Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

A környezetvédelem mindannyiunk közös ügye Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága A környezetvédelmi világ­nap és a környezetvédelmi te­vékenység X. hivatalos évfor­dulója alkalmából kibővített ülést tartott tegnap salgótar­jáni székházában a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága. Napirenden dr. Döm- södy Péter, a KÖJÁL Nógrád megyei igazgató-főorvosa, a Hazafias Népfront környezet­védelmi bizottsága elnöke elő­terjesztése szerepelt, és több mint kétórás rendkívül hasz­nos vita, számos javaslat és ajánlás után a népfrontbizott­ság elfogadta azt az ajánlást, amelyet a környezetvédelmi bizottság, a megye hosszú tá­vú környezet, és természet- védelmi koncepció megvalósí­tásának társadalmi támogatá­sára tettek. A vitában 17-en vettek részt. A Hazafias Népfront mint politikai tömörülés és politi­kai tömegmozgalom szervezi a társadalom erőit a szocia­lista építőmunka támogatásá­ra. Figyelemmel kíséri ha­zánk fejlődését és segíti az időszerű politikai és társadal­mi tennivalók megoldását. Így a mozgalom 1972 óta részit vesz a környezetvédelmi te­vékenység társadalmi támoga­tásában. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága teg­napi ülésén úgy döntött, hogy a környezetvédelmi, társadal­mi tevékenység alapjának te­kinti az állami, tanácsi kör­nyezetvédelmi munka társa­dalmi támogatását. Kimondotta a népfrontbi­zottság, hogy a környezetvé­delmi társadalmi tevékenység magában foglalja a társadalom közreműködését az állami fel­adatok végrehajtásában és egyben társadalmi kontrollt ad a feladatok kitűzésénél, el­végzésénél, értékelésénél. Mindezek alapján több feladat megvalósítására hívta fel a bizottság a figyelmet- Ezek közül néhány: a környezetvé­delmi állami intézkedések végrehajtása csak a társadal­mi szervezetek együttműkö­désével és a lakosság közre­működésével valósítható meg. A társadalmi közreműködés alapja a szemlélet formálása, amit már gyermekkorban keli elkezdeni. Ebben fontos sze­repe van a szülők, nevelők és az ifjúsági szervezetek együtt­működésének. A települések környezetvé­delmi tevékenységének segíté­sére, valamint az eseti kör­nyezetkárosító hatások felde­rítésére, a népfrontbizottsá­gok szervezzék meg a környe­zetvédelmi társadalmi őrséget. Ezek tevékenysége terjedjen ki a többi között a szemét és hulladék területén jelentkező visszásságokra, ellenőrizzék és ösztönözzék a járdák, utak, útárkok és egyéb közterüle­tek rendszeres takarítását, tisz­taságát. Fontos feladat a me­gye vízfolyásain az egyedi és időszakos szennyezések felde­rítése, azok jelentése. Ezzel kapcsolatban mondotta ki a bizottság, hogy javítani kell a pihenők és parkerdők, a védett természeti értékek vé­delmét és rongálókkal szem­beni megóvását A vitában felszólalt Für jesi Tamás, a megyei párt- bizottság munkatársa, Ispán András, a megyei tanács kör­nyezet- és természetvédelmi bi­zottságának titkára, majd Mar czinek István, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­ságának titkára bejelentette, hogy a környezetvédelmi vi­lágnap alkalmából Márton Fe­renc természetvédelmi felügye­lő a Széchenyi-emlékplaket- tet, öt természetvédelmi akti­vista pedig a Környezetvéde­lemért kitüntető jelvényt ka­pott. A kibővített népfrontbizott­sági ülés, Kojnok Nándor, a megyei népfrontbizott­ság elnöke zárszavával ért véget. Előregyártott gépműhelyek így hónap alatt felépíthető hőszigetelt, télen fűthető me­zőgazdasági gépműhelyek, il­letve szervizállomások soro­zatgyártását kezdte meg a Kaposgép Zala megyei bago- di gépgyára. A műhelyek a hagyományos építési költségek kétharmadából kerülhetnek tető alá. A bagodi gépgyár nemcsak a szállítást, hanem az előregyártott elemek hely­színi szerelését is vállalja. A részegységek építőkocka-szé­rűén illeszthetők egymáshoz, belőlük különböző nagyságú műhely- vagy raktárépület építhető. Az első ilyen szer­vizépület a Zala megyei kus- tánszegi termelőszövetkezet­ben épül; negyven darab öt­száz négyzetméter alapterüle­tű szervizépületet gyártanai iraki megrendelésre. IX. miskolci ipari kiállítás és vásár Bemutató a térség iparának fejlődéséről Miskolcon a városi sport- csarnokban és környékén 1982. augusztus 19. és 29. kö-. zött rendezik meg a IX. mis­kolci ipari kiállítást és vásárt. A rendezvény céljáról az elő­készületekről tájékoztatták tegnap a sajtó képviselőit a rendező szervek Tapolcán, az Éden kempingben. Eddig 49 minisztériumi vállalat, 15 tanácsi vállalat, 19 ipari szö­vetkezet, valamint 23 kisipa­ros jelezte részvételét A ha­gyományoknak megfelelően az idei kiállításon is nagy ér­deklődésre tarthat számot a bútoripar felvonulása, a ke­rámiagyárak számos terméke, a hűtőgépgyár, a vegyiművek és a konzervipar több újdon­sága, s a látogatók körében mindig sikeres ruházati, házi­ipari, bőr- és cipőipari válla­latok és szövetkezetek diva­tos áruféleségei. A bemuta­tásra kerülő termékeket szakmai bíráló bizottság érté­keli és ítéli oda a három el­ső díjat, illetve a különdíja- kat. A közönségdíjról a lá­togatók szavazással döntenek. Mint mindig, ezúttal is ab­ban jelölték meg a rendezők a kiállítás és a vásár fő cél­kitűzését: reprezentálja a tér­ség iparának fejlődését, je­lenlegi színvonalát, tájékoz­tassa a lakosságot és a ke­reskedelem szakembereit az egyes iparágak új termékei­ről és a kereskedelmben kap­ható újdónságokról. S mert minden bizonnyal sok olyan árufélességgel jelentkeznek a kiállítók, amelyet először itt mutatnak be, jelentős meg­állapodásokra, üzletkötések­re is számítanak a IX. mis­kolci ipari kiállítás és vásár szervezői. A vásár a nagyközönség számára augusztus 19-én 12 órától 20 óráig, míg a többi napokon 10 órától 20 óráig tart nyitva. Mit leli tiltó a Ildi utazáshoz? A Magyar Nemzeti Bank enge­délye kell a nemesfém, a nemes­fém tárgy, aranyérme, az enge­dély nélkül birtokban tartható mennyiséget meghaladó külföldi fizetőeszköz (400 forint értéken felüli valuta), az értékpapír, biz­tosítási kötvény, takarékbetét­könyv, 200 forinton felüli és 50 forintnál nagyobb címletű bank­jegy, az 1000 forintos együttes ér­téket meghaladó ajándéktárgy ki­viteléhez. Ugyancsak az MNB kiviteli en­gedélye szükséges a járművek üzemben tartásához szükséges, és a járművek erre a célra épített üzemanyagtartályaiban elhelye­zett mennyiségen felüli anyag ki­viteléhez. A növényvédelmi zár szolgálat igazolása kell vágott vi rág kivételével a növények és növényi eredetű áruk kiviteléhez. Hatósági állatorvosi bizonyít­vány kell állatok, állati eredetű termékek, és állatbetegségek ter­jesztésére alkalmas tárgyak kivi­tele esetében (kivéve az útiéle­lemként szállítható, fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszer­mennyiséget). A kutya kiviteléhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylata is szük­séges. A Belügyminisztérium Országos kendőr-főkapitányság rendészeti osztályának engedélye kell vala­mennyi fegyver (önvédelmi és va­dászfegyver), lőszer, légfegyver, gázpisztoly, riasztópisztoly, robba­nószerek, pirotechnikai készítmé­nyek stb. esetében. A Művelődési Minisztérium filmfőigazgatóságának engedélye kell a mozgóképek (filmek) kivi­teléhez. Magánszemélyek által belföldön készített, családi vonat­kozású filmek kivitelére a Hun- garofilm Vállalat ad engedélyt. Az Országos Széchenyi Könyv­tár engedélye szükséges az 1957. előtt kiadott könyv, folyóirat, hírlap, térkép stb., valamint ezek bármely technikai eljárással ké­szített másolatainak kiviteléhez. (Nem kell engedély az utas ál­tal útiholmiként, vagy ajándéko­zási célra kivitt könyvekre — mű­venként legfeljebb három pél­dányban —, ha azokat Magyaror­szágon, vagy más szocialista or­szágban, 1957. után adták ki, ma­gyar nyelven.) Magyar eredetű képzőművészeti alkotás (pl. festmény, szobor, grafika stb.) kiviteléhez a Magyar Nemzeti Galéria, külföldi eredetű képzőművészeti alkotás és ré­gészeti emlék kiviteléhez a Szép- művészeti Múzeum, iparművésze­ti alkotás, továbbá kelet-ázsiai műtárgyak kiviteléhez az Ipar- művészeti Múzeum, népművészeti és néprajzi tárgy kivitekhez a Néprajzi Múzeum; magyarországi régészeti emlék, a magyar törté­nelem tárgyi emlékei, valamint pénzérme és egyéb numizmatikai tárgy kiviteléhez a Magyar Nem­zeti Múzeum; az előbbiekben nem említett műtárgyak kiviteléhez a tárgy jellege szerinti országos gyűtőkörű múzeum engedélyét kell beszerezni. Az alábbi egyes áruk kivihetők; útiholmiként, visszahozatali kö­telezettséggel (pl. vadászat céljá­ra vadászfegyver, egy kutya, csa­ládi filmek bemutatásra stb.), a vámáru-nyilatkozat megfelelő ro­vatába történt feljegyzéssel (lásd az engedély nélkül kivihető című fejezetben foglaltakat); ajándék­ként 1000 forint értékhatárig, az ajándék értékkeret terhére (pl. egy 500 forint értékű külföldi képzőművészeti alkotás kivihető a Szépművészeti Múzeum engedé­lye alapján, az 1000 forintos aján­dékozási keret terhére); ajándék­ként 1000 forint értéken felül a Magyar Nemzeti Bank kiviteli engedélyével (például egy darab 2 ezer forint értékű, magyar ere­detű szobor kiviteléhez kell a Magyar Nemzeti Bank és az MNG engedélye is). — Lakatos létükre építők­nek érzik magukat? — Hát persze! Miért ne éreznénk? — Itt a központi műhelyben dolgoznak. Hol van ide az építkezés?!... — Hohó, hát nem csak it­ten dolgozunk! Amit itt ösz- szeállítunk, meghegesztünk, azt kint a területen mi ma­gunk szereljük be az épület­be. Három brigádtagunk most is Rimaszombaton dolgozik... Válogatott futballista! Egy évtized alatt három­szor érdemelte ki az aranyko­szorús versenyki tüntetést a Nógrád megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat Gagarin nevű brigádja. Lakatoscsoportként élnek a köztudatban, de van köztük bádogos, hegesztő is; sőt nem egy brigádtagnak pa­pírja van két-három szakmá­ról. Persze nem jönnek za­varba ács- vagy betonozó­feladatok megoldásától sem. — Változatos a munkánk, ezt szeretjük benne — mond­ja Juhász László, a brigád egyik alapító tagja. — Nem unjuk meg, mert mindig új dolgot készítünk. Tíz éve még csak lábkaparót hegesz­tettünk. Most belső üvegvá­laszfal keretéj,, lengőajtót, ál­mennyezetet rakunk össze. Sokszor kell gondolkozni, mi­előtt nekifogunk; és ez jó! „Válogatott futballistaként NOTÉV-csapat munkastílusa Mozgékony ész, fürge kéz emlegetik a zömök, izmos Ju­hászt ugyanis ő a NOTÉV kispályás csapatának beton­kemény középhátvédje. Az edzettsége és a fürge észjárás mind a pályán, mind a mun­kában kapóra jön. — Gyakran tapasztaljuk — vallja —, hogy egy-egy épü­letrész újszerűén van ter­vezve, s variálnunk kell, hogy minél könnyebben és olcsób­ban elkészüljünk vele. Van, amikor ránk bíznak egy-egy részfeladatot, hogy „maguk­nak van benne tapasztalatuk, találják ki, mi a legcélsze­rűbb!” Szívesen kitaláljuk, de természetesen mindig a ter­vező vagy a műszaki ellenőr mondja ki az utolsó szót. Sablonok, ég veletek! A nyolc főt számláló kol­lektívának Fodor Sándor áll az élén. Tíz éve jött át a bá­nyagépgyárból, mert az otta­ni, akkori tennivalókat — ahogy ő mondja — „sablo­nosnak érezte. Ő is az a fajta ember, aki nehezen vi­selné, ha észjárását mindig a kitaposott útra kellene kény­szeríteni. Az évtizedes NOTÉV-műlt azt igazolja, jól döntött, mikor az építőipar mellett tette le a voksot. Olyan örömet is lel mostani munkájában, amilyenre elő­zőleg nem számított: — Az ember jár a város­ban látja a számvitelis kol­légiumot, az SZTK-ép,illetet, a GYIVI-t és eszébe jut, hogy azon én is dolgoztam, én he­gesztettem ezt vagy azt a korlátot. Nem mondom, hogy ez maga a boldogság, de min­denképpen jó érzés. — És nem csak Tarjánban van így, — egészíti ki társát Lipták Sándor, aki egy másik lakatosbrigád tagja —, hanem Balassagyarmaton, Szécsény- ben, Mátranovákon, Nagybá- tonyban, majdnem az egész megyében. — Akkor ilyen szempont­ból is rossz lenne* elkerülni mondjuk Vas megyébe ma­guknak. Idegen lenne minden épület... — Hát ez az!’ — bólint derűsen Fodor. Nemcsak a megyéhez, ma­gához a NOTÉV-hez is érez­nek kötődést; gazdának tud­ják magukat a vállalatnál. Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy saját mun­katerületükön van szavuk; ve­zetőik nem engedik el fü­lük mellett a lakatosok adta javaslatot, kezdeményezést. — A legutóbbi termelési tanácskozáson felvetettük — számol be Lipták —, hogy rossz a világítás a műhely­ben, alig látunk. Nem telt be­le két hónap, a világítás egész rendszerét, kicserélték, villanykörték helyett fénycsö­veket szereltek fel. Ehhez persze az is kellett, hogy a vállalat elég jól álljon anya­gilag. Most ez összejött: tíz év óta először kaptunk megint nyereségrészesedést... Itt, ott, amott... Kilépve a műhelyből a csapattagok büszkén mutatják tevékenységük tárgyi jeleit: — Itt készül a futballpá- lyánk — közli Fodor. — Tár­sadalmi munkában mi helyez­tük el az oszlopokat, még két sor drótkerítés kell rá. Szí­vesen itt maradunk és elvé­gezzük, hiszen mi magunk rúgjuk a bőrt rajta. Ott, az AFIT-épület ablakkereteit mi készítettük. Vagy nézzen amo­da, a süteményesüzem ké­ményének a tetejére. Látja a korlátot? Lipták Sanyi he­gesztette... Csak a sárga irigység ? L eleményes ötlete támadt a nagyvállalat karbantartó brigádjának. Történt, hogy több hónapos megfeszí­tett munka árán olyan újítást tettek az elbírálók asztalára, ami tetemes energiamegtakarítással kecsegtetett. Mindenki örült, agyba-főbe dicsérték az alkotókészséggel megáldott csapatot, velük példálóztak a termelési tanácskozásokon, csak éppen húzták-halogatták a döntést, hogy mekkora ösz- szeg üsse mindezért a brigádtagok markát. Akik végül is megunták a szembekötősdit, és visszavonták az újítási ja­vaslatot. Korántsem mondtak le a megvalósításról, hanem részleteire bontva, egyenként jelentkeztek vele az újítási előadónál. Így már nem okozott fejtörést a pénz kifize­tése. Apránként, névre szólóan megkapták ugyanazt az összeget, ami közösen is megillette őket. Nem kellett azon­ban az elbírálóknak attól tartani, hogy bárkinek szemet szúr a szokatlanul magas díj. Általános tapasztalat, hogy a sok-sok apró, kis értékű agyszüleménnyel sosincs baj. Ezeket, kiötlőikkel együtt, min­denütt szívesen fogadják, hiszen — amellett, hogy hasznot hajtanak — javítják a statisztikát. Kimutatható lesz, hogy a bázishoz képest emelkedett az újítások darabszáma, egy­re többen részesültek a díjazásra jutó pénzből is, ami min­den szónál ékesebben igazolja, hogy terebélyesedik a moz­galom. Ráadásul pár száz forintokért senkit sem támad meg a sárga irigység, ami akár tetszik, akár nem — mindig ke­rékkötője a gyors elbírálásának. Vajon szellemi kincseink pazarlására elégséges magya­rázat-e a szakmai féltékenység, és más emberi gyarlóságok? Hiszen az elfogadott és bejegyzett találmányok népességhez viszonyított arányát tekintve csak Jugoszláviát előzzük meg a kontinensen. Az újítómozgalom megtorpanásáról pedig három-négy éve beszélünk anélkül, hogy komoly változás jelei mutatkoznának. Alighanem mélyebben kell keresni a bajok gyökerét. Az egyszemélyi felelős vezetők nem érdekel­tek abban, hogy bármiféle kockázatot vállaljanak az újdon­ságok bevezetésekor. Az iparjogvédelem szakemberei azon munkálkodnak, hogy a gyakorta mondvacsinált feladatter­vek létjogosultságát legalább kifelé igazolhassák. Noha tud­ják, hogy az alkotás belső kényszerét lehet ugyan serken­teni, de programpontokkal irányítani sohasem. Mégis így kell tenniük, mert tőlük ezt kérik számon minden fóru­mon. Az újítók, feltalálók pedig nemritkán olyan eszmei díjakat kapnak, hogy egyszer és mindenkorra elmegy a kedvük saját ötleteik megvalósításától. És mindezzel páro­sul valamiféle kölcsönös bizalmatlanság, aminek riasztó bi­zonyítéka, hogy a hasznosított újítások 1 azaz egy százalé­kát veszik át egymástól a vállalatok! Mégis, a felsoroltak ellenére, évente mintegy nyolc- milliárd forint hasznot hajtanak az országnak az újítások, találmányok. Számuk sem csekély, csak éppen belegondol­ni is nehéz, mennyi kincset érő ötlet, elképzelés hamvába holt, mielőtt kiderült volna, hogy mekkora értéket hordoz. Ha önmagunkhoz viszonyítunk, és a statisztikákat bön­gésszük, nem is olyan vészes a helyzet. Ám, amint kitekin­tünk a világba — akár Keletre, akár Nyugatra — azt kell tapasztalnunk, hogy nehezen álljuk az összehasonlítást. Pe­dig a végeredményt, különösen néhány világhódító útra induló magyar szabadalmat tekintve, okkal lehetünk büsz­kék alkotó tehetségű honfitársainkra. A feltalálók java ré­sze nehéz ember. Nem ért az üzlethez, eltéved a hivatali útvesztőkben, kedvét szegi, ha érdektelenségbe ütközik. Ná­lunk nem menedzselik kellőképpen az alkotókat. Alig száz a szabadalmi ügyvivők száma, és néhány ígéretes, de gye­rekcipőben járó szervezet létezik csupán, amely összehozza a feleket, pénzt ad ah hoz# hogy legalább egy mintadarab el­készülhessen. Meglehetősen magukra hagyatottak az újítók, feltalálók. L| ostanában kedvező változás jelei mutatkoznak. Min- 1 ’ denekelőtt a szabályozásban, ami lehetővé teszi, hogy szabadabb, ezáltal gazdagabb díjforrással gazdálkodjanak a vállalatok. Rendelet született a díjak adómentességi hatá­rának fölemelésére. A közreműködők anyagi érdekeltségének megteremtésével pedig csökkenhet a „buliba” kényszerű­ségből bevettek száma. Mindez azonban eseti kezelés. Szem­léletbeli fordulatra van szükség, amit elsősorban az érde­keltség rugói mozgatnak. Gazsó L. Ferenc Ülést tartott Miviísa A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jelentést hallga­tott meg a Német Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének hazánk­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásáról. Megbízta az ille­tékes kormányzati szerveket, hogy a megállapodások vég­rehajtásához szükséges intéz­kedéseket a maguk területén tegyék meg. A kormány elfogadta a bel­ügyminiszter jelentését az 1977-es vagyonvédelmi hatá­rozat végrehajtásának tapasz­talatairól. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben szervezet­tebbé vált mind a társadalmi tulajdon, mind a személyek javainak védelme. A Minisz­tertanács utasította az illeté­kes minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek vezető­it, hogy gondoskodjanak a vagyonvédelem javítását szol­gáló további intézkedések ki­dolgozásáról és bevezetésétől. A kormány a tudománypo­litikai bizottság jelentése alapján áttekintette az ener­giagazdálkodás középtávú ku­tatási-fejlesztési munkálata­it. Megállapította, hogy az energetikai kutatások és fej­lesztések segítik az energia­gazdálkodási program teljesí­tését. Fokozott figyelmet kell fordítani az energiafelhasz­nálás további ésszerűsítésére, elsősorban a villamosenergia­iparban és a távhőszolgálta­tásban a szénhidrogének hasz­nálatának csökkentésére, ha­zai szénnel történő helyette­sítésére. Megerősítette a Miniszter- tanács a tudománypolitikai bizottság állásfoglalását a ku­tatóképzés egységes rendsze­rének bevezetéséről. NÓGRÁD — 1982. június 11., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents