Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)
1982-07-25 / 173. szám
Kezdeményezések Életrevaló elképzelések Szécsényben A szécsényi termelőszövetkezet azok között a mezőgazda ági nagyüzemek között volt, amelyek legelőször ..kapcsoltak”, s már a hetvenes években egész sor olyan intézkedést hoztak és valósítottak meg, amelyek helyességét most az é'et igazolja. Ezekről a kezdeményezésekről beszélgetünk Hársfi Máriával, az üzem közgazdasági elnökhelyettesével. kilogramm marhahúst. Mellesleg a tej is „olcsóbb lett” ezalatt, a számítások szerint literenként két forinttal... Csak eladhatót, a~t is olcsón •— Fejlesztési elképzeléseinket már a kezdet kezdetén hozzáigazítottuk a piaci követelményekhez. Igaz, ez nem volt könnyű feladat, gyakran ütköztünk ellenállásba, meg nem értésbe, de ezekben az években már elmondhatom, szerencsénk volt, hogy ragaszkodtunk célkitűzéseinkhez. — Gondolom, itt a húsmar- haágazat kialakítására céloz, — Igen, arra a felismerésre, hogy rájöttünk, termőterületünk jelentős része, amelynek hozamairól nem mondhatunk le, nem hasznosítható jövedelmezően más módon, mint húsmarhatartással. A képlet különben egyszerű. Abból fakad, könnyebb az állatnak fölmenni a domboldalakra, mint a vetőgépnek, vagy kombájnnak. További kétségtelen tény, hogy a gyepet a csapadék vajmi nehezen mossa le, ellentétben például a burgonyával. A döntés helyességét mutatja a tavalyi 20 milliós nyereség, amellyel a gazdaság állattenyésztése dicsekedhet. Igaz, ebben szerepel a baromfi és tej ugyancsak gazdaságos előállítása is, de a hústermelés szerepe kétségkívül növekvő jelentőségű. Hogy értenek is hozzá, azt bizonyítja, a nagyüzemben a két évvel ezelőtt 44 forintos önköltséggel szemben jelenleg 36 forintért állítanak elő egy Lehet néhány millióval kevesebb? — Jól gépesített, Intenzív állattenyésztéssel, növény- termesztéssel foglalkozó gazdaság a szécsényi. Mennyibe kerül itt egy évi energiafelhasználás? — Az idei tervben 17 milliós energiaköltséggel számolunk. Ez igen nagy összeg, akkor is, ha termelési értékünk előreláthatólag meghaladja a 300 millió forintot. Szerencsére ezen a területen is időben léptünk, mi több sikerült megvetni a lábunkat. Ez annyit jelent, lehet, hogy az idén kevesebbet költünk energiára, mint egy évvel ezelőtt Pedig azóta jócskán emelkedtek az árak. Az év első öt hónapjában ennek ellenére 1,2 millió forintos megtakarítás mutatkozott a folyékony energia felhasználásában. Szeptember elején már üzemel az új biogáztelep, s ennek révén további szép summát lehet megspórolni. — Nemrégiben tájékoztatott minket a MÉM műszaki intézete, hogy kísérleteik alapján a biogáz cseppfolyós állapotban alkalmas lehet erőgépek üzemeltetésére is. Ez újabb távlatokat nyithat meg. A szécsényi termelőszövetkezetben nemcsak a nagyot, a kicsit is megbecsülik. A húszmilliós biogáztelep mellett találni a gazdaságban padlófűtést, hulladékhőt hasznosító berendezést, hőkicserélőt és egy sor más — másutt talán újdonságnak számító — eszközt, eljárást, amelynek eredményeként kevesebb energiával nagyobb eredmények érhetők el. — Nagy gazdaság, korszerű növénytermesztési és állat- tenyésztési szerkezettel, vajon milyen szerepe van itt az alapon kívüli tevékenységnek? — Egy szóval válaszolhatok — nélkülözhetetlen. A 300 milliós termelési értékünknek idén már a felét adja az ipari tevékenység. A mezőgazdasági termelés biztonságát szavatolja, a kockázatát csökkenti, folyamatos bevételt és a hitelkamat enyhítését jelenti. A termelés hatékonysága. eredményessége enélkül még a jelenlegi magas színvonalon sem biztosítható. Rövidül a hiánycikkek listája? A 65 milliós építési, a 35 milliós műanyagipari, a 22 milliós fémipari tevékenység, a kőbánya, a Chinoinnal és a ludányhalászi termelőszövetkezettel létesített gazdasági társaság jelzi a kezdeményezőkészséget, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket egy mezőgazdasági nagyüzemnek tennie kell a fejlődés érdekében. Koncepciók nélkül nincs gazdálkodás, a szécsényiek- nek vannak elképzeléseik, méghozzá a nem is olyan távoli jövőre. — Öntöde és fémforgácsoló üzem létesítését tervezzük, ahol a hiányzó importalkatrészeket állítjuk elő a mező- gazdaságnak. Ebben együttműködünk az AGROTEK-kel, és amennyiben megkapjuk a 20 milliós fejlesztési kölcsönt, 1983. első felében már gyárthatjuk a hiánycikkeknek számító alkatrészek zömét. A kezdeményezésnek ez egy — nem is akármilyen — formája, ami remélhetőleg megnyeri az illetékesek tetszését is. A szécsényiek készen állnak... Zilahy Tamás Összefogással Évente több mint ötmillió forintot költenek Salgótarjánban a városi zöldterületek, játszóterek rendbentartására. Ez utóbbiból például 73 van, ám jó részük már elhasználódott, rájuk férne egy kis felújítás, avagy pihenőparkká alakítás. A szükséges munkához a városi tanács biztosítja a termőtalajt, a fűmagot, a fákat, másrészről viszont szükség lenne a brigádok, lakóközösségek segítségére, felajánlásaira is. Hiszen közös az érdek: a gyerekek kellemesebb környezetben töltsék el szabad idejüket. A növények és a víz Mindnyájunk tudatában úgy él a víz, mint az élet legfontosabb anyagi alapja. Vajon, tényleg Így van-e. és. ha igen, miért és mihez kell a víz? Mit tud minderről a tudomány? Ezekre a kérdésekre ad választ -James Sutcliffe A növények és a víz című munkája, melyet még a nyáron megjelentet a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Ebben a kötetben kap az olvasó magyarul először összefoglaló, részletes leírást a fizíológusok által bevezetett ozmotikus potenciál, illetve vízpotenciál fogalmáról. Munkálatok az NSZK-ban, Ind ában A drégelypalámki Szondy Lakatos és Szerelőipari Szövetkezet időarányosan teljesítette félévi tervét, sőt anyagmentes termelési értéke bázisév hasonló időszakához viszonyítva jelentősen javult. , A 121 millió forintos éves terv valóra váltása, a kapacitás lekötése révén szintén teljesíthetőnek tűnik. Ősszel kezdődő tőkés munkálataik közül kiemelkedik az NSZK-ban, a BMW autógyár részére végzendő munka, valamint az az ajánlat, mely szerint Indiában építenének egy porcelánégető kemencét. Együtt az alapszei vezetékkel Nem lehet általában irányítani E *“” rdeklődéssel olvastam a NÖGRÁD-ban a Szabó Istvánnal folytatott beszélgetést a pártmunka módszereiről a salgótarjáni járásban. Miután az öblösüveggyá- ri pártbizottság a közelmúltban vitatta meg a pártbizottság munkarendjének, munka- módszerének kérdéseit, szeretnék néhány gondolatot fűzni a vitaindító cikkhez. Erre az is ösztönöz, hogy az utóbbi időben érthetően — a testületi ülésre készülve —sokat foglalkoztattak bennünket ezek a kérdések, másrészről előttünk áll az alapszervezeteknek erre a feladatra való felkészítése. Ez nagy felelősséget ró ránk, hiszen ha igaz az a sokat hangoztatott elv, hogy minden az alapszervezetekben dől el, akkor igaz az is, hogy ennek a másfélévé tartó folyamatnak az adhat igazán méltó befejezést, ha az alapszervezeteknek sikerül olyan eredményességgel fel- dolgozniok saját munkarendjük, munkamódszerük kérdései*. hogy az a pártmunka színvonalának, hatékonyságának növekedésével fog együttjárni. A felkészítés során ennek a célnak az elérését tekintjük legfontosabb feladatunknak. Korábbi tapasztalatainkat összegezve egyik fő kérdésként azt vizsgáltuk, hogy a pártbizottság eddigi munkájában alkalmazott módszerekkel, gyakorlatával hogyan tudta befolyásolni az alapszervezeti munkát, mit lehet és mit tett tevékenységük segítésében? Azt kellett megállapítanunk általános tanulságként, hogy egy üzemben működő pártbizottság munkájának színvonala, az irányításban alkalmazott módszerei és az alapszervezetek tevékenysége között rendkívül szoros összefüggés van. Hatása közvetlenül jelentkezik az alapszervezeti tevékenységben, arra meghatározó érvénynyel bír. Ez a hatás — kissé leegyszerűsítve a dolgokat — tulajdonképpen két tényezőből tevődik össze. Az egyik tényező a pártbizottság és testületéinek saját munkája, ha nem testületről lenne szó, most azt kellene mondanom, hogy személyes példamutatása. A másik, hogy szándékát, célkitűzéseit az alapszervezetek felé milyen eszközökkel és módszerekkel és mennyire tudja közvetíteni, illetve érvényesíteni. Közismert, hogy a pártbizottságok munkájában vannak visszatérően olyan témák, amelyek a testületi ülések napirendjeinek jelentős részét kitöltik, amiknek vizsgálatától, megtárgyalásától egyetlen pártbizottság sem tekinthet el. Csakhogy a legközismertebbeket említsem, olyaA Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében nagyjavítás keretében végzik a Mén- kesrs kerülő EIIOR un.. erzál sb bányai rakodógép felújítását. A nagy értékű bányagépet (képünkön) Farádi László, Áldott Sándor és Lőrincz István javítja. A munkát ma kell nekik befejezni. nők, mint: a munkaprogramok és üléstervek, félévi vagy éves értékelések, pártoktatás, káderképzési tervek, pártépítés, tömegszervezetek munkája, vagy a felsőbb szervek határozataiból adódó tennivalók. Nagyon fontos, hogy ezeket a feladatokat a pártbizottság felelősséggel, magas színvonalon és eredményesen lássa el. De én legalább ennyire fontosnak tartom, hogy ezeken túl, a fennmaradó „szabad „kapacitását” a pártbizottság mire használja fel, hogyan és mivel tölti ki. Mennyit vállal magára, milyen kérdéseket tűz napirendre, ezek a gyárbkn zajló fő folyamatokat ragadják-e meg és befolyásolják, vagy csak részterületeket érintenek. Mert, ha őszinték vagyunk, akkor elmondhatjuk, hogy lehet szelídebb vizeken is evezni, kevésbé rázósabb témákat is felvállalni, kevesebb kockázattal járó kérdéseket is napirendre tűzni, persze akkor az eredmény is kevesebb sikerrel jár. Meglehet nagyobb fajsúlyú, a gyárban zajló főbb folyamatokat alapvetően befolyásoló kérdéseket is megvizsgálni, napirendre tűzni, határozatot hozni ezekben. Számolva persze azzal, hogy ebben az esetben a végrehajtás megszervezése, vagy az ellenőrzés lényegesen több munkával jár, meg nagyobb felelősséggel és kockázattal. Az is igaz viszont, hogy ekkor az eredmény, a siker esélye is nagyobb, az egész gyár számára is nagyobb haszonnal jár és nem utolsósorban a politikai munka igazi rangját is ez adhatja meg. Én hiszem, hogy ilyen cél érdekében a pártmunkában is vállalni kell az ésszerű kockázatot add említsek erre két példát a saját gyakorlatunkból. A fenti alapállásból kiindulva 1981-ben — a gazdasági vezetéssel egyetértésben — a pártbizottság napirendjére tűztük a veszteség- források feltárását és a megszüntetésüket szolgáló intézkedések kidolgozásának feladatait Semmilyen felsőbb szerv nem kötelezett erre bennünket, nem írták elő számunkra, de erre ösztönzött a gyárban jelenlevő belső kényszer, az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Tudtuk, hogy mit vállalunk magunkra, hogy menynyi munkát „szerveztünk” a következő évekre magunknak, de azt is, hogy ha csak töb- bé-kevésbé sikerül megvalósítani céljainkat, ennek eredménye is 10 millió forintokban mérhető. Ehhez pedig már érdemes a pártbizottság teljes súlyát latba vetni, megteremteni és biztosítani a feladatok megvalósításának politikai feltételeit. Ugyanilyen szándékkal vittük a testület elé ez év elején a gyár belső érdekeltségi rendszerét és javításának feladatait. S bízunk benne, hogy ezen a téren is —, amiről mindenki tudja, hogy nagyon sok gond van vele — előbbre tudunk lépni, és az igazi érdekeltséghez közelebb álló rendszert tudunk megvalósítani a jelenleginél. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy azt tapasztaljuk, a politikai munka ilyenfajta felfogása a pártbizottság részéről hasonló folyamatokat indított el az alapszervezetekben is. Egyre több a jele annak, hogy saját területük legfontosabb kérdéseit vizsgálják és tűzik napirendre — saját elhatározásukból és nem felsőbb előírásra. A korábban említett második tényező kérdései szorosan kapcsolódnak az elmondottakhoz. Egyre tudatosabban és eredményesebben törekszünk arra, hogy az alapszervezetek irányításában kerüljük a direkt módszereket, tiszteletben tartsuk önállóságukat. Ennek érdekében minimálisra — a szükséges szűkre — csökkentettük az előírt napirendeket. Nagy súlyt helyezünk viszont arra, hogy a taggyűlések, vezetőségi ülések, csoportértekezletek „szabad kapacitását” ésszerűen, a fent említett szellemben töltsék ki. használják fel. De ők ismerjék fel, mert ehhez a legjobb feltételekkel ők rendelkeznek, hogy abban az üzemrészben, az alapszervezetben melyek azok a döntésre érett, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések, amelyek mellett nem szabad elmenni, mert ez már politikai érzéketlenséget jelentene. A pártbizottságnak viszont ehhez lehet és kell is segítséget adni —, ha nem is direkt módon, de irányítani e tevékenységet. A mindenhol kialakult irányítási formák; a titkári, reszortfelelősi értekezletek, a területfelelősi rendszer, a személyes kapcsolatok jó lehetőséget-adnak ehhez, ha például a titkári értekezletet nem formálisan kezeljük, ahol csak ismertetünk, tájékoztatunk, vagy feladatokat osztunk ki. Hanem a fentieken túl őszinte és kötetlen eszmecserét is folytatunk, ahol ötleteket adunk a munkához, ráirányítjuk a figyelmet a legfontosabb tennivalókra, a gyári információk birtokában ösztönözzük egy-egy kérdés vizsgálatát. Persze nem általában, hanem differenciáltan. Mert hogy visszautaljak az előbbiekre: a veszteségfeltárások vizsgálatának kérdése nem ugyanazt jelenti az üveget gyártó kemencéken, vagy a csiszolóban és a festőben, mint a villanyszerelőknél, vagy a tmk-soknál. De az érdekeltségi rendszer is másként vetődik fel a teljesítménybérben dolgozóknál, mint az órabéreseknél. És akkor még nem is beszéltünk az alapszervezetek közötti eltérések figyelembevételéről; az összetétel, a munkahelyi környezet, a tevékenységi forma, a munkarend, vagy a felkészültségben, káderhelyzetben meglevő differenciálódásnál. Természetes, hogy ezeket figyelmen kívül hagyni súlyos hiba, mert az eltéréseket szem előtt tartva kell a munkamódszereket is differenciáltan alkalmazni. gyári pártbizottsági ülésen munkarendünket, munkamódszerünket vizsgálva ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoztunk, amelyekről még hosz- szan lehetne szólni. Azzal zártuk a testületi ülést, hogy a pártmunka módszereinek vizsgálatát nem szabad kampányfeladatnak felfognunk, hanem állandóan, folyamatosan napirenden kell tartanunk. Ezért is várjuk érdeklődéssel a NÓGRÁD-ban megjelenő hozzászólásokat, mert biztosak vagyunk benne, hogy azok a mi számunkra is hasznosítható tanulságokkal szolgálnak. Krätschmer Lajos MSZMP öblösüveggyári bizotfságának titkára Röviden a vasöntödéről i Népes tábor tartozik a törzsgárdához a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. Ezt a legutóbbi termelési tanácskozáson is elmondták, amikor kilencven dolgozójukat jutalmazták a gyárban eltöltött hosszú évek munkájáért. öt, tíz... negyven és negyvenöt év gyárban eltöltött munkájáért 145 ezer forintot osztottak szét a dolgozóknak. Immár tíz éve élő a kapcsolat a gyár és a szomszédságában található Csizmadia úti Általános Iskola között. Az iskolapadból kikerült diákok közül jó néhányan dolgoznak a gyárban. A jövő héten kezdi el Kakuk József és a Béke Szocialista Brigád az iskola tanévkezdeti felújítását. Bevezetik a tantermekbe a gázfűtést, rendbe teszik a vízvezetéket, felújítják a mosdókat és a nyílászárókat. NÚGRAD - 1982, július 25., vasárnap
