Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

Az építőipar a BNV-n Előtérben a magánépíttetők Nagy létszámmal, 64 kiállí­tóval képviselteti .magát a hazai építőipar az őszi BNV-n, jelezve, hogy az építőipar a fogyasztói javak szakvásárán is érdekelt fél: ezúttal a la­kásfelszerelés, -korszerűsítés, a családi és hétvégi házak építéséhez mutat be anyago­kat, szerkezeteket. Mindenek­előtt olyan újszerű anyago­kat, technológiákat, amelyek az energiatakarékosságot szol­gálják. A vásár 18-as pavi­lonjában és közvetlen közelé­ben 1300 négyzetméteres sza­badterületen találkozhat a kö­zönség az építőipar kiállítá­sával, ahol ötleteket, taná­csokat és konkrét segítséget is kaphatnak mindenekelőtt a magánépíttetők. ENERGIATAKARÉKOS ÉPÍTKEZÉS Az Építésügyi Tájékoztatási Központ az építőipari kiállí­tás egyik szervezője, rende­zője. Hamvai Péter, az ÉTK igazgatóhelyettese az energia- takarékos építkezést szolgá­ló anyagoik, módszerek közül a 18-as pavilonban felépített mintaházon látható hőszigete­lő-eljárásokra hívja fel a fi­gyelmet. Ezek már meglevő épületeken is alkalmazhatók. Az Országos Érc- és Ásvány­bányák Dunántúli művei, vagy a Bácska Mgtsz szabadtéri gyakorlati bemutatót tart. A kiállításon részt vevő válla­latok műszaki szakemberei a bemutatókhoz gyakorlati ta­nácsokat is adnak. A Kemi- kál Építőanyagipari Vállalat korszerű szigetelésről, festés­ről, a KÖSZIG új hőszigete­lési anyagokról, a Fővárosi Takarító Vállalat a nyílászá­ró szerkezetek utólagos szige­teléséről, a Transzport-Beton Társaság előkevert különbö­ző szerkezetű betonok meg­rendelési feltételeiről. Jelen lesz a vásáron a Fővárosi Ta­nács magánlakás-építési és szolgáltató irodája is. Az ÉVM magánlakás-építés- fejlesztési célprogrambizott­sága —, amely az érdekeltek koordinálására hivatott — a vásár területén tartja egyik ülését. A minisztérium másik célprogrambizottsága, amely a fenntartási építéssel foglal­kozik, szintén képviselteti ma­gát a vásáron, hiszen a la­kásfelújítás, -korszerűsítés egyre fontosabb helyet foglal el az építőipari szolgáltatások között. Minden bizonnyal sok ér­deklődőt vonz majd a KO­SZIG előre gyártott és előcso­magolt hőszigetelő perlitha- barcsa, továbbá a POROPACK kétkomponensű házilagos fel­használásra kiszerelt poliu- retán-hab, amely az Észak­magyarországi Vegyi Művek terméke. NSZK licenc alap­ján gyártja a Kemikál a bitulaxot, amely hidegen be­dolgozható, kenhető, hőszige­telő. Családi házak meleg­víz-ellátására alkalmasak a Tiszaföldvári Építő Vasipari és Szolgáltató szövetkezet különböző teljesítményű nap­elemes hőcserélő rendszerei. A Veszprémi Állami Építő­ipari Vállalat szabad téren felépített paneles sorházai ön­magukban is kiállítási tár­gyak. A mintaépületek laká­saiban az ÉPFA új típusú konyhaberendezései — kiál­lítás a kiállításon. Érdemes megnézni a Zala megyei Kerámia- és cser®p- kályhagyár dekoratív falbur­koló csempéit, padlóburkoló lapjait, kályhacsempéit. A kesztölci Jó Szerencsét Szövet­kezet papírtapéták gazdag vá­lasztékát kínálja. Az Spület- és Lakáskarbantartó Szövet­kezet nevében foglalt szolgál­tatásait ismerteti. A PEVDI pvc ajtói, ablakai bizonyá­ra sok építkező figyelmét fel­keltik. Csakúgy, mint a Mű­szaki • és Építőipari Szövet­kezet épület- és bútoraszta­los-termékei. Mindemellett természetesen a nagy építőipa­ri vállalatok is részesei a ki­állításnak. DÍJTALAN tanácsadás Hazánkban az építésügyi információs rendszer közpon­ti szerve az Építésügyi Tájé­koztatási Központ. Alapvető szolgáltatása ugyan az építés­ügy szakembereinek tájékoz­tatása, ám a vásáron elsősor­ban a lakosság számára nyúj­tott információk kerülnek elő­térbe. Magyarországon éven­te 50—60 ezer lakás épül ma­gánerőből, amely több mint az államilag épített lakások száma. Éppen ezért az ÉTK fontos és kiemelt feladatának tekinti a magánépítkezők in­formációellátását, az otthon­alapítás folyamatának meg­könnyítését. Ezt a célt szol­gálja építési tanácsadó szol­gálata, több állandó jellegű építési bemutató, valamint az ajánlott családiház- és nya­ralóépítéshez szükséges terv­forgalmazás. Magyarorszá­gon a fővároson kívül hat vá­rosban — Győrben, Kapos­várott, Pécsett, Szegeden, Deb­recenben és Miskolcon — működik tanácsadó szolgálat és magánépítési bemutató. Az építkezni szándékozók egy helyen tekinthetik meg mind­azt az építőanyagot, szerke­zetet és szerelvényt, ame­lyekre a építkezés folyamán szükségük lehet. NAGY A VÁLASZTÉK A tanácsadó szolgálat díj­talanul ad részletes felvilá­gosítást az ÉTK által forgal­mazott magánlakás-építési tervek alapján építkezők ré­szére. Az ajánlott tervek vá­lasztéka igen nagy. A kidol­gozott építési tervek megfe­lelnek az érvényben levő elő­írásoknak, figyelembe veszik a kereskedelemben forgalma­zott építőanyagokat, megje­lenési formájuk esztétikus, korszerű, belső elrendezésük pedig célszerű, variálható. Az ajánlott tervekről folya­matosan jelennek meg a la­kosság tájékoztatását segítő katalógusok, amelyek a be­mutatótelepeken és a hírlap­árusoknál megvásárolhatók. A kiadványok, így például a magánlakás-építés ajánlott terveinek katalógusa, illetve a családi házak épületgépé­szeti részletei, továbbá a Ma­gánépíttetők Kincsestára ter­mészetesen a BNV-n is meg­vásárolhattok. Az ÉTK .és a kiállító vállalatok informáci­ós szolgálatot tartanak a vá­sár idején. A 18-as pavilon előadótermében szakmai elő­adások hangzanak el a be­mutatott építőanyagokról, mód­szerekről. Filmvetítések is lesznek, s rengeteg ötletet, segítséget kínálnak a magán­építőtöknek. k. m. Hulladékból — máz Romhányban Néha nem rossz a kényszer — Korábban is dédelgettük a témát, megoldására azon­ban sohasem koncentráltunk. Egészen július elejéig. Mivel a bevezetett szigorú import- korlátozás váratlanul ért ben­nünket, kénytelenek voltunk hogy amilyen gyorsan csak tudunk, minél előbb cseleked­jünk — utal a gyors ered­ményt kiváltó okokra Balogh Gyula, a Romhányi Építési Kerámiagyár műszaki igazga­tóhelyettese, amikor újabb, közös fegyvertényük, a máz­hulladék teljes egészében tör­ténő visszanyerése kerül szó­ba. Tehát a kényszer ültette le a szakembereket a tárgyaló- asztalhoz. A megoldást szol­gáló eszmecserék során ki-ki elmondta ötletét, elképzelését, így hát nehéz megmondani, ki volt az apostola ennek a népgazdaságilag is fontos fel­adat megoldásának. Minden­esetre a közös gondolkodás és cselekvés vezérelvéül a követ­kezőket fogadták el: ráérünk azonnal megoldani a hulla­dék máz teljes visszanyeré­sét. Muszáj mindig többet adni — mondja Balogh Gyula. pedig hulladék hővel oldjuk meg az energia helyett. Van nekünk ugyan most is szűrő­présünk, de azokat másutt használjuk. Mindenesetre az idén elvégezzük a szükséges kísérleteket, jövőre pedig véglegesen megoldjuk az em­lített gondjainkat — utal a bíztató távlatra is Balogh Gyula. Bizonyos időre van még szükség ahhoz, hogy a hulla­dékból visszanyert drappos- barnás színű mázokat minden tekintetben jól felhasználják, vagy ahogy itt fogalmaznak: — Beépítsék, rávigyék a meg­levő technológiára. Hogy ezt meg tudják tenni, ezért új termékeket alakítanak ki. — Néha nem rossz a kény­szer, a kihívás — hangsú­lyozza Balogh Gyula. — Ha ebben az esetben nem csele­kedtünk volna ilyen gyorsan, akkor talán az országban mi álltunk volna le először át­menetileg a termeléssel. Sze­rencsére erre nem került sor. Sőt, a termelés ütemét sem kellett eddig visszafogni. Rá­adásul a kritikus időszakban — Ma már teljes anyag­ként kezelhetjük a hulladék máz újbóli felhasználását — foglalja tömören össze az el­múlt két hónap megfeszített és koncentrált kísérleteinek eredményeit, nem feledve annak erőteljes hangsúlyozá­sát, hogy a sikerhez vezető út kudracófckal volt tarkít­va. De szerencsénk is volt — hangsúlyozza a műszaki igaz­gatóhelyettes: — A mázhul­ladékot az R—III. szennyvíz­derítőjéből nyerjük vissza, zártciklusú technológia segít­ségével. Ily módon kettős célt érünk el: megmentjük az eddig veszendőbe ment im- portmáz-alapanyagot, ugyan­akkor eleget teszünk környe­zetvédelmi szempontból is a követelményeknek. Nem sokkal később Balogh Gyula részletesen beavat a mázihulladék-visszanyerés technológiájának részfolyama­taiba, amit a következő gon­dolattal zár: — Az így nyert mázalapanyag kémiailag meg­felelő, minősége jó, színe azonban eltér az eredetitől. Ezért alapozózománcként tudjuk felhasználni. Ennek megfelelően a fejlesztési osz­tály, a gyártó üzem, a tmk szakemberei és az iparművé­szek olyan termékek gyártá­Czelleng Mária rakodó az 1-es gyáregységben az égetés­hez készíti elő a padlóburkoló lapokat. , (Fotó: Gyurkó) Munkásarcok, Voltparancsnok E mlékszem; petróleum­lámpával világítottunk, a rádiónk is telepről működött, s tán’ ennek is az oka, hogy mindig gyerekes félsszel viseltettem az áram iránt. Mondom is ezt Tarjáni Tibornak. — Elhiszem! Tudja, én már csaknem negyven esztendeje foglalkozom vele, de bátor én sem vagyok. Igaz, ebben a szakmában nem is lehet hős- ködni: a szabályokat maximé, lisan be kell tartani, ha tet­szik, ha nem. Pedig vannak olyan feszültségmentesítések, ahol ez lényegesen több időt vesz igénybe, mint az effektiv munka, de pardon nincs! És ez alól senki nem lehet kivé­tel. Nálunk az írásba fektetett munkavégzési utasítás a szó legszorosabb értelmében szent, írás. Nem a legcsendesebb mun­kahelyek egyike az ÉMÁSZ salgótarjáni vezérlőközpont­ja. A falon, miként a repülő­terek irányítótornyaiban ha­talmas tekercsű magnó forog, másodpercnyi kihagyás nélkül, s rögzíti valamennyi telefo­non, vagy rádióban elhang­zott beszélgetést, s veszi még a terepen kint járó gépko­csik forgalmazását is. Az ezer­méteres tekercsen a munkával kapcsolatos minden utasítás, kérelem letörölhetetlenül megmarad. Hogy ez mire jó? — Az embernek minden szaváért vállalni kell a fele­lősséget, s egyben egyfajta bi­zonyíték is. Volt már rá pél­da M.-ben, hogy halálos ki­menetelű baleset történt, és az ügyeletes diszpécsert, aki az utasítást adta, helyesen, ez a szalag mentetne meg a bör­töntől. Aztán megin másutt, egy fontos beosztásban levő személy, miután kellőképpen lehordta az ügyeletest, vélt sérelmével egyenesen a tröszt vezérigazgatójához fordult. S hogy nem lett fenyítés, vagy ügy a dologból, az annak kö­szönhető, hogy a kazettára át­játszott szavait elküldték a nagyfőnöknek. A dolog bocsá­natkéréssel végződött. Szóval a magnó ilyenekre is jó, de ez csak másodlagos. A legelső a munka. A hatalmas vezérlőpulton kapcsolók, gombok sokasága. Százhúsz, harmincöt, húsz, tíz és 0,4 kilovoltos feszültségeket tart kordában egyetlen kéz­mozdulattal Tarjáni Tibor. Lassan, meg-megakadva fo­lyik beszélgetésünk, hiszen jó­szerivel két perc sem telik el anélkül, hogy ne csengene va­lamelyik telefon, ne sípolna bele a megkezdett szavakba a rádió artikulátlan hangja. Az intézkedések gyorsak, ponto­sak és főleg megfoníoltak. — Ez még nem is olyan ve­szélyes ügyelet — mosolyodik el a diszpécser* — Volt már olyan nap, hogy délután négy­kor végre nekiláthattam meg­reggelizni. — Ilyenkor mi tartja lélek, ben? Kávé, cigaretta? — Egyikkel sem élek. Meg ilyen nagyfokú koncentrálás közepette az embernek nem­igen jut ideje másra gondol­ni. Minden mást, ami nem kapcsolatos a munkával, „fa­lon kívül kell tárolni,” nem lehet elmerengeni, elkalandoz­ni. Mondtam, hogy itt minden félszónak is nagy jelentősége van. Tarjáni Tibor ötvennégy éves, a negyvenes évek elején lett villanyszerelő Salgótarján, ban a síküveggyárban. Továb­bi életéről így beszél: — Hatvanegyben, amikor itt az ÉMÁSZ-nál a kapcsoló- állomás kezdett üzemelni, át­kerültem ide. Elektrikus, majd vezető elektrikus voltam. Az­tán, pontosan emlékszem rá, 1965-ben, az országban először szerveztük meg az üzemirá­nyító központot, s kisebb-na- gyobb megszakításokkal azt vezetem. 1980. októberében vi­szont az üzemirányítás és az üzemviteli csoport egyesült, s ennek irányításával is engem bíztak meg. — Most meg — tréfálkozom — igazgató? — Csáki igazgatói jogkörrel rendelkezünk ebben a beosz­tásban. Most az én engedé­lyem nélkül senki nem nyúl­hat vezetékhez, csak ha va­gyon- vagy életbiztonság fo­rog veszélyben. — Gyakoriak az ilyen ese­tek? — Szerencsére nem. Az asztalon heverő fény­képre téved tekintetem. Szak­szerű, precíz rendőrségi fotó, egy harmincegy éves sem volt fiatalember hotteste. — Vigéckedett, pedig vil­lanyszerelő volt! — komoro- dik el Tarjáni Tibor tekinte­te. Azt hitte, hogy őt a két­százhúsz volt nem csapja agyon, ^ __, r — De hát az áram nem ki­vételez! — Elvétve akad egy-két ilyen eset. Személyesen isme­rem egyik dolgozónkat, aki hozzáért a tízezer (!) voltos, feszültség alatt levő vezeték­hez. Máig is kitűnő egészség­nek örvend, s még a szakmá­tól sem ment el a kedve, ma is dolgozik. Igaz, az égési se­bet élete végéig viseli. De mondom: nem ez a jellemző! Néhány perc viszonylagos nyugalomban telik el. Szinte furcsa a csend. Mondom is. — Bezzeg akkor lenne itt, amikor kötéllel dobálóznak. _ ??? A sarokba lép, ahol kis mú­zeumot rendeztek be azokból a tárgyakból, tnelyeket az üzemzavarok színhelyén talál­tak a szerelők. Ennek egyik ékes példánya a fenti kötél, amelyet boros jókedvében do­bott a nagy feszültségű veze­tékre Balassagyarmat határá­ban valaki. Valószínű, jó pénzt kapott tehenéért a vá­góhídon. — Sok ilyen esetünk van. Sajnos a felelőtlenség szinte nem ismer határokat. sát kísérletezik ki, amelyek­nél a visszanyert mázt jól tudjuk felhasználni. A költ­ségekről csupán annyit: né­mi energia kell a szárításhoz és nemi bér az egyéb mun­kához. Ennek ellenében az idén 2,8 millió forint import, anyagot takarítunk meg, jö­vőre viszont 4,5 millió fo­rint megtakarítással számo­lunk. A kísérletezések, a legjobb megoldások keresése során az első nehéz leckéjük a derítő­medencéből való kitermelés volt. — A mostani megoldás kez­detleges, nem az igazi, de eredményes — véli a műsza­ki igazgatóhelyettes. — A második feladatunk szervesen kapcsolódott az előzőhöz. Ez pedig a szárítás volt. Jelen­leg atomizerben oldjuk meg. A mostani eljárás nagyon po­rol, és szennyezi a környe­zetet. Ezért a jelenlegi hely­zetet csak átmenetinek te­kintjük. Tudjuk a végleges megoldást is. Szűrőpréseket fogunk beállítani. A szárítást még teljesítettük az időköz­ben befutott ötezer négyzet- méter csempére szóló tőkés­exportot. Ehhez használtuk fel a biztonsági tartalékként fél­retett 30—50 tonna mázt. A végleges megoldás kiala­kításában, valamint a kör­nyezetvédelmi feladatok jó meghatározásában és végre­hajtásában fontos szerep há­rul arra az új ifjú mérnök­re, akit nemrég fogadott ma­gába a kollektíva, s aki kör­nyezetvédelmi témából védte meg diplomamunkáját. A kezdeményezés, a koc­kázatvállalás — még ha azok megszületését időnként a kényszer is szorgalmazza — siettetését ösztönözte az a vezetői felfogás és gyakorlat is, miszerint a mindennapi operatív munkát úgy kell vé­gezni, hogy azzal egyengessék a jövő viszonylagos bizton­ságát. Vagyis gyorsan kell lépni, gyorsan kell váltani, illetve mindig többet kell adni... Venesz Károly Termésfémek F áradtan pihenteti tekin­tetét a vezérlőasztalon. A szolgálat tizenkét órájából tizenegy már letelt. — Mivel vezeti le ezt a fe­szültséget? — A családdal — két férjes lányom van — járjuk a he­gyeket. Szerelmünk a Tátra, a nagy, élvezetes kirándulások. Ez mindenféle orvosságnál jobban megnyugtat. Tátrai tájak fényképeivel búcsúztat.... Karácsony György A természet korábban ké­szített olvasztókemencéket az embernél. A Tiensan-hegy- ségben a geológusok krómrö­göt találtak, amely pedig tisz­tán nem szokott előfordulni. A króm magmatikus kőzetbe volt foglalva. A kísérőásvá­nyok kutatása és a szénizo- tóp-elemzés kimutatta, hogy a termésfémek a földköpeny­ben több mint 60 kilométeres mélységben képződtek. Úgy látszik, a magas hőmérsékle­tek és nagy nyomások ugyan­olyan technológiai folyamato­kat indítanak el a föld mé­lyében, mint amilyenek az olvasztókemencékben végbe­mennek. A fémtörmelék a hegyképző folyamatok révén, vagy a vulkanikus kitörések idején került a föld felszíné­re. A tudósok eddig mintegy kéttucatnyi termésfémet is­mernek. NŰCRÁD — 1982. szeptember 19., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents