Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

Vélemények a versenyről Felelás(i) álláspont A versenyfelelősök egy ré­szének lényegében kenyér- ndója a szocialista brigád- mozgalom. Ezek a szakembe­rek nap mint nap a bőrükön érzik, miképpen élénkül • vagy erőtlenedik a versenyszellem üzemükben. Így hát gyakor­lati tapasztalatok alapján fo­galmazhatják meg vélemé­nyüket a mozgalom állapotá­ról, továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. A BRG salgó­tarjáni gyárának versenyfele­lőse: Bartus Sándor úgyne­vezett „kapcsolt munkakör­ben” tölti be e tisztet, így bi­zonyos kitekintése is nyílik a mozgalmi keretekből a ter­melés napi gondjaira. — Csaknem tíz éve kerül­tem kapcsolatba a verseny­mozgalommal, — így a har­madik ikszet taposó szakem­ber. — Láttam belülről mint brigádtag, mint közvetlen munkahelyi vezető, két éve pedig mint versenyfelelős. Én nem nagyon vettem észre, hogy a majdnem fiz év alatt lényegesen változott volna a brigádok versenyzőkedve. — Jónak, vagy kevésbé jó­nak mondható ez a kedv? — Néhol fékezi a lelkese­dést egy-két formalitás a vál­lalásban, az értékelésben: és az, hogy nem mindenki isme­ri fel a verseny jelentőségét. — Mi a jelentősége? — Az egészséges verseny­mozgalomban az irányítók számítanak a brigádoknak, brigádtagoknak a munkára vonatkozó kezdeményezései­re, javaslataira, véleményére. És én azt vallom, hogy ha valaki éra, hogy számítanak a gondolataira is, akkor a végrehajtásból is aktívabban veszi ki a részét, és üzemének gazdájává válik. — Nem mindenhol számíta­nak a munkában versenyzők­nek a javaslataira? — Ha a munkások azt lát­ják, hogy többnyire csak a közvetlen végrehajtásban szá­mítanak rájuk, előbb-utóbb talán elkedvetlenednek. Ez olyan helyeken fordulhat elő, ahol a munkaversenyt né­hány közvetlen munkahelyi irányító valamiféle „szüksé­ges rossznak” érzi, és nem fordít rá elég figyelmet. Pe­dig érdemes fáradozni a moz­galommal, mert többfélekép­pen megtérül. Gondolni kell arra is, hogy még nem min­den brigádtag tudatos, ezért nekik meg kell mutatni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a brigádmozgalomban. tgy ezután tudatosan javasolhat­nak, kezdeményezhetnek. — Gyakran hallani, főleg brigádtagoktól, hogy a ver­seny jutalmazásának lehető­ségei végesek, így nem minden, arra méltó csapat kap anya­gi elismerést... — A keret adott. Ez főleg azonos szintű brigádok meg­ítélésekor okoz gondot, közü­lük kell kiválasztani, hogy ki kap jutalmat, ki nem. A ju­talomból való kimaradás is elkedvetleníthet kollektí­vákat — Előfordulhat-e, hogy egy közepes brigád magasra érté­kelődik csak azért, mert van tagjai közt egy grafomán, aki „csicsásán” vezeti a brigád­naplót? Kirgiz állattenyésztők Nagy sikert értek el a firun- zed kirgiz tudományos-terme­lési állattenyésztő egyesülés nemesi tői. Az állattenyész­tőkkel közösen új hús- és gyapjúbirkafajtát tenyész­tettek ki, amely alkalmazkodik Kirgizia sajátos feltételeihez. A birkák gyapja hosszú, minden nyírásnál kilenc kilogramm­nyit is le lehet vágni egy-egy állatról. A húsuk ízletes és Igen tápláló. Súlyuk eléri a 120, sőt a 160 kilogrammot is. Ezek az állatok hosszú ván- dorutakat tesznek meg a jó le­vegőjű, dús fű borította ma­gaslati legelőkön. A kolhozok szivesen tenyész­tik az új birkafajtát. Ma az osszki terület három gazdasá­gának nyájában több mint százezer található belőlük. A XI. ötéves terv végére számuk a többszörösére növekszik. Az állattenyésztés Kirgizia,bam az egyik legfontosabb, intenzí­ven fejlődő népgazdasági ág. Ilyen hosszú gyapjút ad az új birkafajta. — Ez csak olyan helyen fordulhatna elő, ahol a gaz­dasági vezetők nem kellő ala­possággal figyelik, értékelik a versenymozgalmat. Nem sza­bad csak a naplóra hagyat­kozni az értékeléskor. Én, amikor kezdtem a versenyfe­lelősi munkát, elterveztem, hogy a kapcsolt munkakör el­lenére nagy alapossággal fi­gyelem a mozgalmát. Kértem a brigádokat, hogy ha szer­veznek valamilyen „megmoz­dulást”, értesítsenek engem is előzőleg. Sajnos alig érkezik ilyen jelzés. — Itt-ott elhangzik, hogy a versenyfelelős néha inkább ügyintéző szerepet tölt be, mint irányító szerepet... — Valóban, sokszor csak ügyintéző, kevés segítséget tud adni a versenyző brigádok­nak. — Lehetne-e a versenyfe­lelős tényezője, lendítőereje a mozgalomnak? — Lehetne, ha nap mint nap tudatosan, tervszerűen foglalkozhatna a brigádokkal. Kapcsolt munkakörben erre nem mindig marad elég idő és energia. Szerintem ki le­hetne számítani, hogy meny­nyi brigádra, és hány brigád­tagra kifizetődő egy önálló versenyfelelősi státusz létesí­tése. Fontos még, hogy a fe­lelős kapja meg a kellő támo­gatást. Ne fordulhasson elő például az, hogy a megírt bri­gádértékelés gépeletlenül ma­radjon, és a brigádtagok ne olvashassák el saját csapatul« és a versenytársak értékelését a faliújságon. — Érdemes volna-e a ver­senyre vonatkozó szabályokat valahogyan módosítani avég- ből, hogy a mozgalom jobban igazodjon az új, a minőségi kö­vetelményekhez ? — A versenyszabályzat mó­dosítása, javítása állandóan napirenden van, folyik. De vé­leményem szerint: olyan sza­bályzatot kialakítani, ami tö­kéletes, nem lehet. Molnár Pál Eredményes együttműködés Jól vizsgázott a Volán és a MALÉV egy hónappal ezelőtt kialakított újfajta együttmű­ködése. A feltételeit rögzítő szerződés értelmében a Volán segítségével 7 megyeszékhely­ről Miskolcról, Debrecen­ről, Szegedről, Pécsről, Szé­kesfehérvárról, Szombathely­ről és Győrből —, valamint Budapestről közvetlenül le­het árut feladni légi fuvaro­zásra a világ bármelyik or­szágába. A kijelölt Volán-vál­lalatok irodáiban minden légi szállítással kapcsolatos ad­minisztrációs teendőt elvégez­nek: felveszik az árut, szám­fejtik és beszedik a fuvarozá­si díjat, kiállítják a fuvarle­velet. Szépérzékű mérnökok, műszaki Iparművészek Csapatmunkán múlik a siker Romhányban Középtávú gyártmányfejlesztési programot készített a Kormos József: — Saját Romhányi Építési Kerámiagyár. Hogy mikor? Most. Utol- színtestgyártó üzemünk révén só lapját ottjártunkkor, június első napján szedte ki a gép- teljes színskálával jelenhetünk bői a gépírónő. meg a piacon. Az a célunk, A program érvényessége addig tart, amint a tervezéskor hogy a legolcsóbbtól a legdrá- figyelembe vett gyártósorok élettartama. A lényege az, hogy gábbig teljes választékot kí- a padlóburkoló lapok iránt növekvő igény miatt megszű- náljunk. Ahány fajta a csem- nik a három üzem közti hagyományos munkamegosztás, pe, az annyifajta gyártási gon- miszerint az R—I. és az R—III. üzem falicsempét ad, az dot jelent, s annyiféle árban R—II-ben pedig padlóburkolót gyártanak. Az I-es üzemet is jelenik meg. Csak a műsza- padlólapokra állítják át, a második fél évben már teljes ki és esztétikai minőségben termelését ezek teszik ki. További gyártmányfejlesztési lé- nem engedhetjük meg ma- pésként a IX-es üzem a korábban gyártott féltömör padló- gunknak a „változatosságot”, burkolóról a porózusra vált át. mert felülkerekedni a piaci Kormos József technológiai és fejlesztési osztályvezető konkurrenciában csak ezzel le- hóna alatt az újdonatúj program gépeletével állít be a mű- hét. A program ezért megcé- terembe, hogy Csemán Ilona iparművésszel hármasban lozza azt is, hogy a közepes váltsunk szót róla. kopásállóságú csempe domi­náljon, hiszen általában laká­— Mi indokolja a porózus 20x20-as lapok előállítására is s°kba vásárolják, s oda ez a kerámiaanyag győzelmét? képes, mi viszont a fürdőszo- me& e e °­Kormos József: — Szakmai ba-berendezésekhez illő, sza- Színben és dekorációban berkekben eddig általános elv niterszínű burkolólapokkal bizonyára az iparművésznek volt, hogy minél tömörebb az nyerhetjük meg a versenyt. is másféle tennivalót ad- anyag, annál jobb. Csakhogy — Mi a garancia arra, hogy Csemán Ilona: A mi fel­ez épen a féltömör minőségre az üzletekben együtt lehet adatunk nem csak a máz, ha­nem érvényes, ez a fajta majd kapni az azonos árnya- nem az egész! A gyártmány­anyag különben is zsugorodik latú szanitert és csempét? fejlesztési program megváló­égetés közben- Nem csak mi, Csemán Ilona: -4- Semmi. sitasa csapatmunka, s eppen hanem a zalaegerszegi gyár Ezért kell kereskedni nekünk eZ,,af’ f™1* ^ddlg.’ ,ba'' etr®‘ tófeji üzeme is a porózust magunknak is, ami egyelőre lőttet akartuk, valahop^ me»- használja, s ilyenek az olasz szokatlan. A piaci munkának *s. ”s’k.e™U megbuktatnunk, lapok is. A szakma tehat ve- a termékbemutatás csak egy gül is elfogadta. része, de ezt sem a szokott Csemán Ilona: — A vevő módon kell művelnünk, hogy különben is a mázas felületet egyetlen lapot nyomunk a ve­nézi. Esztétikáját és kopásál- vő kezébe. Felületet, teret ki- , , , „taeftác a részt­lóságát értékeli, hogy a hát- képezve érdemes a csempét vevők sLmélves össz^nai^ lap hogy fest, azzal a legke- megmutatni, nem pedig rábíz- összhangján vésbé sem törődik. ni a látványt a vevő fantá­— így a két padlólapgyártó bájára. , üzem azonos hordozóra állít Erre visz°nt például a elő terméket. Milyeneket? vas-edeny boltok aligha alkal­masak. Kormos József: — Nekik is '§en> újabban a piacközpontú rá kell jönniük a komplett tervezésben is. Pedig ugyan­w*» .iääS taScJ. Ami ’SbTT'mérabe doUroik, « ioeadókésisée vi- '‘ÉÍLíjí'SuwSt" belefér az mehet Hatszöele- szont az óvek. A Corvin Áru- csinálunk- Ez ugyan szubjek- W ítélt a^i nálunk már házban a romhányi hét kereté- tív tényező, de nem utolsó­nak megmarad oiskótának” ben két szaniterszínben, beige- rangú változás ahhoz, hogy a f Pekssőámyalatban mutat- fffrk.mm kivan utltokäsokr. rusztikus felületű, hullámos tunk *>? komPlet,t .fürdőszobát, jó választ adhassunk. _ azaz bármilyen. s Jóllehet ezenkívül is gon- Csemán Ilona: — Nekünk- ti . . doskodtunk árubőségről, azon- kettőnknek a dolgunk, Csemán «on»: —. A minél nal eladtak mindent az utol- hogy ezt a jófajta szemlélet- nagyobb változatosság okabol gó darabig Lehetőségünk az változást irányítsuk. Nem dekoraloegysegek beszerzését hogy gyáron belül állítsuk könnyű, mert ugyanakkor még tervezzük, illetve eszi ju e össze a komplett szaniterkíná- kell maradnia a személyes mi magunk házi agosan. o ia^ s megmutassuk a keres- alkotói szabadságnak is. A mi Sándor es Majer István uji- kedőkneK iUetve elvigyük a szakmánkban gyorsan jön a alapianJe!enleg telepükre. siker, igaz, a kudarc is. Nem dekoráloegységet szere . — Kissé költségesnek tét- babra megy a játék: amit eb­— Miből gondolják, hogy szik. ben a programban elhatároz­éppen ezeket a típusú lapokat Kormos József: — A kész- tunk, az nem emészt föl óri- veszik majd a piacon? letredolgozásnál semmi sem asi pénzeket, viszont a siker Kormos József: — Én erre kerül többe! jócskán hoz anyagi előnyöket, csak azt mondom, hogy sze- _ Milyen változásokat sej- tehát lesz erő a bonyolultabb m em láttára vásárolják az tet a program a falburkoló fejlesztésekre is. olasz „piskótát” darabonkénti csempéknél? Szendi Márta harmincforintos árban. Ha egy kis virágot is rápingál- nak, akkor 80 forintot is ad­nak érte- A mi „piskótánk” ezzel szemben 20 forintba kerül a boltban. Csemán Ilona: — A többi idomlapunknál is ez az ábra. Egy-egy nagykereskedelmi vállalat egész évi termelésün­ket is lekötné, a 15x15 centis­ből jelenleg sem győzünk ele­get csinálni, noha nem va- gyun már egyedüli gyártók a hazai piacon. A tófeji üzem előnye velünk szemben, hogy Kormos József: — A vari­ációs lehetőségeket saját talá­lékonyságunk határolja be. Elejétől fogva együtt kell dol­goznunk: a mérnöknek szép­érzékkel is, az iparművésznek műszaki ismeretekkel is. Bár­ki bármit is mond, mindeh­is múlik. — S az megvan? Kormos József: — Ügy tű­nik, egyre inkább. A költség­centrikus gondolkodásban már Gyufagyári új termékek Űj gyártmányokkal bővítik a választékot a szegedi gyufa­gyárban. Például a faaprító, -hasogató automatára ferde ké­seket szereltek, ezzel darabol­ják a gyújtószárnál vékonyabb fát, s így gyufa helyett mind- kő: végén hegyes fogvájót nyernek. A korábban hiány­cikknek számító gyártmányból naponta már 15 000 dobozzal kerül le a futószalagról, továb­bi újdonság a konyhai gáztűz­helyek sütőlángjának meg­gyújtására szánt hosszú szálú gyufa, amely nem ég a házi­asszony „körmére”. Az új cik­kek rövidesen az üzletekbe ke­rülnek. Talajvizsgálatok és eredményeik Nógrádban 1979-ben kezdő­dött és tavaly fejeződött be az első talaj vizsgálati szakasz, amely során a szakemberek több mint 103 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet von­tak be az elemzésbe. A 17 500 talajminta a feldolgozást kö­vetően elsősorban a szakszerű műtrágyázás végzésében nyújt nagy segítséget a mezőgazda- sági üzemeknek. Erre annál in­kább is szükség van, mert az erősen lejtős mezőgazdasági te­rületek aránya megközelíti a 70 százalékot és mintegy 15 ezer hektáron pedig olyan savanyú a talaj, hogy kérdésessé te­szi; hasznosul-e egyáltalán a műtrágya. A vizsgálatok sze­rint ezek a talajok kötöttek, rossz vízgazdálkodásúak, így termőképességük helyreállítá­sa érdekében komplex meliorá­ciójuk elkerülhetetlen. Bővítik a tervgyűjteményt „Környezetbarát"­lakóházak Bővítik a magánlakás-épí- sós hővédelmet. Csoportosan tőknek ajánlott házak, laká- telepített családi házak eseté­sok tervgyűjteményét. E cél ben a tervezők keressenek miniszté­különböző megoldást a szennyvízkezelés, a tisztított szennyvíz ártal­a szolgálatában több rium, főhatóság, intézmény és társadalmi matlan elhelyezésére, sőt szervezet országos pályázatot hulladék, a szennyvíz és hirdetett energiatakarékos és szennyvíziszap úgynevezett környezetbarát- ra is lakóépületek megtervezésére. Ilyennek tekintik azokat a lakóházakat, amelyeknek az lepítésre építése nem bontja meg a tér- egységet mészeti környezet egyensúlyát, nem hasznosításá­A pályázóknak két épületet kell tervezniük: csoportos te- alkalmas lakóház- gépkocsitárolóval, ökológiai eg^éb tárolásra megfelelő épü- rombolja lettel és kiskerttel, továbbá feleslegesen a növényzetet, s szabadon álló lakóházat gaz- az épület használatával járó dasági épületekkel, amelyek szennyeződések ártalmait is a korszerű háztáji kertműve- megfelelően korszerű módsze- léshez és a kisállattartáshoz rekkel előzi meg, illetve csők- szükséges feltételeket terem- kenti. A tervezésben kapjon tik meg. a szokásosnál nagyobb hang­súlyt az is, hogy az építésze­ti megoldások a napsugárzás­Az érdeklődők már átvehe­tik a pályázati kiírást az Építőipari Tudományos Egye­nak, az uralkodó szélirány- sülét (Bp. V. kerület, Kos­nak, a csendvédelemnek és suth Lajos tér 6—8.) hivatalos más követelményeknek is helyiségében, s a készterve- messzemenően tegyenek ele- két legkésőbb szeptember 13- get. Az energiatakarékosságot ig kell postán elküldeni a Pé- is jól segíthetik az épületek esi városi Tanácsnak. A leg­megfelelő irányú tájolásával, jobb tervek díjazására és a lakások helyiségeinek ész- megvásárlására összesen 720 szerű elhelyezésével, tehát ezer forintot irányoztak elő. nemcsak szigetelésekkel és az A bíráló bizottság legkésőbb ablakok, ajtók megfelelőmé- október közepéig hirdeti ki a retezésével szolgálják a hatá- pályázat eredményét. NÖGRÁD - 1982. június 9., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents