Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-13 / 137. szám

Magasnézetből p anorama — az van ■ Krenácséknak! A i salgótarjáni Beszterce-la- kótelep most épülő F 9-esé- nek tetejéről szabadon elka­landozhat a tekintet a négy ég­táj jelé. A Gedöc-tető innen zsebkendőnyi turkáló telkei­ről a csendes melegben alig fodrozódó csónakázótó tükré­re. onnan meg föl Salgó-vár romjaira, a Boszorkány-kőre. A szemhatár szegélyét a Karancs tekintélyes magaslata zárja. Mondom is Krenács József brigadérosnak, aki idefönn a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat Zalka Máté né­vé csapatát dirigálja, hogy a kilátásra aztán igazán nem panaszkodhatnak. A deresfejű férfi tekintete a hegyeken- völgyeken csak végigszalad, inkább a lassan városnyivá serdülő lakótelepen állapodik meg. — Látja, hamarosan elju­tunk a végére. Megcsináltunk egy városrészt. Hat éve dol­gozik itt a mi bandánk, s jö­vő tavasszal itt hagyjuk ezt a szép helyet. Remélem, megem­lékeznek majd akkor rólunk, jólesne. A búcsúzó persze még odébb van, hiszen ezen is csak a ki­lencedik emeletet rakják még, a szomszédos telken meg ala­pozzák az F 8-asat, az még a Krenács-csapaté lesz. Némelykor azért elbámész­kodna egyikük-másikuk — mint mondják, főleg, mikor szép lányok húznak a strand irányába —, csakhogy itt, a felhők alatt, az egy szál desz­kával elkerített tetőn a réve- dezés életveszélyes. A múltko­riban is, amikor a Karancs fe­lől sötét vihar kerekedett, egy pillanat se telt bele, már a te­tőn száguldozott a goromba szél. Krenács József nem idős ember, de említésére is végig lúdbőrözik: — Lesodorta a deszkakorlá­tot, lekapta a sapkánkat. Épp annyi időnk volt, hogy két szinttel lejjebb kerülhettünk a nagyobb biztonságba. Míg a vihart meséli, árnyék borul ránk. Fejünk felett 18 mázsás térzsalut himbál a da­ru. Jól is esne a minutányi hű­vösség, ha nem éppen ilyen iromba súlytól származna... Hat éve dolgozik együtt a Zalka Máté brigád. Az embe­rek zöme a másik hunyorítá- sából is ért, pedig sokfajta helyről verbuválódtak. Kre­nács, a dirigens, a bánya mély­ségét cserélte föl a toronyhá­zak magasával. Ozsvárt Antal a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat pilótájaként járta be Európát, míg aztán itt, a Besz­A Romhányi Építési Kerámiagyár csempéinek minőségellen­őrzését végzi Kucsera Ágnes. Egy műszakban általában 650 r-700 darab kerámia laput osztályoznak. — kulcsár — Energiatakarékos a háztájiban Az olaj árának emelkedése hátrányosan érintette azokat a kistermelőket, akik csirkét hizlalnak, illetve fólia alatt termesztenek kertészeti 'növé­nyeket. A megnövekedett fű­tési költségek csökkentették a bevételeket. A kiesés ellen- súlyozására a MÉM és az Ipa­ri Minisztérium együttes pá­lyázatot írt ki olcsó, könnyen kezelhető, új típusú kazánok szerkesztésére, illetve gyártá­sára. Ezeket a kisebb telje­sítményű hőfejlesztőket a me­zőgazdasági kistermelőknek szánják. A készülékeket már nem olajjal fűtik, hanem szi­lárd fűtőanyaggal, és lénye­ges az is, hogy vegyes tüze­lést alkalmazhatnak a tulaj­donosok. A kázánban elé­gethetik majd a mezőgazda- sági hulladékokat, erdészeti melléktermékeket és minden éghető anyagot, amellyel vi­szonylag olcsón tarthatják az előírt hőmérsékleten a fólia­sátrat vagy a csirkeólakat. A mezőgazdasági nagyüze­mekben már húsz helyen al­kalmaznak új tüzelőberende­zéseket; a készülékeket olaj helyett gazdasági hulladékok­kal üzemeltetik. A tapaszta­latok biztatóak. Gondot okoz azonban, hogy ezek a készü­lékek túlságosan drágák. A MÉM adatai szerint az olaj- tüzelésű mezőgazdasági szárí­tóberendezés beruházási költsége — az olajégőfejjel együtt — mintegy négymillió forint. Amennyiben az olaj­tüzelést kiiktatják és egyéb fűtőanj'aggal hevítik fel a szárítót, úgy pótlólagos beru­házásra van szükség, s en­nek költsége meghaladja a 10 millió forintot is. A 30 száza­lékos állami támogatást is fi­gyelembe véve, a gazdaságo­kat a beruházási költség egyelőre túlságosan megter­heli, ezért lehetőleg olcsóbb és egyszerűbbben működő ka­zánokat keresnek. A takarékossági intézkedé­sek nyomán a mezőgazdaság­ban — a növekvő termelés mellett is csökken az energia­felhasználás. Előzetes adatok szerint az elmúlt évben a mezőgazdaság hozzávetőleg 2 százalékkal kevesebb energi­át használt fel mint egy év­vel korábban Azt megelőző­en egy év alatt 3 százalékos volt a fogyasztáscsökkenés. tercén talált helyhezkötött munkát. Ahogyan akkor a volánforgatást szerette, most a zsaluzással kötött szoros barát­ságot. — Megvizsgáltak, mielőtt tízemeletes házra tettek volna — meséli. Akkor sem voltam, azóta sem vagyok szédülés, pedig itt lenne éppen mitől. Tamásfalvi Zsolt a csapat legifjabb ja a maga 21 esz­tendejével. Ö meg éppenséggel az íróasztalt adta föl a fizikai munka bővebb díjazásáért. — Építésztechnikus lennék, de az irodában alig kerestem — magyarázza meg döntését. — Miközben művezető gyakor nokoskodtam, megismerked tem a fizikai munkával, per­sze, inkább csak szemmel. Ügy gondoltam, megy éz majd ne­kem. Kezdetben, ha nem is rossz- indulattal, de azért oda-oda szurkáltak az emberek az iro­dista fiúnak, ha egyszer- más­szor melléfogott: nem papír, igaz-e? De mert látták, hogy Tamásfalvi Zsolt nemcsak a vastagabb bankóköteget akar ja felvenni, hanem dolgozni sem rest érte, befogadták, kö zibük való lett. Két magas­épületben már az 6 keze mun­kája is benne van. Összecsiszoltan, megértésben dolgozik a magasban a Zal- ka Máté brigád. Nincs nagy gondjuk a határidőkkel sem, tudják, mekkorát kell fogni a dolog végén, hogy időre kész legyen. „Nagybetűkkel’’ inkább csak akkor szólnak, ha látják, hogy lenn, az építési területen kismamák tolják át a babako­csit, ebédért igyekezve. — Hogy nem lehet azt meg­érteni, ez munkaterület, tele veszéllyel?! — háborognak Krenácsék, mert a könnyel­műséget máig nem tudták megszokni. — Innen bármi le­zuhanhat, lenn az anyag eldől­het, aztán majd minket vesz­nek elő érte! Kérdem, hogy lehet „nagy­betűkkel” szólni, de ennek pél- dázására ceruzán kívül sem hajlandók. Sejtheti, aki akar­ja, a vastag szót egyedül az indulatosság indokolhatja. Inkább a házak közti szű­kös hely az, ami megér egy misét, hiszen naponta próbá­ra teszi az építőket. — Egyszerűen nincs hol tá­rolni az anyagot — mondja a csapat dirigense. — Nekünk ez nem kényelmi szempont, akadályozza a munkát. In­nen most például a kis- és nagyszoba közti elválasztó fa­lat négyemeletnyire kell leen­gedni, ami időt rabló meg fá­radságosabb is. Pedig a nyol­casnál még kutyább lesz a helyzet. Út mellett van, oda meg mégsem pakolhatunk. Ezek már a héköznapi ^ „kínlódások”. Csak az erre ritkán járónak tetszik úgy, hogy szinte észrevétlenül ter- jeszkedik-magasodik a telep, az építők naponta megküzde- nek érte. Most, hogy a Besz­tercét észaJcról lezáró út kar­nyújtásnyira van már — még­ha azt mondják is, hogy ők színesebbre, díszesebbre tervez­ték volna, mint más városok­ban látni — okkal pihen meg tekintetük büszkén a dél felé messzire nyújtózó városrészen. Az ő szülöttük is a fiatal la­kótelep, s míg élnek, bárkinek megmutathatják: nézd, ezt én csináltam! Szendí Márta n munkát a követelményekhez kell igazítani Pedagógus-pártvezetőség a közoktatás-polit.kai határozat végrehajtásáért Négy pártalapszervezet, több mint száz párttag tevékenységét szervezi, irányítja és ellenőrzi Balassagyarmaton a pedagógus- pártvezetőség. A közelmúltban összevont tag­gyűlésen értékelték munkájuk egyesztendős tanulságait. Erről beszélgettünk Holecz Im- rénével, a pedagógus-pártvezetőség titkárával. — Milyen politikai, pedagógiai tapasztala­tokkal szolgált a most zárult tanév? — összegzésünknél arra törekedtünk, hogy a város társadalmi, politikai, gazdasági éle­tével fejlődéséivel összhangban értékeljük a kommunista pedagógusok tevékenységét. Azt vizsgáltuk, hogy Balassagyarmaton mit tet­tünk a párt közoktatás-politikai határozatának megvalósításáért. A politikai értékelő munká­hoz igen nagy segítséget adtak azok a beszél­getések, viták, amelyeket a párttagokkal és a párton kívüli pedagógusokkal folytattunk az év folyamán! Felhasználtuk természetesen azo­kat a tapasztalatokat is, amelyeket a politikai és a szakmai munka különböző fórumain gyűj­töttünk. Segítségünkre volt, hogy az MSZMP városi bizottsága a végrehajtó bizottság, a közelmúltban több, az oktató-nevelő munkát is érintő kérdést vizsgált. Határozat született többek között az értelmiség, köztük a pe­dagógusok helyzetéről, az általános iskolai el­látásról, az ifjúságpolitikánkról. Az elmúlt tanév során gyakran tapasztal­tuk, s most a beszámoló taggyűlésen is sűrűn szó esett róla, soha nem volt olyan szükség a folyamatos megújulás készségére, a jó tapasztalatok közreadására, a bátor, de fe­lelős bírálatokra, mint most. Az oktató-neve­lő munka, s így a politikai munka tennivaló­it nem a korábbi évek eredményeihez kell igazítanunk, hanem a megnövekedett követel­ményekhez. Ügy látjuk, hogy eddigi eredmé­nyeink biztos alapul szolgálnak további épít­kezéseinkhez. Ám nem tekinthetünk el attól sem, hogy feltárjuk azokat az ellentmondá­sokat, amelyek intézményeink munkájában jelentkeznek, mert így tudjuk enyhíteni a feszültségeket. — Kérem, szóljon arról, hogy milyen kö­rülmények között dolgoztak? Milyenek az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei a vá­rosban? — Az elmúlt tíz év alatt sokat javultak az oktató-nevelő munka feltételei Balassagyar­maton. Mi valamennyi közül az elmúlt esz­tendőt tartjuk a legeredményesebbnek. Fel­újították a Balassi Gimnázium épületét, elké­szült a Dózsa iskola, és kedvezőbb körülmé­nyek között dolgozhatnak a gyerekek a felújí­tott központi műhelyben. Ebben a tanévben kezdték él az új zeneiskola építését, a Rákóczi úti iskola rekonstrukcióját és az új tanévet már új kollégiumban kezdik a szakmunkás- tanulók. A városi tanács erőfeszítései mellett nem kevés az a társadalmi segítség, amelyet körülményeink jobbításához kaptunk. Szép példa erre az Ifjúság úti iskola, amely az ősz­re négy úij tanteremmel bővül. Igaz, még így is van néhány intézményünk, ahol nem kevés gondot okoz a megnövekedett gyermeklétszám az igényes oktatás, nevelés. Ügy látjuk végül is, hogy a zavartalan munka alapvető feltéte­leit mindenütt sikerült megteremtenünk. — A megváltozott körülmények, minde­nekelőtt az új dokumentumok bevezetése, az oktató-nevelő munka feltételeinek igazodás« nagyobb követelményekhez, milyen ered­ménnyel jártak? A pártalapszervezetek, a pártvezetőség milyen segítséget nyújtottak a követelmények megértetéséhez, elfogadtatá­sához, a munka leghatékonyabb módszerei­nek széles körű alkalmazásához? — A korszerűsítés, az igazodás az új tartal­mi és módszertani követelményekhez, bizony nem könnyű dolog. Még akkor sem, ha azt tapasztaljuk, hogy a pedagógusok túlnyomó többségének gondolkodását mindinkább át­hatja az újhoz való alkalmazkodás szelleme, s ennek megfelelően végzik napi munkájukat. A pártvezetőség, a pártalapszervezetek az el­múlt évben is arra törekedtek; olyan érték­rendet alakítsanak ki, erősítsenek a tantestü­letekben, amely ösztönzi, a kollektíva termé­szetes követelményévé teszi az új iránti fogé­konyságot, a szakmai ismeretek folyamatos szélesítését. A politikai, az ideológiai, a szak­mai munka fórumait éppúgy felhasználtuk er­re, mint a pedagógusokkal folytatott szemé­lyes beszélgetéseket. Megterveztük az elmúlt tanévben a Fiatal Pedagógusok Szabadegyetemét, amelynek mozgalmi patrónusa a pedagógus KlSZ-szer- vezet volt, szakmai vezetője pedig a pedagógiai kutatómunkában is jeles Versenyi György. Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki az a politikai, ideológiai, pedagógiai előadássoro­zat, amelyet a TIT városi szervezetével és a pedagógiai társaság nógrádi munkacsoport­jával együtt szerveztünk Tóth Lajos, a Szán­tó Kovács Szakközépiskola igazgatójának ve­zetésével. Az iskolák erősítették társadalmi kapcsolataikat: a szülői munkaközösségekkel, űzetni kollektívákkal, a művelődési intézmé­nyekkel és természetesen egymással is. Ügy értékeltük, hogy ezek a törekvések tar­talmasabbá, eredményesebbé tettek munkán­kat. A világnézeti nevelőmunkát, a tanulók történelmi szemléletének formálását az okta­tás, a nevelés minden területén alapvető pe­dagógiai elvnek tekintették valamennyi isko­lánkban. Hatására a tanulmányi munka, a fe­gyelem a tanulók mozgalmi, közéleti tevé­kenysége egyaránt javult. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szántó Kovács Szakközépiskola KISZ-szervezete egymást követő három év­ben megkapta a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlaját. A Balassi Gimnázium KISZ-szervezete kiváló lett ebben a tanév­ben és a Bajcsy úti iskola úttörőcsapata ugyancsak a KISZ Központi Bizottsága vö­rös selyemzászlajának tulajdonosa. A tankötelezettségi törvény végrehajtása alapvetően jól halad a városban. Az általá­nos iskolákban viszonylag kevés tanuló bu­kik, a gyerekek kilencvenegy százaléka közép­iskolában tanul tovább. Az elmúlt tíz évben szinte normává vált a középiskolai végzettség megszerzése. A város középiskoláiban több mint ezernyolcszáz diák tanul. Ebből mintegy ötszázötven városi, a többi a környező telepü­lésekről jár Balassagyarmatra. A bejárók ta­nulmányi fegyelmével általában több a gond, mint a helybelieknél. Mi úgy ítéljük meg, hogy elsősorban a szakmunkásképző intézet­ben szükséges tovább javítani az oktató-neve­lő munka feltételeit, emelni a szakmai és az általános műveltség követelményeit. Minde­nekelőtt azért, hogy valamennyi fiatal befe­jezze tanulmányait, egyre több, hozzáértő szak­munkással gyarapodjanak üzemeink, s mi­nél több szakmunkástanulóban ébredjen fel a továbbtanulás igénye. Természetesen nem áltatjuk magunkat: a pedagógusok nagy többségének őszinte szán­déka az új befogadására, alkalmazására, nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink. Ügy látjuk, jó úton indultunk: haladtunk, azon­ban a régi, megszokott módszerek még létez­nek, a kötődések csak nehezen oldódnak. Szí­vós munka, nagy-nagy türelem kell ahhoz, hogy az új tartalom a legkorszerűbb mód­szerekkel párosuljon minden iskolában, min­den pedagógusnál. — Milyen feladatok meghatározását, meg­valósítását tartják szükségesnek a kommu­nista pedagógusok az új tanévben? — A Központi Bizottság április 7.-i állás- foglalása világos és egyértelmű feladatokat szabott. Ezt kell megismernünk, megértenünk és megértetnünk, s természetesen mevalósí- tanunk a helyi körülmények között. Ezért a továbbiakban is arra törekszünk, hogy poli­tikailag és szakmailag felkészítsük a pedagó­gusokat a munkára, tovább javítsuk az okta­tó-nevelő munka feltételeit. Célunk az, hogy az iskolai közösségek mindenütt a pedagó­giai műhelymunka és az intézményi demokra­tizmus fórumaivá váljanak. A családdal, az üzemekkel, a művelődési intézményekkel együttműködve, tevékenységüket jobban össze­hangolva azon kell munkálkodnunk, hogy a tanulók világnézeti, politikai tájékozottsága, közéleti érdeklődése, elkötelezettsége tovább erősödjön. Az eddigiekhez hasonlóan nagy figyelmet fordítunk a nehéz körülmények kö­zött élő tanulók segítésére, s arra, hogy a legtehetségesebb gyerekek lehetőséget kapja­nak képességeik kibontakoztatására. — Köszönöm a beszélgetést/ V. G. Gondosság = biztonság Tűzvédelmi szemlék Nógrádban megyénkben csehszlovák gé­pek is segítenek az aratásban. Ezzel kapcsolatban fontos tudni: az igénybevevő Köteles e gépeket is a hazai előírá­soknak megfelelően szem­Javában tart a készülődés nem lett a tűz martaléka. az elektromos vezetékeket és lézni ...... a megye termelőszövekeze- Korábban az állami tűzol- szigeteléseket ellenőrzik. A A közeljövőben mindenütt teiben és állami gazdaságai- tóság hatáskörébe tartozott a szemléről részletes jegyző- sor kerül a gepek atvizsgala- ban az elkövetkezendő hóna- szemlézés. Az utóbbi években könyvet vesznek fel, mely sara. Ez azonban kévés a meg- ook naav erőpróbájára, a be- viszont a gazdasági vezetők esetleges káresetek során se- előzéshez. A kombajnos, a takarításra Az aratásban hatáskörének növelésére vál- gítséget nyújthat a felelősség traktoros, az autovezeio na- becslések szerint mintegy ezer toztak a rendelkezések, s je- megállapításához. Minden ponta legalább egyszer a munkagép vontató, illetve lenleg nagyobb öntevékenysé- esetben az üzemeltető és a szükségletek szerint azonban szállítójármű vesz részt. A get biztosítanak és várnak el vezető felelős a biztonságért, többször is meg ke.l hogy vizs- felkészülés különlegesen fon- az üzemeltetőktől. A gazda- A megyei tűzoltó parancsnok- galja a legkritikusabb resze- tos része ezek műszaki s tűz- ság főmérnöke főagronómusa, súg és alárendelt szervei el- keh a kipufogót es a szikra­védelmi ellenőrzése. A leg- s az ecélra alakított szakbi- lenőrzik a szemléket, legtöbb- torot. iobb termés esetén is veszély- zottság mellett a helybeli ón- jükön részt is vesznek. Bizakodunk, hogy a gazda­be5 kerülhet a munka gyűrnöd- kéntes községi és szövetkezeti Megyei rendelkezés értei- sagok az idén is a lehető leg­ese egy kipufogóból kitörő tűzoltók képviselője vizsgálja mében a tűzvédelmi felül- gondosabban es lelkiismere- szikrácska vagy más műszaki át a gépállományt, s minősí- vizsgálattal együtt tűzvédel- tesebben végzik el a szemlet, hiba okozta tűz kaocsán. A ti: melyik jármű munka-vagy mi oktatást és munkavédelmi hiszen nemcsak ossztarsadal- megye tapasztalatai azt mu- erőgép milyen betakarítási szemlét is tartanak. mi erdek, de elsősorban sza­tatják hogy — elsősorban a műveletben vehet részt. Első- Mint köztudott a testven mukra alapvető, hogy a ter­lelkiismeretes szemlék ered- sorban a gépeken kötelező ol- segítségnyújtás kereteben mes biztonságba kerüljön, ményeként — az elmúlt évek- tókészüléket, az olajcsepegést, > ____________________________ b en műszaki hibából adódó- a szikrafogó meglétét, a kipu- » wrtfíRÁn 1982 Június 13 vasárnap 3 an jelentős mennyiségű szem fogót, az üzemanyagtartályt, | NOGRAD - 1982. |umus 13.. vasarnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents