Nógrád. 1982. július (38. évfolyam. 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

Lakógyűlések tanulságai A közelmúltban lakógyű­lések szervezésére került sor. A meghívó a lakókat érintő és érdeklő napirendeket kí­nált, az együttéléssel, a la­kóközösségekkel kapcsola­tos ügyeket. Több év óta első ízben történt, hogy lakógyű­léseket szerveztünk. Az is el­ső esetben fordult elő, hogy a felsőbb szerv — a tanács — ilyen tartalmas napirendi pontokat javasolt megvitatni. És ez az első pozitív tanul­ság, amelyet csak üdvözölni lehet. * A lakógyűléseket különbö­ző helyiségekben szervezték: iskolai tantermekben, lakó­telepi ruhaszárító helyiségek­ben és — lépcsőházban. Eb­ből az a tanulság, hogy több helyütt megoldatlan a lakó­helyi élethez szükséges moz­galmi helyiségek sorsa, pe­dig a lakóbizottságok és a ta­nácstagok választó közéleti tevékenységéhez is nélkülöz­hetetlen. Emiatt a választók nem tudnak rendszeresen ta­lálkozni a lakóbizottságok tagjaival, a tanácstagokkal, s emiatt fordulhat elő az a nem gyakori eset, hogy nem is is­merik őket. Ebben is kere­sendő, hogy formális a lakó­helyi demokrácia. Bízunk abban, hogy ez a fel­ismerés ráirányítja majd az illetékesek figyelmet és vál­toztatnak ezen — a lehetősé­gekhez mérten. * A lakógyűléseken több éves gyakorlatot követve a lakók tíz-húsz százaléka vett részt. Ez a megoldatlan mozgalmi helyiségek mellett a közössé- i *ek kialakulatlanságára, szer- ■; 'zési gyengéinkre is vall. Ez . tanulságul szolgáljon. Pe- c. sokan igénylik a politizá- lá. lehetőséget, és van is mi­ről tanácskozni, az együtt­élésről, a környezeti kulturált­ságról. Vannak még szemete­lek. rongálok, zajongók. Van­nak olyan lakók, akik azt hi­szik, hogy amiről nincs tudo­másuk, vagy nem akarnak ró­la tudni, az nem is létezik. A lakógyűléseken felmerült érthető módon, — bár nem elfogadható pesszimista nézet —, hogy nem lehet a hibák ellen tenni, mert durvák a visszareagálások. Pedig lehet és kell is a többség erejével, mert az ilyen magatartást ta­núsító csak addig bátor, amíg a tisztesség gyáva. A lakóbi­zottságoknak sokrétű a fel­adatuk. Összkomfortos laká­sokban, szocialista módon élni, lakni, morált segíteni, erjeszteni. Ez társadalmi szolgálat számunkra. De szol­gálják a lakóközösségek ki­alakulását. A lakóhelyi de­mokrácia fejlesztését jobban a városi szervek határozatai, jogszabályai, mert az eddigi gyakorlat szerint — bár a jog­szabályok tükrözik a megal­kotóik jó szándékát — szere­pel bennük a sok tiltás. A kiróható büntetés mértéke. Dé ez megmarad hozataluk szintjén, nem kerül felbon­tásra azok felé, akikhez szól. * Tanulság, hogy még min­dig tisztázatlan önmagunkban, a városi szervekben helyünk, szerepünk, tevékenységünk sú­lya a gyakorlatban. Ezért ne­héz kilépni a gyermekkorból, hiába tekintenek a lakóbizott­ságok több éves múltra. Nem működnek, csak léteznek. Megfelelő segítés nélkül ön­magunk kínlódjuk ki szegé­nyes tevékenységünket. Ebben a lakóbizottságok, a lakóhelyi népképviseleti szer­vek, a lakók érdekeit képvi­selni hivatottak, valamint a lakóközösségeket formáló fel­adatokat kell ellátniuk. A la­kók érdekeinek képviselete» problémák jellege szerint a tanácsi szervekhez tartozik. A lakógyűléseken elhangzott olyan kritikai megjegyzés, hogy ezen szervek nemigen kérik ki a lakóbizottságok közreműködését, a lakókat érintő problémák intézéséhez. A lakókat mozgósító, in­formáló feladatok végzésé­hez igényeljük a körzeti párt és a népfront szerveinek iránymutatását. Ennek meg­felelően a körzeti politikai, társadalmi szervek tevékeny­ségét tovább kell fejleszteni. Ha az emberek érzik, hogy számítanak rájuk és lehetősé­get kapnak tapasztalataik el­mondására, ez növeli bennük a közéletiséget, a felelősség- tudatot. Ez a lakóhelyi közös­ségek kialakulásának alap­vető feltétele A különböző munkahelyekről különböző be­osztású emberek, állampolgá­rok laknak a lakóhelyen. Ez adja a lakóközösségek for­máját. A beosztás, képzettség sokrétű kavalkádja, a lakó- közösségek kialakulásához minden igényt kielégít. A la­kóbizottságok igénylik min­den állampolgár segítségét, munkahelyi funkcióra való tekintet nélkül. Ez eddig hi­ányzott. * A lakóhelyi politikai élet fejlesztése nem uniformizá­lást jelent. A kisközösségek létrejötte hivatott elősegíteni, hogy éljünk társadalmi éle­tet, legyen egymás iránti tisztelet- és érzelemgazdagság viselkedésünk meghatározó­ja. Ez csakis közösségekben oldódik. A lakóközösségek ki­alakulása kikerülhetetlen jö­vő, sőt már jelen is. Itt sem lehet már ezt a társadalom- politikai feladatot extenzív szemlélettel megoldani. Itt is, mint a társadalom minden területén új, intenzív módo­kat kell keresni, mert másképp elveszítjük a megújulás fo­nalát. A lakóbizottságok nem a tanács és a Hazafias Nép­front, hanem a lakók válasz­tott népképviseleti szervei. Bár a lakóközösségeknek a lakóhelyi demokrácia kiala­kulásához, fejlesztéséhez ki­apadhatatlan az eszköztáruk, de ez mégis csak az általuk képviselt lakóhelyre korlátozó* dik. Miután a város fejlődé­se szempontjából a lakóhelyek csak sejtek a város testében, vérkeringésében, nem lehet hatékony tevékenységük a város területének, szerved­nek segítsége, iránymutatá­sa nélkül. Sót a városi szer­vek határozatai szellemében működhetnek csak megfelelő­en. A lakóhelyi érdek, a kö­zös akarat és cselekvés kohó­jában érlelődik gyakorlattá tevékenységük. Dr. Laukő György Nem formális kapcsolatok Szélesedő együttműködés A megyeszékhelynek hivata­losan két testvérvárosa van — a szomszédos, szlovákiai Besz­tercebánya, valamint a finn­országbeli Vantaa —, de szoros kapcsolatot tart fenn a szibé­riai testvérmegye, Kemerovo városával is. A legrégebbi, több mint egy évtizedes testvérvárosi kap­csolat Besztercebányával van, s ezek egyre eredményesebben fejlődnek. A két város veze­tői és a lakosság rendszere­sen találkozik, s ez azt az igényt, hogy a kapcsolatokat hosszabb távra tervezzék. En­nek eredménye, hogy a múlt év szeptemberében Beszterce­bánya nemzeti bizottságának végrehajtó bizottsági tagjainak részvételével Salgótarjánban közös ülést tartottak, amelyen elemezték a múlt tapasztala­tait és hosszabb távú, 1985-ig érvényes programot dolgoz­tak ki. Ebben — a többi között el­határozták a végrehajtó bizott­ságok rendszeres látogatásait a másik városban és kezde­ményezik az ifjúsági szerveze­tek még szorosabb együttmű­ködését. Támogatják és to­vábbra is segítik a beszterce­bányai és salgótarjáni üzemek között kialakult együttműkö­dési formákat és arra törek­szenek, hogy ebben minden nagyvállalat részt vegyen. A tervek szerint, a testvérváro­sok iparának és fejlődésének jobb megismerése érdekében kölcsönös termék- és városfej­lesztési kiállításokon mutat­koznak be a lakosságnak. Az elképzelések szerint a PRIOR- és a CENTRUM-hálózatok megszervezik az árucserét és ötévenként egy-két alkalom­mal kereskedelmi hetet tar­tanak. A művelődési és oktatá­si intézmények együttműködé­se érdekében a két végrehajtó bizottság elősegíti minden is­kolatípus kapcsolatfelvételét, kiépítik a könyvtárak és mú­zeumok közötti, még szorosabb kapcsolattartást. Ez utóbbit el­sősorban a partizánmozgal­mak, s más történelmi esemé­nyek kutatása és azok ered­ményeinek publikálása céljá­ból. Emellett lehetővé teszik a városok nyári művésztábo­rainak kölcsönös látogatását, a zenekarok, más együttesek fel­lépését, kölcsönös gyermekrajz- kiállításokat szerveznek és biztosítják az ifjúsági szerve­zetek tagjainak csereüdülteté­sét. Az együttműködés emellett szinte kiterjed az élet vala­mennyi területére: az egész­ségügyre — közös szinpozion megtartása is szerepel a ter­vek között —, az amatőr • és versenysportra, a tanácsi üze­mek kapcsolattartására. Két héttel ezelőtt a salgó­tarjáni tanács vezetői Beszter­cebányán jártak, s konkrét programokat határoztak meg a testvérváros vezetőivel. A tár­gyaláson örömmel állapították meg, hogy a két város ifjúsá­gi szervezetei felvették egy­mással a kapcsolatot, vonatko­zik ez a PRIOR és a CENT­RUM áruházakra is, s az együttműködés tovább bővült a testvérvárosok között A kö­zeli hetekben Beszterceöánvá- ról négy-öt fős delegáció énce- zik megyeszékhelyünkre, a szolgáltatások helyzetének ta­nulmányozására, majd az it­teni delegáció szeptemberben tesz látogatást Szlovákiában, ahol megismerkednek a taná­csi munka technikai felszerelt­ségével és az ottani CSŰRI munkájával. Az év végéig, mi­ként az. már látható, további ipari és esetleg mezőgazdasá­gi üzem létesít testvérkapcso­latokat. Megállapodtak abban, hogy gyermek képző- és ipar- művészeti pályázatot hirdet­nek, s a díjnyertes műveket kiállítják. Jövőre egy-egy mű­vészt hívnak meg Beszterce­bányáról a tavaszi tárlatra, valamint a nyári képzőművész­táborba, s megkezdik eg.y, a szlovák nemzeti felkelés negy­venedik évfordulója tiszteleté­re, 1984-ben megrendezendő dokumentációs kiállítás anya­gának összeállítását. Már tart a közép- és felsőfokú intéz­ményekben a kapcsolatterem­tési szándék felméress, s ké­szül a beszterceieknek a mű­vészeti programajánlat is A következő évben delegá­ciók tanulmányozzák a város- tervezést és -fejlesztést, a gyer­mekkörzeti iskolaorvosi ellá­tást, a kulturális irányítást, tervezést, vezetést és program- készítést. Kibontakozóban a salgótarjáni nyugati városrész épületeinek képe. Az alapok elkészültével a szerkezetépítők már a fel­menő falakat betonozzak. Nyári munkát kínálnak Egyetlen fiatal sem várja el, hogy nyári utazásait, szó­rakozásainak költségét szü­lei fedezzék. Ezért a diákok többsége munkát vállal. „Ho­vá menjen dolgozni a gyerek?" — hangzik a bizonytalan kér­dés sok-sok anyuka, apuka szájából. Salgótarján üzemei, gyá­rai szívesen látják a fiatalo­kat. A Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyárban sze­relvénymunkákra, raktári ki­segítésre alkalmazzák a 14 éven felüli iskolásokat. A gyerekek csak iskolai enge­déllyel vehetők fel és egy hó­napnál tovább nem dolgoz­hatnak. A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat jelenleg hat középiskolást foglalkoz­tat, süteményleszámoló, ke- nyérelszedő és raktári segéd­munkás munkakörökben. Jú­lius 23-tól ismét felvesznek hat diákot, akiket iskolakez­désig foglalkoztatnak. , A kohászati üzemek kise­gítő- és irodai munkára, va­lamint kifutónak vesz fel fiatalokat. Minden hét hétfő­jén indulnak a turnusok. Az öblösüveggyárban már minden hely foglalt. A ne­héz fizikai munka miatt ke­vés fiatalt fogadhattak. Első­sorban saját dolgozóik gyer­mekeit támogatták, s a nyár­ra már nem vesznek fel újabb diákokat. Épül a nyugati Az egyre fejlődő, új Salgó­tarján, amelynek völgyirányú, elnyújtott várostestét a vasút, a patak és a 21-es út átkelő szakasza szeli keményen ketté, ez idáig jószerivel csak a keleti területen fejlődött, s épült ki olyan településsé, amely or­szágon belül, s kívül is min­táját adja a korszerű város- rendezésnek. A vasút és a pa­tak nyugati oldala — ez a keskeny beépíthető sáv, ame­lyet a Meszes erdős, meredek oldala meghagyott a varosfej­lesztés számára egészen a kö­zelmúltig, megmaradt a régi valóságában. Ez az ellentmon­dás immár mind építészeti, mind várospolitikai szempont­ból egyaránt tarthatatlan hely­zetet teremtett. A szélesebben értelmezett, úgynevezett nyu­gati városrész — amely egyéb­ként magába foglalja a Ka- rancs-völgy jövőjét is — leg­fontosabb része az a beépítési egység, amely a Bem utcától a Kossuth útig húzódik, keleti és nyugati határa pedig a hegyol­dal és a patak, illetve a vasút és a 21-es út. Az elfogadott beépítési terv alapján elké­szült e terület első százhet­ven lakásának kiviteli terve, s ■ megkezdték építésüket. Milyen is lesz a nyugati vá­rosrész? Az új centrum vertikális blokkját három — valameny- nyi középmagas — épület ad­ja, közülük a középső old dfo- lyosós és a hegy irányában lépcsőzetesen emelkedik. En­nek tetején lesz a városi klub. A Meszes oldalából beérkrzó jelenleg rossz állapotú, de fel­újítandó lépcsősor a nyugati centrum közepébe került, s ve­le együtt az a kialakítandó zöldövezet is, amely kapcso­latot teremt az épített és a természetes környezet között. Ez a hosszanti várostengely olyan műdombbal végződik, amely fásítva lesz, s melyre rákanyarodik a felső térre ve­zető rámpa. A lépcsősor vé­gébe vendéglőt és eszpresszót építenek, amely áthidalja a Május 1. utat, s átvezeti ön­magán a hegyre irányuló gya­logosforgalmat. A most építeni kezdett épü­letek közül, funkcióját tekint­ve, mindegyik említésre mél­tó. A másodiknak például a teljes földszinti alapterületét és az első emelet járható te­raszra nyíló helyiségeit szol­gáltatási célokra használják majd. Itt lesz elektroakusztikai és háztartásigép-felvevő és -javító. Patyolat, kalapos, ci­pész, üveges, és képkevetező, s kialakítanak közösségi helyisé­get is, amelyben lesz kondici­onáló tornaterem és barkács- műhely is. A másik épületben kap helyet egy jelentős alap- területű vas- és edény bolt, s ennek tetejére tervezték a vá­rosi klubot. Az étterem és az eszpresszó háromszintes lesz, s a ház egyik része tulajdon­képpen híd, amely a Május 1. út fölött helyezkedik el. A tervekben 5/A jellel szereplő területben kap helyet az ABC- áruház, valamint zöldség- és gyümölcsbolt. Az itt kialakí­tandó térről nyílik majd az Úttörő- és Ezermesterből t, valamint a mérték utáni szabó­ság. Az 5/B jelű épületben lesz a férfi-női fodrászat és kozmetikai rész, valamint fo­tóműterem. Ugyancsak a nyu­gati városrészben épül fel a háromszázezer kötetes könyv­tár, az Alkotmány út és a Pi- pis-hegy között az úttörőház, tizenhat tantermes iskola és száz férőhelyes óvoda is. Kedveltek a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár széntüzeléses kályhái a vevők kört» ben. A teatűzhely néven ismert termékük is jó hatásfokon égeti el a tüzelőanyagot, kii helyen elfér, sütésre, főzésre, melegítésre egyaránt gazdaságosan használható. Képünkön Oláh Csaba meós a teatűzhelyeket veszi át csomagolás előtt. — kj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents