötéves tervbe és várhatólag 1986. december 31-re valósul meg. A nagyméretű bányarekonstrukció lehetővé teszi, hogy Kányás-bányaüzem évente 770 ezer tonna szenet termeljen. NÓGRÁD — 1982. október 6., szerda 3
