Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

Magyar írók küzdelme Sallai Imre és Fürst Sándor életéért A magyar ellenforradalmi hatalom 1931-ben a statórium kihirdetéíével a dolgozók for­radalmi mozgalmait, illetve a kommunista párt tömegbefo- lyásának növekedését akarta megállítani. Amikor 1932 jú- liu?ában az Illegális Kommu­nisták Magyarországi Pártja két titkárát elfogták, az or­szágos méretű tiltakozás bi­zonyságát ad!a a kommunisták népszerűségének: a Statárium E'leni Bizottság például két ran a’att tízezer tiltakozó alá­írást gyűjtött össze és tett le az igaz'-ágügymlniszter aszta­lára. A rögtönbíráskodás be- v?reté*ének Igazi okát a bal- o’dnM írók tudatosították írá- s-'kbad. és a ti’‘akozó moz- g"'m"k szervezésében is részt v;' Nagy Lajos lít3t-ben a kom­minls a Túrtcd.'mi Szemlé­ben ..Vigyázz, ha újságot ol- vrol" címmel maró hangú g >s;zában leplezte le a hiva- ta'os «ajtó hazugságait. A pol­gári radiká’is Századunkban írt cikke már címével utalt a *'a' áriumot népszerűsítőkre: „Akt az akasztást szereti, rossz ember nem lehet”. A kommu­nista írók Front című folyóira­tában megjelent „Ha a puccs sikerült volna” című tárca­cikke egy jobBoldali puccskí­sérlet résztvevőivel szembe­ni elnéző bírói magatartás be- mutatú'ával bizonyította, hogy a hatalom urai csak a mun­kásmozgalmat tekintik ellen­ségüknek, a statáriális ren­delet ellenük született. Kassák Lajos körének szín­játszói a munkásszínpadokon mutatták be azt a jelenetüket, melyben bankrablási kísérlet miatt halálra ítélt munkanél­küli munkásfiatal és jobbol­dali puccskísérletben részt ve­vő katonatiszt börtönéletét ábrázolták; nyilvánvalóvá té­ve, hogy mind az ítéletet, mind pedig a bánásmódot az osztályszempont határozta meg. A Munka című Kassák- folyóirat cikkei pedig ténysze­rűen, a politikai és gazdasági helyzet elemzésével tárták az' olvasók elé a hazai és külföldi fasiszta erőknek a munkás- mozgalom elleni tevékenysé­gét. Kassák és köre ugyanak­kor — a Magyarországi Szoci­áldemokrata Párt égisze alatt — mozgalmat kezdeményezett a munkásszervezetek és a ha­ladó polgárság közös „akció­bizottságának” létrehozására. A Jogos önvédelemből címmel kibocsátott felhívásukban megállapították, hogy >fa sta­táriális bíráskodás politikai eszköz a nyomorba és kétség- beesésbe jutott proletariátus­sal szemben”. Az MSZDP ve­zetőségétől várták és kérték a statárium elleni mozgalom szervezését. József Attila gyűjtőíve — a statárium, illetve Sallai Im­re és Fürst Sándor rögtönítélő bíróság elé állítása ellen —, megvan, s azon a következő írók aláírása szerepel az övé után: Nagy Lajos, Gelléri An­dor Endre, Remenyik Zsig- mond, Majoros István, Farkas Anta.1, Molnár Ákos és Berda József. A képzőművészek kö­zül Kmetty János, Gráber Mar­git, Fenyő György, Berény Róbert neve olvasható az íven. Az aláírásgyűjtési ak­cióban nagy számma] vettek részt az írók. Radnóti Miklós és Bálint György, valamint barátaik e tevékenységéről Re.dnótiné írja emlékező so­raiban: „A tátrai idillből a budapesti feszültségbe értünk haza, ami Sallai és Fürst ki­végzését megelőzte. Az. ítélet elleni tiltakozásul aláírásokat gyűjtve jártuk az ismerősöket és ismeretleneket is, de né­mi, szemeket felnyitó agltáci- ós eredménynél többet, saj­nos, nem értünk el”. Tudni kell azt, hogy e gyűj­tőívek megfogalmazói, ter­jesztői, aláírásgyűjtői és alá­írói egyaránt a rendőri üldö­zést, az ügyészi vádiratot és a bírói ítéletet vállalták a tet­tükkel. Illyés Gyula és Szlmonidesz Lajos — József Attila és Zsolt Béla társaságában — fogal­mazta meg a statáriális tár­gyalás előtti utolsó tiltakozó röplapot. A Dolgozó polgárok! Munkások! Gondolkozó em­berek! megszólításéi felhívá­sukban leszögezték: „A poli­tikai ellentétek kötéllel való megoldása ellen ma és bár­mikor minden érzéklésünkkel és idegszálunkkal tiltako­zunk. .. Legyen vége a prob­lémák kötéllel való elintézé­sének!” követelték. Végül pe­dig akcióra szólították fel: „Tiltakozzunk mindannyian az igazságügyminiszternél a készülő akasztások, a halál- büntetések ellen!”. A röplap Dóczi György (Radnóti báty­ja) akasztott embert ábrázoló rajzával jelent meg. A rajz alatt: SEGÍTS! volt olvasha­tó. E röplapból a rendőrök Budapest külvárosaiból. Pécs­ről, Tatabányáról, Békéscsa­báról és más helyekről küld­tek példányokat a belügymi­niszternek. Az ügyészség pe­dig vádat emelt szerzői el­len „sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség” miatt. A há­rom évig elhúzódó perben vé­gül a Királyi Kúria Szimoni­desz Lajost és József Attilát találta bűnösnek, és pénzbír­ságra ítélte őket. A statárium és a készülő politikai gyilkosság ellen ki­bontakozó széles hazai és kül­földi tiltakozó mozgalom nem tue-a lefogni a gyilkosok ke­zét: 1932. július 29-én a Hor- thy-éra vérbírósága — saját törvényeit is felrúgva — ha­lálra ítélte Sallai Imrét és Fürst Sándort; s az ítéletet azonnal végrehajtották. E bűntett hatásáról személyes írói vallomások születtek. A kommunista harcostársak kö­zül Gereblyés László és Pá- kozdy Ferenc osztálybosszú­ra és a harc továbbfolytatá­sára felhívó verset írt. Illyés Gyula a „barbár kísértetek” által előidézett „vad meggya- láztc.tás” következtében ben­ne feltámadó „testvér-kapcso­lat” érzését fejezte ki. Kas­sák Lajos, Kis Ferenc, Ná- dass József, Havas Endre és Forgács Antal búcsúversei­ben a személyes és kollek­tív bánat és gyász szólalt meg. Radnóti Miklós a gyász órái­ban vallott érzéseiről majd egy évvel később a Tört elé­giában idézte a két halottat: ... .életem emlékei közt két férfi lóg két durva bitón s apró hajakkal sodrott kötél foszlik a súlyuk alatt. A prózaírók közül Gelléri Andor Endre Ukránok ki­végzése című novellájában mutatta meg — allegorikus formában —, hogy milyen tár­sadalmi légkörben folyt a küz­delem a két kommunista veze­tő életéért, s hogy milyen ha­tást váltott ki kivégzésük. A magyar nemzet igazi ér­dekeit képviselő írók kiállása Sallai és Fürst életének vé­delmében a magyar iroda­lomtörténet megörökítésre és felmutatásra érdemes esemé­nye. M. Pásztor József Abház anziksz (VI.) Igyunk a szerelemre Nem hiszem, hogy akad em­ber Grúziában —, de az egész Kaukázusban sem —, aki csak úgy szó nélkül döntené ma­gába a bort. Errefelé borhoz, tószthoz mindig szó jár. Saki jól adja a szót, igazi tekin­télyre tehet szert. Guram Do- csanasvili Araleti, Araleti... című nagyszerű elbeszélésé­nek egyik felejthetetlen alak­ja jól adta a szót, rigmust is költöttek róla: „Farmén Dvali érti a dolgát, Borhoz, tószthoz mindig szót ád!" De hagyjuk az irodalmat. Nehogy arra a téves követ­keztetésre jussunk, még vé­letlenül sem, hogy Grúziában eszerint a szó elveszi a bor- ivás örömét. Inkább megsok­szorozza, a szellem, a találé­konyság vidám fényével von­ja be. Ki tagadná például, hogy szerelmesének magaszta- lása nehezére esik, még, ha a részletekre terelődik is a szó, teszem azt, a selymes hajra, a nyakszirt pihéire, a szemek csillogására, az egyéb bájak­ra, szinte a végtelenségig. Nemde, ezek is hozzátartoz­nak ahhoz, hogy végül poha­runkat emelve azt mondhas­suk: Igyunk a szerelemre! A grúz asztal intézmény. Egyik főszereplője a tamada, aki az asztaltársaság hangu­latáról gondoskodik, meg­szabja a pohárköszöntők rend­jét. Mert, mint a szuhumi Ab­bázia Szállóban számunkra adott fogadáson kiderült, a grúz asztalnál legalább 399 tósztot kell mondani. Többet lehet, kevesebbet nem. őszin­tén szólva, az elsők után már nem számoltam őket — a könnyű grúz borok is megte­hették hatásukat —, de gya­nítom, hogy nem lehetett ki a kötelező szám, mert azzal áll­tunk föl, hogy Magyarorszá­gon folytatni kell. Megszeret­tem ezeket a pohárköszöntő­ket. Időnként kedveskedő ug­ratásuk, a másik ember irán­ti tisztelet és barátság őszin­te kifejezése egyaránt szívből jön. Külön értékük a csillo­gó előadás. A kaukázusi po­hárköszöntök mindig szelle­mesek, legyen szó a barát­ságról, a népek testvériségé­ről, a hazáról, vagy éppen a grúz és magyar sok évszáza­dos történelmi és kulturális kapcsolatról, amit itt megható szeretettel ápolnak és ponto­san ismernek. Emlegetik pél­dául A tigrisbőrös lovaghoz készített Zichy Mihőlt/-illuszt- rációkat, vagy éppen azt, hogy az eposz első grúz nyelvű nyomtatott kiadásának betűit Misztótfalusi Kis Miklós mű­helyéből szállították 1712-ben. Azt is tudják — ki tudja ezt nálunk? —, hogy Kovács Konstantin Szuhumiban ze­nei szakközépiskolát szerve­zett és 1930-ban abház nép­dalgyűjteményt adott ki. S mindezt fordulatosán, frap­páns csattanóval, hiszen anél­kül mit sem érne a pohárkö­szöntő. Mint ahogyan anélkül sem folyhatna egy baráti la­koma, ha nem emelnénk po­harunkat a szerelemre, a fe­leségekre, a szülőkre, vagy a gyermekekre, akiknek éle­tünket köszönhetjük és akik életünket folytatják, s maj­dan emlékünkre pohárkö­szöntőt mondanak. Ezek a már-már népi irodalmi értékű pohárköszöntők ilyen módon ötvözik egységbe a jelen bol­dog pillanatában a múltat és a jövőt. Ezt tudja a tamadan. De ki a másik főszereplő az asztal­nál? Természetesen a vendég. A legnagyobb jókívánságok közé tartozik, hogy mindig legyen vendéged. Eszerint is bánnak vele, vendégszerete­tük szinte határtalan. S a ven­dégnek csupán egyetlen köte­lessége van: érezze jól ma­gát. Két hörpintés között újra veszek egy darabot az ízletes lapos grúz kenyérből, miköz­ben hallom, azt mondja a ta­mada: a grúz asztalnál a nők és a gyermekek is mond­hatnak pohárköszöntőt. Nem tudom, ez mennyire szabályos, de az engedélyt megadták, az asztalnál kuncogni kezd a há­rom magyar gyerek, Évi, Zsu­zsi és Sanyi fiam. A legbát­rabb Évi, már föl is áll. — Kedves barátaink! — mondja. — Köszönjük a fi­nom ebédet! Köszönjük a majmokat... Mindenki mosolyog, és érti is Évát, hiszen pár órával ez­előtt jártunk a híres szuhumi „majomtelepen”, éppen a gyermekek kedvéért. A neve­tés azonban kicsit zavarba hozza a kis tósztolót. De ki­vágja magát. — Igyunk az apukákra — fejezi be. És leül. A hatásból ítélve ez „igazi” kaukázusi pohárköszöntő volt. Utána, természetesen, újra iszunk a nőkre. S mi sem ter­mészetesebb, a szerelemre is. (Vége) Tóth Elemér Vetítések mozgáskorlátozottaknak Balassagyarmaton a moz­gáskorlátozottak klubja a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban talált otthonra. Az intézményben a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat hely­beli Madách Imre Filmszín­háza rendszeres vetítéseket tart a mozgásukban korláto­zott embereknek, de az elő­adásokon más érdeklődők is részt vehetnek. A kéthetes» ként lebonyolított vetítéseké» elsősorban kalandos elemek­kel átszőtt, mulattató vígjáté­kokat mutatnak be. Legköze­lebb csütörtökön az olasz Fe­hér telefonokat vetítik Ugo Tognazzival a főszerepben, két hét múlva az amerikai Allan Woody Annie Hall cimű sza­tirikus vígjátékát. VŐLEGÉNY, avagy a kispolgári nász Színes, magyar film, készült 1981-ben, a MAFILM Budapest Filmstúdiójában Szép Ernő azonos című komédiáját filmre írta: MÜLLER PÉTER, fényképezte: SZABŐ GÁBOR, rendezte: VÁMOS LÁSZLÓ Főszereplők: Agárdi Gábor, Psota Irén, Esztergályos Cecília, Tahi Tóth László, Schütz Ila, Dajka Margit Nógrád megyei bemutatók: VII. 29—30. BALASSAGYARMAT, Vili. 3—4. SALGÓTARJÁN. „November 7” 22—23. PÁSZTÓ. 24—25. NAGYBÁTONY „Bányász”, 26—27. SZÉCSÉNY műsor KOSSUTH RADIO* 7.15' Orvosok a mikrofon előtt. Dr. Kovács László — a láb ápolásáról 8.25: örökzöld dallamok 9 20: irodalmi évfordulónaptár Katona Lajos 9.44: Bartók Béla kórusművei­Ö31' 10.05: F’ >bin Hood 10.27: rJ;i Melódia-operalemezeink­ből 11.27: Porgyár 11.42: Édes Anna 12.45: Filmtükörkép 13.00: Kóruspódium 13.16: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek I4n;<: 'l-isszikus operettekből lő 'i'uéi A varáz3fuv'>lá”*t? lő i k Irin''3•crs/óJók 16 " ■ ios Endre: A fiú, akinek angyalarca volt 16.10: Daloló, muzsikáló tájak 17.05: Olvastam valahol... 17.31: A Délutáni Rádiószínház bemutatója 19.25: Mozart: Kis éji zene 19.40: Emlékvers 20.30: Pierro Fournier gordonkázik 20.59: Töltsön egy órát kedvencei­vel 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Xerxes 23.20: Zenekari muzsika 0.10: Németh Gábor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Bemutatjuk új felvétele­inket 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: A művészet mestereinek felvételeiből 1.3.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.30: Éneklő ifjúság 14-00: Szórakoztató antikvárium 16.00: Kovács Andor nótákat gi­tározik 16.10: ,.A gyönyörű természet tu­dománya” 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Rádióexpressz 18 40: Látogatás az Állami Népi Együttesnél 19.35: Slágerlista 20.35: Fmbermesék 21.35: Verbunkosok, nóták 22.20: Kellemes pihenést! 4 NÓGRÁD - 1982. július 29., csütörtök j MISKOLCI STÜD1Ö: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Kézvona- sok. Beszélgetés Pető János gra­fikusművésszel. — Pincemúzeum Egerben. — Iskolatatarozások.) Szerkesztő: Antal Magda. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Vá­sár Endrefalván. — Fafaragó-ki­állítás Miskolcon.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 16.45: Hírek 16.50: Európai bölények. NDK rövidfilm 17.20: Tollasbuli VI/4. rész (ism.) 17.35: Gyerekek a házban. Magyarul beszélő NSZK kisjátékfilm-sorozat 4. rész: Kinek van macskája? 18.05: Teiesport 18.30: A gép forog? Riportfilm 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Megmentettem az életem 21.15: Békés megyei tálkép — Reklámokkal 21.30: Hírháttér. Nézetek, vélemé­nyek közérdekű kérdésekről 22.20: A hét műtárgya — Goya: Bermud^zné képmása. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: Ecranul Nostru. *- A rai képernyőnk. BESZTERCEBÁNYA: 18.45: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs fóruma 19.05: Unser Bildschirm. A mi képernyőnk 19.30: Tv-híradó 20.00: Zenés nyári esték Francia Poulenc: Az emberi hang. Egyszemélyes zene­dráma (ism.) 20.45: Interkvízió — Csehszlovákia. Nemzetközi vetélkedő 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Vincze Péter: Némafilm. Tévéfilm 21.30: Időszerű események 22.00: Jean Christoph. Francia • tévéfilmsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Föld­rengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. — Balassagyar­mati Madách: A vőlegény. Színes magyar filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Ez Amerika. (16) Színes amerikai dokumentumfilm. Este 8-tól: Kínai negyed. (14) Színei amerikai bűnügyi film. — Szécsé- nyi Rákóczi: A mama százéves. (14) Színes spanyol film. — Kis- terenyel Petőfi: Cha-cha-cha. (14) Színes magyar film. — Érsekvad* kert: Hegyi ember. Színes ame­rikai kalandfilm. — Nagylóc: A játékszer. (16) Színes szinkroni­zált olasz bűnügyi film. — Job­bágyi: Szívzűr. (14) Színes ma­gyar filmvígjáték. 16.00: Baltazár professzor. Jugoszláv rajzfilmsorozat 16.15: Károly, a detektív. Ifjúsági sorozat 16.25: Tűz a fa mélyén — filmetűd 16.40: A Fekete-tenger faunájá­ról. Bolgár természetűim 17.00: Hírek 17.05: Hihetetlen tények, ismeret- terjesztő filmsorozat 18.00: Sportrevű 18.30: Tévéfórum 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00•* J. S. Kupka: A remény­ség dala. Tv-játék 21.00: Hagyaték. Dokumentum­műsor 21.30: Zenés fejtörőjáték 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Publicisztikai műsor 2. MŰSOR: 20.00: Operettmelódiák 21.05: Gépiparunk ésszerűsítésé­ről 20.00: Megmentettem az életem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents