Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

Külügyminiszteri értekezlet Moszkvában Csütörtökön Moszkvában megkezdődött a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülése. A tanácskozáson Petr Mla- denov, Bulgária, Bohuslaw Chnoupek, Csehszlovákia, Stefan Olszowski, Lengyel­Francois Mitterrand francia államfő csütörtök délután két­napos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett. A bonni kancellári hivatal előtt lezajlott katonai tiszte­letadás után Mitterrand azon­nal megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A francia elnök kíséretéhez tartozó Claude Cheysson kül­ország, Púja Frigyes', Magyar- ország, Oskar Fischer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Stefan Andrei, Románia és Andrej Grom-ko a Szovjet­unió külügyminisztere vesz részt. ügyminiszter, Charles Hernu hadügyminiszter, akik már csütörtök délelőtt Bonnban tartózkodtak, ezalatt a többi szakminiszterrel együtt nyu­gatnémet kollégáikkal foly­tattak megbeszélést. Helmut Kohl ezt követően Pierre Mauroy francia mi­niszterelnökkel tartott négy- szemközti . megbeszélést. A nyugatnémet kancellár az esti órákban díszvacsorát A külügyminiszterek meg­vitatnak néhány, a madridi találkozóval kapcsolatos kér­dést és áttekintenek több, a nemzetiközi és ezen belül az európai biztonsággal kapcso­latos problémát. (MTI) Időhúzás Becsben Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 318. tel­jes ülését, amelyen Nagy- Britannia küldötte, Murray Simons nagykövet mondott beszédet. A brit küldöttség vezetője a létszámadatok tisz­tázatlanságában jelölte meg az előrehaladás legfőbb akadá­lyát. A szocialista országok szó­vivője a nyugati felszólalást értékelve rámutatott, hogy a létszámvitára való hivatko­zás célja továbbra is az idő­húzás, mert —, mint emlé­keztetett ró — a szocialista országok 1980-ban benyújtot­ták a létszámadataikat tar­talmazó új listát, azt azon­ban a nyugati fél nem volt hajlandó elfogadni. A Varsói Szerződés tagországainak is­mételt kérésére sem tudta a nyugati fél megjelölni a lét­számvita valódi okát, az el­térő adatok forrását —, mu­tatott rá a szóvivő —, ezért legfőbb ideje lenne félreten­ni a mesterségesen támasz­tott akadályt és inkább az első haderőcsökkentési egyez­mény megszövegezésére kel­lene fordítani a figyelmét. A bécsi tárgyalások követ­kező teljes ülését csütörtökön tartják a Hofburgban. (MTI) adott vendége tiszteletére a Schaumburg palotában. A sorrendben negyvenedik nyugatnémet—francia csúcs­találkozó középpontjában a két ország gazdaságpolitikai és katonai együttműködése áll. A két fél emellett kiemelten akar foglalkozni a kelet—nyu­gati együttműködéssel és a Közös Piacon belüli helyzet­tel. (MTI) Fegyverzetek Tanácskozások Genfben Genfben csütörtökön teljes ülést tartott a hadászati nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről tárgya­ló szovjet és amerikai kii döttség. * Genfben csütörtökön teljes ülést tartott az európai kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai kül­döttség. Washingtonban az Arab Liga küldöttsége II. Hasszán marokkói ural­kodó vezetésével szerdán Washingtonba érkezett az Arab Liga küldöttsége. A de­legációt várhatóan ma fogadja Ronald Reagan ame­rikai elnök. A washingtoni tárgyalásokon a fezi csúcs- találkozón életre hívott „he­tek bizottságának” csak hat tagja vesz részt, a PFSZ kép­viselője Nem Yorkban csat­lakozik a delegációhoz. A Reagan-kormány ugyanis be­jelentette, hogy nem hajlandó fogadni a PFSZ képviselőjét. Az arab küldöttség ameri­kai tárgyalásainak az a célja, hogy ismertesse az Arab Li­ga fezi tanácskozásán szüle­tett béketervet. „Nem tárgyal­ni fogunk, nem írunk alá sem­milyen dokumentumot, hanem csak véleményt cserélünk majd az arab országok, vala­mint az Egyesült Államok bé­ketervéről” — mondta meg­érkezésekor a marokkói ki­rály. Az Arab Liga küldött­sége október 26-án az ENSZ székhelyére látogat, ahol többek között tárgyal Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszterrel, majd az Arab Ligának II. Hasszán ma­rokkói király vezette kül­döttségével tárgyalt csütörtö­kön Washingtonban George Shultz amerikai külügyminisz­ter. Az amerikai—izraeli kül­ügyminiszteri tárgyalásokat „a barátság és a bizalom” lég­köre jellemezte, mint maga Samir, a külügyminisztérium­ból távoztában közölte. Az iz­raeli csapatok Libanonból va­ló kivonásának időpontjáról a miniszter most sem tudott biz­tatót mondani az újságírók­nak. (MTI) Reagan bejelentése Heghátrált a Közös Piac Ronald Reagan amerikai elnök, aki csütörtökön is vá­lasztási kampánykörúton tar­tózkodott, személyesen jelen­tette be, hogy a Közös Piac országai meghátráltak az Egyesült Állandók és közöttük egyre szélesebb fronton folyó kereskedelmi háború újabb ütközetében és „önként” csök­kentették amerikai acélkivi­telüket. Reagan közölte, hogy a há­rom évre szóló és 15 százalé­kig terjedő kiviteli csökken­tés ellenértékeként az ameri­kai kereskedelmi miniszté­rium lemond a Nyugat-Euró­Áz elnök első A Sri Lanka-i elnökválasz­tás hivatalos végeredménye alapján Rrichard Dzsajavar- dene további hat évre a szi­getország államfője marad. A 76 éves elnök a leadott sza­vazatok 52,5 százalékát nyer­te el. Fő vetélytársa, a 66 éves Hector Kobbekaduva, a sza­badság párt jelöltje a szava­zatok 43 százalékát szerezte Francia—nyugatnémet csúcs Mitterrand Bonnban pa ellen tervezett védővá­mokról, s megszüntetik a kü­lönféle nyugat-európai cé­gek ellen. kezdeményezett dömpingel járásokat. Az Egyesült Államok évi húszmillió fonna acélbeho­zatalából 6 millió tonna szár­mazik a közös piaci orszá­gokból, s az amerikai ver­senytársak azt kifogásolták, hogy némelyik nyugat-euró­pai ország nagy állami dotá­cióval „csinált helyet” magá­nak az amerikai piacon, mi­közben az Egyesült Államok acélipara csak hetvenszáza­lékos kapacitással dolgozik. (MTI) intézkedése... meg. A fennmaradó szavaza­tokon további négy jelölt osztozott. Az indiai-óceáni szigetor­szág történetében ez volt az első elnökválasztás. Az elnök a szavazóhelyisé­gek bezárása után kihirdette a rendkívüli állapotot és az „erőszakhullám feléledésének veszélyére” hivatkozva 30 ezer rendőrt és katonát vezé­nyelt a városokba. Mit várhat Európa Hegőrzi-e a folyamatosságot Bonn? Már hetek teltek el azóta, hogy Genscher pálfordulása háttérbe szorította Schmidtet, de egyelőre csak óvatos elkép­zeléseket engedhet meg magá­nak a kommentátor arra vo­natkozóan, mit várhat Európa az új bonni kormánytól. Kohl kancellár „meg kívánja őriz­ni a folyamatosságot”, tehát tovább ápolni az eddigi nem­zetközi kapcsolatokat — ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy ő és a pártja éveken át élesen bírálta a szociálde­mokrata-szabaddemokrata külpolitikát. Tartani is, vál­toztatni is?'Mindkettőre szá­mítani lehet. Kérdés, milyen arányban. A „NÉMET KÉRDÉS” Nézzük sorban a legfonto­sabb területeket. Kijelentette az új kormány, hogy tisztelet­ben tartja mindazokat a szer­ződéseket, amelyeket az előző kormányok a szocialista álla­mokkal aláírtak. Ebbéli szán­dékában nem is kételkedünk. Nem változtak meg az NSZK, gazdasági érdekei, amelyek előnyössé és szükségessé te­szik a Kelettel folytatott ke­reskedelmet ; nem változott meg az ország földrajzi hely­zete, amely az esetleges hábo­rúban a legsúlyosabb csapás első számú színterévé teszi; parancsoló érdeke tehát a bé­ke fenntartása. Nem változott meg szándéka, hogy fenntart­sa kapcsolatait a másik né­met állammal. De ha les2 vala­mi zökkenő, úgy mégis itt képzelhető el a viszony némi lehűlése. Elvi különbség nincs a kö­zött, amit Schmidt mondott, illetve Kohl kijelent: mind­ketten a megkötött szerződé­sek alapján állnak, de fenn­tartják véleményüket, hogy a „német kérdés nincs lezár­va”. .. Csakhogy ebben a vo­natkozásban még hangsúlybe­li, hangnembeli eltérések ' is feszültségeket okozhatnak. És külön figyelem illeti a szov­jet—nyugatnémet kapcsolato­kat. Az NSZK alapvető érde­ke, hogy tartósan normális viszonyban legyen a Szovjet­unióval. Ezt tudják az új em­berek. Régebben is erre val­lód a kereszténydemokraták állásfoglalása a gázcsőügylet mellett. Ök sem helyeselték az amerikai tilalmat. Előbb- utóbb számítani lehet egy moszkvai Kohl-látogatásra. E pontnál azonban beleszól va­laki más is a párbeszédbe, mert a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok nem választhatók el a Bonn—Washington vi­szonytól. A NAGY PRÓBA Az NSZK mindig az Egye­sült Államok szoros szövetsé­gese volt, a jobboldal mégis azzal vádolta Schmidtet, hogy lazítja Bonn amerikai kapcso­latait. Ebben legfeljebb annyi volt az igaz, hogy a szociálde­mokraták — a vitathatatlan Amerika-barátság mellett ■— mindig hangsúyozták a saját nemzeti érdekeket. Ez a hang­súly most gyengébb lett, s a nagy próba a kreszténydemok- rata-liberális koalíció külpoli­tikájában valószínűleg 1983- ban következik el, amikor esetleg sor kerül az amerikai rakéták felállítására Nyugat- Európában. A nagy kérdés, hogy miként alákul akkor a szovjet—nyugatnémet viszony? Nem változik a Nyugat— Nyugat érdekközösség és el­lentétek szövevénye sem. Ab­ban a nagyszabású politikai és gazdasági együttműködésben és egyben versenyben, amelyet a három nagy erő: az Egye­sült Államok, Japán és Nyu- gat-Európa folytat egymással — egy kormánycserével nem változnak meg a lényeges té­nyezők. Hogy mennyire nem, ezt megmutatta Helmut Kohl villámlátogatása Párizsban. Ezzel a lépéssel voltaképpen jelezte: elődei, Adenauer és Schmidt nyomdokán halad. Akarva-akaratlan érzékeltet­te; hogy léteznek külön nyu­gat-európai érdekeli. Közelgő washingtoni látogatásának alaphangját viszont valószínű­leg az a fogadkozás adja majd meg, hogy elődeinél kevesebb árnyékot óhajt a két ország együttműködése során, vagy ahogy első parlamenti beszé­dében mondta, — oldalágáé­ként Schmidtnek címezve — minden homályt el akar osz­latni e tekintetben. Mi nagy érdeklődéssel fi­gyeljük a bonni fejleménye­ket. A múlt évtizedben jó vi­szony alakult ki Magyaror­szág és az NSZK között. Az NSZK hazánk második leg­nagyobb és első tőkés partne­re. Willy Brandt és Helmut Schmidt — elsősorban az eny­hülés kialakításában játszott szerepe miatt — tekintélynek és rokonszenvnek örvend ná­lunk. Fontosnak tartjuk — túllépve a gazdasági szempon­tokon —, hogy az NSZK szi­lárd belső helyzetű, egész Eu­rópával ló együttműködést ápoló ország maradjon. Nem táplálhatunk olyan illúziókat, hogy az új kormánnyal általá­ban semmi nem változik, de van rá remény, hogy alapvető vonatkozásokban az NSZK mind Msgvarerszágnak, mind a szpcialista közösségnek együttműködésre kész part­nere marad. Tatár Imre 1 2 NÓGRÁD — 1932. október 22., péntek Hagyar felszólalások az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés politi­kai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának álta­lános vitájában szerdán fel­szólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldött­ség tagja. Rámutatott, hogy azt a légkört, amelyben a bi­zottság dolgozik, a növekvő nemzetközi feszültség jellem­zi. Ilyen körülmények között, annak ellenére, hogy az idén tartották az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelé­si ülésszakát, reálisan senki sem várhatott kézzelfogható eredményeket sem általában a leszerelési tárgyalásoktól, sem pedig a genfi leszerelési bi­zottság tevékenységétől. A magyar diplomata mél­tatta a Szovjetunió kötelezett­ségvállalását amellyel lemon­dott az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, majd a genfi leszerelési bizottság munkáját elemezte. Megállapí­totta, hogy a küldöttségek nagy többsége a rendkívüli le­szerelési ülésszak kudarca el­lenére is haladást kíván elérni a genfi tárgyalásokon. Az Egyesült Államok és néhány más ország delegációja azon­ban megakadályozta, hogy a bizottság a nukleáris leszere­léssel foglalkozó munkacso­portot hozzon létre. Dr. Kőmíves Imre végül a magyar küldöttség ama remé­nyének adott hangot, hogy az ENSZ-közgyűlés munkájának eredménye segíti majd előre­vinni a genfi leszerelési bi­zottság tevékenységét. A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságában szer­dán felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A világgaz­dasági helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy ma olyan strkutúrális válságnak va­gyunk tanúi, amely a fennál­ló gazdasági rend alappilléreit rendítette meg. Ez a válság minden országra és országcso­portra kihatással van, de a gyengébbeket természetesen súlyosabban érinti, mivel azoknak a mozgósítható tarta­lékai kisebbek, alkalmazkodó­képességük korlátozott — A helyzet megváltoztatása — mutatott rá — csak nagyará­nyú nemzeti és nemzetközi erőfeszítések révén lehetséges. Az iparfejlesztéssel össze­függésben dr. Domokos Má­tyás pozitívan értékelte az ENSZ iparfejlesztési szerveze­te, az UNIDO tevékenységét Élelmezési kérdésekről szólva utalt a magyar mezőgazdaság világviszonylatban is figye­lemre méltó eredményeire. (MTI) Egy szavazás margójára Amikor a telexgép kopogni kezdte a hírt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagja között ott van Nicaragua is. a kommentátornak azonnal egy két év­vel ezelőtti szavazás ötlött emlékezetébe. A történelmi pár­huzamok szükségképpen sántítanak, ezúttal azonban elke­rülhetetlen a kezeim óit fölidézése. Akkor Kuba és Kolum­bia versengett a tagságért Az Egyesült Államok azonban teljes erővel „bedobta magát” a küzdelembe, s a színfalak mögött mindent megpróbált Havanna lejáratására. Erőfe­szítéseinek eredményeken; végül mindkét ország vissza­lépett Mexikó javára. Most kísértetiesen azonos forgatókönyvet írtak meg Wa­shingtonban, ezúttal a térség másik forradalmi mozgalmá­nak hazája, Nicaragua ellen. Hiába „lobbiztak” azonban sa­ját jelöltjük, a Dominikai Köztársaság érdekében, az ame­rikaiak keserű kudarcként könyvelhették el, hogy véden­cük csupán 50 szavazatot kapott az ENSZ közgyűlésétől, míg Nicaragua mellett 104 ország tette le voksát. Washington nem kerülheti el a tanulságok levonását. Mindenekelőtt ri kell ébrednie, hogy többé nem hozhatja vissza azokat az időket, amikor a világszervezet, az ame­rikaiak szavazogépezeieként — szinte futószalagon hozta a Fehér Házból sugalmazott döntéseket. Ellenkezőleg, az USA az ENSZ-ben mind gyakrabban kerül olyan helyzet­be, hogy másként szavaz, mint a tagállamok túlnyomó több­sége; elszigetelődik. Ez történt most Nicaragua BT-tagsága esetében is. Fedi< Washington éppen Managuát szerette volna el­szigetelni. Ez nem sikerült; a szavazás a sandinisták nö­vekvő nemzetközi tekintélyét bizonyította. Az amerikai ve­zetés Nicaragua énen már régóta szövi a különféle terve­ket, s a forradalom győzelme után azonnal megkezdték a megbuktatott Somoza külföldre menekült híveinek táborok­ba gyűjtését és felfegyverzését. A Nicaraguával szomszé­dos Honduras jobboldali rezsimjében alkalmas partnerre leltek, olyannyira, hogy a két ország határvidékén gyüle­kező nicaraguai e'lenforradalmárok ezrei gyakorlatilag aka­dálytalanul — vagy éppen a hondurasi hadsereg támogatá­sával — najták végre szabotázsakcióikat. Tervei valóra váit&sa érdekében az USA megsokszoroz­ta a Hondurasnak juttatott katonai segélyek összegét, s az amerikai tanácsadók számát. Eközben teljes gőzzel folyik a Nicaragua elleni nyüt provokációnak, a decemberben a határvidéken tartandó közös amerikai hondurasi hadgya­korlatnak az előkészítése. A managuai forradalmi rendszer, amely többször is hiába szorgalmazta a térség problémái­nak tárgyalásos rendezését joggal tart attól, hogy nyílt intervenció készül ellene. Alig több mat két évtizede Fidel Castro Kubája ellen kísérelt meg Wrjhington fegyveres támadást. A disznó- öbölbeli vállalkozás kudarcára tán hasznos lenne emlékez­niük az amerikai stratégáknak. Mert a történelmi párhu­zamok véggondolása alkalmas lehetne a kilátástalan, ám a nemzetközi feszültséget növelő kalandor-akciók elkerülé­sére, Kürti Gábor Rendkívüli állapot Ecuadorban Marton László, az MTI tu­dósítója jelenti: Havannába érkezett jelen­tések szerint Osvaldo Hurta­do Larrea ecuadori elnök szerdán az ország egész terü­letére kihirdette a rendkívüli állapotot, tekintettel a kor­mány legutóbbi gazdasági intézkedései miatt kibonta­kozott népi megmozdulások­ra. A hivatalos rendelkezés magában foglalja a helyi idő szerint 22 órától 06 óráig tar­tó kijárási tilalmat és az ut­cákon rendezendő tüntetések betiltását. Hurtado elnök a hatóságok rendeletét néhány órával az­előtt hozta nyilvánosságra, hogy megkezdődött volna a dolgozók egységfrontja által meghirdetett 24 órás általá­nos sztrájk. Az országot az utóbbi na­pokban elárasztó tüntetések­kel és más megmozdulások­kal a dolgozók azt követelték, hogy a kormány vonja visz- sza legutóbbi gazdasági ren­deletéit, amelyek értelmében megszüntették a legfontosabb közszük»ésleti cikkek állami támogatását és emiatt példá­ul a benzin és a liszt ara egyik napról a másikra szix százalékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents