Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

Ludányhalászi látogatás — Nagy itt a rendetlenség — mentegetőzött Jusztin Gi­zella, a ludányhalászi műve­lődési ház vezetője, amikor az irodahelyiségbe léptünk. Mint­egy magyarázatként hozzátet­te: — Vasárnap társadalmi esküvő lesz és a dekorációs anyagot állítottam össze. Visszacsengenek a fülem­ben Radvánszky Jenő tanács- titkár szavai: „Ügyes, jó szer­vezőkészséggel rendelkező kis­lány, s így a társadalmi ün­nepek rendezését is rábíz­tuk”. A fiatal népművelő fél éve vezeti, irányítja a ludányhalá­szi művelődési ház életét — Egy kicsit befelé fordul­nak az emberek, így nehéz hozzájuk megtalálni az utat — jegyezte meg. — Minden korosztálynál ezt tapasztalja? — Á, dehogy! A gyerme­kek tele vannak lelkesedés­sel. A fiatalok is egyre aktí­vabbak, gyakrabban rámnyit­ják az ajtót. A középkorosz­tály a tartózkodóbb, náluk ta­pasztalunk bizonyos közöm­bösséget. A művelődési ház és az általános iskola között jó a kapcsolat A művelődési ház­ban nagyon sok gyermek ta­lálja meg a szabad idő önte­vékeny, hasznos eltöltésének különböző formáit. A pedagó­gusok is szívesen vállalnak csoportvezetést. Egyik legré­gebbi közösségük a művészeti szakkör. Bobály Attila nevelt­jei a nyáron házi kiállításon mutatták be alkotásaikat. A gyermekszínjátszók a műve­lődési ház vezetőjének irá­nyításával dolgoznak. A báb­csoport tagjai az úttörők kul­turális bemutatóján, helyi rendezvényeken léptek a kö­zönség elé. Szakmai vezető­jük Kelemen Rózsa óvónő. Népszerű a gyerekek körében a nyolcadikosok klubja, amely Juhász Lujza és Kelemen Mária pedagógusok irányítá­sával működnek. Egyre több látogatója van a játszóház­nak. A tanév kezdetén meg­szervezik a gyermektánccso- portot. — Májusban a gyermeknap­hoz kapcsolódva, egész napos programot szerveztünk az is­kolások részére — újságolta Jusztin Gizella. A gyermekek részére gyak­ran rendeznek különböző mű­soros előadásokat. — Nem vagyok elégedett az ifjúsági csoportok számá­val. Igaz, a klubunk jól mű­ködik, de egy-két művészeti csoportot is szeretnénk ösz- szehozni. Most szervezem a színjátszókört és a tánccso­portot. — Említette, hogy a felnőt­tek zárkózottabbak... — Igen! Különböző témájú TIT-előadásokkal szeretnénk őket megnyerni. Megtudtam, hogy a faluban sok a nutria- tenyésztő. Részükre szakmai előadást szervezek. A különböző témájú és faj­súlyú műsoros esteket megta­lálhatjuk a ház programjában, így Maros Gábor és Bencze Ilona pódiumműsora. Vendé­gük lesz Dévai Nagy Kamil­la. Várják Madarász Katalin és Gál Gabriella nótaéneke­seket. Olyan nevek szerepel­nek az idei év lekötött elő­adásain, mint: Szabó Gyula, Sas József, Tahi Tóth László, Horváth István. — Feladatom kettős. Bizto­sítani a lakosságnak a kul­turált szórakozási lehetősége­ket. Különböző előadások meg­tartásával öntevékeny művé­szeti csoportok, klubok, szak­körök szervezésével hozzájá­rulni az emberek életvitelének gondolkodásmódjának formá­lásához, alakításához. Ha Jusztin Gizellának meg­marad a lendülete, munka­szeretete, az ügybe vetett hi­te; továbbra is megkapja a szükséges erkölcsi és szaktá­mogatást; a községben az em­berek felismerik, hogy min­den, ami történik, értük tör­ténik, akkor a megfogalma­zott cél és feladatrendszert sikerül megvalósítania. — Sz. F. — Időkedvezmény felnőtt tanulóknak A salgótarjáni dolgozók kö­zépiskolájának a tavalyi tan­évben 720 hallgatója volt, s a hat végzős osztályban mint­egy százan érettségiztek. Az 1982—83-as oktatási évre je­lentkezettek beiratkozása va­lamennyi osztályban szeptem­ber elsején lesz. Néhány év-,; folyamra azonban pótjelent­kezéseket is elfogadnak. Így például a gimnázium, a köz- gazdasági, az építőipari és a kereskedelmi szakközépiskola első osztályába. Azok, akik szakmunkás-bizonyítványt sze­reztek a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakiskolában, időkedvezménnyel kezdhetik tanulmányaikat a rendeletben előírtak szerint a kereskedel­mi szakközépiskola második, vagy harmadik osztályában. A pót jelentkezések ideje: au­gusztus 23-a délelőtt 9 óra. A dolgozók szakközépiskolája a gépipari és gépgyártástechno­lógiai szakközépiskolában ta- található. Tihanyi álmok — szobrokban A műteremben, ahol az álmok formát öltenek. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiilf'CiUfMimiiuiiiiiiniiiiiiiiiirnviuiiiiiiimiimiiiiiiiii'iimiiiiiiiiiiiiMiiiiiimimiiiiii Látogatóban Bor­sos Miklós szob­rászművésznél Ti­hanyban. Aforizmák Hol lenne hatalmuk a nők­nek, ha a férfiak nem len­nének annyira hiúk? (Marie von Ebner-Eschenbach) * A történelmet néha gumi- botokkal is írják. (Zarko Petan) * Minden bölcsesség a tények felismerésével kezdődik. (Cicero) * Természetesen van humani­tás: például az állatvilágban. (Ismeretlen szerző) Részlet a kertből Képzőművészeti levél Mérleg és továbblépés Kulturális életünk számot­tevő eseménye a nyaranta is­métlődő szegedi szabadtéri játékok, melyet évente mél­tó képzőművészeti kiállítás kísér. Ennek jegyében a sze­gedi nyári tárlat az idén hu- szonharmadik alkalommal részesíti a nézők tízezreit él­ményekben — akárcsak az el­múlt évtizedben —, s ugyan­akkor országos rangja révén a képzőművészet fejlődé­sének új hazai szemléje is. Mindezt reprezentálja az a tény, hogy a szegedi nyári tárlatok díjazottjai között olyan neves alkotókat talá­lunk, mint Kokas Ignác, Sza­bó Iván, Vecsési Sándor, Sza- lay Ferenc, Szurcsik János, Patay László, Asszonyi Ta­más, Bazsonyi Arany, Mi- háltz Pál, akik különböző eu­rópai tárlatokon nemzetközi elismerésben is részesültek; az idők során ismert meste­rekké váltak. Így a szegedi nyári tárlat az évek során so­kat lendített a képzőművésze­ti műfajok általános fejlődé­sén és hozzájárult Szeged kul­turális arculatának nemzet­közi értékrendjéhez. Az idén, a XXIII. szegedi nyári tárlat összegezés. Azért is az, amivel ezentúl kétéven­ként rendezik meg, s a köz­benső években, így jövőre is már a táblafestészeti bienná- lé otthona lesz a képtár, vagyis a magyar festők új alkotásainak seregszemléje lesz. Ezért az idei átmeneti esztendőben az eddigi nyári tárlatok díjazott festői, szob­rászai, grafikusai szerepel­nek az ország minden részé­ből, mintegy keresztmetszetet adva a hazai képzőművészeti élet új törekvéseiből és ár­nyalataiból. A névsor szűkí­tése kétségtelenül fokózta az általános minőséget, a szelek­ció jó hatással volt az érték­rendre. A tárlat összességét tekint­ve a stílusok optimális szin­ten jelzik határaik további le­hetőségeit művekkel. Ez a hi­teles sokrétűség a szellemi szabadság és az eltérő művé­szi karakterek jegyében szü­letett, s ez a tágasság na­gyobb horizontot és jobb mi­nőséget eredményezett. A leg­népesebb mezőny a festők csoportja, amelyben a fogal­mazás különösen árnyalt. Ez a művekkel testesített realiz­mus, ha nem is parttalan, de nem is szűk a medre, sza­bad elágazások, pompás epi­zódok és hajszálgyökerek él­tetik. Különösen izgalmas Miháltz Pál értékrendjének megküz­dőit állandósága, Bazsonyi Arany lírai finomsága, Patay László és Vecsési Sándor meg­újulása. Nemes elmélyüléssel állított emléket Somos Miklós Kling Györgynek, a ma is al­kotó jeles festőnek. A lírai elemekkel dúsított festői realizmus, olykor nar­ratív mozzanatokkal bővül, mint Berki Viola, Batári László műveiben, olykor a leírás drámai fokozatot ér el. Mindezt Dér István, Galam­bos Tamás példázza. Sajátos sziget Erdélyi Mihály immár lezárt életműve a maga vib- rálóan termő festőiségével. Értékes epizód Fülöp Erzsé­bet kötött világa, Kárpáti Ta­más, Kádár János Miklós, íresik József külön szólama, Lóránt János, Kollár György és Mácsai István más-más irányt követő, de műgondban azonos szemlélete. Külön ér­ték Magos Gyula Nagy Ist­ván eszményeit vállaló kö­vetkezetessége, Pataki Ferenc festői montázsai, Pirk János hagyományokon nyugvó lá­tásmódja. Mind érték a maga nemében.- Szurcsik János fes­tészete is, aki Németh Jó­zseffel, Szalay Ferenccel egyetemben rendkívül mé­lyen, színvonalasan folytatja az alföldi realizmust. Külön színfolt a most elhunyt Vink- ler László „Tápéi menyasz- szony”-a, aki Chagallra emlé­keztető, de tőle független esz­közökkel építkezik tájelemek­ben elhelyezett portréiban. A szobrászok és a grafiku­sok kisebb csoportot alkot­nak kevesebb változattal. Mondhatjuk, hogy — a fes­tőkkel ellentétben — nem tükröznek valamennyi orszá­gos elképzelést, pontosab­ban még annyira sem tartal­mazzák a hazai alkotóműhe­lyek teljességét. Ebből emel­hető ki Kiss István Petőfije, Lapis András, Markolt György, Váró Márton, Nagy Sándor, Rátonyi József, Szabó Iván több szobra, s Szathmáry Gyöngyi az idén komponált bronztáblán búcsúzik visszafo­gott kedvességgel, nosztalgiá­val Szeged mindenes híres emberétől, Bálint Sándortól. A grafikai termés még szű- kebb keresztmetszete kor­rekt, hiszen Banga Ferenc, Gácsi Mihály, Kajári Gyula, Diskay Lenke, Pásztor Gábor, Püspöky István terveiből, életművéből válogatott, s így felvonultat groteszk, humo­ros és drámai mozzanatokat is. Kicsit adós marad azon­ban a teljességgel, a Kondor utáni grafikai időszak műfaji feladataival. Losonczi Miklós Bányászbárd a császártól Egy kiváló bányamérnök emlékére A soproni Központi Múze­um feladatának tekinti, hogy ápolja a magyar bányászat nagy egyéniségeinek emlékét, gyűjtse a tevékenységükkel kapcsolatos tárgyi emlékeket, A múzeumot járva megis­merkedhetünk például Srai- czer Gábor nevével, aki a múlt századi hazai bányászat történetének egyik jelentős alakja volt. 1784-ben született Kassán, tanulmányait a Sel­mecbányái akadémián végez­te. Működését Szomolnokon kezdte, s kutatásai alapján újból üzembe helyezte a fel­hagyott aranyidai nemesfém­bányákat. Ottani sikeres mű­ködésének köszönhette, hogy őt bízták meg a válságos hely­zetbe jutott Nagybánya kör­nyéki állami bányák, kohók és a pénzverő vezetésével. Miután az ottani bányászatot újjászervezte 1834-ben Ferdi- nánd császár selmeci íőkama- ragróffá nevezte ki. A bá-' nyakerületben új feltárások­kal, a kohók üzemének javí­tásával, s több más technikai újítással ismét jövedelmező­vé tette a termelést. Nevéhez fűződik egyebek között a kör­möd Ferdinánd-altáró meg­építése. Ennek elismeréséül a császár 1839-ben egy bá- nyászbárddal ajándékozta meg. Ez a becses történelmi emlék ma a soproni múzeum­ban látható. A szakemberek különleges történeti éréket tulajdonítanak a Svaiczer- bárdnak. Noha a németorszá­gi bányákban már a 16. szá­zad első felében megjelentek a bányászbárdok, viseletűk hazánkban még a 19. század­ban is csaknem teljesen is­meretlen volt, ezért a köz- gyűjteményekben is csak el­vétve található egy-egy belő­lük. A bányászbárd valamikor közönséges használati eszköz volt, a 19. században azonban funkciója megváltozott, ki­tüntető dísz, a bányászszak­mát jelképező ünnepi szim­bólum lett. Az ebből az idő­ből való bányászbárdok dí­szesek, míves kidolgozásúak. Ilyen a Svaiczer-bárd is. Fa­nyelét stilizált levélminták díszítik, felső részén ametiszt kő volt, amely az idők folya­mán elveszett, s restaurálása­kor a hiányt színezett durac- ryllal pótolták. A nyél alsó részén olvasható latinul az adományozó és á tulajdonos neve, valamint az ajándéko­zás évszáma. A gyűjtemény másik Svai- czerrel kapcsolatos tárgyi emléke a bányamérnök ka­rosszéke. A levéltári kutatá­sok tanúsága szerint a széket Lobkowitz August Lougin, Raudnitz hercege ajándékozta Svaiczernek az 1840-es évek elején. Az ajándékozó udvari kancellár volt, majd 1834-től a császári bányaügyeket és a pénzverő hivatalt irányította. A faragott karfájú, görgőkön guruló karosszéket Svaiczer egyik leszármazottjától vásá­rolta meg a múzeum. Restau­rálásával nemrégiben végez­tek, s rövidesen elhelyezik a múzeumban, a kialakítandó Svaiczer Gábor emléksarok­ban, amely bemutatja a tu­dós bányamérnök tevékeny­ségét. M. Zs. Vonzó a Cserhát-vidék Növekszik az építkezési kedv az Alsótoldi közös köz­ségi Tanácshoz tartozó fal­vakban, Bokorban, Cserhát- szentivánon, Felsőtoldon és Garábon. Alsótoldon például hosszú évek után az idén ed­dig négyen kezdtek családi házuk építéséhez. A környék természeti szépségei sokakat vonzanak, s nem csak a pásztói járásból, hanem a me­gye városaiból és Budapest­ről is. A községi tanács az igények kielégítésére 55 tel­ket alakított ki 1200 négyzet- méteres területenként, s adja ki ötven évre, tartós haszná­latba. Az elképzelések sze­rint a jövőben újabb parcel­lázásra kerül sor, így ismét jelentős parlagterületet von­nak művelés alá. műsor KOSSUTH RADIO] 8.25: Lélek és test S.07: Hangképek az első országos táncháztalálkozóról M.05: Robin Hood 10.20: Feltámadás Makucskári 11.22: Arthur Grumiaux (hegedd) és Clara Haskil (zongora) Mozart-felvételeiből 12.15: Házunk tája A Falurádió műsora 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák Kiss Imre műsora 15.15: A íekete város 16.15: Népszerű operettekből 17.05: Nem a szabványban van a hiba... Merza Jenő riportja 17.46: Schumann; fissz-moll szonáta 19.15: Gondolat 20.00: Nagy siker volt! 21.30: Harminc perc alatt a föld körül 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 23.30: Maleczky Oszkár opera­felvételeiből 0.10: idrányl zván táncdalaiból PETŐFI RADIO] 8.05: A Stúdió IC műsorából 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Jones operettjeiből 10.00: Zenedélelőtt 4 NÓGRÁD — 1902. augusztus 11., szerda 12.05: Népdalkörök pódiuma 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: Sziriusz és Corinta 16.40: Nyolc rádió nyolc dala 17.10: Rhoda Scott orgonafelvéte- leiből 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Nótacsokor 19.25: Világtörténelem dióhéjban 19.45: A Blondie együttes felvéte­leiből 20.35: Válás(s)z! Ifjúsági kulturális körkép 22.14: Nosztalgiahullám Eddie Cochran 23.20: Slágerek Rómából MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00; Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Don Juan Mis­kolcon. A muzsikáló udvar múlt heti bemutatójáról. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazda­ságpolitikai magazin. (A tarta­lomból: T:rxtt33i a BEFAG-nál, — Akkumulátort gyártó tsz Ernődön. Nyári beta­karítás a nagy miskolci állami gazdaságnál). Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A Bútorker Áruház Miskolcon. Uni­verzális munkagép a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól). — 18.15—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna 9.05: Csak gyerekeknek! 9.55: Delta 10.20: Cirkusz, cirkusz NSZK film 16.10: Hírek 16.15: csak akkor halj meg, ha muszáj n/2. rész 17.45: Reklám 17.50: Még egyszer Angol zenés film 19.20: Gátfutás. RiportfUm 1S,55 r A KözönsAo^olgálat ’|a 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fehér Klára: A tenger VI/2. rész 20.55: A hét műtárgya. 2l.oo: jogi esetek 2L40: Zene, zene, zene — 7x7 percben 22.30: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 20.00: Salgótarjáni popjuniálls Részletek a II. országos popzenekari tábor hangversenyéről 20.55: Autó-, motorsport 21.15: Tv-hiradó, 2. 21.35: Szemle beszterceb Anyás 19.30: Tv-hlradő 20.00: Solo Sunny. NDK film. 21.50: Ez történt 24 őrá alatt 22.05: Morva-szlovák búcsú. Zenés szórakoztató műsor 22.45: Hírek I. MÜSORl 20.00: Távlatok. Tudományos műszaki magazin 20.40: Talpalávaló. Zenés szóra­koztató műsor 21.20: Időszerű események 21.50: Egy asszony a volánnál. ! Olasz filmvígjáték moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Hon­da lovag. Színes, szinkronizált japán film. 8 órától: Magyar do­kumentumfilm. — Balassagyarma­ti Madách: A vidéki lány (14). Színes francia—svájci film. Nagy- bátonyi Petőfi: Ez Amerika (16). Színes bemondásos amerikai do­kumentumfilm. — Nagybátonyi Bányász: ördögbarlang. Színes, szovjet történelmi kalandfilm. — Pásztói Mátra: Tűzszekerek. Szí­nes, szinkronizált angol filmdrá­ma. — Karancslapujtő: A kobra napja. (16). Színes, szinkronizált olasz krimi.

Next

/
Thumbnails
Contents