Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
Nyugcrt-Befrúf elfoglalásáért Izraelt egyhangúlag elítéli a BT Mészárlás a palesztin táborokban Á hét 3 kérdése Kz ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek esti határozatában egyhangúlag elítélte Izraelt Nyugat-Bejrút elfoglalásáért, és fölszólította Tel 'Avivőt: Libanonból való teljes kivonulása első lépéseként ürítse ki e főváros nyugati részét. A Jordániái delegátus által benyújtott határozati javaslatot, amely nem teljesítés esetére nem tartalmaz Izrael elleni szankciókat, elfogadta az Egyesült Államok képviselője is. 1981. júniusa, a Bagdad környéki atomreaktor bombázása óta ez volt az első eset, hogy Washington a Biztonsági Tanácsban közel-keleti szövetségesét elítélő határozatot szavazott. meg. A dokumentum megerősíti azokat a korábbi biztonsági tanácsi döntéseket, amelyek Libanon szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartását, a saját területek fölötti libanoni fennhatóság helyreállítását sürgetik. A dokumentum ugyanakkor felszólít a polgári lakosság jogainak tiszteletben tartására. A francia delegátus javaslatára a határozat támogatásáról biztosította Pérez de Cuellar főititkárt abban a szándékában, hogy ENSZ-meg- figyelőket küldjön Bejrútba és annak környékére, a helyzet szemmel tartására. Végül, bár a dokumentum 'nem irányzott elő szankciókat, szombat estére újabb bejrúti helyzetjelentést kért és közelebbről meg nem határozott lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Izrael nem teljesítené a határozat előírásait. ☆ Férfiak, nők és gyermekek százait mészárolták le két Palesztinái menekülttáborban Nyugat-Bejrút közelében az elmúlt 36 óra alatt — jelentette szombaton délután gyorshírben a UPI amerikai hír- ügynökség. A mészárlás feltehetően a jobboldali milíciák műve — tette hozzá az UPI. Lehetséges, hogy összesen, több mint ezer embert végeztek ki hidegvérrel. A táborok romjai között tucatjával hevernek a halottak. Lehetetlen megállapítani az áldozatok pontos számát, mert a nagy kiterjedésű területen — amely nem sokkal ezelőtt palesztin menekültek tízezreinek veit otthona — szerteszét hevernek a holttestek. A helyszínen járt újságírók szerint több hulla a falak előtt hever sorban — ott géppuskázták le őket. Jelenleg bulldózerekkel próbálják eltüntetni a mészárlás nyomait. Egy skandináv újságíró látta, amint az áldozatok tucatjait rakják teherautókra és szállítják el a tetemeket ismeretlen irányba. A táborokban járt az UPI amerikai hírügynökség két újságírója: mindketten külön-külon száznál több halottat számláltak ösz- sze. A táborokban jelenleg nincsenek őrök — és élők sem, akik elmondhatnák, mi történt A táborok a libanoni reguláris hadsereg ellenőrzése alatt állottak mindaddig, amíg az izraeli csapatok be nem hatoltak Nyugat-Bej rútba. Ezután megérkeztek a jobboldali falangista párt fegyveresei. Pénteken lezárták a táborok főbejáratait, ....eltávolít ották az újságírókat Ezután a környékbeliek lövöldözést hallottak. Az izraeli csapatok szerint a táborok felett a falangisták vették át az ellenőrzést, miután az izraeliek elfoglalták Nyugat-Bej rútot Egy forrás szerint pénteken a táborok térségében tartózkodtak Szaad Haddad őrnagynak, az Izraellel együttműködő áruló volt libanoni katonatisztnek az egységei is. 1. Milyen visszhangot keltett a világban a Szovjetunió közel-keleti béketerve? Világszerte nagy figyelmet keltett, hogy Leonyid Brezs- nyev a dél-jemeni miniszter- elnök, Ali Nasszer Mohammed moszkvai látogatása kapcsán átfogó közel-keleti rendezési tervet terjesztett' elő. A nyugati sajtó szembeállítja a szovjet javaslatot Reagan amerikai elnök korábbi kezdeményezésével, illetve egybeveti a fezi arab csúcstalálkozó határozataival. Az SZKP KB főtitkára alapjában helytelennek minősítette az amerikai elnök koncepcióját, mivel Washingtonban nem akarják előirányozni egy palesztin állam megalakítását. A nyugati hírügynökségek nyomatékkai idézték azt a szovjet érvelést, hogy ha valaki elutasítja a palesztin állam létrehozásának gondolatát, akkor tulajdonképpen Izrael lét- jogosultságát is megkérdőjelezi, hiszen az ENSZ 1947-es határozata, amely egyszerre rendelkezett egy zsidó és egy palesztin állam egymás melletti megteremtéséről, csak akkor érvényes igazán, ha azt teljes egészében megvalósítják ... Az amerikai és az izraeli politika fő célja az utóbbi években az volt, hogy megpróbálják kiszorítani a Szovjetuniót a közel-keleti rendezési folyamatból. A mai feszült helyzet, a libanoni háború csak még látványosabban bizonyítja, hogy „béke az olajfák hegye körül” csupán akkor lehetséges, ha a két nagyhatalom egyformán részt vesz a béke megteremtésének felelősségében. Leonyid Brezs- nyev joggal vetette fel a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi értekezlet megtartásának szükségességét. A Szovjetunió közel-keleti szerepének felújítását az is lehetővé tenné, ha — mint ez a szovjet béketerv 6. pontjában olvasható — a Biztonsági Tanács állandó tagjai, vagyis a nagyhatalmak szavatolnák a végső rendezést. Az arab fővárosokban arra is felfigyeltek, hogyBrezs- nyev pozitívan értékelte a fezi csúcstalálkozó során megfogalmazott arab béketervet, még akkor is, ha abból hiányzott a reagani koncepció elutasítása, és ha nem is volt benne a nagyhatalmak felkérése egy későbbi megállapodás garantálására. A haladó arab közvélemény különösen nagy örömmel és egyetértéssel fogadta, hogy a szovjet béketervben a hangsúly az Izrael által 1967 óta megszállt valamennyi terület kiürítésére került. A nyugati hírmagyarázók egy része ugyanakkor jelentősnek ítélte azt a megfogalmazást, hogy a térség valamennyi állama számára biztosítani kell a jogot a létezéshez, illetve a biztonságos és független fejlődéshez. Ez Izraelra is vonatkozik. Viszont. joggal húzhatta alá a szovjet államfő, hogy egyesek biztonságát nem lehet mások rovására szavatolni! 2. Hogy illeszkedik a nyugatnémet kormányválság a nyugat-európai összképbe? Nem véletlen, hogy a frankfurti tőzsde árfolyamemelkedéssel válaszolt arra a hírre, hogy Schmidt kancellárt otthagyták szabaddemokrata párti miniszterei, s hogy az FDP a kereszténydemokratákkal, keresztényszo- ciálisokkal készül koalícióra, kormányszövetségre lépni. Hisz ez jórészt a tőkés rétegek szája íze szerinti megoldás, amely kilátásba helyezi, hogy az őrségváltás a nyugatnémet belpolitikai porond átrendezéséhez vezet, márcsak azért is, mert az SPD kénytelen lesz újra rendezni sorait, új erőt kell gyűjtenie az ellenzéki harcra. A 13 éve kormányzó nyugatnémet párt- szövetség felbomlása számos belső okra vezethető vissza: a két koalíciós párt az SPD és az FDP szinte minden kérdésben eltávolodott egymástól, s a megfigyelők általában csak a kormányválság kirobbanásának időpontjáról vitáztak. A Schmidt-kormány mandátuma 1984-ig szólna, de a legtöbben a jövő vasárnap esedékes hesseni tartományi választások után elkerülhetetlennek vélik a rendkívüli parlamenti választások kiírását. Nos, a szakítás Genscherék kilépésével még hamarabb bekövetkezett! A bonni válság mindazonáltal nem ragadható ki szűkén a nyugateurópai összképből. A konzervatívabb erők, több országban megfigyelhető előbbrelé- pését a gazdasági krízis fejleményével magyarázzák. Az előző hetekben Dániában és Hollandiában láttunk hasonló jeleket. A válság hatása meg-megingatja azt a francia kormányt is, amely pedig alkotmányjogilag még sokáig teljes nyugalommal szemlélhetné a jobboldalt ellenzéknek ismétlődő támadásait. Mitterand elnöknek még hat éve van az Elysée-palotá. ban, a parlament szocialista többsége még négy esztendeig tarthat. De a hazai és a nemzetközi reakció mind elkeseredettebben, mind elszántab- ban ostromolja a francia kormány hadállásait is, főleg a gazdasági-pénzügyi bástyák ellen intézve ostromot. A tőr ke külföldre menekül, a frank értéke süllyed, az ország arany- és devizatartaléka fogyóban. Egy dolog biztos, az NSZK-beli kormányválság miatti bizonytalanság az esetleges őrségváltás egész Európára mély hatással lesz. 3. Mi várható a kínai párt- kongresszus után? A „Kína-szakértők” világszerte egybehangzóan úgy értékelik a Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusát, hogy az a személyi kérdésekben és a szervezeti szabályzat módosításával az előzetes várakozásoknak megfelelően döntött. Erősödött az úgynevezett „pragmatikus” vezetés, Teng Sziao-ping és közeli munkatársainak, Hu Jao-pangnak es Csao Ce-jangnak a vonala, de azért sikerük nem volt teljes. A balos, maoi vonal korábbi követői közül egyesek megmaradtak, mind a Központi Bizottságban, mind az újonnan létesített tanácsadói bizottságban. Mégis úgy látszik, hogy a „kulturális forradalom” káoszt és viharokat hozó évtizede, majd öt év állandó belső vitái után valamelyest enyhült a helyzet, a szervezeti szabályzat most számos új rendelkezést tartalmaz, amely a korábban elkövetett hibáktól lenne hivatott megőrizni a pártot. A kongresszus döntéseiben a leghomályosabbak azok; amelyek a hadseregre, a katonákra vonatkoznak: több mint 20, a kormányban, a hadseregben, vagy a tartományok élén szolgált katona veszítette el a központi bizottsági tagságot, s például igen különös, hogy az újonnan alakított, bizonytalan feladatú, úgynevezett tanácsadói bizottságba került át az eddigi honvédelmi miniszter is... A párt belső életében, a következő feladat a 39 millió párttag személyi lapjának felülvizsgálata lesz, amolyan tagkonyvcsere. Az új vezetők rendezni akarják a sorokat. Pálffy József Losonczi Pál Portugáliába látogat Losonczi Pál, a Magyar társaság elnökének meghívá- Népköztársaság Elnöki Taná- sára a közeljövőben hivatalos csának elnöke, Antonio Ra- látogatásra Portugáliába uta- malho Eanes, a Portugál Köz- zik. (MTI) Lázár György Ausztriába látogat Lázár György, a Magyar társaság szövetségi kancellár- Népköztársaság Miniszterta- jának meghívására a közeljö- nácsának elnöke dr. Bruno vőben hivatalos látogatásra Kreiskynek, az Osztrák Köz- Ausztriába utazik. (MTI) Glossza — tollhegyen '„Sok zöldséget mondogatnak a »-zöldek«, de kétségtelenül vonzó a programjuk, az emberi környezet védelme!” — Nagyon sok helyütt hallani ma ezt a tőkésvilágban, Spanyol- országtól Hollandiáig, az NSZK-tól Svédországig. Az utóbbi évek érdekes politikai jelensége, hogy a „zöldek”, a környezetvédők számos országban szerveződtek jelentős politikai erővé. Ezen a vasárnapon a svéd választások eredményébe is beleszólhatnak, jövő vasárnap, szeptember 26-án pedig a helyi jelentőségén messze túlmutató, országosan is figyelembe veendő hesseni tartományi választáson juthatnak számarányukat meghaladó szerephez. Azt lehet mondani, hogy baloldali értelmiségi emberek szavaznak általában a „zöldek” jelöltjeire. Az ő voksaik hiányozhatnak — a baloldali pártoknak! Az arány fontos dolog: az NSZK-ban a szavazatok 5 százalékát kell megsze- nezni egy pártnak ahhoz, hogy egyáltalán képviselethez jusson. A kis szabaddemokrata párt éppen hogy csak „átugrotta” korábban ezt az 5 százalékos magasságot. Svédországban 4 százalék az a szavazatminimum, amely“ nek birtokában egy párt képviselői helyekhez juthat. A „zöldek” minden bizonnyal össze tudnak szedni annyit, de szavazataikat más párttól veszik el. Hogy kitől? Palme szociáldemokratáitól? Azoknak épp ennyire lenne szüksége a többség megszerzéséhez... A hamburgi tanító fiának annak idején főképpen egy leckét kellett bemagolnia: egyél mindig rangodon alul; öltözz mindig rangodnak megfelelően; és lakj mindig rangodon felül. Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja — akinek politikai pályafutása pénteken egyik — sokadik — állomásához érkezett, nem nagyon tanulta meg a leckét; hamburgi matrózsapkájától meg nem válik, s ha nincs éppen Bonn- * ban, akkor szülővárosának, Hamburgnak egyik szerény külvárosi házában tölti az idejét. Négy amerikai kormányzattal volt dolga — s egyikkel sem volt éppen a legszívélye- sebb viszonyban. Nem volt' számára elfogadható az amerikaiak „vagy-vagy’> stratégiája. Az európai enyhülési politika egyik kulcsfontosságú és cselekvő részese — miközben az „enyhülés” szót törölték a politikai szótárból az Atlanti- óceán túlsó oldalán. Egyik kimunkálója volt a NATO nevezetes „kettős határozatának” — amely egyaránt szorgalmazza a kelet—nyugati tárgyalásokat és a rakétatelepítést — ugyanakkor gyakori vendég keleten is, és gyakran fogadja a kelet-európai országok vezetőit az JJSZK-ban. A nyugat-európai veztők csúcs- találkozóin ő testesítette meg a „józan észt” — olyan „primadonnák” között, mint Gis- card d’EStaing, vagy Marga// Józan ész a primadonnák között" rét Thatcher. Jimmi Carter annak idején — amikor ismert mosolyával pózolt Schmidt kancellárral kezet fogva a fotósok kedvéért — bevallotta, hogy a mosoly és a kedvesség Schmidt esetében mindig csak a tárgyalások végére volt jellemző; az elején pedig — mondogatták az újságírók — Schmidt, mint egy szigorú iskolaigazgató, leckét adott diplomáciából Jimmy Carternek. „A minden európai viták közvetítője’’ — a „szakadékok áthidalója” — a „kompromisszumok mestere” — hogy csak néhányat említsünk jelzői közül — az első világháború utáni nemzedékhez tartozik. Hamburgban született 1918. december 23-án. Besorozták a hitlerista hadseregbe, majd brit hadifogolytáborba került. Náciellenessége annyira nyilvánvaló volt, hogy nem sokkal később, még 1945-ben szabadon engedték. Közgazdászdiplomát szerzett, egyetemista korában a Német Szocialista Diákszövetség országos elnöke. 1953 óta képviselő a Bundestagban. Rövidesen az SPD egyik vezére, 1969-ben hadügyminiszter, 1972-ben a gazdasági és pénzügyi tárca NÓGRÁD - 1982. szeptember 19., vasárnap az övé, majd még abban az évben pénzügyminiszter. 1974. május 16-án választják meg koncellárrá — az NSZK történetében ő az első, aki nyolc éve tölti be ezt a tisztet. Haig volt amerikai külügyminiszter azt mondta róla: „túl sokáig élt a szovjet rakéták árnyékában”. Helmut Schmidt politikájának alapelve: német földről soha többé nem indulhat háború. „Jogos az a benyomásunk, hogy több amerikai, aki manapság a nyilvánosság előtt Európa védelméről beszél, Európáról sokkal kevesebbet tud, mint amennyit mi tudunk Amerikáról” — mondotta Schmidt, hozzátéve: „égy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban, az a csekély 240 ezer négyzetkilométer, amekkora az NSZK területe, nem egyszerűen az első hadszíntér lesz — hanem központi hadszíntér”. Schmidt kancellár a nyugatnémet gazdaság felvirágoztatásán mindig a tőkével, a pénzügyi és ipari körökkel együttműködve munkálkodott — de soha nem távolodott el a szakszervezetektől. A jelenlegi belső válság közvetlen kiváltó oka egyebek között éppen ez. LA kormánynak azt kell tennie, ami helyes, ami szüséges — nem pedig azt, ami rövid távon tetszetős... A kormány kül- és biztonságpolitikájában nem mérlegelheti azt, hogy mivel szerezhet dicsőséget magának — azt kell tennie, amit szükségesnek tart. Ennek megvalósítását nem teheti egyedül: szövetséges partnerekre van szüksége” — mondotta Schmidt — ösz- szefoglalva kül-és belpolitikai céljait. Egy interjúból: „Willy Brandt legutóbb azt mondta, habozna fogadni arra, hogy ez a koalíció az ön vezetésével 1984-ig fennmarad. Tartaná ön a fogadást?” Schimdt válasza: „A legnagyobb összeg, amelybe valaha is fogadtam, 10 márka volt a lóversenyen. Nem nagyon kedvelem a fogadást... Hogy komolyra fordítsam a szót: egyesek még csodálkoznak majd szívósságomon és állhatatosságomon”. Nem nehéz megjósolni, hogy Helmut Schmidtnek — ha ellenzékbe is kerülne — ezentúl sem lesz több ideje kedvenc időtöltéseivel, a sakk-kai és a vitorlázással foglalkozni. Angol lap írta róla: „az az ember, akinek ifjúsága egybeesett a német történelem legtragikusabb és legszomorúbb \ éveivel, aki túlélte ezt a kort és vezetője lett Nyugat-Európa gazdaságilag legerősebb, politikailag legérzékenyebb országának, nem egyszerű, két dimenzióban jellemezhető ember : egyike korunk legmélyebben gondolkodó, legmesz- szebre tekintő politikusainak”. HMGAIOKIM HANGLEMEZ „ w°5, . ^ ><*'?'1 ■ ' 3 i ocn’.'3'v‘V VAS 'S""ár0,WKAárg'< szkV v *35?# 39)7^- . HHH ■ idején, f steptembe. Utol f október I >g d temetek ura daiabonként 50 Ft 9’digitéhs felvételeké 6Ü h
