Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Nagybcrtony - Hsterenyei tapaszthatok Sikeresen kezdődött az ű| pártoktatási év Előtérben a minőségi követelmények AZ MSZMP NAGYBA- férikusnak tűnő településre- denkor kulcsszerepük van a TONY—KISTERENYEI kő- szeh is, mint Rákóczi-bánya- propagandistáknak. Kiválo- z< - nagyközségi bizottsága az telep. gatásuk, felkérésük a továb­Tömegpropaganda-tanfo- bi évek gyakorlatának meg­1981/82-es pártoktatási év eredményei közül azt emelte lyamot huszonhat, politikai frfelően az alapszervezeti ki. hogy a propaganda még inkább a politikai tevékeny­előadássorozatot tizenhárom szinten történt. Minden párt' alapszervezet szervezett 752 vezetőségben nagy gondot ség, a pártmunka szerves ré- hallgatóval. Nagy az érdeklő- fordítottak erre, s a pártok- szévé vált az alapszervezetek- dés a gazdasági és társada- tatásban gyakorlatot szerzett ben. A most kezdődött új lompolitikai kérdések iránt, 22 „régi” sokéves tapasztalat­oktatási évben — hangsúlyoz- de a szocialista kultúra és a tal rendelkező propagandista ta beszélgetésünk alkalmával nemzetközi politika tanfolya- is vez(;t szemináriumot Bodor József pb-titkár a main is mintegy 120 hallga­vropagandát még tudatosab- tó bővíti politikai ismereteit. b-m és következetesebben ál- Az alapszervezeti szinten célkitűzéseink fol ó politikai oktatás mellett TT'olvphh mpdiQmprpfSPrp. mpe- , ........................... A járási és megyei propa­gandista előkészítő tanfolya­mok mellett az oktatási kabi­net ad segítséget ebben az oktatási évben a propagan­distáknak. Fokozott figyelmet a közös nagyközségi bizott­ság gondot fordít a magasabb ford£t a b a helyi tajékozta- fokú marxista műveUség tásra is. PAz oktatási kabinet- lehetosegeinek ben szervezett előadások kö­mélyebb megismerésére, meg valósításának szolgálatába. Eb­ben a közel tizenhétezer la­kót számláló két nagyközség­ben 29 alapszervezetben 1367 párttag dolgozik. A pártvezetőségek, az alap­szervezetek az utóbbi két hó­napban az alaphatározatok­on- dokumentumokban meg- marxista-leninista" esti tik1! pJli«kafaoktatásZeíőké- zéPiskolában — két osztály- HUSZONKILENC tek a politikai oktatás eo „ — negyvenhét hallgató c’jcurr'ji'Tím;» megszerzési bővítésére is. Káderképzési megfontolás alapján huszon­hármán tanulnak az esti zött szerepelnek olyan fontos témák, mint az ár- és bér­egyetem általános, szakosító és speciális tanfolyamain. A kö­zeti nevelés a pártoktatásban. HA A KÉT NAGYKÖZSÉG szításét. Csoportos és egyéni számba, hogy a párttagokat, pártonkívülieket milyen po­litikai, ideológiai, gazdasági kérdések érdeklik a legjob­ban. Ez érthető, hiszen a hu­szonkilenc alapszervezet kom­munistái iparban, mezőgazda­ságban, közlekedésben, tan­intézetekben, ipari szövetke­negyvenhét hallgató SZERVEZETÉBEN bővíti politikai ismereteit, s hét propagandista ALAP­negyven­SSMTSS? mSSTnS su-rss». Ä egyetemre. máció összegyűjtése. Hogyan Bodor József elmondtamég történik ez? A propagandis­azt is, hogy az új oktatási év- ták jelentései útján részben ben Kisterenyén az általános megoldott — mondja a pb­iskolában és Nagybátonyban titkár —, de a vb egy okta­az ipari szakmunkásképző in- tást segítő, ellenőrző csoport­tézetben szervezték meg az tot szervezett. Az a feladata, elméleti konferenciát. Ennek hogy minden alapszervezetnél zetekben és lakókörzetekben létrehozása, megszervezése ellenőrizze és. segítse a poli- dolgoznak végzik a politikai azért is indokolt a két nagy- tikai oktatást. Véleményünk munkát ' községben, mert sokan elvé- szerint nem arról van szó, Az 1982/83-as pártoktatási gezték az esti egyetemet, a hogy szerveztünk egy új bi­év előkészítésénél — mondot­ta a nagyközségi pb-titkár — szem előtt kellett tartanunk: szakosítót, s a képzett szak- zottságot. Hatékony működése emberek igénylik a tovább- segíti a színvonalasabb poli- képzést. A konferenciákra jól tikai oktatást. az oktatás hatékonyságának felkészült megyei, járási elő- A nagybátony—kisterenyei adókat is meghívnak, akik közös nagyközségi pártbizottság propagandisták 'munkájának időszerű gazdasági, politikai, a politiaki oktatás tartalmának javítását s az alapszervezetek ideológiai kérdésekről tarta- továbbfejlesztésével, gazda­- - - - nak előadásokat, konzultáció- gításával igyekezett lépést tar­kát. tani, s azt összehangolta a A pártbizottsághoz tartozó település társadalmi szük­ségleteivel. Az volt a célunk, — mondta befejezésül Bodor ta vezet politikai oktatást, nem számítva a két esti kö zépiskolai osztályt. Hogyan növelését, vonzóbbá tételét, a jellegének megfelelő spéci ális tanfolyamok, oktatási formák szervezését. Az első tapasztalatok bi- huszonkilenc alapszervezet- zonyítják, hogy az alapszer- ben közel ötven propagandis­vezetek többsége lelkiismere­tesen készítette elő az új pártoktatási évet. A hallga­tók aktívan vesznek részt a biztosították a propagandistá- vitákban még az olyan peri- kát? A pártoktatásban min­József pb-titkár —, hogy a ma időszerű tennivalókra irá­nyítsuk minden pártalapszer- vezet figyelmét. gy. 1­Takarmányok — hazai A gabonatröszt vállalatai talán nem vétenek a szakmai költsége 24—25 forintot tesz 7 új takarmánykeveréket hoz- előírásokkal szemben. Ennél- ki. Egy-egy hízónál általában , . . A <7Ara7l ál- fogva mind nagyobb keletje 100 forinttal mérsékelhetik a tak forgalomba. van az 0jyan takarmányok- kiadásokat anélkül, hogy az lapotban árusított keverekelc naki amelyek csakis a leg- állatok fejlődésében, bármiféle értékesítése országszerte meg- szükségesebb adagokat tártál- törés következne be. Az új ta- kezdődött. A takarmányokkal mazzak a drágán beszerezhető karmányok árban is olcsóbbak, » sertések, szarvasmarha!;, anyagokból, például fehérjék- mázsánként körülbelül 5—10 nyulaik, valamint a baromfik hői, ami a költségek csők- forinttal kerülnek kevesebbe táplálását tehetik gazdaságo- kerítéséhez vezet. ’Ám ezek a az eddigi keverékeknél, ami sabbá. A vízi szárnyasok ete- takarmányok gondos kezelést, természetesen szintén előnyös tésére is forgalmaznak új ke- szakmailag magas színvonalú a felhasználók szempontjá- veréket, amely régi hiányt po- tenyésztői-tartói munkát köve- ból. tol. Az új termékek közös jel- telnek; csakis ebben az eset­lemzője, hogy viszonylag olcso ben használhatók valóban ha- Az új termékek iránt máris áron kerüljenek forgalomba és tékonyan. nagy az érdeklődés. A gabo­a korábbiaknál gazdaságosab- Az aj takarmányok egysé- natröszt illetékesei azzal szá- ban hasznaihatok fel. ges jellemzője, hogy hazai fe- mólnak, hogy a vállalatot; ál­A takarmánygyártást és az hérjéket tartalmaznak. Több forgalmazott keverékek állattenyésztés munkahelyeit takarmánybúzát, első osztályú 20 25 százalékát az új re­figyelemre méltó változások napraforgó- és répadarát, ár- ceptek alapján kell majd jellemzik. Az elmúlt időszak- pát stb. kevertek a takarmá- gyártaniok. A kereslet ugyan­ban érezhetően megszilárdult nyokba. A fehérjeszintet min- *s mar az e'ső időszakban a termelők körében az úgy- den részletre kiterjedő pon- gyorsan eltolódott a gazdasá- nevezett receptfegyelem, azaz tosságú laboratóriumi elemzé- g0s, ám igen körültekintő ál­a gazdálkodók a korábbinál sekkel állapították meg. A __. , .. k örültekintőbben veszik figye- felhasználásnál mázsánként . , ’ “v y 20 1111111 a lembe a takarmánykeverés egy úgynevezett proteinegysé- kívánó termékek irányába. előírásait, kevesebbszer és get takaríthatnak meg az ál­mind több helyen már egyál- lattartók, ennek közvetlen Műszakiak méltánylása Időszerű témáról készített fölmérést nemrégiben a megyei párt-végrehajtóbizottság. A vizsgálat „A műszaki, gazdasági szakemberellátás, foglalkoztatás és érdekeltség helyzetéről a megye kiemelt ipari üzemeiben” címmel zajlott. A témával kapcsolatos kérdéseink megválaszolá­sára Galgóczi Károly, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese vállalkozott.- Mi teszi szükségessé, hogy kiemelten fog­lalkozzunk megyénk műszaki és közgazdasági szakembereinek társadalmi szerepével és helyze­tével? — Napjaink fő kérdése a társadalmi élet minden területén a hatékonyság növelése. Ezzel összefüggésben — figyelembe véve gaz­daságunknak a mai világgazdasági feltéte­lekhez való alkalmazkodási készsége javítá­sát — a társadalmi termelési tevékenység­ben megnőtt a szellemi munka jelentősége. Az elmúlt évtizedben megyénk gazdaságá­ban az ipar súlya, szerepe tovább növeke­dett. Előtérbe kerültek a minőségi, a haté­konysági követelmények, megkezdődött az intenzív fejlődés helyi tartalékainak kiakná­zása. A hatékonyság javítására, a termelés korszerűsítésére, a termékek versenyképessé, gének növelésére irányuló tevékenység elő­térbe helyezte a megye iparában is a mű­szaki, a közgazdasági szakemberek hatéko­nyabb foglalkoztatását. Tehát alapvető kér­déssé vált: hogyan, milyen hatékonysággal vannak foglalkoztatva, megfelelő igényeket támasztunk-e velük szemben az eredménye­sebb munka érdekében.- Az elmúlt években mennyire volt hatékony a foglalkoztatásuk? — Nógrád iparában — az elmúlt tíz év alatt — a felsőfokú végzettségű szakembe­rek száma majdnem megduplázódott. Közre­játszottak ebben a kétségtelenül jelentős vo­lumenű beruházások, valamint a tudomá­nyos-technikai forradalom kibontakozó fo­lyamatának követelménye is, amely növelte a szellemi munka részarányát, felértékelte jelentőségét. A gépiparban, az építőanyag- iparban közel kétszeres, a könnyűiparban háromszoros a szakmeberek számának növe­kedése. Jelentős a változás az élelmiszeripar­ban is. Néhány területen viszont a műszaki­technikai fejlődés gyorsabb volt, mint a számszerű növekedés. Gondolok arra, hogy hiány van építészmérnökökből, kohómérnö­kökből, közgazdászokból. A látványos meny- nyiségi növekedés mellett azonban néhány feszültség is felszínre került, elsősorban a hatékony foglalkoztatással kapcsolatban.- Milyen feszültségekre gondol? — Elsősorban műszaki területen szakembe­reink egy része nem képzettségének megfe­lelő munkakörökben dolgozik. Nem képessé­geiknek megfelelő követelményeket támasz­tanak velük szemben. Nem használják ki tu­dásukat, tapasztalatukat. Az okok szerteága­zóak. Sok vállalat tevékenységét még a rö­vid távú gondolkodás, a szervezetlenség, a műszaki fejlesztési tevékenység alacsony színvonala, a problémák tűzoltómunkával va­ló megoldása jellemzi, amelyek nein igény­lik a magas színvonalú műszaki munkát. Fe­szültségeket okoz az is, hogy a technikus­képzés egy ideje szünetel Magyarországon. A jelenlegi szakközépiskolák nem tudják pótol­ni a keletkezett űrt. Ezért gyakori, hogy na­gyon sok középfokú szakképzettséget igény­lő munkakört mérnökök töltenek be. A ta­pasztalatok viszont azt igazolják, hogy szak­mailag ambiciózus műszakiak dolgoznak megyénkben, akik lényegesen többet akar­nak, mint amit igényként támasztanak ve- ük szemben.- Miért nem kapják meg a megfelelő lehető­ségeket? — Az alapvető gondot abban látom, hogy vállalataink egy része mág nem tud megfe­lelni a magas hatékonysági követelmények­nek. Alacsony a kockázatvállaló, vállalkozói szellem. A vállalataink elsősorban stabilitá­suk megteremtésére és megőrzésére töreked­nek. Ezért az előrelátó vállalati stratégiai tervek ritkák. Ebből adódik, hogy a hosszabb távú gondolkodást feltételező innovációs te­vékenység még nem kapott megfelelő teret. Ezért az innovációs folyamatokban meghatá­rozó, alkotó munkát végző mérnökökre,, köz­gazdászokra kevés az igény. Az is tény vi­szont, hogy a szakemberek sem törekszenek az alkotó, önálló munkát igénylő helyekre. A jelenlegi érdekeltségi rendszer nem ked­vez az alkotó jellegű munka kibontakozásá­nak. — Hol vannak zökkenők az érdekeltségi rend­szerben? — A válasz egyszerű, bár bonyolult össze­függéseket takar. Napjaink gyakorlata sze­rint nem a munkát, hanem a beosztást fi­zetik meg. Ebből következik, hogy szakembe­reink egy része anyagi helyzete javításának kizárólagos útját a vezető beosztás elérésében látja. Megfigyelhető, hogy az anyagi megbe­csülés elszakad az egyéni teljesítményektől. Elsősorban a beosztás és munkaviszony .ide­je a meghatározó tényező. Ennek hátránya megyénk ipari üzemeiben úgy jelentkezik, hogy olyanok is vezető beosztásba töreksze­nek és kerülnek, akik- az ehhez szükséges adottságokkal kevésbé rendelkeznek. — Milyen módszerekkel lehet vezető állásba „törekedni”? — Különleges módszerekre nincs szükség, hiszen a baj az, hogy sok az olyan vezetői állás — elsősorban munkahelyi —, amely középfokú végzettséggel is betölthető lenne. Mivel a kö­telező besorolási rendszerünk és a társadalmi értékítéletünk is előnybe helyezi a vezető beosztásüakat, szakembereink szívesen vál­lalják ezeket a nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést biztosító beosztásokat. Jólle­het, egy részüket képességeik speciális szak­mai ismereteket igénylő munkakörökre ten­né, alkalmassá. Gondolok itt technológusok­ra, gyártmányfejlesztőkre, konstruktőrökre. Az említett okok miatt ezekben a munkakö­rökben döntően technikusképzettségűek dol­goznak, ami magyarázza azt is, hogy a vál­lalataink fejlesztési tevékenységgel foglalko­zó apparátusai alacsony színvonalúak. A kérdést még egy másik oldalról is lehetne vizsgálni. Ez a szakmai továbbképzés. Ta­pasztalat, hogy a vállalatok — éppen az em­lített innovációs tevékenység hiánya miatt — kevésbé szorgalmazzák a magasabb szakis­meret megszerzését. Az egyének oldaláról sem nagy a kezdeményezés, mert mint em­lítettem anyagi, erkölcsi, társadalmi megbe­csülésüket elsősorban vezető pozíciójuktól várják. — Műszaki és közgazdasági szakembereink kezdeményezőkészségének fokozása, munkájuk hatékonyságának növelése feltételezi, a való­ságos mozgásteret és cselekvési lehetőséget. Mennyire biztosítottak ezek megyénkben? — Ügy érzem, hogy a megyénkben műkö­dő politikai és társadalmi szervezetek jó le­hetőségeket biztosítanak mind a szakmai, mind a politikai közéletbe való bekapcsoló­dásra. A megyei szakmai szövetségek, az MTESZ, a TIT a közgazdasági társaság egy­re színvonalasabban végzik munkájukat, gazdag lehetőségeket biztosítva szakembere­inknek alkotókészségük kibontakoztatására. Az elmúlt években több jelentős munkát vé­geztek, amelyek közül kiemelkedik az ener­giagazdálkodással kapcsolatos konkrét tevé­kenységük. Egyre nagyobb a jelentősége a most zajló és évenként megrendezésre kerü­lő műszaki és közgazdasági hónapnak. Tehát úgy érzem a szervezeti keretek adottak. Lát­ni kell azonban, hogy a szakmai szervezetek és társaságok tevékenységében sok még a formális látszattevékenység. A szükségesnél kevesebb az alkotó információcsere. Az al­kotó légkör megteremtésének kibontakozta­tása a közeljövő feladata. A másik terület ahol a mozgástér bővülésére szükség volna, a vállalati kereteken belül található. Véle­ményem szerint ez az ipari vállalatok belső szervezeti, érdekeltségi rendszerének tovább­fejlesztésével lényegesen bővíthető. A har­madik tényező, amit említeni szeretnék, a szocialista demokrácia erősítése, szélesítése. Azért fontos ez, mert nem mondhatunk le- megyénkben sem a műszaki, közgazdasági szakembereink szakértelméről. felhalmozó­dott tapasztalatairól a legfontosabb társa­dalmi-politikai céljaink megvalósításában. Ez azonban csak úgy hasznosulhat, ha szak­embereink lehetőséget kapna!; és érdekelve vannak a különböző közéleti fórumokon való aktív részvételre. Elsősorban a tanácsok és a Hazafias Népfront munkájába való szé­lesebb körű bekapcsolódásra gondolok*. Molnár Pál i—imn ii .im Gyújtógyertya a Bakony Művektől Űj, korszerű gyújtógyertya akkor e gyártmány felét tő­próbagyártását kezdték meg a késexportra szállítják, veszprémi Bakony Műveknél. A Smitsh cégtől egyébként Az ismert KLG márkajelű 152-féle KLG típusú gyújtó- gyertya licencét és gyártóbe- gyertya műszaki dokumentá- rendezéseit az angol Smiths cióját vették át, ebből első lé­cégtől vásárolák meg, az erre pésként hat változat gyártá- vonatkozó szerződést 1980. jú- sát kezdik meg. Ezek vala- liusában kötötték meg. Az ere- mennyi nálunk forgalomba lé- deti tervek szerint a jövő év vő gépkocsitípushoz alkal- márciusában kellene megkez- mázhatok. deni a termelést, de a magyar A Bakony Művek elküldte és az angol szakemberek jól minősítésre az első Veszprém- összehangolt munkája ered- ben előállított gyertyákat. A menyeként, sikerüt hat hónap- kész terméket, valamint az pal lerövidíteni a felkészülés előállításhoz szükséges almás­idejét. Az új üzem ban évente füzítői speciális timföldet egy- tízmillió gyújtógyertyát ké- aránt kiváló minőségűnek ta- szítenek majd, már az idén az láha az angol partner. év utolsó két és fél hónapjá- f veszpremi Bakony Mű- , , vek a korábbi „Bakony” jelű ban 1,2 millió darabot. A gyújtógyertya gyártását teljes teljes felfutás éve 1981. lesz: egészében beszüntette. A salgótarjáni öblösüveggyár festő I. üzemrészében AMFÖRA-megrendelésre boroskelyhek festését készítik. Képünkön az MHSZ Nógrádi Sándor ezüstkoszorús szocialista brigád tagjai balról jobbra: Kotroczó Péter, Tóth Mihályné, Tö­rök Jánosné, Rácz Tiborné és Rózsahegyi Sándor hatszáz terméket készít műszakonként.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents