Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

Á hét 3 kérdése

1. Mit jelentenek a gáz-cső ügylet kapcsán kirobbant nyugat—nyugati ellentétek?

A rövid filmjelentés, amely a minap a televízió híradójában helyet kapott, látszólag „termelési riport”: az Urálon túli gyárban elkészült egy különleges csőfektető jármű néhány példánya. Valójában a világpolitika fontos híre, hiszen az Egyesült Államok megtiltotta, hogy amerikai cégek nyugat-európai leány- vállalatai ilyen munkaeszközöket szállítsanak a szovjet földgázvezetékhez.

Aligha keltett meglepetést, hogy a világ második gazdasági hatalmának —, amely képes volt például távvezérlésű, önjáró járműveket küldeni a hold felszínére — nem lesz megoldhatatlan egy mégoly bonyolult járművet Szibériába szállítani. Szovjet részről azonban szívesen vették nyolc nyugat-európai ország közreműködését a föld- gázvezeték megépítésében, hiszen a kölcsönös előnyök alapján ezzel gyorsul a munka, s a széles körű gazdasági kapcsolatok — nem utolsósorban — a kedvezőbb politikai viszonyok anyagi alapjául szolgálhatnak. A nyugati üzletembereket és kormányokat pedig az vezérelte, hogy a gazdasági visszaesés időszakában megrendelésekhez, e ezáltal munkaalkalmakhoz, később pedig rendszeres energiaszállítmányok- hoz jussanak. (A legújabb hír az irak—iráni háború fellán- gölásáról Basra, az olajváros szomszédságában; az OPEC belső harca; az olajembargó követelése a libanoni válság kapcsán csak megerősítheti a Nyugat számára a biztos szovjet energiaforrás jelentőségét.)

Nem véletlen, hogy a NA- TO-partnerek sok mindenben engedtek az új amerikai kormányzatnak, de a gáz-cső ügyletben megmakacsolták magukat. S ez nem valami oktalan ellenállás, hanem a tényleges nemzeti érdek kifejezése. Ügy tűnt, Washington belenyugszik ebbe. A versa- illes-i nyugati gazdasági csúcs- konferencián állítólag még egy ígéretféle is elhangzott az amerikai elnök részéről. De rövidesen hidegzuhanyként érte a szövetségeseket a szankciópolitika kiterjesztése az amerikai szabadalmak használóira, s az amerikai cégekhez kötődő vállalatokra. Az amerikaiak indoka, vagy inkább ürügye a lengyel szükségállapot. Éppen olyan időszakban, amikor Varsóban jelentős könnyítéseket jelentenek be, új hazafias tömeg- mozgalom bontja ki zászlaját a konszolidáció érdekében, a Vatikánban pedig a lehetséges pápai látogatás részleteit vitatják. Washington szövetségesei ugyan maguk sem értettek egyet a Lengyelországban történtekkel,

de jól látják az amerikai érvek mesterkéltségét. Párizs kezdte, Bonn folytatta, még Róma és London is csatlakozott azoknak a sorához, akik változó hangerővel, különböző hőfokon, de szembeszegültek az amerikai intézkedéssel.

Az események különös vetülte, hogy a nyilatkozatok csatájának színtere az Egyesült Államok, miután több vezető nyugati politikus éppen amerikai földön tartózkodik. A gáz-cső ügylet jelentős dolog, de a kereskedelmi háború lidércnyomásának felidéződése mögött valószínűleg több húzódik meg. A washingtoni politika tulajdonképpen arra törekszik, hogy a korábbi évek kihagyásai — Vietnam, a Water- gate-ügy, a carteri politika következetlenségei — után most egyértelmű és vitathatatlan vezető szerepre tegyen szert a nyugati táborban, katonailag, gazdaságilag és politikailag. Nyugat-Európa viszont eleve korlátozott mozgási szabadságának utolsó maradványait félti. Természetesen szó sincs az Egyesült Államokkal való szembefordulásról, de jobban érvényesíteni kívánják az európai és nemzeti érdekeket.

2. Miért akarja felfüggeszteni Washington az atom- csend kiterjesztése érdekében folytatott tárgyalást?

Először a New York Times hasábjain szivárogtatták ki, azután a hivatalos szóvivő sem cáfolt: az Egyesült Államok fel akarja függeszteni a Genfben folyó hármas, szovjet—amerikai—brit tárgyalást az atomcsend kiterjesztéséről, sőt, a korábbi egyezmény felülvizsgálatát mérlegeli.

A részleges atomcsend- egyezményt 1963. augusztusában írta alá a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia, majd mintegy 120 ország csatlakozott a megállapodáshoz. A szerződés lényege, hogy áz aláírók nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket a légkörben, a tengereken, valamint a kozmikus térségben. Elérkeztünk ugyanis a haditechnika olyan szintjéhez, amikor már a hadgyakorlatok is veszélyessé váltak. A kísérleti robbantásokat ugyan pusztaságokban, vagy lakatlan szigeteken szervezték meg, de a stroncium—90, s a többi mérgező anyag a légkörbe jutott. Az atomcsend tehát javította földünk légkörét a szó fizikai értelmében, de politikailag is: ez volt az első komolyabb fegyverzetkorlátozási megállapodás a hatvanas éveli kezdetén.

A szerződés azonban részleges hatályú. Egyrészt Franciaország és Kína nem fogadta el, másrészt nem vonatkozott a föld alatti térségekre. Később azonban olyan megkötést alkalmaztak, hogy a

föjd alatt sem lehet átlépni a 150 kilotonnás robbantási küszöböt. (A hirosimai atombomba 20 kilotonnás volt). Egyúttal folytatták a megbeszélést a teljes atomcsend biztosítására. Ez nehezen haladt előre, de mégis folyt és a szakértők nem tartották például lehetetlennek, hogy végül Párizs is bekapcsolódik az atomhatalmak értekezletébe.

Az amerikai magatartás tehát visszalépést jelent. Még veszélyesebbnek tűnik annak mozgatórugója: valószínűleg

azért vállalják a népszerűtlen tárgyalásfelfüggesztést, hogy ne legyenek korlátáik új fegyverek kipróbálásában. Tehát aligha elszigetelt ötletről van szó. A lépés beleillik a fegyverkezési versenyt serkentő egész washingtoni politikába.

3. Közelebb kerültünk-e a libanoni kibontakozáshoz?

Libanonban tulajdonképpen az volt a héten az újság, hogy nem volt igazi újság. A különböző diplomáciai kísérletek egyelőre eredménytelennek tűnnek, s magasabb sebességfokozatra kapcsolt az idegháború. A Begin-kor- mányzat katonai akciókkal alátámasztott fenyegetéseket intéz Szíria és a PFSZ címére. Láthatólag szeretné elkerülni, hogy katonai térnyerése végső soron a palesztinok erkölcsi-politikai sikerébe torkolljon. Washington változatlanul Izrael mögött van, de nehezen tudna nyíltan vállalni egy olyan szövetségest, aki a tárgyalás alatt pusztító fegyveres csapást mér a Nyugat-Bejrútban levő hatezer gerillára és hatszázezer polgári lakosra.

Tervek kergetik egymást, de kevés realitással. Ebben a bonyolult hangzavarban világos javaslat látott napvilágot Moszkvában; Leonyid Brezsnyev nyilatkozott a libanoni válságról a Pravda hasábjain. Mondandójának két eleme, hogy egyrészt a jelenlegi krízist nem lehet elszigetelni és elválasztani a szélesebben vett közel-keleti válságtól, tehát olyan nemzetközi konferencia összehívását kell szorgalmazni, amelyen minden érdekelt jelen van. Másrészt azonnali teendőként, véget keli vetni a háborúnak. Bejrut körül szét kell választani a szembenálló erőket, s erre az amúgy is Libanonban levő ENSZ-erők — gerincüket a franciák képezik — a legalkalmasabbak. Brezsnyev határozottan visz- szautasította az amerikai csapatok Libanonba küldését, miután az veszélyes bonyodalmakat idézhetne elő.

A lecke tehát többszörösen fel van adva, de változatlanul nagy kérdés, képesek-e a diplomaták véglegesen átvenni Libanonban a katonák helyét?

Réti Ervin

A mór mehet

A klasszikus szállóigéből tudjuk, a mórnak akkor adják ki az útját, amikor már megtette kötelességét. Ez persze nem szép, mondhatni hálátlan dolog, mégis nap nap után megesik — még a politikában is. Legutóbb a lisszaboni parlament „csinált mórt” a legfelső forradalmi tanácsból, a hadsereg fontos ellenőrző szerepet betöltő testületéből. Portugália parlamentje ezzel kiiktatta a politikai életből a katonákat, akiknek tulajdonképpen saját létét köszönheti.

Hogy a döntés súlyát kellőképpen értékelhessük, érdemes visszatekinteni az elmúlt nyolc esztndő eseményeire. A majd négy évtizedes diktatúrát 1974. áprilisában döntötte meg a „vörös szegfűs mozgalom”. A katonák nemcsak az új rend megteremtésében vettek részt, hanem hosszabb időn át irányították az országot. S mivel az áprilisi forradalomra a leginkább haladó felfogású tisztek ösztönözték a hadsereget, érthető, hogy a nagy politikai átalakító munkában a progresszív katonai vezetők álláspontja volt a meghatározó.

Fgy tokésáH smbnn mindez szokatlanul komoly változást hozott. A nagyarányú államosítást, a széles körű földreformot követte az ország politikai életét és fejlődését hosszú időre meghatározó alkotmány kidolgozása, amely Nyugat-Európában páratlan módon a szocializmust jelölte meg elérendő célként. Az alkotmány komoly ellenőrző, sőt vétójogot adott az elnöknek és az öt segítő forradalmi tanácsnak

A hadsereg belső politikai harcaiban azonban lassacskán háttérbe szorultak a baloldali érzelmű tisztek. Hasonló folyamat játszódott le az egész portugál belpolitikában. A mérsékelt, majd kifejezetten jobboldali polgári erők térnyerésével párhuzamosan

csökkent a haladó katonák befolyása. Most pedig a lisz- szaboni kabinet fokozatosan próbálja felszámolni az 1974 után elért társadalmi vívmányokat. Elsősorban az államosított vállalatok kórét kívánják szűkíteni. A földreformban érintett nagy földterületek zömét vissza akarják adni magánkézbe. A parlamenti többség birtokában már sokat értek el, de nem mindent, mert egy sor kérdésben a katonák tanácsa — az alkotmányra hivatkozva — megakadályozta a jobboldali terveket.

A kormánykoalíció ezért indított nyílt hadjáratot a legfelső forradalmi tanács ellen. Az alkotmány értelmében azonban a testületet csak a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával lehetett feloszlatni. 1982 nyarára sikerült a jobboldali pártok szövetségének megnyernie ehhez a legnagyobb ellenzéki erőt, a szocialista pártot. így •jött létre a szükséges kétharmados többség, amely végül a legfelső forradalmi tanács „halálos ítéletét” jelentette.

A katonákat tehát vlssza- kényszerítették a kaszárnyába, jelezve, hogy a mai politikai kurzusnak már semmiképp nem felelnek meg az áprilisi eszmékhez és az alkotmányhoz hűséges csoportok.

Avar Károly

Atomháború

Kalandor amerikai nézetek

Körülmények és kivételek

Bartókszeminárium

Szombaton ünnepélyesen nyílt meg Szombathelyen, a tanárképző főiskola dísztermében a XVI, nemzetközi Bartók-szeminárium. A nemzetközi zenei versenyek és fesztiválok irodája 1967-től rendez éven'e mesterkurzust a l^Sartók-művek tökéletesebb, hite'esebb e'őadásának elsajátítása érdekében. A szemináriumra a világ minden részéből, húsz országból több mint száz hallgató és zenepedagógus érkezett. Olyan távoli országokból is jöttek résztvevők, mint Japán, Szíria, Kuba és Venezuela. Zongora. hegedű, vonósnégyes és karmester szakon oktatnak az idén.

Az amerikai hadi gépezet kalandornézeteket valló képviselői olyan javaslatokat fontolgatnak, hogy „egyszerűsíteni” kellene az Egyesült Államok által elkezdendő nukleáris háború megindításának eljárását — írja a TASZSZ katonai hírmagyarázója.

Norman Dicks amerikai képviselő bejelentette: a

kongresszus katonai költség- vetési albizottságában a Pentagon egyik tábornoka azt követelte, hogy az amerikai nadsereg tisztjeinek adjanak felhatt Imazást a nukleáris

fegyver bevetésére Európában — az elnök engedélye nélkül.

A NATO 1962. évi úgynevezett athéni határozatai értelmében a nukleáris fegyver bevetéséhez szükség van az Egyesült Államok elnökének beleegyezésére, valamint annak a kormánynak a hozzájárulására, amely ország területén ezt a fegyvert alkalmazni kívánják.

Az amerikai szenátusi dokumentumokból ugyanakkor kitűnik, hogy a határozatok lényeges kivételeket is tesznek. így „a nukleáris fegyver alkalmazásával kapcsolatos konzultációkra csak abban az

esetben kerül sor, ha az idő és a körülmények azt lehetővé teszik. A nukleáris hatalmaknak, az Egyesült Államoknak. az atomfegyver használatát illetően döntő szót kell adni.”

Egyes jól értesült nyugati szakértők azt állítják, hogy a Nyugat-Európában állomásozó amerikai hadszíntéri tüzérhadosztályok parancsnokainak felhatalmazása van nukleáris töltet alkalmazására „olyan esetben, amikor az ellenség a nukleáris tüzérség állásának elfoglalásával fenyeget” — mutat rá a szovjet hírügynökség katonai kommentátora.

2

NÓGRÁD - 1982 július 25., vasárnap

Magyar vezetők

üdvözlő távirata Fidel Castro Ruzrsak

FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista I’fcrt Központi Bizottsága első titkárának,

a Kubai Köztársaság államtanácsa elnökének,

n minisztertanács elnökének

HAVANNA

Tisztelt Fidel Castro elvtárs!

A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada-lakta- nya elleni támadás 29. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa és az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és a kubai népnek.

A magyar kommunisták és népünk nagy tisztelettel tekint a kubai nép haladó történelmi hagyományaira, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás önfeláldozó harcosaira. A Magyar Képköztársaság teljes mértékben szolidáris a Kubai köztársaság szocializmust építő népével és támogatja azt a küzdelmet, amelyet hazája függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért folytat.

Kuba ma már megbecsült tagja a szocialista államok közösségének, következetes békepolitikát folytat és határozottan síkraszáll azért, hogy valamennyi nép élvezhesse *i szabad élethez való jogot. Határozott kiállásáért nagy tekintélyt és tiszeteleiet vívott ki az el nem kötelezett országok mozgalmában és jelentős szerepe van abban, hogy e mozgalom a nemzetközi élet fontos tényezője.

Őszinte örömünkre szolgál hogy pártjainknak, országainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet minden területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködése eredményesen szolgálja népeink és az egész szocialista közösség érdekeit.

Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk önnek és a kubai kommunistáknak, a testvéri kubai népnek, hogy sikerrel valósítsák meg a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának határozatait hazájuk felvirágoztatása, a szocializmus és az egyetemes béke javára.

Budapest, 1982. július 25.

KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyrr Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke *

Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravo Pardo elvtársat, a Kubai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ. az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait>*ackubai partnerszervezeteknek. (MTI)

Schmidt vádolja a Reagan-kormányzófőt

Az Egyesült Államokban a szovjet—nyugat-európai

tartózkodó Helmut Schmidt gazdasági együttműködés meg- nyugatnémet kancellár szom- torpedózását célzó amerikai baton az osztrák rádiónak ellenintézkedéseket, melyek adott interjújában azzal vá- elvetésében a nyugat-európai dolta a Reagan-kormányzatot, országok fenntartás nélkül hogy megpróbálja Nyugat- egységesek. Ezzel együtt a

Európára is kiterjeszteni fel- bonni kormányfő utalt arra, ségterületét. Az Egyesült Ál- hogy lehetőség szerint elkeli lamok és a Német szövetsé- kerülni az amerikai—nyugat- gi Köztársaság között főleg európai gazdasági háború kigazdasági téren meglevő el- bontakozását, főleg pedig azt, lentéteket nem a bonni kor- hogy a kelet—nyugati keresmény kezdeményezte — mon- kedelmi-gazdasági kapcsola- detta Schmidt, majd hozzá- tok eltérő megítélése bármitette: a viszony lényegesen lyen módon is kihasson a

rendezettebb lehetne, ha min- leszerelési tárgyalások mene- denkl oly mértékben betarta- téré.

ná szerződéses kötelezettsége- Egy ilyen fordulat kataszt- tesz7lint’ ahosy azt az NSZK rofális következményekkel jár- Helmut Schmidt a további- ™ — mondotta a nyugatiakban „őrültségnek” nevezte met kormányfő.

Csökkent a hevesség

Szombatra virradóra — hírügynökségi jelentések szerint — valamelyest csökkent a harcok hevessége az irak—iráni fronton, sem az iraki, sem az iráni jelentések nem említetlek újabb harcokat a határ- térségben.

Így a helyzet . lényegében változatlan az irániak csütörtök hajnali, nagyarányú of- fenzívája után, amelynek következtében — s ezt Irak elismerte — az iráni erők az iraki olajváros, Basra térsé-' gében néhány kilométert előrenyomultak.

Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság pénteki közleménye szerint az iraki területre mintegy 16 kilométeres mélységben behatolt iráni erőket sikerült visszaszorítani a határ térségébe, azaz a határ iraki szakaszára. A közlemény nem szól arról, hogy az irániakat visszavetették volna az iraki területekről, ám úgy fogalmaz, hogy Irak az egész frontot ellenőrzése alatt tartja.

Amerikai felderítőjelentések szerint, amelyekre a UPÍ hírügynökség hivatkozik, az iráni csapatoknak a július 13- án indított offenzíva kezdete óta nem sikerült nagyobb arányú, további területnyere- ségre szert tenniök.

Gépeltérítési kísérlet

Pénteken Wroclawban a tek őrizetbe. Az előzetes kl- vajdasági rendőrség megaka- hallgatások során kiderült, dályozta egy Varsóba induló hogy a géprablók erőszakkal menetrend szerinti lengyel az NSZK területére akarták repülőgép eltérítését. eltéríteni a gépet.

A wroclawi, majd a var- Az ügyben a rendőrség a sói repülőtéren összesen 11 katonai ügyészség felügyeleté személyt, köztük két nőt vet- alatt folytatja a nyomoaAat