Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

Pintér István doVtnnen tumrlpoi tfcn A veréb is akció (2.) Az időpont 'Amikor Duke ezredest ég társait útnak indították Wa­shingtonból, a szovjet csapa­tok már csak száz kilométer­re álltak Magyarországtól. És bár mind Horthy Miklós, amikor 1941 júniusában jó­váhagyta a hadüzenetet, mind Kállay Miklós, amikor 1942 júniusában új magyar mi­niszterelnökként látogatást tett Hitler főhadiszállásán, mind Ujszászy István, ami­kor a 2. magyar hadsereg még csak felvonulóban volt a frontra, csaknem bizonyos volt a németek győzelmében; Duke ezredesnek már kétség­kívül tisztában kellett lennie azzal: ezt a háborút bizony a hitleristák és szövetségeseik elvesztették. Egy alacsony rangú kül- Ogyminisztériumi tisztviselő, Veress László segédtitkár Isz­tambulban 1943. szeptember 9-én aláírta az angol kor­mány megbízottjával a külön fegyverszünetet. A világtör­ténelemnek alighanem a leg-* furcsább nemzetközi okmá­nya volt ez, ha egyáltalán annak nevezhetjük. Azt tar­talmazta ugyanis, hogy Ma­gyarország leteszi a fegyvert, amint az angolszász csapatok az ország határára érnek. A titkos megállapodás értelmé­ben Magyarország továbbra is hadiállapotban maradt ugyan, *de az Egyesült Álla­mokkal és Angliával fegyve­res harcokat nem folytat — természetesen, hiszen a hadi­helyzet miatt másképpen nem is cselekedhetett —, csupán a szovjet hadsereg ellen, jel­lemző ennek a tárgyalásnak a „komolyságára”, hogy csak miután megnyíltak Angliában a levéltárak a kutatók előtt, derült ki: nem Knatchbull- Hugessen, angol nagykövet, hanem egy beosztott követsé- gi tisztviselő, Sterndale Ben­nett volt az, aki az 1943. szeptemberében a Boszporusz vizén megkötötte a magya­rokkal az egyezményt. Ez a többi között azt is tartalmaz­ta, hogy Magyarország foko­zatosan beszünteti a katonai és gazdasági együttműködést a hitleri Németországgal. Énei azonban Káöay MTk­lósék még nem fejezték 'be a maguk dolgát. S miközben tovább folytatták, sőt, az egyezményt megszegve, foko­zott erővel támogatták Hitler szovjetellenes háborúját (le­hetőségeikhez képest, hiszen a voronyezsi katasztrófa után már nemigen rendelkeztek ütőképes katonai erőkkel), újabb és újabb nyugati kap­csolatokat igyekeztek kiépí­teni. A Veréb-akció — Duke ez­redes elmondása szerint — a „svájci vonal” útján keletke­zett. Ebbe a semleges or­szágba először Barcza Györ­gyöt küldték. Mégpedig a Vatikánon keresztül, ahol jó néhány esztendeig követként képviselte az országot. Ké­sőbb, 1939-ben londoni kö­vet volt. Ezen az állomáshe­lyen érte a londoni kormány közlése: mivel Magyarország megszegte a nem sokkal előbb aláírt jugoszláv—magyar örök barátsági és meg nem táma­dási szerződést, London meg­szakítja a diplomáciai kap­csolatokat Budapesttel. Bar­cza hiába akart találkozni Bernben az angol követtel. A szigetországi diplomata — a hazulról kapott utasítás alap­ján — elzárkózott ettől. Vi­szont végrehajtotta azt a megbízatást, hogy kerülő úton tudja meg és hozza kor­mánya tudomására, mit kí­ván általa a királyi magyar kormány közölni. Nos, Bar­cza nem akart mást, mint amit az angolok és az ame­rikaiak már más, ugyancsak semleges országokban műkö­dő csatornákon keresztül megtudhattak. Horthy azt kérte, mentsék őt meg majd a szovjet csapatoktól. Barcza Bemben kapcsola­tokat épített ki az amerikai­akkal, és egy bizonyos „Mr. H.”-tól meg is kapta a vá­laszt, amiben azonban az ő és megbízói számára nem volt semmi vigasztaló. Kereken közölték vele is: London „tet­teket és nem szavakat vár” Kállaytól. Ismét csak figyel­meztették a magyar kor­Ui Kossuth-sorozat Baranya címmel megjelent a Magyarország megyéit be­mutató új sorozat első kötete a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában. A könyv fejezeteit a megyében élő szerzők — Írók, történészek, újságírók, párt­munkások, államigazgatási szakemberek — írták, szemé­lyes tapasztalataikkal hitele­sítve a vidék változásairól a megye gazdaságáról, művelő­déséről, sportéletéről, a fej­lesztési tervekről olvasható tényeket. Bemutatják Baranya földrajzát és népességét, az ott élő nemzetiségeket. A kiadó tervei szerint még ebben az évben megjelentetik a Békés, jövőre pedig a Veszp­rém, Heves és Nógrád me­gyét bemutató műveket A teljes sörozatot 1985 végére kívánják befejezni. ményt, hogy csak fettétel nél­küli fegyverletételről lehet szó és súlyos következmé­nyeket jelent az országra nézve, ha a háború vége Ma­gyarországot nem a szövetsé­gesek, hanem Hitler oldalán éri. Mindezek ellenére Horthy- ék abban reménykedtek, hogy a harcok súlypontja hamaro­san a Balkánra tévődik át, és angol—amerikai csapatok szállják meg Magyarországot. És bár a jelek egyre inkább arra utaltak, hogy ez vágy­álom marad, makacsul ra­gaszkodtak elképzeléseikhez. Miután Mussolini megbu­kott, és Olaszország kivált a háborúból, Horthyék ismét csak tétlenek maradtak. Né­hány újabb, jelentéktelen lé­pést tettek csupán az eleve zsákutcába vezető irányba. A többi között így került egy megbízható, németellenes diplomata, Bakach-Bessenyey György báró Bernbe. Ott dol­gozott az OSS európai főre­zidense, bizonyos Allen Dul­les. Később ő lett a CIA egyik megalapítója, és a hi­degháború idején az ameri­kai kémkedés óriása. Ott, Svájcban mindenki tudta ró­la, hogy bár diplomataként van * nyilvántartva, tulajdon­képpen hírszerző. Maga írta emlékirataiban: „Néha bizo­nyos fokú nyilvánosság elő­segíti a hírszerzést. Ez tör­tént a második világháború­ban, amikor 1942 novemberé­ben Svájcba küldtek Dono­van tábornokhoz, hogy részt vegyek az OSS munkájában. Az amerikai követ közvetlen munkatársa voltam. Az egyik legjelentősebb svájci lap hí­rül adta, hogy én Franklin D. Roosevelt titkos küldötte­ként érkeztem Svájcba. Az ember azt hinné, hogy ez a nem kívánt reklám akadá­lyozta munkámat. Éppen el­lenkezőleg. Hiába cáfoltam a hírt, mindenki elhitte. Csak úgy özönlöttek hozzám a hírszerzők. Igaz, voltak köz­tük hóbortos alakok, de vol­tak rendkívül értékes szemé­lyek is. Ha nem tudom meg­különböztetni a búzát a pely­vától, némi hibalehetőséggel, akkor nem vagyok alkalmas a munkámra, hiszen az em­berismeret a hírszerzőtiszt egyik legfontosabb tulajdon­sága.” Ha> valóban Allen Dulles volt az, aki a Veréb-akciót indíttatta, akkor ez esetben állt elő a „némi hibalehető­ség”. A Veréb-akció pelyva volt. Nem búza. Dehát en­nek az igénytelen madárnak táplálékul elég mindenféle hulladék... (Következik: A fogadtatás) Népművelők felelőssége a közönségérf Az ősz a kulturális, szelle­mi élet számos területén ha­gyományosan az újrakezdés­sel fonódik egybe. A nyár elején abbamaradt iskolai tan­év, színházi évad, ismeret- terjesztő előadássorozat foly­tatódik, újralendül a közmű­velődési tevékenység. Megyénk művelődési köz­pontjaiban, kultúrházaiban, klubkönyvtáraiban nyáron takarékon égett a kultúra fák­lyája — mi több, akadt hely, ahol ki is hunyt. Miközben ezt kijelentjük, s arra gon­dolunk : így szokott ez lenni1 esztendőről esztendőre, nem árt hangsúlyozni, hogy az idei nyár kulturális szempontból némileg eltérő is volt az elő­zőeknél. Emlékezzünk csak a bánki víziszínpad tartalmi, műfaji gazdagodására, komp­lexitására, a KISZ Központi Bizottságának anyagi és erköl­csi segítségével megvalósult megyei nyári színházi soro­zatra, mely a két város mel­lett érintette Pásztót, Bánkot és Palotáshalmot. Sajnos ezek az események azonban inkább csak arra jók, hogy még fá­jóbban érezzük a hiányt, a fogyatékosságokat Nyáron sok kulturális in­tézménybe — főként az ap­róbb településeken — képte­lenség volt bejutni, mert az ajtók zárva voltak. Remélhe­tőleg ezekben a hetekben meg­változik a helyzet, a hivata­los nyitvatartási időt minde­nütt betartják, illetve a helyi felügyeleti szervek betartat­ják. Persze még így is talál­kozni fogunk „esti sötétség­gel”, mert több intézmény élén nincs vezető, 'nincsen, aki programokat tervezzen, szervezzen, nyisson-zárjon. A népművelők hiánya, ván­dorlása régi, folytonos prob­lémát okozó jelenség me­gyénkben. Számuk gyarapítá­sára — elsősorban végzettek­re gondolunk — valamilyen módszert minél előbb szüksé­ges lenne kitalálni, hiszen alapvető változást, netán for­dulatot közművelődési tevé­kenységünkben ez alapján várhatunk. Mostanában kevesebbszer hallani panaszkodó népműve­lőt; aki az anyagiak, a pénz­ügyi lehetőségek szűkös vol­tán keseregne. Ügy látszik, megbarátkoztunk nemcsak a gondolattal, hanem a helyzet­tel is: csak abból lehet köl­teni, ami a rendelkezésünkre áll. Egyúttal meg kell tanul­nunk a kapott pénzzel helye­sen gazdálkodni, azaz olyan rendezvényekbe, klubokba, szakkörökbe és egyéb közmű­velődési formákba fektetni, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés, amelyek így a legvalószínűbb és a legna­gyobb szellemi, erkölcsi és anyagi hasznot hozzák. A népművelő nyilván nem jazz- bemutatót rendez egy község­ben, hanem bcatkoncertet, nem a magfizika legújabb eredményeit taglaló ismeret- terjesztő előadást propagálja, hanem — mondjuk — a gyü­mölcsösök védelméről szólót, nem porcelánfestő-szakkört szervez, hanem honismereti­hagyományőrzőt stb. Az adott helyzetben termé­szetesen még sok minden mást is meg kell tanulnunk, illetve a korábbihoz képest másként értékelnünk. Megint csak említve: a közművelő­dési intézményeknek is új anyagi erőforrások után kell nézniük az állami, tanácsi szervek mellett, bevételi ter­vüket minden igyekezettel tel­jesíteniük. Ez eredményezheti a tevékenység mennyiségi szintentartását, esetleges, bár nem feltétlen, növelését. A műsorok színvonala, tar­talmassága általánosságban nézve csökkent az elmúlt években. Nyilván összefügg a Népszínház „kivonulásával”, pontosabban jelentős előadás- szám-csökkentésével, hiszen helyükbe a haknik léptek, s ezek zöme alaposan és joggal kifogásolható. Gazdaságo­sabb és hasznosabb lenne, ha a művelődési házak inkább a megyei művelődési központ élő és bábszínházi szolgálta­tásait vennék igénybe gyer­meknézőik szórakoztatására, mintsem a kétes értékű, ezre­seket kérő alkalmi társuláso­két. A salgótarjáni öblösüveg­gyár Tempress színpada pél­dául remek < gyermekprogra­mokkal rendelkezik. Egy-egy rendezvény ered­ményessége nagyon sok ösz- szetevőn múlik. Nem elég hozzá a körültekintő kiválasz­tás, azaz az igények és a le­hetőségek optimális egyezteté­se.' a végrehajtás olajozottá sóga — a rendezvényt elő is kell készíteni. A propaganda sokat fejlődött az elmúlt évek­ben, mégsem kielégítő. Soft! népművelő még mindig azt képzeli, elég, ha meghívóleve­leket küld szét pár száz em­bernek, vagy nyomtatott-stem- cilezett műsorfüzetben ismer­teti a programot. Az esetek többsége bizonyítja: nem elég. Ha nem Hofi- vagy Kabos- műsor van, akkor egyáltalán nem. A szóbeli propaganda nélkülözhetetlen, ugyanakkor az írásos 1 közönségszervezés módszereinek, formáinak sok­oldalú használata is. S az sem mellékes a most újrakezdődött közművelődési évadban, hogy a közművelő­dési intézmények milyen kö­rülmények között végzik munkájukat: rend, tisztaság uralkodik^e portájukon, vagy sem. Az épület esztétikuma, a környezet állapota árulkodó jel: minősíti az intézmény vezetőit épp úgy, mint a fenn­tartó, irányító szervekéit. Rá­adásul nem magához édesíti, de eltaszítja a közönséget. A környezet, a helyiségek kul­turáltságában még rengeteg a tennivaló. . ☆ Az adott terjedelemben —3 tudjuk — közel sem szól­tunk minden fontos dologról, de talán a leglényegesebb te­endőkre, munkavégzési szem­pontokra sikerült ismételten ráirányítanunk a közművelő­désben dolgozók figyelmét Akik munkája nélkülözhetet­len, meghatározó. Tevékeny­ségük színvonalától függ ugyanis, hogyan szórakozik, művelődik egy-egy szűkebb közösség, mennyire találja meg örömét, szellemi, érzel­mi kielégülését lakóhelyén. Ez pedig nem pusztán hángulati — de politikai kérdés. (ok) ROHANJ VELEM! műsor KOSSUTH RADIO: *.37: Vtlágablak. 9.06; Szimfonikus zene 10.05: Diákfélóra 10.50: Magyar rtiűvészek operettfelvételeiből 11.21: Sosztakovlcs: XV. vonós­négyes 12.45: Jogi arcképcsarnok 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Liszt: Tasso — szimfonikus költemény 15.28: Budapest — Hanoi — Buda­pest. Szerk.: ördögh Csilla IS.03: Kritikusok fóruma 10.15! Külföldről érkezett 17.05: Mindnyájan vevők vagyunk! II. rész 17.30: PATRIA — Népzenei hang­lemezsorozat 17.45: Vladimir Horowitz Chopln- müveket zongorázik 19.15: 50 éves a moszkvai rádió magyar adása 20.01: Király Györgyi népdalokat énekel 20,24 v=rdl: Aida. Négyfelvonáses opera 23 45 világhírű hevert ű mű vészek K^eisler-felvételekbő’ PETŐFI RADIO: S*®5: Talabér Erzsébet nótákat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszá» 9.30; A 04, 05, 07 Jelenti .. 10*00: Zenedélelőtt 11,35; A Szabó család 12.05: Észak-magyarországi népdalok 12.35: Tánczenei koktél 13.30; Labirintus (ism.) 14*00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Mohos Nagy Éva énekel 14.15: Táncházi muzsika 14.35: Slágermúzeum 15.29: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 16.00: Mindenki iskolája: Jog — tsníif'g 16.40: Fiataloknak! 17*30: ötödik sebesség 18.35; Demis Roussos énekel 18.55: Közvetítés az FTC—Atletfoo Bilbao UEFA Kupa és a Göteborg—Ü. Dózsa KEK labdarúgó-mérkőzésről 20.05; Nemzedékek 20.55: Közvetítés a Standard Lieg« —Rába ETO BEK, c Göte­borg—Ü. Dózsa KEK és a St. Étiene—Tatabánya UEFA Kupa mérkőzésről 22.15: Rufus és Chaka Khoan • felvételeiből 23.20: ..Holdfoiyó»’. Késő esti könnyűzene MISKOLCI STÜDlO: 17.00; Hírek, időjárás műsoris­mertetés 17.05: Hangversenykróni­ka. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai macrazin. íA tar­talomból: Aranyérmes termék a lipcsei vásáron. —. Szénéi!átás és energiatermelés a Borsodi Hőerő­4 NÓGRÁD - 1982. szeptember 15., szerda műben. — A lemezgyártás nem ..lejárt lemez”.) Felelős szerkesz­tő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Újdonságok a takarmánygazdál­kodásban.... Tanácskozás Miskol­con, — A BNV sajtótájékoztatójá­ról jelentjük Budapestről. 18.25— 18.30.* Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma (ism. — SZ.) 8.05: Iskolatévé — orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 9.55: Delta 10.20: Egy kis csibész viszontag­ságai. Francia film 11.50; Roberta Flack — angol zenés film (ism.) SZ.) 14.OC; Iskolatévé — Stop! (ism.) — SZ.) 14.05: Magyar nyelv (ism.) — SZ.) 15.35: Orosz nyelv (ism.) — SZ.) 16.10: Hírek 16*15: Energia — apadnak a for­rások, osztrák dokumentum- filmsorozat 16.55: A nyelv világa SZ. 17*40: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.45: Reklám 17.55: FTC—Atletlco Bilbao, UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés 19.45: Tévétorna SZ. 19.50: Esti mesí. SZ. 20.00: Tv-híradó. SZ. 20.30: Kék fény ‘21.40: Reklámújság 21.50: Kockázat 22.15: Tv-híradó 3. SZ. • 2. MŰSOR: 22.30: VIIT. nemzetközi gazdaság- történeti kongresszus 21.00: Tv-híradó 2. SZ. 21.20: Reklám 21.25: Daisy — magyarul beszélő angol tévéfilm. SZ. BESZTERCEBÁNYA: 18-30: URH-kocsival. Magazinműsor 10.10: Esti mese 19.20: Idő járás jelentés és műsor­ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: F. G. Lorca: Bernarda Al­ba háza. Színházi előadás • közvetítése, felvételről (ism.) 21.45: E-z történt 24 óra alatt 22.00: Zenés műsor 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Távlatok. A fa, mint nyersanyag 20*40: Szovjet zenés szórakoztató műgor 21.15: Időszerű események 21.45: Bevándorlók. Feliratos bra- zA film MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: dél­után fél 4-től: Apaszerepben. Szí­nes szovjet film. Háromnegyed 6- tól: Jobb ma egy nő, mint tegnap három (16). Este 8-tól; Egy rózsa- füzér szemei (14). Színes lengyel film. — Balassagyarmati Madách: 25 millió fontos váltságdíj. Színes angol kalandfilm. Este 8-tól: A vízimalom balladája (14). — Nagy- bátonyi Bányász; Allonsanfan (14). Színes olasz történelmi filmdráma. Mesemozi: A farkas és a nyuszi. Marci az Antarktiszon. — Petőfi: Honda lovag. Színes, szinkronizált japán film. — Pásztói Mátra: Új­ra szól a hatlövetű. Színes, szink­ronizált amerikai western. — Ka. rancslapujtő: Szabadlábon Velen­cében (14). Színes, szinkronizált francia—olasi bűnügyi íjlm. Szerelmes kamasz és az érzelmek zűrzavara. Színes magyar film, készült 1981-ben a MAFILM Hunnia Filmstúdiójában, » Irta: Fényképezte: ASPERJÁN GYÖRGY ILLÉS GYÖRGY Rendezte: MARKOS MIKLÓS Főszereplők: Jámbor Árpád. Töreky Zsuzsa, Koncz Gábor, Káldy Nóra. * Nógrád megyei bemutatók: IX. 17-től 19-ig a balassagyarmati MADÁCH, IX. 20-tól’22-ig a salgótarjáni NOVEMBER 7. filmszínházakban.

Next

/
Thumbnails
Contents