Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
Drégelypaiánkiak exportja A külföld! Tevők körében végzett piackutató munka eredménye, hogy a drégelypalánkl Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet mind több terméket szállít határainkon túlra, melyek újabb megrendeléseket vonzanak a dinamikusan fejlődő gazdasági egységnek. Az idén 120 millió forintos árbevételre szá mító kollektíva jó kapcsolatokat épített ki az NSZK-bcli IPSÉN kemencegyártó céggel, mely valamennyi vasszerkezeti igényét a drégelypalánkiaktól rendeli. Képünkön: Kiss László üzemvezető és Bénító László csoportvezető a nyugati kooperációi partner számára gyártott szekrénysorokat ellenőrzik. — kulcsár — Tiszta kémény — jé huzat Egy százalék: milliókat ér! Nógrád megyében harminchárom évvel ezelőtt állomosították a kéményseprést. Nem is volt akkoriban más feladatuk a szerencsét hozó kormos embereknek, mint ki tisztogatni a nehezen szelelő kéményeket. Az elmúlt^ évek alatt azonban újabb és újabb tennivalókkal bízták meg a Nógrád megyei Kéményseprő és Kályhaépítő Vállalatot. Speciális csoportok alakultak, ahogy aflt-, tefc a kívánalmak. A Balassagyarmat egyik kis utcájában lévő szerény épületbe — a kéménydoktorok központjába — sokféle kérés érkezik. Természetesen továbbra is kitisztogatják a kormostorkú kéményeket évente kétszer. Emellett elvállalták tüzelőberendezések javítását a központi fűtések tűz- és vízterének vegyszeres, mechanikus takarítását, mérnek megrendelésre mindenféle hőtermelő berendezésnél teljesítményt és hatásfokot, javítanak, karbantartanak. Mindez még nem elég hisz építenek kazáno- nokat, beszabályozzák az olajégőket, karbantartanak vízellátó berendezéseket. ' Magyarországon az épületek energiaszükséglete az összenergia 20—25 százaléka, ebből a fűtésre és a meleg vízre 15—18 szálék szükséges. Könnyen belátható, hogy egyetlen százaléknyi megtakarítás már milliókat jelenthet. Ezért a Nógrád megyei Kéményseprő és Kályhaépítő Vállalat »a már cserépkályhákat is épít, segítvén az ésszerűbb energiafelhasználást A tervidőszak végéig megyénkben négyezer olaj kályhát kell „felszámolni” \ az intézményekben. A vállalat az építőipari szövetkezettel közösen épített egy kályhacsempegyártó üzemet ahonnan évente 300 kályha alapanyagát kapják. Egy olajkályha napi szükséglete 8 kilogramm, hat hónap alatt 1440 kilogramm, négyezer kályhát számítva az olajigény átlépi az öt és fél millió kilogrammot! Az imént emHtett négyezer kályha kétharmada cserépkályhára cserélődik, vagyis nem „esszük” tovább az olajait Számításokat végeztek, melynek alapján állítják a vállalat szakemberei, hogy három- milliós beruházási programmal háromszorosára növelhetnék szolgáltatásaik nagyságrendjét. A különféle hőszolgáltató berendezések karbantartásával körülbelül kétszázalékos hatásfok-növekedést érhetnek el. Még egy számadat: Így óránként 518 kilogramm olajat lehetne megspórolni. Két éve 1980-ban a megtakarítás 87 kilogramm volt A megye és a vállalat „energiafelelősei” új ötleteken törik a fejüket, hiszen minden jobbítás megtakarított olajat és vele forintokat jelent A barátság ápolása közös érdekünk Interjú Jan Kerületi A csehszlovákiai besztercebányai kerület és Nógrád megye között az elmúlt évtizedekben sokoldalú baráti kapcsolat alakult ki, s fejlődött dinamikusan. A kerületi nemzeti bizottság küldöttsége a napokban megyénkben tartózkodott, s ez alkalommal beszélgettünk Jan Pikulával, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökével a testvérmegyei kapcsolatokról, az együttműködés tapasztalatairól és lehetőségeiről. — A magyar és csehszlovák nép hagyományos, baráti kapcsolatai szerteágazóak és fejlesztéséért különösen sokat tesznek és tehetnek az államhatár két oldalán fekvő megyék lakói. Miként értékeli Nógrád megye és a közép- szlovákiai kerület együttműködésének, kapcsolatainak alakulását az elmúlt esztendőkben? — örvendetesnek tartom, hogy a magyar—csehszlovák barátság erősítésének jegyében az elmúlt években Nógrád megye és a közép-szlovákiai kerület között a kapcsolatok kedvezően fejlődtek, jól ala, kulnak. Erről győződhettünk meg a kölcsönös látogatások alkalmával és a hétköznapokon egyaránt Állampolgáraink közül sokan személyesen ismerik egymást Pezsgőbb az együttműködés a gazdasági, a kulturális életben, a sportegyesülétek között, s más területeken is. A megyék közötti kapcsolatokban nagyra tartjuk az elmúlt esztendőt, többek között azért is, mert a kereskedelmi vállalatok egyre inkább étnek a kisha- tárment! forgalom kínálta lehetőségekkel. Ügy vélem, egy- egy tapasztalatcsere mindkét fél számára előnyös, hiszen kiváló aljralom, hogy a jő munkamódszereket akár kerületünkben, ákár Nógrád megyében hasznosítsuk. — A szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődésének számtalan közös vonása akad. A jelenlegi időszakban a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság milyen fontos, sajátos feladatok megoldásán dolgozik? — Legfontosabb teendőnk a Csehszlovák Kommunista Párt XVI. kongresszusának határozataiból, és a népgazPikulával, a Közé Nemzeti Bizottság daságunk VII. ötéves tervéből adódó feladatok végrehajtása. Magyar barátainkhoz hasonlóan, különösképpen az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság termelésének növelése, a munka hatékonyságának fokozása a célunk. Emellett igyekszünk eleget tenni a lakosság életkörülményei javításával kapcsola- . tem követelményeknek is. Építjük új lakótelepeinket, az ötéves tervben 34 ezer új lakást adunk át elképzeléseink szerint, fontosnak ítéljük a meglevő lakások folyamatos korszerűsítését, a lakosság szolgáltatási, kereskedelmi igényeinek magasabb színvonalú, kielégítését. Különös figyelmet szentelünk a nemzeti bizottságok munkájának korszerűsítésére. A CSKP Központi Bizottsága nemrégen tárgyalta a témát, s meghozta a közigazgatás fejlesztésére szóló határozatát. Elmondhatom, hogy ezek megvalósítása jól szolgálja az államigazgatási munka javulását, növekvő követelményeket támaszt velünk szemben. A Központi Bizottság határozatának megvalósítása minden bizonnyal nem múlik dolgozóink hozzáállásán, s a végrehajtásban számolunk okos kezdeményezéseikkel is. A cél: a lakosság minél gyorsabban, lehetőleg helyben, vagy állandó lakóterületéhez közel intézhesse ügyeit megnyugtató módon. p-szlovákiai elnökével — A« Ipoly két oldalán élő nógrádiak és közép-szlovákiaiak — párt- és állami szervek, vállalatok, intézmények — között a kapcsolatok rendszeresnek ítélhetők. Miként látja ezek elmélyítésének, kiszélesítésének, tartalmasabbá tételének további lehetőségeit? — Alapvetőnek tartom, hogy Nógrád megye és a középszlovákiai kerület között a kapcsolatok az erről szóló együttműködési megállapodásunk szellemében alakulnak. Ügy vélem ez a megállapodás az élet minden területén biztosítja kapcsolataink fejlődését, a testvérmegyei együttműködés elmélyítéséi?. Rajtunk, a két félen múlik, hogy mindezt kivétel nélkül megvalósítsuk. A jelenlegi munkalátogatáson is meggyőződhettem arról, hogy kölcsönös az igényünk erre, a magyar—csehszlovák barátság ápolása közös érdekünk. — Néhány napos Nógrád megyei tartózkodása alatt milyen tapasztalatokat szerzett, milyenek a benyomásai a nógrádi dolgozók munkájáról? — Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy elégedetten távozunk haza. Gazdag program keretében volt alkalmunk: bepillantani mező-! gazdasági üzemek, ipari vállalatok, a tanácsok tevékenységébe. Örömmel töltöttek] el a nógrádiak munkasikerei. Ismét meggyőződhettem róla, hogy az önök megyéjében szorgalmasan munkálkodó emberek élnek, tevékenységük: kifejeződik a termelés mellett a települések gyarapodásában is. A látogatás megerősítette bennem, hogy önök jó barátaink, internacionalisták, akiknek érdekük, hogy kapcsolataik tovább bővüljenek a szocialista országokkal, legnagyobb ügyünk, a béke megvédése érdekében. Közös a véleményünk, hogy csak békében, jó együttműködés mellett építhetik népeink a szocialista társadalmat. Szeretném az alkalmat felhasználni arra is, hogy a NÓGRÁD hasábjain keresztül tolmácsoljam a közép-szlovákiai kerület dolgozói üdvözletét Nógrád megye lakóinak és az önök előtt álló feladatok teljesítéséhez erőt, egészséget kívánjak — fejezte be a beszélgetést Jan Pikula. M. Szabó Gyula É pítkeznek az öregek otthonában Balassagyarmaton. Minden a hegyén-hátán és ez megzavarta a lakók nyugalmát. De hát szebbé tenni az otthont, nem megy másként. Ki kell bírni azt a néhány hetet, amíg a mesterek ott kopá- csolnak. Nincs is semmi baj. Türelmesek a lakók. Balázs Ferenc meg egyenesen élvezi ezt a helyzetet Lakótársával beálltak dolgozni. Szép fehérre festették a radiátorokat, méghozzá olyan szakértelemmel, hogy a hivatásos festők is megdicsérték őket. Volt is öröm meg büszkeség: „Fe- rencke még ilyen ügyes és jól tartja magát” — ígf dicsérte őt az intézet igazgatója is. Hát még a gondozó nővérek! Mert Ferencke nem megy el mellettük, egy jó szó nélkül, amihez még finom simogatás, ha- miskás mosoly is kijár. Több éve már, hogy az otthon lakója Balázs Ferenc. Somoskőújfaluból a feleségével együtt költöztek az intézetbe, az öregség elől. Az öregkorban az egyedüllétet nehezebb elviselni. De olyan szívós ember, mint Balázs Ferenc a hajdani Somoskőújfalui párttitkárt, keveset találni már az élők sorában. Leküzdötte a fájdalmát Igaz sírt kesergett sokáig. Saját maga elvesztésével is foglalkozott egy ideig, de végül is szembenézett az bizottságtól is rendre, hogy csendet Legfeljebb a váltók- élettel. segítsék a válságból kilábal- ra állott vadak. De azok Zaját — Nemcsak néztem, szem- ni. Csordás Pál, a bizottság kiolvasták ők már az éjszaka be is vágtam. munkatársa felvitte őt Pestre, hangjából. Inkább hallották Kemény még az öreg hang- csak úgy szétnézni, hogy íe- egymást, mint látták, amikor ja és a tartása is. Ha kiborot- ledjen. Ott van az intézetben a megbízó egy levelet adott válkozik, ünneplőbe vágja Kisterenyéről Kisbali István át Balázs Ferencnek: magát, senki sem mondaná is szintén magukkal vitték. — Bécsbe vidd! De vigyázz, róla, hogy a régi mozgalmi Csakhát ő már nehezebben a tiéd és sokan mások élete Volt egyszer egy titkos futár idők harcosa ő, aki börtönöket járt, veréseket viselt el, hogy elkövetkezzék a mai világ. Pedig így van, mert párttagsági könyvecskéje bizonyítja hitelesen a pártnak tett ötvenedik éves elkötelezettsége évfordulóját. Ötödik évtizedet éli a pártban ebben az esztendőben. — Nem adom meg magam. .. — szorult ökölbe a keze. Az életből kapott fájdalomért dac volt abban az ösze- szeszorított ökölben. Amikor már úgy érezte hogy nem bírja tovább, útrakelt akár hajdan ifjúkorában. Ment fel a Börzsöny magas fokára, vagy le Vácra, a Duna mellé. Aztán munkát kért az otthonban. Mindent megtett, csak ne kelljen magába roskadva felesége elvesztésén, rágódnia. Mentek hozzá a városi pártviselte el a kiruccanást. De Balázs Ferenc valósággal felvidult. Kedvre kapott. Azt mondta amikor rácsodálkoztak szívósságáért: — Egész életemben úton voltam. Salgótarján környékén volt szervezője az illegális pártnak. Zagyva, Róna, Somos, Karancsalja, Salgótarjánban a zagyvái rakodó volt a körzete, és amit csinált, azt jól csinálta. Üzenetet kapott Epich Alberttól, a körzeti sejtvezetőtől, hogy várja őt kint az inászói völgyön. Kifinomult óvatosságuk volt az életükkel játszó akkori embereknek. Balázs Ferenc is többször megkerülte a jelzett helyet, amíg nem győződött meg, igaz-e az üzenet. Ott találkoztak lent a bükkös alján, amikor a sötétség ráborult az erdőre és senki sem zavarta a is kockán forog, ha idegen kezébe kerül ez a levél. Azt mondta amikor visszaemlékezett árra az éjszakára, hogy amikor hazaért, kirázta a hideg izgalmában, a hirtelen reá szakadt felelősségtől. Volt egy vastag inge, annak a gallérjához varrta be a levelet Alig hajnalodott, amikor elindult Bécs felé. Volt egy címe Brennbergben, aki átjuttatja őt a határon és a bécsi cím a Czwingerben, Josef Somoskői cipész műhelye. Neki kellett átadnia a küldeményt Zsebében néhány pengővel rótta az országutat a futár. — Az lettem, méghozzá, a legtitkosabb futár. .. Átéli újból és újból azokat a napokat. Nem az országúton, hanem aa erdei ösvényeken ment és csak éjszaka, mert az volt az utasítás. Nappal meghúzódott, ahol a hajnal érte. Tekintetében még most is ott van, hogy mit jelent egyre éhesebbnek lenni. Hiába, ami útjába került ehető, azt megette, később falta. Az éhség kegyetlen kínozta, amikor áthaladt egy fenyveserdőn és a sötétben apró fényt látott világítani. Mindegy hol pusztulok oda kell menni, élelmet szerezni, mert másképpen itt halok dolgavége- zetlen. Egy vasúti őrházba kopogott be. A bakter csak nézte a sovány embert, behívta, közben a telefonhoz lépett. Elvesztem, fordult meg Balázs gondolatában, és a menekülésre gondolt. De mást mondott a bakter tekintete. Balázs Ferenc maradt hát és várt. A vasutas kiment, egy köcsög tejet és kenyeret hozott. — Egyél, a te fajtádból gyakran járnak erre! Megmutatta a Brennberg felé vezető utat is. Az ennivaló helyrerakta idegeit a futárnak. Most már biztos volt, eléri célját. Brennbergben várták és még azon éjszaka indultak biztos utakon a cél felé. Két nap múltán átadta a levelet. — Csak akkor könnyebbültem meg. Még az évben 1 felvették a pártba. Most ötevenedik éve annak. Többé nem volt részére megállás. A mozgalomnak élnie kellett. És Balázs Ferenc hűséggel végrehajtott minden utasítást a párt érdekében, míg egyszer aztán elfogták. Kisterenyén letartóztattak egy embert, az vezette nyomára a rendőröket. És következett a vallatás. Mezítelen talpát csizmaszeggel verték ki. Ütötték véresre a hátát, vízben áztatott kötéllel. Félholtan került ki a börtönből, de néma maradt Aztán a mindennapos csendőrlaktanyában való jelentkezés elől kint Macskalyuknál, ahol a Zengő-völgy a menekülőt eltakarja a világ elől, ott a sziklák védelmében Szlovákia felé vette útját Balázs Ferenc. N egyvenötben tért haza és lett Somoskőújfaluban az első kommunista párttitkár. Azért ha testét nem, a lelkét megviselték az évek Balázs Ferencnek is. Mert kicsípi magát, egyenes a tartása is, de szemében van valami a fájdalomból. De ő könnytelen tudja siratni azokat, akik elmentek. Az elmúlt évek talán kárpótolják a veszteséget, hiszen azok gazdagok voltak. És sok szép öröm van még az életben is, ha rá akar lelni.,. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1982. június 12., szombat 2$