Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! OGRAD \ AZ MSZMP nograd MEGYEI bizottsága es a megyéi tamacs lapja XXXVIII. ÉVF., 255. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. OKTÓBER 30., SZOMBAT A TESZÖV tárgyalta A kiegészítő tevékenység helye és szerepe a termelőszövetkezetekben Elsőként az országban Biogáztelep a szécsényi tsz-ben Szakmai nap több száz szakember részvételével Az 1800 köbméteres tartály nyomáspróbái folynak, a külső burkolás a befejezéshez közeledik. Igaz, a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei már a mezőgazdaság szocialista átszervezése után is folytattak más, nem az „alaphoz” tartozó tevékenységet, ám ez akkoriban nem volt tervszerű, s főképp területileg arányos, hanem az egyes gazdálkodó egységek vezetőinek kezdeményezőkészségétől függött. S bár Nógrád kedvezőtlen természeti adottságai különösen indokolttá tették volna a kiegészítő tevékenység fejlesztését, ám ennek ellenére gyorsabb ütemű fejlődés csak az V. ötéves tervben következett be. Hiszen függetlenül attól, hogy az elmúlt néhány év alatt a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel jelentősen megnőtt, ám néhány üzem nem használta ki adott lehetőségeit, a megyei és a központi pénzbeni támogatások ellenére sem. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a jó eredményt e téren elérteknél a kiegészítő tevékenység az alapmunka háttérbe szorításával vált sikeressé. Mert az elmúlt hat évben a növénytermesztés árbevétele 35, az állattenyésztésé pedig 54 százalékkal emelkedett. Különösen a párt megyei végrehajtó bizottsága 1981. április 28-i állásfoglalását követően lendült fel, s gyorsult meg a tsz-ek kiegészítő tevékenységének fejlődése. Példázza ezt, hogy a múlt évben ebből származó árbevételük 57, részesedésük 51,3 százalékra emelkedett. Az utóbbi években folytatódott a szelektív fejlesztés, erősödött a tevékenység gazdaságossága, javult a ráfordítások hatékonysága. Az érzékelhető mennyiségi és minőségi fejlődésben nagy szerepet játszottak — s játszanak — a gazdasági társaságok. E területen (megyénk kezdeményezését és a termelőszövetkezetek „fogadókészségét” és -képességét a MÉM és a TOT vezetősége országosan is a legjobbnak minősítette. Ebben meghatározó szerepet tölt be az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezettel létrejött kapcsolat. A gazdasági társaságok tavaly és az idei évben 745 millió forint termelési értéket állítottak elő, s ebből negyedmilliárdnyi nyereség képződött. Ebből hatvanhatmilliónyi „vándorolt” a négy, e téren jó eredményeket elérő al- sótolcH, kálim, nőtincsi és varsányi termelőszövetkezetek kasszájába. A termelőszövetkezetek idén Is e tevékenység dinamikus, több mint harmincszázalékos növekedését irányozták elő. tette az ősz a börzsönyi tájat, gyönyörködtetve a szemet a horpácsi „Fényes-villa” portájáról. Ünneplőben fogadta az érkezőt maga az épület is, az egykori Mik- száth-kúria, Nógrád megye rangos irodalmi emlékhelye, amely péntektől úf, állandó kiállítással várja látogatóit. A horpácsi házban először 1954-ben nyílt emlékszoba, majd — többszöri felújítás után — 1972-től lett méltó őrzője Mikszáth Kálmán emlékének. Időköziben számos új dokumentum, relikvia került elő, s főként a MaAz a gazdasági folyamat, amely néhány évvel ezelőtt kezdődött, s amelyet energia- válságnak is nevezünk, arra kényszeríti a világ csaknem valamennyi gazdaságát, hogy olyan energiaforrásokat keressen, amelyek alkalmazásával helyettesíthetők a hagyományos fűtőanyagok. Ennek érdekében hirdette meg a kormány azt az energiaracionalizálási programot, amelynek keretében jelenleg négy biogáztelep épül hazánkban. Azaz, most már csak három, mert az országban elsőként gyár Tudományos Akadémián összegyűlt anyag tette lehetővé, hogy a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága — Horváthné Szabó Ágnes és dr. Praznovszky Mihály mu- zeulógusok értő irányításával — újjávarázsolja a horpácsi nevelőotthon tulajdonában levő épület kiállítótermeit. Az új, állandó kiállítás a „Mikszáth és Nógrád” nevet viseli, és az írónak szülőföldjével való kapcsolatát hangsúlyozta tegnap délutáni megnyitó beszédében dr. Ke. rényi Ferenc irodalomtörténész is. A domíniumot 1907- ben Szontágh Páltól vásárolSzécsényben, a II. Rákóczi Termelőszövetkezetben elkészült az első ilyen létesítmény. Talán a véletlen hozta — de jelképként is felfogható —, hogy éppen a világtakarékossági napra szervezték a MÉM, az AGROBER és a szécsényi közös gazdaság azt a szakmai tanácskozást, amelyen csaknem 300 mezőgazdasági szakember ismerkedhetett meg a biogáz termelésével, felhasználásával, valamint a hulladékhő hasznosításának lehetőségeivel és természeteHorpácson fca meg „A jó palócok’’ író- rokona, és Inke László színművész tolmácsolásában valósággal. megelevenedtek Mik- száthnak, a kúria birtokbavételéről írott sorai. A bensőséges megnyitóünnepségen jelen volt Mikszáth Albert- né, az író fiának özvegye, és Mikszáth Kálmán két dédunokája is. Ä megújult emlékház a jövőben bizonyára még több „zarándokot” vonz majd Horpácsra, ahol az emlékezés mellett, a felfedezés, az újrafelfedezés lehetőségével is megajándékozza látogatóit az új kiállítás. sen a most átadott 22 milliós beruházással. Az eseményen részt vett Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója is. Dr. Bucholits Ödön, a MÉM műszaki főosztályának vezetője megnyitója után dr. Hütter Csaba, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatójában rámutatott, milyen gazdasági megfontolások után döntöttek a programban való aktív részvétel mellett. Az utóbbi években a hatékonyság növekedése, a szigorú energiatakarékosság. ellenéire csaknem háromszorosára nőtt például az egy kilogramm baromfihús előállításához szükséges energia ára. A múlt évben már egy kiló hús önköltségét több mint 3 forint 50 filléres „olajszámla” terhelte. A másik ok, a megoldatlan melléktermékfelhasználás, amelyből naponta 50—60 köbméter keletkezik a gazdaságban. Az osztrák BIMA céggel történő kapcsolatfelvétel után hamarosan megkezdődött a tervek .hazai viszonyokra történő átalakítása, s ezek során sikerült a beruházási költséget csaknem a felére „lefaragni”. A kivitelezést múlt év novemberében kezdték meg a szécsényi termelőszövetkezet szakemberei és jelenleg már a nyomáspróbákat végzik. A tervek szerint a biogáztelep egy hónap múlva már energiát szolgáltat áz állattartó telepek' fűtéséhez, s ezzel évi 302 tonna tüzelőolaj takarítható meg. A módszerrel évente 217 tonna műtrágyának megfelelő hatóanyagot takaríthatnak meg a szécsényiek. Az energiatermeléssel együtt ennek gyakorlati haszna megközelíti az évi ötmillió forintot. A beruházás megtérülési ideje alig hat év. Mint a tanácskozáson elhangzott, a másik három biogáztelep átadása a következő esztendőben várható, de a legnagyobb meglepetést kétségkívül az a bejelentés váltotta ki, miszerint tíz napon belül beindul az első kisüzemi — azaz háztáji állattartásra alapozott — biogázüzem is az országban. A nagyszámú érdeklődő ezután a szécsényi biogáztelepre látogatott, ahol megtekintették az ország első ilyen ‘jellegű létesítményétNemcsak a nőkről van szó A legutóbbi országos nőkonferencia óta eltelt öt esztendő alatt a Magyar Nők Országos Tanácsának is több nehézséggel kellett szembenéznie, mint a korábbi időszakokban. A feszültebb nemzetközi helyzet, a gazdálkodás romló feltételei nálunk is nehezítették azt a fontos tevékenységet, amit a nők teljes egyenjogúsításának megvalósításáért folytatunk. Ha sok minden hátráltatta is ezt, de háttérbe nem szorulhatott. A magyar nőmozgalom az utóbbi öt esztendőben is jól példázta a világnak a nőkérdés szocialista értelmezését és gyakorlatát. Azért is, mert nálunk a nőmozgalom szükségessége — Leninnel szólva — „ném plátói szólam”; e mozgalom valóban „lontos része a párt tevékenységének, mondhatni, a fele az általános pártmunkának”. A nők teljes egyenjogúsítása a Magyar Szocialista Munkáspártnak is „állandó gondja és köteles munkája”. A XII. pártkongresszusunk ennek szellemében foghatta határozatba, hogy „a Magyar Nők Országos Tanácsa... kísérje figyelemmel a nők társadalmi helyzetének alakulását, egyenjogúságának érvényesülését, vegyen részt a munkahelyi, lakóterületi szociális, kulturális, gyermek- és családvédelmi feladatok megoldásában”. És ezért kérte a párt a Magyar Nők Országos Tanácsát, hogy „bátrabban éljen javaslattevő és véleményező jogával”. A most tanácskozó III. országos nőkonfereneián voltaképpen erről a tevékenységről ad számot az országos tanács; a konferencia résztvevői pedig e munka értékelésére hivatottak. A résztvevők felelősségteljes feladata lesz egyben mérlegelni a nők mai magyarországi helyzetét, megítélni a magyar nőmozgalom hazai és nemzetközi szerepét, s megszabni e mozgalom teendőit. De bármiről essék is szó ezren a tanácskozáson, ami itt elhangzik, az nemcsak a nőkre, hímem valamennyiünkre tartozik. Az úgynevezett nőkérdésnek ugyanis nincs olyan eleme, amely elválasztható lenne az egész társadalomtól. Nem mellékes tényező, hogy a nők milyen mértékben és milyen arányban vesznek részt a társadalmilag szervezett munka különféle területein. Mint ahogyan a személyi törekvéseken túl népgazdasági és társadalmi igény, hogy a munkavállalók, s köztük a nők, mind képzettebbek legyenek. Sajnos, a jelenlegi érdekeltségi rendszer még mindig nem minden esetben ösztönöz kvalifikáltabb munkára, márpedig ez egyaránt hátráltatja az egyenjogúsítás és a gazdasági fejlődés folyamatát. Sok-sok témakör szerepel majd e fontos tanácskozáson, mint ahogyan napi életünkben is élő problémákról van szó. Egyebek között változatlanul igen fontos kérdés, hogy a nők relatív bérhányadát sikerült ugyan az elmúlt években csökkenteni, de az abszolút különbségek változatlanok maradtak. Márpedig gazdaságunk nehezedő helyzete csakis a szubjektív eredetű bérkülönbségek megszüntetését teszi lehetővé. Már amennyiben sikerül egyáltalán felderíteni. Vagy egy másik gond a sok közül, ami látszólag speciálisan nőprobléma,, mégis kihat az egész társadalomra. Ez pedig a több műszakban dolgozó nők helyzete. Ami azért is megkülönböztetett fontosságú, mivel az újszülöttek kilencven százalékát munkát vállaló anya hozza a világra, s bár a kormányintézkedések hatására csökkent a több műszakban foglalkoztatott nők aránya, éppen a fizikai munkásnők csaknem fele, még mindig több műszakos munkarendben dolgozik. Az idén január elsejétől éjszakai munkakört már nem vállalhatnak a 18 éven aluli lányok, de sok terhes nő dolgozik még mindig éjszaka. Az ilyen jellegű problémák mellett változatlanul és folyamatosan előtérben áll, hogy miként tehető még szélesebb körűvé a nők közéleti aktivitása, művelődése, részvétele az állami és gazdasági vezetésben, hogyan növelhető számuk érdemlegesen a különféle választott testületekben, miként segíthető elő a családon belüli helyzetük javítása, mert az egyenjogúság gyakran a legszűkebb körben talán még lassabban érvényesül, mint a társadalom más színterein. Ám éppen ez a lassú változás nehezíti a családon kívül is a nők helyzetét... M inden témakörben egyetlen mondatban megfogalmazható politikai feladata lesz a nőkonferenciának: segíteni, még jobban feltárni a társadalom, a család és a lányok, asszonyok közös érdekét. Mindannyiunk harmonikus emberi életének igénye követeli meg ezt. És ez már csak ezért sem csupán nőpolitikái feladat,;* (Folytatás a 2. oldalon.) Megújult a Fényes-villa Mikszáth-emlékkiállítás* Aranysárga ruhába öltöz-
