Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
Befejezte munkálat a LEMP KB ülése Minisztériumi számvetés: az élelmiszeres vegyiáru- ellálásról (Folytatás az 1. oldalról.) letekben. Ezeket ugyanis — az ipar esetleges szállítási nehézségeinek ismeretében — időben meg kell rendelniük. Szólt arról is, hogy esetenként túl sok hasonló rendeltetésű termék van az üzletekben, s meggondolandó ennek a választéknak a szűkítése. Mint felmérték, például jelenleg 200-féle zománcfes- ték kapható a kereskedelemben, holott ilyen széles skálára nincs is szükség. A fontos inkább az, hogy a meghatározott választék folyamatosan, állandóan a vevők rendelkezésére álljon. Ugyanez a helyzet az üdítő italoknál, miközben mintegy 70- féléből választhatnak a vásárlók, több természetes alapanyagú italra lenne szükség, annál is inkább, mert ezek hazai alapanyagokból előállíthatok. Az áruválaszték igény szerinti alakítását segíthetik a kereskedelmi vállalatok azzal is, hogy fokozzák saját termeltetötevé- kenységüket. Az importból származó termékek kínálatának javítása érdekében nagyon fontos, hogy a vállalatok a jövőben bővítsék áruházi csereforgalmukat a külföldi partnervállalatokkal, és fokozzák a határmenti árucserét. Célszerű, hogy a kereskedelmi vállalatok vegyék figyelembe az idegen- forgalmi prognózisokat, ezt ugyanis az idén az üdülőkörzetek, illetve a határmenti megyék több kereskedelmi vállalata elmulasztotta, s ezért indokolatlanul gyakran ekadozott a környék ellátása. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok eredményes munkáját várhatóan segíti majd, hogy a jövő évtől lehetőségük lesz nagyobb üzleteik jövedelemérdekeltségi formában történő üzemeltetésére A nagyobb önállóság, és érdekeltség fokozott felelősséget ró a boltvezetőkre az áru- beszerzési források gondosabb kiválasztásában, s az igényekhez igazodó választék kialakításában. Vita a fejlődésről a kibontakozásról Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülésén a referátum és a felszólalások után szerda délután tematikus munkacsoportokban tanácskoztak a részvevők. A válságból való kijutással és. a gazdaság szerkezetének átalakításával foglalkozó csoport ülésén azt emelték ki, hogy az 1985-ig szóló népgazdasági terv három változata közül a mérsékelt eredményeket feltételező variáció tűnik a leginkább elfogadhatónak. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a külgazdasági körülmények esetleg még a mostaninál is rosszabbak lesznek. A gazdaság struktúráját úgy kell módosítani, hogy az a hatékonyság., a termelékenység fokozását szolgálja. A hároméves terv társadalmi céljairól folytatott tanácskozáson megállapították, hogy a lakosság többsége helyesléssel fogadta az élelmiszer- gazdaság és a lakásépítés számára biztosítandó elsőbbséget, valamint a társadalom legszegényebb rétegeinek védelmét. ■ A mezőgazdaság a vártnál rosszabb teljesítményt nyújt, ezért igen nagy szükség van a belső gazdasági tartalékok minél teljesebb kihasználására. A gazdasági reform — állapították meg egy további munkacsoportban — a népgazdaság konszolidálásának egyik fő tényezőjévé vált, azonban nem hatott kellőképpen a minőség javulása, a foglalkoztatás ész- szerűsítése irányában. A reform jelenlegi mechanizmusai nem eléggé hatékonyan ösztönöznek ez önköltség csökkentésére, több tétele lénye- nyeges módosításra szorul, többek között annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni az indokolatlan áremeléseket. Ami az üzemi pártszervezeteket illeti, tovább kell fok ózni ok aktivitásukat, különös tekintettel a munkás önkormányzati szervek reaktiválására és arra, hogy megkezdődött a szakszervezeti mozgalom újjáalakulása. A párt a vállalaton belül legyen egyike az egyenrangú partnereknek a problémák megoldásában. Helyre kell állítani az üzemi pártalap- szervezetek ösztönző, programadó és ellenőrző funkcióját. Az üzemanyaggal és az energiagazdálkodással foglalkozó munkacsoportban javasolták, hogy megfeleld intézkedésekkel a gazdaság energiaigényeit az 1975-ös szintre állítsák vissza, Rámutattak, hogy a jelenlegi árviszonyok szinte egyáltalán nem ösztönzik a vállalatokat a szénnel, az üzemanyaggal, az energiával való takarékoskodásra. A szénbányászat mostani szintjét továbbra is fenn lehet tartami, de ehhez feltétlenül megfelelő beruházásokra van szűk-1 ség. Végül a tengergazdálkodással foglalkozó hatos számú munkacsoportban Magyarországot is érintő kérdésről volt szó. Hangsúlyozták a balti- tengeri kikötők jelentőségét, abban a vonatkozásban is, hogy fontos szerepet töltenek be a Magyarországra és Csehszlovákiába induló tranzitáru-forgalom lebonyolításában. Ugyanekkor — mutattak ró — egyre gyakrabban fordul elő, hogy a magyar és a csehszlovák partnerek más országok kikötőit veszik Igénybe, mert a lengyel államvasutak nem megfelelően végzik az áruk továbbítását. Feltétlenül szükséges — természetesen Lengyelország érdekében is — a vasúti áruszállítás jelentős javítása. A Lengyelország és az európai szocialista országok közötti kapcsolatok helyzetét, jövőbeni fejlesztésüket elemezte a lengyel parlament külügyi bizottsága. Marian Dmochowski kül- ügymini&ztériumi államtitkár elmondta: az elmúlt időszakban jelentősen megélénkültek a kapcsolatok politikai és más vonatkozásban is. Fontos tényezőt jelentettek ebben a folyamatban azok a látogatások, amelyeket a Wojciech Jaruzelski vezette lengyel párt- és állatni küldöttség tett az év első feléiben a testvéri országokban. A szejm-bizottság ülésén hangsúlyozták a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy a szocialista országok a nemzetközi életben támogatják Varsót az Egyesült Államok és néhány más NATO- tagállam Lengyelországra gyakorolt nyomásával és a lengyel belügyekbe való beavatkozási kísérleteivel szemben. Mint a vitában felszólalók rámutattak, figyelembe kell venni, hogy a lengyel válság bizonyos negatív következményekkel járt más szocialista országokra is. ' Fontosnak ítélték, hogy a lengyel fél a partneri megbeszéléseken tegyen tanúságot ésszerűségről, tárgyszerűségről. Előfordul, mondotta a LEMP egy képviselője, hogy „a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatokban nem tiszteljük a partnereket, és nem teljesítjük szerződésben vállalt kötelezettségeinket”. Gazdasági, társadalmi és politikai kérdések egyaránt szerepeltek a LEMP KB tizedik ülésének csütörtöki plenáris vitájában. A gazdasági témájú felszólalások jelentős része a reformmal foglalkozott. Kazimierz Szépeink hegesztő, a KB tagja hangot adott annak a véleményének, hogy a helyi gazdasági vezetők és műszakiak részéről ez idő szerint nem tapasztalhatók kellő erőfeszítések a reform eredményes, gyors mág- vulór/'.ására. Jerzy Blaszak, a KB tagja, a„Bátory” kohómű egyik műszaki vezetője hangsúlyozta, hogy a reform hatékony megvalósításához elengedhetetlen a munkások tömeges tárriogatásának megnyerése, a p'ártnak erre kell törekednie. Az 1985-ig szóló hároméves tervvel kapcsolatban Stanislaw Miskiewicz, a LEMP szczecini vajdasági bizottságának első titkára úgy vélekedett, hogy a mérsékelt fejlődést előirányzó, középső változat tűnik a legmegfelelőbbnek, de — szerinte — még ebben is vannak túl optimista elemek, például a mezőgazdaság termelésének a legközelebbi évekre előirányzott növekedése. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülésén a vitában, amely a késő délutáni órákban ért véget, huszonketten szólaltak fel. P—gBBHHl Á szovjet vezetés a helyzet magaslatán Leonyid Brezsnyev beszédének amerikai és japán visszhangja Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének szerdai beszéde vezető hír az amerikai sajtóban. Az ABC-hálózat reggeli tv- híradója csütörtökön első helyen közölte a jelentést, hogy a Szovjetunió a Reagan-kor- mányzat erőszakos fegyverkezési irányvételére adott „hármas válaszként” kijelenti: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy a fegyverzetek tekintetében amerikai fölény alakuljon ki, igyekszik javítani kapcsolatait más országokkal, köztük a Kínai Népköz- társasággal, s mindent megtesz az enyhülés felelevenítése érdekében, a Nyugattal, akkor Is, ha a jelenlegi amerikai kormánnyal nem tud zöldágra vergődni. „Az üzenet teljesen félreérthetetlen és arra vall, hogy a szovjet vezetés minden szóbeszéd ellenére a helyzet magaslatán áll” — nyugtázta az ABC kommentárja a moszkvai beszámolót. Fényképes, címoldalas tudósításban számol be Leonyid Brezsnyev beszédéről a csütörtöki The New York Times. A Szovjetunió — állapítja meg a lap — a maga részéről kész további erőfeszítésekre az enyhülés érdekében, ám az amerikai fenyegetés ellensúlyozásához „nemcsak szavak”, hanem katonai erő is szükséges, ezért mind a szovjet hadsereg harckészültségét, mind pedig fegyverzetének minőségét javítani fogják. * Megítélése szerint a Szovjetunió újabb baráti gesztust tett Kína irányába — mondta csütörtökön a tokiói külügyminisztérium szóvivője Leonyid Brezsnyev szerdai beszédével kapcsolatban. A japán kormány a legutóbbi események fényében beh&tóan tanulmányozza, hogyan alakulnak a jövőben a szovjet—kínai kapcsolatok — fűzte hozzá a szóvivő. A csütörtöki tokiói lapok nagy teret szenteltek a szovjet vezető beszédének. Kiemelték, hogy ez volt az első „rendkívül jelentős”, magas szintű szovjet állásfoglalás a Pekingben tartott szovjet—kínai külügyminiszter-helyettest konzultációk befejeződése óta. Leonyid Brezsnyev beszédéből a japán sajtó arra következtet, hogy a tárgyalásokat — különös tekintettel azok moszkvai folytatására — a Szovjetunió pozitívan ítéli meg, s egyidejűleg nagyfokú rugalmasságot tanúsít a kétoldalú viszony rendezése terén. A Jomiuri Simbun úgy vélekedik, hogy a szovjet—kínai viszony jövőjéről hosszú idő óta szerdán hangzottak el „a legpozitívabb kijelentések”. Valamennyi lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió — amint azt Leonyid Brezsnyev mondotta — „minden tőle telhetőt megtesz” a kapcsolatok megjavítása céljából. Ellenséges lépés Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Ronald Reagan amerikai elnök szerdán felfüggesztette a legnagyobb kedvezmény alkalmazását a Lengyelországgal folytatott kereskedelemben. Ezzel Lengyelország elesik attól, hogy az Egyesült Államokkal hátrányos megkülönböztetés nélküli kereskedelmet folytathasson, Lengyelország húsz éven át részesült ebben a „kedvezményben". Ennek megvonását Washington megtorlásnak szánja azért, hogy a lengyel törvény- hozás a washingtoni fenyegetések ellenére feloszlatta a szakszervezeteket, közöttük a Szolidaritást is. Az Intézkedés érvénybe lépéséhez nem szükséges kongresszusi jóváhagyás. Reagan nem részletezte áz intézkedés valói: okait, hiszen a Fehér Ház is tudja, hogy a lengyel szakszervezeti mozgalom átszervezését alkotmányos módon, az ország parlamentje határozta el. Az indoklásban így csak az szerepel, hogy Lengyelország „nem tudta teljesíteni a GATT, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény előírásai értelmében reá háruló importkötelezettségeket.” Az elnök ugyanakkor újfent követelte a „Szolidaritás jogainak helyreállítását.” Bántó fogalmazás jött di- @g fcigy vatba a háború utáni évtize dekben: a londoni, a párizsi, a müncheni, a bonni politikusok Európáról beszéltek, s ezen csak Nyugat-Európát értették. „Európai gondolat”, „európai összefogás”, „közösség” és számtalan más fogalom járt szájról szájra, de ohinh^ivt nHí*' Nó‘m.et- és Lengyelországba, tekint vissza. Visegrád Károly íSÍSS?'J£,nVelencébe visznek árucikke- Róbert korában már csúJ két” — írja a krónikás a talákozó színhelye volt; jött Európai közérzet európai tudat létezett volna, legfeljebb anyPÉLDA NÉLKÜL Igaz, ez a földrész a második világháború után ketté%£*11 XVII. századról. Hét í*n, & vi“ablakozik hozzájuk, nem üj dolog ^ legfeljebb gyázó szernüket Párizsra veoe ejuk o aa. mára ezerszeresére nőtt a for- tették, később Heinén lett Ez a monopolfelfogás oldó- galom. Mar csak azért is ér- szűk a német zeke, amikor a dásnak indult az utóbbi né- demes felütni a régi korok- magyar szabadságharcra tehány esztendőben Immár ról szóló írásokat, hogy kintett. A XVIII. század Kelet—Nyugat vonatkozásban eszünkbe jusson, mennyire tér- Frnnciaországa és a XX. szá- gondolkodnak olykor tesznek mésze.es és szükséges volt zadelő Oroszországa nemcsak _ fgy teszünk mi is, kezd ki- mindig az effajta összekötte- hazai, hanetn európai forraa lakulni az új, közös Európa- tés, csere, kapcsolat. Hajdan dalmat hordozott, hirdetett, tudat. Az a meggyőződés, hogy csak' úgy tudott megélni, fej- terjesztett, valamennyien egy földrész lődnl Európa, hogy kereske- la'kói lévén, vannak azonos dett, és ha ma ezerszer any- érdekeink, amelyek csak ránk ny* árut szállít, hát ezersze- jellemzőek, s vannak vészé- résén van ráutalva erre. lyek, amelyek elsősorban ben- Másik könyvet ütök fel. Jó ......................................... ... n ünket fenyegetnek. Tudva- néhány évtizeddel ezelőtt ír- vált, eddigi"'történelmében"pá- ismerve a különbségeket, az ta Babits Mihály Az európai ratian — különös módon. Az ellentéteket, szóljunk most «irodalom történetét, ennek gt északról délre átszelő vo- mégis ezekről az összekötő bevezetésében vetette papírra naj társadalmilag, ideológiaiszálakról, amelyek kézzelfog- a következő mondatot: „A jag különböző szemben álló fé- hatóak: gazdaságiak, kulturá- világirodalom egységes, össze* leket választott el egymástól, Hsak, politikaiak. függő folyamat, egyetlen ha- mégpedig úgy, hogy — az előtalmas vérkeringés.’. Nem ző háborút tekintve — egyik A KRÓNIKÁS vállalkozom arra, hogy ennél se,m vo;t „legyőzött". Teítek SZAVA különbül fogalmazzam meg az évek, s a két fél Európa nemcsak az irodalom, az egész között a szakadék először átFelütöm a történelemkönv- európai kultúra egymásból léphetetlenül széles és mély vet: „A komáromi naszádok táplálkozását,', a görögöktől lett. Felrémlett a háború ve- Regensburgtól tJrinápolyig, Tolsztojon és Arany Jáneson szélye. Szó mi szó, Európa Szarajevóig kereskedtek. Deb* át Bernard Shaw-ig. megszokta a múlt századokrecen kereskedői Törökőr- Természetesen maga az Eu- ban az ilyesmit: a háború a izágba, Erdélybe, Ausztriába, rópa-politika is nagy múltra politika elválaszthatatlan része volt. Csakhogy most már 1 két világháború után NÚGRÁD — 1982. október 29., péntek voltunk, annak minden megrág zó tanulságával, és kirajzolódott a rémkép az esetleges harmadikról, amely az előző kettőt elhomályosíthatná. A látomás a háború következményeiről, a felismerés ébresztőt dobolt, s valami új kezdődött. Miért mondhatjuk hát, hogy most, az utóbbi néhány esz- tendőben-új Európa-tudat alakult ki? Két oka van ennek. Az első az, hogy a hetvenes években megízleltük az enyhülés mézét a háború utáni merev kettéválás hidegrázása után. A másik ok: ismét hül a levegő, a nyolcvanas évekkel új veszély jelent meg a láthatáron. Fö HADSZÍNTÉR? Visszaesés fenyeget a hidegháborúba, vagy az annál is rosszabbá. Ez a félelem ott rejlik az Európa-tudatban, sőt, uralkodik benne. Egy esetleges harmadik világháborúban — mint az elsőben és a másodikban — földrészünk lenne a fő hadszíntér, de most! már atombombáknak kiszolgáltatva. Ezt akarja Európa elkerülni. Lehetséges-e? Az igen kimondása teremtette meg az új, közös Európa-tudatot. Bennünket érint legközvetlenebbül a veszély, közösen kell töprengenünk a megoldáson. Van békésen járható út? Biztatásul térjünk vissza a távoli, s a közeli történelemhez. Kipróbáltuk a békét, az együttműködést, a kereskedelmet, az irodalmi vérkeringést, az utazásokat, a szövetkezést, És jól ment. Tatár Imre Nyugatnémet—brit csúcstalálkozó Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön este kétnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. Tíz napon belül ez lesz a második nyugatnémet—brit csúcstalálkozó, az elmúlt héten Helmut Kohl kancellár tett villámlátogatást Londonban. A tárgyalások középpontjában a Közös Piac költségvetéséhez való brit hozzájárulás szabályozása, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatai, valamint a kelet— nyugati viszony áll majd. London és Bonn közös célja, hogy a szovjet—nyugateurópai földgázvezeték ellen elrendelt amerikai embargó miatt megromlott amerikai— nyugat-európai viszonyt megszabadítsák az ellentétektől. Ezért mindkét kormány szorgalmazza, hogy a Nyugat dolgozzon , ki közös politikai és gazdasági koncepciót a szocialista orszgokkal való érintkezésben. Nagy-Britannia' és az NSZK kitart katonai erejének fejlesztése és a NATO 1979-es határozata mellett, ugyanakkor tárgyalási készségüket is hangoztatják. Így a két kormány folytatni akarja a madridi biztonsági és együttműködési találkozót, de nem mond le a szocialista országokkal szembeni „bírálatról” sem — közölték a találkozó előtt bonni kormánykörök. (MTI) Arafat Belgrádban Az arab országok fezi csúcsértekezletén elfogadott közös platform nemcsak az arab és az el nem kötelezett országok, hanem az egész nemzetközi közösség számára is fontos a palesztin kérdés igazságos megoldásának keresésében — hangoztatta Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet elnöke és Petar Sztambolics, a jugoszláv államelnökség elnöke. Arafat szerdán érkezett jugoszláviai látogatásra Belg- rádba, és este vendéglátójával áttekintette a Libanon és a PFSZ ellen elkövetett izraeli agresszió után a Közel-Keleten kialakult helyzetet. Ennek során hangsúlyozták, hogy a palesztin probléma a közel-keleti válság kulcskérdése. Arafat tájékoztatta Sztam- bolicsot a PFSZ tevékenységéről abban a küzdelmében, amelyet a palesztin nép ön- rendelkezéséhez és saját államához való jogának érvényesítéséért folytat.
