Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

Teer! tcapok A tari keverőüzemben különféle tápokat készítenek a megye termelőszövetkezetei, álla­mi gazdaságai és a háztáji kistermelők számára. A képünkön látható granuláló présgé­pen műszakonként kétszáznegyven mázsa terméket készít Ottroki József. —gy— Gépüzemi szei kezet váltás Új szelek fújnak Nagybáfonyban Jelentős változás követke­zett be az idén január elsején a Nógrádi Szénbányák nagy- bátonyi gépüzemében. Gazda­sági átszervezést hajtottak végre. Ennek révén elkülö­nült a széntermelés és a szé­nen kívüli tevékenység. A szerkezetváltás azt a célt szol­gálta, hogy a gépüzem fel­adatkörét még jobban kon­centrálják, elsősorban a szén- termelés minél maradéktala­nabb kiszolgálását segítsék, valamint a kitermelt szén mi­nőségileg s időben kerüljön a megrendelőkhöz, illetve a fo­gyasztókhoz. A gépüzemben a közelmúlt­ban értékelték az első félévi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását és megfogalmaz­ták a további teendőket. A leg­fontosabb, hogy első hathóna­volt a bányagépek és villa­mos berendezések javítása, a különböző szolgáltatások biz­tosítása. A terv 20,5 millió fo­rint javítási értéket irányzott elő, a valóságban 17,7 millió forintra alakult. Étiben köz­rejátszott, hogy az aknaüze­mek ütemezése nem teljes mértékben felelt meg a ter­vekben megfogalmazottaknak. A javítások között továbbra is kiemelt módon kezelik a nagy értékű gépek rendbehozá­sát. Ha a szállítást, és osztá­lyozást, a segédüzemi szolgál­tatást egy kalap alá veszik, akkor a vállalaton belüli át­terhelés a tervezett 44,1 millió forinttal szemben 40,9 millió forintra alakult. A féléves gaz­dálkodás tehát a költségfel­használást figyelembe véve kedvezőnek mondható. „Vizes” széniek A Nógrád megyében lévő vízvezetékek az év első felé­ben hat kilométerrel, a szennycsatornák egy kilomé­terrel hosszabbodtak. A Nóg­rád megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat napi víztermelési kapacitása június 30-án több mint 32 ezer köbméter volt. Hat százalékkal emelkedett az ivóvíztermelés, a víbzeköté- sek száma 353-mal nőtt. Fe­lére csökkent viszont a vál­lalat kezelésében lévő strand­fürdők látogatottsága, aminek oka jórészt az, hogy a balas­sagyarmati strandot vízhiány miatt nem nyitották ki. Flislgáz­csafornák Együtt az alapszervezetekfeel Felelősség a döntésekért Vita a pártmunka módszereiről AZ IPARI Muszergyár berceli gyáregysé­gében tevékenykedő pártalapszervezet jó tíz- esztendős múltra tekint vissza. Az indulás­kor mindössze hét tagja volt, s ma már csaknem félszáz kommunista dolgozik az alapszervezetben. A gyáregység nem önel­számoló, az éves gazdasági tennivalókat a nagyvállalat vezetése határozza meg. Alap­szervezetünk feladata, hogy megteremtse a tervek teljesítésének politikai feltételeit. Ugyanakkor sajátos módon jelentkeznek tár­sadalompolitikai feladataink is, hiszen a gyáregység döntési jogköre bizonyos hatá­rok között mozog. A szakszervezet a válla­lati szakszervezeti bizottság felügyelete alá tartozik, a többi társadalmi szervet közvet­lenül az alapszervezet irányítja. Pártszerve­zetünk irányítását a berceli területi párt­vezetőség látja el, de jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a nagyvállalati pártbi Ság­gal is. Természetesen mindezeket a körülménye­ket figyelembe kell vennünk a politikai dön­tések előkészítésénél, meghozatalánál és vég­rehajtásánál is. Tevékenységünk alapját éves munkaterv határozza meg, azonban nem te­kintjük valamiféle merev programnak. Ez ugyanis kizárná azt a lehetőséget, hogy ru­galmasan alkalmazkodjon alapszervezetünk azokhoz a változásokhoz, amelyeket a körül­mények hoznak. Mindig is szükségesnek tartottuk a dön­tések alapos előkészítését, sajátos helyze­tünk sokrétű elemzését. Ebben a munká­ban a párttagság, a gazdasági vezetők, a társadalmi és tömegszervezeti vezetők taná­csait, véleményét egyaránt meghallgatjuk. Az éves munkatervünk kialakításánál messzeme­nően alapozunk az előző esztendő pártren­dezvényeinek tapasztalataira. A pártvezető­ség összegezi azokat a javaslatokat, amelyek a párttaggyűléseken, a pártesoportüléseken és a párttagokkal való egyéni beszélgetések során elhangzottak. De építünk azokra az észrevételekre is, amelyeket a politikai ok­tatásban és más fórumokon gyűjtöttünk. S az a véleményünk, hogy a politikai dönté­sekre érett kérdések kiválasztásában az in­formációs munka is segít, ha azt komolyan vesszük. Az a véleményünk, a jövőben még íövetkezetesebben kell törekednünk arra, hogy még gyorsabban reagáljunk azokra a kér­désekre, amelyek foglalkoztatják a párttag­ságot, a gyáregység, dolgozóit. Ugyancsak hasznos módszernek tartjuk, hogy a döntést előkészítő munka során át­néztük korábbi pártrendezvényeink doku­mentumait, megvizsgáljuk, hogy a párttagok javaslatai hogyan valósultak meg, s melyek azok amelyek még a továbbiakban is fel­adatot adnak. Az ésszerű anyag- és energia- gazdálkodás például rendszeres téma párt­rendezvényeinken. Kétesztendős gyakorlat már nálunk, hogy a pártvezetőség üléseire esetenként pártonkívülieket is meghívunk. Amikor a szakszervezeti munka került na­pirendre az alapszervezetben, meghallgattuk véleményüket a szakszervezeti munkáról, a szakszervezeti tisztségviselők tevékenységé­ről. Döntéseink előkészítésében nem kis mun­kát vállalnak magukra a pártcsoportok. Je­lentős eredménynek tartjuk, hogy a párt­csoportok már önállóan is kezdeményeznek, döntési javaslattal élnek. A megfelelő mennyiségű információ birto­kában kezdjük el elemző munkánkat. A párt­vezetőségnek fontos tudnia, hogy egyéneket, kisebb csoportokat, vagy az egész közösséget érinti a szóban forgó kérdés. Megvizsgáljuk azt is, hogy az esetleges döntésünk milyen hangulatot vált ki a parttagok és a parton- kívüliek körében. Hiszen a jó munkahelyi légkör, az eredményes munka minősíti va­lójában a pártmunkát. Az elemzés során ügyelünk arra is, hogy a döntés számoljon sajátos helyzetünkkel, s a felsőbb pártszer­vek határozataival. A döntés tervezetét a vezetőség „hozza össze”. Részletes kidolgo­zása pedig annak feladata, aki előterjeszti a taggyűlésen. Ezt követően kibővített veze­tőségi ülésen — a pártcsoportbizalmiak. a gyáregység vezetője, a KISZ-alapszervezet tit­kára részvételével — vitatjuk meg a hatá­rozattervezetet. A pártcsoportbizalmiak már a taggyűlést megelőzően ismertetik a pártcsoport tagjaival, milyen téma kerül vi­tára a taggyűlésen, miért szükséges a dön­tést meghozni. A taggyűlésen jelentős sze­repe van az előterjesztésnek. Annak, hogy mindenki előtt világos legyen, mi a döntés célja. Ügy tapasztaljuk, hogy akkor alakul ki aktív, érdemi vita, ha a párttagok részt vettek az előkészítő munkában. Az alapvető célokat illetően teljes az egyetértés közöt­tünk. A vita inkább a körül zajlik, hogyan lehet a lehető leggyorsabban, legjobban meg­oldani feladatainkat. Természetesen az is elő­fordul esetenként, hogy eltérő az álláspon­tunk, és arra is volt már példa, hogy a taggyűlés módosította döntési tervezetünket. A vitában elhangzott észrevételek, vélemé­nyek nem maradnak válasz nélkül. Azokat a javaslatokat, amelyek tennivalóink megol­dását segítik, határozatba foglaljuk. Az el­lentétes véleményeket külön csokorba fog­juk, a taggyűlés dönt, hogy elfogadja, vagy elutasítja azokat. Úgy gondoljuk, hogy mind­ezek a módszerek erősítik a taggyűlés, mint a pártélet legfőbb fórumának szerepét, és az így hozott döntések végrehajtása növeli az alapszervezet tekintélyét. Ugyancsak tapasztalataink sorát gazdagít­ja, ha a párttagságot bevonjuk a döntések előkészítésébe és meghozatalába, akkor ak­tívabban vesz részt a végrehajtásban is. A munka megszervezésében óriási szerepe van a pártvezetőségnek. A döntések személyre szólóan szabják meg a feladatokat, s a meg­valósítás várható idejét is. Ha olyan kérdés­ben kell állást foglalnunk, amelyek a nagy- vállalat hatáskörébe tartoznak akkor a gyáregység vezetőinek továbbítjuk azokat, hogy képviseljék a párttagság állásfoglalá­sát a különböző vállalati fórumokon. Ilyen volt többek között a gyáregység és a nagy- vállalat bérszínvonalában meglevő indoko­latlan különbség csökkentésére vonatkozó javaslatunk. Azóta lényeges változás tör­tént e tekintetben. Alapszervezetünk az el­lenőrzés legfőbb formájának a beszámoltatást tartja, amely vezetőségi ülésen, vagy tag­gyűlésen történik. Azt, hogy kinek melyik pártfórumun kell számot adni munkájáról, a taggyűlés dönti el. MUNKAMÓDSZERÜNK AZ elmúlt tíz esztendő alatt sokat változott, de úgy gon­doljuk a követelmények újabb, hatékonyabb módszerek alkalmazását sürgetik. Igyek­szünk tovább erősíteni kapcsolatainkat a párttagsággal, a gyáregység valamennyi dol­gozójával, hiszen terveinket csak velük együtt tudjuk megvalósítani. Területünkön is valamennyi pártszervezetet foglalkoztatja a munkamódszer továbbfejlesztésének lehe­tősége. Azon munkálkodunk, hogy egymás taggyűléseit látogatva a hasznos tapasztala­tokat kölcsönösen felhasználjuk politikai munkánk színvonalának emelésében. Kovács István alapszervezeti titkár pi feladataikat az átszervezés hozta körülmények között is eredményesen végrehajtották. A széntermelési tervet a vál­lalat 22316 tonnával túlteljesí­tette. Ez többletmunkát rótt a gépüzemre is. melynek a szállítás, az osztályozás és a feladás volt a feladata. Ugyan­csak örvendetes, hogy kedve­zően alakult a szénárbevétel, ezáltal 12.6 millió forint több­let képződött. A kiadási rova­tot is élénk figyelemmel kí­sérték. A szállítás és osztályo­zás költségei a tervhez viszo­nyítva 364 ezer forint megta­karítást mutatnak. Az első negyedévi túllépést a második három hónapban sikerült fe­ledtetni. Ami miatt viszont nem repestek az örömtől — vélekedett Jedlicska József főmérnök —, hogy jelentősen növekedtek a kocsiállás és le­mondás címén a MÁV-nak fi­zetett büntetések. A fél évben ilyen címen 853 ezer forintot voltak kénytelenek kifizetni, ami megközelítőleg 350 ezer forinttal meghaladja a terve­zettet. A szénszállítás és az osz­tályozás mellett a nyolcszáz dolgozó igen fontos feladata A feladatok végrehajtása so­rán élénk serkentőnek bizo­nyult az ösztönző bérpolitika. Április elsején differenciáltan, a fizikai és nem fizikai dol­gozók körében 5 százalékos béremelést hajtottak végre. Növekedtek a bérek az osztá- lyozón és a kötélpályái mun­kahelyeken és a teljesítmény­béres területeken is. A féléves bérgazdálkodás tervszerűen zajlott. A baleseti mutatók viszont szomorúan alakultak. Az ezer műszakra eső balesetek száma az Ötéves átlaghoz képest je­lentősen romlott. Időnként bai volt a munkafegyelemmel. A hat hónapban 18 fegyelmit osztottak ki, ami kevesebb, mint korábban volt, de a helyzet korántsem nevezhető megnyugtatónak. összességében leszűrhető, hogy a gépüzem dolgozói be­csülettel eleget tettek az át­szervezés mellett reájuk háru­ló feladatoknak. Alapvetően teljesítették amit vártak tő­lük. Ez bizakodással töltheti el a dolgozókat, hogy a máso­dik fél évben sem okoznak csalódást. Ereirciércyes szivetbezelek Eredményesen gazdálkod­tak az év első felében a me­gye ipari szövetkezetei. A 17 szövetkezet elsősorban a kész­letgazdálkodás, valamint a ta­karékos anyag- és energiafel­használás terén ért el számot­tevő sikereket. A szigorúbb gazdálkodás jó hatással volt a nyereségre is: a szövetkezetek június végéig több mint 51 millió forint nyereséget értek el, szemben a tavalyi év e'<ő hat hónapjának alig 34 mii ó forintos eredményességével. NDK-beli erőművek számá­ra gyárt nehézlemezvezeték- rendszert a FŰTÖBER-nagy- bátonyi gyára. Idén összesen 530 tonna súlyú terméket állít elő ezekből lesznek összeszere­lés után a füstgázcsatonák. Ed­dig mintegy 200 tonnányival készültek el a naybátonyiak, s hogy a vállalt mennyiséggel ne késedelmeskedjenek a havi 40 tonna helyett már au­gusztustól havi 60 tonna ne- hézlemezvezeték-rendszert ter­melnek. A cél érdekében újabb helyre telepítették a gyártást, és javítottak a bel­ső anyagmozgatáson is. Pályakezdők a gazdaságokban A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben dolgozó szakemberek tehetségén, szor­galmán az egész gazdaság munkájának sikere múlhat. Ez oknál fogva kíséri rendsze­resen figyelemmel a pásztói já­rás párt-végrehajtóbizottsá­ga is a járáshoz tartozó ter­melőszövetkezetek szakem­ber-ellátottságát, a fiatal ag­rár szakemberek pályakezdé­sének tapasztalatait. Legutóbb júniusban össze­gezte a testület a felső- és kö­zépfokú végzettséggel rendel­kező agrár szakemberek hely­zetét. Az egyesülések óta je­lentős mértékben kicserélődött a szakembergárda, nőtt a felső- és középfokú végzett­séggel rendelkezők száma. Az előző időkhöz képest javul­tak lakásviszonyaik, emelke­dett valamelyest Rezdőfizeté- sük. Ugyanakkor általános ta­pasztalat a járásban, hogy a mezőgazdasági üzemek kévé« kezdő szakembert foglalkoz­tatnak. Mindössze két nagy­üzem rendelkezik felsőokta­tási intézménybe járó ösztön­díjassal. Visszatérő gondot okoz a személyi feltételek hiá­nya az állattenyésztési ága­zatban, valamint a pénzügyi és számviteli vonalon. Az utób­bi időben ezeken a területe­ken nem is állt munkába fia­tal szakember. £gy perc te1 efon Pásban az erdei fuvaroztató Energiaszűkös időnkben új­ra megnövekedett a hagyomá­nyos tüzelőanyagok, a szén, a fa „tekintélye”. Az erdészeti dolgozók és a falulakók több ezer köbméter fát termelnek ki fűtésre, egyéb házi haszno­sításra. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyet­len kerületvezető erdészének a felügyelete alá tartozó erdő­ségből ezer köbméter fát vág­nak ki évente a lakók. Több kerületvezető dolgozik az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság kötelékében is. Jelentős szállításra váró fa­mennyiségről van tehát szó megyeszerte. Csak az a bök­kenő. hogy fuvarra tengernyi utánajárással képesek szert enni az emberek. Szekérrel az erdő nem járható, tehergép­kocsit pedig jószerint csak ki­lincseléssel kapni. Sokan feke­te fuvarra és borsos ár meg­fizetésére kényszerülnek, ha téli tüzelőjüket időben biz­tonságban akarják tudni. Várható-e valami változás, könnyítés a lakosság erdei fu­varigényeinek kielégítésében? — kérdeztük a salgótarjáni Vo­lán kereskedelmi csoportve­zetőjét, dr. Kerekes Bertalant. — Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal szerződést kötöttünk, s ennek értelmében 1986-ig folyamato­san átvállaljuk a szállítást, a lakosságit is. A gazdaság spe­ciális szállítóeszközeivel a szi­lárd burkolatú, kocsijaink ál­lal járható erdei utakhoz vi­szi a fát, s mi tehergépkocsi- iainkkal a kívánt helyre szál­lítjuk. — A mátrai gazdasággal nem szándékoznak egyezsé­get kötni? — Kísérleti dologról van szó. Egvik félnek sincs még kellő tapasztalata. Ha beválik az er­dei fuvarozás, akkor a mátrai területen is átvállaljuk a szállítást. Addig pedig — az évtized közepéig — marad a nem ép­pen rózsás és cseppet sem megnyugtató helyzet. A faki­termelő, a -vásárló fuvarért kilincsel a Volán vállalatnál, vagy töri a fejét, mi okosat tehetne tüzelője, építőfája ha- zafuvaroztatásáért. Ne tessék irigyelni! (ok) I Nehézségeket okoz az is, hogy a gazdaságok nagy része nem készül fel kellően a pá­lyakezdők fogadására: nem jut elég idő és energia a ve­lük való foglalkozásra, késik a konkrét feladattal való meg­bízás, a kinevezés. Kedvezőt­len jelenség, hogy az ala­csony hatékonysággal dolgo­zó üzemekben magas a szak­emberek, kivált a kezdők fluktuációja, ami természete­sen nem használ a hatékony­ság javítására irányuló tö­rekvéseknek. Többet tehetné­nek az üzemek a fiatal szak­emberek letelepedésének tá­mogatósában is. Nem elvétve előforduló ta­pasztalat az sem, hogy az üze­mek politikai és társadalmi vezetése kevés figyelmet for­dít a pályakezdőkre. Maga az ifjúsági mozgalom is későn ébred a kapcsolatteremtést illetően. NÓGRÁD - 19Ő2. július 29., csütörtök T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents