Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
A hónap műtárgya Képes levelezőlapok az első világháborúból ' 4 r mg p . \¥ Äii p'l |||l:r 1 ;]m! ||h|' |H |i 111*}', IIP V,.i * h'i ' V,' ||ÍÍíj: í / T ,i ' .‘"'l ,||'1 «I 'Hl. íjjP ■ 1 ; » illír | ||Hl; ’ ;íi IIMHIil'lll í $ ■ \v£-<,;v • ;*■ , 3 Amikor a „boldog békei- #ő”-ről beszélnek az öregek, a XX. század első éveit s az azt megelőző évtizedeket értik alatta, nem teljesen jogtalanul- Ennek a sok fejlődést hozó, ugyanakkor ellentmondásokat érlelő korszaknak vetett véget 1914-ben az első világháború. Az igazságtalan imperialista háborút ugyancsak igazságtalan imperialista béke követte s többé már semmi sem lehetett ugyanaz, mint azelőtt volt Eltűnt a K. u. K. rövidítéssel jelzett korszak, a ^kaiserlich und königlich“ magyarul: „császári és királyi“ ■ a világ hamarosan megindult a második, még szörnyűbb világégés felé. Az Vlső világháború tegnap- elótté vált Ma már történelem, harctereinek neveivel, dalaival — köztük a losonci gyalogezred hívó kürtjeiével: ,yA losonci híres lányok... Rechts hersteilen..—, képes levelezőlapjaival, igazságtalan céljaival és eredményeivel egyetemben. Tanulság a történésznek és a történelemből tanulni képes közönségnek. Képes levelezőlapok az első világháborúból címet viseli A hónap műtárgya kiállítás júniusban a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Összesen 28 levelezőlapot állítottak ki, amelyek a háború hadszíntereit, katonai eseményeit, katonáit dokumentum- szerűen mutatják be. A képes levelezőlapok eredeti fotókról, illetve festményekről és grafikákról nyomdai eljárással készültek. Az egyik képeslapon láthatjuk a tengerzöld hajtókás, fehér gombos egyenruhás, Pokorny lovassági tábornok nevét viselő 25-ósöket is, ahol a legtöbb nógrádi és gömöri parasztfiú szolgált Szóljunk röviden ez alkalomból általában is a képes levelezőlapokról, amelyek manapság milliószámra jelennek meg a világon, üdvözletek jókívánságok közvetítésére. A képeslap azonban egy- egy időszak kortörténeti dokumentuma is, tehát kultúrtörténeti értéke van. Magyarországon a szerencsi Zempléni Múzeum őrzi a legnagyobb képeslapgyűjteményt 650 000 lapot Hazánkban a képeslapok kiadása az 1896-os milleneumi kiállítás alkalmából kezdődött amikor is, több színes metszettel mutatták be a korabeli Budapest jellegzetes épületeit és a magyar történelem jeleneteit. Életképet, tájképet közöltek az ország különböző részeiről. Addig egyébként külföldi, főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot is képes levelezőlapokkal. A XIX. század végére már képeslap jelent meg a legtöbb magyar városról, de a községekről is. Ezek kiadói rendszerint könyvkereskedők és nyomdák voltak. Az országos és a helyi vonatkozású események, évfordulók alkalmából megsokszorozódtak a képeslapok. Ezek kultúrtörténeti értéke (többi között) abban ván, hogy tükrözik az adott korszakok ízlésvilágát, adalékot, illusztrációt nyújtanak a múlt Iránt érdeklődőknek és a hivatásos kutatóknak egyaránt Tematikailag sokszínűek, bemutatnak például városokat, épületeket, ipari üzemeket, várakat államférfiakat művészeti alkotásokról készült reprodukciókat műemlékeket néprajzi csoportokat és tájakat, népművészeti alkotásokat színészeket színházi jeleneteket növény- és állatvilágot. De kiadtak gics- cses üdvözlőlapot humoros képeslapokat Is és így tovább. A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum is gyűjti a képes levelezőlapokat Az intézmény jellegéből következően speciális képeslapokat gyűjt Elsősorban a városképi lapokat amelyek a századfordulótól kezdve sok értékes ábrázolást tartalmaznak, hűen rögzítve a városok és községek akkori állapotát középületeit tereit utcáit üzleteit Dokumentumszer űen ábrázolják ezen belül is a korabeli öltözködést a viseletét, de találkozni rajttik közlekedési eszközök ábrázolásával is. Salgótarján számára azért is különösen fontosak ezek a képeslapok, mert már csak rajtuk találunk meg olyan épületeket, utcasarkokat amelyeket lebontottak, de a település múltjához szervesen hozzátartoznak. A múzeum gyűjti az ipari üzemeket gyárakat bányákat ábrázoló képeslapokat is, amelyek nagyrészt az üzemek megrendelésére propaganda céljából készültek ( például Rimamu- rány—Salgótarjáni Vasmű Rt Salgótarjáni Acélgyára, Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, stb). Visszatérve eredeti témánk ra, nagyon jelentősek a múzeumban a különböző hadi eseményeket bemutató képeslapok, amelyek dokumen- tumszerűen örökítik meg a hadszíntereket a csapatokat (ezen belül tüzérség, lovasság, gyalogság). Ezek az első világháború idején rendkívül népszerű képeslapok egyúttal a mozgósítást és a háborús uszítást is szolgálták, csakúgy mint más országokban. A kiállított színes képeslapcsokor fontos információkat tartalmaz a történészek számára is. A precíz ábrázolás' mód alapján segítenek a lapok a korabeli öltözetek, fegyverek, katonai kiegészítő felszerelések stb. azonosításában, egyúttal lehetővé teszik a korszak közvetlenebb bemutatását a nagyközönség számára. A katonai képeslapok története egyébként 1870-ig nyúlik vissza. Az első Ilyen jellegű nyomdai eljárással készült képeslapok a német— francia háború idején jelentek meg. Magyarországon pedig éppen az első világháború éveiben. Tóth Elemér y4;! Durkó Gábor rajza / ■itt • I Á király akaratából született magyar reneszánsz Újabb kutatások Mátyás koráról Mátyás humanizmusát, korának művészetét kutatja már hosszabb ideje Fehérné Tóth Rózsa, az MTA művészettörténeti kutatócsoportjának tudományos munkatársa. — Mátyás király korát kutatva milyen konkrét vizsgálatokat végzett? — 1971 óta foglalkozom a témával: Mátyás korával, humanizmusával és művészetével. Bár általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a Mátyás-kori reneszánsz kialakulásában jelentős szerepet játszottak az udvarban élő humanisták, de mindmáig nem készült összefoglaló munka arról, miben állt szerepűk a magyar reneszánsz kialakításában. Azt vizsgáltam, milyen szerepet játszottak, a Mátyás mellett élő olasz humanisták a király építészeti terveinek a reneszánsz építészetpártoló profiljának kialakításában. Tanulmányoznom kellett mindazoknak a humanistáknak a feljegyzéseit írásait, akik hosszabb időt töltöttek Mátyás udvarában. A humanizmus a művészeti gondolkodás kulcsát is a kezünkbe adja. De előbb az olasz humanizmust kellett tanulmányoznom, ahhoz, bogy következtethessek, mi történt Magyarországon Mátyás uralkodása idején. — Milyen uralkodónak ismerte meg Mátyás királyt? — Mátyás a saját korának átlagon felüli műveltségű, entellektüel uralkodója volt, aki széles körű érdeklődéssel fordult a világ felé, és akinek köszönhető volt a hazai reneszánsz műveltség meggy ökeresedése. — Mit tudunk Mátyás humanista tevékenységéről? — Mátyás azért volt humanista, mert a humanitást gyakorolta! Koráról elég sokat ismertünk eddig is. Am felvetve a kérdést: miért gyökeresedett meg Magyarországon az összes európai országokat megelőzve a reneszánsz, erre még, úgy véltem, nem kaptunk kielégítő választ. A reneszánsz művészet főleg az építészetben, annak eredményeiben kristályosodott ki, de ez annyira komplikált volt, mint egy komputer. Mátyás, ha építtetni akart magának egy reneszánsz palotát, vagy elküldte embereit Firenzébe tanulni — azok azonban általában még Írni sem tudtak — vagy pedig be kellett hívnia az országába jól képzett olasz építészeket. Elképzelhető, hogy milyen nehéz helyzetben volt a király, hiszen sohasem fordult meg Itáliában, és nem láthatott egyetlenegy reneszánsz épületet sem. Miközben királyi rezidenciákat, villákat, kerteket építtetett Mindehhez komoly információkra volt szüksége. — Végül Is az olasz mesterek, humanisták jöttek el hozzánk? — Mátyás behozatja a szakembereket akik házassága folytán az aragóniai Beatrix kíséretében érkeznek meg Magyarországra, hozva magukkal a nélkülözhetetlen, új információkat Antik módra építkezni — ezt már Vitéz János is felvetette, spaloT—niiinimiiimiimHimuiiiiiMiiniiiiiiiniiiiiiH>w»mwHt»iiimmiiiiinmimniiiiiniiiii ftlIimillllllllMlnillllllillllimillllllHIHkilllllHHM Adalék Kossuth és Nógrád megye kapcsolatához AfcJii <u*úióliiimmf LAwím.! ***•■*? altul iijnWí >1 " A muzeológusok több éves kutatómunkájuk során elsősorban a történeti- muzeológiai összefüggések : a történelemben cselekvő ember és világa feltárására törekszenek. A törekvések megvalósulása azt eredményezi, hogy újabb és újabb adatok megismerésével újabb és újabb zár pattan le Nógrád múltjának vaskemény tárházáról. Az itt bemutatandó dokumentum —, amely dr. Praznovsz- ky Mihály kutatása révén került hozzánk — ennek a szívós munkának egyik ékessége. Már korábban is tudtuk, hogy a múlt század második évtizedének közepétől fokozatosan kibontakozó úgynevezett reformkor Nógrád me- . gyében is igen magas hőfokú évek politikai vitái, feszült- társadalmi életet alakított ki. ségei edzették azokat a kóz- E folyamatban az .-iónt** h , ‘--ff ff* • : yc&ft a*» . .......... l i.' 11 r ,J‘»W b, *•*•>•* .MM, NÓGRÁD - 1982. június 12., szombat 1830-as nemesi Ifjakat, akik közül sokan az 1848—49-es forradat lom és szabadságharc idején is kiemelkedő munkát végeztek. A fiatal politikusok — a Kubinyi testvérek, a Kacsko vics testvérek, Huszár József, Prónai János, Sréter János — magatartásáról egyre több, lényeges ismeretünk van. Tevékenységük egyik jellegzetessége volt, hogy természetes — személyes és munka- kapcsolatot alakítottak ki az ország politikai irányítóival. E sokoldalú kapcsolat újabb bizonyítékaként Kossuth Lajos írása bukkant elő az Országos Levéltárból: annak a recenziónak a kézirata, amelyben Kossuth 1842 novemberében két nógrádi szerző három könyvéről irt ismertetőt A kézirat a Pesti Hírlap 1842. november 20-i számának Ka- • leidoszkóp rovatában megjelent A recenzió fogalmazása is aláhúzza azt a már ismert tényt, hogy 1842-re tartós kapcsolat jött létre az ország liberális társadalmi haladásáért küzdő vezetői és Nógrád vezető politikusai között. A Sréter-recenzióbán olvasható: „Korán elhunyt áldott emlékezetű barátunk” megfogalmazás is ezt húzza alá. Sréter János — 1842-ben Nógrád megye alispánja — és Kossuth egyazon generációhoz tartozott Köznemesi éiet- útjukban, vallásukban, tanulmányaikban, politikai pályára kerülésükben sok volt az azonos vonás. 1836-tól az akkor még megyei aljegyzőként dolgozó Sréter levelezője — megyei tudósítója — a Kossuth-féle Törvényhatósági Tudósításoknak egész annak betiltásáig. 1842 elején Sréter fiatalon — 36 évesen — meghalt. A recenzió az év utolján jelent meg, aminek megírásában í közös tevékenység, a kegye let, a megőrzési szándék egyformán motiváló tényező lehetett A recenzió azt is Igazolja, hogy Kossuth és Sréter világ ról alkotott felfogása, társadalomszemlélete sokban meg egyezett. Tárgyilagos, a társadalmi fejlődésre irányuló figyelmükben, a haladás szükségességének felismerésében, és azért indított küzdelmükben jellemezhető elvi barátságuk lényege. A recenzió ma már történelmi dokumentum. A kézirat másolatát múzeumunk Ilyen szempontból vezéreltetve őrzi. Ezen túlmenően nemzetünk dicső korszakában vezető politikus Kossuth Lajos személyéhez kötődő — ma még egyetlen ismert — em lékként is vigyázza azt. Dr. Horváth István táját Esztergomban a humanista műveltségű főpaphoz illően építteti fel. Az már véletlen volt, hogy a művészetekhez értő humanisták egyike, a Nápolyban élő Francesco Bandi ni Ferrarában csatlakozott Beatrix kíséretéhez! Az ő barátja, a neoplatonista tudós, M. Ficino kezdte el hamarosan küldözgetni könyveit Mátyásnak, miközben filozófiáját is propagálja. — Kik tartózkodtak még — jelentősebb humanisták — Mátyás udvarában? — Az ismert Bonfini mellett az imént említett F. Ban- dini, valamint Francesco Ar- ragoni, aki valószínűleg Beatrix felolvasója volt Bandin! a jelentősebb egyéniség, aki hosszú időn át kitart a magyar udvarban, 6 a reneszánsz művészet ügyének lelkes képviselője, elősegítője. Volt firenzei építész kapcsolatai páratlanul értékesek lehettek Mátyásnak. Az ó szaktanácsai és Chimenti Candela építész ajánlatai fellett döntött a király, aki a költő Galeotto Marzio szerint „igen jól értett az építészethez”. A reneszánsz kori épületek fennmaradt töredékei — 3000 darab — azt bizonyítják, hogy az építész a humanista és a király feltételezett hármasa sajátosan egyéni építészetet produkált Magyarországon. A nyolcvanas évek végén Mátyás már az építészet bonyolult kérdéseit, elméletét is tanulmányozni kezdte. — Hogyan lehetett a királynak minderre ideje? — Mátyás nagyon elfoglalt király lévén legfeljebb a pihenőideje alatt foglalkozhatott mindezzel. Vacsora utón bizonyára latinra íordítatta az olasz szövegeket, Így hallgatta vagy olvasta őket Fantasztikus, hogy egy uralkodó ennyire aktívan érdeklődjön a kultúra iránt. Mennyi mindent kellett tudnia ahhoz, hogy iskolákat, egyetemeket, és kulturált épületeket teremthessen! S emellett még hadvezér is volt! — Külországban mennyire ismerték Mátyás hírét? — A Mátyás-mítosz külföldön Is elterjedt. „Ki a művelt király? Mathiasz!” — így vélekedtek róla sokan a saját korában, de a későbbi korokban is. Még Leonardo da Vinci is írt róla: „Ez olyan király, ami a művészetnek kell!” — Módosult-e, bővült-e tehát Mátyás királyról alkotott korábbi képünk, ismeretünk? — Ügy érzem még inkább felmérhetjük a király korára gyakorolt óriási hatását. A reneszánszot végül is nem művészek hozták léfre nálunk, királyi akaratból született meg. és ezért is lett udvari művészet! — Ezekben a hónapokban, napokban nagyszabású kiállítás látható Mátyás királyról az ausztriai Schallaburgban. — Nos, a magam kutatásainak eredményeivel én is csatlakozom a kiállítás eredményességéhez, októberben előadást tartok Ausztriában Mátyásról, a humanistáról. Szcmaa Bel*
