Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

Színes Érdekes Színes Érdekes Színes Érdekes Napló az ajtón Mindennapi kenyerünk Lenlngrád. A város lakói­rak hősiességéről a blokád alatt már sokat írtak, most mégis írni kell egy új, szokat­lan leletről, amelyet a Város­történeti Múzeumnak az egy­kori hivatásos katonatiszt, a leningrádi rádióiskola ma már nyugdíjas zászlóaljparancsno­ka adott át. — A hitleristák 900 napos blokádja alatt — emlékszik Maligin —, Leningrádban kö­rülbelül egy évig nem műkö­dött a posta. Honnan értesül­hettek sorsomról hazatértük után a városból evakuált fe­leségem és — akkor még ki­csi — gyermekeim? A várost lőtték és bombázták. Fenn­maradnak-e a papírra írt le­velek? De ha a feleségem egy feldúlt lakásba érkezik visz- sza, akkor rögtön meglátja a teleírt ajtókat... S válaszol rá, jelentkezik, ha érdemes lesz még... Így mérlegelte a helyzetet akkor Alekszej Maligin és szokatlan naplóját ezért kezd­te a lakás ajtajára vezetni. Irt a bombázásokról, az éhe­zésről, a leningrádiak hősies­Vera Novozsilova restaurátor e furcsa blokádnapló feljegy­zéseinek állapotát vizsgálja ségéről és állhatatosságáról... Irt a blokád után ts, valahány­szor a csendesedő frontról ha­zatérhetett a városba néhány rövid órára. A háború után Mallgin visz- szament Leningrádba, s mint sok-sok háborús kitüntetés tu­lajdonosa, ismét tanítani kez­dett. A család is megérkezett, s Maliginék megint egy szobát kaptak. A naplóval teleírt aj­tóra falemezek és tapéta ke­rült: a lakás átalakításánál beépítették, s meg is feledkez­tek róla. Majd új lakásba köl­töztek, s a falba rejtett napló a Csajkovszkij utcai régi ház­ba maradt Amikor azonban Alekszej Maligin megtudta, hogy a ré­gi házban teljes renoválásra készülnek, eszébe jutottak a ceruzával-tollal teleírt ajtó­deszkák. Feleségével óvatosan levették az ajtószárnyakat és elvitték a Leningrádi Város­történeti Múzeumba. A rette­netes blokád alatt nem is gondolhatta volna az egysze­rű feljegyzések krónikása, hogy feljegyzései ilyen becsbe ke­rülnek, hogy ma a szakembe­rek azt a speciális összetételű tartósítószert keresik, amellyel a tölgyfát átitatva megerősít­hetik a különös naplót az utó­kor számára. Orleans múltja és jelene Franciaország geometriai központjának közelében fek­szik a 110 ezer lakosú Orleans város. Ma élénk és fontos ke­reskedelmi központ és ipara is jelentős. Orleans több mint 2000 éves múltra tekinthet vissza. Az ókorban Cenabumnak nevez­ték. Nyugtalan város volt már az ókorban, i. e. 52-ben az orleans-iak fellázadtak a ró­maiak ellen, akik viszonzásul felgyújtották az ősi települést. Julius Caesar ellen történt a lázadás. A III. században már latinos neve van; Aurelianls, ebből alakult ki azután az Orleans név. Attila 451-ben eljutott a város falai alá, de a várost hadai nem tudták el­foglalni. A francia királyság első szá­zadaiban Orleans csaknem a második főváros Párizs után. Nem egy uralkodó itt élt, in­nen kormányzott és időnként itt verték a királyság pénzét is.' Az orleans-i egyetemet 1305-ben alapították. 1344- ben a város elvált a királyi koronától, és orleans-i her­* # m Aki dolgozik — kenyeret keres. — Nyelvünk ilyen szép — szemléletes képpel tiszteli meg a kenyérben megtestesülő munkát. És se szeri, se szá­ma szólásainknak, közmondá­sainknak, dalainknak, melyek a legkülönbözőbb összetéte­lekben szólnak a kenyérről. Kenyerünk — a mindenna­pi, a legfontosabb táplálékunk. A legősibb és a legegyeteme­sebb. Kis-Azsiában és Észak-Irán- ban időszámításunk előtt 10 000—8 000-ben, Közép-Eu- rópában i. e. 5 000 körül már foglalkoznak búzatermesztés­sel. Igaz, ezek az ősi búzafa­jok — az alakor és a tönke- búza — csak kása készítésére voltak alkalmasak. Vasesz­közeikkel a kelták már maga­sabb szintű földművelést foly­tattak, javult a búza minősé­ge — ekkor az i. e. 4—1 szá­zadban —, megkezdődött a maihoz hasonló kényér fo­gyasztása. Ismerjük az egyiptomiak, a görögök kenyerét, akik nem­csak étkezésre, hanem főúri lakomákon a kenyér belét kéz­törlésre, a héját a leves ka- nalazására is használták. A honfoglaló magyarság még kásaevő nép volt, de egy­két század múlva már megis­meri a kenyeret. Csak az utóbbi évtizedek­ben vélt nagyipari méretűvé a kenyérgyártás Magyarorszá­gon. Pékségek, kisebb-na- gyobb sütőüzemek voltak ugyan, de a háziasszonyok maguk sütöttek, dagasztottak — különösen falun. A mat a hamut kiszedték s az át­cegség címmel az uralom a királyok testvéreinek kezébe ment át­Minden évben májusában a város történetének és egyben a francia történelemnek nagy eseményét ünnepük Orleans lakói. 1492-ben innen indult győztes rohamokra Jeanne d’Arc, a francia történelem Mire büszke ? Gina Lollobrigida nem arra büszke, hogy A világ leg­szebb asszonya című, 1955-ben forgatott filmjének bemuta­tása után őt tartották a szépség megtestesülésének, hanem irra hogy elismert fotóművész. Évről évre felröppennek a hírek, hogy szerepet vállal, de rajongói hiába varjak uj filmjét. Újságíróknak elmondta, hogy nyakig van a mun­kában, kitűnően érzi magát a fotói között. Sajnos, nem ke­res eleget, mert ezer felvételből legfeljebb egyet tart meg... Ki fecseg fibbet? II Kg áldozatai legnagyobb alakja. Győzött a megszálló angol seregekkel szemben. Katonai parádéval, körmenetekkel, felvonulások­kal emlékezik a város népe a nagy eseményre. Orleans 1940 júniusában né­met légitámadásokat, 1943— 44-ben pedig súlyos szövetsé­ges bombázásokat szenvedett. Ma azonban ismét virul és emlékezik a város a dicső korszakokra, amint azt ké­pünk is mutatja. Általánosan elfogadott vélemény zerint a nők sokkal többet sza- lOritják a szót, nemrég azonban gyes szakemberek e tekintetben , kiegyenlítették őket a férfiak­ul. Az ügyben amerikai szakér­ők végeztek fölméréseket. A vizs- álat eredménye egyéb érdekes lövetkeztetésekre is módot ad. kiderült például, hogy naponta az mber átlagban egy teljes órán át ieszél, ami azt jelenti, hogy éle- e során — ismét az átlagot vé- e alapul — két és fél éven át »eszél. Ha minden egyes kimon- lott szavát lejegyeznénk egy hi- letetlenül hosszú monológot kap­tánk kézhez: egy olyan ezerko- etes könyvsorozatot, amelynek ninden egyes kötete 400 »Idáit zámlál. A Mediterráneum térségében az Afrikából beáramló forró légáram­lat hatására rekkenő hőség ural­kodik, ennek következtében csak­nem százan életüket vesztették Görögországban, Olaszországban és Törökországban. A szokatlanul me­leg idő miatt több száz erdő is kigyulladt. Törökország nyugati részén a hőmérő higanyszála 40 fok fölé emelkedett, Isztambulban 34 fokot mértek. Görögországban a hőségnek 44 emberáldozata volt. Nem sokkal különb a helyzet Olaszországban sem, ahol a nagy forróságban eddig legalább 37-en vesztették életüket. Olaszország déli részén ezekben a napokban a levegő hőmérséklete 45 Celsius- fok volt, amit különösen az idő­sek és a szívbetegek viselnek el nehezen. A pénz a fontos — Kész vagyok minden nseg- íívásnak eleget tenni: előadá- ;okat tartok, kérdésekre vála- izolok, tanácsokat adok és így ovább. Nem számít, hogy ki i meghívó: az autógumikeres- cedők egyesülete vagy burgo- lyasütők. A pénz a fontos! A fentieket Henry Kissinger- Nixon volt amerikai elnök egykori külpolitikai jobbkeze jelentette ki. Ér, érkeznek is hozzá a meghívók. A díjsza­bás: tízezer dollár minden föl­lépésért! Tízéves kismama Texasban egy 10 éves kis- jelentése alapján mindkét lány két kilogrammos gyer­meknek adott életet a hous- tóm kórházban. Az orvosok elégítő. gyermek egészségi állapota ki­felnőttek még emlékeznek az forrósodott kemencébe vetet- amyjuk, nagyanyjuk sütötte, ték be a sütnivalót. Az ilyen magas, ropogós, foszlós házi kemencék a sok ezer éves kő­kenyérre. Sőt, az emlékek kemencék leszármazottai, megszépülnek, nem az jut Azoké a kőkemencéké, áme­nünkbe, hogy ezeket a ha- iyek az fiskor sütőkövéből, sü- talmas vekniket aztán akár tőharangjából alakultak ki, s egy hétig is ettük. ^amelyeknek emlékét a mesék A kenyérgyárakban a nagy- hamuban sült pogácsái máig üzemi berendezésekkel már *s őrzik* gépesített a dagasztás, anyúj- Az ötvenes években áttértek tás, az osztás, a gömbölyítés a gőzcsövekkel fűtött kemen- és alagútkemencében, szállító- cékre — amelyekben már jobb szalagon sül a kenyér. Emberi energiafelhasználást értek eb kéz, emberi erő közreműkö- De még ezekbe a kemencékbe dése nélkül. De ez még kevés ^ lapáttal veük a kenyeret helyen valósult meg így. Ez pedig a legnehezebb fizi- J 960-ig Magyarországon csak kai munkák közé tartozik. Hi- kőből épült falazott típusú szén nyolc órán keresztül la- kemencében sütöttek. Később pátolják ki-be a kenyeret a fémből készült kemencéket 240 Celsius-fokos kemence szereltek, használtak. Szilárd nyílásánál. A kenyérvető pék­tüzelőanyaggal, közvetlen fű- legények, a sütőipar 27 ezer téssel dolgoztak. Azt jelenti, dolgozója — névtelenek. Is- hogy a kemencében előbb el- merjük viszont az első ma­égették a fűtőanyagot, majd gyar kenyérsütők nevét 1139­ből. A dömösi apátság szolgái voltak. Meiri faluban Vrabog, Kimis, Haladj, Muncasti, Sce- ge, Gukus, Tenkudi, Hidegkút faluban Cottar, Edelényben Kimis és Gonoidi, Esztergom­ban Milost, Enyingen Casmer és Dömösön Gigu. A fejlődés útja az alagút- kemence. Ahol a körbe forgó szállítószalagra rápottyan a kenyér, s a szalag annyi ide­ig halad át a kemencén, míg az áru megsül. A legnagyobb kenyérgyár alagútkemencé- jében két ember irányításá­val óránként 1000 kiló kenye­ret sütnek. Ugyanennyi ke­nyér megsütéséhez lapátos ke­mencében legalább 5—6 em­ber munkájára volna szük­ség. A múlt század huszas éve­iben Nagyváthy János Magyar házi gazdaasszony cimű köny­vében így ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, amely domború, héja sem igen lágy, sem ke­mény, sárga vagy barna, de nem fekete égett; a béli szí­vós és nem elmorzsolható. Ha a bélit megnyomják, ismét magától felduzzad, inkább ap­ró sűrű, mint igen lyukatsos, nem savanyú, több napok múlva is a tejet felissza, mint a spongya, ha a fenekét meg­ütik ököllel, az egész kenyér megrendül”. A mai gyári kenyérnek is vannak szabványba foglalt kívánalmai —, amelyeket ér- zékileg és kémiailag vizsgál­nak. Eszerint „a héj fényes sima, vagy cserepesedett, a bél átsült, a héjtól nem válik el, színe egyenletes, állománya egyenletes, rugalmas, csomó­mentes: íze és szaga a ke­nyérre jellemző, aromás”. Szabvány írja elő a liszt mi­nőségét, a konyhasótartal­mat, az élesztőadagolást stb. Nálunk a félbarna búzake­nyeret kedvelik. Európa déli és nyugati lakói a fehér búza­kenyeret Északon és, német­földön a fekete-barna rozs­kenyérre esküsznek. Kelet- Európábán a savanyú kenye­ret, Nyugat-Európában az élesztővel készült édes ke­nyeret részesítik előnyben. De csaknem minden ország, vidék büszkélkedik jellegzetes ke­nyérfajtákkal. A franciák mé­teres hosszúságú baguett-je, a finnek aludttejjel kelesztett puha kenyere, a németek bar­na, durván darált, korpás ro­zsot tartalmazó pumpernickel- je, az olaszok száraz, fehér kenyere — nemzeti speciali­tás lett Mint ahogy a hazai ízek közül ismerjük a magas, 3—4 kilós alföldi kenyeret Bél Mátyás beírásából a deb­receni, a galgóci, a pápai, a nagyszombati, a komáromi ke­nyeret, Kiss Lajos tollából a 22 centi magas hódmezővá­sárhelyi vekniket A sütőipa­ri vállalatok most 151-féle terméket állítanak elő. Ke­nyereket, zsemléket, kifliket, kalácsokat, kétszersülteket. Kádár Márta Mennyit ér ma a Nobel-díj ? Az eddig 1 millió svéd ko­ronáról 1,15 millió ko­ronára (mintegy 200 000 dollár) emelték a Nobel-díjak nagy­ságát — közli a Nobel Ala­pítvány stockholmi vezetősé­ge. Az összeg emelését az inflá­ció kihatásai kiegyenlítésének szükségességével magyaráz­zák, valamint azzal, hogy 1980-tól 1981-ig 12,4 millió ko­ronáról 17,1 millió koronára emelkedett az alapítvány jö­vedelme. Ugyanebben az idő­szakban az alapítvány ingat­lanainak és a birtokában lévő részvényeknek az értéke elér­te a 362 millió koronát, ami 36 százalékos emelkedést je­lent 1980-hoz viszonyítva. Mint ismeretes, minden év­ben, októberben hozzák nyil­vánosságra az irodalmi, fizi­kai, vegyészeti, orvosi és köz­gazdasági Nobel-díjak új bir­tokosainak nevét; a díjak át­adása december 10-én zajlik le. (Alfred Nobel — 1833— 1896 — halála évfordulójának napján) Stockholmban. Ugyan­ezen a napon nyújtják át Oslóban a Nobel-békedíjat. Piedone Floridában Banana Joe című filmjét Floridában forgatta Búd Spencer, aki folyékonyan be­szél — és verekszik — hat nyelven. A film tartalmát ne- hé" volna elmondani: mulatsá­gos epizódjaiban a jóindulatú óriás ismét bebizonyítja, hogy humora a régi és ököl­csapásai sem vesztettek ke­ménységükből. A film készítői pedig arról győzték meg a né­zőket, hogy még mindig lé­tezik újabb és újabb változa­ta a látványos verekedésnek: Banana Joe ellenfelei valósá­gos balettkoreográfia szerint repülnek a levegőbe, a tizen­évesek nagy mulatságára. Könyvcsere 12 NÚCRÁD — 1982. augusztus 20., péntek Nyolcvan ország több mint kötetre becsülik, ezek egyne- Kecses, mély érzelmeket sugárzó mozdulatok. Minden bl- 9^0 partnerszervezetével cse- gyede disszertáriós munka, zonnyal akármelyik európai szín ’ar'on nagy sikert aratna rél 'önyveket a berlini Hum- köztük Goethe, Leibniz, a vietnami lányok Hoa Sen (Lótusz) tánca. A vietnami köz- boldt Egyetem könyvtára. Je- Liebknecht, Rosa Luxemburg ponti ének- és tánckar tagjai európai körutat terveznek, ienlegi állományát négymillió dolgozatai;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents