Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Október 15. Négyszáz éves a Gergely Naptártörténeti érdekességek Hu és Wen kínai versenygyőztesek Balassagyarmaton A nemrég befejeződött Ko­dály—Erkel énekverseny ho­zott néhány meglepetést. Kö­zülük a nemzetközi mezőny­ben az első helyet elérő Xiaoping Hu kínai énekesnő pompás szereplése okozta a legnagyobbat! A verseny ope­rakategóriájában a vele együtt érkezett Y an-Quing Wen különdijat kapott. A tá­vol-keleti ország énekeseinek váratlan megjelenése és si­kere valóban figyelemre méltó jelenség. Jelentőségét igen pontosan határozta meg a díj­kiosztó ünnepségen elmondott összefoglalójában Mihály And­rás, az operakategória zsűri­jének elnöke, a Magyar Alla- ni Operaház igazgatója, ze­neművészeti főiskolánk pro­fesszora. Arra hívta fel a fi­gyelmet, ötven évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy az Ázsia keleti ré­szében elterülő ország énekesei a bel cantón épülő zenekultú­ra birtokában ilyen rangú tel­jesítménnyel lephessék meg a zsűrit és a hallgatóságot. Néhány szóban érdemesnek és fontosnak látom bemutatni a balassagyarmati koncert szereplőit és a kínai zenekul­túra velük együtt érkezett né­hány kitűnő képviselőjét. Hu művésznő tizennyolc éves korában kezdett intenzíveb­ben foglalkozni az énekkel, noha gyermekkora óta igen szeretett dalolgatni. Persze fő­leg népének dalai ragadták magukkal: első koncertjén is kínai dalokkal szerepelt, ama­tőrként. Ekkortól viszont fi­Raics István Könyvsiker Sikere van a könyvharátok körében az október 5—31. kö­zött zajló műszaki és közgaz­dasági könyvnapóknak. A sal­gótarjáni pavilonsori könyves­boltban arról tájékoztattak, hogy eddig már több mint háromszázezer forintos for­galmat bonyolítottak le. A slágerek között szerepel a ma­gánépítkezők könyve, a Mag­nósok évkönyve, de sokan veszik a családi házak, la­kások, hétvégi házak gazda­ságos fűtéséről, a fa- es tar­1 Új évad Hányszor és hányszor ve­tünk pillantást a naptárunk­ra, jegyzőnk be fontos ha­táridőket egy-egy dátumhoz, nézzük egy-egy ünnep, név­nap, születésnap idejét. Meg­szoktuk, hogy a naptár adja időbeosztásunk tágabb kere­teit, fontos határköveit. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy mai naptárunk két nagy reform eredményeképpen jött létre. Az egyiket még időszá­mításunk előtt 45-ben ren­delte el Julius Caesar, ami­kor a 365 napból álló eszten­dőt és a 4 évenként követke­ző szökőévet — a több száz év előtti magyar kalendáriu­mok szóhasználatával „köz- betétett avagy ugró” eszten­dőt — rögzítette. Több mint 1600 év múltán, 158'2-ben, vagyis éppen 400 esztendővel ezelőtt, XIII. Gergely pápa tíz nappal elő­reigazította a naptárt, s a jövőre vonatkozólag jelenték­telen számban csökkentette a szökőévek számát; így jött létre a Gergely-féle vagy más néven, Gregoriánus-naptár. „A KALENDÁRIUMOK MIND HAZUDNA»}” ‘ Gribojedovtól, a neves orosz vígjátékírótól származik a mondás: „A kalendáriumok mind hazudnak!” S valóban, teljesen pontos naptár nem létezik. A természeti népek­nél nem is időtartamokat mértek. Az egyiptomi pa­rasztkalendárium például a Nílus áradásától a következő áradásig számította az éve­ket. Jáva szigetén a népi naptár a mezőgazdasági mun­kákhoz igazodva osztja 12 egyenlőtlen részre az eszten­dőt: a leghosszabb hónapjuk 43, míg a legrövidebb 23 na­pos. Borneo őslakói rizsara­tástól rizsaratásig mérik az esztendő hosszát, s az így természetesen az időjárástól függően változik. A kínai naptár, amelynek kialakulása legendák homályába vész, már az időszámítás előtti ötödik-hatodik században el­jutott a 19 éves luniszoláris (hold-nap) ciklusig, 12, egyenként 354 vagy 355 na­pos rendes, és 7, egyenként 383 vagy 384 napos szökőév­vel. Az évek cikluson belüli szétosztását külön bizottság — az Égi Ügyek Kollégiuma — végezte, amelynek műkö­dése csak a múlt században Fzűnt meg. A 19 éves ciklu­son alapul az a zsidó luni­szoláris naptár is, amelyet a IV. század derekán vezettek be, s amely 12, egyenként 12 hónapos év mellett 7, egyen­ként 13 hónapos szökőévet illeszt a ciklusba. Ebben a naptárban különböző bonyo­lult előírásokkal biztosították, hogy az év meghatározott napjai a hét bizonyos nap­jaira essenek, mivel a zsi­dóknál például az újév nem lehet vasárnap, szerdán és pénteken; a zsidó húsvét nem eshet hétfőre, szerdára, péntekre stb. A későbbi, csillagászati naptáraknál az időegységeket az égitestek mozgása határoz­ta meg. A föld egyszeri for­dulata tengelye körül — ez a nap. A hold föld körüli keringésének tartama — a hónap, míg az év a földnek a nap körüli keringését jegy­zi. A muzulmánok mindmáig holdhónap szerint számi tják az ünnepeket, s így időszá­mításukban 29, illetve 30 na­pos hónapok váltakoznak. Mi­vel a holdévek átlagosan 11 nappal rövidebbek a napév­nél, a mohemedán újév a mi naptárunk szerint min­dig 11 nappal előbb köszönt be, mint az előző évben. A mohamedán újév tehát 33 éves ciklusonként végigván­dorol minden évszakon. Így a mohamedánok — relative előbb is öregszenek meg, mint mi, vagyis nem annyi idő­sek, mint ahány évesek. Pél­dául egy mohamedán nő, aki 34 esztendősnek mondja ma­gát, a mi időszámításunk sze­rint csak 33 éves. ISMERNI KELL A CSÍZIÓT! A könyvnyomtatás feltalá­lása előtt az emberek nem ismerték a zsebnaptárt sem. A papokat, szerzeteseket, apá­cákat a liturgikus könyvek táblázatai igazították el. S mit tehetett a szegény laikus civil? Hát ő bizony csak úgy férkőzhetett közelebb a ka­lendáriumhoz, ha — „ismer­te a csíziót”. Vagyis azt a középkorban versbe szedett ünnepnaptárt, amelyet az is­kolában is tanítottak. A szó­tagszámok alapján ebből meg lehetett tudni, hogy január első napja a kiskarácsony (Jézus körülmetélésének, la­tinul circumcisiónak az ün­nepe; ebből lett a csíziói), a hatodik napja a vízkereszt, mig a tizedik Remete Szent Pál ünnepe. A könyvnyomtatás, ez a XV. századi nagyszerű talál­mány, nem csupán a köny­vek készítésének módját for­radalmasította, hanem az élet minden területén éreztette a hatását. Üj szerepet kapott a naptár, a kalendárium is. Az emberek valahogy úgy érez­ték; a nyomtatott naptárral mintegy urai lettek az idő­nek, sikerült kordába fogni- ok. Ezzel magyarázható te­hát a nyomtatott kalendáriu­mok egyre nagyobb népsze­rűsége külföldön és hazánk­ban is. Lapozzunk bele például az 1654. esztendőre megjelente­tett kalendáriumba. Ebben még egymás mellett szerepel­nek a hónapok mai és közép­kori magyar nevei: „Janu­arius — Boldog Asszony ha­va, Februarius — Böjt elő- hava, Martius — Böjt más­hava, Április — Sz. György hava, Május — Pünkösd ha­va, Június — Sz. Iván hava, Július — Sz. Jakab hava, Augusztus — Kisasszony ha­va, Szeptember — Sz. Mihály hava, Október — Mindszent hava, November — Sz. And­rás hava, December — Kará­csony hava”. Ez a kalendá­rium terjedelmes érvágási ta­nácsadót is tartalmaz, rész­ben rigmusokba szedve. Tá­jékoztat az 1664. esztendő kezdetéről, „az esztendőn uralkodó Planétáról”, „a Pla­néták hatalmasságáról”; kü­lön az egyes évszakokról; a testi betegségekről, a várha­tó hadihelyzetről; a „Magyar országi és erdélyi sokadal­mákról”, vagyis az országos vásárok időpontjáról^ Rend­kívül érdekes végiglapozni a kis kalendáriumot a tintával történt bejegyzésekért is. Az 1664. esztendeiben például november 18-t kis kereszttel jelölte meg a naptár egyko­ri gazdája, ma is jól olvas­ható: „Gróf Zrini Miklós Horváth országi Bánt vadá- szásban egy bölény megölte". Ez csak egy példa a sok közül. A kalendáriumok in­formációs értéke különösen a XVII—XVIII. században volt jelentős, amikor az újságot — s minden egyéb hírközlő esz­közt — ez helyettesítette, vagyis a „tömegtájékoztatás” csaknem egyetlen formája­ként szolgált. Napjainkban viszont a magyar nyelv ok­tatásának lehetnek kitűnő se­gítői a régi kalendáriumok, amelyek a gazdaságtörténet, a gazdálkodási szokások, . a néprajz, a népi életmód, a népi orvoslás kutatásának is gazdag tárházai. A VILÄGNAPTARE A JÖVÖ? A Gergely-naptárt — mint említettük — 1582-ben vezet­ték be; ebben az esztendőben október 4 után október 15. következett. S hogy elkerül­hető legyen a következő „nagy ugrás”, a Gregorian- naptár úgy módosította a szö­kőnapokat, hogy a századfor­dulók közül csak a négyszáz­zal pontosan oszthatók „szök­jenek” egy napot. Tehát 1700, 1800, 1900 — bár e számok néggyel pontosan oszthatói —, kimaradtak a szökőévek, vagyis a 366 nappal számlált esztendők sorából. Évszáza­dunk utolsó évei között az ezredforduló viszont szökő­éveink közt szerepel. A Ger­gely-naptár egyébként meg­lehetősen pontos: a naptár évének átlagos hossza csupán 26 másodperccel tér el a nap­év hosszától. Ez azt jelenti, hogy ez a különbség 3000 év alatt duzzad fel egyetlen tel­jes napra. Mind több szó esik az úgy­nevezett világnaptárról, amelynek tervezetét már több ízben megvitatták az UNES­CO ülésein. E naptár lénye­ge: minden év vasárnappal kezdődne és szombattal vég­ződne. A negyedévek első hó­napja ötvasárnapos és 31 napos, a másik kettő négy- vasárnapos és 30 napos len­ne. A világnaptár nagy elő­nye; hogy ebben az azonos dátumokhoz azonos napok tartoznának. Így például áp­rilis 4. és május 1. mindig szerdára, a karácsony min­den alkalommal hétfőre es­ne; a húsvét dátumát egy­szer s mindenkorra április 8-ra lehetne rögzíteni. Mivel az év így 364 napból állna, az esztendő végén úgyneve­zett világnapot iktatnának be. A szökőévben június 30. után is lenne egy, a héthez nem tartozó világnap, ame­lyet az egész földkerekségen — ünnepként — a világbéke gondolatának szentelnének. Újlaki László Október 18-án megkezdődik az 1982/83-as salgótarjáni fil­harmóniai évad. Szinte már hagyománnyá válik, hogy az első hangversenyt a miskolci szimfonikus zenekar adja. (Az elmúlt években aratóri- kus műveket hallhattunk tő­lük). Az Idén is ezt a kiváló együttest üdvözölheti a zene­szerető közönség a bérleti hangversenyek sorában leg­először. Műsorukat orosz ze­neszerzők műveiből válogat­ták össze. Elsőnek: Borodin Közép-Ázsáa pusztáin című szimfonikus költeményét szó­laltatják meg, majd Csaj­kovszkij Olasz capriccio cí­mű műve, és a b-moll zon­goraverseny hangzik fel. A műsor közreműködője Hege­dűs Endre zongoraművész, ve­zényel Mura Péter. Az Országos Filharmónia hangversenysorozatában de­cemberben kerül sorra Ella ' István (orgona) és a Corelli I kamarazenekar hang ver sen yé­gyelme az európai zene felé is fordult, s huszonkét éves korában a sanghai konzerva­tóriumot végezve, az ottani filharmónia tagja lett. . El­mondta, hogy hangképzésben, stilárís ismeretekben nagyon sokat köszönhet Kao Dhi-Lang tanárnőnek, aki Amerikában tanult. A verseny másik kínai részt­vevője Yan-Quing Wen. Wen művésznő tizenhét éves ko­rától kezdett behatóbban fog­lalkozni az énekművészettel. Első mestere édesapja volt, aki neves énekművész Sanghaiban — az ottani filharmónia szó­listája. Wen most végzi Pe­king ben a művészképzőt, jö­vőre kapja meg diplomáját, ö volt a budapesti verseny leg­fiatalabb résztvevője: mind­össze huszonhárom éves. Tanárnője, Cuo Shu-Zhan, a pekingi központi konzerva­tórium ének tanszakának pro­fesszora. ö Moszkvában vé­gezte tanulmányait. E'ixekmű- vészként is, pedagógusként is tevékenykedik. Guo Shu-Zhan asszony elmondta, hogy Pe­kingiben és Sanghaiban na­gyon sok különböző művésze­ti társaság van s a zene ápo­lását különösen becsben tart­ják. A konzervatóriumban több mint háromszáz növen­dék tanul. Sok tanszék műkö­dik: zongora, ének (opera és dal), a zenekari játékra felké­szítő különböző hangszeres ta­gozatok, karmesterképző, zene- elméleti tárgyakat, zeneszer­zést tanító osztályok, s a nem­zeti hangszerek művelésével foglalkozó tagozat. A verseny folyamán egy ki­vételes adottságokkal rendel­kező kínai zongoraművészre figyeltem fel. Wei Fu-Gen, akit e koncerten is hallhat­tunk a vendégművészek kísé­rőiéként. az énekesnek nagy segtőkészséggel áll rendelke­zésére a zongoraszólam plasz­tikus, szinte a zenekari hang­szerek színét és jellegét fel­idéző játékával. Kilencévees korától, 1958-tól zongorázik, ö is a sanghai filharmónia művésze. * A Szántó Kovács János Szakközépiskola dísztermében rendezett koncert valamennyi hallgatója felemelő élményben részesült ezen a ritkasúgi ér­tékkel is rendelkező estén. A messziről érkezett vendegek — Yan-Quing Wen és Xiaoping Hu énekművészek és Wei Fu- Gen zongoraművész — műso­ra, kultúrája, egyenletes, nagy­szerű művészi munkája teljes mértékben igazolta a nemzet­közi zsűri döntését. Valóban kivételes színvonalon szólal­tatták meg Gluck, Mozart, Beethoven, Bellini, Meyer­beer, Gounod, Verdi, Puccini áriáinak egész sorozatát, fe­lejthetetlenül szép ajándékot adván Balassagyarmat zene­kedvelő polgárainak. Budapes­ten kialakult program szerint a kínai művésznők újbóli ma­gyarországi látogatása a tava­szi fesztiválon esedékes. Klub az öblösben Csaknem kétszázan töltöt­ték meg a minap az ÜM Sal­gótarjáni Öblösüveggyár Kos­suth Művelődési Házának színháztermét. A színpadon a „Humorfesztivál” győztes Mar­kos—Nádas-duó mutatta be új műsorát, ám e hétfői ren­dezvény egyúttal az intéz­mény ifjúsági klubjának nyi­tórendezvénye is volt. A klub egyébként az emeleti játék­teremben kapott helyet, ahol naponta 14 órától 20 óráig lá­togatható. Szombatonként „kötött", szines programok várják a gyár és környékének fiataljait Tevékeny „ társaság Elkészült a Magyar Peda­gógiai Társaság Nógrád me­gyei tagozat balassagyarma­ti munkacsoportjának 1982/83. évi munkaprogram-tervezete. A TIT városi szervezetének pedagógiai-pszichológiai szak­csoportjával együttműködés­ben ebben az évben három előadást és egy emlékülést szervezett a csoport. A Szán­tó Kovács János Szakközép- iskolában a közelmúltban már sikerrel megtartották az NDK oktatáspolitikáját ismertető beszámolót, és az ONP ered­ményeiről, gondjairól is el­hangzott már egy tájékozta­tó. Most a társaság balassa- gyarmati csoportja a Balassi Bálint Gimnázium egykori di­ákjának majd tanárának, dr. Kiss Árpádnak a munkássá­gát térképezi fel. tószerkezetekről, a vakolások és homlokzatképzésekről szó­ló köteteket is. A könyves­bolt a könyvnapok kapcsán eddig a síküveggyári műsza­ki könyvtárban és a NÁÉV- nél tartott ünnepélyes meg­nyitót. Október húszadikán pedig az ÁFÉSZ-ek megyei központjában forgathatják az érdeklődők a műszaki és köz­gazdasági könyvnapokra meg­jelent gazdaságpolitikai, hír­adástechnikai és egyéb szak­mai könyveket. re a zeneiskolában. Műsoru­kon barokk művek szerepel­nek. Februárban Lantos István orgona-zongora hangverse­nyét hallgathatják az érdek­lődők, melyen Liszt-műveket szólaltat meg a művész. Márciusban zenekari hang­versenyre kerül sor a József Attila Művelődési Központ­ban, ahol a budapesti MÁV- szimfonikusok tolmácsolásá­ban Erkel, Sugár Rezső és Liszt művei csendülnek fel. Az est karnagya1 Oberfrank Géza. 1983. április 18-án a város 12 éve működő szimfonikus zenekara lép pódiumra. A mű­soron Bartók, Paganini és Dvorák művei szerepelnek. A bérleti hangversenysorozat zá­ró előadásának közreműködő­je fiatal kiváló hegedűmű­vésznőnk, Bálint Mária lesz. A salgótarjáni szimfonikus zenekart Róna Frigyes diri-1 gálja. műsor KOSSUTH RADIO: 1.27: Autóbusz — síneken 8.37: Schubert: Rosamunds — kísérőzene 10.05: Dominó 10.35: Jázmin utca 10.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa madrigálokat énekel 11.00: Gondolat 11.45: Zenés játékokból 12.45: Hét végi panoráma 14.05: Kóruspódium 15.05: R-vkalauz 15.35: Pi'ti/ell muzsikájából 16.00: viit üzen a Rádió? 16.35: Nóták 17.05: Holnap közvetítjük 17.25: Mi közünk hozzá? 17.50: Jussi Björling operaáriákat énekel 19.15: Antal István Liszt-műveket zongorázik 19.36: Spirituálék 19.49: OIRT-hangjátékfesztivál Duó 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Leányvállalatok 22.30: Üj Zenei Üjság 23.20: Operarészletek 00.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05; A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 8.35: Slágermú'.eum 9.2Ó; Fogad» ■ a hegytetőn 9.35: Rúna Rudolf népi zenekara tát‘57Ík 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyerekeknek 14.00: a Petőfi rádió zenedélután- ja 16.35: Vladimir Horowitz Chopin- müveket zongorázik 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.43: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 21.35: Ritmus! * 22.05: Lehár: Luxemburg grófja 22.30: Hol tartunk . . . az élétmódmodellek megis­merésében és alakításában 23.20: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00- Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Művészi értékek a la­kásban. — Az AFIT szervizszol­gáltatása. — Cipőböngészde. — Programok a hét végére.) Szer­kesztő: Jakab Mária. Telefon­ügyelet: 35-510. — 18 00: Észak­magyarországi krónika. (Nemzet­közi hűtőtorony-konferencia ki­helyezett napja visontán. — Be­fejezéshez közeledik a kukorica betakarítása.) 18:25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: iskolatévé: Élővilág (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Beszéljünk oroszul (hala­dóknak) 9.00: Környezetismeret (ált. Isk. 2. oszt.) 9.20: Magyar irodalom (ált. Isk. alsó tagozat) 9-40: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 10*15: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) (SZ.) 10.30: Deltácska 14.00: Iskolatévé Deltácska (ism.) 14.25: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) (ism.) (SZ.) (SZ.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.50: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) (ism.) (SZ.) i s.10: Részéi lünk oroszul (ism.) 15.30: Élővilág (ism.) 16*20: Hírek 16.25: A den tő! a Hadhramant völgyéig 16.40: Szülők iskolája. 17.10: Környező világunk: Vadász- hordák. Angol dokumen­tumaim. (SZ.) 17*55:'Reklám 13.00: ör perc meteorológia 1.8.03: Keresztkérdés 1,3.30: A evárigazgató. 19.00: Reklám irf.10: Tévétorna (SZ.) :9.13: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Delta (SZ.) 20.25: Budapesti zenei hetek 20.35: Szakonyi Károly: Dániel. VI/3. rész. 21.05: Szerkesztette: Buzáné Fáb­ri Éva 21.55: Tv-híradó 3. (SZ.) 22.05: Tarkovszkij-sorozat. Solaris 2/1. rész. 2. MŰSOR: 20.00: Jó estét, záhonyiak! 20*30: Reklám 20.33: A mozi az élete (no 2). 20.55: öt perc meteorológia (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. (SZ.) 21*20: Forradalomban született. X/l. rész: Nehéz ősz. BESZTERCEBÁNYA : 20.00: Bratislava! zenei ünnepsé­gek- 1982. Közvetítés a zá­ró hangversenyről 20.50: Szibéria. Szovjet tv-filrri- sorozat Georgij Markov re­gényéből. 2. rész: A tajge 2*M >;Ez történt 24 óra alatt Még legény vagyok a gá­ton. Spanyol filmvígjáték 0.05: Hírek 2. MŰSOR* 20.00: Ma este, nyolckor. Maga­zinműsor 21.15: Banska Wstiavnica. Riportfilm 21.30: Időszerű események 22.00: Egy nap, amely 72 órából állt. Tv-játék (ism.) 23.35 : Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­után ‘ fél 3-tól NAPKÖZIS MOZI: Diótörő fantázia. Háromnegyed 6 és 8-tól: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). Színes olasz film­vígjáték. — r.alassagyárma'i Ma­dách: Fél 4-től: A hét szeplő. Szí­nes. szinkronizált NDK ifjúsági film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Ho­vá tűnt Aeathe Christie? __ (14>. Szenes angol filmdráma, — Pásztói Mátra: Olimpia Moszkvában. Szí­nes, látványos magyarul beszélő szovjet dokumentumfilm. — Rút­ság: Majmok bolygóivá (14). Színes USA fantasztikus kalandfilm. — Széesén’i Rákóczi: Hét tonna dollár 06'. Hintsch Györcv szí­nes filrnvfg1á*ékn. — Érs^ivad* kort: N(”'°m: Senki. Sr'"'~s# szinkronizá't olnsz—francia— NSZK western. — Navvlóc: Hon­da lovrg. Színes, szinkronizál* japán film 4 NÖGRAD - 1982. október 15., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents