Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

Képernyő előtt Újra Szorospatakon Celsius 33 — bohóz lubickolás Az agyszikkasztó kánikulai napokban már az is élénkítő tabletta az ember kedélyére, ha a könnyű múzsa jelentke­zéséről hall, vagy olvas az idén országszerte bőségesen kínálkozó programokban. Bár­hogy próbálják némely helye­ken ellenkezőjére fordítani, a nyár önfeledt szórakozások évadja, a habkönnyű bohóza­toké és más semmiségeké. A pihenni, felüdülni vágyó em­berekhez ezeknek van feltét­len elsőbbsége. Okosan teszi hát a tévé, ha az egész éves sok-sok .,ko­molykodás” után ilyenkor né­miképp enged a „színvonal­ból”, s legalább néhány hétre a nézők igényének uszályába szegődik. Kivált, ha úgy te­szi, hogy az igény is betel­jen, s a káposzta is megma­radjon. Azaz: ahogyan az el­múlt szombat este. A bohózattól, ettől a fran­cia gyökerű színpadi termék­től ugyebár rég megszoktuk, hogy puszta szórakoztatáson túl nem igen várhatunk mást. Ezt az egyetlen rendeltetését viszont, ha értő mesterek vál­lalják fel a műfajt, magasfokú szellemesség szintjén képesés alkalmas betölteni. Olyannyi­ra, hogy a nézővel a cselek­ményszövés hajmeresztő buk­fenceit, íogikátlanságnit is fe­ledtetni tudja. Sőt: minél haj­meresztőbbek a bukfencek, annál harsányabb azok fogad­tatása. Bencsik Imre — eddigi vál­lalkozásai igazolják — jó ta­nítványa annak a franciásan szellemes, könnyed vonalveze­tésnek, melynek főképp a har­mincas években számos kitű­nő honi képviselője volt. Ezek „egyenesági leszárma­zottja” a szerkő, kinek Kutya­komédia című bohózatát szom­baton élvezhettük a Telepó­dium bemutatásában. Bencsik mindent tud e műfajhoz, amit egy sikerre apelláló szín­padi Iparosnak tudnia kell. Sót, mert maga ez a torzon- borz színpadi jelenség sem statikus a saját és sajátos ál­lapotában, a szerző új, belső, tartalmi mozgásokat is létre­hoz a Kutyakomédiában. Az eredetileg pusztán szórakozta­tásra „kitalált” bohózat nála csaknem észrevehetetlen pl asz- tika révén társadalmi-közössé­gi tünetek-jelenségek hordozó­jává válik. Persze, csupán ne­vetséges-bosszantó tüneteké- jelenségeké, amik nem veszé­lyeztethetik komolyabban a műfaj teherbírását. Ennyi azonban elegendő, hogy a bo­hózat kilendüljön statikussá- gából és napjainkban is bizo­nyíthassa létjogosultságát. A Kutyakomédia bemutatója a televízió és a Vidám Szín­pad újabb keletű szerencsés összefogásának eredménye a Telepódium keretében. E vál­lalkozásban Kabos László, Csa­ta Zsuzsa, Rátonyi Hajnal, Szombathy Gyula, Harsányi Gábor, Balázs Péter, Horváth Gyula. Agárdi Gábor és Ha­lász László szolgálta igen nagy kedvvel a sikert. örvendetes, hogy e produk­ció mellett még jó néhány szórakoztató program helyet kapott az elmúlt hét műsorá­ban,— még ha többnyire „ide­gen toliakkal” ékeskedtek is a szerkesztők. Itt például A hölgy című angol tévéfilmre és a vasárnap este látott, Hadd hazudjunk című osztrák víg­játékra utalok. Azt is észre kell vennünk, hogy örvendetesen megnöva- kedett az a program, mely a nyár időszakában az iskolás­korúak szórakoztatását, hasz­nos ismeretszerzését szolgálja. Viszont nem először tesszük szóvá mi is a sorozatok túl­zott eluralkodását a képer­nyőn. Kétségtelen, hogy a jó folytatásos történetek nagy népszerűségnek, nézettségnek örvendenek. Hetekre meghatá­rozott programot adhatnak családok életének, de közis­mertek a túlzott televízióhoz kötöttség káros hatásai is. Már pedig a sokrészes históri­ák e felé viszik el a nézőt. S nem szerencsések tömeges kí­nálatban azért seri), mert a látott epizódok emléktárolása terhelő, a különféle történe­tek összegubancolódnak ben­nünk. Jelenleg például hat folytatásost kell számon tarta­nunk, figyelemmel követnünk. Talán nem ártana némi lazí­tás a feszített tempóban, mert így .. .„minden napra egy to­jás”. A műsorszerkesztés biz­tonságot kínáló kénye'mi szempontjai a nézőnek immár meglehetősen kényelmetlenek. És még egy észrevétel: he­tekkel a Mundiál után is, ami­kor szinte tetőzött az áradat, még mindig igen sok az is­métlés. (b. 1.) Abház anziksz (IV.) Szomszédunk az ősember Az egész keleti parton, a vele nagyjából párhuzamosan végigkígyózó fekete-tengeri műúton — a vendéglátók nem felejtik el megemlíteni, hogy építésénél segédmunkásként Gorkij is dolgozott ..Ember születik" című novellája ek­kor íródott — dó'jfíHi halad­va Szúhumiba tartunk. Az út néhol befut, a hegyekbe. Régi abház erődítmények romjai és alacsonyan szálló íelhőfoaslá- nyok integetnek, másutt oda­ér közvetlenül a parthoz, hallani a föl csapódó hullámok dübörgését. Errefelé is ki- sebb-nagyobb településeket ölelnek körül az öblök, a ker­tes. gyümölcsös, G tufautót, vagy a mcgicapóan festői kör­nyezetű fürdőhelyet, Növij Afont. Kolostora, Novij Afon, azaz, Űj Athosz a görögorszá­gi Athoszról kapta nevét, a település pedig a kolostorról, amit az Athosz-hégyi szerze­tesek a múlt század vigefelé itt építettek. Az olajligetek­ből, a znldellő hegyoldalból valódi építészeti remekmű­ként emelkednek ki a kolos­tor és nagytemplomának ku­polái. Utóbbiban múzeumot nyitottak. A mögöttes hegyvo­nulatok, amelyek ez északi szelektől védik a települést már kékesen villognak, mint alant a tenger. Mindenféle ciprusok sorjázó felkiáltójelei. A buja parkokban dísztavak tükre csillog. A tavacskák kö­zepén itt-ott kerthe'.yiségek várják frissítőkkel a vendéget hófehér asztalkáikhoz. Szo- morúíűzekkel övezett karcsú hidakon juthatunk oda. Ügy látszik, az aithoszi szerzetesek is tudták, hol kínálkozik iga­zán édeni környezet itt a föl­dön az égiek dicséretéhez, bár — mint mondják — meglehe­tősen, szigorú életet éltek mel­lőzve bizonyos evilági örö­möket. Mások is tisztában voltak persze a jól védett — és védhető — vidék lehetősé­geivel, hiszén nem messze in­nen egy hegycsúcson mere­dekek az abMzok hajdani fő erődítményívsek, A nakopiá- rak maradványai, az r.nako- piai Akropolisz romjai. A bástya-maradványok még a VI—VII. századból valók. Amint azt a tudósok mond­ják .vonnak régebbi kövek is, Szúhumiba tartva nem érdek­telen megjegyezni, hogy dol­menközeiben vagyunk, a Kau­kázus egyik dolmenövezeté­ben. A kaukázusi megalitok’ szintén az emberiség legré­gibb építészeti emlékei közé tartoznak. Semmit sem értek e gigantikus méretű és korú megali tokhoz, helyesebb hát, ha egy tudós. Istvánovits Márton véleményét idezem, Boros János: A Kaukázus — a népek hegye című pár éve megjelent könyvéből. Esze­rint: „IJolmenkulturáról vagy megalitkulturáról ilyen néven nem beszélhetünk. .4 megali- tikus kőépítmény csak részje­lenség, eleme egy műveltség- egésznek, amely szerintem bi­zonyos formában még ma U él a Kaukázusban Mert mi­lyen kultúra ez? Nyugat-Ku- r&pába neolit az Ibériai-fél­szigeten és főként Jordániá­ban, izraeli területen paleoli- tikus, de a Kaukázusban egy­értelműen bronzkori kultú­ra. .. ”. Novij Afon után szer­pentineken kapaszkodunk, fölérve az Esera Szálló és ét­terem parkolójába kanyaro­dunk. Kellemes teraszok, he­gyipatakok dübörgésétől han­gos barlangokba épített aszta­lok és padok hívogatják pihe­nésre — egy kis elmélkedésre is — az embert. Szuhumi, az abház főváros innen már csak pár kilomé­ter. A szuhumi múzeum ud­varán is van egy hatalmas, ötezer éves dolmen. A kövek mozgatóiknál hosszabb életet élnek. (Következik: Találkozás a köl­tővel) Tóth Elemér „Vezérkari beszélgetések" cigánygyerekekről Még azt mondják, hogy nincs a mai táboroknak roman­tikája! Ha maga a riporter is akadályversenyszerúen közelí­ti meg a tábort, ha a közel hat kilométeres gyaloglás után: Jelszó — mákoscsík! — felkiáltással fogadják a kapuban a gyerekek, ha az érdekes ötletek sorozatának megvalósulá­sáról hall... A kánikulától kifulladtam., de érdeklődéssel telítve ér­keztem a „tetthelyre”, a szorospataki úttörő-váltótáborba. A mostani lakói: nógrádi és nyitrai cigánygyerekek. A tábor „tábornoka” ismét Kovács Mária Pásztóról, a művelődési osztályról. Mint egykori úttörös toborozta a ve­zérkar zömét. Mutassuk be őket! — Harmadik alkalommal szerveztünk művelődési tá­bort cigánytanulóknak. Kez­dettől részt vettek a munká­ban többen: Gyulavári Ildikó, Nyitrai Zsoltné, Mad jász Ju­lianna. Másodszor vannak ve­lünk: Székely Éva, a Népmű­vészet ifjú mestere, Toldi Ist- vánné, Puskás László bábos és Tarbay Ede író először kap­csolódott be, ugyanígy a két szlovák pedagógus, Kocsis Gyuláné és Ág Tibomé. Az ifivezetőink közül törzstagok Bozó Gyula és Király Péter, Szűcs Gyuri Budapestről má­sodszorra, Havril János Pász­tóról először vesz részt a tá­bori életben. Gyerekeink ■közül húszán szlovákok, 14 pásztói, két salgótarjáni és 10 ludányhalászi — Nógrádme- gyerből nem jöttek a meghí­vottak. A tíznapos programban ten­gernyi élményt adó lehetőség rejlik. Azzal kezdve, hogy a mindennapos napirend sokak­nak az újdonság erejével hat; közösségben, együtt könnyebb elsajátítani a higiénés szoká­sokat azoknak is, akik otthon ezt nem látták, emellett rend­szerességgel, biztonsággal ta­lálkoznak — a portyák, kirán­dulások (a legnagyobb Eger­be), a kézműves foglalkozások, daltanulások, táncház, mozi, mesemondás, dramatizálás, akadályverseny — és még so­rolhatnánk. Jókedv és energia sugárzik a gyerekekből — unatkozó táborlakót nem lát­tam az itt töltött idő alatt, pe­dig kötött foglalkozás nem is volt ekkor. Ki, miért vállalta a csoport­vezetést, a tábor életének gaz­dagítását? A „vezérkari be­szélgetéseket” Tarbay Ede író­val kezdtük el. — A pásztói Pipacs báb- együttes kapcsán ismertem meg őket. A meghívás egy nap­ra szólt először, de Marika mondta, ha az időm engedi, örömmel látnának itt a tábor­vezetésben. Hát szabaddá tel­tem magam. Ahogy a nagyob­bik fiamnak írtam: olyasmit csinálok itt, amit harminc éve nem — reggeli tornát, focizom a srácokkal, kirándulok ve­lük, rengeteget beszélgetünk. Más, mint a megszokott éle­tem és nagyon élvezem... Egy percig sem éreztem idegennek a gyerekeket. A cigány iroda­lom, főleg a mesék régóta ér­dekeltek. A Ráckeve melletti pokolhegyi iskoláról szóló do­kumentumfilm dramaturgiai szakértőjeként is sok gyereket megismertem, majd az Utolsó padban című darab songjainak szövegét Írtam meg,. Nemcsak a kulturális élmények meg­beszélésén, a tábor egész mun­kájában kaptam feladatot — éppúgy ügyelek, mint a peda­gógusok. Kocsis Gyuláné szlovák gye­rekekkel jött. — Nálunk már hetedik esz­tendeje folyik a nyári cigány­táborok szervezése, de nem ugyanezzel a szisztémával. Dél­előtt tanítás van: amiből le­maradtak, vagy pótvizsgára készülnek, a felzárkóztatást szolgálja ez. A délután nálunk is igazi tábor: a koronkénti foglalkozások hasonlóak az ittenihez. A gyerekeink szin­te az első percekben felol­dódtak. összebarátkoztak a nógrádiakkal — nagyon nagy élmény nekik ez a tíz nap! Nálunk egy hónaposak a tá­borok, így észre sem veszik, már véget ért a magyarorszá­gi vakáció. Mint gyakorló pe­dagógus, úgy látom, az itteni gyerekek beszédkultúrája, szókincse gazdagabb, mint a mieinké — ezt persze a több- nyelvűség is befolyásolja. Székely Éva népművész, a pásztói játszóház látogatóinak jó ismerőse Puskás László bá­bossal együtt sok gyerekkö­zösségben megfordul. Azt fir­A pénz annyi jónak és rossznak az előidézője, hogy történetére az ember igazán kíváncsi lehet. Erre gondoltak a balassagyarmati éremgyüj- tők baráti körének tágjai is, amikor a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban hétfő délután megrendezték A pénz tatom, miben más e homogén cigányközösséggel foglalkozni. — Nem hiszem, hogy a kéz­művesség lenne, az egyedüli, ami a többséget érdekli. Ha több játékot ismernének, ha otthon, a hétköznapokban más dolgokba is bekapcsolják őket... — A fantáziájuk, ízlésük? A kicsiknél természetesebb, tisz­tább, a nagyobbaknál a fel­nőttek hatása jobban érvénye­sül. Belopőznak a divatok, reklámok —, amikor fejdisze- ket' készítettünk az akadály- versenyhez, volt, aki ráírta az indiános kellékre: HUNGÁ­RIA. .. De aki ismeri az óvo­dai, iskolai nevelést, tudja, ez általánosan így van. Ami cso­dálatos : nagyon szeretnek dol­gozni, ügyködni, tudnak örül­ni a sikernek. Ennek ellenére nem produkciókra törekszünk, hanem arra, hogy minél több technikát megismerjenek, ké­sőbb is alkalmazhassák. Éva hozzáfűzi — a többiek egyetértenek ezzel —, hogy nagyon kevés a tíz nap. De azért igyekeznek a lehetősé­gekhez képest ezalatt minél többet adni a tarisznyába. Jel­képesen és úgy Is, hogy a nép- művészeti „vásárra”, kiállítás­ra összegyűjtött anyag, a tá­bortűznél előadott röpke szá­mok, az ismeretek gyarapítsák az útravalót. A gyerekek között vannak néhányan, akik nem először táborlakók —, ahogy hallom, nagyon lehet számítani rájuk a többiek irányításában. Bár ezzel nincs különösebb gond, mert fegyelmezettek, jó ma- gatartásúak a gyerekek. Ügy hiszem, a búcsúzásnál azért megbomlott a rend — sajnál­tak elköszönni. Igaz, aki tehe­ti, jövőre is eljöhet. A „vezér­kar” tagjai már a negyedik táborra is gondolnak... kialakulása és története nap­jainkig című ismerettel jesztő- előadást. A rendezvén/re meg­hívták a művelődési központ História körének tagjait ír. A résztvevőknek dr. Káplár László budapesti éremgyűjtő számolt be a pénz diadalmas útjáról. G. Kiss Magdolna Dali — Púból őrgróf ja Salvador Dalinak, a vi­lághírű szürrealista festő­nek, a Púból őrgrófja cí­met adományozza 1. János Károly spanyol uralkodó — jelentették be vasárnap. A 78 éves művész az or­szág észak-keleti részén fekvő Gerona kikötőváros melletti Púból falucskában él, az ősi családi kastély­ban. A ceremóniára szep­temberben kerül sor, ami­kor a királyi család elláto­tt Geronába. János Ká­roly és Zsófia királyné Fe­lipe nevű gyermekét, a je­lenlegi trónörököst, ekkor iktatják be Gerona herce­gének tisztébe — és ekkor lesz örgróf Dali. Történetek a pénzről műsor 17.05: Irodalmunk a két világhá­ború között 17.32: A prágai Madrlgalisták Lassus-fel vételeiből 19.15: Zala Tóth Erzsébet és Re­ményi Sándor nóiaít/ivételei­ből 19.41: Vas megyei barangolások 20.11: A főszerepben Sherrill Milnes 22.58: Látásmód 23.08: Századunk zenéjéből 0.10: Régi zene — korabeli hangszereken KOSSUTH RADIO: 8.25: Indiánok romantika nélkül II. rész 8.55: Bach-művek 9.44: Zenevár 10.05: MR 10—14 . Iskolák — őrsök — barátok 10.35: A Magyar fúvósötös játszik 11.12: Lantos Mihály népi zene­kara játszik 11.ti: Érles Anna 12.15: Törvénykönyv .......az írás megmarad” 1 3.00: Zenekari muzsika 13.36: A Rádió Dalszínháza Holnaptól nem szeretlek 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. Ttirkménia 15.05: Régi híres énekesek műsorából 15.?8: Sztárok anekdoták né'xül 16.00: A Nénzenei Hangos Újság melléklete PETŐFI RADIO: 8.05: Zsanna Bicsevszkaja orosz népdalfeldolgozásaiból 8.35: Társalgó Másfél óra Irodalomkedve­lőknek 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiákoktól 13.25: Látószög Ifjúsági jegyzet 13.30: Muzsikáló természet Szibéria énekesei 13.35: Régi táncok gyermekeknek 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Jacobi Viktor operettjeiből 19.25: Ahol már a műszív dobog 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Irodalmunk a két világhá­ború között 4 NOGRAD - 1982. július 27., kedd 20.59: Nosztalgiahullám Elvis Presley — II. rész 21.51: Népdalkörök pódiuma 22.16: Szimfonikus könnyűzene 23.20: A vakmerő MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Egészségünk vé­delmében. Dr. Pénzes Géza elő­adása. A fejfájásról. 17.10: Zene- doboz. Zenés vetélkedóműsor. Szerkesztő: Bély Katalin. Telefon­ügyelet: 35-510. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (A Borsod megyei Tanács üléséről. — Szám­viteli akadémia kezdődik Salgó­tarjánban). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓI 16.30: Hírek 16.35: Ausztrália vad tevéi '*'* Angol rövidfilm 17.05: A kezdet Magyarul beszélő ’ugoszláv filmsorozat VI/5. rész: Háború 17.40: Reklám 17.45: Romantika — 2. rész 18.20: Vásár ’82. A szegedi körzeti stúdió műsora 18.50: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szélén Magyarul beszélő csehszlo­vák tévéfilmsorozat. XI11/2. rész: Félelem. 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Színes film, fekete-fehérben Dokumentumfilm S1.00: Tv-híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok estje közben: 21.00: Tv-híradó BESZTERCEBÁNYA: 8.55: Hírek. 9.00: Az a hölgy. Tv-Játék 10.00: A rendőrség nyomoz 0*sm.) 10.05: Az óceán csavargói — Auszt­rál természetfilm 10.30: A rendőrség naplójából (ism.) 16.05: Baltazar professzor. Jugo­szláv rajzfilmsorozat 16.15: Károly, a detektív. Ifjú­sági sorozat (ism.) 16.30: Afrikában zöld emberek élnek. Jugoszláv ifjúsági film. 17.05: Hírek 17.10: Mennyibe kerül az atom­kutatás? Magyar dokumen­tumfilm 18.00: Nyugat-szlovákiai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A korlát. Bolgár film 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Kamarahangverseny 22.40: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja. I. rész 21.15: Időszerű események 21.45: Fiatalok tv-klubja, 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Katonadolog. Színes, szink­ronizált szovjet filmdráma. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Fel ház vő­legény nélkül. Színes, szinkroni­zált csehszlovák filmvigjáték. — Kohász: Sógorok, sógornők. (16) Színes francia filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Honda lovag. Színes, szinkronizált iaoán film. — Balassagyarmati Madách: Hár­man a gimnasztikában. Színes szinkronizált amerikai filmvigjá- tik. — Pásztói Mátra: Gyilkos levegő. (14) Színes, kanadai fűm. — Nagybátonyi Petőfi: Kóma. Színes, szinkronizált USA bűn­ügyi film. — Nagybátonyi Bá­nyász: A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált amer-rai fantasztikus kalandfilm. — Rét­sági Kojak és a Marcus—Nelson gyilkosságok. I—11. (14) Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kisterenyei Petőfi: Tizenkét hó­nap. Színes, szinkronizált janán rajzfilm. — Jobbágyi: Hegyi em­berek. Színes amerikai kaland­film. 17.45: Romantika IL

Next

/
Thumbnails
Contents