Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
Hangversenyből — kórustalálkozó Bánkon A kulturális rendezvények fogadására oly alkalmas bán- ki víziszínpadon szerencsés színpadon éneklő meglepetéssel kezdődött az Nagyszerűen hatott A táborvezető karnagy ért együttes produkciója ldsummázatát híven igazolták a forrott stíluavilágával, egyé- fiataiok. ndleg is kiváló képességű éne- a bánki keseivei nálunk ritkán haliidei nyári évad. A balassa- tó festőd környezetében az is- ható zenei csemegét adott, gyarmati szövetkezet ve- meretlen angol szerző Zúgj, Elsőként egyg kortárs bolgár gyes kar és a bulgáriai ven- hullám című kórusműve. A szerző G. Dimitrov emlékére dégek tervezett hangversenye szólamok egymást érző együtt- írt nagyszabású művét halihó vtllhetett ki a Bánkon ran- mozgása, a tisztán lntonált hattuk. A hazai közönség szá- zenei plasztikus hangzás remek han- mára talán leginkább a Du- gulatteremtésre volt képes. A najevszkij zenei világára emdezett Nógrád megyei tábor záróműsorával. A talál kozót a művészeti tábor lakó- két Kodály-műben pedig az lékeztető mű a női kar kedvelt inak „alkalmi vegyes kórusa” emlékév frázishegyei alatt műsorszáma volt. Lídia Dikezdte. „Valóban így igaz, meghúzódó igazgyöngyök fel- mitrova karnagy precíz kóhogy a most hallható együttes fedezéséről tettek bizonyságot rusvezetése, az odaadó éneka gyerekek. A felcsendülő lés megvalósította a mű a. tál műveket sorrendben dirigál- támasztott követelményeket. Rozgonyi ták a tábor munkájában részt A továbbiakban ismét bolgár egyhetes vállaló karnagyok: Kalocsai szerzők műved és népdalfel- munkájáról szólva. A megye Frigyes, Venter László, Antal dolgozásai következtéik. A felszakközépiskoláiból és szak- Gábor és Kaposi Ida. dolgozások során, majd ké-' A balassagyarmati szövet- sóbb az operarészleíekben tulaj dóképpen az elmúlt héten, a tábor ideje alatt alakult” — mondta István a közösség munkásképző intézeteiből hívták el Bánkra a legjobban kezet! kórus az együttestől &inka Nadelkova és Liliana éneklő gyerekeket A zenei megszokott szívonalon foly- Stamatova szóló éneklésre ia nevelésben mint tudjuk, mos- tatta a műsort. A három nyitó vállakoztak. A kiváló íelké‘ ' —" * '■ | “ű A-----li'" * ’ szültségű énekeseket Majer F rak kísérte zongorán. A két mű előadásával bizonyította az együttes, hogy más stílusok birtokbavételére is törekszik. Kedves gesztus volt toha sors jut az itt tanulók Kodály-szerzemény közül a számára. A zenei művelődés stabat Mater zenei megforazínvonala épp úgy, mint a gyakorlati muzsikálás kizáró' lag a pedagógusok elszántaimálása során tudtak a legmélyebben azonosulni a mű világával. Ember Csaba és gának a függvénye. Lntézmé- kórusa dicséretes otthonos- nyes követelmények sajnos Sággal szólaltatta meg kortárs részükről, Bartók Béla Lenin csenek, e réteg számára hazai és külföldi szerzők al- génycsűfDiójának magyar Ezért örülhe- kotásait. Meggyőződésem, nyelvű előadása, amit az ér- hogy a klasszikus kórusiroda- fű közönség kirobbanó tapssal tábornak. Az együtt töltött lomban biztosan mozgó ének- hálált meg. A kamarakórustól idő többszörösen meghozta a kar továbbfejlődésének egyik hallott Ave Maria pedig sikerútja a jelenkor kórustermésé- re^ igazolta az együttes magas ben való jártasság további íokú hangkultúráját A bolgár vendégegyüttes szép sikerrel . .... _.. . és igényes műsorral kezdte A- két haza: együttes műso- második magyarországi turmeghatározva. tünk különösképpen ennek kívánt eredményt A napi 8 órás intenzív éneklés, a _ gyerekék lelkesedése, nyitott- elmélyítése.” sága, valamint a karnagyok ügyszeretete, az Igazi közösségi együttlétek sorozatát bef ej ezéseként Kodály néját eredményezte. Ami a VI. zenei tábor után egyértelmű tapasztalat, hogy a fiatalok jelentős Zoltán himnusz értékű, az utóbbi időben sajnos egyre A bánki víziszínpad kórusrésztvevő ritkábban hallott művét, a találkozóvá terebélyesedett részének Magyarokhoz-t adta elő. Ta- hangverseny» elsőrangú nyitadjeseTmeg- Ián a nagy létszám, talán a tónak bizonyult Bízunk ben. SS. »»»ad«« »ok«», rs ssí «■>»- tunk «I. 52? tanévet, s így bizony a folya matosság hiánya komoly gonémi a műben rejlő hangzás- szerez úgy a hedyi, mint a gazdagságot Rozgonyi István távolabbi vidékről érkező dot Went 'Vá-tozatían azon- vezényletével a kórustagok vendégeknek, nem hallgatva dot jelent va.tozauan azon ___j __via.*___... „ snnHimlcat hnn é v- precíz kóruséneklést produ- el ezt a gondunkat sem, hogy ről*évre immár h^yományo- káltak a mű zenei teljességé- lelk^^ete^n ^z^mtott megrendezett művészeti nek felmutatása helyett. „S--------- Az est második részében « sebb Propagandát és nagyobb s an táborok döntő átjövendő szakképzett' dolgtv Bulgáriából érkezett szófiai visszhangot is zóinak teljesebbé váló műveltségében. zenei szövetkezeti kórus énekelt. A sok küllfödi szereplést is megmegérdemelne. Németh János István Mohácsi Regős Ferenc rajzai NÚGRAD - 1982. július 10., szombat Párizs divatm úzeumot kap A jövő évben Párizsban a Louvre palotában divatmúzeumot rendeznek be. Ezt közölte Jack Lang francia kulturális miniszter. A múzeum révén Franciaország ruházati örökségét szeretnék felértékelni, mondta Lang. „A ruházkodás művészete nem maradhat csupán néhány kivételezett egyén számára fenntartva.” Itt egy egész nép találékonyságáról van szó. A szórakoztatás ellentmondásai Egy felmérés tanulságai Kitűnő szakemberek évek milyen módon megoldja, s mindenütt összemosódnak *■ óta vitatkoznak azon, mit je- egyben a nézőben keltett fe- értékek. Talán ez volt a leg- lent a tömegkultúra, hogyan szültséget levezesse. Ehhez főbb és leg meggondol tabb Az államilag szervezett, rendezett előadásokat — fügmódosult a művészetek funk- kitűnő eszköz a humor, a tanulsága e vizsgálatnak, ciója, emberformáló szerepe happy end, egy groteszk a 20. század második felé- mondat vagy gesztus, tehát __ b en? Mit jelent a szórako- mindaz, ami számunkra való- -% zás, es mit a szórakoztatás, an fejezi ki a világ dolgait korlat tómogatja, kíUöri. * ^,ezek 1 Számba véve a közgondolko- féle eszközökkel ösztönzi, a pék bele az egyén sajátos te- dásban elevenen elő megko- „ . .. ’ > vékenységének rendszerébe? zelítési módokat értelmetlen t P« 8 P. A kulturális tárca megbíza- volna elvetnünk a szórakozmegtűrt tapasztalatok A kulturális tarca megbíza- volna elvetnünk a szörakoz- . . . tása alapján közművelő- tata művészeteket mert azok a h b . dés helyzete 4a fejlesztésének hozzátartonak sz egészséges h,^Ää^«Kö a^S üfrSűveít szórakozik Sl déskutató Intézet éppen azért valamilyen formában.átéli témák ru«—s vizsgálta a közelmúlt- az eseményeket - tehátbi- tolmácsolására, hanem ban a szórakoztat» intézmé- zonyos értelemben katartikus ,ddj nyék tevékenységét, hogy kö- hatásukat Is — , ezért nem zelebb jusson a fenti kérdé- kezelhetjük a sek megismeréséhez. A vizs- művészeteket esztétikumon rutinszerű vaszükségletekre épít ’ ^órakoztató reagál a társadalmi mozgásokra, az ízlésbeli változásokra, csak így maradhat szék estjeinek jó minőségét A szervezés Jellegéből sem egyértelműen, hogy amit az állami intézgálát a legtipikusabb szóra- kívüli Jelenségként sem pe- életképe^ minden máa tórek_ kt^iatő intézmény, az Or- dig az rii^gen^és irányába végsel szemben. Éppen , leg. szágos Rendező Iroda és az ható kulturális tünetként Az f/íhh •K__ _ alkalmi rendezőszervek, a a tény azonban, hogy vala- haknik han k(,n művelődési intézmények mű- mennyi ember számára min- “nT" v * I,. soros előadásainak megfigye- dennapt természetes Igény a műLödt^e^ed^Ts« «a! lésére szorítkozott azzal az ^órakozá, - a gyakorlat. ^^ia^todó mű^ alapelwei, hogy a szorako- ban sok gondot okoz. zás alapvetően rekreatív Az említett vizsgálat során funkciót tölt be az emberek az ŐRI által szervezett és le- következik életében. így alkalmas lehet bonyolított műsorok közüt ho_ a fizikai és a szellemi aktivi- 41-félét figyeltek meg a fel- mények kínáhíakT gámntól^ tas újratermelése es az egye- mérők; október utolsó hete- ,, ni és társadalmi kérdések ben pedig a megyei tanácsok a/ aJkalmi ecvüttesek^zerve- mélyebb összefüggéseinek által engedélyezett műsorok- z5i .... megértésére. bői válogattak. Típus szerint túrk gic^riwíkÍL Az osztályok, rétegek, eső- a látottak 11 csoportba sorol- 6 ’ , portok kialakult szórakozási hatók; gyermekműsorok; m“sor színvonalág szokásai mindig kapcsolatban együttesek; disco; bárműsor; erte . aI?nak alapján kelle- állnak társadalmi létük égé- népdal, folklór; nótaest; bál; ne mlnósiteni, hogy tényle- szével; munkájukkal, élet- Irodalmi műsor (hivatásos Sesen mit tartalmaz, nem pe- módjukkal, politikai, gazdasá- előadókkal); amatőr egyútte- Jíí,,__.Öz?nsf®" gl, szociális feltételeikkel. A sek; esztrád műsorok (hajó- szórakozás és szórakoztatás műsorok, divatbemutatók tükrözi a társadalmi rétegek stb.); ismeretterjesztő előadá- viszonyát a művelődéshez és dások. vitás, csak délután vissza az üzletbe — közölték vele. A tárgy tulajdonosának azonban sürgősen el kellett utaznia. pott: elutazása a vállalót „nem érdekli”, mondván: ez már magánügy. punk, mégpedig aszerint, óhajok szerint A szórakoztatás ügyével foglalkozóknak tehát nem azon kellene törniük a fejüket milyen újabb a művészetekhez. Az előzőekhez hasonló hely- f^bályozókat vezessenek be. A szórakozás réteg spéci fi- színeken (Budapest Vas, Fe- ?*?!?]* azon’ biztosítani kus voltát ma már senki Jér, Pest Hajdú és Heves í ’ kri5ikus sem vonja kétségbe, azt azon- megyékben) 1978 októberé- _ t-í’ elT” ‘“eologial tamo- ban nehezebb igazolni, hogy ben az adatfelvétel megismét- 83 ast" ez a jelenség abból adódik, lődött, és kiegészült a közön- A vizsgálat alapján n ti hogy a szórakozás nem egyszé- ség véleményének kérdőíves körvonalazódott, hogy érde- rűen az egyéni műveltség vizsgálatával. Kiderült hogy m®s _ lenne az intézmények függvénye, hanem az adott igen nagy a hasonlóság az számára — de velük egyet- réteg általánosan elfogadott ŐRI nyári szórakoztató műso- értésben — konkrétabb intéz- ízlésszerkezetéhez igazodik, rainak jellege és az őszi úgy- ksdési terveket készíteni. Ez a magyarázata annak, hogy nevezett * hagyományos nép- Ezek megvalósítását képzett a társadalom életében külön- művelési szezonban megren- és lelkiismeretes népművelők böző szellemi divatirányza- dezett rendezvények tártál- garantálhatnák, akik a kul- tok hatnak egymásra, s ta- ma, típusai között túra tömegessé tételét nem Ián így érthető meg az is, Noha a kétéves vizsgálat a deklarálják, hanem maguk is hogy a népdalt Is lehet úgy szórakoztatásnak csak egy Példát mutatnak életrehívásá- énekleni, mintha as magyar- szűk körére — a műsoros es- terjesztésében. Ezzel nóta volna, vagy egy Sha- tekre — irányult mégis meg- ^szdeg műsorétlapot lehetne kespeare-drámát is lehet úgy mutatkozott hogy személyek- összeállítani, amely alkalmas nézni, mintha valamiféle tői függetlenül minden a v°lna arra, hogy a Jelenlegi- sportmérkőzés volna. semleges középszer felé mu- szélesebb körbe, mélyebb A szórakoztató művek be- tat Ez vonatkozik a műsor rétegekbe Is eljuthasson a fogadásakor is átfut az ember megszerkesztésétől, a szerep- kultűra. Nem léphetünk föl képzeletén, hogy ami ben- lök kiválogatásától, a szerve- 8ZZaj az igénnyel, hogy újabb nük történik, az akár vele is zéstől kezdve a lebonyolító- °rszágos hálózatot építsünk megeshetne, de ez a katarti- son át mindenre. Hiába lép- ennek nincsenek meg az kus élmény nem azonos a nek fel a legjobb előadók, objektív feltételei, de arra klasszikus értelemben vett hiába van egy-egy értékes van lehetőségünk — belső megrendüléssel, nincs olyan műsorszám, ha a produkció tartalékokra alapozva —, súlyos etikai konvenciója. egésze, a kialakult igény, a bogy a választékot bővítsük. A szórakoztató művek környzet ezt eredményezi. A szórakoztató lntézmé- építkezésében Is fölfedezhető Mélyen beépült intézménve- nyék jobb működésének alap- az a dramaturgiai törekvés, inkbe a középszer, mely- feltétele olyan menedzserhá- hogy a bonyodalmakat vala- nek eredményeként szinte lózat kiépítése lehetne. __________________________________________________________________________amely rugalmasan Igazodnék a konkrét igényekhez, a mindennapi élet gyors változásaihoz. Reálisnak látszik, az is, hogy az Országos Rendező Irodán kívül területi műsorirodákat is létrehozzanak (lásd a siófoki, az egri kísérleteket), ezáltal a helyi kívánságok, a lehetőségek jobban figyelembe vehetők, és valószínűleg a műsorok gazdagabbak, színesebbek lennének, a működtetés pedig kevesebb költségbe kerülne. A meglévő szabályozók közül — a megkérdezettek és a vizsgálódók' szerint is — a legfontosabb volna mielőbb rendezni a működési engedélyek sorsát. A helyzet megoldást sürget, ennek ellenére — vagy éppen ezért —minden javaslat, újraszabályozás csak növelné a bürokráciát A kérdés ugyanis nem az, hogy miként történjék az újrarendezés, hanem az, le- gyen-e egyáltalán. A valóság egy szeletének feltárására vállalkozott egy empirikus vizsgálat segítségével a Művelődéskutató Intézet, s az észrevételeket természetesen a meglévő intézmények segítésére foglalták össze. Nem valószínű, hogy látványos átszervezésekkel javítható a helyzet, ennél sokkal fontosabb, ha a közgondolkodásunkban kialakulna olyan szemlélet, amely a kulturált szórakozást is az értelmes emberi élet létfeltételének tartja. Tibori Tímea Szépen magyarul — szépen emberül „Nem érdekel!" Egyik napilapunk olvasója lesz az öltöny, nézzen be ek- Ez az ember először is nem megírta, mennyire felhábo- kor és ekkor. Nem ritka a érti meg felebarátja gondját, rodott egy javítóvállalat al- magyarázat sem: „Csak ké- mert hiányzik belőle a kellő kalmazottjának elutasító ma- söbb kapunk árut”, „már egy értelem, azaz nem elég értei- gatartósán. Amikor az ígért hónapja hiánycikk”, „jövő mes, tehát értelmetlen. Nincs időpontban visszajött a javí- csütörtökön érkezik...", „két is érzéke ahhoz, hogy értei- tósra elvállalt tárgyért, még dolgozónk is megbetegedett” mézzé a baját, azaz értelminem kapta meg, késett a ja- stb. Néha udvariasan kezdő- leg felfogja. De nem is érett érkezik dik: „Sajnáljuk.. Az elhárításnak persze van más ember bosszúságának felfogására, éretlen hozzá, nem nak kevésbé finom haneíai 3utott el a kel10 érettsé9 ío‘ t , la: „Hová gondolt^ Jol^l ká«>’ »f» „ födött s ezt meg is c m kezdőd<k az ér- meg benne a haí,am az mondta. Meglepő választ ka- dekgteienség elutaritő maga- «tfjttéfzém, hiszen erre a pott: elutazása a vállalót beszéde ° szintre csak a lelki elet kifiszlntre csak a lelki élet kifi „ . „ , .. , nomodósával lehet eljutni, Ha fellapozzuk szófejtő szó- azaz éreznie kellene nemcsak Nem is nagyon ritka maga- tárunkat és az érdeklődik ere- a niaga fájdalmát, örömét, a tartásról szólt a levél. Az el- óetet keressük, megtudjuk, vonzódást valakihez, vagy hárításnak sokféle módját fi- a°Sy alaptöve az ér ige, valamihez, az idegenkedést a gyelhetjük meg eladók, ki- amelynek jelentese: „Hozzá- kellemetlenségtől. Nem tud- szolgálók részéről. Efféle ?r,( kz a ie'entes ma az érint ja érzékelni társa bánatát, magatartás legtöbbször meg- >gében maradt meg eredeti, vagy örömét, mert érzéket- márad az érdektelenség nem konkrét értelmében, de ben- jen maradt, érzeíemvilága szá- szóbeli jelzéseinek szintjén: ne volt az érdekel többszo- nandóan csökevényes, lelke fejrázásnál, beszédes gesztus- r^sen képzett formában is, pedig érdes. nál, netán a vásárlót figye- bí.szfn. ólt valamikor „bök- Látható mindebből, hová lenibe se vevő odébbállásnál, óös * jelentése is. Akit tehát kellene elérkeznie annak az Legtöbbször azonban vgla- va'am* nem érdekel, azt je- embernek (persze, a vásárló- müven hallhat^ jelzést ka- b®Sy nem érinti — át- nak ),S!)( aki velünk emberi vitt értelemben. leg akar közösségben élni, behogy milyen mértékben „ér- Ha megvallatjuk azt a ha-, művelten viselkedni és dekli” a válaszolót a tanács- talmas szócsaládot, amelv az szélni... talán ember dolga. Egy igen, ér igetőből kisarjadt, akkor .Milyen emberi módon vall vagy nem rendszerint elhang- jól körülhatárolt jellemrajzát erről anyanyelvűnk rejtett zik, néha egy biztató szót is -bonthatjuk ki annak az em- jelentés világa! hallhatunk, arról, hogy más- bernek, akit embertársa dolnap, vagy a jövő héten meg- ga nem érint. Lássuk! Szende Aladár
