Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

Történelmi siker 9 Szocialista győzelem Spanyolországban Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: Spanyolországban a csü­törtöki parlamenti választáson a szocialisták elsöprő győzel­met arattak. A pénteken haj­nalban nyilvánosságra hozott — nem végleges — adatok sze­rint a Spanyol Szocialista Munkáspárt a 350 tagú parla­mentben 198 mandátummal rendelkezik majd, 77-el többel, mint a most lezárult törvény­hozási időszakban. Ez az ab­szolút győzelem azt jelenti, hogy a szocialisták egyedül alakíthatnak kormányt, s ez­zel új szakasz kezdődik a spa­nyol nép modern történelmé­ben. A választáson a jobboldal is nagyon megerősödött. Az úgy­nevezett népi szövetség meg­tízszerezte mandátumainak számát, vagyis 104 képviselői helyhez jutott. Az addig kor­mányzó demokratikus cent­rum unió lényegében szét­esett: mindössze 13 képviselő­je foglal heyet a parlament­ben (1979-es választáson 168). A Spanyol Kommunista Párt visszaesett. A vártnál is jóval kevesebb szavazatot kapott, mindössze 5 képviselői helyet mondhat magáénak, a korábbi 21-gyel szemben. A többi mandátum a ki­sebb pórioknak, politikai cso­portoknak jutott. A szélső- jobboldali új erő, valamint az elítélt puccsista Te.iero spa­nyol szolidaritás pártja egyet­len mandátumot sem szerzett. A Franco-korszak utáni har­madik általános választáson a szavazásra jogosultak 76 szá­zaléka járult az urnákhoz. A választási eredmények részletesebb elemzésekor de­rült ki, hogy Calvo Sotelo je­lenlegi miniszterelnök — aki az új kormány kinevezéséig helyén marad — kubukott az új parlamentből. Hasonló sorsra jutott Rosom belügyminiszter is. Alfonso Guerra, a hatalom­ra jutott szocialisták főtitkár­helyettese hajnali ötkor tar­tott sajtótájékoztatóján kije­lentette: „Kitartunk amellett, hogy a NATO-tagsóg kérdé­sében egy népszavazás mond­ja ki a döntő szót.” Santiago Carrillo, a kommu­nista pórt főtitkára, így kom­mentálta a választás eredmé­nyeit: „nincs bennem keserű­ség, mert sok évtized óta elő­ször egy baloldali, a szocia­lista párt aratott abszolút győ­zelmet. A kommunisták a várt­nál jóval kevesebb szavaza­tot kaptak. Ennek egyik oka, hogy a párt korábbi támogatói közül sokan a szocialistákra ad­ták voksukat. Visszaesésünk okát rövidesen központi bizott­sági ülésen elemezzük”. Ca­macho, a munkásbizottságok főtitkára „a spanyol nép tör­ténelmi jelentőségű győzelmé­nek” nevezte a baloldal kor­mányra jutását. Kifejezte re­ményét, hogy a dolgozók ér­dekeit kedvezőbb körülmények között lehet védeni egy szo­cialista kormányzás alatt. Földcsuszamlás Hispániában Európa negyedik legnagyobb országában hamarosan elfoglalja bársonyszékét a kon­tinens legfiatalabb kormányfője: Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt negyvenesztendős vezére. Pártja — és ezzel a spanyol baloldal — olyan sikert aratott, amely mindenképpen új korszak kezdetét je­lenti egy olyan országban, amelyben a má­sodik világháború véres főpróbájaként Hit­ler és Mussolini juttatta hatalomra Fran­cisco Bahamonde Frapco generalisszimuszt és ezzel — katonai erővel szétzúzott köztár­saság romjain — a temető sok évtizedes csendjét. Azzal, hogy egy háromszázötven tagú nemzetgyűlésben (ismert spanyol nevén: a cortezben) nem kevesebb, mint százkilenc­vennyolc mandátumot kapott a szocialista párt és koalíciós kölönc nélkül, egyedül ala­kíthatja meg a spanyol királyság kabinet­jét, ismét recsegve-ropogva összeomlott egy mesterséges mítosz. ^ Amikor az Egyesült Államokban Ronald Reagan, az Egyesült Királyságban pedig Margaret Thatcher került hatalomra, jól olajozott propagandagépezet óriási erővel zendített rá annak hirdetésére, hogy „vi­lágszerte válságban van a baloldal és a jö­vő a konzervatív, sőt, ultrakonzervatív irányzatoké”. Először a gall kakas kukorékolt harsány ébresztőt az effajta álmodozóknak: Francois Mitterrand személyében Franciaország törté­netében először választottak szocialista pár­ti államfőt. Az újabb bizonyság egy másik nyugat-európai ország, a Svéd Királyság választási eredménye volt: a szavazók visz- szajuttatták a bársonyszékbe Olof Palme szocialista pártvezért. Az NSZK-ban ugyan valóban történt jobbratolódás, a kabinet azonban nem vá­lasztások, hanem belső machinációk nyomán változott meg és az emlékezetes hesseni erőpróba enyhén szólva, nem támasztott alá semmiféle jobboldali előretöréssel kapcsola­tos jóslatot. Ilyen előzmények után került sor a his- pániai földcsuszamlásra. Igaz, a Franco egy­kori minisztere, Fraga Iribame által veze­tett, úgynevezett népi szövetség is alaposan megerősödött, ez azonban csak- aláhúzza az NSZK-ban is jól érzékelhető folyamatot: azt, hogy nem jobboldali előretörésről, ha­nem a centrum széteséséről van szó. Arra, ami Spanyolországban történt, nem túlzás a „történelmi” minősítő jelző hasz­nálata. Ezt pontosan tudja a spanyol és a nemzetközi reakció is és a tét nagyságának megfelelően, minden eszközzel megpróbál­ja megnehezíteni a NATO-tagságról népsza­vazást és belpolitikai reformokat ígérő új kormányzat munkáját. Egyelőre egyedül ez az, amiben Hispánia közeljövőjét illetően biztosak lehetünk. Harmat Endre KGST-bank­tanácskozás Csütörtökön véget ért Ber­linben a Nemzetközi Beru­házási Bank és a Nemzet­közi Gazdasági Bank rendes, tanácsülése. Az október 26. és 28. között lezajlott tanácsko­záson résizt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, lengyel- ország, Magyarország, Mon­gólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam kül­döttei. A magyar küldöttséget Tí­már Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke vezette. A kiadott közlemény rámu­tat, hogy a megbeszélések lég­körét a teljes kölcsönös egyet­értés és a tárgyilagos együtt­működés jellemezte. Mindkét bank megerősített« hitel- és munkatervét, és megvitatta tevékenységének időszerű kérdéseit. Ennek meg­felelően határozatokat fogad­tak el a bankok további tevé­kenységéről. A Nemzetközi Beruházási Bank tanácsa megerősítette az új létesítmények hitelezését és finanszírozását. A tanácskozásokon jelen voltak a KGST titkárságának képviselői is. A látogatás alkalmával a küldöttségvezetőket fogadta Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke. A küldöttségveze­tők több üzemét is felkeres­tek. (MTI) Jubileum Megalakulásának 25. évfor­dulóját ünnepelte pénteken a Szovjet—Kínai Baráti Társa­ság. Az eseményről szerdán Moszkvában nagygyűlésen is megemlékeztek. A több százezer tagot szám­láló társadalmi szervezet — mint alapszabályzata is meg­állapítja — legfőbb feladatá­nak a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népei közötti barátság megőrzését, erősíté­sét, és fejlesztését tekinti. A társaság tájékoztatja a szovjet embereket a Kínai Népköztársaság életéről, Kína történelméről, gazdag kultúrá­járól. A moszkvai Barátság Házában — mint arról a Mpszkovszkije Novosztyi cí­mű hetilap is beszámolt — gyakran fordulnak meg kínai vendégek. A múlt évben a tár­saság vezetői vendégül látták a 21. moszkvai tornász-világ­bajnokságra érkezett kínai csapat tagjait Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt a Por­tugál Köztársaságban tett hi­vatalos látogatásáról. At El­nöki Tanács a tájékoztatót elfogadta és megállapította, hogy a látogatás időszerű és hasznos volt, előmozdította a kölcsönös megismerést, a két ország kapcsolatainak széle­sítését és elősegíti az ebben rejlő lehetőségek eddigieknél eredményesebb kihasználá­sát. Ugyancsak az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testületet Babrak Karmainak, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi ta­nácsa elnökének baráti láto­gatásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót elfogadta, és megállapította, hogy a tár­gyalások, s a megkötött ba­rátsági és . együttntűködési szerződés jól szolgálják a két nép közötti kapcsolatok épí­tését, szélesítését. . Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról. Nem­zetközi kapcsolataink fejlődé­se időszerűvé tette új, átfo­gó eljárási szabályok megal­kotását. Az új jogszabály cél­ja, hogy áttekinthetően biz­tosítsa a hazánk érdekeinek megfelelő eredményes szer­ződéskötési tevékenységet, és a szerződések megalkotásával összefüggő munka minden szakaszában maradéktalanul megfeleljen a sokirányú szak­mai és jogi követelménynek. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából ado­mányozandó kitüntetésekről. Bírákat mentett fel és válasz­tott, majd egyéb, folyamat­ban levő ügyekről tárgyalt. Reagan ellenséges döntése nyomán Lengyel kormánynyilatkozat A tárgyalást Moszkvában folytatják Hosszú politikai folyamat PaUiricr Titán érkezett új állomásához: a ^ kétoldalú szovjet—kínai meg­beszélést Pekingben tárgyila­gos légkörben folytatták. Leonyid Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, aki háromesztendős szünet után vette fel a kínai fővárosban . . , . , . ,. , ... a tárgyalás fonalát, partneré- szeptembereben Koszigin ben felvetett koncepcióhoz, vei a kínai külügyminiszte” szovjet kormányfő Vietnam- hogy vannak vitás területi helyettessel konzultált. " ból hazatérőben, a pekingi kérdések, s hogy Kína meg­repülőtéren négy oran ke- kérdőjelezi a Szovjetunió szu- Röviddel e megbeszélésso- • resztül tárgyalt Csou En-laj verenitását nagy kiterjedésű rozat újrakezdése után Hu akkori kínai miniszterelnök- szovjet területek felett. Jao-pang, a Kínai Kommu- kel. Az erősen megromlott Ennek a Szovjetunió szá­nista Párt főtitkára felhasz- kétoldalú kapcsolatok javítá- mára természetesen elfogad- nálta Marchais, a Francia sának lehetőségeiről volt szó. hatatlan felfogásnak makacs KP főtitkárának pekingi üt- g találkozó előtt néhány hó- továbbélése lehetetlenné _ lett ját arra, hogy nyilatkozatot nappal' még a szovjet terű- minden érdemleges haladást tegyen a szovjet—kínai kap- ietek éllen intézett fegyveres a konzultációsorozatban, csőlátókról. Ez a nyilatkozit kínai támadás tette feszültté amely egyébként egészen a szovjet—kínai államközi vi- a helyzetet a két ország 7009 1978 júniusáig húzódott. Sőt: szony normalizálásának élta- kilométer hosszú határán, nem talált visszhangra az a lános óhaja mellett gyakor- jgy már azt is eredménynek .zovjet kísérlet sem, amely lati megjegyzést tartalmazott: lehetett tekinteni, hogy meg- ki akarta emelni e kónzul- megállapodás született arról, állapodtak a külügyminisz- tációt a puszta határkérdé- hogy a jelenlegi pekingi „me- ter-helyettesek későbbi, két- sek köréből. A szovjet kör­net” után a szovjet—kínai oldalú konzultációjáról. mány javaslatot tett arra, konzultációt Moszkvában hogy mindkét fél mondjon le folytatják. ^ MAO-KONCEPCIÓ az er° bármiféle alkalmazá­Figyelembe véve mindazt, sáról, sőt, 1973 júniusában ami a szovjet—kínai kapcso- Akárcsak most, 1969 októ- me£ nem tamadasi szerződés latokban az utóbbi észtén- herében is Leonyid Iljicsov megko^..f} javasolta. 1973 dőkben történt — ez a dön- vezette a szovjet küldöttséget, februárjában a Legfelsőbb tés a reálpolitikai szemlélet A határproblémákkal kap- Tariács Elnöksége intézett lassú felülkerekedésének csolatos elvi nézetkülönbsé- * Kínához: ^ közös egyik jeleként értelmezhető, geket nem sikerült feloldani, nyilatkozatban jelentsék ki, Szovjet részről abból indul- f Szovjetunió és Kína tak ki, hogy nincsenek vitás a békés egymás I mellett élés —területi kérdések a két or- elveivel összhangban alakít­szág között, legfeljebb a XIX. la kapcsolatait. Mindenekelőtt arra kall század közepén született ha- Ezt követően azonban emlékeztetni,, hogy immár társzerződés előírásainak he- 1979-ben, az akkori kínai több mint tizenhárom esz- lyi jelentőségű pontosításáról külügyminiszter-helyettes tendő telt el az utolsó, iga- lehet szó. Peking viszont ra- Moszkvában, mindenféle meg- zán magas szintű szovjet—ki- gaszkodott ahhoz a Mao el- állapodás feltételéül szabta a nai találkozó óta. Akkor, 1969 nők által első ízben 1964- Szovjetunió keleti részén ál­lomásozó katonai erő, vala- _ ~ I mint a Mongol Népköztársa­ét MOQRAD — 1982. október 30., szombat | ságbaa nemzetközi szerződés A REPÜLŐTÉRI RANDEVÚ alapján levő szovjet csapat- test létszámának csökkenté­sét, illetve annak visszavoná­sát. Mi több, Kína azt is kö­vetelte, hogy a Szovjetunió mondja fel védelmi célú se­gítségnyújtási megállapodását Vietnammal. A kínai álláspont merevsé­ge ellenére abban megálla­podtak, hogy a tárgyalást felváltva * folytatják Peking­ben és Moszkvában. Ezt a megállapodást azonban Kína egyoldalúan felmondotta, amikor 1980 januárjában — az Afganisztánnak nyújtott szovjgt katonai segítségre hi­vatkozva — közölte: felfüg­geszti az államközi kapcsola­tok rendezésére kezdett tár­gyalást. TÉNYSZERŰ VÁLTOZÁS Ez a vázlatos háttere an­nak a konzultációnak, amely most Pekingben folyt, s ame­lyet minden jel szerint most már egy újabb, moszkvai sza­kasz követ majd. Ma meg természetesen nem lehet fel­mérni, hogy Kínában bekö­vetkezett személyi és politi­kai változások, valamint a kínai—amerikai viszony problémái miképpen módo­sítják a kínai magatartást a lényegi kérdésekben. Érdemi nyilatkozat eddig erről Pe­kingben nem hangzott el. A korábbi helyzethez képest azonban tényszerű változást jelent, hogy , a megbeszélést folytatják — tehát Kína szük­ségesnek látja, hogy feladja 1980 januári, a konzultáció­kat egyoldalúan felfüggesztő álláspontját. (J-e) Reagan amerikai elnöknek azzal a döntésével kapcsolat­ban, hogy megvonja a lagna- gyobb kedvezményt Lengyel- országtól, a PAP lengyel hír- ügynökséget felhatalmazták a lengyel kormány alábbi nyi­latkozatának közzétételére. — Reagan akciója újabb olyan lépés, amely korlátozza a lengyel—amerikai kapcsola­tokat és sérti Lengyelország gazdasági érdekeit — mutat rá a varsói állásfoglalás. Akárcsak a korábbi gazdasági korlátozások — így a halásza­ti engedély visszavonása, a légiközlekedési szerződés meg­szegése, a hitelfeltételek meg_ nehezítése —, a mostani dön­tés is közvetlenül a lengyel társadalom életszínvonalának rosszabbodását célozza. Egy­ben azt jelenti, hogy az USA újabb, a kétoldalú kapcsola­tokban mindeddig érvényes szerződést szegett meg. Az USA kormánya döntésé­vel egyben olyan nemzetközi megállapodásokat is kirívóan megsértett, amelyeket mindkét állam aláírt. Mint a nyilatko­zat hangsúlyozza, „a döntés ellentétes a nemzetközi jog normáival, az ENSZ alapok­mányával, az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet helsinki záróokmányá­ban foglalt alapelvekkel, va­lamint az Általános Vámtari­fa és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) alapelveivel.” .-z amerikai fél megpróbált döntésének legális látszatot adni, jogi érveket össze­állítani annak bizonyítására, hogy Lengyelország nem tett eleget a GATT-tags ágból ere­dő importnövelési kötelezett­ségének. Lengyelország az utóbbi há­rom-négy évben valóban nem fokozta az importot, s annak korlátozására kényszerült, ám ennek oka nem csak a lengyel gazdasági nehézségekben rej­lik, hanem abban is: számos nyugati ország, köztük az USA, a lengyel exportot aka­dályozó sorompókat alkalma­zott. Az amerikai döntést nem le­het másképpen értékglni, mint újabb lépést a konfrontációs politikában, amelyet Reagan elnök folytat, a lengyel ügye­ket a nemzetközi feszültség növelésére, a kelet—nyugati együttműködés korlátozására használva fel. A lengyel kormány határo­zottan elutasítja a zsarolás és a nyomás politikáját, és nyo­matékosan megismétli: a len­gyel problémák megoldásában kizárólag a lengyel nép és ál­lam legmagasabb rendű érde­keitől vezetteti magát. A lengyel—amerikai kap­csolatok rosszabbodásáért az Egyesült Államok kormányát terheli a teljes felelősség. Az amerikai féllel való hi­vatalos érintkezések alkalmá­val a lengyel kormány képvi­selői számtalanszor hangsú­lyozták, hogy a két ország kö­zötti normális kapcsolatok alapja kizárólag a szuvereni­tás, a lengyel belügyekbe va­ló be nem avatkozás alapel­veinek tiszteletben tartása, a nemzetközi jog más, általáno­san elfogadott normáinak megtartása lehet — hangoz­tatja a lengyel kormánynyi­latkozat. A TESZÖV tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról.) Eredményeik már eddig is számottevőek Szécsényben és Nőtincsen, s várhatóan sikerül az e tevékenységből származó árbevételt megduplázni Érgek- vadkerten, Szandán, Endrefal- ván, Magyarnándorban, Szur­dokpüspökiben és Nógrádme- gyerben. Emellett — sajnála­tos módon úgy tűnik —, öt termelőszövetkezet kiegészí­tő tevékenységének árbevétele nem éri el a múlt évit. Mind­ehhez természetesen hozzájá­rulnak az ipar gondjai, a sza­bályozók elvonó hatása és a költségek emelkedése is, külö­nösen az ipari tevékenységet folytatóknál. A TESZÖV, a veszteséges, de nem támogatott szövetke­zetek, mint néldául a palotá- si, a romhányi, a szurdokpüs­pöki — fejlesztését is szorgal­mazza, s kezdeményezésükre, a ráckevei, a dunavarsányi és a kerepestarcsai termelőszö­vetkezetekkel kooperálva, új tevékenységek indultak és in­dulnak be folyamatosan End- refalván, Litkén, Szurdokpüs­pökiben, Örhalomban és a ka­rancssági termelőszövetkezet­ben. Persze, a kiegészítő tevé­kenység kedvező, jó irányú fejlődése nem mentes a gon­doktól. Számottevő továbbra is az üzemek közötti differen­ciálódás: tizenhat tsz-nél 50 százalék felett, hizenháromnál 30 és 50 között, nyolcnál pe- dik 30 százalék alatt van a kiegészítő tevékenységből az árbevételen belüli részarány, Gondok azonban még emel­lett is adódnak. Hiszen — pél­daként — nem sikerült előre­lépni az egyébként az alapte­vékenységhez is kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásban, a faipari tevékenység is elma­rad a lehetőségektől, és a dina­mikus fejlődést nem követte mindenütt a szervezettség, a javuló ellenőrzés, a szociális és munkavédelmi körülmé­nyek jobbítása. A kiegészítő, még jobban szervezett tevékenységre to­vábbra is igen nagy szükség van, hiszen enélkül, a számí­tások szerint húsz megyebeli termelőszövetkezet lenne vesz­teséges. Arafat Bukarestben Pénteken Belgrádból Buka- zottságának elnöke, aki Ni- reslbe érkezett Jasszer Ara- colae Ceausescu, román ál­fát, a Palesztinái Felszabad!- lamfő meghívásának teszele- |tási Szervezet végrehajtó bi- get f

Next

/
Thumbnails
Contents