Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
Csecsei kerekesek A vidékiség Ismérvei (L) Beszéd kultúra, divat, higiénia 'ji'1 i piljii i mmgM 'll f HliP' iM'' .j'l U i Vidám prywrksereg kerekezett a napokban CsécsérSl Palotáshalomra, mit sem törődve az emelkedőkkel, az olykor tüzesen száró napsugarakkal. Az általános iskolások mán a vakációt idézték a velük együtt bicikliző pedagógussal, aki vette a fáradságot, nem sajnálta idejét, erejét, hogy kiránduláshoz, élményhez juttassa diákjait. Képünkön: gzarvasgedén kerekeznek a gyerekek. Kiváló pedagógusok Nógrádból A parlamenti pedagógusnapi ben' végzett társadalmi tévé- tatja hogy összekovácsolod ott ünnepségen már nem Kiváló kenységet is nagyjából meg- a tantestület A legkedvesebb tanítókat, Kiváló tanárokat, osztottuk: a páva-körrel 6 fog- időszak a pályámon mindenhívnak ki a kitüntetés átvéte- lakkozott, én a színjátszókkal, képpen ez az utóbbi évtized, lére, hanem Kiváló pedagógu- ifjúsági klubbal. Voltak már amely egybeesik a közoktatás- sokat: egységesítették e díjat itt újságírók régebben és kér- politikai határozat megjele- A kívülálló mindenképpen jo- dezték lehet-e próféta valaki nésével. Biztonságot adó, jó gosnak érzi ezt a változást saját hazájában? Ügy érzem, érzés, hogy magam mögött Mert álljon valaki bármilyen nem érdemes ezt forszírozni tudhatom a testületet, hogy a katedrán, 6—10, avagy 10—14, — ismerősök közé kerül az kisebb súrlódások ellenére tavagy 14 __18 évesek előtt __ ember, ami meghatározó, de ián sikerült demokratikus a mit fesz, ahogy nevel, és ok- segíthet abban, hogy többet légkört kialakítani. A napo- tat az a fontos. Ha vezető, tegyen értük. Szeretek dolgoz- kig a járási igazgatói munka- akkor pedig irányító munká- ni, de nem a fényben. A leg- közösség vezetője is voltam, jának pedagógiai töltése de- nagyobb öröm az, hogy egy- de lemondtam erről a megbí- mokratizmusa. Az már szinte kori tanítványaim közül so- zatásróL Nem jó tál sok funk- lényegtelen, hogy írni-olvasni kan visszajárnak, bizalommal dót felhalmozni, mert úgy vagy a történelem, matematika fordulnak hozzám. A cigány nem tnd eleget termi igazából összefüggéseinek látására ta- származású Bogdán Sanyi el- egyiknek sem az ember. Tanít. Csak amit legyen *éeezte az általános iskolát, nácstag vagyok, a vfe-bendoikövetésre, méltó a továbbtanulási szándéka van gozom, a szakszerveaeü moa—r.iA- . »MTW»*». — jött. segítenék-e a matema- «alomban. De első helyen az Ä Sef ho^w: «kában? Másokkal együtt i. iskolának ken lemül csért fordulni. Más-más területen, de ágy Másokkal együtt is »kólának kell lemül Terve- doágozom: Babán István, im? Voltak, akik meglepődMakrai Péter a szátok! hité- tek rajta, amikor említettem, zetben nevelők, tanítványaim nem akarok ebből az igazgaDOLGOZNI, !d® NIM a FÉNYBEN....” ban találkozunk, meg pedagó- Egyetemi diplomát szerez- giai kérdésekről is beszélge- tem, egyéni ambícióim arra tünk. A helyi HNF, a klub- ösztönöznek, hogy közepio- könyvtár, az MHSZ, a KISZ- kon tanítsak. Az igazgatói ___ szervezet, és az iskola nem le- munkakörrel együtt jár, hogy H ogy milyen szelleme, sa- meg egymás nélkül. Az alig-alig van órám, keveseb- JStos légköre lehet egy falusi oktatási dokumentumok meg- bet forgok a gyerekek között, kis tagiskolának, azt jól pél- ismertetése, szülőkkel kialakí- mint szeretném. És nem „bé- dázza Szátok. Nem lehet vélet- ^ jó kapcsolat és a telepü- relt páholy” egy ilyen szék, len az a ritka eset sem, hogy jós mindennapi élete össze- azt vallom; beleülhetnek a hosszú éveken át itt, mindig fonódik. Nem csinálunk sem- fiatalabbak is! két férfi pedagógus tanított, mi látványosat, azt tesszük képzett önberek. Olyanok, ami az erőnkből kitelik. De ázt szívvel. Amikor m vidékiség fogalmát pejoratív értelemben használjuk, nem feltétlenül itt például a hangoskodásra, káztani, hogy miattuk ment Míg falusi környezetben csep- ki akkor a mini a divatból.) Jet sem zavaró, és indokolt a fővárossal akarunk párhu- is a hangos beszéd, addig a zamot vonni. A „vidékiség- városban már tucatnyi em- nek” valójában nőn ellentéte bért zavar, ha „átkiáltunk a a „pestiség”. Sőt, számos vo- szomszédba.” És mi tagadás, a déskultúránk ott tart Tudom, csínján kell bánni az elmarasztaló megjegyzésekkel hisz mások is tehetnek arról. hogy például öltözkötőségeinek, életforma optimális tükrében juk. Az urbanizálódási folyamat — a „városiasodás” — megannyi összetevője közül most azokra a hiányzó lánc- szembetűnő vidéki ismérve is. szemekre szeretnénk rámutat- -gz feltehetően valamiféle kitti» melyek önmagukban ugyan sebbségi érzésből fakad, Min- nem határozzak meg egy te- (jeneseire tény, hogy a ,vidé- lepülés szerkezetét, de nagyahol. natkozásban Budapestre is il- hangos beszéd — az amúgy is Tudom azt is, hogy a kerük a „vidéki” jelző, ameny- motorizált, nagyüzemi zajok- désnek anyagi vonzata is van, nyiben a fővárost saját lehe- kai szennyezett károsokban — ám a probléma épp abban ke- avagy a városi néha már elviselhetetlen, resendő, hogy egyre többen követelményeinek (Nem is beszélve arról, hogy vélik úgy; minél drágább vizsgál- miket kiáltunk át a szom- egy ruha, annál elegánsabb s szédba.) Az „alígvárosoknak1 így a „divatbutiknak” titulált kereskedelmi intézmények egy másik feltűnő, mi több s°ba nem tapasztalt diktatú‘ ' a bélyegét rája nyomja rá öltözködésünkre. Sokáig vívódtam, megnevezzem-e az érintetteket, de ki városokban” még kevesen nem vai^n^ hogy használ- tudnak öltözködni. Félreértés nék azzal) ha elhallgatnám: a ne esset nem a választékkal városok cigánylakossága — az ízléssel van a baj. Sallakók hétköznapi életvitelében kitapintható legyen. ____ E zek után nyilván szokat- bemutató színterének lanul prózainak tetszenek a (tudjuk, hogy voltaképp ered- gótarjan főtere olykor divat- menyként könyvelhető el nek vélt ismérvei, szabadkozásunkat Előzetes enged testűink, megtelepedésük) reprezentál- t ann7í a színes^^csillogó, vil- ja leginkább a már említett s ez a kisebbségi komplexusból fa- Mmtha ka(jó túlkapásokat a divatakarnak ban. Ráadásul esetükben azért vidékiség általunk jellemző- jogú ruhaköltemény, és ez a a nőkre jellemző, egyesek épp azzal sék megoldani azzal, hogy a tüntetőleg bizonyítani város- ofyán «zönbeMnő«mó£ö- temának ebben a vetületeben beüséeükel nagy kínosan no 82 oltozkosem törekedtünk teliewsre. m óesbeü izlesficam, mert sajsem loreKeaiunK reijessegre, ügyelnek nehogy véletlenül nos sokuk — tisztelet a nem ráadásul példáink kozismer- esztétikusán szolid ruhát ölt- 1°” - ° . T1, eJet a new> t»b- „,.sn„„ir eszteuKusan szona rúnát olt- kévés kivételnek — látszólag sokat ad a viseletre, de tek, külön-külön szóltunk már róluk, s remélhetőleg nemcsak bennünket ingerelnek. De, ne áruljunk zsákbasenek magukra. Egy divattervezőtől szokat- jóval kevesebbet arra a felon megnyilvánulásra készmacskát! A vidékiség ismér- tettp ismerősömet salgótar lületre. amin a ruhaneműket viseljük. . . Cigány származáveinek halmazából két prob- I“« sétánk, mikor is nem kis su barataim ugyan jogosan lémakőrt szeretnénk kiemel- maüciával hívta fel a figyel- szoktak érvelni azzal, hogy ni; a mindennapi kultúrá- met bogy a tarjániak nálunk a testápolás a higiéval kapcsolatos kérdéseket, ü- ágyán majdnem mindenben nia reklámozása a különböző közszolgáltatás«* a legutolsó divatot követik, kozmetikai cikkek népszerű- pontosabban a divatszíneket sítésénél kezdődik, de még- és a divatos fazonokat Csak sem tartom, valószínűnek, _________. épp a ruhanemű anyagát bogy a tömegkommunikációs t ett Togy **ezúttal’ *csak három hagyják figyelmen kívül, no eszközök ismét az alapvető területét tudjuk, érinteni. Tu- tmeg azt az apróságot hogy higiéniai követelmények „be- ................ - illik-e rájuk, illetve milyen tanitasara” fognak visszatérletve a helyzetét Kezdjük az előbbivet mely önmagában is annyira összemindhárom az lajdonképpen életmóddal, - móddal függ össze, amely sokban tagadhatatlanul ma is különbözik a falusi életformától. A városi életmód fogvatéa városi élet- alkalomkor viselik azt. Erről ni, egy későn ébredő réteg eszembe jut egy kiasz- kedvéért (Igaz, ezt a réteget szikus példa. Amikor divatba közel sem csak a cigányság jött a miniszoknya a manö- alkotja). Ez persze lehetne kenek térdén felül csak öt sőt keü^hogy feladata legyen a közművelődés misszionáriusainak. Mint ahogy a kultú, „ . -_w ^ tcuuc városi viselkedésmód miniben bizonyltották a lányok; azért mert ők gatása is elsősorban rájuk, ilcenti villant ki a szoknyából. I-**-* s«r*..»!?«: “xrs«. ä G. Kiss Magdolna szóba, de Salgótarján ebből a szempontból pregnánsabb példa, hiszen fejlődését köny- nyebben nyom«» követhetjük. Mint a legtöbb várost, Salgótarjánt is a környező települések bevándorlói duzzasztották fel, akik ma már Joggal tekintik magukat teljes értékű tarján iaknak. Sok tekintetben valóban magukévá tették a városi életformát, de származások lépten-nyomon kiütközik, és tömegméretekben ez hátráltatja az urbánus légkör kialakulását. Anélkül, hogy misztifikálni akarnánk a városi életformát, kétségtelen, hogy bizonyos viselkedési normák, épp az együttélés másfajta (lakótelepi) keretei között már helytelenek, olykor visszatérőek. Gondolunk vidékiek, még tudják mi a *etve a pedagógusokra háruL dörgés.., (Meg merem kocp. X. akik körül van élet, bekapcsolódnak a település közösségi életébe, illetve segítenek azt kibontakoztatni. Most csak alsó tagozat működik itt 1—3. és 2—4. bontásban, a nagyok bejárnak Tereskére. A A TÍZ LEGKEDVESEBB ESZTENDŐ I Bár eleitől fogva a közokta tás területén dolgozott, nem tagiskola vezetője, Vigyinszki volt kitérők ,nélküli Vincze Vendel kapta a rangos elissne- Ferenc pályája, míg a pász- rést. Beszélgetésünk során két tói Kun Béla Általános Isko- dolog szinte rögtön kiderült: la igazgatója nem lett. nagyon szereti amit csinál, és — Vizslási vagyok. Három roppant szerény ember. évtizede is elmúlt, hogy — Mi közösen csináltunk érettségiztem a salgótarjáni mindent, megosztva egymás kö- Madách Gimnáziumban, 1955- zött a feladatokat, koráb- ben állam vizsgáztam, ösztön- ban Kalcsó Józseffel, 1979-ig díjasként. Egy tanévre visz- ő vezette az iskolát, most kol- szakerültem a szülőfalumba, légámmal Orosházi Vencellel, majd onnan a megyei DISZ- Hosszú, jó időszak volt — az hez, úttörőtitkár-helyettesnek. 1957-es balassagyarmati tani- Az 1956-os ellenforradalom tóképzős diploma megszerzése Felsőpeténybe sodort, mivel után három évvel már itt ta- feloszlott a DISZ és Kmetty nítottam a szülőfalumban. Feri bácsi oda küldött a szé- Kalcsó Józseffel együtt „hoz- les korhatárú nevelőotthonba tűk be” az első cigány gye- (ami most óvodásotthon már), rekeket, addig nem jártak az Pontosan negyedszázada lesz iskola tájékára sem. Tankö- augusztusban, hogy Pásztón telezettségi törvény végrehaj- élek és dolgozom. Barlai Gá- tása vagy társadalmi beillesz- borné igazgatónő keze alá keked is segítése? — a kettő rültem ebbe az iskolába, egyszerre. A cigány szülőkkel 1961-től igazgatóhelyettes let- — nem mindegyikkel — akad tem, 1963-tól a járási tanácson most is probléma. A betegsé- dolgoztam. Amikor járási Inget nem mindig úgy ítélik vatallá szervezték át, akkor meg. ahogy illenék, de hosz- kértem vissza magam újra szabb lógások azért sincsenek, ide és 1972 óta, tíz éve vámért kimegyünk családiá toga- gyök igazgató, jövő évben már tásra a hiányzókhoz. És töb- a törzsgárda arany fokozatá- ben már magasabb szintre ke- hoz is összegyűlnek az esz- rültek, berendezett házuk van, tendők. Sck a íorzsgárdatag rendesen dolgoznak. A község- az iskolánkban — ez is mu4 NÓGRÁD — 1982. június 12., szombat Teljes „üzem* a bánki táborban A bánki váítótábor — a horpácsi nevelőotthon 28 álnapokban nyitott kapuit — lami gondozott növendéke, vasárnaptól a budapesti 102. Júliusban kéthetes KRESZ- számú Váci Mihály úttörő- tábor indul. A szendehelyiek csapat 90 gyermekét fogadja, siófoki pajtásokkal cserélakik egy hetet töltenek a tó nek, a nézsaiak szlovák testpartján. őket a KISZ megyei vériskolájuk tanulóit hívták bizottsága által szervezett meg. Augusztus közepétől az komoly zenei tábor résztvevői őrsvezetők, az úttörőcsapa- váltják, majd hét napig me- tok vezetői, valamint a KISZ- gyénk amatőr művészeti cső-' tisztségviselők felkészítőjé- portjai tanulnak, pihennek. nek ad otthont a tábor. SzepA diósjenői úttörőcsapat a tembertől az építést segitő Szelidi-tóhoz indul, a homok- üzemek, vállalatok költöznek mégyi általános iskola jóvol- a faházakba. Vasárnaptól te- tából, onnan hatvan iskolás hát vizsgázik a tábor, vendé- érkezik „cserébe”. Velük gei minden bizonnyal szép együtt nyaral majd Bánkon a emlékeket visznek haza. Könyvpárbaj Válogatunk a könyvsátornál, amikor újabb érdeklődők jönnek. Középkorú házaspár, látszik, határozott céljai, konkrét könyveimmel érkeztek. A nő rövid nézelődés után közli a keresett művet, valahogy imigyen: — Egy Körképet szeretnék, a kislányomnak. Mire a kereskedő: — Sajnos Nagyságos Asszonyom, már városszerte kifogyott: Hány éves is a kislány? — Huszonöt — rebben az asszony, és már mennének is tovább, amikor a KERESKEDŐ szózuhataga visszafordulásra kényszeríti őket: — Olyan könyvem van, amelyik országos hiánycikk. Csak Salgótarján kapott pár darabot. Tudja, hogy van az. Könyvhétmegnyitó meg miegymás... A pult alól, vacfy húsz egyforma könyv hegyéről előkerül egy elbeszéléskötet s folyik tovább a „küzdelem”. A KERESKEDŐ bemutatja a novellák színét-fonákját, azért valahogy érezni, aligha olvashatta. A nő lelkében kis dráma játszódik le. Pergeti a lapokat, nézegeti — nem túl meggyőzően — a fülszöveget, forgatja magában a visszautasítás gondolatát. Egész lényéből látszik, jó lenne visszaadni, de úgy, hogy ne sértse meg serény „ellenfelét”. Ekkor váratlan dolog történik. A férj felismeri, sőt tegezi a KERESKEDŐT. No, nem régi barátként de azért keresztnevükön szólítják egymást a felek. Kész! Látszólag eldőlt a küzdelem. A házaspár „jogtalan" előnyökhöz jutott. Mert egy ismerősnek ugye könnyebb azt mondani, hogy nem kérjük. Már félúton van a hölgy keze, adná vissza az árut. Igen ám, ekkor utolsó, Cseles támadásra szánja el magát a KERESKEDŐ. — Ez aztán tényleg a leges-legutolsó, Drága Nagyságos Asszonyom. Az utolsó előttit Z. föorvosúr vitte el! Igen! Ez már kivédhetetlen parádriposzt. „Padlón az ellenfél”, lehanyatlik a könyvet tartó kéz. — Kilencvennyolc forint lesz. Legyen máskor is szerencsénk. Kézit csókolom. Szervusz... Vegyi nyersanyag — a fa A fa, mint nyersanyag egy- ennek eredményeként vani- re drágább lesz és hasznosí- lint és vanilinsavat állítanak tása nemcsak a fából termelt elő belőle az illatszergyártás félkész- és készgyártmányok és egyéb kozmetikai cikkek területén nyert jelentőséget, számára. Legújabban rovar- hanem mint vegyi alapanyag ölő szert, gyógyszeralapanya- is egyre fontosabb szerepet gokat és egyéb vegyszereket játszik. Nemrég még a pa- is nyernek ligninből. Egyéb pírgyártás ún. papirfájának fahulladékból állati takar- feldolgozása során a fa mányozásra szolgáló melaszt rostjait összetartó lignint állítanak elő, mely olcsóbb, mint kényszerű melléktémáé- mint a cukorgyártás mellék- ket kihasználatlanul eldob- termékeként adódó melasz, ták. A vegyészeti eljárások Német vegyiművek jelentése sorozata indult meg a lignin szerint a fahulladékból fa- hasznosítása érdekében, és cukrot nyernek. A szerelem megszépít Dr. Madelyn Hubler ame- közben a bizottsághoz tarto- rikai pszichológusnő ellen- zó urak 170 szerelmes és 90 őrizte annak az állításnak a nem szerelmes lányra tippel- helyességét, hogy a nők csak ^ek> a zsütí hölgytagjai a sze- , . . re.em jobb ismerőinek bizoa szerelemtől lesznek igazán nyultak Az 6 ítéietük így szépek. Kísérleti nyálként hangzott: 150 lány szerelmes, 130 szerelmes és 130, pilla- és 110 nem szerelmes. Mindnatnyilag gyengéd kötelékbe képviselői azonban egyetértettek abban, hogy a nem bonyolódott lányt vá- szerelemtől a szépség opti- lasztott ki. Bemutatta őket a mistábbá, életigenlőbbé és zsűrinek: ennek kellett ar- fiatalosan üdébbé válik, és az ról döntenie, kit talált el illető szeme különös fénnyel nyila, m kit earn, MU rsmo«.
