Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
Pillantások a műszaki osztályra (IV.) Rendíthetetlen kivitelezők A Dunai Vasmű részére csarnok épületszerkezetének szerelését kezdték meg a Ganz. MÄVAG mátranováki gyáregységében, melynek értéke tízmillió forint. Vállalati belső érdekeltségi rendszerek Kinn a farkas, benn a bárány különböző méretű csoportok- például a szécsényiek ered- ban a korábbinál jobban fel- ményében is, és a gyárak sorakoztathatok a feladatok összesített nyeresége egyezzen végrehajtására. meg a vállalat nyereségével. Gazdaságunkban létkérdés hogy a vállalatok „up to date”, vagyis naprakészen értesüljenek a környezet, a világgazdaság változásairól. Elvégre kizárólag a megfelelő információk birtokában képzelhető el a helyes reakció, az ellenreakció, a követendő cselekvés. Ezt az igényt szem előtt tartva, gazdaság- politikánk az irányítás és a szabályozás eszközeivel arra törekszik, hogy a különböző érdekeltségi elemek alkalmazásával meghatározott lépésekre késztesse a gazdálkodó szervezeteket. Ám ezeket a törekvéseket lefékezi, gyengíti, hogy a gazdasági klíma- változások jobbára csak a vállalati kapukig hatolnak, azokon belül késleltetve, lecsillapodva érződik hatásukA „NAGYKALAP” ELVE A gondot az okozza, hogy a legtöbb gazdálkodó szervezet híján van egy olyan belső érdekeltségi rendszernek, amely frissiben közvetítené a h irtelen keletkező áreséseket, ^csúcsokat, árfolyam-módosításokat, a különböző termelési, gazdálkodási tevékenységeket visszafogó vagy éppen serkentő változásokat. Amolyan „kinn a farkas, benn a bárány” helyzet alakul ki. Vagyis, miközben a vállalatok a korábbi időkhöz képest mindinkább érzékelik, tapasztalják a belföldi és a nemzetközi gazdaság által szorgalmazott követelményeket, a termelés tényleges színterén, a gyárakban, a gyáregységekben, az üzemekben és a műhelyekben lépés- hátránnyal jelennek meg az igények. A vállalati központok ugyanis érdekeltségi elemek alkalmazása helyett jó esetben is csak irányítva, elrendelve közvetítik a tennivalókat. A jellemzőbb és a gyakoribb azonban az, hogy az évközi szabályozómódosítások pozitív' és negatív hatásaitól a „nagykalap” elve alapján a központi alapok duzzadnak vagy apadnak. Aligha szükséges bizonyítani azonban, hogy a szorgalmazott lépések megtételére leggyorsabban akkor kerülhet sor, ha a termelés alapegységei is közvetlenül, saját bőrükön, az érdekeltségi alapok változásán érzékelik a teendőket. Belső érdekeltségi rendszerek alkalmazásával, belső ösztönzések révén a dolgozók egyenként, illetve EGY REMÉNYTKELTÖ MÓDSZER EGY SIKERES MÓDSZER Ellentétben a cipőgyáriakkal, az Elzett Művekben sikeresebb volt az érdekeltségi rendszer bevezetése. Még 1980-ban a központi tervszámok előírása helyett, a gyárakra bízták a tervezést. Azon az alapon, hogy a termelés helyszínén látják a legjobban: mire képesek melyik költségből mennyit tudnak lefaragni. Korábban az Elzettnél is előfordult, (miután az évközi változásokat ők sem közvetítették a gyáraknak), hogy a gyárak összesített nyeresége több volt, mint a vállalaté. Mindez egyebek közt azzal járt, hogy a gyá-. rak évközben olyan béremelést is végrehajtottak, amelynek nem volt fedezete. A jelenleg alkalmazott érdekeltségi rendszer alapelve, hogy a nagyvállalatot érintő valamennyi hatás jelenjen meg. A STÍLUSVÁLTÁS SZÜKSÉGE Specialis, energiatakarékos kenőanyag gyártását kezdi meg hamarosan a Politur Vegyipari Szövetkezet. Az egységes súrlódás- és kopáscsökkentő adalék — amely Eska néven kerül forgalomba — az Autóipari Kutató Intézet munkatársainak találmánya. Kísérleteik eredményeként sikerült olyan kenőanyagot előállítani, amelynek használata a belsőégésű motoroknál 5 százalékos üzemanyag- és 30 százalékos kenőanyag-megtakarítást jelent, s mintegy 50 százalékkal meghosszabbodik a motorok élettartama is. Az új hazai kenőanyag kedvező tulajdonságaival a világ élvonalába tartozó hasonló gyártmányokkal is állja az összehasonlítást, s nagy előnye, hogy előállítása lényegesen olcsóbb — átlagosan 120 forint a személygépkocsikhoz szükséges egy-egy adag. Kiszámították, hogy az Eska alkalmazása országosan a jelenlegi évi 3 millió tonna üzemanyag-felhasználás mellett 150 ezer tonna megtakarítást eredményez. Kenőolajból az évi 216 ezer tonnányi felhasználást 64 800 tonnával csökkenti, a motorok élettarAz ügyfélfogadás rendjét pontosan szabályozták a Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztályán is. Az ajtókon a tábla éppen azt jelzi, hogy ma nincs. A réggebbi előadók azonban azt mondják: képtelenek ajtajukat kulcsra zárni azok előtt, akik nem a fogadónapokon kopogtatnak be. Mert aki a városszélről, vagy a környező településről ideutazik, biztos, hogy fontos számára. Lantos Lóránt osztályvezető-helyetteshez kevés ügyfél érkezik, munkájának jellege miatt. A műszaki osztály tennivalói közül nem hiányzik a gazdálkodás, a beruházás sem. A legtöbb gondot a cél- csoportos — állami — lakásépítés okozza. Erre a célra 1982-ben például 135 millió forint fordítható. Aztán ott vannak a fenntartási feladatai, amelynek idei költségvetése 55 millió forint körül van. Ahhoz, hogy jövőre valaki új lakásba költözzön, egykét évvel előtte már munkához lát a műszaki osztály. — A terület előkészítése, esetleges szanálások, kisajátítások, közművesítés, tervezőkkel, kivitelezőkkel való tárgyalások... — sorolja az osztályvezető-helyettes. Ráadásul a terület előkészítésének lebonyolítását nem vállalja a Nógrád megyei Beruházási Vállalat (?), így az is a nyakukba szakadt. — Korábban sok mendemonda kelt szárnyra a lebontásra ítélt épületek körül. Változott-e a helyzet? — Az idén az épületeket már árverezzük, meghirdetjük, s aki többet kínál érte, illetve előbb bontja le, az kaphatja meg — válaszol a kérdésre, majd a tennivalók listájánál szóba hozza a kolóniákat. Rengeteg régi épületet újíttattak fel Rónabányán, Sal- góbányán, Somlyó-bányatele- pen. S hogy ezek a kolóniák meddig maradnak még? Bizonyára sokáig adnak dolgot a műszaki osztálynak. Megszüntetésük, de felújításuk is rengetegbe kerül. Mostanában azonban az új lakások állnak a beszélgetések, viták középpontjában. Többnyire rossz hitek. A Beezterce-lakó- telepen 65 lakás nem készül el az év végére, a Dimitrov úton egy tucattal hasonló a helyzet. (Egy múltkori szemlén ott volt a STÉSZ képviselője a Dimitrov úton. Eskü- dözött, hogy a lakások egy részét befejezik december végéig, bár a műszaki osztályvezető látta a készültségi fokról, hogy ez nehezen hihető. Másnap a megyei tervosztályról körben telefonáltak ettől a szemlétől függetlenül. Akkor úgy nyilatkoztak: szó sem lehet a befejezésről. Néhány nap múlva megint ígéret hangzott el a kivitelező szájából, hogy elkészülnek a lakások.) — Mi az oka a késedelemnek, ami egyben azt jelenti, hogy az éves lakásépítési terv Salgótarjánban nem teljesül? — Már nem hivatkozhat a kivitelező arra, hogy későn vonulhatott fel, nincsenek közművek. Így hát kivitelezői kapacitáshiány az indok. — S mit lehet az ellen tenni, ha a határidőt nem tartják? _ ??? L antos Lóránt nem tudja a választ. A kivitelezők rendíthetetlenek. Olykor a felelősség legkisebb érzete nélkül jelentenek be technológiai változást, határidő-módosítást, mintha egyszerű játékról lenne szó. Az állampolgárok erről vajmi keveset tudnak. Azt azonban láthatják, hogy a nyugati városrészben ott vannak a közművek. Két épület csigalassúsággal emelkedik. A műszaki osztály vezetője hónapos időközönként saját fényképezőgépével készített felvételeket. Négy hét alatt összesen négy szint készült el, holott a szakemberek szerint egy szintre néhány nap az optimális. Az ember azt hinné, a beruházási lehetőségek mérséklődésével az építőipari szervezetek komolyabban veszik a megbízásokat, vállalásokat. Hinni hiheti... * Bekukkantok a műszaki osztály egyik szobájába. Azt nem mondhatni, hogy ezekben a helyiségekben bált rendezhetnének. Az asztalokon papírhegyek. Igyekeznek gyorsítani az ügyintézést, de e területen még messze vannak a babéroktól. Az is igaz viszont, hogy az idén, a fél évig csaknem annyi ügyük keletkezett, mint tavaly egész esztendőben. Így aztán még mindig át-átcsúsznak a harmincnapos határidőn. A megyei tanács ÉKV-osztálya komplex felügyeleti vizsgálatot tartott a műszaki osztályon. Ezt követően feladatterv készült, s ennek végrehajtásán igyekeznek az osztály dolgozói. Hogy nem mindenki egyformán? Előfordul ma is, hogy az ügyintéző o helyszínen olyan ígéretet tesz az állampolgárnak, amit „benn” nincs módjában írásban megismételni. Az ilyen dolgokat (ha előfordulnak) szigorúan bírálják el. Balya Istvánná sok más mellet a város közterületeinek gazdája. Évente körülbelül 12—15 millió forint jut az utakra. Elhangzanak interpellációk, beállítanak tanácstagok, érkeznek levelek kátyus utakról, tönkrement járdákról, vagy éppen újak igényét tolmácsolják. Több mint 125 kilométer a tanácsi úthálózat Salgótarjánban s ehhez jönnek a KPM kezelésében levő közutak. — A sorrendben nehéz igazságot tenni, hiszen mindenki azt szeretné, ha az az utca élvezne elsőbbséget, amelyben lakik — mondja Balyáné. Igyekeznek valamennyi körülmény számbavételével dönteni a sorrendről. Aztán ott vannak azok, akik egy-egy körzetben vállalkoznak rá, hogy az odaszállított anyagból megoldják gondjaikat. A Kinizsi Pál utcában élők esztendeje kértek járdalapot, de még ma sem rakták le. Mással azért gyűlik meg a hatóság baja, mert a szalmát az úton tárolja, mintha sajátja lenne a közterület. — Bizalmatlanok női ügyintézővel szemben. A múltkor bejött egy férfi, meglátott és azt kérdezte: „Nincs itt valaki? — jegyzi meg Balya Ist- vánné. Sok kellemetlen ügyféllel találkozik. Főként ha a közműfejlesztési hozzájárulások kivetésének ideje érkezik. Nem kis összegekről van szó. Akinek a háza előtt kiépítették a vízvezetéket 5300, szennyvízcsatornánál 8000, szilárd burkolatú út esetén 4500 forint a tanács számlájára fizetendő összeg, ami természetesen csupán csekély töredéke a kivitelezés költségeinek, hiszen egyetlen méter szennyvízcsatorna létesítése megközelítőleg háromezer forintba kerül. * Baj van hát velünk is, állampolgárokkal. Olykor türelmetlenek vagyunk, mindenek elé helyezzük saját dolgainkat, azonnali intézkedéseket követelünk, elvárjuk, hogy a jogszabályokkal ellentétesen a tanács ügyintézője velünk értsen egyet. Olyan dolgokért is a műszaki osztályra hárítjuk a felelősséget, amihez éppen (talán) vajmi kevés a köze. — Törvényességet, rendet akarunk a városban! Ez mindennél fontosabb. Ügy érzem, az elmúlt egy esztendő alatt sikerült például visszaszorítani a protekcionizmust — mondja Godó Dezső. (Az egyik ügyfél távozása után — kedvezőtlen választ kapott — pár perc múlva fülem hallatára csörgött a telefon. Egy főosztályvezető igyekezte más belátásra bírni a műszaki osztályvezetőt. Persze, sikertelenül. Az elutasítás határozott volt.) Az osztályvezető szobája előtti helyiségben, ahol szintén előadók dolgoznak, általában nagy a sürgés-forgás. Ezekben a napokban különösen. Mert a tanács végrehajtó bizottsága a műszaki osztály munkáját tűzte napirendre. Készülnek a megmérettetésre. (Folytatjuk) M. Szabó Gyula Jöhet a transzformátor! Néhány hete szóvá tettük, hogy üresen árválkodik Pásztó központjában az új transzformátorállomás épülete. Pedig ez energiára igen rövid időn belül szükség lesz, hiszen átadás előtt áll az állami gazdaság központjának épülete, s ugyanakkor a közeljövőben megkezdődik 84 tanácsi lakás építése, amihez ugyancsak áram kell! A nagyközségi közös tanácstól kaptuk az örömhírt: az ÉMÁSZ illetékesei Miskolcról jelezték, a napokban elvégzik a kérdéses kábel szerelését s a — Gyöngyösön már készen levő — transzformátor a helyére kerülhet. Így várhatóan nem lesz szükség az irodaház energiaellátásához előirányzott ideiglenes vezetékre. Energiatakarékos kenőanyag: Eska tárnának növekedése pedig esztendőnként 2—3 milliárd forint értékű pótalkatrész behozatalát teszi feleslegessé. Összességében az Eska hazai gyártásának megindítása és széles körű alkalmazása évente csaknem 140 millió dollár kiadásától mentesíti a népgazdaságot. Használatának feltételei is megvannak, az Armafilt Ipari Szövetkezet ugyanis gyártja azokat a lég- és olajszűrőket, amelyek a kenőanyag megfelelő hatásfokának biztosításához szükségesek. A Politur Vegyipari Szövetkezet a gyártást meglevő műszaki, technikai berendezéseivel kezdi meg az idén. Tervezik azonban egy kísérleti üzem létesítését, amely 1984. végére a várható szükségletek 10 százalékát kielégíti, mintegy 4 millió — 0,3, 0,5 és 1 literes adag előállításával. A hazai ellátás mellett az Eskanak megvan az esélye arra, hogy exportképes termékké is váljon. Az őszi BNV-n ugyanis, ahol a szövetkezet először mutatta be, nagy érdeklődést váltott ki a külföldi szakemberek körében A burgonya védelme Uj e'járás a veszteség csökkentésére Évjárattól függően a burgonya tárolási betegségei jelentős kiesést okoznak. Énnek egyik oka, a termelés technikája, amelyek során a betárolt burgonyát sok mechanikai sérülés éri, utat nyitva különböző kórokozóknak. A veszteségek jelentősen csökkenthetők a vetőgumó betárolásakor végzett csávázással. Az eljárásnak az elterjedését megyénkben hátráltatta, hogy nem volt a válogatóasztal teljesítményének megfelelő kapacitású burgonyacsávázó gép. A Debreceni Mezőgép Vállalat által gyártott Gumotox S gép a kis teljesítmény mellett a szükségesnél jobban nedvesítette a betárolt burgonyát, ami tárolási és növényegészségügyi szempontból egyaránt káros. A Dél-somogyi ÁG, a somogyi burgonyatermesztési rendszer, valamint a Somogy megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás rendezésében az elmúlt napokban a burgonyacsávázás újszerű eljárásait mutatták be. Kifejlesztésre került egy új burgonyacsávázó gép, amely kiküszöböli a fenti típus hiányosságait, nagyon egyszerű, ára pedig töredéke a Gumotoxnak. Az engedélyezett növényvédő szerek egy része minden további nélkül kijuttatható vele. A vetőburgonyagumó-csá- vázással nem csak a tárolási betegségek csökkenthetők, hanem kitároláskor végzett kezeléssel a kelési betegségek is megelőzhetők. A CFG jelű kisgép be is szerezhető, így nincs akadálya, hogy a burgonyacsávázás megyénkben is elterjedjen. Emellett az eljárás mellett más gépek és beavatkozási lehetőségek is bemutatásra kerültek, de bevezetésükre — a további vizsgálatok miatt — még várni kell. Természetesen a burgonyacsávázási eljárás — élelmezésegészségügyi gondok miatt — csak vetőburgonyánál alkalmazható. K. A. 1 NÓGRÁD — 1982, szeptember 30., csütörtök 3 Persze könnyebb dolog megfogalmazni a teendők közvetítésének igényét, mint megfelelő módszert találni ehhez. A Duna Cipőgyárban megpróbálták. Nehézséget okozott, hogy a vállalat budapesti és három vidéki gyáregységének önállósága, termelési szerkezete meglehetősen differenciált. Az egyik zárt technológiai egységben, a másik a többi gyáregységgel kooperálva, tőlük függően működik. Az egyiknél pontosan kimutatható a költség és a nyereség, a másiknál összemosódnak a ráfordítások- Az említett gondok ellenére a vállalatnál technikai elszámoló árak alkalmazásával megtalálták azt a módszert, amely egy jól működő érdekeltségi rendszer alapjául szolgálhat. S hogy a módszer egyelőre mégis csupán papíron létezik, azt a pénz hiánya okozza. A kiugró teljesítmények honorálására ugyanis a meglevőnél nagyobb béralapokra lenne szükség. Ez pedig, miután a korábbihoz képest (elsősorban a szabályozóváltozások következtében) a Duna Cipőgyárban a felére mérséklődött a nyereség, csak a következő évek reménye lehet. A módszer bevezetése nem maradt hatás nélkül. Többek között ennek köszönhető a tavalyi nyereségnövekedés, és az, hogy egyik, létezése óta mindvégig veszteséges gyáruk, az idén először nyereségre számít. Anélkül, hogy a módszer — laikus számára minden bizonnyal túlságosan bonyolult — gazdasági megfontolásait ismertetnénk, fontos tudni, hogy a gyári vezetők ösztönzését is az említett követelményekhez - igazították. Munkájuk értékelésében, premizálásukban a korábbinál nagyobb szerepet kapott a gyár gazdasági eredménye. Az érdekeltségi rendszer alaposan megváltoztatta mind a gyári vezetők, mind beosztottaik munkastílusát. Előtérbe kerültek a tartalmi • gazdaságossági, jövedelmezőségi szempontok. Nemcsak az Elzett példája, hanem az ország előtt álló feladatok is arra utalnak, hogy a gyárak, gyáregységek nem szigetelhetők el a külső hatásoktól. Ellenkezőleg: csakis a követelmények azonnali érzékeltetése segítheti elő a gyors és megfelelő gazdasági reakciókat: a stílus- váltást országos szinten . •. Molnár Patrícia
