Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' XXXVIII. ÉVF.. 167. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JÚLIUS 18., VASARNAP Félidő Építők és takarítók az iskolákban az építőtáborokban Csinosodnak az oktatási intézmények Balassagyarmaton Az építőtábori évad ala­pos előkészítése, a pontos foglalkoztatási terv, s nem utolsósorban a diákok lelkese­dése meghozta gyümölcsét: a június 20-i tábornyitás óta már két építőtábori turnus csak­nem 30 ezres kollektívája bizo­nyította, hogy a sürgető nyári idényfeladatok elvégzésében kiemelkedő teljesítményekre képes - mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán. Egyúttal hozzáfűzték, hogy az augusztus 14-i zárásig további 30 ezer középiskolás, főisko­lás és egyetemista veszi ki ré­szét az önkéntes nyári munká­ból. A 92 központi táborhelyen, valamint a megyei szervezésű és a főiskolai-egyetemi építő­táborokban az eddigi tapasz­talatok szerint jól dolgoznak a fiatalok; szinte mindenütt túl­teljesítették az előírt alapnor­mát. Az építőtáborok mintegy há­romnegyed része a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok munkáját segíti. Az első táborlakók többsége a szőlőket művelte, kukoricát cí- merezelt, a gazdaság gyümöl­csöseiben szüretelte a megy- gyet, a ribizlit. Kiemelkedő tel­jesítményt értek el a Siófoki Állami Gazdaság balatonszép- laki táborában: csaknem 200 százalékra teljesítették p nor­mát. Ugyancsak jó dolgoztak a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet építőtáborának első lakói. A legtöbb diákot eddig a Bolyi Mezőgazdasági Kombinát tá­boraiban fogadták, ahol a két turnusban összesen 2200-an cimerezték a kukoricát. Sok száz segítő kezet kaptak az or­szág különböző vidékeiről a kecskeméti, a békéscsabai, a szegedi, a debreceni,\a hatva­ni és a nagykőrösi konzerv- gyc rak. . A nyár végéig 3200 szakmun­kástanuló 8 szakmai építőtá­borban tesz tanúbizonyságot elméleti-gyakorlati ismeretei­ről. A budapesti 43. sz. Állami , Építőipari Vállalat vezetői így összegezték az első két építő­tábori turnus tapasztalatait: a fiatalok teljesítménye a vártnál nagyobb, munkafegyelmük pe- dik kifogástalan. Hasonlóan értékelték a budapesti lakás­A két oktatási év közötti időszak a legalkalmasabb ar­ra, hogy az óvodákban, az ál­talános és a középiskolákban elvégezzék a szükséges felújí­tásokat, karbantartási és kor­szerűsítési • munkákat, a nagy- takarítást. A nyári hónapokban pontosan meghatározott ütem­terv alapján az építők és ta­karítók — akik között a szak­emberek mellett jelentős szám­ban találhatók szülők is —■ szállják meg az épületeket, va­kolnak, festenek, világító- és fűtőtesteket reperálnak, lom- talanítanak. Rendszerint né­hány ezer forintos munkák­ról van szó egy-egy oktatási intézmény esetében, de összegezve, tetemes összegre rúg, s több száz­ezer forinttal terheli meg a tanácsok pénztárcáját. Balassagyarmat oktatási in­tézményeinek nyári tatarozá­sainak, karbantartási munká­latainak helyzetéről a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának munkatársa, Jónás István tájékoztatott. A Bajcsy-Zsilinszky úti ál­talános iskolában — köztu­dottan nagymértékben megnö­vekedett a tanulók létszáma, ezért nemrégiben új osztá­lyokat rendeztek be. Az úgy­nevezett „kis Bajcsy” az egy­kori fiúkollégiumban kapott A magyar mezőgazdaság si­kereivel, a magyar—szovjet mezőgazdasági együttműkö­dés eredményeivel foglalkozik csaknem három oldalas, Ma­gyarországról szóló írásában a Novoje Vremja, a legelter­jedtebb szovjet külpolitikai hetilap. L. Nyikolajev, a beszámo­ló szerzője a többi között szól a két ország iparvállalatai, városai, megyéi között kiala­kult kapcsolatokról, a testvér- városok, testvérüzemek moz­galmáról, aláhúzva, hogy azok Nyilatkozott a művelő' désügyi osztály munkatársa Szépül a „kis Bajcsy” Legnagyobb változás az Ifjúság úton helyet, ahol jelenleg a teljes világítás karbantartását vég­zik, s megkezdik a festési munkákat. A főépületben hamarosan befejeződik a karbantar­tás, egészében házilagos kivitelezésben. A Dózsa György úti általá­nos iskola kollektívája szin­tén saját erőből — a szülők segítségével — végzi a szük­séges javításokat. A II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskola jó eszközül szolgálnak a gaz­dasági együttműködés köz­vetlen fejlesztéséiben, a ta­pasztalatcserében, az orszá­gok közötti kapcsolat fejlesz­tésében. Az együttműködés ered­ményeit méltatva kiemeli; Magyarország keresi annak lehetőségét, hogy újabb tar­talékok feltárásával szélesít­se, és mélyítse együttműködé­sét a KGST tagjaival. A gaz­dasági együttműködés fejlesz­tése a szocialista országok kö- zö'L különösen fontos most, — a Bajcsy útihoz hasonlóan — szintén két helyen talál­ható: A jelű épületében vége előtt áll, B épületében, az úgy­nevezett „kis megyeházán” befejeződött a festés. A Pető­fi Sándor Általános Iskolában a napokban kezdődnek a kar­bantartások. A legnagyobb változások idejét az Ifjúság úti általános iskola éli. Amellett, hogy itt is rendbe teszik a különböző eszközöket. berendezéseket, felújítják a kályhákat, tante­rembővítést is végeznek. Az oktatási intézmény három új tanteremmel gazdagodik. A munka sikeres elvégzé­se érdekében példásan fo­góit össze az iskola az építőkkel, az üzemekkel és a szülőkkel. A Balassi Bálint Gimnázium­ban elkezdték a régi épület­szárny tatarozását. Az óvodákban tervszerűen folynak a karbantartási és ta­karítási munkálatok. Előzetes beosztás szerint tartanak szü­netet az óvodák, miközben elvégzik a szükséges tenniva­lókat. Minden jel arra mu­tat, hogy a szeptemberi pon­tos tanévkezdésnek nem lesz semmiféle akadálya, a diákok tiszta, esztétikus, kulturált körülmények között kezdhetik meg a tanulást. amikor a nemzetközi helyzet kiéleződött. Utal ezzel kap­csolatban a KGST nemrég Budapesten megtartott ülés­szakára és az MSZMP Köz­ponti Bizottságának júniusi megállapításaira is. „A szocialista országok hatalmas mennyiségű tapasz­talatot gyűjtöttek össze a gaz­dasági és a kulturális együtt­működés minden területén” — írja a Novoje Vremja. — „Ez a tőke a világszooializ- mus kincse”. II jó kapcsolat a fejlődést szolgálja építési vállalatnál építőtábo­rozó diákok tevékenységét is. Miként minden évben, e nyá­ron is sok sportoló dolgozik a táborokban. Bicskénél, az Ml­es autópálya építésénél ököl­vívók segédkeztek, Vaskúton kosárlabdázók végeztek me­zőgazdasági munkát, a laki­telki Szikra Termelőszövetke­zetben pedig 9 egyesület csak­nem 100 ifjúsági labdarúgója vette ki részét az idénymun­kákból. Több helyütt külföldi diáko­kat is fogadtak. Az első két turnusban több mint 800 len­gyel, NDK-beli és bolgár fia­tal tevékenykedett a táborok­ban, s a „második félidőre” még több vendéget várnak. hagyományoknak meg­felelően a napi munka mel­lett kulturális és sportprogra­mokban is bővelkedik a tábor­élet. Gyakran szerveznek po­litikai vitafórumot és minde­nütt megemlékeznek arról, hoav 25 évvel ezelőtt szervez­tek először építőtáborokat ha­N yár van. Már a hajnal fényei meghozzák az első napsugarakat, s mire a város ébred kellemes a meleg. A reggeli hamngszó mintha a felszólító jeladás lenne: ki a szabadba! A természet reneszánszát él­jük. A korai órákban már csapatostul indulnak-érkez­nek a kirándulók, a turisták, hogy a napot valamely ideá­lis környezetben töltsék. Zsú­folásig telik a szombati deb­receni vonatjárat, a jegyáru­sító nem is győzi erővel. Ocso- vai Béla, aki egyébként a MÁV dolgozója, s családjával Hajdúszoboszlóra utazik, kis­sé mentegetőzve jegyzi meg, úgy látszik, már a hét sze­relvénykocsi sem elég... Akár­csak az autóbusz-pályaudva­ron, ahol három járat is Eger városának vette az útját, s mint az illetékesek mondják, ha szükséges akkor vasárnap nég •>t indítanak. De vannak itt bőven, akik érkeznek is, Vártok Józsefné például, két gyermekével, Zsoltival és Ta­mással Budapestről jött, hogy salgótarjáni ismerőseiknél töltsék a hét végét. Mint mondják, gyakran keresik föl e-‘ a vidéket. Több mint ezer zárt kert borítja el a megyeszékhely külterületét. Az eresztvényi út mentén egyre-másra sor­jáznak a hét végi házak, né­melyikük lakóháznak is be- illenék. A kiskertek szerel­mesei jól tudják, hogy a Nyári körkép Ki a szabadba! szükséges tennivalókat már a korai, de legkésőbb a délelőt­ti órákban kell elvégezniük, mert később beáll a „hő- krakk”. Nem is találkozunk munkálkodókkal, ki-ki a saját „birtokának” húsét élvezi. A környék domboldalain pedig kirándulócsoportok, turisták, egy székesfehérvári VIDE- OTON-csoport éppen a somos­kői vár felé baktat.'Most jár­nak első ízben errefelé, s csupa szuperlativuszokban be­szélnek a I fenséges tájról. Ezek után bizonyára termé­szetes, hogy telt ház van az eresztvényi turistaházban és a Salqó Hotelben, az előbbi­ben szolnoki és kecskeméti gyerekek, az utóbbiban oros­háziak, egriek, kiskunhalasiak, debreceniek, németek, ausztrá­lok szálltak meg. Szemláto­mást zsúfolásig telt a kem­ping is, három csoport bérel­te ki a hét végére: Kiskunfél­egyházáról, Ajkáról és Békés­csabáról érkeztek. De vannak itt olaszok, finnek, hollandok, németek, hogy csak néhány nemzetét említsünk. Egyszó­val e pillanatnyi helyzetkép is bizonyítja, ahogyan az egyik vendég mondta, „nem egy elveszett hely ez a Salgó­tarján”. Persze, ne feledkezzünk meg azokról sem, akik a hét vé­gén is dolgoznak, s éppen azon fáradoznak, hogy a szabad idejüket töltők jól érezzék magukat. A.folyamatos üzem­ben dolgozók, az egészségügyi készenlétiek, a vendéglátóipa­ri felszolgálók, a közlekedési­ek, a múzeumok, a művelődé­si otthonok alkalmazottai mind-mind kényelmünk, biz­tonságunk érdekét szolgálják. H ogy a kellemesnek ígér­kező hét végén föl­frissülve, pihenten kezdhessünk majd a jövő he­ti munkához, (la-) sónkban. Népszerűségnek örvend a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum palóc népviseleti kiállítása. A tárlat látogatói nemcsak a pompás ruhákban gyönyörködhetnek. hanem képet alkothatnak a megyei népművészet kibontakoztatásá­ról is. Mint ismeretes Nógrádiban a múlt század közép"u kezdett kibontakozni a népművészet, s k:váltképpen a nők öltözködését formálta át. A textília mind nagyobb szerep­re tett szert a népművészet gyakorlatában, s ily módon a századfordulóra már tizenhat népviseleti csoport alakult ki megyénkben. A balassagyarmati Palóc Múzeum evűjteRié- n.yébői válogatott Palóc népművészet című kiállítást szep­tember közepéig láthatják az érdeklődők. — Fotó: Gyurkó — A fogyasztók védelmében Erősítik az ellenőrzések társadalmi jellegét A Nógrádi megyed keres­kedelmi szervek esztendő­ről esztendőre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a fo­gyasztói érdekek védelmé­re, a folyamatos áruellátás­ra, az árak ellenőrzésére. \z elmúlt két esztendő alatt a Nógrád megyei Kereske­delmi Felügyelőség, a me­gyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály, az élel­miszerellenőrző és vegyvizs­gáló intézet egyaránt nö­velte az ellenőrzést, a vizs­gálatok számát. Munkájuk során különös figyelmet fordítottak a sütőipari ter­mékek, a húskészítmények és a tejtermékek minőségé­re, szállítására. A komplex ellenőrzömun- ka, a belső ellenőrök haté­konyabb tevékenysége, a s zabáiytala nságok f eltárása, a mulasztók következetes felelősségrevonása, a kö­rültekintőbb, megelőző munka, valamint a társa­dalmi ellenőrzés szélesíté­se, a fogyasztók tanácsá­nak tevékenysége azt ered­ményezte, hogy folyamato­san javul a forgalmazott áruk minősége. A Nógrád megyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség tapasztalatai sze­rint két éve még igen ma­gas volt, megközelítette a.z 50 százalékot a kifogásolt termékek aránya a boltok­ban. Mos ta nra ez a szám 15,5 százalékra apadt. Ha­sonlóan kedvező tapaszta­latokat hoztak a kereskedel­mi vállalatok és a fogyasz­tási szövetkezetek ellenőr­zései is. A vizsgálatok alap­ján jónak minősítették a teitermékeket, a tartósító­ipar termékeit és javult a húskészítmények minősé­le is. Az ellenőrök ugyanakkor egy sor ellátási gondra, szervezetlenségre és visz- szatérő minőségi hibákra is felhívták a figyelmet. Töb­bek között Szécsényben a sütőipari termékek minő­sége nem felel meg a kí­vánt követelményeknek és Jdggal kifogásolják a vásár­lók egyes bútorfajták és a cipők minőségét is. Több településen, így Palotáson jogosan tették szóvá a vá­sárlók, hogy folyamatosan lássák el a boltokat kenyér­rel, tejjel, s legyen gazda­gabb a választék tejtermé­kekből. Az utóbbi években szabá­lyozottabbá vált az ármun: ka és az árak ellenőrzése js. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek belső ár­képzési szabályzatot dol­goztak ki, s megerősítették az árszervezetet, javították az árnyil vén tartást. Több helyen áttértek a gépi adat- feldolgozásra, amely kor­szerűbbé tette a munkát, egyszerűbbé az ellenőrzést. Az elmúlt évben egyetlen vállalattól, ÁFÉSZ-től sem kellett elvonni jogtalan ár­bevételt. Gyakoribbá vált a magánkereskedők és ma­gánkisiparosok tevékenysé­gének ellenőrzése is, amely­be bekapcsolódtak, a helyi tanácsok is. A feltárt sza­bálytalanságok között csak elvétve fordult elő tisztes­ségtelen haszonszerzésre va­ló törekvés, ám a minőségi kifogások száma nőtt. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén értékelte a fogyasztók érdekvédelmé­nek, az árellenőrzés tapasz­talatait. Ezek ismeretében hívta fel a figye’met. töb­bek között az ellenőrző mun­ka hatékonyságának továb­bi javítására, társadalmi bázisának erősítésére/ a fogyasztók panaszainak, észrevételeinek következe­tesebb vizsgálatára, a me­gye kis településein a keres­kedelmi és szolgáltatóegy­ségeink rendszeresebb el­lenőrzésére. Folyamatos 'In­tézkedések szükségesek a belső ellenőrök képzésére, az utánpótlás biztosításá­ra, a belső ellenőrök mun­kájának szakmai színvona­lának, hatékonyságának ja­vítására. s a tisztesség! elen haszonszerzés visszaszorí­tására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents