Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
A múzeumok és műemlékek Október évről évre a múzeumok és a műemlékek hónapja hazánkban. A magyar múzeumügy a felszabadulás óa jelentős hazai és külföldi sikereket mondhat magáénak. Ez az intézményhálózat egyik legfontosabb feladaténak tekinti a közművelődési munka mind szélesebb körű kibontakozását, tudományos eredményeinek a nagyközség számára való közzétételét, mert azt vallja, hogy a tudományos munka legfőbb haszna éppen annak közklnccsé tételében rejlik. A múzeumi és műemléki hónap jelentősége éppen abban rejlik, hogy sokrétű eseménysorozatával tovább mélyíti a múzeumok és a közönség kapcsolatát. Megalapozza azt a tevékenységet, amely elsősorban a hétköznapokon mindig számíthat' az ösztönző érdeklődésre, a közönség önzetlen támogatáséra. Az ) elmúlt időszakban a közművelődési párthatározat és a köz- művelődési törvény nyomán megyénk múzeumaiban is figyelmet érdemlő mértékű átrendeződés ment végbe, annak következtében, hogy megnőtt a múzeumok tevékenységével szemben támasztott társadalmi igény, fokozott érdeklődés nyilvánul meg a múzeumokban folyó munka iránt. A mind sokrétűbbé váló múzeumi közművelődési munka napjainkban egyre inkább egyenrangúvá válik a többi múzeumi tevékenységgel, a múzeumok gyűjtő- feldolgozó, műtárgy védelmi stb. munkájával. Nógrád nem tartozik a hagyományosan „múzeumi megyék”, közé, tradíciói e szempontból sem túlságosan gazdagok. Annál jelentősebb az a fejlődése számunkra, amely a felszabadulás után végbement a múzeumi hálózat kialakulásában és megerősödésé— Utálom a névtelen levélírókat — mondta szigorú tekintettel Povázsai. — És azért utálom őket — tette hozzá magyarázatul —, mert gyávák, mert a névtelenség homályába rejtőzködve rendszerint nem Is jót akarnak ... — Itt van, nézd, ez a levél. Most küldöm el éppen a minisztériumnak. Hogy mi van benne? Nincs titkom, hiszen leírtam, de jó kis meglepetés lesz ez a főosztály számára. Az van benne, kérlek, hogy az igazgatónk egy korrupt fráter- Olyan, aki rendszeresen lejáratja a vezető tisztes fogalmát, megsérti a párt erkölcsi normáit és a házasélet tisztaságát. Igen, ezt mind ő csinálja. Leírtam, itt van a levelemben — bökögetett a papírra oly elszánt keménységgel, mintha ama korrupt igazgató lenne a levél helyett a kezében. — És mit csinál az a te igazgatód? ünnepe ben. S méltán büszkék lehetünk arra is, hogy a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum az első ilyen célra tervezett épület Magyarországon a felszabadulás óta. Nógrádban jelenleg három múzeum (Salgótarján, Szécsény, Balassagyarmat) és hat kiállítóhely van. Közülük a csesztvei Madách Imre-emlékház jelenleg éppen felújítás alatt áll, így nem látogatható, a körülötte lévő védett park viszont várja a vendégeket. A horpácsi Mikszáth Kálmán-emlékház október 22-én nyitja meg ismét kapuit a látogatók előtt. A múzeumi és műemléki hónap nógrádi eseménysorozata az első salgótarjáni országos rajzbiennálé megnyitásával kezdődik a Nógrádi Sándor Múzeumban. A hónap másik kiemelkezdő jelentőségű eseménye pedig a már említett Horpácson lesz, új állandó Mikszáth Kálmán-klállí- tás nyílik. A tárlat tartalmában és formájában egyaránt új. Az épületrészekben belső felújítási munkát végeztek, az új kiállítást pedig Horvóthné Szabó Ágn^s művelődéstörténész muzeológus vezetésével külön csoport rendezte. A földszinti helyiségben Mikszáth eredeti bútoraiból enteriőrt rendeznek be, bővítve a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárától kapott tárgyakkal. Az emeleten Mikszáth és Nógrád kapcsolatát bemutató kiállítás nyílik kezdve a szülőföld emlékeitől a balassagyarmati újságírósko- dáson át az 1910. évi nagy jubileumi ünnepségekig. Fotók, tárgyak, dokumentumok várják az érdeklődőket. Végül, de nem utolsósorban bemutatják a ma élő Mikszáth-ha- gyományt Idén is több alkalommal találkoznak a muzeológusok a közönséggel, előadásokban száÁ neves levél — Mondom, hogy megírtam. Itt van feketén, fehéren, hogy lepénzelhető, hogy Jutalmakat oszt érdemtelenül. Ehhez mit szólsz? — Hát hogyis mondjam ... elkeserítő, ha egy vezető Ilyenné válik... És te honnan tudtad meg mindezt? — Én ? — csodálkozott rám értetlenül Povázsai. — Sehonnan- Nekem az egészről fogalmam sincs, hogy igaz-e vagy sem ... — Már megbocsáss, akkor minek írtad le ezt a hazugságot? — Ostoba kérdés ... Mi. nek? Hát először is, hátha nagyon is igaz, amit írtam ... Annyit hallani manapság efféle ügyekről, hogy miért ne lehetne korrupt pont az én igazgatóm is. Aztán meg ott vannak a fejesek, vizsgálják ki, hogy igaz-e, vagy sem. Tiszta vizet önteni a pohárba, az az ő dolguk, nem az enyém. Az mólnak be eddigi kutatómunkájuk eredményeiről. Újdonságnak számit, hogy ezeket nemcsak a múzeumokban tartják, hanem az intézmények falain kívül is, így például Pi- linyben, Sóshartyánban, Kis- terenyén, sőt a megyehatáron túl is, Vácon. Egyebeken túl két sorozat folytatódik a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Az irodalmi estek során Kelemen Gábor találkozik a közönséggel október 4-én. Az Élő történelem sorozat keretében pedig Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese ad tájékoztatást a köt zelmúlt nógrádi eseményeiről. Balassagyarmaton, a hagyományoknak megfelelően szintén folytatódik a magyar- országi néprajzot bemutató sorozat. Ezúttal a Magyarországon élő nemzetiségiek néprajzi kultúrájáról hallhatnak előadásokat az érdeklődők. Ismét lesz zene is a múzeumban. Salgótarjánban a Haydn- évhez kapcsolva a grazi GA- MERlTH CONSORT hangversenyére kerül sor, Balassagyarmaton pedig zeneiskolai tanárok adnak műsort. Szükségesnek tartunk megjegyezni egy évről évre ismétlődő gondot is. Sajnos még mindig nem elég erős a műemléki jelleg. Igaz, Nógrádi kastályok, kúriák címmel örhalomban megkezdik egy fotókiállítás vándoroltatását, de úgyszólván ez minden, ami ebben a hónapban a nagyközönségnek szóló műemléki program. Ezért nem a múzeumi szervezetet marasztaljuk el. Kívánatos lenne, hogy a megyei műemléki albizottság az eddiginél tevékenyebb módon gondolna legalább Ilyen alkalmakkor a megye műemlékei Iránt érdeklődőkre, a szőkébb hazaszeretetének ily módon való erősítésére. T. E. enyém, hogy megírjam ezt a levelet, amelyet... — ... amely ugye nem névtelen ? — Ügy van, az én levelem nem névtelen . •. — És mondd, Povázsai, nem félsz, hogy a vizsgálat után, amikor kiderül, hogy az egészet az ujjadból szoptad, téged vonnak felelősség, re, mint a levél bátor aláíróját? — Fél a nyavalya.. A levél ugyan nem névtelen, de nem én írtam alá ... — Nem te? — Nem bizony. Már évek óta utálom ezt a Kajevácot. Törtető fickó. Szemináriumok, tanfolyamok, továbbképzések, bátor kritikai hang az értekezleteken ... Bizony. Hát most az ő nevét írtam alá. Most legyen majd olyan bátor ... De ami fő, a levél nem névtelen öregem, mert én utálom a névtelen levélírókat — tette hozzá szigorú tekintettel, rendreutasítóan. Gyurkó Géza Szépen magyarul — szépen emberül Negédes anyanyelvűnk „Szióka” — hallhatjuk útonútfélen a köszönési divatnak ezt a hirtelen kifesiliett szóvirágát. Olyan, mintha egy kisgyerek csokoládés-maszatos kézzel ölelne meg bennünket. Gyengéd szeretettel szól, de szirupos, ragacscé erzelmes- séggel. Nem szeretem ezt a divatvirágot. Majmoskodó bizalmassága ellenszenves, hang- alakjában is van valami taszító: klgyósziszegés hallatszik vele, vagy talán a pióca hangzásrokonsága. Jó szándéka azonban, mint a maszatos kezű kisgyereké, vitathatatlan: a találkozás örömét pajtáskodó játékossággal, bizalmas közvetlenséggel akarja kifejezni. Bizonyára úgy született ez a szióka, hogy a csevegő kevesellte a sziát, s előbb (a csaó biztatására) szi- óra formálta, majd egy kedveskedő kicsinyítő képzőt is hozzágügyögött. Mentségére mondjuk el, hogy még mindig rokonszenvesebb, mint az ugyancsak selypegő pusz-pusz, vagy önmaga paródiája, a nyegleségében utolérhetetlen pusszantalak. Ez utóbbi a valamikori csókdosom a kacsóját szömyalaknak a kísérteié. S ebbe a famíliába tartozik a csocsi-cso is, amelyet a szószaporító telefonfecsegéssel együtt egy remek rádiótréfa, egy szilveszteri paródia csúfolt ki szellemesen. A példák szemléletesen mutatják, hogy ez a gügyögő, édeekedő beszédmód a gyermeknyelvvel tart erős rokonságot. A becézés, a kicsinyítés egyébként is hódító szokása onnan sugárzott át társalgási nyelvünkbe. Az egyik szülője az egyszerűsítő szándék, a másik a családias kedveskedés igyekezete. De ami a besizélni tanuló gyermeknek artikulációs könnyebbség, a diáknyelvben (suli. diri, töri) játékos fölényeskedés, az az érétt felnőttek beszédében könnyen válik stílustalan modorossággá. Testvér helyett tesó, influenza helyett influ, diszkó helyett dízel, autó helyett avesi, szerkesztőség helyett szerki — ruha helyett ruci nem vehető fel minden alkalomra. Egy minisztériumi dolgozó mininek nevezte munkahelyét —, talán egy kisebbfajta minisztériumokban dolgozik, ahol az elvtársat elvtinek szólítják. „Óriási nyám-nyám csemege: 10 forint!” — olvassuk egy kirakatban. A sok becézéstől Ilyen nyám-nyám lesz a beszédünk. Nem akarom senkinek a játékos kedvét elvenni, csak a szertelenség, a túlzás, a modorosság ellen beszélek. A kicsinyítés nyelvteremtő erő is lehet, a meghonosodott egyszerűsített szavak (mozi, krimi stb) hasznos polgárai nyelvünknek. A módjával használt becézés a tárgyakhoz, fogalmakhoz fűződő családias kaocsolatunkat fejezi ki. Farkas László „Az áru körül forog a világ.»" Közönséget kutatni Kazáron A bekötő út végén alig feltűnő épületegyüttes a termőföldek között: a Váci Kötöttárugyár kazári üzemegysége. Közel háromszáz nő munkahelye, akik a környék nyolc községéből járnak ide dolgozni. Azzal, hogy nehéz a helyzetük, nem mondtunk semmit, hisz’ hol, kinek nem nehéz ma a helyzete. Az övék attól nehéz, hogy könnyűipari üzem lévén gyakori a termékváltás, egymást érik a kis szériák, ám a Prior melegítőknek, csinos szabadidő- ruháknak határidőre kész kell lenniük, túlórák és pótműszakok árán is. De valameny- nyien ' feleségek és családanyák, s a műszak után otthon is sok a tennivaló. Otthon, néhány kilométerrel ar- réb, a kertben, a konyhában, a gyerek és férj mellett. Hát ezt se hagyja számításon kívül a kíváncsiskodó, kit az üzemegység művelődése érdekel. Meg az se, hogy ők hosszú évekre úgy vesztették el kulturális bázisukat, a művelődési . házat, hogy kibérelték maguknak. A szó szoros értelmében, hisz’ 1967-től azért nem volt a községnek, a gyárnak művelődési háza, mert ott folyt a termelés. Munkahelyet kellett belőle csinálni. Szükség volt a nőket foglalkoztató üzemre a környéken addig is, amíg itt a „határban” felépült a gyáregység csarnoka. Két éve funkcionál újra a művelődési ház, bár egyik szárnyát most is a gyáregység szakmunkástanulói birtokolják. Rájuk is nagy szükség van, mert jelenleg — a nyilvánvaló fejlődés ellenére — nagy számban dolgoznak betanított munkások. — Nehéz tudatosítani a lányokban, asszonyokban, hogy újra van művelődési házunk. Nem könnyű őket, „visszaszoktatni”. Az elmúlt évek során ki-ki kialakította magának, hogyan töltse azt a kevéske szabad idejét. Nemrégiben felmérést készítettünk erről, s az derült ki, hogy legtöbben — százötvenkilen- cen — a kézimunkázást tekintik kedvenc időtöltésüknek. Ezzel szemben a színházat mindössze hetvennyolcán jelölték meg — panaszkodik Miklósi Lászlóné szakszervezeti titkár, miközben a körülötte levő papírhalomban turkál, a közművelődési bizottság munkaterve után kutatva. — Pedig a szakszervezet, tehát a váci központ égisze alatt működő művelődési ház számos programot biztosít, vannak szakkörök, színjátszó és hagyományőrző tánccsoport. Jól felszerelt, berendezett Ifjúsági klub várja a fiatalokat, akik bizony nem élnek ezzel a lehetőséggel. Leginkább a gyerekeken és a brigádmozgalmon keresztül lehet aktivizálni az asszonyokat A Közeli országok, távoli városok című vetélkedőbe, melyet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság üzemi tagcsoportja szervez, hét brigád nevezett be, a szakszervezet által rendezendő munkajoggal, munkavédelemmel és irodalommal foglalkozó komplex vetélkedőbe pedig hatvan dolgozó, tizenöt brigád képviseletében. Fekete fiatal asszony perdül a helyiségbe, ügyeit intézni, majd témánkkal kapcsolatos véleményét is kifejti: — Miért nem a termeléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik inkább? Kinek van itt ideje a művelődéssel foglalkozni? Itt a mindenkori áru körül forog a világ, s ha csinálunk is valami jót, eszünkbe se jut, amikor el kellene dicsekedni vele. És ne felejtse el, hogy a termeléshez is szükség van a kultúrára. Ahhoz, hogy betanított munkások olyan minőségű kelmét gyártsanak, ami a tőkéspiacon megállja a helyét! Vagy, itt van a szakmunkások és termelésirányítók kérdése: magunknak kell kinevelni, beiskolázni az embereket. Nem jön ide a városból senki. Miért is jönne, ide, az Isten háta mögé? S ezen a területen nagyon jelentős a fejlődés! De ha ragaszkodik hozzá, beszélhetünk a kézimunka-kiállításról, a rajzkiállításról, Szabó Gáspár rézkarckiállításáról is, vagy a brigádkirándulásokról. A nevem? Nem fontos. A csarnokban dolgozom, meós vagyok. Azzal kifordul az ajtón, s az ablakon át még látszik, néhány pillanatig, ahogy futólépésben a csarnok felé tart. — Közben felhívtam a művelődési házat, hogy a népművelő is elmondhassa a magáét — veszi át újra a szót a szakszervezeti titkár. — De a téeszbe ment, utána telefonáltam, ám a téeszben azt mondták, hogy már átment az iskolába, az iskolából pedig azt az információt kaptam, hogy most a falut járja. Színházi előadás lesz a művelődési házban. Közönséget szervez... V. E. műsor KOSSUTH RADIO: 8-27: Kocsár Miklós féld.: Ungaresca 8.40: De Falla: Rövid él«t 3.44: Zenés képeskönyv 10.05: DiókféJóra 10.35: Verbunkosok, katonadalok 11*00: Klasszikus operettekből n.38: Wilhelm Meister tanulóévei 12.45: Arturo Toscanini vezényel 13,38: A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekara játszik 13.49: Olvasókör 14.19: Nótacsokor 15.05: Üj lemezeinkből 15-50: Vas István: Hét tenger éneke l,fi.00: Rádiónapló 18.00: Filmzene J9.15: Barlay Zsuzsa ©peraáriókat énekel 19.35: Külpolitikai klub 20.03: Népdalest 20.59: Az ,.aranyketrec” kulcsai 21*59: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik 22.50: Mit ér a nevem? Beszélgetések önmagunkról 23.44: Messiaen: Kvartett az idők éré 0.10: Gallai Péter táncdalaiból FETOFI RÁDIÓ: 8.05: La Mancha lovagja 8.20: A világ sorsa — Kaliforniából nézve 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Barátság slágerexpressz 14*35: Tanít a táj 15.20: Mindenki iskolája 15.50; Lenn a folyónál iS-00: ,,Egy kis itóka. ha...” 16.35: Idősebbek hullámhosszán j7.30: Tanakodó 1835: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Földön, vízen, levegőben. 21.15: Menazséria. 22.00: Egy énekes — több szerep 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. — 17.03: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. Telefonügyelet 35-510. (A tartalom4 NÓGRÁD - 1982. szeptember 30., csütörtök f ból: Rátkai -hétköznapok. — Aranyásó Zemplénben. — Parádl séták). — 18.00: Észak-rriagyarországi krónika. (A BAZ megyei Tanács ülésén jelentést hallgatott meg az ötnapos munkahétre történő áttérés tapasztalatairól. — Időszerű mezőgazdasági munkák Edelény- ben.) i8.25-18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism. — SZ) 8.05: Iskoláiévá — fizika (ált. tsk. 6. oszt.) 9.00: Történelem (óltl Isk. 5. qszt.) . 9.25: Rajz (ált. isk. alsó tagozat) SZ 9.40: Felső-Tiszavidék i. rész. SZ 10.00: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 10.15: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.30: Aktuális politikai kérdések 12.00: Világnézet (középisk. IV. oszt.) 13.50: Iskolatévé — osztályfőnöki óra (ism.) T4.15: Történelem (ism. — SZ) 14.40: Aktuális politikai kérdések (ism.) 15.10: Világnézet (ism.) lK.no: Hírek 16 03: Fánv az ablakban — mnpvarul beszélő szovjet téVé- fi'm 17.20: vándorbot — Rákóczi-kerék- nárostúra, riportfilm. SZ 18-00: Reklám 18.10: ..Legyen a zene mindenkié” 19-00: Reklám 19.10: Tévétorna. SZ 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. SZ 20.00: Budapesti művészeti hetek — Solness építőmester. Tévé- játék Henrik Ibsen színmüvéből. SZ 21.15: A hét műtárgya 21.20: Hírháttér 22.10: Tv-híradó, 3. SZ 2. MŰSOR: 18.50: Ecranul Nostru Román nyelvű nemzetiségi műsor 19- 05: Nas Ekran — A mi képernyőnk Szerb-horvát. nyelvű műsor 19.30: Tv-híradó. SZ 20.00: Gyólyavári esték — Etnikum és politika 20.40: Tv-híradó 2. SZ 2100: Telesport — labdarúgó-kupa- nap BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20- 00: Egy nap története. Tv-játék 20.55: Férfiak útja. Dokumentumműsor a csehszlovák néphadseregről 21.20: összeállítás az európai labdarúgókupa-mérkőzésekről 22,00: F.z történt 24 óra alatt 22.15: A tájképíestészet fejlődéséről 22.45: Hírek 2. Műsor: 19.05: Angol nyelvtanfolyam 24. lecke 20.00: Hazai nóták. Vezecl folklórműsor 21.00: A társadalomért és a lakosságért. Dokumentumfilm 21-30: Időszerű események 22.00: Korrupció az igazságügyi palotában. Olasz filmdráma (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A karatézó Cobra. (14). Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Egy holland Jáva szigetén I—II. Színes holland film. — Pásztói Mátra: Kár a benzinért. Magyar filmvígjáték. — Szé- csényl Rákóczi: a seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi filmvígjáték. — Kistere- nyel Petőfi: Nürnberg 1946. (14). Magyar dokumentumfilm. — Ér- sek vad kert; Szóljon a rock (14). Az AC/DC hardrockzenét játszó együttes 1978-as párizsi koncertje. — Nagylóc; Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. — -Jobbágyi: Ben Hur I—II. Színes USA szuperprodukció. SOLNESS ÉPÍTŐMESTER — 20.30 ti.
