Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXYI. ülésszakáról 1982. június 8—10. között a Magyar Nép- köztársaság fővárosában — Budapesten — tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXYI. Ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisz­tertanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- tanácsa elnökének, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság államtanácsa elnök- helyettesének, m'nisztertanácsa elnökhelyette­sének, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének, Woj- eiech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Constantin Das- calescu, a Román Szocialista Köztársaság kor­mánya első miniszterének, Nyikolaj Tyiho- nov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének, Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya elnökének vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezménynek megfelelően az ülésszakon részt vett az JSZSZK küldöttsége, Zvone Drágán, a szövetségi végrehajtó tanács el­nökhelyettese vezetésé veL Az ülésszak munkájában, meghívás alap­ján, megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyiko­laj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának titkára, a KGST bizottságai­nak és a szocialista országok által létreho­zott egyes nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. Az ülésszak elnöki teendőit Lázár György, a Magyar Népköztársaság küldöttségvezetője, az MNK Minisztertanácsának elnöke látta eL Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizott­ság tevékenységét a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXV. ésé XXXVI- ülés­szaka között. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok 1981-ben kommunista és munkáspárt­jaik vezetésével, a szocialista társadalom előnyeit kihasz­nálva és a belső erőforráso­kat mobilizálva jelentősen előreléptek a folyó ötéves terv feladatainak megoldá­sában, a társadalmi terme­lés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a ter­melés azokban az ágazatok­ban, amelyek meghatároz­zák a tudományos-műszaki fejlődést, elsősorban a gép­iparban, az elektronikában, az energetikában és a vegy­iparban. Az ipari termelés növekedésének zömét a mun- kátermelékenység növelése útján érték el. Számos or­szágban a kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére a mezőgazdasági termelés 1981- ben a KGST-tagállamok egé­szét tekintve az 1980. évi szinten maradt Megnőtt a KGST-tagállamok kölcsönös külkereskedelmi árucsere­forgalma, amelynek rész­arány?, a teljes árucsere-for­galomban az elmúlt évben 55,, százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a KGST- tagállamok népgazdaságá­nak fejlődésében mind na­gyobb szerepet kap az együtt­működés és a szocialista gaz­dasági integráció további el­mélyítése, a kölcsönös ter­melési, tudományos-műszaki és kereskedelmi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműkö­dés a KGST-tagállamok vi­lággazdaságban betöltött po­zíciói megerősítésének egy­re fontosabb tényezőjévé vá­lik. A KGST-tagállamok szo­cialista közössége egységének és összeforrottságának meg­erősítése, gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésük tökéletesítése szempontjából különösen je­lentősek voltak a testvérpár­tok és testvéri államok ve­zetőinek tárgyalásai, többek között a krími találkozók so­rán. Az e találkozókon el­ért megállapodások megva­lósítása hozzájárul a KGST- tagállamok gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működésének továbbfejlesz­téséhez, ezen országok kom­munista és munkáspártjai­nak kongresszusai által kitű­zött társadalmi-gazdasági fej­lesztési feladatok eredményes megoldása érdekében. Az elmúlt évben folytatták a komplex program, a KGST- tagállamok hosszú távú együtt­működési célprogramjának és az előző ülésszak határo­zatainak megvalósítására irá­nyuló tervszerű munkát. En­nek során nagy figyelmet for­dítottak a gazdaság intenzi- fikálása szempontjából fon­tos jelentőségű korszerű gép- és berendezésrendszerek ki- fejlesztésére és szakosított gyártásának megszervezésé­re, valamint a testvéri or­szágok lakossága kiváló mi­nőségű ipari termékekkel és élelmiszerekkel való teljesebb ellátásának kérdéseire. . Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok népgazdaságának és együtt­működésének fejlődése a vi­lágpiaci konjunktúra romlá­sának feltételei között, az im­perialista államok által foly­tatott erőpolitika aktivizáló­dása, a fegyverkezési haj­sza fokozódása és a hadiki­adások növekedése, a belü- gyekbe való beavatkozás mi­att bonyolultabbá vált nem­zetközi viszonyok közepette ment végbe. Az USA és számos más NATO-ország imperialista kö­rei politikai nyomás céljá­ból fokozták a diszkriminá­ciót a KGST-tagállamok vo­natkozásában, rátértek a szankciók alkalmazására, fel­bontják az ezen országokkal, különösen Lengyelországgal és a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi-gazdasági kap­csolataikat. Erősödik a test­véri Kuba elleni gazdasági blokád törvénytelen politi­kája. A nemrégiben a ver­sailles-i értekezleten elfoga­dott nyilatkozatból kitűnik, hogy a főbb tőkésországok még tovább kívánják nehe­zíteni a KGST-országokkal fennálló kereskedelmi, hitel­és egyéb gazdasági kapcsola­taikat. Országainak a KGST Vég­rehajtó Bizottsága folyó év január 22-i nyilatkozatában kifejezett álláspontját meg­erősítve az ülésszak határo­zottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nemzetközi feszültség kiélezésére irányulnak és zavarják a békés, kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlődését, ellentétesek nem­csak a KGST-tagállamok, ha­nem a világ valamennyi né­peinek érdekeivel, durván sértik a nemzetközi élet ál­talánosan elfogadott normá­it, az ENSZ alapokmányában, valamint az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet záróokmányában fog­lalt elveket. Az ülésszak résztvevői megengedhetet­lennek tartanak bármiféle beavatkozást a KGST tagjá­nak, — a Lengyel Népköztár­saságnak — belügyeibe. Egyhangúlag hangsúlyoz­ták, hogy az ilyen jellegű akciók eredménytelenek ma­radnak. A KGST-tagállamok, összeforrottságukat és köl­csönös együttműködésüket erősítve, a béke és a nem­zetközi együttműködés meg­szilárdításában érdekelt más államokkal való kapcsolatai­kat fejlesztve, szilárd eltö­kéltséggel biztosítják továb­bi stabil fejlődésüket. A KGST-tagállamok sok­oldalú segítséget nyújtottak és nyújtanak a testvéri len­gyel népnek gazdasági ne­hézségei leküzdésében, az ország további szocialista fejlődéséhez szükséges felté­telek biztosításában. Az ülésszak áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció programját, amelynek elő kell segítenie a kommunista és munkáspártoknak a termelés intenzifikálását célzó irány­vonalának megvalósítását a testvéri országok népei jólé­tének emelése érdekében. Elő­irányozták, hogy a tervkoordi­nációt kiegészítik az érdekelt KGST-tagállamok gazdaság- és tudományos-műszaki poli­tikájának egyeztetésével. En­nek során különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek kiaknázására a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a KGST-tag­államok népgazdasága kiegyen­súlyozott fejlődésének biztosí­tása céljából. A program előirányozza, hogy erősíteni fogják a főbb együtt­működési feladatok megoldá­sának sokoldalú megközelíté­sét, bővítik az egyeztetett terü­letek és létesítmények vo­natkozásában eszközölt be­ruházások koordinálását. Ja­vaslatokat fognak kidolgoz­ni a tudományos-műszaki és termelési kooperáció fej­lesztésére és ennék alapján a tudományos és technikai eredményeknek a népgazda­ság kulcsfontosságú ágazata­iban történő bevezetésére. A Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasági fejlődése meggyorsí­tásának és hatékonysága nö­velésének szükségességére va­ló tekintettel előirányozták szé­lesebb körű részvételüket a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásban. A komplex programnak megfelelően ezen országok vonatkozásában a továbbiakban is az egyeztetett előnyös együttműködési felté­teleket kívánják alkalmazni. Különös jelentőséget tulaj­donítva annak, hogy az erő­feszítéseket a tudományos­technikai haladás legfontosabb irányaiban egyesítsék, a KGST- tagállamok küldöttségvezetői az ülésszak folyamán általá­nos egyezményeket írtak alá a mikroprocesszoros tech­nika fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazá­sában való együttműködésről, valamint az ipari robotok sza­kosított és kooperációs gyár­tásának megszervezésében va­ló együttműködésről. Az ülés­szak által a mikroprocesszo­rokkal kapcsolatban jóváha­gyott program és a róbottech- nika területén egyeztetett együttműködési intézkedések előirányozzák közös tudo­mányfejlesztési munkák el­végzését, a legújabb elektroni­kai eszközökkel ellátott auto­matizált technológiai gép- és műszerkomplexumok, vezérlő- rendszerek szakosított sorozat­gyártásának megszervezését. Ugyancsak aláírták a szá­mítástechnikai eszközökhöz szükséges mikroelektronikai elembázistermékek, a mikro­elektronikához szükséges anya­gok és technológiai berendezé­sek gyártásszakosításáról és kooperációjáról szóló sokolda­lú kormányközi egyezményt is. A szóban forgó dokumentu­mok megvalósítása lehetővé teszi a KGST-tagállamok nép­gazdasága műszaki rekonstruk­ciója, az ipar és a mezőgazda­ság termelési folyamatai, az irányítás területén több fajta munka automatizálása bázi­sának megerősítését, a kézi munka alkalmazásának csök­kentését, különösen a munka- igényes és nehéz fizikai mű­veletek során, lehetővé teszi továbbá energia, nyersanyagok és egyéb anyagok megtakarí­tását. Áttekintették az atomerő- művi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítá­sáról és kooperációjáról, va­lamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény teljesítésé­nek menetét. Hangsúlyozták, hogy a szóban forgó egyezmény megvalósítása jelentős mérték­ben javítja a KGST-tagálla­mok villamos energia iránti szükségleteinek kielégítését. Az ülésszak megállapította, hogy ezekben az országokban jelentős munkát végeztek a szakosított termelőkapacitások létrehozása, az újabb bonyo­lult berendezések gyártásának megszervezése és szállítása te­rületén. A folyó ötéves tervidőszak­ban megkezdik a 1000 MW egyedi teljesítményű nyo­mottvizes energetikai re­aktorokkal működő be­rendezések kooperációs gyártá­sát. Az ülésszak elfogadta az atomenergetika, az atomerő­műéi berendezések gyártás­szakosítása és kooperációja te­rületén folyó együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat.' A KGST ülésszakán kiemelték annak szükségességét, hogy erősíteni kell az együttműkö­dést a fűtőanyag, energia és nyersanyag, — a másodlagoso- kat is beleértve — megtaka­rítása és ésszerű felhasználá­sa tenrületén. A KGST-szervek megbízást kaptak, hogy e kérdésben dol­gozzanak ki javaslatokat és elsősorban az energia- és anyagtakarékos technológia és technika kifejlesztése és bevezetése, az élenjáró tapasz­talatok cseréjének bővítése te­rületén. Figyelembe véve a lakosság korszerű háztartási iparcikkek iránti nöivekvő igényét, az ülésszak jóváhagyta a színes­televíziózás területén folyó sokoldalú együttműködés programját. Előirányozták új típusú színes tv-k, képcsövek, stúdióberendezések, video­technika, valamint az ezek gyártásához szükséges tech­nológiai berendezések és el­lenőrző mérőműszerek ki­dolgozását és gyártásának nemzetközi gyártásszakosítás alapján történő meghonosítá­sát. Megelégedéssel állapították meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyezmény alapján megvaló­suló együttműködés tovább­fejlődését, valamint az Ango­lai Népi Köztársasággal, az Afganisztáni Demokratikus Köztársasággal, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­sággal, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Mozambiki Népi Köztársa­sággal és a szocialista Etiópi­ával folytatott együttműködés továbbfejlődését­Az ülésszak hangsúlyozta a fejlődés szocialista útjára ori­entálódó és a tanáccsal való szorosabb kapcsolatokra tö­rekvő fejlődő országokkal, va­lamint a többi fejlődő ország­gal, a gazdaság, a tudomány és a technika területén meg­valósuló együttműködés meg­szilárdításának fontosságát. A KGST-tagállamok 1981-ben 92 fejlődő államnak nyújtot­tak gazdasági és műszaki se­gítséget, főképpen gazdaságuk állami szektorának megerő­sítése, természeti erőforrása­ik kiaknázása, nemzeti káde­reik felkészítésének bővítése céljából. Döntést hoztak a KGST keretében folyó, a fej­lődő államokkal való sokolda­lú együttműködéssel kapcsola­tos munka tökéletesítésére. Megerősítették, a KGST- tagállamok arra törekednek, hogy fejlesszék a kereskedel­mi-gazdasági és tudományos- műszáki kapcsolatokat azokkal a tőkésállamokkal, amelyek készek egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös feltételek mel­lett együttműködést folytatni, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában szereplő meg­felelő rendelkezések betartá­sa mellett. Ezzel kapcsolat­ban megemlítették a Finn Köztársasággal, többek között a Finnország és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa között létrejött egyezmény alapján folytatott együttmű­ködés eredményes fejlődését. A küldöttségvezetők azon egyhangú meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a KGST- tagállamok közötti sokolda­lú együttműködés következe­tes és tervszerű elmélyítése a jövőben is elő fogja segíteni ezen országok népei számára az előttük álló gazdasági és társadalmi feladatok eredmé­nyes megoldását, továbbá hozzá fog járulni a nemzetkö­zi feszültség enyhítéséhez, a béke . és a társadalmi hala­dás ügyéhez. A KGST XXXVI. ülésszaka a nézetazonosság, a teljes, kölcsönös megértés, az elv­társi együttműködés légköré­ben folyt le. (MTI) Lázár György fogadta Constantin Dascalescut és Zvone Dragont Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütör lökön megbeszélést folytatott Cons­tantin Dascalescu román mi­niszterelnökkel, a KGST XXXVI. ülésén részt vevő ro­mán küldöttség vezetőjével. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a ma­gyar—román gazdasági kap­csolatok időszerű kérdéseit, az együttműködés fejlesztésének fő irányait, a termelési szako­sítás és kooperáció bővítési le­hetőségeit. A megbeszélésen részt vett Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár, Ion Stoian román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszterhelyettes és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda-' pesti nagykövete. ☆ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön fo­gadta Zvone Dragant, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi vég l e­hajtó tanácsának elnökhelyet­tesét, a KGST XXXVI. ülésén részt vevő jugoszláv küldöttség vezetőjét. A szívélyes légkörű találko­zón megbeszélést folytattak a magyar—jugoszláv kapcsola­tok időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Ko­vács Gyula, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és Mi­lán Veres Jugoszlávia buda­pesti nagykövete­Zvone Drágán tárgyalásokat folytatott Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettessel is. A KGST VB 104. ülése Június 10-én Budapesten tartotta 104. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a KGST-tagállamok kormányfő­helyettesei, az országok VB- képviselői, a tanács titkára. Az ülésen részt vett a JSZSZK szövetségi végrehaj­tó tanácsának tagja. A végrehajtó bizottság meg* tárgyalta a KGST XXXVI. ülésszakán hozott határozatok megvalósítására irányuló mun­kával kapcsolatos kérdéseket. ☆ Csütörtököm elutazott ha­zánkból a KGST XXXVI. ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK, román és jugoszláv kor­mányküldöttség. Libanonban az izraeli haderő Heves harcok földön, levegőben Csütörtök hajnaltól az iz­raeli páncélosok Bejrút déli elővárosaiban, a nemzetközi repülőtér körzetében próbál­ják áttörni a palesztin ellen­állási mozgalom és a libano­ni haladó erők védelmi vo­nalát. Hírek szerint az Amal nevű síita szervezetnek a ha­ladó erők oldalán küzdő mi- licisták is felvették a harcot az invázióé erőkkel, amelyek­nek intenzív támogatást nyúlt a légierő, a tüzérség és a ha­ditengerészet Hajnalban a PFSZ és a li­banoni haladó erők újabb iz­raeli partraszállási kísérletet hiúsítottak meg Khaldenál és azt is megakadályozták, hogy izraeli csapatszállító gépek szálljanak le a bejrúti repülő­téren. Az izraeli légierő ez­után nagyarányú bombatáma­dást hajtott végre a napok óta bezárt repülőtér ellen. Bej rút védői több izraeli harckocsit semmisítettek meg, illetve zsákmányoltak. A liba­noni rádió jelentése szerint az izraeli inváziós csapatok to­vábbra is ellenállásba ütköz­nek a dél-libanoni Tyr és Szidon térségében, és Damur csütörtöki újbóli bombázása kétségessé teszi ennek a vá­rosnak a bevételét is. Nyugtalanító fejlemény, hogy Izrael növekvő mértékben ter­jeszti ki agresszióját a Liba­nonban állomásozó szíriai csa­patokra és újabban — légitá­madásokkal — Szíria területé­re is. Szíriában válaszul elren­delték a tartalékosok mozgó­sítását. Izraeli vadászbombázók csü­törtökön hajnalban a bejrúti nemzetközi repülőtér közvet­len környékét és a szomszé­dos palesztinai menekülttábo­rokat támadták. A Wafa pa­lesztin hírügynökség jelentése szerint az izraeliek a tenger felől és ejtőernyősökkel akar­ják hatalmukba keríteni a lé­gikikötőt. A Wafa azt is kö­zölte, hogy csütörtökön haj­nalban az izraeli haderő újabb partraszállási kísérletet tett a Bejruttól négy kilométerrel dé*re fekvő Khalde kikötőnél, de a támadást visszaverték. A partraszállási kísérletet nagy­arányú légielőkészítés előzte meg. Hírügynökségi jelentések szerint nyolcán vesztették éle­tüket és negyvenhéten sebe­sültek meg a Damaszkusz egyik elővárosa elleni szerdai izraeli légitámadás következ­tében. A szíriai katonai parancs­nokság szerdán megerősítette, hogy kilencven izraeli F—15- ös és F—16-os vadászgép két hullámban támadta a libano­ni Bekaa-völgyben telepített szíriai légvédelmi rakétaállá­sokat A katonai közlemény szerint 19 izraeli gépet lelőt­tek, míg a szíriaiak vesztesé­ge 16 harci gép. Az izraeliek ugyanakkor azt állítják, hogy megsemmisítették a rakétabá­zisok nagy részét, és 22 szíriai gépet lőttek le. Az izraeli je­lentés nem szól a saját vesz­teségekről. Tilalom tüntetésre Reagan amerikai elnök a bonni NATO-tanácskozás be­fejeztével négyórás látogatási tesz Nyugat-Beriinben, hogy demonstrálja az Egyesült Ál­lamok „elkötelezettségét”. Út­jára elkíséri Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter is. Az alkotmányvédő hivatal emberei — szoros együttmű­ködésben az amerikai titkos- szolgálat ügynökeivel — min­dent elkövetnek, hogy Reagan­nak csak kedvező benyomásai legyenek. Péntekre minden­féle tüntetést és tömeggyűlést betiltottak, a házfalakról már­is eltávolították a Reagan- ellenes jelszavakat és megtil­tották a „becsületsértő” röp­lapok terjesztését is. A haladó szervezetek — 190 politikai, társadalmi és ellenére készülnek egyházi csoportosulás — csü­törtökön estére hirdettek meg tömegfelvonulást Nyugat-Ber- lin központjában. A demonst­rációra sok tízezer embert várnak. A hatóságok a de- mostrációt azzal a megszorí­tással engedélyezték, hogy csak a béke és a leszerelés mel­lett szabad tüntetni, de olyan transzparenseket nem szabad a felvonulóknak magukkal vin­niük, amelyek bírálják Reagan elnököt, illetve az Egyesült Államokat. Péntekre — a hatósági ti­lalom ellenére — az „Alter­natív Lista” elnevezésű poli­tikai csoportosulás külön tün­tetést is meghirdetett. A nyu­gat-berlini rohamrendői séget készültségbe helyezték. mert tartani lehet utcai zavargá­sok kirobbanásától.

Next

/
Thumbnails
Contents