Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
Konczek József Bizalmas beszélgetések — „Tűzfészek-szoba"és társai M/ ez a vacogás ? A varázsszó: sikerélmény? (8.) A kislány száján remegés vibrál. Nem szorítja össze az ajkát, de így puhán is csupa konokság. Makacsul, kitartóan hallgat, a kérdések leperegnek róla. Pedig a jóindulat, a segíteni akarás sugallja őket: arra szeretnének választ kapni, miért is tette, amit tett, a határozott tiltás ellenére miért ment a hétvégi kimenőn „keresztanyjához” apja helyett. Az igazgatói szoba tele van feszültséggel — ezt nem lehet sokáig- bírni. Végül megszólal — sztorija nem teljesen meggyőző, bár lehet, hogy igaz. Ami miatt kétségeket ébreszt: ezt nem kellett volna ilyen konokul elhallgatni! A kislánnyal az iskolában nincs semmi probléma, a tanulásban is szeretne jobbat elérni, de magánügyeit nem tudja megnyugtatóan rendezni. Állami gondozott — a nevelőszülői felügyelő aggodalommal figyelte azokat a kapcsolatokat, melyek rossz hatással voltak rá, ezért tiltották meg a „keresztmama” látogatását is. Most újra (ki tudja, hányadszor) bizalmat kap; remélhetően nem él visz- sza vele. ' ☆ Középiskolai leánykollégium, Salgótarján. A könyvtár- szobában a nevelőtestület fontos témáról beszél: gyermek- és ifjúságvédelmi feladataikról. Pecsre került a híres Ubrizsy képzőművészeti gyűjtemény: XIX— XX. századi festmények, rajzok és szobrok, köztük több remekmű. A kétszázhuszonhét műtárgy felerészben vásárlás, felerészben a tulajdonos — Ubrizsy Gáborné — adományaként jutott a Janus Pannonius Múzeum birtokába. Az értékes gyűjtemény méltó helyet kapott: a Pécsi Modern Magyar Képtárat gazdagítja. Az 1973-ban elhunyt Ubrizsy Gábor akadémikus, Kossuth-díjas biológus ismert műgyűjtő volt. Jó ízléssel vásárolta az elmúlt száz év magyar képzőművészetének jeles alkotásait, elsősorban festméA kollégium 272 lakója közül 16-an hátrányos helyzetűek, (csonka családban, nehéz körülmények között élnek otthon) egy veszélyeztetett, ketten olyan személyiségűek, hogy a normáktól való eltérés jellemző időnként rójuk, négyen állami gondozottak. A diákközösség egészéhez képest talán nem tűnnek nagynak e számok, de az ifjúságvédelem nemcsak a velük való törődést jelenti, sokkal több annál. A megelőzés érdekében végzett pedagógiai munka át- és átszövi a mindennapos nevelést, a kollégium életét. Elhangzott Gecse Gabriella igazgatónő vitaindítója — alaposan elemezte az országos helyzetet, szólt a megyeiről, felidézte az idevágó legfontosabb pedagógiai, pszichológiai fogalmakat, definíciókat. Speciálisan a kollégiumokkal keveset foglalkozik a szakirodalom — jórészt maguknak kellett összeszedni a nevelők szerepéről, feladatairól, a kollégiumi lehetőségek kiaknázásának módszereiről az anyagot. Sem érdektelen, sem unalmas nem volt a helyzetelemzéssel és feladattervvel bővített vitaindító, mégis, a tanácskozás izgalmasabb része ezután következett: a tapasztalatok cseréjével, a kötetlen beszélgetéssel. nyékét. A természettudóst régi kapcsolatok fűztek a Janus Pannonius Múzeumhoz: többször kölcsönzött műtárgyakat a Pécsett rendezett kiállításokra. özvegye most véglegesen a mecsekalji múzeumnak adta át a védett gyűjtemény legjavát. A pécsi képtár a kortárs magyar képzőművészet szinte páratlan gazdagságú anyagát őrzi, s az Ubrizsy-gyűjtemény jól kiegészíti, tovább erősíti sajátos arculatát. A Janus Pannonius Múzeum augusztusban kiállításon mutatja be a nagyközönségnek az Ubrizsy- gyűjteményt. „Ha ezt mondjuk: hátrányos helyzet, szinte mindenki a rossz anyagi körülményekre, családi viszonyokra gondol elsősorban. Pedig a túl jó anyagi háttérnek is vannak veszélyei. Nem egy esetet ismerünk, arrikor minden földi jót megadnak a gyereknek — drága ruhaneműt, sok zsebpénzt, egy- egy ajándékozási alkatommal színestévét, magnót és sorolhatnánk. Mégis elhanyagolt maradhat a nevelés otthon: nem jut idő bizalmas beszélgetésekre, a problémák feltárására. Ez pedig nagy veszély- forrás: a lányok nem látják cselekedeteik értékét reálisan! Bizonyára ezért is fordulnak hozzánk bizalommal, korban is közelebb állunk hozzájuk.” „Az állami gondozottakra és a széteső családokban élőkre jellemző, hogy nagyon befolyá- solhatóak. Érzeleméhségük belesodorhatja őket nem megfelelő kapcsolatokba is, csövesekhez csapódnak, náluk erősebb akaratú, de a tanulást, a jövendő életük kialakítását nem ambicionáló társnőikkel barátkoznak. Sokat számít, tudunk-e gondjaikról, sikerül-e egyéniségüknek megfelelő elfoglaltságokkal, értelmes célokkal lekötni energiájukat, van-e részük sikerélményben. Ha például túlfűtött, szerepelnivá- gyó, parancsolgatni akaró személyiség — ismertek néhány esetet... — azt a közösség javára is kamatoztathatja, ha jól irányítjuk.” „A szakkörökben sokan ott vannak közülük. Varázsszónak tűnik ez a sikerélmény, de valóban nagyon fontos! Amikor produkál valamit, feloldódik a közösségben, nyüzsög, nyitottabbá is válik. Ez csak akkor megy, ha egyénileg foglalkozunk mindenkivel, ha ismerjük őket.” „Van a csoportomban egy „tűzfészek-szoba” — ismeritek jól... A négy lányból hárommal gyakran van probléma. Sokat tépelődtem rajta, helyes-e széfcteni őket. Akkor meg kell bontani más, összeszokott gárdát, szobákat. De ha együtt maradnak, hatással vannak egymásra, nagyon nehéz változást elérni. Mi erről a véleményetek?” „Abban a korban vannak, amikor megalapozzák életüket, elindulnak a felnőtté válás útján, most formálódnak az életmóddal kapcsolatos igényeik, szokásaik. Anyák lesznek pár év múlva — nem mindegy, hogyan. Jónak tartom, hogy az egészségneveléssel kiemelten foglalkozik a feladatsor. Népszerűség-hajhá- szásból, jópofaságból nem szabad még a kirándulásokon sem engedni a dohányzást, az alkoholfogyasztást, fel kell hívni a veszélyeire a figyelmet!” ☆ Szó esett a sokirányú kapcsolatokról — iskolákkal, intézményekkel, ifjúságvédelmi szervekkel, családdal, beszéltek a felzárkóztatásról, a szabad idő hasznos eltöltéséről és ezer más témáról. Ami leginkább meggyőzött arról, menynyire nemcsak az értekezleti asztalra lerakott vélemények ezek, egymás munkájának és a fiataloknak az ismerete volt. G. Kiss Magdolna „Keresnek valakit?” — pillanatkép Szarvasgedéről Múzeumban az Ubrizsy-gyűjtemény A kaputelefon tehát működik, amint Anna mondta is. Dehát itt cseng a fülemben, mit válaszolt, amikor megkérdeztem tőle: „Az a kaputelefon rossz!” Nem úgy mondta, hogy ez a kaputelefon, hanem az a kaputelefon. Tehát még a fogalmazásában is távolította. Pedig a telefon másik vége, ugye, itt van a lakásban, a folyosón. Mi a csudának töröm a fejemet ezen az egész histórián? Talán félreértettem valamit. Amikor Bálinttól megtudta, hogy nekem is részem van benne, Anna valamiképpen mégiscsak örült a telefonnak. De nekem nincs benne részem. Én nem a kaputelefont ellenzem, ezt már ré- ges-régen megmagyaráztam Bálintnak, hanem azt, hogy et a kiragadott részlet úgy igyekszik feltüntetni magát, mintha a technika csodája lenne. Mintha valami nagyon jó volna. S vele együtt természetesen Bálint is valami nagyon jót tett volna. Ráadásul Anna szemében. No. nem! Nevetséges és bosszantó egyszerre. Lám, Anna fel is ébredt. Karján a takaró, kipihent arccal áll meg a szoba ajtajában. Rám kacsint — Na? Szép, amint ott áll. Pihent szaga van, asszonyszaga van, szeretném megölelni, tenyeremet végigfuttatni a hátán, derekán, csípője ismerős formáján, megfogni két combját, arcomhoz húzni friss mellét. Ülök, mint egy ázott veréb. Megrántom a vállamat. Sokat cigarettáztam, tudom füstös a szoba. Megyek, hogy ablakot nyissak. Mondom, hogy jön Kati is. Anna a konyhában csörömpöl a kiskanalakkal. Megmelegítette a kávét, betálalja három pohárban. Megcukrozza. Kati csenget. Siet, beengedi. Kati esőszagot hozott. Azonnal összedugják a fejüket. Én meg rágyújtok egy újabb cigarettára. Anna kezembe nyomja a csészét. — Meg is igvam, fiam? Belekortyolok. A frissen főzött jobb. — Ki járt nálatok? — kérdezi Kati. — A barátunk — válaszol Anna. Kati mond valami humorosat, nevetnek. Házibarát? Divatlapokat szednek elő, rám sem figyelnek. Persze, hogy féltékeny vagyok. — Te, ez a Bálint tisztára olyan, mint te — fordul felém Anna. — Én? Nekem mondod? — Persze. — Olyan, mint én? — Megsimítom az ördögárkot a homlokomon. — Jaj, nem úgy értettem. Nem külsőre, hanem egyébként. No jó, ebből elég volt. Jól láthatóan az ölembe teszem a sérült kezemet. Nemsokára észre is veszi. — Mi az, mi van az ujjad- dal? — Ráütöttem. — Akkor már a telekre sem mégv ki? — Nem. Különben is, ilyen esőben? — És... fáj? — Fáj hát. — Az a dolga, mi? — Az. i — Neked mi bajod van? Nem fogok nekiállni most a kaputelefont mesélni. És máskor sem. Hogy Kati elmegy, bezárom a szobát. Anna nem tiltakozik, amint vetkőztetem. Ruganyos mellei úgy csapódnak ki a háziköpeny hajtása mögül, mint ott lenn az az orgonavirág. Beletemetkezem asz- szonyillatába, megvárom, amíg arca tüzelni kezd, maga segít a kezével, és eljutunk addig. amikor Anna már nyögdécselni is kezd. Később módszeresen, nyugodtan szerelmeskedünk tovább. Nemsokára felébred a kislány. Az ajtó már nyitva van, Anna pedig a fürdőszobában. Beszappanozott kezével mossa arcát, én pedig nézem. Nem tudja, hogy ez a mozdulata nagyon kedves nekem. — Anna, miért mondtad, hogy rossz a kaputelefon? Arcát szappanozó keze megáll, vizet kap a markába, lemossa szeméről a szappanhabot, kinyitja szemét, rámnéz. Festetlenül úgy néz ki, mint egy gyérek. — Mert az.-- De hiszen Kati is felszólt rajta. — Persze. Hiszen működik! — Hát akkor? — A kaputelefon működik! Aztán kis idő múlva hozzáteszi: — De azért rossz! 1 Hát, most legyek okos! 1 (Folytatjuk) műsor KOSSUTH RÁDIÓS 8.27: Amikor én még. . 8.57: Tudomány és bűnüldözés 9.12: Régi híres énekesek műsorából 9.44: Kis magyar néprajz 10.05: A kincses sziget 10.33: Nóták 10.59: Rádiószínház 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Itzhak Perlman Kreisler- átiratokat hegedül 15.28: MR 10—14 16.05: Francia mesterek műveiből 16.39: Magyar irodalmi arcképcsarnok 17.05: Ki miben érdekelt? 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.45: Holnap közvetítjük.^» 18.05: Bárdos Lajos saját műveit vezényli az MRT énekkara élén. 19.14: Népzenekedvelőknek 19.45: Kilátó 20.30: A zene nem ismer határokat 21.20: Cherbourg! esernyők Részletek Legrand filmzenéjéből 21.30: Külpolitikai klub 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Budafoki kamarakórus énekel 22.45: Malinovszki, a cári provokátor 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Demjén Ferenc táncdalaiból NÓGRÁD = 1982, június 9., szerda PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az RCA szimfonikus zenekar filmzenerészleteket játszik 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Népi muzsika 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 17.30: ötödik sebessé* 18.35: Moszkvából érkezett 19.05: Darvas Iván sanzonfelvételeiből 19.15: Magyar anekdotakincs 19.45: George Duke felvételeiből 20.35: Rádiószínház 21.51: A Rádió Dalszínháza 23.20: Verbunkosok, nóták MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris- m-rtetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra, dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Nehéz helyzetben a rudabányai ércmű. ~ Külföldi kapcsolatok a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban. — Szocialista brigádok a Debreceni Ruhagyár ózdi üzemében — A 15 éves Ergonómia.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston, Szerkesztő: Tolnai Attila — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A KISZ Borsod megyei bizottságának üléséről. — Bűvült a MIK-lakáscsere csoporttevékenysége.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna. 9.05: Bélyegvilág 9-15: Delta. 9.40: Komplexusok. Magyarul beszélő olasz—francia filmvígjáték 11.25: Lehet egy kérdéssel több? 16.40: Hírek 16.45: A Galapagosz-szigetek állatvilága. 17.25: Közlekedési pillanatképek. 17.40: Reklám. 17*50: 9-es stúdió. 18.20: Eredmények, gondok a vízgazdálkodásban. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19-00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19*15: Esti mese. 19.30; Tv-híradó 20.00: Hare a sínekért. Magyarul beszélő francia film. 21.20: A tv galériája. (SZ.) 22.00: Kockázat. 2. MŰSOR: 20.00: Képmagnósok figyelem! 20.30: Kertünk-udvarunk. 20.50: Tv-híradó 2. 2l.i0: Reklám. 21*20: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei. BESZTERCEBÁNYÁD 16.05: Hírek. 16.10: Iskolatévé 16.30: Az örökléstan titkai. 16.55: Látogatóban. 17.25: Szakmunkástanulók műsora. (Ism.) 17.55: Autósok-motorosok. 18.30: URH-kocsival. 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjel?ntés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Prágai tavasz, 1982. 21.30: ... és mégis élnek. 21.55: Ez történt 24 óra esiaft 22.10: Arany Prága 1982. 22.25: A számítógép. 23.10; Hírek 2. MŰSOR: 17.00: Hírek 17.15: Orion. 1. rész 17.45: Arany Prága 1982. 18.20: Tudományos műszaki magazin 19.00: Közvetítés a tekevilágbajnokságról 20.00: A drezdai képtár kincsei 20.05: Megérkeztem. 21.00: A drezdai képtár kincsei 21.15: Időszerű események 21.45: Arany Prága 1982. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Tizenkét hónap. Színes szinkronizált japán rajzfilm. Este 8-tól: Válás olasz módra (16). Olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: A nők városa, I— II. (18). Színes olasz—francia koprodukció. — Nagybátonyi Petőfi: Árnyékbokszoló (14). Színes szinkronizált NSZK bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Amerikai nagybácsim (14). A cannes-i filmfesztiválon kitüntetett színes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Az utolsó valcer. Színes, zenés amerikai film. — Ka- rancslapujtő: Dédelgetett kedve*? ceink. Színes magyar iiim-
